Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Fókusz

Hogyan látja Amerika, valamint a keresztényég helyzetét és jövőjét egy volt republikánus elnökjelölt-aspiráns? A CBN televízió alapítója és frontembere 1988-ban George W. Bush ellenfele volt a republikánus jelöltségért folytatott versenyben. Pat Robertsonnal néhány nappal az amerikai elnökválasztás után a CBN virginiai központjában beszélgettünk. Fotó: Bárány László
A München cím? filmben Spielberg az olimpián áldozatul esett sportolókat politikai propaganda céljára használta fel – állítja a neves amerikai újságíró, Charles Krauthammer a Washington Postban megjelent írásában. Krauthammer szerint a rendező az anticionizmus klasszikus érveire építette a művet, amellyel morálisan aláássa Izraelnek a fennmaradásért vívott küzdelmét. Jelenet a filmből. A helyszín nem véletlenül ismerős
Miközben az újságírók és szakértők azt találgatják, hogy mikorra várható, és milyen kimenetele lehet az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irakkal kapcsolatos újabb szavazásnak, az iszlám terrorszervezetek céltudatosan, határozottan és könyörtelenül folytatják hadjáratukat a Föld különböző pontjain.
Október 23-án még kezet fogott Gyurcsány Ferenccel, aztán néhány nappal később már azt nyilatkozta, megbánta, hogy elfogadta tőle a kitüntetést. Miért változott meg a véleménye?
A címben feltett kérdés korántsem pusztán elméleti: az ezredvéggel kapcsolatos téveszmék az utóbbi években több száz ember halálát okozták már. A millenniumról szóló sorozatunk ötödik része a különböző ezoterikus világnézetek és a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás jövőképe közötti különbséget foglalja össze. Aki ráijesztett a világra
Háromrészes televíziós sorozatot készített Kádár János utolsó beszéde kapcsán. Miért érezte szükségesnek, hogy felidézze a múltat?
"2000 őszétől kezdve Jasszer Arafat a fundamentalista Muszlim Testvériség támogatásával iszlamizálta az izraeli–arab konfliktust" – állította lapunk kérdésre Salom Harari izraeli katonai hírszerzési szakértő. A nyugalmazott ezredes, aki több évtizeden keresztül szolgált elsősorban Ciszjordániában, úgy véli, hogy ma már nem a palesztin önállóságért folyik intifáda, hanem sokkal inkább vallási háború zajlik.
Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják vilá­gunkat.
Az Iszlám Állam a Közel-Kelet destabilizációjának a terméke, ami elsősorban a térség számára jelent veszélyt - állítja Loretta Napoleoni. A közgazdász-újságíró Az Iszlamista főnix című könyve - amelyet az előző számunkban ismertettünk - bemutatója alkalmából járt Buda­­- pesten.
„Fekete hattyú elnök”: ezzel a címmel készített összeállítást a Politico vezető amerikai elemzőkkel arról, hogy mire számítanak Donald Trump elnöksége alatt, mi lehet a legjobb és a legrosszabb forgatókönyv a következő négy évre.
Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben Nyugat-Európában a multikul­turalizmus nevében az élet minden területén korlátozni igyekeznek a nemzeti szimbólumok szerepét és használatát, a futball- Európa-bajnokságon 24 ország küzd egymással az európai közvélemény példátlan érdeklődése mellett.
Lee Harvey Oswald lövéseinek nemcsak Kennedy elnök esett áldozatul, hanem közvetve két világhírű író emléke is. Különös véletlen, hogy pontosan a dallasi merénylet napján, 1963. november 22-én halt meg Los Angelesben a Szép új világ szerzője, Aldous Huxley és Oxfordban a Narnia-sorozat alkotója, a brit C. S. Lewis.
„Lehet, hogy Donald Trump helyre tudja hozni a kampányhibáit, lehet, hogy nem. Lehet, hogy Hillary Clinton elnök lesz, lehet, hogy nem. De közben valami olyan zajlik, ami szinte ugyanilyen fontos: a szemünk előtt omlik össze az eddig ismert amerikai média” - írja nagy feltűnést keltett publicisztikájában a Fox News televíziós csatorna kommentátora, Michael Goodwin.
December 21-ével a maja naptárkészítők is csatlakoztak a bukott világvége-jövendölők népes táborához.

Hit és értékek

„A közgazdaságtan nem hagyhat figyelmen kívül erkölcsi szempontokat” – állítja Tomáš Sedlácek professzor, akit a Yale Egyetem folyóirata nemrég a világ öt legtehet­ségesebb és legforrófejűbb közgazdásza közé sorolt. A jó és a rossz közgazdaságtana című könyvét politikusok és a közvélemény számára kötelező olvasmánynak nevezte a Washington Post.
Nem csak az elveszett frigyládának próbáltak az elmúlt évszázadokban sokan nyomába eredni, a Biblia további rejtélyei is kitartóan foglalkoztatják kutatók és kalandorok fantáziáját. A jövő hónapban tudományos expedíció indul az Ararát hegyére, hogy Noé bárkájának a feltételezett maradványait vizsgálja. Mások arra igyekeznek választ keresni, hogy mi történhetett a diaszpóra után eltűnt zsidó törzsek egyikével.
„Igyekezzenek, mert legközelebb négyszáz év múlva nyitunk újra" - mondja a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott ritkaságait bemutató kiállítás sajtófőnöke, Fabiana Magri. A figyelmeztetés nem túlzás: a pápai magángyűjtemény az 1612-ben történt hivatalos megalapítása óta most először nyílik meg a nagyközönség előtt, legalábbis egy résnyire.
Jordánia engedélyt kapott az izraeli hatóságoktól arra, hogy Jeruzsálemben, a Templom-hegyen egy új, 45 méter magas minaretet építsenek az 1999-ben elhunyt Husszein király emlékére. A minaret, amelynek építését 2007 tavaszán kezdik meg, több mint hatszáz éve a legjelentősebb új építmény lesz az arabul Haram al-Sarifként emlegetett szent helyen. Izraeli régészek attól tartanak, hogy a nagyszabású munkálatok során újabb pótolhatatlan történelmi emlékek semmisülhetnek meg.
Felszállt a füst a Vatikánban: a héten bejelentették, hogy a pápa október 6-án Rómában szentté avatja az Opus Dei szerzetesrend spanyol alapítóját, Josemaría Escrivát. Az ünnepi eseményre több száz ezer zarándokot várnak a Vatikánba. Az Opus Dei "nagyon bátorítónak értékeli II. János Pál pápa támogatását" – nyilatkozta Javier Echevarria, a rend prelátusa a spanyol El Pais cím? lapnak. Elmúlt heti számunkban felidéztük a spanyol köztársaság válságához, majd a véres polgárháborúhoz vezető időszakot.
Nagyvárosok felett több ezer szemtanú láttára feltűnő fényes gömbök, repülőtereken vészhelyzetet okozó ismeretlen járművek, megdöbbentő égi jelenségek. Az elmúlt hónapokban sorra érkeztek hírek rejtélyes esetekről, amelyek közül nem mindegyikre született egyértelmű természetes magyarázat. A szakértők és a média mellett az utóbbi időben már a teológusokat is foglalkoztatják az ufójelenségekként emlegetett események.
„Először a dollár fog elértéktelenedni a gigantikus államadósság miatt. Az emberek nem tudnak majd vásárolni, és éhséglázadások törnek ki Amerikában is. A kormány sem kap olajat dollárért külföldről, ezért a hadsereget vetik be, hogy megszállják a közel-keleti olajmezőket. Ezzel beindul a harmadik világháború, de ez még csak a kezdet. Sorra jönnek a természeti csapások, és a végén egy nagy üstökös csapódik a Földbe.
Mint arra sorozatunk első részében utaltunk, a 2001. szeptember 11-e óta eltelt bő egy évtizedben drámaian megnőtt az iszlám világban az apokaliptikus témájú könyvek és videók iránti érdeklődés.
A kereszténység hajnala egy pünkösdi nap volt Jeruzsálemben. Azóta közel kétezer év telt el. Milyen ma a kereszténység és milyen lesz huszonöt év múlva? Egy, a kereszténység világméretű helyzetéről nemrég megjelent kutatás megállapításai szerint a világ lakosságán belül a muzulmánok és a független karizmatikusok aránya növekszik a leggyorsabban.
A Közel-Keletre utazik májusban Ferenc pápa. A katolikus egyházfő Jeruzsálemet, Betlehemet és Ammant keresi fel. A térségben egyedül Izraelben növekszik a keresztények száma, mindenütt máshol az a veszély fenyeget, hogy a kétezer éves vallás szülőhelyén néhány évtizeden belül nem maradnak keresztény hívők.
A Human Rights Watch a helyszínen vizsgálja a nigériai mészárlást, amelyben legalább 500 keresztény nőt és gyermeket öltek meg muzulmán támadók. Corinne Dufka, az emberi jogi szervezet nigériai képviselője a Heteknek szemtanúkra hivatkozva elmondta: hajnalban, álmukban törtek rá három falura a bozótvágó késekkel és gépfegyverekkel felszerelt fegyveresek.
"Elhatároztam, hogy a nemzetet Don Juan Carlos de Borbón y Borbón hercegre mint utódomra hagyom…" – jelentette be 1969. július 22-én Spanyolország teljhatalmú vezetője, az akkor már több mint három évtizede a király nélküli királyság élén álló Franco tábornok. János Károly herceg elfogadta a felkérést, hogy a Caudillo (parancsnok) örököseként a Nemzeti Front alapeszméihez hűen szolgálja Spanyolország jövőjét. Amikor Franco halála után I.
Történelmi jelentőségű döntést hozott egy jeruzsálemi bíróság, amikor a héten engedélyezte a zsidók számára az imádkozást a Templom-hegyen. Yehuda Glick polgárjogi aktivista azt követően fordult bírósághoz, hogy az izraeli rendőrség 2011-ben két évre kitiltotta a hegyről, miután nyilvánosságra került egy televíziós felvétel arról, hogy a helyszínen imádkozik.
Már-már úgy tűnt, hogy nyugvópontra jutnak a Mel Gibson Passió-filmje körül fellángolt viták, ám egy, a Vatikánból keltezett hír ismét tiltakozásra késztette az egyik legbefolyásosabb zsidó jogvédő szervezetet. A Rágalmazás-ellenes Liga aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy II. János Pál pápa a tervek szerint októberben boldoggá avatja Anne Catherine Emmerich nővért. A 19. században élt német apáca a látomásai alapján készült írásaiban a zsidókat rendszeresen "gonosz", "kegyetlen" és "átkozott" emberekként említi.
Október 24-én ért véget a Közel-Keleten élő keresztények jövőjével foglalkozó vatikáni szinódus, amelyet XVI. Benedek pápa hívott össze. Az egyházi fórum résztvevői a zárónyilatkozatukban felszólították Izraelt, hogy szüntesse meg az arab területek „megszállását" és fogadja el az ENSZ határozatait az 1967 után elfoglalt területek visszaadására. A szinóduson 185 latin és keleti rítusú főpap vett részt. A meghívottak között laikus tudósok, valamint egy rabbi és két imám is szerepelt.
Az 1979-es iszlamista forradalom óta Irán számos eszközzel igyekszik megvalósítani célját, a síita forradalom és a síita identitás elterjesztését a Közel-Keleten, és megerősíteni a térségben betöltött vezető szerepét.
Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról.
Új ökumenizmus bontakozik ki a keresztény világ és az iszlám között. Az angolszász sajtóban „kriszlamizmus”-ként emlegetett jelenségre Ferenc pápa isztambuli látogatása hívta fel a figyelmet, ahol a Kék mecsetben Mekka felé fordulva imádkozott.
Szolidaritási tüntetés Denverben. Betelepítés, nyílt határok, vallási integráció.
Új felekezetközi mozgalmat hozott létre Amerikában a Trump-ellenesség. Az elnök rendelete az átmeneti beutazási korlátozásokról és az abortusz-szervezeteknek nyújtott szövetségi támogatások megvonásáról arra indított számos egyházi vezetőt, hogy demonstratív módon kiálljanak a muszlim bevándorlók és az abortuszklinikák mellett. A keresztény aktivisták nem elégednek meg a társadalmi szolidaritással, hanem mecsetekbe járnak muszlim imaösszejövetelekre, mások pedig a magzati testrészek kereskedelmével is foglalkozó Planned Parenthood új washingtoni klinikáját „szentelték fel”. A jelenségben és az akciókban közös vonás, hogy nyíltan és büszkén vállalják az alapvető bibliai normák felrúgását.
Egy héttel az izraeli „Felhőoszlop-hadművelet” megindítása után győzelmet hirdetett a Hamasz. Az iszlamista terrorszervezet közleménye szerint még soha nem mértek olyan súlyos csapást a „cionista megszállókra”, mint most, amikor rakétáikkal óvóhelyekre kényszerítettek több millió izraelit, folyamatos fenyegetés alatt tartják Tel Avivot, sőt a még távolabb fekvő Jeruzsálemet is.
Asszír keresztény katonák.
Miközben Obama elnök szinte az egész augusztust a Martha’s Vineyard szigeti elnöki nyaralóhelyen tölti, és az európai vezetők is szétszéledtek kedvenc vakációs célpontjaikra, Észak-Irakban a világtól elfeledve vívják élet-halál harcukat az asszír keresztények, akiket csak a kurd pesmergák támogatnak.
Ellenzékből, négy év alatt, 1928 májusa és 1932 júliusa között a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tizenhétszeresére tudta növelni támogatóinak számát.
„Itt az idő, hogy Izrael teljesen kitiltsa a zsidókat a Templom-hegyről” – javasolja a U. S. News & World Report al-Monitor című rovatának vezércikkírója. Már az is érdekes kérdés, hogy lesz egy országos amerikai napilapnak arab című Közel-Kelet rovata, de még meglepőbb, hogy a vallásszabadságra oly büszke Egyesült Államokban a terrorizmusra megoldásként zsidómentes övezetek létrehozását javasolják. Hasonlóan abszurd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett francia kezdeményezés is, amely nemzetközi ellenőrzés alá helyezné a Templom-hegyet.

Külföld

Az idei amerikai választási kampány eddigi legizgalmasabb kérdése, meg tudja-e akadályozni a republikánus pártvezetés és holdudvara, hogy az előválasztásokon legjobban szereplő aspiráns legyen a hivatalos jelölt a novemberi elnökválasztáson. A tét nemcsak az, hogy sikerül-e megpuccsolni Donald Trumpot, hanem az is, lezárul-e az amerikai demokrácia egy szakasza 2016-ban.
Harmincnégy évig készült arra, hogy király legyen. Egy héttel a trónra lépése előtt tudta meg, hogy mégsem ő lesz az uralkodó. Pedig felesége már a palota új dekorációját is megterveztette. A hoppon maradt koronaherceg évekig eltűnt a nyilvánosság elől, de az utóbbi években békenagykövetként igyekszik kamatoztatni kivételes kapcsolatrendszerét.
Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt - így értékelte több kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány „diplomáciai cunamiként" csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe akkreditált európai diplomata.
Napokon belül megkezdődik az Afganisztán elleni támadás szárazföldi szakasza – állítja az NBC News amerikai hírtelevízió, Pentagon-tisztviselőkre hivatkozva. Miután a szövetséges bombázók megsemmisítik a tálibok repülőtereit, távközlési központjait és az ismert terrorista kiképző táborokat, "elfogynak" az érdemleges katonai célpontok, a szakértők szerint valószínűleg helikopterrel támogatott kommandós rajtaütésekre kerülhet sor. 
Szabadság, önbizalom, világszínvonalú képzés, nagyon kemény munka, türelem, hit. India felemelkedése a 21. század egyik nagy sikertörténete. Ennek közvetlen részese és formálója az egyik legnagyobb indiai vállalatbirodalom tulajdonosa, Krishan Kumar Modi, akit Budapesten faggattunk arról, mitől képes India a világválság idején is lélegzetelállító fejlődésre. Hogyan indult a családi vállalkozás?
Nézettségi rekordot döntött az első Clinton-Trump televíziós vita, ami nem okozott csalódást a több mint 84 millió amerikai nézőnek.
Hét év szünet után a héten újrakezdődtek az Egyesült Államokban a magas szintű tárgyalások az izraeli–palesztin békekötésről. Az annapolisi konferencia célja nem maga a megállapodás, hanem az 1991-ben Madridban elindított, majd Oslóban részleges megegyezést hozó folyamat felelevenítése és egy új tárgyalási menetrend kialakítása volt. Az alku bonyolultságát jelzi, hogy a főszereplőkön kívül további 48 állam – köztük 16 arab ország – képviseltette magát a rendezvényen.
Néhány napja érkezett Magyarországra az új izraeli nagykövet, aki éppen a közel-keleti diplomácia idei legmozgalmasabb hetében foglalta el új állomáshelyét. Ilan Mor a Heteknek adta első magyarországi interjúját, még az ENSZ-közgyűlés megkezdése előtt. A közép-európai gyökerekkel rendelkező diplomata korábban Pekingben, Bonnban és Los Angelesben is szolgált, legutóbb az izraeli hadsereg stratégiai tanácsadói posztját cserélte fel a budapesti nagykövetségre.
Minden megváltozott – jelentette ki Ariel Saron izraeli miniszterelnök azt követően, hogy arab terroristák Jeruzsálemben meggyilkolták Rehavam Zeevi turisztikai minisztert. Az izraeli kormány ultimátumban követeli Jasszer Arafattól a merényletért felelősséget vállaló terrorcsoport vezetőjének és a gyilkosoknak a kiadatását.
Iráni vezetőknél kilincsel támogatásért az iraki miniszterelnök Teheránban. Néhány napja Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Irakot – Törökország, Szíria és Libanon mellett – az új „Északi Koalíció” tagjai közé sorolta. A síita tengely célja az, hogy Teherán vezetésével a Közel-Kelet vezető erejévé váljon. A fordulat az Egyesült Államok stratégiai vereségét jelentheti a térségben, és növeli a veszélyt, hogy a tervezett palesztin állam is Irán befolyása alá kerülhet.
Hogyan befolyásolhatják a kampányt az utolsó 50 napban a New York-i és a minnesotai terrortámadások? Befolyásolják-e egyáltalán? Könnyű lenne azt válaszolni, hogy igen, de az idei elnökválasztáson már annyi, korábban axiómának tartott politikai tétel dőlt meg, hogy nem tudhatjuk, miként reagálnak a választók.
A Fatah egyik fegyverese Nabluszban lelőtte a rivális párt plakátozóját, de ezt az incidenst leszámítva rendben zajlottak a héten a palesztin képviselői választások. Az urnákat Kelet-Jeruzsálemben két órával később zárták, olyan hosszú sorok álltak a szavazófülkék előtt.
Nyolc napot töltött a tengerentúlon Barack Obama. Az amerikai elnök reményt üzent a nemzeteknek a válságból való kilábalásra (Londonban), figyelmeztette a veszélyekre az európaiakat (Strasbourgban), meghirdette az atomfegyvermentes világot (Prágában), és újra méltatta a muzulmán értékeket (Isztambulban), lelkesítette az amerikai katonákat (Bagdadban). Ám miközben az elnöki párt a tenyerén hordozta a világ elitje és a média, számos aggasztó esemény történt a világban.
A második szuperkeddel a számokat tekintve mind a demokrata, mint a republikánus verseny eldőlt: Bernie Sandersnek nincs esélye utolérni Hillary Clintont, és Ted Cruz sem előzheti meg reálisan Donald Trumpot. A két listavezető tehát ettől kezdve készülhet egymás ellen, aztán novemberben jön a Clinton–Trump-mérkőzés.
Az izraeliek többsége a felmérések szerint pesszimista az annapolisi csúcstalálkozó eredményeivel kapcsolatban. Miért?– Igen, én is olvastam a Haarec közvélemény-kutatását, de ebben az is szerepel, hogy az emberek többsége békét szeretne. Ugyanakkor valóban sokan pesszimisták. Nem ellentmondás ez?
Élete egyik legnehezebb hetén van túl az izraeli miniszterelnök. Pedig Benjamin Netanjahu, aki az utóbbi évtizedek legstabilabb kormánykoalícióját vezeti, még néhány napja is úgy kalkulált, hogy az idén nyáron vagy ősszel megtartott előrehozott választásokkal egy újabb ciklusra bebiztosíthatja pozícióját. A hétvégén azonban példátlan politikai össztűz zúdult a miniszterelnökre, aki ráadásul épp a napokban veszítette el 102 éves édesapját, a tudósként és katonaként is nagyra becsült Bencion Netanjahut.
Donald Tusk és Herman Van Rompuy. Előttem az utódom.
 Lengyel-olasz duó váltja fel decembertől az Európai Unió két vezető tisztviselőjét. Donald Tusk lengyel miniszterelnököt – Angela Merkel mellett – az elmúlt évtized egyik legsikeresebb politikusának tekintik.
A magánbetétek részleges lefoglalásából finanszírozná az Európai Unió a hosszú távú adósságválságot - adta hírül február 12-én a Reuters hírügynökség, egy brüsszeli munkaanyagra hivatkozva. A tervezet szerint a számlavezető bankoknak az állampolgárok megtakarításainak egy bizonyos hányadát kötelezően át kellene utalniuk egy közös európai letéti számlára.
„Bárcsak minden egyes viszonyrendszerben ilyen nagy lépésekkel és gyorsan haladnánk előre, mint ahogy itt tesszük ezt, az arab világban" - nyilatkozta Orbán Viktor Szaúd-Arábiában, háromnapos látogatásának a végén. Az optimista miniszterelnöki értékelést egyelőre kevés látható tény támasztja alá, de az első lépés megtörtént: sikerült „lelket lehelni" a szaúdi-magyar kapcsolatokba, amit a tervek szerint kölcsönös delegációk intenzív munkája fog megtölteni élettel.
Rosszul sikerült Joe Biden közel-keleti utazása. Az amerikai alelnök arra számított, hogy sikerül újraindítania a közvetlen béketárgyalásokat az izraeliek és a palesztinok között. A látogatás azonban épp ellenkező hatással járt: évtizedek óta nem látott mélypontra süllyedtek az izraeli-amerikai kapcsolatok, a palesztin terrorszervezetek pedig meghirdették az „al-Aksza intifádát” Jeruzsálem „felszabadítására”.
Mit érzékelnek, mi változott a Hamasz győzelme óta?
Hivatalosan is nyílt háborúvá vált a török-kurd konfliktus Recep Tayyip Erdogan április eleji bejelentése nyomán, és ez közvetlenül érinti Európa biztonságát is. II. Abdullah jordániai király már január elején Washingtonban arra figyelmeztetett, hogy az iszlám terroristákat „Törökországban gyártják” és „eresztik rá” Európára.
Donald Trump megcsinálta azt, amiről múlt heti számunkban még csak feltételezésként írtunk: úgy nyerte meg az amerikai elnökválasztást, hogy a kampány 18 hónapja alatt szinte végig hátrányban volt a felmérések szerint.
Alig két óra választotta el egymástól Barack Obama és Vlagyimir Putyin felszólalását az ENSZ közgyűlése előtt. Nemcsak a beszédek időbeli közelsége és központi témája (Szíria) jelezte azt, hogy az amerikai-orosz viszony elmozdult az elmúlt két évet jellemző holtpontról, hanem a két vezető több mint másfél órás személyes találkozója is.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
Politikatörténelmet írtak az izraeli választók, amikor az utóbbi évtizedek legmagasabb szavazói részvételével megtartott parlamenti választáson generációváltásról döntöttek. Az eredmények azt jelzik, hogy az elmúlt időszak meghatározó pártjai iránt megrendült a bizalom.
Romney  a jobb vitázó, de a szubjektív tényezõk Obamának  kedveznek
Októberben három meccset vív egymással Barack Obama és Mitt Romney. Bár Amerika esetében a futballhasonlatok sántíthatnak, az elnökjelölti viták valóban egy teljes mérkőzésnyi ideig – egyenként 90 percig – tartanak. A főszereplők párviadala mellett a „tartalékcsapatok” is megmérkőznek: jövő héten Joe Biden és Paul Ryan, a republikánus alelnökjelölt is vitába száll egymással.
Az amerikai képviselőház húzhatja keresztül a nagyhatalmak Iránnal kötött ideiglenes megállapodását. Vezető demokrata és republikánus szenátorok olyan törvénytervezetet készítenek elő, amely nemcsak a korábbi szankciókat állítaná vissza Iránnal szemben, hanem újakat is előírna abban az esetben, ha Teherán nem teljesíti ígéretét nukleáris programjának leállítására.
Imádsággal és csomagolással töltötte utolsó előtti napját a Vatikánban XVI. Benedek pápa, aki lapzártánk idején tartja utolsó nyilvános audienciáját. A Szentszék szóvivője elmondta: döntés született arról, milyen cím illeti meg lemondása után a pápát. Eszerint XVI.
Nem előzmény nélküli, de az eddigieknél sokkal mélyebb törésvonalat hozott a Közel-Keleten az új év, miután Szaúd-Arábia a tőle megszokott brutalitással kivégzett 47 terrorizmussal vádolt személyt, köztük a neves síita vallási vezetőt, Nimr al-Nimrt.
Miközben belföldön és külföldön egyre határozottabb bírálatok érik Angela Merkelt, a német kancellár mégsem visszakozik menekültügyben, sőt újra elkezdte leckéztetni a többi európai országot, mondván, képtelenség, hogy az 500 milliós lélekszámú Európai Unió ne tudjon legalább átmenetileg befogadni egymillió menekültet.
Az európai lapok továbbra is kiemelten foglalkoznak Ferenc pápa állásfoglalásával, amelyet Brazíliából útban hazafelé tett a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint az egyházfő új hangvétele azt jelzi, hogy el akar távolodni a régi frontvonalaktól.
A török elnök legutóbbi húzásaival bebizonyította, hogy nem múló megalománia miatt építtetett 1150 szobás elnöki palotát Ankarában. Erdogan egy őszinte interjúban elmondta, hogy nagyon zavarta, amikor a régi rezidencián csótányokat találtak az egyik mosdóban.
Fotó: brucesmideastsoundbites.blogspot.hu
„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere.
A héten hosszú küzdelmet ígért Barack Obama az Iszlám Állam (IS) ellen, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte a harcot az IS „gyökeres kiirtására”. Az erős szavak ellenére nem egyértelmű, hogy van-e, és ha igen, milyen  stratégiája van Washingtonnak az internacionális dzsihádista terrorhadsereg ellen.
Minden készen állt augusztus 31-én arra, hogy meginduljon az amerikai légicsapás Szíria ellen, megtorlásul a civilek ellen tömegesen elkövetett vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal korábban egyértelművé tette, hogy Bassár el-Aszadot tartják felelősnek a több mint 1400 áldozattal járó mészárlásért.
Számos európai és amerikai tévétársasággal ellentétben az al-Dzsazíra már az izraeli választások éjjelén levonta a tanulságot: „Ez a realitás, Benjamin Netanjahu fogja a következő kormányt is megalakítani, ami ráadásul még sokkal erősebb is lehet, mint az előző, ha csatlakozik hozzá Jair Lapid centrista pártja.” Mások még nyilvánvaló Likud-győzelem után is azt számolgatták, hogyan
Politikai vihar közepébe érkezik Benjamin Netanjahu Washingtonba, ahol lapzártánk után találkozik Donald Trump elnökkel. A feszült helyzetnek azonban nincs köze a Közel-Kelethez, sem pedig az izraeli miniszterelnök politikájához.
A jordániai miniszterelnök május 21-én arra kérte a washingtoni kormányt, hogy haladéktalanul telepítsen Patriot légelhárító rakétákat a szíriai határra. Az ammani vezetés attól tart, hogy a szíriai konfliktus rövid időn belül regionális háborúvá szélesedhet.
A politika az „isteni részecske” felfedezéséből sem maradhatott ki. A tudományos áttörésért két tudós kapott a héten fizikai Nobel-díjat: François Englert belga holokauszttúlélő, a Tel Aviv-i Egyetem professzora, és a brit Peter Higgs professzor, aki viszont az Izrael ellen bojkottot hirdető akadémikusok egyik szószólója.
Hálátlannak tartja Barack Obama az izraeli minisz­terelnököt – állítja Jeffrey Goldberg fehér házi tudósító. Az újraválasztásra készülő Benjamin Netanjahu munkatársai viszont az amerikai elnököt vádolják azzal, hogy beavatkozik az izraeli választásokba. Az üzenetváltásra néhány nappal Obama beiktatási ünnepsége (január 21.) és az izraeli szavazás (január 22.) előtt került sor.
Hatalomra jutása után hét évvel Mahmúd Ahmadinezsád magabiztosabb, mint bármikor. Az iráni elnök az Egyesült Államokban új, birodalmak nélküli világrendet javasolt, továbbá felajánlotta, hogy véget vet a szíriai polgárháborúnak, és eldicsekedett azzal, hogy országa hétszeresére növelte a nem olajipari exportját.
Izraeli Moszad-ügynököket dobott fel a török miniszterelnök Iránnak - állítja a Washington Post. A lap hírszerzési témákban felelős szerkesztője, David Ignatius által jegyzett cikk szerint Recep Tayyip Erdogan a gázai flottillaincidens miatti megtorlásként adta át a teheráni rezsim titkosszolgálati vezetőinek az Izraelnek dolgozó irániak listáját.
Miután az újraszámlálási kísérletek kudarcot vallottak, azok, akik képtelenek belenyugodni  Donald Trump győzelmébe, most az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak, és az elektori testülettől várják, hogy megakadályozza a megválasztott elnök beiktatását.
Elnököt választottak Palesztinában. Hogyan sikerült ez, amikor az első és egyben az eddigi utolsó szavazás 2005-ben volt? Nos, a nyugati reality show-k divatja elérte Ciszjordániát is, ahol előbb az Arab Idol sorozat döntött nézettségi rekordokat, majd Az elnök címmel egy népszerű politikai vetélkedőt is megrendeztek.
Az OIC rendkívüli csúcs- találkozója Mekkában,  2012. augusztus
„Nincs a világon még egy olyan hatalmas és befolyásos nemzetközi szervezet, amiről még a hírszerzéssel és nemzetvédelemmel foglalkozó szakemberek is ilyen keveset tudnának, mint a OIC. Hogy micsoda?
Bibi. Naftali Bennett és Jair Lapid, nem ígérnek gyors vála­szokat.
Az izraeli választási eredmények ismeretében sokan úgy vélték, hogy Benjamin Netanjahu pirruszi győzelmet aratott: bár miniszterelnök maradhat, nincs reális lehetősége stabil kormányt alakítani. Még az is felmerült, hogy jobban jár, ha nem vállalja a megbízatást és új választásokat kezdeményez.
A párizsi merényletek egyik újdonsága volt, hogy a terroristák egy szurkolókkal zsúfolásig teli stadiont is felvettek a célpontok közé. A legnépszerűbb európai sport „szentélyei” ellen eddig nem indítottak támadást, most ez is megtörtént, igaz, a terroristák nem jutottak be közvetlenül a Stade de France arénába.
Alaposan felbolygatta az elnökválasztási kampányt az első televíziós vita Mitt Romney és Barack Obama között: a republikánus jelölt ledolgozta hátrányát mind országosan, mind a legfontosabbnak tartott „ingaállamokban”. Az elemzők véleménye megoszlik arról, milyen következménye lehet a fordulatnak a végeredményre nézve.
Ferenc pápa figyelmen kívül hagyta, hogy a nemzetközi jog alapján  palesztin állam nem létezik.
Egy héttel azt követően, hogy fogadta Raúl Castro kubai elnököt, Ferenc pápa újabb – sokak szerint a morális tisztánlátás hiányáról tanúskodó – audienciát tartott. Ezúttal Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével találkozott, akit a „béke angyalának” nevezett.
A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz.
„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak.
Nem sietik el a bíborosok azt, hogy bezárkózzanak a Sixtus- kápolnába. „A pápaválasztásnál is fontosabb, hogy megismerjük az egyház helyzetét” – fogalmazta meg sokak véleményét Francis George chicagói érsek. Bár XVI.

Háttér

Több mint 36 ezer robbanófej – ennyi nukleáris fegyverrel rendelkezett a Time magazin összeállítása szerint 1998 tavaszán a világ nyolc atomhatalma. A földi civilizáció elpusztítására sokszorosan alkalmas atomarzenál a hidegháború évtizedei alatt a gyakorlatban biztosította a globális hadászati erőegyensúlyt.
Rokonházasságokkal és tragédiákkal terhes családi háttér, egy önjelölt, a valóság elől az irrealitásba menekülő fiatal festő kudarcai a bécsi Művészeti Akadémián, három év egy hajléktalan férfiak számára létesített menedékszálláson, vadul antiszemita osztrák keresztényszocialista eszmékkel és politikusokkal való találkozás és misztikus csoportokkal való kapcsolat.
210 országban több mint 700 millió nézőt ér el a világ egyik legfontosabb hírforrásának tekintett CNN műholdas tv-hálózat. A napokban Budapesten, a Független Médiaközpontban tartott előadást Bailey Barash, a CNN tudományos hírszerkesztőségének producere, akit többek között a politika és a "hírgyártás" kapcsolatáról kérdeztünk. Bailey Barash az indulástól kezdve, 1980 óta dolgozik a CNN-nél: "Amikor elindultunk, mi voltunk az egyetlen 24 órás hírcsatorna.
Nagy botrányt kavart Litvániában a hír, hogy az újonnan beiktatott államelnök, Rolandas Pinkas nyilvánosan megköszönte egy grúz származású parafenomén segítségét, melyet hatalomba kerüléséhez nyújtott. Pinkas szerint Lena Lolisvilli "nemcsak az egészségét segített visszanyerni", hanem az egész életét megváltoztatta.

Interjú

– állítja Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója Tamás Pál. A nyolcvanas években kialakult a történelmi egyházvezetés és a politikai elit szövetsége    Fotó: Somorjai
A világ legvédettebb emberei ellen elkövetett merényletek évtizedekkel később is megmozgatják az emberek fantáziáját. Akárhány könyv jelent meg a Kennedy-gyilkosságról, a téma legújabb feldolgozása most is ott van a New York Times sikerlistáján. De említhetnénk Steven Spielberget, aki a másik meglőtt elnökről, Lincolnról készített mozifilmet.
A világ egyik legmagasabb szinten fogyasztó társadalma a japán, ugyanakkor az egyik legvallástalanabb is, miközben a többnyire monogám házasságban élő japán férfiak magánéletüket általában a családi kereteken kívül élik meg – állítja Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs volt főszerkesztője, akinek a közeljövőben jelenik meg Tokyo Underground cím? könyve az Új Mandátum kiadó gondozásában.

Tudósklub

Nemrég egy fényképsorozatot láttam öregedő rocksztárokról, milyenek voltak negyven éve, és hogyan néznek ki most. Voltak közöttük tisztes öregurak, míg mások akár egy zombifilm statisztái is lehetnének. A szokások nem okozhatnak ekkora különbséget, mert szinte valamennyien deviáns életet élnek a mai napig. Mitől függ, hogy milyen gyorsan öregszünk?

Belföld

Ira Forman örül annak, hogy a magyar kormány irányt váltott a Hóman-szobor ügyében, és jól érezte magát a székesfehérvári „felemelő és vidám” ellendemonstráción, de az amerikai kormány antiszemitizmus-ügyi különmegbízottja lapunknak elmondta, mégsem teljesen nyugodtan utazott el...

Oldalak