Kereső toggle

A nagyi menőbb, mint gondolnád

Miért érdemes hidat építeni a nemzedékek között?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy holland idősotthon kiváló módon nyújt megoldást azoknak a fiataloknak, akik szeretnék megspórolni az albérlet összegét. Ingyen lakhatnak az intézmény falai között, cserébe havonta 30 órát kell az idősekkel tölteniük. A modell jótékony hatása bizonyítja, hogy mindennapi életünkben is megéri áthidalni a generációs szakadékot.

Hogy miért jövedelmező ez a fiataloknak – a megtakarított havi lakbéren felül? Az ifjabb generáció tagjai gyakran hajlamosak azt gondolni, hogy az idősebbektől nincs mit tanulni, hiszen általában csak felületesen tudnak eligazodni a digitális világban, teljesen más közegben szocializálódtak, építették ki az egziszentciájukat, neveltek gyermekeket, mint ők. Azonban egy kiemelkedő területen érdemes példát venni róluk – ambivalens módon ez az előnyük éppen abból adódik, hogy a technológiai forradalom előtt születtek: ez az emberi kapcsolatok világa.  A rossz minőségű szociális háló, illetve adott esetben annak hiánya nemcsak a mentális egészségre – közvetve például a karrierépítésre, családalapításra – van hatással, de kutatások szerint 50 százalékkal nagyobb eséllyel halnak meg idejekorán azok, akik hosszú távon izoláltnak érzik magukat.

Depressziós fiatalok

Az elmagányosodás pedig a közhiedelemmel ellentétben nem az idősek, hanem pont a fiatalok körében az égetőbb probléma: a 16–24 év közötti korosztály csaknem 10 százaléka vallotta magát gyakran magányosnak egy tízezer fő körében elvégzett brit kutatás alapján, ez háromszorosa a 65 év felettiek értékének. Ezt később számos más nemzetben elvégzett kutatások is igazolták. A helyzet súlyosságát és fontosságát mutatja, hogy a 2009-től 2017-ig terjedő időszakban a 14 és 17 év közötti fiatalok körében 60 százalékkal nőtt a depressziósok száma, az öngyilkossági kísérletek száma pedig majdnem megduplázódott. 

A probléma gyökere sok esetben abban rejlik, hogy a fiatalok szimplán csak felületesen, megosztott figyelemmel törődnek egymással, mivel többnyire online felületen kommunikálnak. Kevés minőségi időt töltenek egymással, nem szánnak elég időt bizalmi kapcsolatok ápolására, mély beszélgetésekre az „élet nagy dolgairól”. A legtöbb szép korú viszont szívesen osztja meg velük élettörténetüket, bölcs tapasztalataikkal és eltérő perspektíváikkal is támogatva a fiatalok gondolkozásmódját önmagukról és az egymással való kommunikációról. Emellett az idősebbekkel való beszélgetések segítenek a fiataloknak az idő múlásától való félelem, az öregedés folyamatának elfogadásában is, ami sokszor problémát jelent azoknak a fiataloknak, akik közvetlen közelében nem élnek megélt korúak.

Természetesen az idősek számára is jótékony hatása van az ifjúsággal eltöltött időnek, a magányosodás az otthonban is problémát jelenthet, az aktív szociális háló az ő életidejüket is meghosszabbítja, segít megelőzni a demenciát, illetve a vérnyomásra is jótékony hatással van. Az új impulzusok, a fiatalokban rejlő pezsgés rendkívüli módon inspirálják és feltöltik őket, miközben olyan közös tevékenységeket végeznek, mint például a bevásárlás, étterembe járás, kulturális programok, vagy szimplán egy séta a parkban.

A generációváltás dilemmája

A generációk közötti párbeszéd előnyei nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is vitathatatlanok, sőt kiemelten szükségesek. Ilyen terület például a hagyományőrzés, és napjaink talán egyik legtöbbet emlegetett problémája, a környezetvédelem. 1985 óta a fogyasztói kiadások csaknem megduplázódtak, 1950 óta 8,3 milliárd tonna műanyag hulladékot termeltünk, a fiatalok körében egyre nagyobb trend a „less is more” (a kevesebb, több) alapelv, ami az egyre drasztikusabb vásárlói szokások ellen küzdő életforma. A minimalista kézikönyvek azonban aligha tudnak a nagyszülőknél praktikusabb tanácsokat adni, ők ugyanis nemcsak a technológia megjelenése, de a multinacionális cégek és a fogyasztói szokások elfajulása előtt tanulták meg az étkezés, a háztartás, a ruházkodás, bevásárlás fortélyait, amiket mindenképpen hasznos lehet eltanulni tőlük – a zöldségtermesztéstől kezdve a nadrágfoltozáson át a leghatásosabb kemikáliamentes tisztítószerekig.

Mindemellett a munka és az oktatás világában is érdemes foglalkozni ezzel az aspektussal, Magyarországon ugyanis a kis- és középvállalkozások 58 százaléka családi tulajdonban van – az ügyvezetők átlagéletkora pedig eléri a 65 évet, ezért nagy részüket érinti a generációváltás kérdésköre. Világszintű adat, hogy a családi vállalkozások kétharmada megsínyli a generációk közti szakadékot, a második generációváltást már csak a 13 százalékuk éli túl, a negyedik stafétabot-átadás pedig egyenesen csodának számít a csekély 3 százalékával. Nagyobb cégeknél is bevett szokás, hogy a nyugdíjba vonulók szakmai tudása ne vesszen kárba, a poszt új betöltője a keze alatt nő ki.

Ezek fényében nem meglepő az a kutatási eredmény sem, hogy az idősebb generáció többet fektet a fiatalokba, mint amennyit tőlük visszakapnak. Pedig ma, a digitalizált világban a fiatalok önzetlen segítőkészségére kiemelten nagy szükség van az idősek felé, a kibertér például ugyanis az ő életüket is számtalan módon egyszerűbbé teheti, kezdve az online bevásárlástól a számláik befizetéséig.

 

Olvasson tovább: