Kereső toggle

A bálnák hosszú élete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Északi-tenger legnagyobb test? lakóinak, a grönlandi bálnáknak a hossza eléri
a húsz métert, súlyuk 75 tonna lehet, és amerikai tudósok legújabb kutatásai
szerint elélhetnek akár 150 évig is.

Az 1935-ben elrendelt vadászati tilalom életbelépése előtt kis híján kiirtották
ezt a fajtát. A tengeri óriásokat különösen halcsontlemezükért vadászták
előszeretettel, amelynek segítségével a bálnák kiszűrik a planktonokat a
tengervízből. Az elejtett bálnák halcsontlemezeiből használati tárgyakat,
esernyőket vagy fűzőket készítettek.

Amióta a kereskedelmi bálnavadászatnak befellegzett, azóta csak arktiszi indián
törzsek ejthetnek el grönlandi bálnát. Az utóbbi húsz évben elejtett bálnák
közül többre nem csak egyszer vadásztak: akadt, amelyiknek vastag bőréből olyan,
kőből készült szigonyhegyek kerültek elő, amilyeneket már több mint száz éve nem
használnak.

Ez a felfedezés felkeltette a tudósok érdeklődését, akik már egy ideje
gyanították, hogy a grönlandi bálnák a feltételezett hatvan évnél jóval magasabb
kort érnek meg. Don Schell, a fairbanksi egyetem (Alaszka) kutatója a halcsontlemezek
izotópvizsgálata során kiderítette, hogy a bálnák csak húszéves koruk körül
érik el a szexuális érettséget. Azt a feltevést azonban, hogy a későn érő
bálnák hosszú életűek is, csak legutóbb sikerült tudományosan alátámasztani.

A San Diegó-i (Kalifornia) Scripps Oceanográfiai Intézet egyik biológusa, Jeffrey Bada
vezetésével tudósok egy csoportja 48 órán át mélyen a szemébe nézett néhány
kimúlt grönlandi bálnának és megállapította, hogy a megvizsgált emlősök közül
négy százévnél idősebb volt, egyikük pedig valószínűleg 150 évig élhetett.

Mivel a szem sejtjei – ellentétben a test egyéb sejtjeivel – nem újulnak meg, a
pupillában található aminosav vizsgálata révén megállapítható az emlős életkora
– jelentette ki Bada. Mindössze néhány kagyló- és teknősbékafajtáról sikerült
eddig bebizonyítani, hogy tovább élnek, mint a grönlandi bálnák, amelyekről most
kiderült, hogy ők a tenger Matuzsálemei.

Maga Jeffrey Bada is hangsúlyozta azonban, hogy még részletesen alá kell támasztani a
szemsejtek vizsgálata alapján működő kormeghatározási módszer szenzációs
eredményét. Többek közt pontosan meg kell határozni a bálnák bőrében talált
szigonyhegyek korát is. Ha azonban a mozaik darabjai összeállnak, és a grönlandi
bálnákról valóban bebizonyítják, hogy matuzsálemi kort érnek el, akkor ennek
egészen különleges következménye lehet. Aki megfejti a bálnák hosszú életének
titkát, az ennek az ismeretnek révén esetleg egy másik emlős – az ember –
életének meghosszabbítását is elősegítheti… (MTI)

Olvasson tovább: