Kereső toggle

Pálfy Gyula cikkei

Életmód

Kutyavilág

A nagyvárosi kutyatartás: alternatív, de nem egyedi életforma. A sűrűn lakott, aszfaltutcás lakónegyedekben, a többnyire szabványlakásokban élő négylábúak átformálják gazdáik életét – s igencsak kéretlenül – a környezetüket is. Ma Budapesten többször annyi eb jut egy kétlábú városlakóra, mint a nyugati nagyvárosokban, s ez közvetett jelzés gazdáik és a többiek, tehát általában az emberek közti kapcsolatokról is.

A fegyvertelen katona

Mel Gibson filmje természetesen nem a borzalmaktól túlcsorduló képek miatt jelentős, bár ez nagyon is jellemzi. A lényegi kérdés viszont az, hogyan lehet életben maradni a gyilkolás atmoszférájában, az önvédelem teljesen jogos igényét is feladva. Az alkotás szerint csakis egyetlen módon, lázban égve mások megmeneküléséért. És a végsőkig elszánt hittel.

Mesterség és művészet

Nem mindegy, hogy az újságpapírra írt tartalomnak milyen a formája. Sok minden elfér a tisztes szakmai munkától az egyediségekig terjedő széles skálán. Ez utóbbit már hívhatjuk stílusnak, mely képes egyéni védjegyül szolgálni a pályán. És az olvasók bizony felismerik, sőt keresik az ilyesmit.

A Nyugat veszedelmei

Manapság amerikaiként Isztambulba menni nem életbiztosítás. Főként, ha három autónyi albán nehézfiú tapad az emberre, hogy elégtételt vegyen. Ám hősünk, a kiszolgált CIA-ügynök (továbbra is) jó karban van, így a játszma legalább kétesélyes. A nagysikerű Elrabolva című film folytatása ismét többet nyújt az akciófilmek sablon-kelléktáránál. Bár most szerényebb mértékben.

Háborúk filmjei

Századunk legjellemzőbb m?faja, a filmművészet hamar témái közé vette a háborút is. Nem véletlenül. Hiszen az emberiségre éppen az Európában példa nélküli, emberöltőnyi fegyvercsend, a múlt századvégi "boldog békeidők" után zuhantak rá az addig elképzelhetetlen borzalmak. Nem vitás, hogy a háború fogalma körül az emberiség leggyötrőbb dilemmái sorakoznak föl. Az irodalom lehetőségei mellett mára leginkább a film vált ezek bemutatásának hatásos eszközévé.

Simon Böske naplója

Szépségkirálynőkről és a hozzájuk kapcsolódó versenyekről rendszerint nem a műveltség és a szolid elegancia jut eszünkbe. Az első magyar Miss Európa, majd Miss Universe életútja viszont főként nem a divatos ruhák és az addig példa nélküli tömeghatás miatt méltó a figyelmünkre, hanem a „külcsín” alatti portré jellemzői és egy ellentmondásos korszak háttérrajza miatt.

Mások élete

Az Oscar-díjas német Florian Henckel von Donnersmarck filmje egy meghasonlott ügynök sorsán keresztül ábrázolja a vasfüggönyön inneni létet. A mintaügynök. Kedves lehallgatóink

Félrekezelt valóság

A Jupiter holdja ígéretes filmnek tűnik. Amíg meg nem nézi az ember. Ha erre szánja magát, kiderül, hogy a címbeli szójáték a legnagyobb húzás az egészben. De ezt is lecseréli bennünk a stáblista végén egy másik szókapcsolat: „Az elszalasztott lehetőség”.

Cifra nyomorúság

A nagy Gatsby nagy háza káprázatos mesevilág. Aki számít, mind ott van a gigantikus partikon, a csodakastély lakója mégis magányos. Bár mindene megvan, éppen az hiányzik, akiért mindezt felépítette, s akinek a lába elé az egészet egy laza mozdulattal leterítené. A történet erős, a látványvilág pazar, az értelmezés azonban ellentmondásos.

Dunkirk

A Csillagok között, az Eredet és nem utolsó sorban a megújított Batman-trilógia rendezője, Christopher Nolan azért már letett valamit az asztalra. S az életmű még korántsem mondható teljesnek.

Konzervek a dobozban

Valaha mindössze két csatorna volt, hétfőnként pedig adásszünet. Ám ma a tévé képei lassan elborítják és befedik a láthatárt, a csatornák száma megközelíti az elviselhetőség határát, s a nézettségért gyilkos verseny folyik. A sok ezer óra adásidőt ki kell tölteni piacképes adással, vonzó emberek és izgalmas helyzetek képeivel. Ez maga a műsor – mely csípős nyelvek szerint nem más, mint két reklámblokk közötti rövid idő kitöltése.

Világjáró diákok

A Nyugatra tartó magyarok között vannak olyan fiatalok is, akik patinás egyetemek padsorait koptatják. Oxfordi vagy cambridge-i diáknak lenni ma is nagy szónak számít itthon. A két nagy angol egyetemen több éve tanuló magyar diákokat kérdeztünk a tapasztalataikról.

FILMEK

Egy amerikai fiatal. Jelenet a valóságból    Fotó: MTI

Digitális osztályharc

Az Éhezők viadala sorozat középső részében Kapitólium luxusváros keményebb eszközökhöz nyúl, hogy uralmát a körzetek felett végképp biztosítsa. Az állami erőszak mellett legnagyobb fegyvere a propaganda, mely eszköz hajlamos időnként az ellenkező irányba, vagyis működtetői ellen fordulni. Éppen úgy, mint a valóságban.

A Matrix és ami mögötte van

A Matrix cím? (film)turmix mindenből merít egy kicsit: vesz egy adag lepusztult nagyvárosi jövőt, melyben rendet vágni egyedül a hagyományos és az elektronikus erőszak képes. Ezt bőven fűszerezi a jelenkori borzasztó technozenével, és a fekete napszemüveg, fekete bőrkabát (alatta tűzerős fegyverek) dizájnnal. Mindezt köríti az egyre fenyegetőbb, mert öntörvény?bb számítógépes-virtuális technológia rémképével.

Tisztes iparosmunka

A gépezet – ígéretét megtartva – visszatért. Ismét a zord jövőből érkezett, szintetikus bőrét harcmezők füstje járta át, szembogarát lézerfény szűkítette. A likvidálásra tervezett kombájnból a történet második részében minőségi testőrré előlépett Terminátor ezúttal is a bevált, stájerföldi testépítő maszkját alkalmazta belépőjéhez. 

Részleges diagnózis

Látleletért általában valami látványos sérülés miatt mennek a baleseti sebészetre. Ott, némi várakozás után, papírra vetik a jobbára rémületes látvány precíz leírását. Ám a sebet eredményező eseménysorról, a sérüléshez vezető útról az orvos legfeljebb feltételezésekre hagyatkozhat.

Szabadidő

Monk

Adrian Monk, a megözvegyült exrendőr tucatnyi ismert és számos egyedi fóbia birtokosa. Többek közt fél a tejtől és a széltől, retteg a liftektől és a bohócoktól is. Kényszeresen és mindig takarít, egészségügyi okból pedig nem fog kezet senkivel. Viszont aligha együttérzésből nézi kitartóan tévénézők hada a róla szóló többszörös Emmy- és Golden Globe-díjas sorozatot – majd ötven országban.

United 93

A legdermesztőbb a gép becsapódása előtti perc. Pedig a filmben végig használt kézikamera itt már vadul ugrál, a képsor alig látható, és mégis – soha ne történjen meg! – mintha ott lennénk. A halálba kormányzott gép pilótafülkéje elleni rohamban átéljük az életösztön küzdelmét a vallásos halálvágygyal szemben. Kezünk megfeszül a botkormányért vívott harc közben, vérnyomásunk nő, ahogy a gép sivításával együtt gyorsan növekszik a lenti táj. Aztán hirtelen csönd és teljes sötétség.

A Robinson-kúra

Tom Hanks egy óra leforgása alatt négyévnyi sziget-magányt él át a Számkivetett cím? film középső részében, s e régi ötletbe rejtett alakítás az Oscar előszobájának tekintett Golden Globe-díjat hozta el számára. Jogosan, mert nélküle nem szólna így és ennyire ez a film a nézőjéhez.

Fásult hómezők

Mondják, ha színházi vagy filmes rendező valamely klasszikus műről fújja le a port, akkor azzal saját korának kíván üzenni. Hogy Puskin Anyeginjával Martha Fiennes, a most is kiválót alakító Ralph Fiennes e filmmel debütáló testvére milyen aktualitást kívánt megpendíteni, azt legfeljebb sejthetjük. De a film így is nézhető, sőt nagy erénye – még ha ezért akad is magyartanári szisszenet –, hogy fogyaszthatóvá teszi a mára csak iskolai olvasmánnyá lett világhíres m?

Sziget a képtengerben

Megy egy sorozat, ami kivételesen nem szappanopera. A népszerű kifejezés ugyanis a szakmai silányság, a tucattermék állandósult jelzője. Ám az RTL-klub "Farm, ahol élünk" cím? filmeposzát – fogyatékosságai és nagy sorozatszáma ellenére – nem illetheti ez a megjelölés.

Elveszett apák listája

A befejező képsorok után a moziban teljes a csend. A hangtalanul futó, számunkra érdektelen stáblistát nézzük mind – inkább, mint nézőtársaink arcát. Meg vagyunk rendülve. Ritka az ilyen ma, mozgóképek után. Akkor is, ha tudjuk, a hatás előre megtervezett. És hogy az egyesével, a szemünk előtt tarkón lőtt embereket csak a múlt órában ismertük meg valamelyest.

Katarzis nélkül

Sajnos most sem sikerült. Pedig szerettük volna nagyon. Mert járna nekünk is egy látványos, erős alakításokkal zsúfolt, szívet melengető történelmi film jeles pillanatainkról. Ám a Szabadság, Szerelem láttán megmarad bennünk a hiány. Pedig technikában (lángtengerek és tankok számát tekintve) élvonalbeliek a csatajelenetek, és akadnak valóságos színészek is, akik a kifestőkönyvszerű karaktereket precízen hozzák (Haumann Péter, Fenyő Iván, Csányi Sándor és a filmre lefogyott Gesztesi Károly).

Töprengő Amerika

A nyár számos jó vonása közül az egyik feltétlenül az, hogy a kikapcsolódásra szánt időt tartalmas és emlékezetes módon is el lehet tölteni. Most azoknak szeretnénk ajánlattal segíteni, akik szeretik a nem annyira látványos, de ugyanakkor elgondolkoztató filmeket.  Minden országból többféle létezik egyidejűleg saját államhatárai között. A nemzeti jelleg, az adott nép karakterének meghatározása kevésbé önmaga, mint a kívülálló nemzetek benyomásai nyomán alakul.

Jean Valjean dalra fakad

A világirodalom hatalmas tablóképei nem mennek ki a divatból. A nagy klasszikusok között rendre a Nyomorultak is előkerül, ezúttal a világsikerű musicalváltozat került filmvászonra. Victor Hugo nagyívű regényének e zenés feldolgozása igazi sztárparádé. Ám a reményt keltő csomagolásban a történet legnagyobb üzeneteinek kevés hely jutott.

A revolverhős életbölcsességei

Végre egy film, ahol csaknem minden a helyén van. A Börtönvonat Yumábacsapatjáték, amelyben Russel Crowe az „arc”. Nem hiába húzónév, most is szépen teljesít, de a pompás összképben ott vannak a színésztársak, meg persze az író (mély dialógusok) és a rendező (nincs üresjárat), az atmosz-férát hátterező időnkénti zene alkotójával karöltve.

Százkét percnyi élet

2001. szeptember 11-ről először csak képes albumokat láttunk. Ilyen mértékű traumáról időbe telik tényfeltáró mondatokban szólni. A Magyarországon most kiadott, a WTC sorsát bemutató 102 perc című könyv is évekkel a dráma után állt össze.

A Titanic-nemzedék könnyei

Az év háborús szuperprodukciója, a Pearl Harbor patikamérlegen kimért, érzelmekben dús filmipari befektetés. Készítői többszörözve látnák viszont a filmre költött 135 millió dollárjukat, ami ellen kifogást nem emelhetünk. Az amerikai nagyfilm-iskolának ráadásul számos fogása segíti e szándékot, melyekkel szinte kirakós játék módjára lehet összeállítani a produkciót. Amiből olykor csak egy dolog hiányzik: az eredetiség. 

És leültek játszani

Drámai fordulat történt pénteken: elmaradt a Dáridó. Az ok, mely kiütötte egy mulatni vágyó ország főműsorát, a hírneves Maastrichtban megült "Domino Day" volt, az éhesszem? Európa élőben figyelte rekordkísérlet.

Felfedezőkörút az iskolában

Egy alig egyéves iskola életében fokozott várakozás előz meg minden új kezdeményezést, hiszen az alapítást követő időszakban dől el, miből lesz később folytatásra érdemes helyi hagyomány. Ezzel a várakozással született meg "a tematikus napok" rendezvénysorozat ötlete a tavaly óta működő budapesti Bornemisza Péter Gimnáziumban. S azért is, hogy a félév során egy rövid időszakra kissé kizökkenjen az iskola élete a megszokott kerékvágásból. De hogyan valósítható ez meg úgy, hogy ne a színvonal rovására menjen?

A sötét lovag és a szorgalmas fémkocka

Az animációs Wall-E és Batman című filmeket sikerük mellett az is összeköti, hogy ráéreztek a nyugati civilizáció egy-egy feszítő problémájára. Ez pedig a fogyasztói társadalom önpusztítása, valamint az általános bizonytalanság a terrorveszély miatt.

Vércseppek a mesevilágban

A Balkán szó hallatán máris sok mindenre gondolunk. Fügefák a kertekben, sült hal illata és fehér márványköves sikátor. Szikrázó Adria, korrupt rendőrök és lusta hivatalnokok. Lüktető zene, vérpezsdítő körtánc és szétbombázott házak az út mentén. Bárányhús zamata és egy adag hepatitis vírus. Az ellentmondások földjéhez hiteles útikönyvet az egyéni átélés képes adni. Mégis erre tesznek kísérletet a térség filmjei, melyek az itteni sorsokba a majdnem kockázatmentes bepillantás esélyét nyújtják.

Kortyok a múlt kútjából

A történelmi filmek alkotói kiválasztanak egy szívükhöz közelálló kort, ahhoz színteret, s aztán arra törekszenek, hogy a kérdéses múlt legalább egy mozipillanatra életre keljen. A baj az, ha e kijelölt teret nem sikerül bejátszani… ha valahogy nem hiteles az egész. 

Keresztapa pápai tiarában

A Borgia családnév ma is az erkölcsnélküliség, a kegyetlenség és a hatalmi praktikák „márkaneve”. A nagy figyelmet keltő sorozat a klasszikus bölcsész szemlélettől elütő, ám annál valósabb módon ábrázolja a reneszánsz ember életmódját.

ARC óriásplakát kilencedszer

Az idei ARC óriásplakát-kiállítás már a kilencedik a sorban. Ki gondolta volna, hogy az egykor Sztálin csizmájával bepiszkított macskaköves teret nyárutókon immár jó ideje kultúrafüggő egyetemisták sarui és (semmiképp se Converse!) tornacipői tapossák, s a tribün helyén, hol Kádár integetett alá nekünk, most e nehéz terepen imbolyogva botlik a női cipős láb, és keresi a plakátok mélyebb értelmét. Az Üzenetet, amit rólunk akarnak átadni – mégpedig nekünk.

Civilizációk és bűnök

Szabó István legújabb filmje, a Szembesítés, nyilván a Mephisto folytatásaként értelmezhető. A rendező, aki már többször világszínvonalon elemezte hatalom és művészet bonyolult viszonyát, ezúttal a háború utáni romos Berlinben teszi fel a "Behódolni vagy ellenállni?" nagyon is mai, nagyon forró kérdését. 

kísérleti fasizmus

A totális eszmék a gyomhoz hasonlóak. Hiába irtják és tiltják – idővel felütik a fejüket. A Hullám című filmben egy hét alatt szélsőséges mozgalom jön létre egy tanórai kísérletből, amely igazolja, hogy a mai Nyugat szórakozó ifjaiban éppúgy ott lakozik a szörny, mint a weimari Németország reményvesztett tömegeiben, akik Hitlert hatalomba segítették.

Szárnyaszegett fejvadász

Az ádámi faj nagyon a végét járja – a Szárnyas fejvadász 2049-nek ez a lényege. És ebben nem is téved. A kifejtés viszont igencsak álmosító tempóban történik. A sovány cselekményt vizuális hangulatokkal erősítő film végén a biorobot-replikánsok alter­natív emberiségként jelennek meg.

Félelem–market

Nem túl biztonságos a Föld nev? bolygó mostanában. Terror, alvó, ám ébreszthető atomfegyverek, ölni kész mániákusok és mindenekelőtt roppant félelem attól, ami a másik emberben lakik: "Homo homini lupus – ember embernek farkasa", ahogy azt a negyedik birodalomban (a rómaiban) fogalmazták.

New York ostroma

Megint egy film, amit megelőzött a híre. A Szükségállapot (The Siege) cím? alkotásról a faji-etnikai részrehajlás vádját lehetett hallani, mivel a nagyvárosi robbantásokra szakosodott iszlám bosszú-terror feldolgozására – ha nem is magyarázatára – tesz vizuális kísérletet.

Az apaoroszlán

Az Elrabolva című film elrettentő látlelet a leánykereskedelemről, a későn érő apaságról, valamint civilizációk ütközéséről. Mindez rohanós-zúzós akciódíszletekbe ágyazva. És bár ezúttal is győz a magányos hős, közel sem képregényszerű az ábrázata Liam Neeson alakításában.

Ezt most tényleg

Madarak a szabad, tiszta térben. Irdatlan távolságokat gyűrnek le. Államhatár, etnikai fal, bevándorlási kvóta fölöttük nem uralkodhat. Onnan fentről nézve egyedül a küldetés számít, hogy odaérjünk, ahol a nagy szabályzat szerint lenni kell. Időben ott lenni, méghozzá. Minden egyes madárfajhoz külön-külön módszert kellett kitalálni

Képek hozott anyagból

A Néprajzi Múzeumban egyszerre három fotókiállításon vonul fel a világ és – ahogy mondani szokás – "ami mögötte van". A nagy és patinás aulában, hol hajdan kosztümös filmek báljeleneteit vették fel oly szívesen, most a World Press sajtóképei, vagyis a 97-es év szakmai termésének legjava látható. Az évente díjazott alkotások jó része most is felkavaró és megrázó, viszont csak kisebb részük tud valami meghatóan-felemelően emberit láttatni.

Óriásokkal szemben

A vereségből talpraálló hős alaptípusa az amerikai kultúrának, így a filmnek is természetesen. Az elvesztett állás, a leírt osztályközösség, a reménytelennek látszó csata helyzetéből való győztes felállás legfőbb tanulsága nem is annyira a siker - hanem a hozzá vezető út. Különösen, ha egy élet teljes rendbetételéről van szó.

Másfél mila

A Top Dogs a Kamrában fergeteges élmény. A legjobb, ami e m?fajban adható. Tisztítja a képünket a csúcsmenedzserekről, felfrissíti szemünket és erősíti a nevetőizmainkat. Éttermiesen szólva: drámát tálalnak elénk vérbeli paródiával fűszerezve, mely egy yuppie-koktél formájában (összerázva, nem keverve) fogyasztható. Színházba érkezünk, de esténk megemelkedik, mert kiadós brain stormingba csöppenünk pár account és sales manager társaságában egy out placement irodában ülve. Ne sajnálja, aki nem érti.

Terminátor újratöltve

A Terminátor negyedik részében egy füstös és kopár holnap tárul elénk a jövővíziók szokott leltárával. Romok, fakó színek, leépült emberarcok komputerjáték-háttérben, melynek minden részlete szerepelt már valahol. Találó jellemrajzok, a jövőt eredeti módon firtató kérdések: mind törölve…

Szigetemberek

Will semmit se csinál. "De tényleg semmit." Folyton kérdezik, mivel foglalkozik, erre elejti: A Szuperszán cím? karácsonyi dal jogdíjaiból él. De azt se ő, hanem apja írta. Önkéntes szigetlakó. Hímnem? Bridget Jones, "kényelmi okokból" single, amint kifejti az Egy fiúról cím? film főszereplőjeként, Hugh Grant arcjátékába bújva. Fanyar belső monológjai gördítik előre a filmet, miközben egy úgymond mai világpolgár szemléletét (kórképét?) ismerjük meg.

A születés mítosza

Mint ideát persze tudjuk, mily sok Amerika létezik. Ismereteink "A négyes" lapján kóla és hamburger, Elvis és Rambo szappanopera-Amerikája, meg médiaguruk, rámenős riporterek, bálványsztárok sorakoznak. Viszont a lap túloldalára lelkes néger gyülekezeteket, puritán kisvárosokat, adakozó milliárdosokat és még mindig komolyan vett nagy eszményeket rajzolhatnánk. E montázsképen az utcai erőszak meg az etnikumok gettói is helyet kapnának, mint azt legutóbb a Martin Scorsese-féle New York bandáiban láttuk.

Film az embermentés lélektanáról

A könyvtolvaj nem háborús akciófilm, de nem is elvont példázat emberről az embertelenségben. Inkább filmbe oltott elbeszélő költemény egy nevelő­szülőkhöz került kislány szemszögéből, érzelmi kölcsön­hatásokról, az adott szó erejéről. És a csendes tisztességről, ami valójában csak éles helyzetekben látható. Mert „békeidőben” nem mindig világos, mit kell ez alatt értenünk.

Nincs bennük bosszúvágy

A Spielberg-műhely nem ideológiákban, hanem emberi sorsokban és hiteles érzésekben gondolkodik. Még akkor is, ha – immár másodszor – a holocaust képben, hangban, bet?ben alig ábrázolható borzalmát viszi filmre. Tom Lantos, az egyik túlélő

Radnóti újratöltve

Ritka élménnyel gazdagodhatnak mindazok, akik részt vesznek Bálint András Radnóti estjén. Részt vesznek valóban, nem csak ott vannak, és megnézik az előadást. Mert a néző itt beljebb kerül a színházban szokásosnál.

Budapest nyeregből

A kerékpáros kultúra hosszú pangás után a székesfővárosban is fellendülni látszik. Bár (hogy ne menjünk messzire) például Bécsben megélhető, meszszemenőkig komfortos élményben egyelőre kevésbé lehet részünk, hisz közel sincs annyi és olyan minőség? bicikliút, ám a hálózat évről évre tovább épül.

Sejtések a mindjárt holnapról

A jövő megízlelése a fantázia segítségével előbb az irodalom, majd a film vonzó csemegéjének számított. A valósággá lett dátumok persze rendre egészen más világot hoztak, mint ahogy azt a jövőbe tekintő mű­alko­tások gondolták. Mégis mindig izgalmas, hogy a jelenkor mely jellemzőit nagyítják fel a zord jövővel fenyegető fantáziák. Szép holnapról ugyanis régóta nincs szó.

Kígyó a tojásban

Nehéz Adolf Hitlerről emberként beszélni. Mindaz a rettenet, ami e névhez tapad, joggal fedi el a személyiséget a nagyobb nyilvánosság elől. Talán ezért utasította el a fiatalkori Hitlerről szóló Max cím? film rendezését Spielberg, bár a forgatókönyv minőségét elismerte. Aztán maga az író, Menno Meyjes készítette el, többek között számos magyar színész és még több filmes szakember segítségével.

Spielberg digitális univerzuma

A virtuális valóság a jövő ultra-drogja és jókora léptekkel haladunk felé. Üzemszerű működését Spielberg filmje, a Ready Player One csak pár évtized múlva vetíti elénk, ahol a digitális univerzum mindent benyelt, uralma megtörhetetlen.

Új magyar filmhullám

Két évadon belül két Oscar és egy Arany Medve. Sok nagy ország is elégedett lenne e kulturális teljesítménnyel, bár a filmet – ahogy a könyvet vagy a verset sem – nem szokás kilowattban mérni. Az érmek meg a kupák is inkább a sportvilágban hasznos mérőeszközök. Mégis a nagy nemzetközi művészeti szemléken elnyert elismerések ráirányítják a figyelmet egy-egy nemzetre és filmjeire.

Magyar filmsiker előzi a hollywoodi műhelyeket

Sejthető volt, hogy a Viszkis egyszer a mozivászonra lép. Bár a film fő célja a bevétel maximalizálása, a tömeglélektani és szociológiai tanulságok levonása sem lett volna érdektelen. De akkor ki vett volna mozijegyet Antal Nimród alkotására?

Fókusz

Korunk barlangrajzai: bilincs és mosoly

A jelenkor társadalma nem tudna működni reklám nélkül. Az árucikkek, szolgáltatások és életstílusok világméretű versengése hasonlóképp fémjelzi korunkat, mint az autó, a számítógép vagy a lézersugár. A holnap történészeinek elsőrend? kordokumentumai is talán épp a reklámok lesznek, a mind kifinomultabb mechanizmusokkal vásárlásra és mintakövetésre csábító képkockák. "Mindennap új varázslat"

Varázslás és hatalom

A hatalom körül mindig nagy volt a nyüzsgés. Sokan gyűltek az éppen aktuális trón köré, hogy valamiképp részesedjenek az állam nevében gyakorolt tekintély gyümölcseiből. Közöttük voltak és vannak ma is, akik "ezoterikus" képességeikkel igyekeznek kenyéradó gazdáik megkülönböztetett figyelmét magukra irányítani. Korunk legnagyobb hatalmi és anyagi mecénása pedig nem más, mint a szórakoztatóipar.

Vélemény

Bayer és a gyökerek

Bizonyos mondatok, ki tudja miért, egy életre megmaradnak az emberben. 1990 áprilisából, az első szabad választások napjaiból van egy ilyenem például. Fiatal farmeros áll mellettem a főiskola aulájában. Kezében cigi, öve szögecses, s valahogy amerikaias. A konzervatív győzelem miatt aggódva és fájdalmasan jön ki belőle a Párdányi tanár úr felé: „… majd jön a Mária Magyarországa, meg a numerus clausus.” Bayer Zsolt

Félelem és reszketés

Ahol hatalom van, ott most rettegés van. A világhíres cégtáblák mögött, az egykor művészetnek hívott szórakoztatóipar döntéshozó-alkotó székeiben ülve ma vacogás és erős verejtékezés feltételezhető. Az eddig a kamerák kereszttüzében szívesen sütkérező Népszerűek és Befolyásosak kézfeje most, év végén elfehéredik a vastagfalú pohárkák szorongatása közben.

Arcok

Baljós árnyak komponistája

Kés a vízben, Iszonyat, Vámpírok bálja, Őrület, A halál és a lányka, A kilencedik kapu. Nem egy kültelki videotéka B-kategóriás horrorkínálatáról van szó, hanem Roman Polanski filmjeiről, akit sokan a ma élő egyik legnagyobb filmrendezőnek tartanak. Az európai szakma Polanskinak a teljes filmtörténelemre gyakorolt hatását nemsokára Varsóban ismeri el az Európai Akadémia életműdíjának átadásával. Jelenet A zongorista című filmből

A gyerek meg a háború

A huszonéves Ishmael Beah máris komor életrajz birtokosa. Sierra Leone-i gyerekéveiről megjelent könyvét (Gyerekkatona voltam Afrikában) húsz nyelven olvassák, s a milliónyi olvasóból sokan könnyezik meg. Joggal persze. A szerző előbb a polgárháború menekültje, majd családja kiirtása után a harmadik világ értelmetlen harcainak legvadabb gyilkosai közé áll: gyerekkatona lesz, aki drogoktól bódultan utánozza a Rambo-filmek ölési technikáit, miközben magát élet-halál urának érzi.

A nemzet ügyvédje

Az amerikaiak legnagyobb elnökének az alacsony sorból saját erejével felemelkedő Lincolnt tartják a Gallup felmérése szerint. Kalandos életútja egy jól megírt karrierregény lehetne, hiszen előkelő család, elitegyetem és öröklött bankszámla nélkül érte el az elnöki széket, elszántságára és természetes bölcsessé­gére alapozva. A 16.

Eksztázist keresve

Gyűrött arcú, inas hatvanasok a sok ezer wattos fényben, őrjöngő tízezrekkel lábaik előtt – mi az? Csakis a Rolling Stones, a rock and roll cirkusza, a műfaj máig elnyűhetetlen mamutja. Mick Jagger és csapata tizenkét év után negyven kamionnyi színpadával újra megérkezett hozzánk, hogy a harmadik éve világ körül utazó „Bigger bang”-turné egy estéjén feltöltse a legnagyobb magyarországi stadion katlanjába gyűlt rajongóit. Fotó: AP

Katarzis az űrben

Mozifilm ekkora hatásra régóta nem volt képes. Nincs üldözős lövöldözés, sem színpompás lézerek, mégis tátva marad a szánk az elképesztő látványtól. A világűr borzongató sötétjében, a roppant csöndben egy férfi és egy nő drámáját figyeljük, akiket magára hagyott az emberiség. Szorítunk értük, de annyira, hogy magunkon csodálkozunk, hisz mégis film­hősökről van szó.

Van Gogh a Cityben

A digitális technológia és a 19. század végi művészet házasítására Budapest egyik ütőerén, a Váci utcában látunk érdekes példát. A sok országot bejárt Van Gogh Alive multimédiás kiállítás a tragikus sorsú festő utolsó évtizedének történéseit és alkotásait mutatja be háttérzenékkel, mozgóképes betétekkel, falra és földre írt szövegrészletekkel.

A szabadság vándora és áldozata

Chris McCandless mindig is az igazira, az őszintére vágyott. Kivonult tehát a civilizációból, maga mögött hagyva a pénz és a képmutatás kötöttségeit. A teljes harmóniát kereste a természetben, ahol felépítette egyszemélyes világát, és a boldogságot kutatta lankadatlanul. Nem drogokkal lázadt, és nem akart erőszakkal változatni a társadalom visszásságain. Mégis anélkül halt meg egy elhagyatott alaszkai buszban, hogy bárkit is jobbá tett volna.

Belföld

Átjárók feszegetése

Határok megnyitása. Oly szókapcsolat ma ez, amiről mindenkinek van véleménye. Ami képes egészen mély töréseket létrehozni a nyugati kultúrkörhöz magukat emelt fővel soroló nemzetek között, és e nemzeteken belül.

István, az aktualizált király

Tisztavatás, tűzijáték, körmenet és megannyi más ünnepi program között akadt egy kissé formabontó esemény: az Alföldi Róbert rendezte István, a király rockopera.

Hit és értékek

Tor a temetőben

Kevés ünnepről deríthető ki oly gyorsan, oly kevés utána olvasással, hogy miféle köpönyegből bújt elő. A szakszervezetek által újabban már pirosbetűs ünnepnek követelt halottak napja egyenes ági leszármazottja a "keresztény Európát" megelőző pogány kornak – melyet nem kevesen barbár kornak hívnak. Mint annyi más ünnep, ez is a természet évszakos változásaira épült, majd telítődött a természetfelettiből előhívott sötét rítusokkal.

Nagy zöld csalódás

Az év legjobban várt filmjének nyitóképében puszta és kietlen a táj. Árnyjáték illusztrálja az eddigi generációk életét, amíg a vándorló Noéhoz érünk. Megtudjuk, hogy a fejlett civilizációt az „őrzők” segítették, az embereknek, „Káin átkozott utódainak” felépíteni, majd őket a Teremtő mozgó kőszobrokká változtatta.

Európa elrablása

Egy szakállas „nő” ejtette foglyul a vén kontinens szavazóit és a közhangulatot. Szombat este bizonyítást nyert: sokat elbír a képernyő és az európai gyomor. Az 59. Eurovíziós Dalfesztivált egy hosszú estélyi ruhába öltözött transzvesztita férfi nyerte erős sminkben, műszempillákkal és épphogy közepes dalával.

Háttér

A mi kis olimpiánk

A jövő legjobb vegyé­szei mérték össze tudásukat Magyar­­orszá­gon, a 40. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián. A világ hatvannyolc országából érkezett csapatokat és kísérőiket az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében látták vendégül.

A Mózes-hegy hősei

Vannak regények és filmek, melyeknek a múlt traumái után egyszer el kell készülniük. Kiáltó jel, sőt lüktető lelkiismeret a film, a regény, de még egy fotó is a nem felejthető sebekről. Megindító lehet ugyan az ünnepi beszéd, és felkavaró az emlékkiállítás –, de a művészet eszközeivel felidézett történelem sokkal messzebbre elér.

A legsötétebb óra

Gary Oldman élete alakítását nyújtja A legsötétebb óra című moziban a legendás angol miniszterelnök szerepében. Kérdés, hogy a film képes-e arra, hogy megértesse a nézővel: Európa tényleg majdnem elbukott egy eszme miatt, ami lábbal tiporta az öreg kontinens gyökereit jelentő zsidó–keresztény civilizációt.

Spielberg listája

Az ismert alkotó most éppen a sajtó­szabadsághoz érkezett. A Pentagon titkai (The Post) ugyan nem korszakalkotó film, az nagyjából benne van, ami a politikai hatalom és a nyilvánosság többnyire morózus viszonyához tartozik. Bár egyfajta leckefelmondást láthatunk, Tom Hanks és Meryl Streep simán hozzák azt, amiért elismerik színészi teljesítményüket. Miközben a negyedik hatalmi ág kissé megdicsőül.

Saul fia: a lényeg, hogy az üzenet célba érjen

Új fejezet nyílt egy nagyon fontos műfajban. A soa szavakba nem önthető valóságát eddig nem látott módon dolgozta fel Nemes László filmje. A Cannes-ban a zsűri fődíját elnyerő film annyi figyelmet és ünneplést kapott, amennyit magyar mozi harminc éve nem.

Csatatér Floridában

Az egész amerikai választási folyamat legforróbb pontja lett Florida, ahol nagy meglepetésre Donald Trump kerekedett felül. A váratlan fordulatban biztosan szerepet játszott a helyi keresztények aktivitása és elszántsága. Egy Pensacolában élő magyar házaspár, Nagy-Perge Zoltán és felesége, Márta beszámolója következik.

Üzlet

A béketábor cserebutikja

1949. január 25-én Moszkvában megalakult a Szovjetunió és a kényszerrel köré gyűjtött csatlósállamok gazdasági szervezete. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a mából visszatekintve leginkább olyan kísérleti kontrollcsoportnak tűnik, amelyben a "baráti országok" akadozó együttműködése az idők folyamán kétség nélkül bizonyította a kommunista gondolat életképtelenségét – méghozzá nemzetközi méretekben.

Oldalak