Kereső toggle

Zsebből működő otthonok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Néhány éve még sci-fibe illő mesének hatottak, napjainkban azonban könnyedén kialakíthatóvá, elérhetővé váltak az épület- és lakásautomatizálási rendszerek, közismertebb nevükön az okosotthonok (smart homes).

Az intelligens rendszerek fő rendeltetése, hogy kényelmesebbé, biztonságosabbá és energiatakarékosabbá tegyék az ingatlanokat, a lakásban található elektromos eszközöket (pl. riasztó, redőnyök, konyhai elektromos készülékek, lámpák, házimozi-rendszer stb.) összekössék, és ezek működését előre meghatározott szabályok alapján vezéreljék. Emellett pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy mobiltelefon vagy tablet segítségével távolról is menedzselhetőek legyenek az otthoni események (pl. hőmérséklet-szabályozás, riasztó vagy más elektromos eszköz ki-be kapcsolása).

Az okosotthonokat irányító rendszer központjában általában található egy irányító, logikai rész, amely koordinálja a teljes rendszert. Elképzelhetjük ezt úgy is, hogy ez gondolja ki egy előre meghatározott logika alapján, minek kell történnie, ha egy esemény bekövetkezik (pl. ha esik az eső, innen jön a parancs, hogy záródjanak be az ablakok, húzódjanak vissza a napellenzők, és ne kapcsoljon be a szokott időben a locsolórendszer).

Egyrészről ebbe a logikai részbe érkeznek információk (input rész): adatokat küldenek a különböző érzékelők (pl. hőmérséklet-, csapadék-, füstérzékelők), vagy egy eseménynek a bekövetkezése is befuthat a rendszerbe (pl. napnyugta, riasztó bekapcsolása). Beérkező információnak számít az is, ha tableten vagy okostelefonon keresztül utasítást küldünk a rendszernek (pl. azon keresztül valamit bekapcsolunk). Másrészről a rendszerből mennek kifelé is (output rész) információk. Kimenő információnak számít minden olyan esemény, amelyet a logikai központ küld ki a hozzá csatlakoztatott elektromos berendezéseknek (pl. redőny, lámpa, riasztó, garázskapu mozgósítása). Tehát a rendszer érzékeli az állapotváltozásokat, és a változáshoz beállított parancsot küldi ki.

Budapesten jelenleg is folyik több okostársasház építése, értékesítése. A bennük található lakások leendő tulajdonosainak lehetőségük nyílik távolról, a világ bármely pontjáról egyetlen ujjmozdulattal vezérelni az otthonukat (világítás, aljzatok, fűtés, klíma, árnyékolástechnika, biztonsági rendszer) iOS vagy Android operációs rendszerrel rendelkező mobiltelefonjuk segítségével. A működésnek egyik fontos alapkövetelménye az internetelérés lesz.

Az intelligens otthonok hasznos kiegészítői lehetnek azok az elektromos készülékek is, amelyek praktikus információkkal látják el a felhasználót. Az elmúlt időszakban igen sok ilyen háztartási eszközt dobtak piacra. A Bosch és a Drop például egységesített erővel egy olyan konyhai mérlegen dolgozik, amely jelzi, ha a tableten beállított recepthez képest kicsit több liszt vagy egyéb hozzávaló került a tálba. Sőt még azt is kiszámolja, hogy ennek függvényében a többi alapanyag mennyisége milyen mértékben változik. Ha pedig elfogyott egy hozzávaló, a mérleg javasol másikat az eredeti helyettesítésére. A konyhai eszközt a Drop nevű startup találta ki, a Bosch pedig felkarolta az ötletet. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő hasonló helyzet, hogy egy nagyobb cég egy kisebb startuppal karöltve okoseszközök fejlesztésébe, gyártásába kezd. Emellett a Bosch céljainak komolyságát tükrözi, hogy idén év elején megalakította a Robert Bosch Smart Home GmbH elnevezésű leányvállalatát, mivel meglátásuk szerint beköszöntött az okosotthonok kora. Egyelőre ajtó- és ablakirányító egységeket, termosztátokat és okoslámpákat biztosítanak az érdeklődők számára. Emellett pedig egy olyan smart home létrehozásán dolgoznak, amelynek működtetéséhez nincs szükség internetre.

A célkitűzés igencsak hasznos lehet, hiszen az internethez csatlakozó okoseszközökön keresztül a még okosabb betörők bosszúságot, károkat is okozhatnak. A Kaspersky Lab biztonsági szakértői javasolják a vásárlás előtti tájékozódást a kiszemelt termék sebezhetőségéről, akár az interneten keresztül is. Ajánlatos továbbá olyan berendezés beszerzése, amelyhez már legalább egy szoftverfrissítést biztosítottak a gyártók, mert ezzel is csökkenthető annak az esélye, hogy az eszköz biztonsági kockázatot tartalmaz.

Olvasson tovább: