Kereső toggle

Kikapcs

Meddig bírod kütyük nélkül?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Képes lennél egy napot eltölteni kütyük nélkül? Hányszor nyúlnál ijedten a zsebedbe a mobilodért, és hogyan nézne ki egy munkanapod laptop nélkül? Mi a helyzet, ha egy teljes hétről vagy akár hónapról lenne szó?

Elsőre talán döbbenetesnek hangzik, jobban belegondolva azonban annyira mégsem elképzelhetetlen, hogy egy amerikai felnőtt naponta átlagosan 11 órát tölt el képernyő előtt – mutatták ki a Nielsen kutatásai. S bár a felmérés amerikai állampolgárok fogyasztói szokásait vizsgálta, a digitalizmus hatásait az emberek hétköznapjaira nem számottevően befolyásolják az országhatárok – egy bizonyos fejlettségi szinten felül. A tinédzserek nagyjából fele vállaltan képernyőfüggő, 78 százalékuk pedig óránként ellenőrzi az eszközeit – kissé ellentmondásos, hogy a gyermekeiket gyakran kevesebb kütyüzésre buzdító szülők nem sokkal vannak lemaradva az internet dzsungelében felnövekedett csemetéiktől a maguk 69 százalékos óránkénti csekkolásával.

 

Természetesen nem hibáztathatjuk őket ezért, hiszen az internethasználat, az e-mail-fiók szükségességét szinte már kellemetlen egyáltalán papírra vetni, annyira egyértelműen elengedhetetlen munkaeszközöknek minősülnek a legtöbb foglalkozáshoz, és kapcsolattartás szempontjából igen hasznos tud lenni, ha az ember regisztrálva van egy közösségi médiaoldalra – feltéve, ha megfelelően tudja használni, és nem az veszi át az uralmat az élete fölött. Márpedig, ha napi 11 monitor előtt eltöltött óráról beszélünk átlagosan, egyáltalán nem magától értetődő, hogy nem az utóbbi valósul meg az ember életében – ami alaposabban belegondolva hihetetlenül értékes ahhoz, hogy a képernyők fogságában teljen el.

Mégis, mintha homály fedné az élet rövidségéről, az idő értékéről alkotott képünket, amikor a telefon görgetéséről vagy a sorozatok bámulásáról van szó – amiknek ráadásul legtöbbször szinte nulla az életünkhöz hosszú távon hozzáadott értéke – tekintve amilyen értékeket és ideológiákat közvetít a legtöbb online kulturális termék – tisztelet a kivételnek, de ember legyen a talpán, aki megtalálja a tűt a szénakazalban.

Legszámottevőbb stresszforrás

De nem csak az időpazarlás terén okozhat problémákat a mértéktelen kütyühasználat. Az American Psychological Associations éves, stresszel kapcsolatos felmérései során minden ötödik résztvevő jelölte meg a technológiát az egyik legszámottevőbb stresszforrásként a mindennapjai során. Sokak számára elviselhetetlen a nyomás, amit a non stop being present – folyamatos jelenlét –, az azonnali reagálási kényszer okoz. A fiatalok csaknem nyolcvan százaléka érez késztetést arra, hogy sürgősen válaszoljon az üzenetekre, de az idősebb korosztálynak is csupán alig a fele tudja ignorálni a felvillanó értesítéseket. Ez természetesen csak még nehezebbé teszi a sok esetben egyébként is problémás határvonal meghúzását a feszes tempót diktáló munkahely és a teljes embert kívánó családi szerepek között. Pedig a hosszú távon harmonikus élethez elengedhetetlen megtalálni az egyensúlyt a magánélet és a munka között, ezt pedig nehéz úgy megtenni, hogy ha a főnöknek késő este eszébe jut egy halaszthatatlan közölnivaló, minden akadály nélkül azonnal értesíthet bennünket róla.

A technológia okozta stressz azonban a fiatalok számára ugyanolyan reális veszélyt jelent, mint dolgozó szüleik számára. Kutatások sokaságából derül ki, hogy gyakorlatilag még mindig fogalmunk sincs róla, hogy az agyunkban milyen folyamatok játszódnak le, milyen változás történik, ha kütyüzésről van szó. Végeláthatatlan következményei vannak a szociális képességekre, mint például a kommunikációra vagy az együttérzésre. A fiataljaink egyre magányosabbak, és a depresszió is tömegméretűvé vált. Látványos volt az is, ahogyan a napokban a fiatalok a maguk sajátos módján fejezték ki véleményüket Szulejmáni kivégzéséről, és az esetleges harmadik világháborúról.

A TikTok- és az Instagram-oldalakat elözönlötték a WW3-as mémek, viccesek és egyenesen felháborítóak, de az mindenesetre közös nevezőnek bizonyult, hogy a képernyő előtt felnövekedett generációnak fogalma sincs róla, hogy mit is jelentene valójában számukra egy háború: ha a LoL-ban game over van, a valódi élet ugyanúgy megy tovább, ez viszont egy igazi csatatérről nem sűrűn mondható el. Akár ez a realitástól, a dolgok súlyától merőben távol álló világnézet is állhat a szociális képességek torzulása mögött. Igazi, mély érzelmeket, akár konfliktusokat kevés fiatal tud így átélni, amik pozitív megerősítést, valamint jellemformáló erőt biztosítanának számukra. Nem beszélve az alváshiányról, ami szintén nagymértékben hozzájárul a depresszió esetleges kialakulásához. Egy svéd vizsgálatból, melynek keretein belül húszezer 20–24 év közötti fiatalt vizsgáltak egy éven keresztül, megállapítható, hogy egyértelmű összefüggés van a mobilozás mértéke és a túlzott stressz, valamint a depresszió kialakulása és az alvászavarok között. Különösen akkor, ha esti órákban az ágyban görgetett közösségi médiaplatformokról van szó. Ez nem is olyan ritka, mivel a szakemberek – felmérések alapján – nagyjából hetven százalékra teszik ezt az értéket. Pedig bizonyítottan növeli a szorongásra és az álmatlanságra való hajlamot, valamint az alvásidőt is jelentősen csökkenti. Emellett a közösségi média önbizalomra való negatív hatásai mellett sem mehetünk el szó nélkül, és a cyberbullying (internetes zaklatás) is gyakori probléma a fiatalok körében.

Teljes detox

Természetesen a digitális eszközök előnyeiről is ódákat lehetne zengeni, azonban ehhez rendre újra kell értelmeznünk az ezekhez való viszonyunkat, a prioritásainkat és az időbeosztásunkat, azaz tudatosságunkat ezen a területen. Szakértők bevett, ajánlott módszere erre az úgynevezett digitális detox, ami a kütyüzésről való tudatos leállást jelenti egy bizonyos időszakra, és ez nem is olyan ritka, mint gondolnánk. A szülők 50 százaléka gyakran zárja el magától szándékosan a technológiát, de a tinédzserek harmada is igyekszik odafigyelni erre, amire többek között olyan celebek is buzdítják őket, mint Ed Sheeran vagy Kylie Jenner.

Bevett módszer annak a részleges kivitelezése is, például a közösségi média ignorálása vagy az „elalvás előtt 2 órával nem ér digitális inger” kihívás is, amennyiben az internet teljes redukálása nem megoldható. A lényeg, hogy életmódunknak és igényeinknek megfelelő célt tűzzünk ki, így nem éri az embert csalódás. Hasznos segítség lehet, ha az ember elfoglalja magát a szabadidejében, programokat szervez, illetve ha elszámoltathatóvá teszi magát például egy barát vagy egy családtag számára.

Tapasztalatok szerint már a kütyüzés napi 30 percre csökkentése is érezhető eredményeket produkál, csökkenti a stresszt, a magányosságot és a depressziót, valamint javítja a közérzetet és egészségesebb életmódra késztet.

Nem késő még újévi fogadalomként újraértelmezni a mindennapi kütyühasználatot, akár fontolóra venni egy teljes digitális, esetleg csak közösségi médiadetoxot. Az utóbbiba fektetett rengeteg felesleges időt és energiát életünknek hasznosabb területein kamatoztatni akár kifizetődőbbnek is bizonyulhat, ki tudja. Aki nem hiszi, járjon utána!

Olvasson tovább: