Kereső toggle

Halálos felfedezés

Megijedtek a tudósok a madárinfluenza új törzsétől

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két hónapos kutatási moratóriumot és öncenzúrát hirdettek meg a múlt héten a Science és a Nature című lapoknak megküldött levelükben a világ legjobb  virológusai azt követően, hogy egy amerikai és holland kutatócsoportnak sikerült a madárinfluenza minden eddiginél fertőzőbb új törzsét létrehoznia.

December végén a biológiai biztonságért felelős amerikai hivatal (National Science Advisory Board for Biosecurity-NSABB) azt kérte a kutatóktól, hogy a legnevesebb tudományos lapok, a Science és a Nature számára elküldött cikkeikből vegyék ki a kulcselemeket, vagyis hogy milyen lépések vezettek a halálos törzs megalkotásához ,és csak nagy vonalakban közöljék kísérleteiket. Első körben a kutatók és az újságok megegyeztek egy mechanizmusban, hogy az eredményeket hogyan bocsátják majd a megbízható kutatók és a közegészségügy rendelkezésére, de a terv végül hatalmas vitát generált. A publikálás ellenzői azzal érveltek, hogy nem elég, hogy sikerült előállítani a föld egyik legveszélyesebb vírusát, ezt követően még azt is közölni szándékoznak, hogy mi az ehhez szükséges módszer. A New York Times a kezdeti tárgyilagos tudósítások után az év utolsó napjaiban szerkesztőségi cikkben tört lándzsát amellett, hogy nem elég az adatok közlésétől elállni, hanem magát az új törzset meg kellene semmisíteni.

A szerkesztőségi cikk íróinak aggodalma érthető (a New York Times a legritkább esetekben szokott szerkesztőségi cikket írni biológiai kérdésekben), ha figyelembe vesszük az új vírus megváltozott képességeit.

A madárinfluenza vírusát (H5N1) először 1997-ben azonosították Hongkongban, amikor - átlépve a faji korlátot - hat ember halálát okozta. A vírus az ezt követő években újra és újra felbukkant, többnyire olyan helyeken, ahol nagy létszámban tartottak baromfikat, ez kell ugyanis ahhoz, hogy a vírus az emberre is „átugorjon". A megjelenés óta eltelt tizenöt évben a vírus mindössze csak mintegy 500 embert fertőzött meg, ezek közel felénél azonban a fertőzés halálos volt. Ez az arány váltott ki olyan félelmet a szakértőkben, hogy az Egyesült Királyság egy esetleges madárinfluenza-járvány elleni védekezés jegyében néhány éve több mint 60 millió adagot „spájzolt" be a Tamiflu nevű antivirális gyógyszerből. (Ennek egy részét végül a sertésinfluenza ellen használták fel, sikerrel.) A magas halálozási arány ellenére eddig megnyugtató volt, hogy a vírus csak ritkán lépte át a faji korlátot, és emberről emberre nem terjedt. Egyes kutatók, köztük az elhíresült kutatás vezetője, Ron Fouchier, a Rotterdami Egyetem professzora szerint, ha a vírus egy mutáción megy keresztül, alkalmassá válhat arra, hogy embereket fertőzzön meg.

A humán fertőzőképességet vizsgálva az Erasmus Egyetem és a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói egy olyan törzset hoztak létre, amely menyétekben sokkal könnyebben terjedt, mint az eredeti törzs. Tekintettel arra, hogy az influenza szempontjából a menyétekben lehet a legjobban modellezni azt, hogy hogyan terjedne a vírus az emberekben, nagy lett a riadalom. Az amerikai és holland kutatóknak ugyanis állami pénzből sikerült előállítani azt, amitől eddig féltek: egy emberről emberre is terjedő madárinfluenza-törzset. Ezek után arra kell nagyon vigyázni, hogy ez az új törzs nehogy kikerüljön a laborból, illetve nehogy illetéktelen kezekbe - mondhatni elmékbe - kerüljön ez a tudás. Erre szolgál a meghirdetett két hónapos moratórium, illetve a beígért (ön)cenzúra, aminek eredményeként a kutatók közölni fogják ugyan a kutatás eredményeit, de a beszámoló kozmetikázott lesz. Ron Fouchier professzor bejelentése szerint minden tanácsot figyelembe vesznek majd adataik publikálásakor, és megpróbálják cenzúrázni azokat, de véleménye szerint „morális kötelességünk, hogy megosszuk az eredményeinket azokkal, akiknek fontos erről tudni". Hogy kinek is kell erről tudni, arról megoszlanak a vélemények.

Daniel Perez a Maryland Egyetem virológusa, a levél egyik aláírója szerint a két hónapos moratórium „csupán időkérés, amikor megvitathatjuk, hogy mit tegyünk". Perez szerint a kutatás haszna mellett eltörpül annak veszélye, hogy a laborból kikerült vírus járványt okoz, netalán egyesek a kutatásra építve biológiai fegyvert készítenek az új törzsből. Richard Ebright, a Rutgers Egyetem kémiaprofesszora és biológiaifegyver-szakértője szerint a bejelentés csupán PR-fogás, hiszen két hónap nem elegendő a biztonsági intézkedések meghozatalához. Ebright szerint az új vírust abba a legszigorúbb osztályba kell sorolni, amelyről az amerikai kormány mondja meg, hogy melyik laboratórium végezhet rajta kutatásokat. Ebbe az osztályba tartozik jelen pillanatban az Ebola, az antrax vagy például a pestist okozó Yersinia pestis nevű baktérium. A véletlen balesetek elkerülésének érdekében a professzor szerint arról is döntést kellene hozni, hogy ezen a víruson csak a legszigorúbb BSL-4 (Biosafety Level) biztonsági fokozatú laboratóriumokban lehet kísérleteket végezni. Az ilyen típusú laboratóriumokban az űrhajósokéhoz hasonlító túlnyomásos ruhát hordanak, és a fertőzések ellen zuhanyzással, UV-besugárzással védekeznek. Az eddigi kutatásokat a beszámolók szerint alacsonyabb osztályú, BSL-3 és BSL-3+ laboratóriumokban végezték.

Olvasson tovább: