Kereső toggle

Ízekre szedték a „szenzációs” bejelentést

Mégsincs arzén alapú élet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több mint egy évvel ezelőtt nagy visszhangot kapott a neves Science magazinban publikált közlemény, amely szerint elképzelhető az arzén alapú életforma is, ami azért váltott ki nagy izgalmat, mert ha ez igaz, akkor a naprendszer jéghideg bolygóin is elképzelhető egyfajta élet, amelynek egyik építőeleme az arzén.

A cikk szerint a NASA kutatója a kaliforniai Mono Lake tóból izolált egy baktériumot (GFAJ-1), amely nemcsak eltűri a tó vizét jellemző magas arzénkoncentrációt, de ha erre kényszerítik, akár képes beépíteni az arzént saját DNS-ébe, foszfor helyett. A szenzációs bejelentést követően azonban sokan felhívták a figyelmet, hogy valami „nincs rendben" a kísérlet körül. Többek között kifogásolható volt a szerzők által a DNS kivonására és tisztítására használt módszer, valamint a baktériumtenyésztéshez használt médiumok tartalma, illetve az ellenőrző kísérletek megválasztása is.

A Science, tekintettel arra, hogy az esetlegesen igaznak bizonyuló kritikák veszélybe sodorhatják az újság presztízsét, végül helyt adott a kísérletet bírálók leveleinek, de egyben lezárta a további vitát. Várható volt azonban, hogy az ügy újra napirendre kerül, amennyiben az eredeti kísérleteket nem sikerül reprodukálni. Erre került sor végül az elmúlt napokban - Rosie Redfield, a University of British Columbia egyetem mikrobiológusa ugyanis azt nyilatkozta a Nature című tudományos hetilapnak, hogy nem sikerült megismételniük az eredeti közleményben leírt kísérletet.

Redfieldék a Wolfe-Simon cikkben közöltek szerint tenyésztették a GFAJ-1-et magas arzén- és nagyon alacsony foszforkoncentrációjú tápban. Ezt követően izolálták a baktérium DNS-ét, melyet tömegspektrometriás módszerekkel vizsgáltak, és úgy találták, hogy az egyáltalán nem tartalmazott kimutatható arzént. Ezen felül nem sikerült tenyészteni a baktériumot foszformentes környezetben.

Redfield saját blogján folyamatosan dokumentálta kísérletét, már a tudományosan lektorált folyóiratban való megjelenés előtt. A Science-ben közölt eredeti cikk szerzői mindeddig éppen azt kifogásolták, hogy a cáfolat még nem jelent meg ilyen, ún „peer reviewed", azaz tudományosan lektorált lapban (a peer-review lényege, hogy az adott újság szerkesztője a témában jártas szakértőket kér fel a lektorálásra, majd a vélemények alapján dönt a publikálásról). A sok kritika és az új kísérletek ellenére az arzén alapú életről szóló cikk szerzői tovább vitáznak Redfieldék véleményével. Szerintük ugyanis azért nem találták meg az arzént az izolált DNS-ben, mert az rendkívül törékennyé teszi annak szerkezetét, ezért ez a frakció a DNS szeparálásakor elkülönülhet a többi DNS-től, amely arzént nem tartalmaz. Ennek ellenére számos más kutató is tudományosan elfogadhatónak tartja Redfield módszerét, de a cáfolatról való hivatalos véleménnyel várnak az eredményeknek a lektorált lapban való publikálásáig.

Stefan Oehler, az Alexander Fleming Biomedical Sciences Research Center molekuláris biológusa szerint az eredeti cikk szerzői inkább „elhúzódó harcban fogják védelmezni álláspontjukat, egészen addig, míg az egész sztori végül feledésbe merül, minthogy visszavonják az eredeti közleményt".

Olvasson tovább: