Kereső toggle

Figyel a géped

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kémszoftverek vigyáznak a legmodernebb laptopokra, amelyek segítségével több esetben sikerült megtalálni az ellopott készülékeket. A kétségtelen haszon mellett viszont problémát okoz, hogy számos esetben a kémszoftvereket a magánszféra megsértéséhez is könnyen lehet alkalmazni.

Intelligens, értékes, kicsi, és könnyen lopható - ez napjaink számítógéptrendje. Egyre inkább elvárjuk, hogy egy laptop, iPad vagy okostelefon kézre álljon, és a legkisebb helyen is elférjen, ez azonban nemcsak a használatot, hanem a tolvajok dolgát is megkönnyíti. A statisztikák szerint csak az amerikai reptereken

12 000 laptop tűnik el hetente, és csupán minden harmadik reklamáció jár sikerrel. Mivel a rendőrség a lopások nagy részénél tehetetlen, egyre népszerűbbek a számítógépekre, iPadekre, mobiltelefonokra telepíthető kémszoftverek, amelyek segítségével a tulajdonos információkat gyűjthet ellopott tulajdonának hollétéről, aktuális használójáról és annak tevékenységéről. A kémszoftverek hasonló sémára épülnek: ha a tulajdonos nem találja a számítógépét, vagy felfedezi, hogy meglopták, egy online felületen keresztül bejelentkezik a rendszerbe, és bejelenti gépe eltűnését. A program ennek hatására aktiválódik, és amint az eltűnt gép internetkapcsolathoz jut, egy postafiókba pontos jelentést küld tulajdonosának aktuális GPS-

koordinátáiról. A kémszoftverek nagy része a számítógép beépített kamerájával meghatározott időközönként fényképeket is készít, illetve nyomon követi a tolvaj aktivitását: felvételeket készít a képernyőről, az elküldött e-mailekről, és egy keylogger programmal mindazt elraktározza, amit az új használó begépel. Így a tulajdonos rengeteg értékes adathoz juthat hozzá: az elkövető fényképe, lakcíme, levelezése, jelszavai, bankszámlaszáma, amelyeknek - gondolhatnánk - az ellopott tulajdon után nyomozó rendőrök örülnek a legjobban. A világ különféle tájáról származó történetek azonban egészen másról számolnak be: a rendőrség legtöbbször passzívan fogadta a nem várt segítséget, és az elkeseredett tulajdonosoknak más eszközhöz kellett nyúlniuk.

Az oaklandi Joshua Kaufman MacBookjának tolvaja például már világhírre tett szert, mire a rendőrségnek sikerült elkapnia. A férfi ugyanis, mivel a rendőrség semmi reménnyel sem kecsegtette a Hidden nevű kémszoftver segítségével megszerzett adatok ismeretében sem, egy Twitter-oldalt hozott létre „Ez a fickó lopta el a Macemet" címmel (This guy has my Mac). Az oldalra folyamatosan feltöltötte az elrabolt MacBook által készített képeket, a számítógép pontos koordinátáit és a tolvaj internetes tevékenységére utaló nyomokat. Az oldal elképesztő gyorsasággal talált több ezer követőre, akik nap mint nap figyelhették, ahogy a gyanútlan laptoptolvaj használja új szerzeményét, vagy csupán kopott szabadidőben békésen szunyókál a kanapén a számítógép webkamerájának fókuszában. Amikor a történet már az újságokba is bekerült, a rendőrség jelentkezett, és kiderült, hogy mégiscsak hajlandók lépni Kaufman ügyében.

Némelyik történet olyan szokatlan, hogy az olvasók már arra gyanakodnak, hogy az egyes szoftverek gyártói ötlik ki őket marketingcélból. Ilyen például a kanadai író, Sean Power esete, aki egy New York-i utazása alkalmával veszítette el a laptopját. A Prey nevű program segítségével hamar elkezdte gyűjteni az adatokat eltűnt gépéről, és kiderült, hogy a gépet az Oficina Latina étteremben használja egy Paulo Votano nevű férfi, aki nem más, mint az étterem egyik társtulajdonosa. Power, akárcsak Kaufman, az információkat Twitter-oldalán hozta nyilvánosságra. Az oldal két elszánt New York-i követője ennek hatására felkereste az éttermet, és egyszerűen visszakérték Votanótól Power laptopját. Mikor a férfi habozott a válasszal, elé tárták a szoftver által gyűjtött adatokat, amelyek a meglepett étteremtulajdonos levelezéseire és banki ügyintézésére is kiterjedtek. Votano később azzal mentegetőzött, hogy a gépet egy asztal alatt felejtett táskában találta, és nem állt szándékában eltulajdonítani, csupán rövid ideig akarta használni. Mivel saját gépét ellopták, úgy érezte, az asztal alatt hagyott laptop valóságos „karma", égből küldött segítség volt a számára. Ellene szólt azonban, hogy bár a táska tartalmazta Power személyes iratait, a férfit nem kísérelte meg felkeresni, a laptop fedelén levő matricákat pedig eltávolította, és a fedelet gondosan átfestette. Mindennek ellenére az ügyet békés módon rendezték.

A sikertörténetek mellett azonban több vitás kérdés is felmerülhet a kémszoftverek használatával kapcsolatban. Az egyik, ami az eddigiekből is kitűnik, hogy a rendőrség nem tudja megfelelő hatékonysággal kezelni az új lehetőséget. A kémszoftverek segítségével szerzett adatokkal szemben szkeptikusak, és a nyomozás igen lassan halad, feltéve, ha egyáltalán hajlandók foglalkozni az üggyel. Ez akár önbíráskodáshoz is vezethet, ami nem biztos, hogy minden esetben szerencsésen sül el. A másik probléma, ha mások számítógépére vagy mások által is használt gépre telepítenek fel kémprogramot, és így tudtukon kívül megfigyelés alatt tartják őket. Ilyen illegális adatgyűjtés áldozataivá váltak a pennsylvaniai Harriton High School diákjai. Az otthon is használható iskolai laptopok ugyanis mind el voltak látva aktivált kémprogrammal, amiről sem a szülőket, sem a diákokat nem értesítették. A szoftver fényképeket készített a diákokról, a diákok szobájáról, megfigyelés alatt tartotta a levelezésüket és más internetes tevékenységüket, és minden begyűjtött adatot továbbított a rendszergazdának. Az adatgyűjtésre akkor derült fény, amikor egy tizenöt éves fiút otthoni „illetlen viselkedés" miatt behívattak az iskolába, és kérdőre vontak. A bizonyítékot egy fénykép szolgáltatta, amelyet az iskolai laptop webkamerája készített: a képen a fiú egy Mike&Ike cukorkát tart a kezében, az iskola azonban droghasználattal vádolta meg. A történtek után a diák szülei beperelték az iskolát a diákok személyiségi jogainak megsértése miatt. A diákokat megdöbbentette, hogy ilyen szoros kontroll alatt tartották őket, hiszen többen folytattak magánbeszélgetéseket vagy öltözködtek abban a szobában, ahol a laptopot is tartották. Az iskola képviselői arra hivatkoztak, hogy féltették a diákokat az internet káros hatásaitól: az áldozatra leselkedő pedofiloktól és romboló netes tartalmaktól.

Olvasson tovább: