Kereső toggle

Katherine Johnson, az apollo- program megmentője

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szegregáció idején, amikor afroamerikainak és nőnek lenni duplán hátrányt jelentett, Katherine Johnson nélkülözhetetlen szerepet játszott a Hold és az űr meghódításában. Február 24-én, 101 éves korában hunyt el, miután háromgyermekes anyaként elképesztő karriert futott be a NASA-nál.

A hidegháború idején járunk, 1957-ben, amikor a Szputnyik–1 műhold pályára állításával megkezdődött az űrverseny. Nagy volt a nyomás, a Szovjetunió – akárcsak az USA – elsőként akart a történelemkönyvekben szerepelni. Eisenhower elnök passzivitása lépéselőnyhöz juttatta a szovjeteket: amikor Amerika bejelentette, hogy műholdat bocsátanak ki a légkörbe, Oroszország már az ember Holdra szállását tervezte. A közvélemény nyomására végül magasabb sebességfokozatra kapcsolt az amerikai fél is, 1958-ban megalakult a NASA, és hamarosan bejelentették a Mercury néven elhíresült első, ember részvételével végrehajtandó űrprogramot. Minden igyekezet ellenére azonban a szovjet Gagarin lett az első űrhajós, aki egy Föld körüli fordulatot tett.

Az amerikaiaknak mindez nem szegte kedvét: tovább zajlottak a lázas számítgatások az ambíciózus űrprojektekhez. Alan Shepard űrrepülését és John Glenn Föld körüli útját is egy afroamerikai nő számításai alapozták meg a NASA navigációs részlegén. Ő volt Katherine Johnson, aki nélkül sem az Apollo–11 sikere, sem az Apollo–13 legénységének megmentése nem valósult volna meg.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: