Kereső toggle

Stream Wars

2020 a streaming éve?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kábeltévé kora leáldozóban, az új generációs fogyasztók megváltozott ízlésével beköszöntött a médiafogyasztás aranykora, melyben minden sorozat és film egy helyen megtalálható, kényelmesen végignézhető. Azonban még el sem kezdődött a valódi szolgáltatói verseny, a szereplőkre máris komoly veszély leselkedik.

Húszhúsz a streaming éve lesz” – olvashattuk néhány optimista főcímben. De mit is jelent ez a szó valójában? A streaming röviden válasz volt a fogyasztók megváltozott szokásaira, manapság az emberek nem ritkán teljes évadokat szeretnének megállás nélkül végignézni, nem szeretik, ha idősávokhoz és műsorrendhez vannak kötve, nehéz több napot várni, míg megtudhatják mi lesz hőn rajongott főhősükkel. A „binge watching” (zsinórban nézés – a szerk.) jelenség az, amire az első széles körben elérhető, és rendkívül sikeresnek bizonyult streaming- szolgáltató, a Netflix alapozta az üzleti modelljét és a médiagyártását.

A hatalmas sikerű szolgáltatás emberek millióit csábította el a megszokott kábeltévé előfizetéseiktől az internetes óriás ölébe: az ezredforduló legelején 300 000 előfizetőt számoltak, majd ez 2002-re megduplázódott, 2005-re pedig már 4,2 millió főre volt tehető a Netflix-tábor, mára pedig 137,1 millió néző fizet elő rá. A többség, 57 százalék az Egyesült Államokon kívül van, és összesen 23 nyelven elérhető. Azonban nem tudta sokáig megőrizni a monopolhelyzetét, mivel olyan tekintélyes új indulók jelentek meg a streaming versenyben, mint az HBO, Amazon, Apple vagy a Disney, így a mezőny egyre nagyobb lett, a versengés folyamatosan fokozódik a nézők figyelméért –   a The New York Times sorai egyenesen technológiai hidegháborúról írnak.

Kulturális páriák

A megnövekedett verseny a gazdaságban általában egy üdvözlendő pozitív esemény, mivel a cégek kénytelenek jobb minőségű vagy olcsóbb termékeket gyártani a konkurenciánál. Azonban bár megnövekedett a minőségi és a nagy költségvetésű sorozatok és filmek száma, ezek szét lettek osztva a számos újonnan megjelent versenyző között. A riválisok között két erős szereplő – az Apple és a Disney – viszonylag frissnek számít, tavaly novemberben indultak, és komoly neveket tudtak maguk mellé állítani, a nagy konkurenshez képest meglepően olcsó előfizetői díjért. Az AppleTV+-ért 4,99 dollárt, a Disney+-ért pedig 6,99-et kérnek el havonta, ami a Netflix 8,99-től induló, egészen 15,99 dollárig terjedő havi díjához képest igencsak vonzó lehet .

Az egyre inkább szaturált piacok és a növekvő verseny miatt a streaming-szolgáltatók elkezdték az exkluzív tartalomháborút, amiben rákényszerítik az embereket, hogy fizessenek elő a még exkluzívabb szolgáltatásaikra, különben lemaradnak a legújabb sorozatokról, és kulturális páriák lesznek.

Az Amdocs Media által végzett 2019-es kutatás alapján az amerikaiak 27 százaléka már átlépte a lélektani 100 dolláros határt, vagyis közel 30 ezer forint felett költ médiaszolgáltatásokra. Ezzel az összeggel már elérik, vagy meghaladják az átlagos kábeltévé előfizetők költségeit

Míg az Egyesült Államokban a teljes népesség 60 százaléka előfizet egy vagy több streaming-szolgáltatásra, ez az arány Magyarországon még alacsonyabb. Itthon 4-ből 1 ember fizet elő ilyen szolgáltatásokra az IDEA Intézet friss felmérése alapján.

Az előfizetőkért folyó élet-halál harc miatt a szolgáltatók nem osztanak meg egymással tartalmakat és silókba zárják – vagy legalábbis próbálják zárni – a rekordköltségek árán forgatott sorozataikat is. Ennek eredményeképp az emberek 47 százaléka frusztrált a gombamód szaporodó és drágábbnál drágább opciók miatt, amikre egyenként elő kell fizetni, és kizárólag külön-külön applikációkon keresztül lehet használni. A streaming-piac ironikus módon azzá vált, amit elpusztítani igyekezett, és ma már megkülönböztethetetlen árban és működési modellben az egykori kábeltévé csomagoktól. És ahogy a kábeltévét lekörözte a streaming, úgy jelent veszélyt a streamingre egy régi ellenség.

A kalózok visszatérése

A Global Internet Phenomena kutatása alapján a torrent letöltések száma folyamatosan növekszik, a teljes globális feltöltési forgalom 22 százaléka torrent – ez a szám az európai régióban még magasabb, 31 százalék. A tényleges százalék pedig az egyre jobban elterjedt internetes adatforgalom titkosítására használt VPN-ek (virtuális privát hálózatok – a szerk.) miatt valószínűleg ennél is jóval magasabb.

Úgy tűnik, a hírhedt torrentoldal, a The Pirate Bay nem felejtette el, hogy mi okozta a torrentezés csökkenését – és most az újbóli feléledését – bár a nézők túlnyomó többsége a legegyszerűbb és legkényelmesebb opciót választja, még akkor is, ha ezért fizetni kénytelen. Nem meglepő, hogy a The Pirate Bay elkezdte tesztelni saját ingyenes torrent alapú streaming szolgáltatását, amivel mindenki végre egy helyen tudja nézni a Netflix, az HBO és a Disney+ exkluzív sorozatait.

Az ilyen és ehhez hasonló féllegális és illegális megoldások miatt kényszerült átalakulni a zeneipar, és később ez vezetett a reformjához is, a zene streaming és a Spotify formájában. Segítségével ingyen vagy legalábbis elérhető áron lehet legálisan és főként kényelmesen zenét hallgatni, ennek eredményeképp pedig marginalizálódott az illegális zeneletöltés.

A streamingre tehát könnyen az a sors várhat, mint a klasszikus kábeltévére: leváltja egy hasonló funkciókkal rendelkező, azonban még kényelmesebb – és olcsóbb – megoldás. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy feltétlenül ez lesz a jövő, de a nézők növekvő frusztráltsága mindenképp jel arra, hogy a meglévő trendek nem fenntarthatóak hosszú távon – szakértők szerint a Netflix jövőre akár

4 millió előfizetőt is veszíthet, és a múlt heti Golden Globe-os csalódás is aggodalmakra adhat okot, ami a saját gyártású filmeket illeti. Bár nincs még kialakult megoldás, de már kisebb streaming-szolgáltatók között elkezdődött a szövetségek kialakulása, hogy vonzóbbá tegyék magukat a potenciális előfizetők számára. Lehetséges, hogy a kábeltévécsomagokhoz hasonlóan, streaming-hálózatok fognak kialakulni, így a néző több szolgáltató tartalmaihoz is könnyen hozzá tud majd férni.

Akármit is tartogat a jövő, ha a streaming-szolgáltatók nem találnak egy áttörő megoldást, könnyen lehet, hogy a tartalomfegyverkezési verseny és a technológiai hidegháború végén csak csődbe ment szolgáltatók romjai fognak maradni. És persze az elpusztíthatatlan virtuális kalózok.

Olvasson tovább: