Kereső toggle

Látástól vakulásig

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Giovanni Sartori, az egyik legkiválóbb olasz politikai
gondolkodó legújabb könyvében a képekre alapozott
gondolkodás csapdáit elemzi. Sartori, aki saját bevallása
szerint szívesen néz televíziót, a Homo videns cím?
kötetben nem az "erkölcstelen", avagy "erőszakot
terjesztő" tévéműsorokat veszi célba, hanem magát a
túlnyomóan képek érzékelésére épülő gondolkodás
mechanizmusát vizsgálja. A könyv végkicsengése szerint "a
néző ember" fokozatosan elveszíti a megismerés, az
elmélyülés, a megértés képességét. Sartori véleménye
szerint a televízió függőséget alakít ki, s ahogy egyes
vírusok vagy gyógyszerek hatására a szervezet
immunműködése gyengül, a módfölött sok video- és
tévénézés hatására elsorvad a "homo videns" elemzésre
és döntésre szolgáló, vagyis a felelős politikai
cselekvést – egyáltalán emberi cselekvést – lehetővé
tevő képessége. "A tévének az a dolga, hogy képeket
közvetítsen. Ezzel nincs semmi baj. A képek jelentik a tévé
erejét is, korlátait is. A gondot az okozza, amilyen hatást a
képek özöne a gyerekekre gyakorol" – idézi Sartorit a
könyv spanyol kiadását ismertető El País.

Amikor a televízió az információt képpé alakítja, akkor a
valóságot valami mássá alakítja. A hároméves koruktól
tévénézésen felnövekvő emberek egy képekből összeálló,
látszólagos világot vesznek tudomásul. Ami nem kép, az
unalmas, egyszerűen kívül esik az érzékelési körükön,
és nem létezik számukra.

Mivel a képek özöne legyengítette a nézőben az elemzés, a
kérdezés reflexét, a műsorkészítőket semmi nem
akadályozza abban, hogy összemossák a tájékoztatást a
félre-, illetve alultájékoztatással. "Tudom, hogy kissé
bántó ez így kereken kimondva, de az embereknek föl kell
fogniuk, hogy vissza kell térni az értelmes lényeket jellemző
cselekvéshez" – írta könyvében az olasz gondolkodó. size="2">(MTI)

Olvasson tovább: