Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Fókusz

2007. július 30-án, ugyanazon a napon hunyt el a 20. századi filmtörténet két európai klasszikusa. A 89 éves Ingmar Bergmant önkéntes remeteségének helyszínén, a svédországi Faaro szigetén, míg a 94 éves, de életének utolsó két évtizedét agyvérzés miatt némán és részben mozdulatlanul eltöltő Michelangelo Antonionit Rómában érte a halál. Mindkét rendező kultuszt teremtett filmjeivel, amelyek a hatvanas-hetvenes évek elidegenedett, önmagába fordult, melankolikus életérzését idézték a filmvászonra.
Miért biblia az Új Beatles-biblia? Hiszen nem szentek életét írta meg: a könyv főszereplői nagyon is profán emberek, akik időnként a mai botrányhősöket is megszégyenítő dolgokat műveltek?
Kettős forradalmat hirdetett Izraelben a világi állam megteremtéséért és a pazarló állami bürokrácia felszámolásáért. Hatvanhét évesen kezdett el politizálni, és ma már Ariel Saron miniszterelnök helyettese és igazságügy-miniszter. Pártja, a Sinuj néhány év alatt tizenötszörösére növelte parlamenti képviselőinek számát. Joszef Lapid, akit világszerte mindenki csak Tomi Lapidnak hív, az elmúlt héten Budapesten járt.
Az Iszlám Állam a Közel-Kelet destabilizációjának a terméke, ami elsősorban a térség számára jelent veszélyt - állítja Loretta Napoleoni. A közgazdász-újságíró Az Iszlamista főnix című könyve - amelyet az előző számunkban ismertettünk - bemutatója alkalmából járt Buda­­- pesten.
Lee Harvey Oswald lövéseinek nemcsak Kennedy elnök esett áldozatul, hanem közvetve két világhírű író emléke is. Különös véletlen, hogy pontosan a dallasi merénylet napján, 1963. november 22-én halt meg Los Angelesben a Szép új világ szerzője, Aldous Huxley és Oxfordban a Narnia-sorozat alkotója, a brit C. S. Lewis.
Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják vilá­gunkat.
December 21-ével a maja naptárkészítők is csatlakoztak a bukott világvége-jövendölők népes táborához.
„Nem a burka betiltása jelenti a megoldást, hanem az, ha Franciaország a kulturális relativizmus helyett az emberi jogokat fogadja el abszolút értékként” – állítja Natan Saranszkij a párizsi támadásokat elemző nyilatkozatában.

Hit és értékek

Régen fordult elő utoljára, hogy világhírű előadók európai turnéjuk során több koncertet is adtak Magyarországon. A Classic Petra is csak egy fellépést vállalt 2011-ben Budapesten, de idén három - teltházas - bulit is adtak, összesen 15-16 ezer fős közönség előtt.
Az arcom egy másik kort idéz – mondogatta magáról a most elhunyt Charlton Heston. A színészlegenda jól érzékelhető űrt hagyott maga után: talán az utolsó hős volt, aki a filmvásznon és a valóságos életben is meg tudta győzni a közönséget arról, hogy ma is vannak Mózesek. A Tízparancsolatban kivezette a népet a szolgaságból, polgárjogi aktivistaként Martin Luther Kinggel vonult együtt Washingtonban. Heston korosztályából sokan példaképekké tudtak válni.
A görög mondák titánoknak és gigászoknak, a kánaáni népek emeusoknaknevezték őket, a Biblia pedig héberül nefilimek
Az Európában élő férfiak túlnyomó többsége tíz ősatyára vezetheti vissza származását – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport az elmúlt héten közzétett jelentésében. A tudósok a meglepő következtetésre az egyedül férfiágon öröklődő speciális Y-kromoszóma vizsgálata révén jutottak, miután összehasonlították a kontinens különböző etnikumaiból válogatott genetikai mintákat. A "tíz család" elmélet ismét felveti a kérdést: lehet-e a korszer?
Ötödik folytatásához érkezett sorozatunk, amelyben először az európai és észak-amerikai irodalomban követtük nyomon a messiási eszme és az Antikrisztus témájának a feldolgozását, majd a Bibliában vizsgáltuk a "Messiás-kód", azaz a Messiásra vonatkozó ószövetségi utalások megfejtéséhez rendelkezésre álló információkat. Előző számunkban a zsidó történelemben felbukkant, legnagyobb hatású hamis próféták pályafutását tekintettük át, míg e heti írásunk a keresztény egyháztörténelem hasonló vadhajtásaiból válogattunk néh
A héten az egyik internetes hírportál jóvoltából Magyarországra is eljutott a legújabb apokaliptikus rémület, amely szerint a Földet egy év múlva súlyos, eddig példátlan méret? katasztrófa fenyegeti. A pusztító ezúttal nem a "millenium vírus", nem is a földönkívüliek támadása, hanem a Naprendszer eddig ismeretlen, tizedik bolygója, amely különös űrbeli pályáján 2003-ban elhalad a Föld mellett, miközben hatalmas gravitációs és mágneses túlerejénél fogva szó szerint a "feje tetejére állítja" bolygónkat. A vörös szín?
Történelmi évforduló kérdőjelekkel: a holdra szállás negyvenedik évfordulója a számvetésre is alkalmat adott. „Nagy ugrás az emberiségnek” – mondta joggal Armstrong a Hold felszínére lépve, de mi történt azóta? Lesz-e újabb ugrás, tud-e újabb lendületet venni az emberi részvétellel zajló, nagy távolságú űrkutatás? A válasz nem egyértelmű: a hidegháború elmúltával alábbhagyott az „azért megyünk, hogy előbb odaérjünk”-féle lelkesedés, de nem kizárt, hogy a jövőben új, még sürgetőbb mozgatórugók adódhatnak.
„Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az elmúlt harminc évben a zsidó, a muzulmán és a keresztény valláson belül olyan folyamatok játszódtak le, amelyek ezeket a hiteket befolyásos politikai erővé formálták. Ezt el kell magyaráznunk az embereknek” – indokolta a CNN vezető tudósítója, Christiane Amanpour, hogy miért vágott bele az Isten harcosai című monstre hatórás dokumentumfilm-sorozat elkészítésébe.
„Adják vissza az országunkat!”, „Elég volt a 0,001% uralmából!”, „1954 óta szervezik a bankárok a világkormányt” – ilyen és ehhez hasonló táblákkal tüntetett több száz ember egy festői környezetben fekvő erdei szálloda közelében az amerikai Virginia államban fekvő Chantilly településen. Itt gyűlt össze ugyanis június első hétvégéjén a fejlett világ mintegy 150 gazdasági, pénzügyi, politikai és médiavezetője, hogy három napon át kötetlen megbeszéléseket folytasson egymással.
Két héttel ezelőtt írt cikkünk (Gigászokkora. Hetek, 2006. július 7.) egy ír szerző, Patrick Heron nemrég megjelent könyve alapján a Bibliában nefilimként említett félig ember, félig természetfeletti származású lények eredetére és tevékenységére vonatkozó elméleteket foglalta össze. A cikk megjelenése után több olvasónk is kérdésekkel fordult szerkesztőségünkhöz (lásd a keretes összeállításban), ezért úgy gondoltuk, hogy legegyszerűbb, ha ezeket továbbítjuk a könyv szerzőjének.
Asszír keresztény katonák.
Miközben Obama elnök szinte az egész augusztust a Martha’s Vineyard szigeti elnöki nyaralóhelyen tölti, és az európai vezetők is szétszéledtek kedvenc vakációs célpontjaikra, Észak-Irakban a világtól elfeledve vívják élet-halál harcukat az asszír keresztények, akiket csak a kurd pesmergák támogatnak.
Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról.
Egy héttel az izraeli „Felhőoszlop-hadművelet” megindítása után győzelmet hirdetett a Hamasz. Az iszlamista terrorszervezet közleménye szerint még soha nem mértek olyan súlyos csapást a „cionista megszállókra”, mint most, amikor rakétáikkal óvóhelyekre kényszerítettek több millió izraelit, folyamatos fenyegetés alatt tartják Tel Avivot, sőt a még távolabb fekvő Jeruzsálemet is.
Új ökumenizmus bontakozik ki a keresztény világ és az iszlám között. Az angolszász sajtóban „kriszlamizmus”-ként emlegetett jelenségre Ferenc pápa isztambuli látogatása hívta fel a figyelmet, ahol a Kék mecsetben Mekka felé fordulva imádkozott.
A 71 áldozattal járó halálfurgon tragédiája után Angela Merkel megelégelte a nyugat-európai politikusok nyári tétlenségét, és kezébe vette a menekültválság kezelését. Eddig is sejteni lehetett, hogy a kontinensen nagyjából az történik, amit Németország akar, de a migránsügy ezt most egyértelművé tette. Berlin pedig azt teszi, amit  saját érdekének lát.
Ellenzékből, négy év alatt, 1928 májusa és 1932 júliusa között a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tizenhétszeresére tudta növelni támogatóinak számát.
„Itt az idő, hogy Izrael teljesen kitiltsa a zsidókat a Templom-hegyről” – javasolja a U. S. News & World Report al-Monitor című rovatának vezércikkírója. Már az is érdekes kérdés, hogy lesz egy országos amerikai napilapnak arab című Közel-Kelet rovata, de még meglepőbb, hogy a vallásszabadságra oly büszke Egyesült Államokban a terrorizmusra megoldásként zsidómentes övezetek létrehozását javasolják. Hasonlóan abszurd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett francia kezdeményezés is, amely nemzetközi ellenőrzés alá helyezné a Templom-hegyet.
Miben közös Andre Agassi, Cher és Gari Kaszparov? Abban feltétlenül, hogy mindnyájan egy - diaszpórával együtt is mintegy tízmilliós - néphez, az örményekhez tartoznak. Nem véletlenül büszkék az örmények történelmükre: közel ötezer évre visszavezethető a múltjuk, és ők a világ legrégebbi keresztény nemzete is.
A bevándorlók nagy része muszlim, akiknek ki kell harcolniuk a jogaikat – ezt a követelést fogalmazta meg egy július végi előadásában Ahmed Miklós Kovács, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke. A vallási vezető a felekezet Facebook-oldalán publikálta azt a videót, amelyben programot hirdet a magyarországi muszlimok számára.
Kiáll az Irán elleni megelőző támadás mellett az Izraelt támogató parlamenti képviselőkből álló nemzetközi fórum. Az Izrael Szövetségesei Alapítvány Jeruzsálemben elfogadott határozata kimondja, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint minden tagállam joga, hogy megvédje polgárait és területi egységét.
Tavaly januárban még szinte senki nem ismerte, év végére pedig a Time magazin az Év Emberének választotta. Amikor a Szent Péter téren bejelentették a megválasztását, az újságírók lázasan keresgéltek az interneten, hogy kit is választottak pápának.
Tavaly nyáron New Yorkban egy gálavacsorán nemzetközi katonai és hírszerzési vezetők beszélgettek arról, hogyan zajlik majd a Szíria elleni katonai csapás, amely elkerülhetetlennek látszott, miután az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be ellenfeleivel szemben.
Izrael négy legnagyobb katonai hőse között tartja számon a hadtörténet Zvika „Zvi” Greengold tankparancsnokot, aki 1973-ban, a jóm kippúri háború első napján szinte természetfeletti bátorsággal tartóztatta fel jószerint egyetlen harckocsival a Golán-fennsíkon felsorakozott szíriai hadsereget.
A nyolcvan éve megalakult Szaúd-Arábia gazdasági, politikai és vallási téren egyaránt átalakította a Közel-Keletet. Az új országot az ibn Szaúd-dinasztia kapta a britektől, a térség hírszerzési főnökének, John Philbynek a javaslatára. Philby tisztában volt azzal, hogy az új uralkodó az iszlám ultrakonzervatív irányzatát, a fegyveres dzsihádot támogató vahabizmust terjeszti.
Szeptemberben jelent meg Németországban  Udo Ulfkotte könyve Megvásárolt újságírók - Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát? címmel. A szerző 17 éven át volt a legrangosabb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója a Közel-Keleten, és az újság politikai szerkesztőjeként is dolgozott.
Udo Ulfkotte német újságíró tavaly ősszel megdöbbentő könyvet jelentetett meg arról, hogyan működik a német és a nemzetközi média. A Megvásárolt újságírók most magyarul is megjelent a Patmos Records gondozásában – a szerző ennek bemutatójára érkezett Budapestre.
Új irányból, keletről érkezett a Szentföldre Ferenc pápa, és ez a döntése nem csak földrajzi értelemben jelentett nyitást a Vatikán és a Közel-Kelet viszonyában. Bár alig több mint 48 órát töltött a térségben, a katolikus egyházfő szinte minden lépése beszédes volt.
Joseph Massad  a nyilvános elõadásán egyetlen kritikus kérdésre sem válaszolt.
Közleményben reagált a Közép-Európai Egyetem (CEU) a lapunkban megjelent írásra (Aka­dé­miai intifáda a CEU-n. Hetek, 2015. június 5.). Ebben bővebben is kifejtik korábbi álláspontjukat, amit a Hetek már ismer­tetett.
„Luther nagy ember volt, egy óriás. Egy lökéssel áttörte a homályt, és úgy látta a zsidókat, ahogy mi csak ma kezdjük őket látni” - írta az első világháború után Adolf Hitler, aki 1923-ban megjelent főművében, a Mein Kampfban a reformátort Nagy Frigyes és Richard Wagner mellett a német nép „nagy harcosának” és „igazi államférfinak” nevezi.
„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler.
Botránnyal indult Roger Waters európai turnéja. A Pink Floyd alapító tagja az együttes kultikus, The Wall (A Fal) című albuma gigantikus színpadi változatát készítette el. Az előadás során megjelenik a zenész által előszeretettel üzenőfalnak használt jelkép, egy óriási felfújható vaddisznó (képünkön jobbra),  amelyen ezúttal egy tekintélyes méretű Dávid-csillag is látható.
A Közel-Keleten nem új jelenség, hogy a régészet politikai célokat is szolgál. A brit, a francia és a német archeológusok a 19. század derekától kezdve Perzsiától Kis-Ázsián át Egyiptomig a birodalmi célok érdekében is ástak, és gyűjtötték a leleteket a British Museum, a Louvre vagy éppen a berlini Pergamom Múzeum számára.
Helena Blavatsky  a Teozófiai Társaság másik alapítójával, Henry Steel Olcottal
Előző számunkban bemutattuk az Egyesült Államokban 34 éve emelt talányos emlékmű, a Georgia Guidestones történetét és a máig ismeretlen megrendelőivel kapcsolatos elméleteket. (A New Age oszlopai. Hetek, 2014. július 18.) Az építmény kialakítása, a rajta szereplő alapelvek és a felhasznált nyelvek arra utalnak, hogy azt a 19.
Miközben a harmadik hete zajlanak az erőszakos tüntetések és gyilkos bosszúakciók a Mohamedről készített amatőr filmelőzetes ürügyén, a világsajtót bejárta a hír egy tenyérnyi papiruszdarab felfedezéséről. A töredékes szöveg azért lett szenzáció, mert állítólag Jézus feleségéről szóló bizonyítékot tartalmaz.
Alice Bailey keresztény misszionáriusból lett  a teozófia papnõje.
Helena Blavatsky a 19. század második felében megismertette a Nyugattal a „Titkos Tudományt”, amibe - könyvei szerint - egy tibeti „felsőbb mester” avatta be telepatikus úton (A szellememberek írnoka. Hetek, 2014. július 25.). Mielőtt Blavatsky 1891. május 8-án Londonban meghalt, utolsó, transzállapotban mondott szavai ezek voltak: „Tartsátok megszakítás nélkül a láncolatot!

Külföld

1995-ben a Time magazin az év emberének választotta a Bill Clinton elleni kongresszusi lázadás hősét, Newt Gingrichet. A képviselőház elnöke azonban az 1998-as választási kudarc után távozott az aktív politikából. Bár politikai tanácsadóként és szerzőként továbbra is szerepelt a nyilvánosság előtt, sokan meglepetésként fogadták, amikor 2011 májusában bejelentette, hogy indul a Republikánus Párt elnökjelöltségéért.
Szilveszter éjfélkor megszűnhet a második legnagyobb izraeli kereskedelmi televízió adása. A súlyosan eladósodott 10-es csatorna sugárzási licence ugyanis az év utolsó napján lejár, az állami médiahatóság pedig a kisujját sem mozdította az ellenzéki hangvételűnek tartott adó megmentéséért.
Chris Christie 2014 januárjában veszítette el a 2016-os elnökválasztást - állítja az amerikai sajtó egy része azt követően, hogy a népszerű republikánus kormányzó még ki sem került a hídlezárási botrányból, máris szövetségi vizsgálat indult ellene segélypénzek illegális felhasználásának gyanújával.
Ausztria ismét megdöbbentette a világot. Az idilli alpesi országban, a hófödte hegycsúcsok és festői völgyek paradicsomában egy évtized leforgása alatt már a harmadik, gyermekek elleni brutális bűncselekmény kerül napvilágra – jórészt a véletlennek, és nem a hatóságok éberségének köszönhetően. Sokan felteszik a kérdést: mi a baj Ausztriával? Az osztrák hatóságok hangsúlyozzák: a gonoszság nem osztrák monopólium.
Le Amerikával, halál Izraelre!  – skandálja a lelkes tömeg Teheránban.
„Soha ne tárgyaljunk félelemből, de soha ne féljünk tárgyalni.” John F. Kennedy több mint 50 évvel ezelőtti beiktatási beszédének híres mondatát idézte Barack Obama, amikor bejelentette az iráni atomegyezmény aláírását. Kennedy üzenetét a Capitolium előtt hatalmas ováció fogadta azon a csípős januári délelőttön, 1961-ben.
„Sokkolónak" nevezte a Jewish Chronicle (JC) újságírója, Orlando Radice  azt az interjút, amit a Jobbik külügyi szóvivőjével készített. Gyöngyösi Márton az interjúban „fantasztikus üzletnek" nevezte a magyarországi holokauszt áldozatainak száma körül zajló „ugrándozást", és közölte: „a zsidók itt nem kívánatosak".
A török elnök legutóbbi húzásaival bebizonyította, hogy nem múló megalománia miatt építtetett 1150 szobás elnöki palotát Ankarában. Erdogan egy őszinte interjúban elmondta, hogy nagyon zavarta, amikor a régi rezidencián csótányokat találtak az egyik mosdóban.
Fotó: brucesmideastsoundbites.blogspot.hu
„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere.
Romney  a jobb vitázó, de a szubjektív tényezõk Obamának  kedveznek
Októberben három meccset vív egymással Barack Obama és Mitt Romney. Bár Amerika esetében a futballhasonlatok sántíthatnak, az elnökjelölti viták valóban egy teljes mérkőzésnyi ideig – egyenként 90 percig – tartanak. A főszereplők párviadala mellett a „tartalékcsapatok” is megmérkőznek: jövő héten Joe Biden és Paul Ryan, a republikánus alelnökjelölt is vitába száll egymással.
Politikatörténelmet írtak az izraeli választók, amikor az utóbbi évtizedek legmagasabb szavazói részvételével megtartott parlamenti választáson generációváltásról döntöttek. Az eredmények azt jelzik, hogy az elmúlt időszak meghatározó pártjai iránt megrendült a bizalom.
Minden készen állt augusztus 31-én arra, hogy meginduljon az amerikai légicsapás Szíria ellen, megtorlásul a civilek ellen tömegesen elkövetett vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal korábban egyértelművé tette, hogy Bassár el-Aszadot tartják felelősnek a több mint 1400 áldozattal járó mészárlásért.
A héten hosszú küzdelmet ígért Barack Obama az Iszlám Állam (IS) ellen, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte a harcot az IS „gyökeres kiirtására”. Az erős szavak ellenére nem egyértelmű, hogy van-e, és ha igen, milyen  stratégiája van Washingtonnak az internacionális dzsihádista terrorhadsereg ellen.
Számos európai és amerikai tévétársasággal ellentétben az al-Dzsazíra már az izraeli választások éjjelén levonta a tanulságot: „Ez a realitás, Benjamin Netanjahu fogja a következő kormányt is megalakítani, ami ráadásul még sokkal erősebb is lehet, mint az előző, ha csatlakozik hozzá Jair Lapid centrista pártja.” Mások még nyilvánvaló Likud-győzelem után is azt számolgatták, hogyan
Imádsággal és csomagolással töltötte utolsó előtti napját a Vatikánban XVI. Benedek pápa, aki lapzártánk idején tartja utolsó nyilvános audienciáját. A Szentszék szóvivője elmondta: döntés született arról, milyen cím illeti meg lemondása után a pápát. Eszerint XVI.
Alig két óra választotta el egymástól Barack Obama és Vlagyimir Putyin felszólalását az ENSZ közgyűlése előtt. Nemcsak a beszédek időbeli közelsége és központi témája (Szíria) jelezte azt, hogy az amerikai-orosz viszony elmozdult az elmúlt két évet jellemző holtpontról, hanem a két vezető több mint másfél órás személyes találkozója is.
Az amerikai képviselőház húzhatja keresztül a nagyhatalmak Iránnal kötött ideiglenes megállapodását. Vezető demokrata és republikánus szenátorok olyan törvénytervezetet készítenek elő, amely nemcsak a korábbi szankciókat állítaná vissza Iránnal szemben, hanem újakat is előírna abban az esetben, ha Teherán nem teljesíti ígéretét nukleáris programjának leállítására.
A jordániai miniszterelnök május 21-én arra kérte a washingtoni kormányt, hogy haladéktalanul telepítsen Patriot légelhárító rakétákat a szíriai határra. Az ammani vezetés attól tart, hogy a szíriai konfliktus rövid időn belül regionális háborúvá szélesedhet.
Nem előzmény nélküli, de az eddigieknél sokkal mélyebb törésvonalat hozott a Közel-Keleten az új év, miután Szaúd-Arábia a tőle megszokott brutalitással kivégzett 47 terrorizmussal vádolt személyt, köztük a neves síita vallási vezetőt, Nimr al-Nimrt.
Az európai lapok továbbra is kiemelten foglalkoznak Ferenc pápa állásfoglalásával, amelyet Brazíliából útban hazafelé tett a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint az egyházfő új hangvétele azt jelzi, hogy el akar távolodni a régi frontvonalaktól.
Miközben belföldön és külföldön egyre határozottabb bírálatok érik Angela Merkelt, a német kancellár mégsem visszakozik menekültügyben, sőt újra elkezdte leckéztetni a többi európai országot, mondván, képtelenség, hogy az 500 milliós lélekszámú Európai Unió ne tudjon legalább átmenetileg befogadni egymillió menekültet.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
Hatalomra jutása után hét évvel Mahmúd Ahmadinezsád magabiztosabb, mint bármikor. Az iráni elnök az Egyesült Államokban új, birodalmak nélküli világrendet javasolt, továbbá felajánlotta, hogy véget vet a szíriai polgárháborúnak, és eldicsekedett azzal, hogy országa hétszeresére növelte a nem olajipari exportját.
Hálátlannak tartja Barack Obama az izraeli minisz­terelnököt – állítja Jeffrey Goldberg fehér házi tudósító. Az újraválasztásra készülő Benjamin Netanjahu munkatársai viszont az amerikai elnököt vádolják azzal, hogy beavatkozik az izraeli választásokba. Az üzenetváltásra néhány nappal Obama beiktatási ünnepsége (január 21.) és az izraeli szavazás (január 22.) előtt került sor.
Az OIC rendkívüli csúcs- találkozója Mekkában,  2012. augusztus
„Nincs a világon még egy olyan hatalmas és befolyásos nemzetközi szervezet, amiről még a hírszerzéssel és nemzetvédelemmel foglalkozó szakemberek is ilyen keveset tudnának, mint a OIC. Hogy micsoda?
Vlagyimir Putyin előhúzta a cilinderből azt a nyulat, amiről Barack Obama titokban álmodott. Az orosz javaslat a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről mentesíti az amerikai elnököt az ígérete alól, hogy katonai akcióval bünteti meg Bassár el-Aszadot az augusztusi mészárlásért, miközben garanciát kínál arra, hogy ilyen támadás a jövőben nem ismétlődik meg.
Alaposan felbolygatta az elnökválasztási kampányt az első televíziós vita Mitt Romney és Barack Obama között: a republikánus jelölt ledolgozta hátrányát mind országosan, mind a legfontosabbnak tartott „ingaállamokban”. Az elemzők véleménye megoszlik arról, milyen következménye lehet a fordulatnak a végeredményre nézve.
Bibi. Naftali Bennett és Jair Lapid, nem ígérnek gyors vála­szokat.
Az izraeli választási eredmények ismeretében sokan úgy vélték, hogy Benjamin Netanjahu pirruszi győzelmet aratott: bár miniszterelnök maradhat, nincs reális lehetősége stabil kormányt alakítani. Még az is felmerült, hogy jobban jár, ha nem vállalja a megbízatást és új választásokat kezdeményez.
A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz.
Nem sietik el a bíborosok azt, hogy bezárkózzanak a Sixtus- kápolnába. „A pápaválasztásnál is fontosabb, hogy megismerjük az egyház helyzetét” – fogalmazta meg sokak véleményét Francis George chicagói érsek. Bár XVI.
A politika az „isteni részecske” felfedezéséből sem maradhatott ki. A tudományos áttörésért két tudós kapott a héten fizikai Nobel-díjat: François Englert belga holokauszttúlélő, a Tel Aviv-i Egyetem professzora, és a brit Peter Higgs professzor, aki viszont az Izrael ellen bojkottot hirdető akadémikusok egyik szószólója.
Izraeli Moszad-ügynököket dobott fel a török miniszterelnök Iránnak - állítja a Washington Post. A lap hírszerzési témákban felelős szerkesztője, David Ignatius által jegyzett cikk szerint Recep Tayyip Erdogan a gázai flottillaincidens miatti megtorlásként adta át a teheráni rezsim titkosszolgálati vezetőinek az Izraelnek dolgozó irániak listáját.
Elnököt választottak Palesztinában. Hogyan sikerült ez, amikor az első és egyben az eddigi utolsó szavazás 2005-ben volt? Nos, a nyugati reality show-k divatja elérte Ciszjordániát is, ahol előbb az Arab Idol sorozat döntött nézettségi rekordokat, majd Az elnök címmel egy népszerű politikai vetélkedőt is megrendeztek.
A párizsi merényletek egyik újdonsága volt, hogy a terroristák egy szurkolókkal zsúfolásig teli stadiont is felvettek a célpontok közé. A legnépszerűbb európai sport „szentélyei” ellen eddig nem indítottak támadást, most ez is megtörtént, igaz, a terroristák nem jutottak be közvetlenül a Stade de France arénába.
Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják.
„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak.
Ferenc pápa figyelmen kívül hagyta, hogy a nemzetközi jog alapján  palesztin állam nem létezik.
Egy héttel azt követően, hogy fogadta Raúl Castro kubai elnököt, Ferenc pápa újabb – sokak szerint a morális tisztánlátás hiányáról tanúskodó – audienciát tartott. Ezúttal Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével találkozott, akit a „béke angyalának” nevezett.
Az Egyesült Államok és szövetségesei napokon belül készek beavatkozni Szíriában, ha Asszad elnök végső eszközként vegyi fegyvereket vet be a lázadók ellen. A londoni Times értesülése egybevág Barack Obama és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár figyelmeztetésével.
Egy nappal azt követően, hogy Washingtonban bejelentették Barack Obama március 27-ei vatikáni látogatását, Chicagóban közzétettek több mint 6 ezer oldalnyi titkos egyházi dokumentumot és peranyagot, amelyek első ízben adnak pontos képet arról, milyen magas szintű védelmet élveztek a katolikus egyházban a gyermekrontó papok.
Izraelben eltemették a három diákot, akiknek holttestét 18 nappal elrablásuk után találták meg egy Hebron közeli barlangban. Bár a fiatalok kiszabadításáért az izraeli hatóságok erőfeszítésein kívül nemzetközi kampány is indult, a nyomozást irányító Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetői már az emberrablás másnapján tudták: a terroristák szinte azonnal megölték túszaikat.
A CDU kampányközpontjában hívei ütemes „Angie, Angie” kiáltásokkal köszöntötték Angela Merkelt, akit mások bizalmasan csak „Mutti” becenéven emlegetnek. A kancellár asszonyt láthatóan mit sem zavarja a bizalmaskodó méltatás, úgy ünnepelt a választás éjszakáján, mint ahogyan azt a német válogatott mérkőzésein a lelátón megszokhattuk tőle.
Új fogalommal gazdagította az angol nyelvet Barack Obama, aki az utolsó televíziós vita előtti napon azt mondta, hogy republikánus ellenfele viselkedését csak egy szóval tudja jellemezni: „Romnézia”. Az új összetétel Mitt Romney nevéből és az emlékezetkiesést jelentő amnézia szóból keletkezett – vélhetően a demokrata kampánystáb egyik ötletelésén.
Vihart kavart a Simon Wiesenthal Központ alapító-társelnökének budapesti látogatása. Abraham Cooper tárgyalt a kormányzat és a Fidesz, valamint az ellenzéki demokratikus pártok vezető képviselőivel, és a tárgyalásokon többek között felvetette a Jobbik és az iráni kormányzat közötti kapcsolatok kérdését.
Diszkrét címmel, eldugott helyen közölte a napokban a londoni Sunday Times az évtized pénzügyi botrányáról szóló tudósítását: „1,95 milliárd fontnyi EU-segélynek veszett nyoma Palesztinában”. Más mérvadó médiumok még említést sem tettek a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék jelentéséről, amely a 2008 és 2012 között Brüsszel által átutalt támogatási összegek sorsát vizsgálta.
A 2013 őszén kezdődött tárgyalások tétje nemcsak az, hogy sikerül-e megakadályozni Irán atomfegyverhez jutását (ebben sokan szkeptikusak), hanem az is, vajon milyen erőviszonyok alakulnak ki a térségben, amelyet Washingtontól Jeruzsálemen át Rijádig és Moszkváig „új Közel-Keletnek” neveznek.
Nem hozott fordulatot a személyes kapcsolatokban, de a beszélő viszony helyreállt. A kommentárok többsége így értékeli a washingtoni Obama–Netanjahu-találkozót, amely ezúttal mindkét vezető számára fontos volt.
Éles vitát váltott ki az Egyesült Államokban az a törvényjavaslat, amelyet republikánus képviselők nyújtottak be az Irán elleni szankciók szigorításáról. Barack Obama elnök azt kérte a törvényhozóktól, hogy adjanak időt a nagyhatalmak számára a teheráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások végig-vitelére.
„Nem hiszem, hogy Teheránban adták ki a parancsot, hogy a Hamasz kezdjen rakétaháborút Izrael ellen” – állította a Hetek kérdésére David Mizrahin ezredes, izraeli katonai attasé, aki azonban megerősítette, hogy az övezetet az elmúlt években legaktívabban  Irán támogatta fegyverekkel és kiképzéssel.
Megoszlik a szakértők véleménye arról, hogy kitörhet-e új hidegháború Oroszország és az Egyesült Államok között. A kérdés természetesen elsősorban geopolitikai szempontból fontos, ám közvetve érinti Magyarországot is.
Négy rabbi és egy rendőr halt meg az egyik nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, ahová két palesztin terrorista tört be pisztollyal, késekkel és baltákkal felfegyverezve.
Véget értek a jelölőgyűlések az Egyesült Államokban. A kampányfinisbe Obama fordult jobban: 50 nappal az elnökválasztás előtt minden felmérés szerint vezet Mitt Romneyval szemben. A republikánus jelölt ráadásul elveszítette előnyét a gazdasági kérdésekben is.
A  12 éves Menachem Zivotofsky izraelinek tekinti magát, és büszke erre a  tényre.
Az „utóbbi évek leghülyébb amerikai perének” nevezte a 444.hu a Legfelsőbb Bíróság döntését, amelyben kimondta, hogy a Jeruzsálemben született amerikai állampolgárok útlevelében a városnév mellett nem lehet feltüntetni az országot, vagyis Izraelt. Nos, a portál ennél nagyobb butaságot nem is írhatott volna.
Ayaan Hirsi Ali, a szomáliai születésű, Hollandiában élő bátor aktivista a Foreign Affairs aktuális számában írt cikkében bemutatta, milyen következményekkel járt az, hogy az Obama-kormányzat tisztviselői – az elnök példáját követve – nem használhatják egymás után a „radikális” és az „iszlám” szavakat.
Drámaian kezdődött az újév Amerikában. A költségvetési szakadék néven emlegetett megszorítási csomag súlyos recesszióval fenyegetett nemcsak az Egyesült Államok, hanem közvetett módon Európa számára is. Végül az utolsó utáni pillanatban sikerült alkut kötni, így elhárult a veszély, hogy már 2013 első órái új válságba taszíthatják a világot (lásd keretes írásunkat).

Háttér

A magyar férfiak hét évvel kevesebbet élnek az európai átlagnál, és ennek a szomorú statisztikának az egyik forrása egy tipikusan férfiakat érintő betegség, a prosztatarák, amelyben Magyarországon évente 1300-an halnak meg, ez a tüdőrák után a második leggyakoribb halálok.
Négy éve, amikor ugyanígy az elnökválasztás után készítettem interjút önnel, azt mondta, hogy válságban látja Amerikát. Hogyan látja most a helyzetet?

Belföld

Ira Forman örül annak, hogy a magyar kormány irányt váltott a Hóman-szobor ügyében, és jól érezte magát a székesfehérvári „felemelő és vidám” ellendemonstráción, de az amerikai kormány antiszemitizmus-ügyi különmegbízottja lapunknak elmondta, mégsem teljesen nyugodtan utazott el...

Oldalak