Az Amerikai Természettudományi Múzeumban épül Noé bárkájának 21. századi változata. A kor szellemének megfelelően az állatok nem egészben és párosával, hanem kis darabokban, lefagyasztva kerülnek begyűjtésre. A számos állatfaj – a rovaroktól egészen a bálnákig – szövetmintáit azért őrzik meg a jövő számára, hogy az összehasonlító genetikai vizsgálatok eddigi legszélesebb spektrumát tegyék lehetővé a kutatók számára, s hogy megmaradjanak a kipusztuló fajok genetikai információi. Noé modern bárkája az Amerikai Természettudományi Múzeum alagsorának mintegy 700 négyzetméteres laboratóriuma, ahol egyelőre kilenc hatalmas acéltartályban helyezik majd el a folyékony nitrogénben hűtött mintákat. A tartályok mindegyike 70 ezer szövetminta tárolására képes. A fejlettebb állatok esetében a szövetminták zöme belső szervekből (májból, lépből, veséből) származna, s átlagosan 1-2 grammot nyomna.
"Az összehasonlító genetikai vizsgálatok központi tárházát akarjuk létrehozni" – mondta a New York Timesnak Dr. Michael J. Novacek, az intézet tudományos igazgatója, hangsúlyozva, hogy egy ilyen mintagyűjtemény a földi élővilág evolúcióját kutató szakemberek számára is alapvető fontosságú. A "bárka megépítésének" költségei körülbelül egy millió amerikai dollárra rúgnak, amelynek egy részét a NASA fizeti – éppen azért, mert a földi élet mélyebb megértése alapvető fontosságú ahhoz, hogy megtudjuk: mit és milyen módszerekkel kell keresni, ha majd más égitesteken, például a Marson vagy az Europán, a Jupiter holdján kutatunk élet után.
Nem ez az első ilyen kezdeményezés a tudomány történetében. A Louisiana Állami Egyetemen például már a 70-es évek vége óta folyik különféle gerincesek, főleg a ritka madárfajok szövetmintáinak gyűjtése. Körülbelül két évtized alatt harminchétezer madár- és tizenötezer egyéb faj szövetmintáit gyűjtötték öszsze. Az újítás bevezetése a biotechnológia fejlődése miatt vált lehetővé, az igény pedig már régóta megvolt a biológusokban, hiszen valóban elég furcsa, hogy "egy kitömött állatból minden látható, csak éppen a lényeg, a belső tartalom, illetve a genetikai információ hiányzik". Az Amerikai Természettudományi Múzeum tervei azonban lényegesen nagyra törőbbek: a "bárka feltöltésének" végére mintegy egy millió állatfajt szeretnének ilyen módon megőrizni. Az állatfajok becsült száma minimum 1,5 millió. (Origo)
