Kereső toggle

Cserépbe vésett adomány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy 13 szavas héber írástöredékre bukkantak Salamon
király idejéből, mely a jeruzsálemi templom javára három
sékel ezüst fizetéséről szól. Az i. e. IX–VII. század
közötti időszakból származó irat a legkorábbi nem bibliai
utalás, amely a zsidó szenthelyekkel kapcsolatban valaha is
előkerült. Shlomo Moussaieff londoni magángyűjtő hívta fel
a tudósok figyelmét a tulajdonában lévő cseréptöredékre,
amely három sékel ezüst befizetéséről szól a Beit Jahve
(Jahve házának vagy templomának) javára, melyet i. e. 586-ban
romboltak le a babiloniaiak, akik a zsidó népet is fogságba
vitték. A tudósok szerint a tintával írt feljegyzés egy
templomi adományról szóló igazolás. (Már az ókorban is
"nyugtával" dicsérték a napot.) "Rendkívül izgalmas
felfedezés, a legritkábbak legritkábbika" – mondta Hershel
Shanks, a Biblical Archaeology Review kiadója. "Egy kézen
megszámolhatóak azok a régi kéziratok, amelyek a bibliai
elbeszélések szövegkörnyezetébe adnak betekintést." A
Moussaieff-töredék eredete ismeretlen, senki nem tud, vagy
legalábbis nem beszél róla, ami jellemző a magán
antikpiacra, mondta Shanks, megjegyezve, hogy az értékesebb
darabok gyakran azt követően kerülnek elő, hogy
ásatásokról ellopták azokat, vagy illegálisan ásták elő.
A cserépdarabon található 13 szavas régi héber szöveg
olvasata a következő: "Asijahu király neked szóló
rendelése szerint Zakariás kezén keresztül tarsisi ezüst
Jahve házának (templomának). Három sékel." A feljegyzés
egy meg nem nevezett személyt utasít arra, hogy fizessen
ezüstöt a Templomnak. Nem derül ki, hogy nyugtáról,
számláról, fizetőeszközről vagy fizetési megbízásról
szól-e. A cserépedényre való feljegyzés abban az időben
általános módja volt a gyors dokumentációnak. A töredék
minden bizonnyal az időszámításunk előtti IX. század
végéről származik, amikor Joás volt Júda királya. Joás
és Asijahu ugyanannak a névnek gyakori változatai. size="2">(Washington Post)

Olvasson tovább: