Kereső toggle

Szabó László cikkei

Háttér

2014 januárja óta zajlanak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Szerbia között, amely az öt tagjelölt ország közül – Macedóniát, Montenegrót, Albániát és Törökországot megelőzve – elsőként nyerheti el az uniós tagságot. A hivatalos szerb álláspont szerint erre akár 2020-ban sor kerülhet, a brüsszeli időszámítás azonban inkább 2027-et valószínűsít.
Nyugat-Csongrád megye korántsem dicsőséges 19-20. századi történelméből húzzák elő újabban a példaképeket a szerb határon fekvő Ásotthalmon. A falusi turizmus jegyében olyan kétes alakoknak állítanak emléket, mint például Rózsa Sándor, vagy a férjeket „kiiktató” bérgyilkosnő, Pipás Pista.
Augusztus eleje óta zajlik az Újzsinagóga felújítása Szegeden, az épület külső rekonstrukcióját a magyar állam közel 1 milliárd forinttal támogatja. A felújítási munkálatokkal a tervek szerint 2017 márciusára végeznek a kivitelezők, így az épület avatásának 114. évfordulóját már megújult környezetben ünnepelheti a szegedi hitközség és a város kultúraszerető közönsége.
A migrációs válság súlyosbodásával szembesül ezekben a hetekben Szerbia, ahol több ezer bevándorló torlódott fel szeptember közepére. Kabók Erika, a vajdasági Magyar Szó főszerkesztő-helyettese folyamatosan tudósít az eseményekről. Az újságírónő személyes tapasztalatait, benyomásait lapunkkal is megosztotta.
A Nobel-díjas tudós a katedrán és az életben is igazi „vagány” volt. A biflázás helyett a gya- korlatias, intuitív ismeretszerzést részesítette elõnyben.
Jövőre lesz hetven éve, hogy munkásságának elismeréseként megkapta az orvosi és élettani Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. A tudós akkoriban a szegedi egyetem tanszékvezetői pozícióját töltötte be, elévülhetetlen érdemeket szerezve a biokémia hazai felvirágoztatásában.
Több tízmilliárd forintot osztott szét a kormány 2016 utolsó napjaiban sporttámogatásokra és sportcélú ingatlanfejlesztésekre, többek közt futballstadionok, labdarúgó-akadémiák, sportpályák és multifunkciós sportcsarnokok létesítésére.
Fotó: MTI
Július 5-én nulla órától új határőrizeti rendszert vezettek be a magyar hatóságok a horvát–magyar és a szerb–magyar határon, amelynek célja, hogy ne tartózkodjanak jogellenesen migránsok az ország területén – jelentette be Szegeden Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Kerítés ide vagy oda, nem enyhül a déli határ­szakaszon kialakult migrációs krízis, sőt...

Belföld

Az Országgyűlés lapzártánkkor a jogi határzár megerősítését célzó jogszabályokról tárgyal. Közben az enyhébb időben növekszik a migrációs nyomás a magyar-szerb határon.
A hét közepén a magyar és a szerb rendőrség vezetője az illegális határátlépések visszaszorításáról tárgyalt a vajdasági Kelebián. Papp Károly és Milorad Veljovic uniós összefogást sürgetett. Amellett, hogy mindkét fél hatványozottan szigorítja a kritikus szakasz ellenőrzését, lapzártánk után húsz német rendőr és több, hőkamerával felszerelt jármű is csatlakozik a határvédelemhez.
Vihart kavart Szegeden a város egyik elitgimnáziumának neve (és névadója) körüli polémia. A diákságon és tanári karon kívül az öregdiákok és a politikai pártok is megszólaltak az ügyben. Bármi lesz is az intézmény neve, az már most látható, hogy a „vesztes” félnek nem lesz könnyű megbarátkoznia a helyzettel.
Az idei március 15-e nemcsak a méregdrága, de annál viccesebbre sikerült „megújulás” miatt volt mérföldkő a magyar állami média történetében, hanem azért is, mert ezen a napon hivatalosan is véget ért a regionális stúdiók kora Magyarországon.
Úgy tűnik, pont kerül a szegedi Ságvári Gimnázium neve körül kialakult vita végére, a minisztérium ugyanis április utolsó napjaiban döntött a középiskola nevének megváltoztatásáról.
Az elmúlt hetekben sem csillapodott a délről érkező menekültáradat Szegeden, a nagyállomás előtti térre továbbra is csoportosan érkeznek a határról autóbuszokkal ideszállított menekültek. Az őket segítő aktivisták jelenléte is folyamatos.
Rohamtempó­ban épül a határzár. Fotó: MTI
Augusztus 3-án megkezdődött a déli határzár építése, a munkálatokkal a miniszterelnök tusványosi beszéde szerint e hó végéig el kell készülniük a kivitelezőknek.
Nehéz szavakat találni a röszkei határszakaszon kialakult helyzetre, a végeláthatatlan sorokban hömpölygő tömeg, illetvea bevándorlók utóbbi napokban tanúsított lázadásai láttán a helybéliek leginkább a „katasztrófa” szót emlegetik. A rendőrség hatalmas erőket megmozgatva birkózik a menekültáradattal, amelynek egyelőre nem látszik a vége.
Összecsapásba torkollott a migránsok és a rendőrök szembenállása a röszkei közúti határátkelőnél, miután a migránsok megpróbálták áttörni a határt védő rendőrkordont. Az összetűzésben sokan megsérültek, köztük legalább húsz rendőr is. A TEK-esekkel és páncélozott járművekkel megerősített rendőri erők könnygázt, füstbombát és vízágyút is bevetettek.
Miközben a dunántúli megyékben napi több ezer fős menekülttömeggel küzdenek a hatóságok, Szeged környékén már a helyreállítás köti le a lakosság figyelmét. Lassan az újranyitott határátkelőkön is normalizálódik a helyzet.
Hétfőn felajánlotta lemondását a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Devecz Miklós. Az egyetemi rangsorban a rektor után a második – gazdasági ügyekben pedig a legfontosabb – pozíciót betöltő vezető kapitulációját a felsőoktatást felügyelő miniszter, Balog Zoltán másnap tudomásul vette.
Fotó: MTI
A hét elején Algyő polgármestere sajtótájékoztatón jelentette be, hogy több környékbeli önkormányzattal együtt kérni fogják a kormányt az algyő-nagyfai ideiglenes befogadóállomás bezárására.
A drámainak most nem nevezhető migrációs tendenciák ellenére mind a déli, mind pedig a keleti határon élénkülő honvédségi aktivitás érzékelhető: a szerb-magyar határon a kerítés megerősítésével, a román-magyar határon pedig a nyomvonal kijelölésével telik a néhány hete térben és időben is kiterjesztett válsághelyzet.
Bár a határzár felépítése nyomán a migrációs nyomás enyhült a déli határon, az övezetben élők hétköznapjait továbbra is meghatározza a bevándorlási válsághelyzet.
Fokozódik a migrációs nyomás a Vajdaságban, ahol az elmúlt hetekben tovább nőtt az illegális bevándorlók száma. A krízis súlyosbodásának jeleként a helyi lakosság több városban is tiltakozó akciókba kezdett. Ha a helyzet nem változik, forró őszre kell felkészülnie déli szomszédunknak.
Szokatlanul kemény hangnemben szólalt meg az elmúlt héten a szerb köztársasági elnök, aki a jelenleginél sokkal határozottabb fellépést helyezett kilátásba az ország déli és keleti határain.
A DÉLI HATÁRSZAKASZ mindkét oldalán a „téli átállás” jelenti a migrációs intézkedések fókuszát: a magyar oldalon gőzerővel zajlik a határzár műszaki fejlesztése, miközben a szerb hatóságok a migránsok befogadóállomásokra terelésén fáradoznak több-kevesebb sikerrel: óvatos becslések szerint is több ezer bevándorló van folyamatos mozgásban Szerbia területén.
Különösebb meglepetések nélkül zajlott le Orbán Viktor szegedi látogatása, amely a várakozásoknak megfelelően a Tisza-parti város fejlesztéséről szólt, nem pedig az országos politikáról. Bár a sajtótájékoztató alapján konstruktív és egyáltalán nem konfrontatív megbeszélés képe bontakozott ki, egyes elemzők szerint a szegedi polgármester számára volt nagyobb hozadéka a találkozónak. Az igazi nyertesek azonban a szegediek lehetnek majd, különösen akkor, ha a beígért fejlesztések valóban elkészülnek a következő években.
A migránsok szállítására és kifosztására szakosodott bandák csaptak össze Szeged közelében.
A magyar-szerb határon hetek óta éleződő feszültséget most új tényező, a bevándorlók szállítására és nem ritkán kifosztására szakosodott konkurens bandák összetűzése is növeli. Eközben gőzerővel zajlik a kerítés építése, a határzár első eleme, a gyorstelepítésű drótakadály (GYODA) a legfrissebb hírek szerint napokon belül elkészül a Csongrád megyei határszakaszon.
Stabilizálódni látszik a helyzet a magyar–szerb határon a július elején életbe léptetett intézkedések nyomán. Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó egyenesen arról számolt be a közmédiában, hogy megszűntek a tiltott határátlépések határainkon. A közvélemény-kutatók mérései szerint egyáltalán nem kizárt, hogy érvényes és eredményes lesz az októberi népszavazás.
A nyáron vereséget szenvedett a szocialisták második legfontosabb tisztségéért folytatott versenyben, ehhez képest mostanra ő a párt kormányfőjelöltje. A többi baloldali párt azonban egyelőre hallani sem akar az általa támasztott feltételekről. Botka László szerint a baloldalnak az idő mellett most már a Jobbikkal is meg kell küzdenie saját szavazóiért.
Fotó: AP
A magyar–szerb határon felállított kerítés megépítése óta komoly migrációs nyomás nehezedik a vajdasági településekre, bár most jóval kevesebb menekült érkezik, mint tavaly ilyenkor.
Továbbra sem bír Botka Lászlóval és csapatával a Fidesz. Az általános vélekedés szerint a baloldal azért tudja tartani pozícióit Szegeden, mert az elbukott szoci bástyákkal ellentétben egyedül a Tisza parti városban sikerült megőrizni a párt eredeti, mozgalmi jellegét.

Életmód

A Győri ETO Bajnokok Ligája győzelmét követően újabb nagy magyar kupasikernek örülhetnek a hazai kézilabda-rajongók, miután a Pick Szeged – megnyerve az EHF-kupa négyes döntőjét, a Final Fourt – elhódította a máso­dik számú európai klubtrófeát, maga mögé utasítva a házigazda Füchse Berlint és a korábbi BL-győztes francia Montpellier gárdáját.

Szabadidő

Egy párizsi árverésen rekordáron, 1,55 millió euróért (479 millió forintért) kelt el minden idők egyik legsikeresebb képregényének, a Tintin kalandjainak egyik nagyméretű, eredeti oldala. Ez is jelzi, hogy a műfaj a 21. század elején is nagy népszerűségnek örvend, különösen a gyűjtők körében.