2006. 03. 10. (X/10)
Belföld
Sok szépet és sok kevésbé szépet mondhatunk el hazánkról, de egyet nem, hogy fantáziátlan tömeg lakja. A kelloen igénytelen választói tömegek között ott él, de minimum vegetál sok száz kiváló koponya, tele ötlettel, szeretettel, sot, ami egy politikus számára szinte elképzelhetetlen, saját világnézettel, melyet nem váltogat percnyi érdek szerint. Akár még elvi alapon is megnyerheto lenne sok mindenki, aki számára nem nehézség egy kampányfilm vagy egy plakát, esetleg néhány jó mondat csak úgy önmagában.
2006. 03. 03. (X/9)
Belföld
Zúg-zeng a mi kampányocskánk, hála a hazánkban fogható összes istennek, még egy hónap és vége. Most épp a cselendzs vikeknél tartunk, így, Tarna-parti angolsággal írva. Kihívja valaki a valakit. Mint jó búcsúkban, tűrik fel az ingeket, a gyűrhetetlen Armanikat, hogy jól kitombolják magukat a hősök.
Divat minálunk lenézni az elméletet, s azt tartani jó szakembernek, aki néhány ügyes machinációval vagyont gyűjtött az állam kárára úgy, hogy ezáltal a nemzet semmivel sem gyarapodott.
2006. 02. 17. (X/7)
Belföld
2004. 11. 19. (VIII/47)
Háttér
2004. 11. 05. (VIII/45)
Háttér
Tanúim vannak rá, hogy én már néhány hónapja tudtam, azaz több, mint sejtettem. Amikor megjelent az első részlet a kiváló iratból, két dologból azonnal rájöttem. Az egyik az volt, hogy az illetőt keresték meg egy Ferencváros–Szombathely mérkőzés ürügyén, a másik, hogy a nyolcvanas évek elejéig jelentett a klubból, márpedig ehhez edzőnek is lennie kellett ugyanott, ahol játszott. E két adat ráillett az eredetileg Szombathely környéki későbbi mesteredzőre. Akkor még azt hittem, marad a jótékony homály, de nem maradt.
2004. 10. 15. (VIII/42)
Háttér
Bácsi Boglárka, önkeresztségben Bácsfi Diána nagy szívességet tett nekünk, bármik is voltak indítékai. Október idusa belesimult a történeti napok sorába: idén fontos nap, mondhatni közéleti vízválasztó. Október tizenötödikén, azaz ma hatvan éve Horthy Miklós, belátva, hogy a háború folytatásának nincs értelme, az csak az ország veszteségeit fokozná, békét kért a szövetségesektől. Horthy nem tévedett, csak ügyetlen volt. A háború magyar veszteségeinek nagyobbik fele a proklamációt követő hat hónapban történt, anyagban, emberben.
2004. 10. 01. (VIII/40)
Háttér
2004. 09. 17. (VIII/38)
Háttér
2004. 08. 27. (VIII/35)
Háttér
2004. 07. 23. (VIII/30)
Vélemény
RSS Csatorna
