Kereső toggle

A húsvéti nyúl -dilemma

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ünnepek után visszamaradt nyulak tartása okafogyottnak tűnik, levágásukat azonban esztétikai megfontolásból nem ajánljuk. A hasznavehetetlen nyulakat le lehet adni a fővárosi állatkertben, vagy szabadon is engedhetjük, ám ez esetben könnyen kutyák okozta életveszélynek tesszük ki őket. Mi azonban most azokhoz szólnánk, akik megkísérlik az állatnak gondját viselni.

Előrebocsátom, hogy a nyúl felettébb érzékeny, sérülékeny jószág, még a széltől is óvni kell, szó szerint. A hideg is árt neki, főleg, ha nyirkos. Rendes tenyészetekben a példányok úgy hullanak, mint a legyek. Leginkább csak nyúlállományról lehet beszélni, nem stabil organizmusról. Ezt azonban kiegyensúlyozza, hogy rendkívül szapora.

A nyulak természete változó. Vérmérséklettől függően többféleképpen reagálnak a gazdi piszkálására. Az eredeti nyúlszívűek menekülnek, az egyéb jelleg? inkarnációk azonban támadnak. Foggal és karommal. Ez nagyon veszedelmes. Saját példányunkat könnyedén kategorizálhatjuk egy egyszer? teszt segítségével, melynek kialakítását mindenkinek saját fantáziájára bízzuk.

Egy másik alaptulajdonsága, hogy irdatlanul büdöset tud csinálni. Olyan helyen tároljuk tehát, ahol ez senkit nem zavar.

Egyébként mit egyen tehát egy nyúl? 

Vízbe mártott lucernát? Sajnos e kedvencének fogyasztása gyors halált hoz számára. Első szabály tehát: Ne egyen a nyúl soha harmatos, nedves füvet (lucernát, pitypangot stb.)!

Ha zöld táppal akarjuk etetni, akkor az csak nem harmatos, nem nedves lehet, és csak apránként szoktatva.

Akkor mit adjunk neki? Például ropit. Vagy rágcsálótápot. Vagy száraz kenyeret. (Attól jó kövér lesz.) Vagy répát (amit ott fog hagyni.) A lényeg az, hogy változatos legyen az étele, és tápláló. Úgy több az esélye a túlélésre.

És mit igyon? Tejet vagy vizet. A sört nem ajánljuk.

Ha megy a nyúl hasa, akkor szárazböjtre kell fogni, csak szénporos fűrészport ehet. Ez áttakarítja a pocakját, mint egy kéményseprő. Nem baj, ha mindig van előtte egy kis só is.

A nyúlság ősidők óta a gyávaság és a megfutamodás szimbóluma. A ősi kelta druidák istenként tisztelték, aztán kiábrándultak belőle. (Sz. D. – Hetek)

Olvasson tovább: