Kereső toggle

Börtönesküvők Latin-Amerikában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Általában a mennyasszony érkezik utolsóként a templomba, de szerdán 120 brazil
ara és násznépe tűnt fel két órával az esküvő előtt – motozásra.

A mennyasszonyok hagyományos fehér ruhában és fátyolban lépték át Caranidu –
a legnagyobb Latin – amerikai börtön főbejáratát, mely a rendőrség 1992-es öldökléséről
hírhedt, melynek 111 elítélt vált áldozatává. A kapu túlsó oldalán a 7400 rab közül
120 vőlegény várta jegyesét, hivatalos személyekkel és pásztorokkal együtt. A jólöltözött
fiatalemberek nyakkendőt és zakót viseltek és csak a bézs szín? egyennadrágról
lehetett felismerni, hogy ők a börtön fogvatartottjai. Vannak, akik a házasságot rabságnak
gondolják, a túlzsúfolt fogház hivatalnokainak reménye szerint mégis ez fogja hozzásegíteni
az elítélteket a mielőbbi szabaduláshoz. A szervezők egyike elmondta, hogy a most
frigyre lépő párokon kívül még sokan vannak várakozó listán. A párok legtöbbje
evangéliumi hívő, akik tizenkilenc gyülekezet kétszáz önkéntesének szolgálatára
tértek meg.

Celia és Lenilson da Silva tíz évvel ezelőtt ismerték meg egymást, három gyermekük
van. Miután a férfi öt évet ült, egy éve ismét a börtönben találta magát,
fegyveres rablásért. "Természetesen csalódott voltam, mikor újra megtörtént"
– nyilatkozta hófehérben az ifjú feleség – "de mit tehetek, szeretem őt. Még
nem tudom, meddig lesz bent, talán évekig." Lenilson a házasságot álomnak tartja,
és alig várja a találkát, melyre a börtönben adnak lehetőséget, a cellatársak számától
függően. Ez fél órától akár hét óráig is eltarthat.

Claudineia Santos, aki a börtönben ismerte meg társát, mikor bátyját látogatta,
azon szerencsések egyike, akinek októberben már szabadul a férje.

Robson Emiliano irigykedve nézte a fényképezkedő párokat és az esküvői zenét
szolgáltató Föld Sója nev? együttest. Az ő barátnője kijelentette, hogy csak
szabadulása után hajlandó hozzámenni. (Reuters)

Olvasson tovább: