Kereső toggle

Terjed az otthontanulás és a virtuális iskola

Tanterem helyett konyhaasztal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hetek történései kapcsán világszerte a legtöbb család ízelítőt kap az otthonoktatás, avagy a virtuális iskola mindennapi valóságából. Az osztálytermekben történő tanítás alternatívái azonban „békeidőben” is egyre nagyobb teret hódítanak, esetenként figyelemre méltó eredménnyel.

Az otthonoktatás mozgalma az 1970-es évektől bontakozott ki az Egyesült Államokban, eleinte főleg a fehér, középosztálybeli és többnyire vallásos hátterű családok voltak érintettek, ma azonban már minden etnikum képviselve van. Évről évre körülbelül 10-12 százalékkal kevesebb gyerek kerül beiskolázásra a hagyományos, személyes jelenlétet igénylő intézményekbe, és évente 8 százalékkal nő az otthon oktatott diákok száma, s az idei évben elérte a 2,7 milliós létszámot.

A hagyományos otthonoktatás koncepciója mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az online oktatást nyújtó intézmények, virtuális iskolák, melyek a legtöbb esetben egészen első osztálytól a gimnázium utolsó évéig végigkísérik a diákokat. Az otthontanuláshoz képest ebben az esetben a szülők számára előny, hogy az iskola tanárai követik figyelemmel gyermekeik tanulmányait. Az online oktatást, hasonlóan az otthonoktatás mellett szóló érvekhez, főként olyan diákok használják ki, akik saját tempóban szeretnének haladni, el szeretnék kerülni a társaik részéről érkező negatív, erőszakos bánásmódot, vagy rugalmasabb időbeosztásra van szükségük egyéb, tanuláson túli tevékenységeik miatt. További vonzerőt jelenthetnek tehetséges diákoknak különböző egyetemek előkészítő online gimnáziumai, mint a Stanford Egyetem programja, mely rendkívül kompetitív, és tanulói magas arányban kerülnek be a legjobb egyetemekre.

A virtuális iskoláknak különböző változatai léteznek, némelyeket az állam támogat, mások ösztöndíj ellenében várják a diákokat. A teljes körű oktatást kínáló akadémiák legtöbbször egy hagyományos iskola online kiterjesztései, sok helyen a gyerekek „robotokon” keresztül vesznek részt fizikailag is jelen levő diáktársaikkal az órákon, vagy online közvetítésen keresztül követik valós időben az órákat. Ezekben az esetekben a diáknak lehetősége van egyes napokon fizikailag is részt venni az iskola egyéb, tanításon kívüli programjain. Sok online iskola specializálódik egy-egy szakmához vagy iparághoz kapcsolódó ismeretek átadására, mások csupán a tanulási nehézségekkel küzdő vagy fogyatékkal élő diákok segítésére jöttek létre.

Bár Amerika élen jár a közoktatásban érintett réteg online oktatásában, világszerte látunk példákat a módszer különböző alkalmazásaira. Egy 2017-es felmérésben az Egyesült Államok részesedését 93 százalékra becsülték, Kanadáét 4 százalékra, míg az Európai Unió országai csupán egy százalékot mondhattak magukénak. Európában a legtöbb országban elsősorban a fogyatékkal élő vagy betegség miatt iskolából kieső diákok számára biztosítják ezt a lehetőséget, valamint azok számára, akiknek közvetlen földrajzi környezetében nem elérhető fizikálisan a közoktatás. Sok iskola az ideiglenesen külföldön élő családok számára nyújt online programokat, hogy visszaköltözés esetén a diákok könnyen vissza tudjanak integrálódni az iskolarendszerbe.

Németországban az otthonoktatás például nem megengedett, minden iskoláskorú gyermeknek részt kell vennie a közoktatásban. Ezt olyannyira komolyan veszik, hogy 2013-ban négy gyermeket vettek el szüleiktől, akik a kormány felszólítása ellenére sem voltak hajlandóak iskolába küldeni a gyermekeiket. A szülők ezzel szemben arra a jogukra hivatkoztak, hogy egy szülő nevelheti a gyerekeit a saját meggyőződésének megfelelően, márpedig a család keresztény alapokra igyekezett helyezni a gyerekek világnézetét. Az egyik legfőbb érv az otthonoktatás ellen a kormány részéről, hogy elősegítheti a vallásosan motivált párhuzamos társadalmak kialakulását. Az incidens viszont a mai napig nagy vitákat generál a német közvéleményben, de Európa egyik legnépesebb országának rigid szabályozásai nem engednek túl nagy teret az online oktatás kibontakozásának sem.

Angliában az online oktatás egyik fontos célcsoportja a gondozott gyermekek, az otthonoktatás növekedése azonban az amerikai pozitív példával ellentétben nagy aggodalmat vált ki a szakértőkből. A számonkérés és a tanulók nyomon követése nem elég fejlett, a gyermekügyi biztos sürgeti a kormányt egy nyilvántartás kiépítésére az otthoni oktatásban részesülőket illetően, mivel évről évre több gyerek marad ki az évvégi vizsgák letételénél. Ez a szám 2016 és 2017 között 19 000 diákot jelentett, akiknek körülbelül fele a következő évben sem jelenik meg újra a közoktatás radarján.

Az ausztráliai kontinensen, ahol sok ezer diákot érint a közoktatási intézmények elérhetőségének problémája, az állam jelentős összegeket fektet hatékony online oktatási rendszerek fenntartásába. A legnagyobb intézményük, a Brisbane School of Distance Education (BSDE) közel 4000 diák távoktatásáért felelős, mintegy 300 tagból álló tanári karral látva el a feladatokat. Az iskola regionális központjaiba a szülők és diákok egyaránt évente legalább egy látogatást tesznek különböző workshopok és közös programok alkalmával. A szülőket is bevonják az oktatás folyamatába, az iskola őket is támogatja az „otthoni nevelő” képesítés megszerzésében.

Az ausztrál Open High School specialitása, hogy kurzusai 13 nyelven folynak, és tanulóikat az otthonoktatás keretein belül támogatják, tanáraik jóval a megszokott 8 órás munkaidőn kívül is elérhetőek számukra.

A diákokból lakhelyük szerint kis csoportokat hoztak létre, így a szociális fejlődésük is biztosítva van. Az iskola tanulói szinte minden évben a legjobb eredményeket mutatják fel országos viszonylatban.

Ahol igazán létjogosultsága lenne az online oktatásnak, az afrikai kontinensen, ott sajnos a rendszeres áramkimaradások és az internet-hozzáférés hiánya miatt kevés embernek adatik meg a lehetőség a részvételre. Néhány államban elérhetőek francia, illetve brazil oktatási programok, saját online oktatási programokról viszont kevés esetben számolnak be a felmérések.

Az otthonoktatásban részesülő diákok tanulmányi eredményeivel kapcsolatban már számos kutatás készült, átlagosan 30-37 percentilissel szereznek jobb eredményeket a hagyományos oktatásban felnőtt társaikhoz képest, sokszor rövidebb idő alatt végeznek a gimnáziummal, és az egyetemek egyre aktívabban toborozzák ezt a réteget saját hallgatóik közé. Az online oktatást választók teljesítménye a virtuális iskolák nagy különbözősége miatt azonban nehezen összehasonlítható, sok kritikus megkérdőjelezi, hogy az állami szabályozás elegendő-e ebben a szférában. 2016-ban például nyomozás indult egy kaliforniai profitorientált virtuális oktatási intézmény ellen, ahonnan, mint kiderült, a legtöbb diák diploma nélkül távozott, és pénzügyi csalások sorozata állt a háttérben. Ami viszont kimutatható, hogy az online oktatásban résztvevők csupán 50 százaléka szerzi meg a képesítését 4 éven belül, míg az állami intézményekben ez az arány 84 százalék.

Ezzel együtt – a Világbank beszámolója szerint – a kormányzatok a világ minden táján igyekeznek figyelmet szentelni az online oktatás növekvő piaca és az ehhez szükséges technológiák fejlesztésének támogatására. Az előrejelzések szerint a következő 5 évben körülbelül 50 százalékos növekedés várható ezen a piacon, ami nagy lehetőséget jelent oktatási eszközök fejlesztésével foglalkozó start-upok, vállalkozások számára. Olyan technológiai vívmányok tanításba történő integrálásáról van szó, mint az AR (Augmented Reality, kibővített valóság), VR (Virtual Reality, virtuális valóság), online tábla (online whiteboard) és az interaktív videótartalmak.

Olvasson tovább: