Kereső toggle

Tiétek a jövő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jellemezze Baradlay Jenőt! – futott végig Váradi György szeme az elsőre
kihúzott érettségi tételen, valamikor a hetvenes évek elején, egy esti tagozatos
dolgozók gimnáziumában. – De ki az a Baradlay Jenő? – kezdett kétségbeesett
kutatásba Váradi György, ám akármennyire is erőltette memóriáját, csak nem
ugrott be Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye. Hogyan is ugrott volna
be, ha egyszer sosem olvasta. Ám hősünk nem a meghátrálás embere volt, így
mielőtt bárkinek is feltűnt volna a kávéját kavargató, fesztelenül csevegő
érettségi bizottságból, egy hirtelen mozdulattal visszacsúsztatta a tételt a
többi közé, és újat húzott.

„Jellemezze Baradlay Ödönt!” – utasította a másodjára választott papírcsík,
és mivel mostanra már a bizottság is feladata magaslatán állt – illetve ült –,
vagyis odafigyelt az érettségizőre, a jelölt kénytelen volt a szabályoknak
megfelelően, hangosan felolvasni a feladatot: „Jellemezze Baradlay Ödönt!” –
mormogta kelletlenül Váradi, miközben agyát elöntötte a méreg: – Ki a bánat az a
Baradlay Ödön? – gondolta, ám még mielőtt erősödő indulatai szavakká formálódtak
volna, kapcsolt. Eszébe jutott, hogy az első tételt minden magyarázat nélkül
visszaadhatja a diák, és kérhet helyette másikat.

Így is lett, Baradlay Ödön visszakerült az asztalra, Váradi keze pedig rövid
matatás után kiválasztotta a harmadik tételt. Bárcsak ne tette volna! A
papírcsíkon ugyanis ez állt: „Jellemezze a Baradlay családot!”

Ekképpen nem szerzett érettségi bizonyítványt Váradi György, bár az is igaz,
ennek ellenére nyugdíjazásáig vezető állásban maradt. Kamionsofőr volt.

A fenti, színigaz történet annak kapcsán jutott eszembe, hogy május 7-én
kezdődnek az idei érettségi vizsgák.

Sok sikert, srácok!

Olvasson tovább: