Kereső toggle

A kipukkadt lufi: A 2008-as gazdasági világválság

Válságálló sikersztorik 3.

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Cikksorozatunk befejező részében a saját bőrünkön is megtapasztalt 2008-as krízis legjelentősebb üzleti sikertörténetei közül szemezgetünk. Ezek – amellett, hogy a gazdasági életben nagyot dobbantottak – egy radikális piaci szemléletváltozást is magukkal hoztak, felismerve és kiszolgálva a kor igényeit.

A 2006 végétől – a bank és ingatlanszektorból – induló gazdasági krízis a sorozatunk első részében említett 1929–33 között lezajló nagy depresszió óta messze a legnagyobb csapást jelentette a világgazdaság számára. A válság oka rendkívül összetett, a szakértők azonban legfőképpen a bankok által felelőtlenül szolgáltatott jelzáloghiteleket és a mögöttük rejlő átláthatatlan pénzügyi struktúrákat teszik felelőssé. A fiskális folyamatok, amik a ’29-es válságot követően munkahelyek teremtésével gyógyszert jelentettek a világgazdaság számára, a 2008-as válságnak éppen az egyik részleges kiváltói voltak.

Az alapkamatok alacsonyan tartásának következményeképpen a kedvezőbb hitelek miatt nőtt az építkezések, beruházások száma, illetve a fogyasztási hitelek miatt a vásárlás mértéke is. Ez ugyan a GDP növekedését okozta az Egyesült Államokban, de az ingatlanpiac 2006-os telítődésekor már látni lehetett, hogy a mesterséges léggömbök kipukkadása meg fogja ingatni nemcsak az amerikai, de az egész világ gazdaságát.

Egyes szakértők már az 1990-es évek végén felhívták rá a figyelmet: a modern könyvelési technikák eredményeképpen nagy veszélyforrás, hogy egyre nehezebben átlátható a reális gazdasági helyzet, főként mivel a kormányokhoz közeli vállalatok igyekeznek minél szebb adatokat mutatni. Ez rövid távon jó megoldásnak tűnhetett, hosszú távon azonban beláthatatlan következményekkel járt.

Ez a beláthatatlan következmény lett a 2008-as válság, melynek eredményeképp megingathatatlannak tűnő ingatlanfejlesztő cégek, és azok hitelezői dőltek be; csak a világ pénzintézetei hozzávetőlegesen 435 milliárd amerikai dolláros veszteséget könyveltek el 2008. július közepéig. Emellett a járműipar is súlyosan megsínylette ezt az időszakot: a General Motorsnak 45%-kal, a Fordnak 30%-kal, a Porschénak 50%-kal, a Volvónak pedig 52%-kal csökkentek az eladásai 2007 és 2008 között. A GM ezek után eredeti formájában nem is volt képes fennmaradni; csődöt jelentett, és a megmaradt vagyont a lehető legkevesebb veszteséggel járó módon egy új vállalkozásba menekítette át.

A 2008-as gazdasági krízisnek a hétköznapi emberek életére gyakorolt hatásai a mai napig szinte felbecsülhetetlenek. Azonban, mint minden válságnak, ennek is voltak győztes szereplői, akik bebizonyították, hogy a válság nem egyenlő a csődeljárással; sőt, még vállalkozásindításra is megfelelő környezet lehet adott esetben.

Apple – A technológia ereje

Valószínűleg senkinek sem új információ, hogy a kaliforniai tech óriáscég brandjének felépítésében, marketingstratégiájában, és az innovációiban is rendkívüli zsenialitás rejlik. Ezt támasztja alá részvényeinek alakulása is: az 1997 óta tartó folyamatos növekedési periódust egyedül Steve Jobs 2011-es, a cég éléről való távozásának bejelentése törte meg egy körülbelül 9 milliárd dolláros visszaesés erejéig, ami az akkori 350 milliárd dolláros mértékhez képest elenyésző volt.

Meglepő lehet azonban, hogy a 2008-as világválság sem állította meg a növekedési lendületet, ez pedig két fő újításnak köszönhető: az egyik az Apple 2007-ben megjelent – a cég történetében forradalminak bizonyuló – iPhone-ja; és a rákövetkező évben, 2008-ban megjelent 3G készüléke. Utóbbiból már az első hétvégén közel 1 000 000 darabot adtak el a gazdasági világválság kellős közepén. A Guardian 2009-ben megjelent, a 2008-as eladási adatokat összegző cikkében a következő főcímmel elemzi az eseményeket: „Az Apple-ről lepattant a gazdasági válság, történelmük legjobb számait hozták, köszönhetően az iPhone 3GS-nek.

A gazdasági bizonytalanság ellenére 2008. második negyedévében 8,34 milliárd dollár bevételt sikerült realizálnia az Apple-nek, ami 12%-kal haladja meg az előző évi adatokat, a profit mértéke pedig 15%-kal emelkedett.”

A második, javarészben az iPhone-hoz kötődő újdonság pedig az App Store 2008. júliusi megjelenése volt, ami gazdaságilag talán elenyésző számokat mutat az Apple repertoárjában, a társadalomra gyakorolt hatása viszont annál nagyobb. Amellett ugyanis, hogy felhasználói számára végtelen számú lehetőséget és plusz funkciókat ígért az induló vállalkozásoknak is, hatalmas ugródeszkát jelentett a platform. Rengeteg, ma már a hétköznapok szinte szerves részévé vált startup jöhetett létre annak köszönhetően, hogy egy felhasználóbarát alkalmazássá fejlesztették az általuk kínált szolgáltatást – innovatív szemléletmóddal.          

Airbnb és Uber – a világszintű piac

Az egyik ilyen, azóta ikonikussá vált startup cég az ingatlanpiac és a turizmus fenegyerekének egyszerre számító Airbnb, mely merőben más szemlélettel közelíti meg a szálláshelyek és a lakáskiadás módszertanát, mint klasszikusabb elődei. Nyilvánvalóan, a legtöbb szakembert ha arról kérdeznénk, érdemes-e egy gazdasági krízisben vállalkozást indítani, nem sok bátorító véleményt kapnánk. Nem igaz ez viszont abban az esetben, ha az ötlet olyan társadalmi átrendeződésből adódó lehetőségeket igyekszik meglovagolni, amit a válság idézett elő. Márpedig a válság idején a szüleik hibájából fakadóan a kapitalizmusban csalódott húszas, harmincas éveikben járó fiatalok a saját tulajdon birtoklása helyett a közösségi megosztásban, illetve a bérlésben látják a bankoktól független, hitel- és kiszámíthatatlan körülményektől mentes élet kulcsát. Ezekre az igényekre egy olyan felület született, ami garantáltan több millió esélyes felhasználót, potenciális ügyfélkört jelentett – ez az App Store. Ez volt a P2P – peer to peer (magyarul kb.: egyenrangú felek közti – a szerk.) – szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára a tökéletes táptalaj.

2007 októberében két lakótárs arra gondolt, hogy a nappalijukban található matracot bed and breakfast szolgáltatással kiadnák, plusz bevételi forrás céljából. A két lakótárs Brian Chesky és Joe Gebbia volt, akik ma, harmincas éveikre, dollármilliárdos vagyon birtokosai, akkori ötletüknek köszönhetően. Pár hónappal később, 2008 augusztusában egy honlapot hoztak létre airbedandbreakfast.com néven, ahol a felhasználók egyik oldalról szálláshelyeiket kínálhatták, másik oldalról pedig megfizethető szálláshelyhez juthattak a sokszor drága, telített hotelek és szállodák piacán. A nevüket, ezzel együtt a domainjüket lerövidítették airbnb.com-ra; és a köztudatba berobbant startup 2009 márciusára már 10 000 felhasználóval, 2010 novemberére pedig 700 000 foglalással rendelkezett. 2012-re átlépte a tízmilliót is, ma pedig az egyik legnépszerűbb applikáció, ami a világ összes pontján kínál jutányos áron szálláshelyeket.

Hasonló közösségi koncepcióra épült az azóta szintén nemzetközi szinten jelen levő Uber üzleti modellje is, ami egyrészről az autósok számára járműveik megosztásával bevételt jelent, másrészről pedig autó vásárlása nélkül utazhatnak annak – szinte – minden előnyével az alkalmazás felhasználói.

Legyen szó akármilyen jellegű világméretű krízisről, az mindig rejt magában olyan adódó réseket, amit egy jó ötlettel meg lehet lovagolni. Válságban sem feltétlenül kell feladni a vállalkozás elindítását, ha felismerünk egy kínálkozó lehetőséget. Márpedig napjainkban a digitalizáció számtalan kiaknázatlan potenciált rejt magában, legyen szó e-kereskedelemről, az egészségügy reformjáról, vagy havidíjas előfizetésen alapuló szolgáltatásokról.

Határ a csillagos ég, válság ide vagy oda.

Olvasson tovább: