Kereső toggle

Kapszulaotthonok

Mennyit ér az urbanizáció?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar ingatlanárak  megnövekedett árai egy metropoliszéihez képest még mindig „aprópénznek” számítanak, az urbanizáció átalakította a nagyvárosok lakhatási körülményeit, egyre elterjedtebbek a kis alapterületű lakások.

Az ikonikusan túlnépesedett Japán fővárosának lakhatási helyzete miatt egyre többen szorulnak igazán kicsi, 20-30 négyzetméternél is kisebb alapterületű otthonokba. A magas ingatlanárak és a helyhiány arra késztette a kivitelezőket, hogy korlátozott hellyel dolgozzanak, ami kapszulaotthonokat, -hoteleket eredményezett, a ma már közel 14 milliós nagyságú fővárosban. Tokióhoz hasonlóan sok más nagyvárosban kényszerülnek a fiatalok kompromisszumot kötni a komoly helyhiány miatt.

Fő a mobilitás

Kurokawa Kisho, a Metabolizmusnak nevezett mozgalom egyik alapítója 1972-ben építette meg az ikonikus Nakagin kapszulatornyot, amiben 140 kis betonfülke található. Az épület főszerkezetét két egymáshoz kapcsolódó vasbetontorony alkotja, ezekhez csatlakoztatva a már kész kapszulákat. A mindössze 19 négyzetméteres kapszulák 1,3 méter átmérőjű ablakokkal vannak ellátva. A világelső maradandó és gyakorlati hasznosítású kapszulaépületben ma már mindössze 30 kapszulát használnak lakhatásra, a fennmaradókat pedig irodának, raktárnak használják, vagy lakatlanul állnak. Vannak azonban modernebb kapszulaotthonok is, melyeknek belső terei leginkább a minimalista stílust tükrözik: a falakat, padlóburkolatokat fehér színűre tervezték, valamint a nagy belmagasság mellett nagy ablakokkal látták el azokat, hogy látszatra tágasabb, fényesebb teret hozzanak létre. A modern technológiának és a praktikum ötvözésének köszönhetően egyre több többfunkciós bútorral és mobil falakkal vannak ellátva a zsebkendő méretű otthonok.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: