Morvay Péter cikkei

Fókusz

Felforgatták az amerikaiak a megszokott protokollt a Citadellán. Volt magyar külügyminiszter és államtitkár szorult a kakasülőre, és több parlamenti párt vezetője is csak az egyik oldallelátó hátsó soraiból hallgatta végig George W. Bush beszédét. Annak, hogy a tizenöt perces beszéd alatt egyszer sem csattan fel taps, ezúttal nem politikai ellenszenv, hanem kulturális okai lehettek: a magyar embernek hagyományosan gyanús, ha valaki jót mond róla.
Interjú Aidan White-tal, a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkárával Aidan White Fotó: archív
A héten Ariel Saron izraeli miniszterelnök meghívására több mint hatszázan, köztük zsidó és keresztény egyházi vezetők, politikusok, légitársaságok vezetői és idegenforgalmi szakemberek érkeztek Jeruzsálembe egy nemzetközi turisztikai konferenciára. A tanácskozás helyszínétől és a résztvevők szálláshelyétől nem messze, néhány órával a megnyitó előtt palesztin terrortámadás ért egy autóbuszt, nyolc izraeli halálát okozva. 
Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják vilá­gunkat.
Lee Harvey Oswald lövéseinek nemcsak Kennedy elnök esett áldozatul, hanem közvetve két világhírű író emléke is. Különös véletlen, hogy pontosan a dallasi merénylet napján, 1963. november 22-én halt meg Los Angelesben a Szép új világ szerzője, Aldous Huxley és Oxfordban a Narnia-sorozat alkotója, a brit C. S. Lewis.
Az Iszlám Állam a Közel-Kelet destabilizációjának a terméke, ami elsősorban a térség számára jelent veszélyt - állítja Loretta Napoleoni. A közgazdász-újságíró Az Iszlamista főnix című könyve - amelyet az előző számunkban ismertettünk - bemutatója alkalmából járt Buda­­- pesten.
December 21-ével a maja naptárkészítők is csatlakoztak a bukott világvége-jövendölők népes táborához.
„Nem a burka betiltása jelenti a megoldást, hanem az, ha Franciaország a kulturális relativizmus helyett az emberi jogokat fogadja el abszolút értékként” – állítja Natan Saranszkij a párizsi támadásokat elemző nyilatkozatában.
Május 15-én a Vigyázó! blog adott hírt róla, hogy egy Budapestre tervezett gigantikus muszlim vallási és kulturális központról készült terveket publikált egy török vallásügyi alapítvány.

Hit és értékek

Mint arra sorozatunk első részében utaltunk, a 2001. szeptember 11-e óta eltelt bő egy évtizedben drámaian megnőtt az iszlám világban az apokaliptikus témájú könyvek és videók iránti érdeklődés.
 
Március végén egy óriásgép fedélzetén 300 katolikus fiatal utazott Magyarországról Izraelbe, hogy II. János Pál pápa meghívására 45 ezer társával együtt részt vegyen az egyházfő galileai szentmiséjén.
A londoni Telegraph nemrég az ön tanulmányát idézte az Európa jövőjéről szóló cikkében. Eszerint Marseille és Rotterdam lakosságának már most 25 százaléka muzulmán. Malmőben ez az arány 20 százalék és Brüsszelben, Londonban és Párizsban is 10 százalék felett van. Miért gondolja azt, hogy Európa őslakossága radikális mértékben lecsökkenhet, a kontinens akár el is néptelenedhet?
Új ökumenizmus bontakozik ki a keresztény világ és az iszlám között. Az angolszász sajtóban „kriszlamizmus”-ként emlegetett jelenségre Ferenc pápa isztambuli látogatása hívta fel a figyelmet, ahol a Kék mecsetben Mekka felé fordulva imádkozott.
Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról.
Egy héttel az izraeli „Felhőoszlop-hadművelet” megindítása után győzelmet hirdetett a Hamasz. Az iszlamista terrorszervezet közleménye szerint még soha nem mértek olyan súlyos csapást a „cionista megszállókra”, mint most, amikor rakétáikkal óvóhelyekre kényszerítettek több millió izraelit, folyamatos fenyegetés alatt tartják Tel Avivot, sőt a még távolabb fekvő Jeruzsálemet is.
Ellenzékből, négy év alatt, 1928 májusa és 1932 júliusa között a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tizenhétszeresére tudta növelni támogatóinak számát.
Miben közös Andre Agassi, Cher és Gari Kaszparov? Abban feltétlenül, hogy mindnyájan egy - diaszpórával együtt is mintegy tízmilliós - néphez, az örményekhez tartoznak. Nem véletlenül büszkék az örmények történelmükre: közel ötezer évre visszavezethető a múltjuk, és ők a világ legrégebbi keresztény nemzete is.
Joseph Massad  a nyilvános elõadásán egyetlen kritikus kérdésre sem válaszolt.
Közleményben reagált a Közép-Európai Egyetem (CEU) a lapunkban megjelent írásra (Aka­dé­miai intifáda a CEU-n. Hetek, 2015. június 5.). Ebben bővebben is kifejtik korábbi álláspontjukat, amit a Hetek már ismer­tetett.
„Luther nagy ember volt, egy óriás. Egy lökéssel áttörte a homályt, és úgy látta a zsidókat, ahogy mi csak ma kezdjük őket látni” - írta az első világháború után Adolf Hitler, aki 1923-ban megjelent főművében, a Mein Kampfban a reformátort Nagy Frigyes és Richard Wagner mellett a német nép „nagy harcosának” és „igazi államférfinak” nevezi.
A Közel-Keleten nem új jelenség, hogy a régészet politikai célokat is szolgál. A brit, a francia és a német archeológusok a 19. század derekától kezdve Perzsiától Kis-Ázsián át Egyiptomig a birodalmi célok érdekében is ástak, és gyűjtötték a leleteket a British Museum, a Louvre vagy éppen a berlini Pergamom Múzeum számára.
Új irányból, keletről érkezett a Szentföldre Ferenc pápa, és ez a döntése nem csak földrajzi értelemben jelentett nyitást a Vatikán és a Közel-Kelet viszonyában. Bár alig több mint 48 órát töltött a térségben, a katolikus egyházfő szinte minden lépése beszédes volt.
Kiáll az Irán elleni megelőző támadás mellett az Izraelt támogató parlamenti képviselőkből álló nemzetközi fórum. Az Izrael Szövetségesei Alapítvány Jeruzsálemben elfogadott határozata kimondja, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint minden tagállam joga, hogy megvédje polgárait és területi egységét.
„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler.
Botránnyal indult Roger Waters európai turnéja. A Pink Floyd alapító tagja az együttes kultikus, The Wall (A Fal) című albuma gigantikus színpadi változatát készítette el. Az előadás során megjelenik a zenész által előszeretettel üzenőfalnak használt jelkép, egy óriási felfújható vaddisznó (képünkön jobbra),  amelyen ezúttal egy tekintélyes méretű Dávid-csillag is látható.
Tavaly nyáron New Yorkban egy gálavacsorán nemzetközi katonai és hírszerzési vezetők beszélgettek arról, hogyan zajlik majd a Szíria elleni katonai csapás, amely elkerülhetetlennek látszott, miután az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be ellenfeleivel szemben.
A nyolcvan éve megalakult Szaúd-Arábia gazdasági, politikai és vallási téren egyaránt átalakította a Közel-Keletet. Az új országot az ibn Szaúd-dinasztia kapta a britektől, a térség hírszerzési főnökének, John Philbynek a javaslatára. Philby tisztában volt azzal, hogy az új uralkodó az iszlám ultrakonzervatív irányzatát, a fegyveres dzsihádot támogató vahabizmust terjeszti.
Tavaly januárban még szinte senki nem ismerte, év végére pedig a Time magazin az Év Emberének választotta. Amikor a Szent Péter téren bejelentették a megválasztását, az újságírók lázasan keresgéltek az interneten, hogy kit is választottak pápának.
Szeptemberben jelent meg Németországban  Udo Ulfkotte könyve Megvásárolt újságírók - Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát? címmel. A szerző 17 éven át volt a legrangosabb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója a Közel-Keleten, és az újság politikai szerkesztőjeként is dolgozott.
Udo Ulfkotte német újságíró tavaly ősszel megdöbbentő könyvet jelentetett meg arról, hogyan működik a német és a nemzetközi média. A Megvásárolt újságírók most magyarul is megjelent a Patmos Records gondozásában – a szerző ennek bemutatójára érkezett Budapestre.
Korábban már sokan figyelmeztettek arra, hogy a tradicionális család jogi újrafogalmazása és a melegházasság törvényesítése olyan folyamatot indíthat el, ahol nincs megállás.
Úgy tűnik, hogy Ferenc pápa nem számíthat már a világsajtó egyöntetű támogatására. Bár nyílt konfliktusról még nincs szó, a világ egyik legbefolyásosabb napilapja nyíltan bírálta a katolikus egyházfőt „régimódi” gondolkodása miatt. A Washington Post cikkét számos nyomtatott és online médium átvette – elsősorban a tengerentúlon.
Miközben a harmadik hete zajlanak az erőszakos tüntetések és gyilkos bosszúakciók a Mohamedről készített amatőr filmelőzetes ürügyén, a világsajtót bejárta a hír egy tenyérnyi papiruszdarab felfedezéséről. A töredékes szöveg azért lett szenzáció, mert állítólag Jézus feleségéről szóló bizonyítékot tartalmaz.
Helena Blavatsky  a Teozófiai Társaság másik alapítójával, Henry Steel Olcottal
Előző számunkban bemutattuk az Egyesült Államokban 34 éve emelt talányos emlékmű, a Georgia Guidestones történetét és a máig ismeretlen megrendelőivel kapcsolatos elméleteket. (A New Age oszlopai. Hetek, 2014. július 18.) Az építmény kialakítása, a rajta szereplő alapelvek és a felhasznált nyelvek arra utalnak, hogy azt a 19.
Alice Bailey keresztény misszionáriusból lett  a teozófia papnõje.
Helena Blavatsky a 19. század második felében megismertette a Nyugattal a „Titkos Tudományt”, amibe - könyvei szerint - egy tibeti „felsőbb mester” avatta be telepatikus úton (A szellememberek írnoka. Hetek, 2014. július 25.). Mielőtt Blavatsky 1891. május 8-án Londonban meghalt, utolsó, transzállapotban mondott szavai ezek voltak: „Tartsátok megszakítás nélkül a láncolatot!
A történészek ma már általában egyetértenek abban, hogy a náci Harmadik Birodalom bő egy évtizede nem értelmezhető teljességében vezetőik jelentős részének, köztük Adolf Hitlernek, Heinrich Himmlernek és Rudolf Hessnek az okkultizmus iránti vonzalma nélkül. Hitler a német népnek azt ígérte, hogy átvezeti őket egy új világba, ahogyan az általa is nagyra becsült teozófia alapítói is új kort ígértek az emberiség megvilágosodott részének.
Stonewall bár, New York. 1969 óta a melegmoz­galom bölcsõje
A huszadik században a második világháborús propagandát követő leghatékonyabb mani­pulációs marketing stratégiának nevezi a „meleglobbi” programját David Kupelian amerikai újságíró. A neokonzervatív szerző The Marketing of Evil (A gonoszság marketingje, WND Books) című műve részletesen elemzi az elmúlt 25 év gondosan felépített kampánysorozatát.
Egy húsvétra magyarul is megjelenő könyv, amely Jézus perét és kivégzését eleveníti fel történelmi háttérrel, azt állítja, hogy a Názáreti haláláért az ismert szereplőkön kívül elsősorban Tiberius a felelős, mert a hozzá való viszony minden érintett döntését közvetlenül befolyásolta.
A Saul fia ott kezdődik, ahol más alkotások befejeződtek: a vonatok már befutottak, a szelekció megtörtént, nem lehet várni véletlen, akár csak pillanatnyi menekülést jelentő hibafaktort a gépezetben. Itt nincs egyetlen Wallenberg, Schindler vagy Korczak, csak hóhérok és rabszolgák. Ezen a ponton már egyetlen áldozatnak sincsen neve, személyisége, a legtöbbnek arca sem.
A világ egyik első számú Szíria-szakértője, Itamar Rabinovics azt állítja, hogy a három éve zajló véres polgárháború valójában korlátozott területen zajló világkonfliktus, amelyben a nagyhatalmak állnak szemben egymással.
Egyáltalán nem bíznék az irániakban. A szankciók pont most kezdtek hatni. Nemrég a legnagyobb iráni földgázvállalat csődbe ment, éppen a büntetőintézkedések miatt. Nagyon fontos lépés lenne, ha Iránt a szankciókkal sikerülne rávenni a nukleáris kérdés békés megoldására. Obama elnök súlyos hibát követ el, amikor ebbe a folyamatba beavatkozik. Meglepő látni, hogy a szaúdiak – akik pedig nagyon szorosan védelmezik országuk légterét – felajánlották Izraelnek a lehetőséget, hogy egy Irán elleni katonai támadás esetén ott tölthetik újra az izraeli vadászrepülőgépeket üzemanyaggal.

Háttér

A nyári utazási szezon elején ismét sokan terveznek utazást az Amerikai Egyesült Államokba. Az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, nem változtatott a tényen: vízumot kell kérnünk, ha New Yorkban, Floridában vagy a Nyugati parton szeretnénk eltölteni hosszabb-rövidebb időt. Az amerikai vízum nem olcsó, a kérelmezőnek húszezer forintot kell előre befizetnie, majd egy emeltdíjas számon időpontot kérni a nagykövetségre.
Négy éve, amikor ugyanígy az elnökválasztás után készítettem interjút önnel, azt mondta, hogy válságban látja Amerikát. Hogyan látja most a helyzetet?

Interjú

A világ legvédettebb emberei ellen elkövetett merényletek évtizedekkel később is megmozgatják az emberek fantáziáját. Akárhány könyv jelent meg a Kennedy-gyilkosságról, a téma legújabb feldolgozása most is ott van a New York Times sikerlistáján. De említhetnénk Steven Spielberget, aki a másik meglőtt elnökről, Lincolnról készített mozifilmet.

Külföld

Kultikus figurává válhat Mohamed Merah, a toulouse-i tömeggyilkos, akinek a példáját mások is követhetik. Az al-Dzsazíra hírtelevízió lapzártánkig nem döntött arról, nyilvánosságra hozza-e azt a videó-összeállítást, amelyen a mészárlásokról készített felvételek láthatók. A gyilkosságok képsorait Merah rögzítette, de nem ő juttatta el az angol nyelvű katari csatornához. A francia nyomozók szerint a 23 éves terroristának lehettek segítői.
A jordániai miniszterelnök május 21-én arra kérte a washingtoni kormányt, hogy haladéktalanul telepítsen Patriot légelhárító rakétákat a szíriai határra. Az ammani vezetés attól tart, hogy a szíriai konfliktus rövid időn belül regionális háborúvá szélesedhet.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
Az amerikai képviselőház húzhatja keresztül a nagyhatalmak Iránnal kötött ideiglenes megállapodását. Vezető demokrata és republikánus szenátorok olyan törvénytervezetet készítenek elő, amely nemcsak a korábbi szankciókat állítaná vissza Iránnal szemben, hanem újakat is előírna abban az esetben, ha Teherán nem teljesíti ígéretét nukleáris programjának leállítására.
Romney  a jobb vitázó, de a szubjektív tényezõk Obamának  kedveznek
Októberben három meccset vív egymással Barack Obama és Mitt Romney. Bár Amerika esetében a futballhasonlatok sántíthatnak, az elnökjelölti viták valóban egy teljes mérkőzésnyi ideig – egyenként 90 percig – tartanak. A főszereplők párviadala mellett a „tartalékcsapatok” is megmérkőznek: jövő héten Joe Biden és Paul Ryan, a republikánus alelnökjelölt is vitába száll egymással.
Politikatörténelmet írtak az izraeli választók, amikor az utóbbi évtizedek legmagasabb szavazói részvételével megtartott parlamenti választáson generációváltásról döntöttek. Az eredmények azt jelzik, hogy az elmúlt időszak meghatározó pártjai iránt megrendült a bizalom.
A török elnök legutóbbi húzásaival bebizonyította, hogy nem múló megalománia miatt építtetett 1150 szobás elnöki palotát Ankarában. Erdogan egy őszinte interjúban elmondta, hogy nagyon zavarta, amikor a régi rezidencián csótányokat találtak az egyik mosdóban.
Az európai lapok továbbra is kiemelten foglalkoznak Ferenc pápa állásfoglalásával, amelyet Brazíliából útban hazafelé tett a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint az egyházfő új hangvétele azt jelzi, hogy el akar távolodni a régi frontvonalaktól.
A héten hosszú küzdelmet ígért Barack Obama az Iszlám Állam (IS) ellen, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte a harcot az IS „gyökeres kiirtására”. Az erős szavak ellenére nem egyértelmű, hogy van-e, és ha igen, milyen  stratégiája van Washingtonnak az internacionális dzsihádista terrorhadsereg ellen.
Imádsággal és csomagolással töltötte utolsó előtti napját a Vatikánban XVI. Benedek pápa, aki lapzártánk idején tartja utolsó nyilvános audienciáját. A Szentszék szóvivője elmondta: döntés született arról, milyen cím illeti meg lemondása után a pápát. Eszerint XVI.
Számos európai és amerikai tévétársasággal ellentétben az al-Dzsazíra már az izraeli választások éjjelén levonta a tanulságot: „Ez a realitás, Benjamin Netanjahu fogja a következő kormányt is megalakítani, ami ráadásul még sokkal erősebb is lehet, mint az előző, ha csatlakozik hozzá Jair Lapid centrista pártja.” Mások még nyilvánvaló Likud-győzelem után is azt számolgatták, hogyan
Fotó: brucesmideastsoundbites.blogspot.hu
„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere.
Minden készen állt augusztus 31-én arra, hogy meginduljon az amerikai légicsapás Szíria ellen, megtorlásul a civilek ellen tömegesen elkövetett vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal korábban egyértelművé tette, hogy Bassár el-Aszadot tartják felelősnek a több mint 1400 áldozattal járó mészárlásért.
Izraeli Moszad-ügynököket dobott fel a török miniszterelnök Iránnak - állítja a Washington Post. A lap hírszerzési témákban felelős szerkesztője, David Ignatius által jegyzett cikk szerint Recep Tayyip Erdogan a gázai flottillaincidens miatti megtorlásként adta át a teheráni rezsim titkosszolgálati vezetőinek az Izraelnek dolgozó irániak listáját.
Elnököt választottak Palesztinában. Hogyan sikerült ez, amikor az első és egyben az eddigi utolsó szavazás 2005-ben volt? Nos, a nyugati reality show-k divatja elérte Ciszjordániát is, ahol előbb az Arab Idol sorozat döntött nézettségi rekordokat, majd Az elnök címmel egy népszerű politikai vetélkedőt is megrendeztek.
Hatalomra jutása után hét évvel Mahmúd Ahmadinezsád magabiztosabb, mint bármikor. Az iráni elnök az Egyesült Államokban új, birodalmak nélküli világrendet javasolt, továbbá felajánlotta, hogy véget vet a szíriai polgárháborúnak, és eldicsekedett azzal, hogy országa hétszeresére növelte a nem olajipari exportját.
Hálátlannak tartja Barack Obama az izraeli minisz­terelnököt – állítja Jeffrey Goldberg fehér házi tudósító. Az újraválasztásra készülő Benjamin Netanjahu munkatársai viszont az amerikai elnököt vádolják azzal, hogy beavatkozik az izraeli választásokba. Az üzenetváltásra néhány nappal Obama beiktatási ünnepsége (január 21.) és az izraeli szavazás (január 22.) előtt került sor.
„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak.
Az OIC rendkívüli csúcs- találkozója Mekkában,  2012. augusztus
„Nincs a világon még egy olyan hatalmas és befolyásos nemzetközi szervezet, amiről még a hírszerzéssel és nemzetvédelemmel foglalkozó szakemberek is ilyen keveset tudnának, mint a OIC. Hogy micsoda?
Alaposan felbolygatta az elnökválasztási kampányt az első televíziós vita Mitt Romney és Barack Obama között: a republikánus jelölt ledolgozta hátrányát mind országosan, mind a legfontosabbnak tartott „ingaállamokban”. Az elemzők véleménye megoszlik arról, milyen következménye lehet a fordulatnak a végeredményre nézve.
Bibi. Naftali Bennett és Jair Lapid, nem ígérnek gyors vála­szokat.
Az izraeli választási eredmények ismeretében sokan úgy vélték, hogy Benjamin Netanjahu pirruszi győzelmet aratott: bár miniszterelnök maradhat, nincs reális lehetősége stabil kormányt alakítani. Még az is felmerült, hogy jobban jár, ha nem vállalja a megbízatást és új választásokat kezdeményez.
A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz.
Egy nappal azt követően, hogy Washingtonban bejelentették Barack Obama március 27-ei vatikáni látogatását, Chicagóban közzétettek több mint 6 ezer oldalnyi titkos egyházi dokumentumot és peranyagot, amelyek első ízben adnak pontos képet arról, milyen magas szintű védelmet élveztek a katolikus egyházban a gyermekrontó papok.
Nem sietik el a bíborosok azt, hogy bezárkózzanak a Sixtus- kápolnába. „A pápaválasztásnál is fontosabb, hogy megismerjük az egyház helyzetét” – fogalmazta meg sokak véleményét Francis George chicagói érsek. Bár XVI.
Izraelben eltemették a három diákot, akiknek holttestét 18 nappal elrablásuk után találták meg egy Hebron közeli barlangban. Bár a fiatalok kiszabadításáért az izraeli hatóságok erőfeszítésein kívül nemzetközi kampány is indult, a nyomozást irányító Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetői már az emberrablás másnapján tudták: a terroristák szinte azonnal megölték túszaikat.
Vlagyimir Putyin előhúzta a cilinderből azt a nyulat, amiről Barack Obama titokban álmodott. Az orosz javaslat a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről mentesíti az amerikai elnököt az ígérete alól, hogy katonai akcióval bünteti meg Bassár el-Aszadot az augusztusi mészárlásért, miközben garanciát kínál arra, hogy ilyen támadás a jövőben nem ismétlődik meg.
Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják.
A politika az „isteni részecske” felfedezéséből sem maradhatott ki. A tudományos áttörésért két tudós kapott a héten fizikai Nobel-díjat: François Englert belga holokauszttúlélő, a Tel Aviv-i Egyetem professzora, és a brit Peter Higgs professzor, aki viszont az Izrael ellen bojkottot hirdető akadémikusok egyik szószólója.
Az Egyesült Államok és szövetségesei napokon belül készek beavatkozni Szíriában, ha Asszad elnök végső eszközként vegyi fegyvereket vet be a lázadók ellen. A londoni Times értesülése egybevág Barack Obama és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár figyelmeztetésével.
Ferenc pápa figyelmen kívül hagyta, hogy a nemzetközi jog alapján  palesztin állam nem létezik.
Egy héttel azt követően, hogy fogadta Raúl Castro kubai elnököt, Ferenc pápa újabb – sokak szerint a morális tisztánlátás hiányáról tanúskodó – audienciát tartott. Ezúttal Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével találkozott, akit a „béke angyalának” nevezett.
Diszkrét címmel, eldugott helyen közölte a napokban a londoni Sunday Times az évtized pénzügyi botrányáról szóló tudósítását: „1,95 milliárd fontnyi EU-segélynek veszett nyoma Palesztinában”. Más mérvadó médiumok még említést sem tettek a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék jelentéséről, amely a 2008 és 2012 között Brüsszel által átutalt támogatási összegek sorsát vizsgálta.
Négy rabbi és egy rendőr halt meg az egyik nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, ahová két palesztin terrorista tört be pisztollyal, késekkel és baltákkal felfegyverezve.
Véget értek a jelölőgyűlések az Egyesült Államokban. A kampányfinisbe Obama fordult jobban: 50 nappal az elnökválasztás előtt minden felmérés szerint vezet Mitt Romneyval szemben. A republikánus jelölt ráadásul elveszítette előnyét a gazdasági kérdésekben is.
A  12 éves Menachem Zivotofsky izraelinek tekinti magát, és büszke erre a  tényre.
Az „utóbbi évek leghülyébb amerikai perének” nevezte a 444.hu a Legfelsőbb Bíróság döntését, amelyben kimondta, hogy a Jeruzsálemben született amerikai állampolgárok útlevelében a városnév mellett nem lehet feltüntetni az országot, vagyis Izraelt. Nos, a portál ennél nagyobb butaságot nem is írhatott volna.
Éles vitát váltott ki az Egyesült Államokban az a törvényjavaslat, amelyet republikánus képviselők nyújtottak be az Irán elleni szankciók szigorításáról. Barack Obama elnök azt kérte a törvényhozóktól, hogy adjanak időt a nagyhatalmak számára a teheráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások végig-vitelére.
Drámaian kezdődött az újév Amerikában. A költségvetési szakadék néven emlegetett megszorítási csomag súlyos recesszióval fenyegetett nemcsak az Egyesült Államok, hanem közvetett módon Európa számára is. Végül az utolsó utáni pillanatban sikerült alkut kötni, így elhárult a veszély, hogy már 2013 első órái új válságba taszíthatják a világot (lásd keretes írásunkat).
Ayaan Hirsi Ali, a szomáliai születésű, Hollandiában élő bátor aktivista a Foreign Affairs aktuális számában írt cikkében bemutatta, milyen következményekkel járt az, hogy az Obama-kormányzat tisztviselői – az elnök példáját követve – nem használhatják egymás után a „radikális” és az „iszlám” szavakat.
Új fogalommal gazdagította az angol nyelvet Barack Obama, aki az utolsó televíziós vita előtti napon azt mondta, hogy republikánus ellenfele viselkedését csak egy szóval tudja jellemezni: „Romnézia”. Az új összetétel Mitt Romney nevéből és az emlékezetkiesést jelentő amnézia szóból keletkezett – vélhetően a demokrata kampánystáb egyik ötletelésén.
Vihart kavart a Simon Wiesenthal Központ alapító-társelnökének budapesti látogatása. Abraham Cooper tárgyalt a kormányzat és a Fidesz, valamint az ellenzéki demokratikus pártok vezető képviselőivel, és a tárgyalásokon többek között felvetette a Jobbik és az iráni kormányzat közötti kapcsolatok kérdését.
A 2013 őszén kezdődött tárgyalások tétje nemcsak az, hogy sikerül-e megakadályozni Irán atomfegyverhez jutását (ebben sokan szkeptikusak), hanem az is, vajon milyen erőviszonyok alakulnak ki a térségben, amelyet Washingtontól Jeruzsálemen át Rijádig és Moszkváig „új Közel-Keletnek” neveznek.
A CDU kampányközpontjában hívei ütemes „Angie, Angie” kiáltásokkal köszöntötték Angela Merkelt, akit mások bizalmasan csak „Mutti” becenéven emlegetnek. A kancellár asszonyt láthatóan mit sem zavarja a bizalmaskodó méltatás, úgy ünnepelt a választás éjszakáján, mint ahogyan azt a német válogatott mérkőzésein a lelátón megszokhattuk tőle.
„Nem hiszem, hogy Teheránban adták ki a parancsot, hogy a Hamasz kezdjen rakétaháborút Izrael ellen” – állította a Hetek kérdésére David Mizrahin ezredes, izraeli katonai attasé, aki azonban megerősítette, hogy az övezetet az elmúlt években legaktívabban  Irán támogatta fegyverekkel és kiképzéssel.
Megoszlik a szakértők véleménye arról, hogy kitörhet-e új hidegháború Oroszország és az Egyesült Államok között. A kérdés természetesen elsősorban geopolitikai szempontból fontos, ám közvetve érinti Magyarországot is.
„Egy országot nem lehet úgy vezetni, hogy az ellenzék a kormányon belül működik” - mondta Benjamin Netanjahu, miután egyértelművé tette, hogy előrehozott választásokon akarja megerősíteni pozícióját, előreláthatólag 2015 márciusában.
Ali Hamanei ajatollah.  A legfelsõbb vezetõ egy AK-47-esre támaszkod­va üzent a Nyugatnak.
Az Iránnal kötött atomegyezmény – amelyről múlt heti számunkban írtunk (Egy a jelszónk, a béke. Hetek, 2015. július 17.) – alaposan megmozgatta nemcsak a politikai, hanem a gazdasági érdekelteket is. Még meg sem száradt a tinta a dokumentumokon, a McDonald’s és az Apple hirdetésekben kezdett helyi üzleti partnereket keresni Iránban.
„A török szultán fájlalja a fáraó bukását” – ezzel a találó címmel jellemezte az egyiptomi katonai hatalomátvétel utáni közel-keleti reakciókat az indiai Asia Times című angol nyelvű napilap.
Éles kampányt követően a 71 éves veterán Likud-politikust, Reuven „Rubi” Rivlint választotta államelnöknek az izraeli Kneszet. A politikus karakterében és az Izrael jövőjével kapcsolatos felfogásában is nagyban eltér elődjétől, Simon Peresztől. A jeruzsálemi születésű Rivlin sorsa többszörösen is összefonódott az izraeli fővárossal.
Az EU bojkottja alá esne a kelet-jeruzsálemi Héber Egyetem is.
Váratlanul érte Izraelt az Európai Unió által kiadott új irányelv, amely a kétoldalú kapcsolatokat szabályozza újra. Az intézkedéssel Brüsszel bojkottot hirdet minden olyan szervezettel és oktatási intézménnyel szemben, amely bármilyen kapcsolatban áll a „megszállónak” minősített izraeli telepesekkel.
Benjamin Netanjahu annak ellenére vállalja a jövő hétre tervezett beszédét a washingtoni képviselőház együttes ülésén, hogy tisztában van vele, ezzel „minden eddig megmaradt hidat feléget a Fehér Ház felé” - írja az The Atlantic magazin.
„Azért jöttem Jeruzsálemből, hogy a népem, Izrael népe nevében szóljak, azokról a veszélyekről, amelyekkel szembe kell néznünk, … és leleplezzem azokat az arcátlan hazugságokat, amelyek erről a pódiumról hangzottak el országom és az azt védelmező bátor katonák ellen” — így kezdte az ENSZ őszi ülésszakán elmondott beszédét Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Mahmúd Abbász pal
Az egy főre jutó nemzetközi segélyek tekintetében eddig is a Palesztin Hatóság kapta a világon a legnagyobb támogatást, ám most abszolút összegben is az első helyre kerültek, miután a kairói donorkonferencián újabb 5,4 milliárd dollárt ajánlottak fel a részt vevő országok.
Nagyon szerény, egyszázalékos „ugrást” eredményezett Mitt Romney számára a republikánusok tampai jelölőgyűlése. Obamáék abban bíznak, hogy az észak-karolinai Charlotte-ban lapzártánk után záruló demokrata konvenció megerősíti az elnök újraválasztási esélyeit.
Hatalmas lendületet adhat az európai melegmozgalmaknak az ír népszavazás győzelme. Több európai vezető - köztük Matteo Renzi olasz miniszterelnök - úgy érzi, hogy elébe kell menni a „népakaratnak”...
Mosolygó nemzetközi hírességek kontra szemcsés, fekete-fehér képeken ökölrázó politikai ellenfelek; csúcstechnológia, fejlődés, erő kontra hajléktalanság, elszegényedés; szellemes egyperces gegek...
Jeb Bush, Marco Rubio, Joe Biden.  Ringbe szállhatnak 2016-ban.
Clinton kontra Bush: az elemzők szerint újrajátszhatják az 1992-es elnökválasztási menetet 2016-ban. Ha így történik, az utóbbi negyedszázad két leginkább meghatározó politikus dinasztiája között dőlhet el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A szereplők természetesen nem ugyanazok lennének, mint 22 éve: a demokrata oldalon a volt First Lady indulhat, míg ellenfele a 41.
Jamie Bartlett
Az európai politikai elit nem söpörheti le az asztalról a választók üzenetét, amellyel több mint 120 EU-szkeptikus képviselőt küldtek Brüsszelbe – állítja Jamie Bartlett brit radikalizmuskutató.

Oldalak