Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Háttér

A néhány napja Somogy megyében történt különös marhavész kapcsán (helyszíni riportunkat lásd lapunk 7. oldalán) a hírekben ismét felbukkantak a rejtélyes állatcsonkításokról szóló történetek. A vitatott jelenségről a hatvanas évek végén jelentek meg az első hírek, az ismertebb esetek azóta a paranormális jelenségekkel foglalkozó kiadványok és társaságok kedvenceivé váltak, az ismeretlen eredet? gabonakörök és az ufófolklór más elemeit színesítve.
– A brit lapok címei alapján nem egyértelm? Londonban az öröm, hogy sikerült költségvetést készíteni az Európai Uniónak. Van, aki "kapitulációról", mások "árulásról" írnak.
"Másodpercenként 400 ezer fontba került a szexkaland" – ezzel a címmel számolt be a londoni The Daily Telegraph Boris Becker és egy orosz származású pincérnő, Angela Jermakova a héten, peren kívül megkötött egyezségéről. Becker 1999 nyarán, pályafutása utolsó, vereséggel végződött wimbledoni mérkőzése után részegen, egy étterem gardróbhelyiségében létesített alkalmi kapcsolatot Jermakovával.
Az egyik legnépszerűbb norvég Eb-induló szövege szerint: "Legjobb férfiaink ismét harcra készek. A vikingek győztes hadjáratra indulnak Európa ellen." Nemzeti színek kavalkádja kerítésen, autókon, a szurkolók kifestett arcán és egyenmezén – a világszerte közel 7 milliárd néző által nyomon követett futball Eb-t figyelve úgy tűnhet, hogy az egyesülés felé robogó Európában elszabadult a foci-nacionalizmus. Mindez ráadásul az EU szívében, Belgiumban és Hollandiában.
Hogyan képes Izrael, egy alig több mint hétmilliós ország, amely nem rendelkezik természeti kincsekkel, ellenségek veszik körül minden oldalról, és folyamatos hadiállapotban áll, több start-up céget elindítani, mint Japán, India, Dél-Korea, Kanada és Nagy-Britannia együttvéve? A siker titkairól írt nemzetközi sikerű könyvet a héten mutatta be a Patmos Records Kiadó.
Négy éve, amikor ugyanígy az elnökválasztás után készítettem interjút önnel, azt mondta, hogy válságban látja Amerikát. Hogyan látja most a helyzetet?

Külföld

A repülés története legrejtélyesebb esetének tűnik a Malaysia Airlines MH370-es járatának az eltűnése. Lapzártánkig semmilyen kézzelfogható nyom nem került elő a Boeing 777-es gépről, amely március 9-én hajnalban adott utoljára életjelt magáról.
Dror Kehin (felül) és egy Gázából kilõtt rakéta maradványait eltakarítókl a dél-izraeli Askelonban.
Ahány szereplő, annyi olvasata van a lapzártánkkor kilencedik napja tartó izraeli—palesztin konfliktusnak. Nemcsak a szembenálló felek értékelik élesen ellentétesen az eseményeket, hanem jelentősen eltér a Hamasz és a Fatah, vala­mint az izraeli politikai táborok véleménye is, nem beszélve a nemzetközi reak­ciók­ról.
Az idei elnökválasztási kampányban – legalábbis eddig – a személyiségek és nem az egyes témák voltak döntőek – állítják pártállástól függetlenül a lapunk által megkérdezett amerikai választási elemzők. A szuperkedd után versenyben maradt mind az öt jelölt fel tud mutatni kimagasló személyes tulajdonságokat: Hillary Clinton „a legfelkészültebb”, Barack Obama „a leginspirálóbb”, John McCain „a legkipróbáltabb”, Mitt Romney „a legracionálisabb”, Mike Huckabee pedig „a legszerethetőbb”.
Súlyos rendőrségi mulasztások előzték meg a jeruzsálemi meleg­felvonuláson történt késelést. Az izraeli fővárosban egy három héttel korábban a börtönből szabadult férfi támadt rá a demonstráció résztvevőire. Hat embert késelt meg, egyikük, egy 16 éves lány később belehalt sérüléseibe. Szintén vizsgálat zajlik egy arab család elleni támadás felderítésére.
A párizsi terrortámadások nyomán a hatóságok újra elővették az al-Kaida kilencvenes évek végén készült „mestertervét”, amit a Nyugat hét lépésben, 20 év alatt (2000 és 2020 között) történő meghódítására készítettek. A programról azt gondolhatnánk, hogy utólag készült propagandaanyag a néhai Oszama bin Laden hanyatló népszerűségű mozgalmának „fényezésére”.
Egyheti küzdelem után lapzártánkkor, úgy tűnik, sikerül az orvosoknak stabilizálni Ariel Saron izraeli miniszterelnök állapotát. A súlyos agyvérzés következményeit ma még nem lehet egyértelműen felmérni, de azt – Izraelben és külföldön – mindenki tényként kezeli, hogy Saron már nem tér vissza a politikába.
Két és fél év tárgyalássorozat után zsákutcába jutottak a tárgyalások Iránnal: Teherán nyilvánvalóvá tette, hogy nem érdekelt semmilyen "nagyüzletben" a Nyugattal, és nem hajlandó lemondani atomprogramjáról. A diplomácia alternatívája a katonai erő alkalmazása lenne, ám erre egyetlen vezető politikus sem gondol – legalábbis nyilvánosan. Az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád
Választott amerikai – mondta ma-gáról Tom Lantos magyar születésű amerikai kongresszusi képviselő, aki néhány nappal a 80. születésnapja előtt hunyt el az Egyesült Államokban. Lantos 1981 óta befolyásos képviselő volt, élete utolsó évében a kongresszus külügyi bizottságát vezette. Ő volt az egyetlen holokauszt-túlélő az Egyesült Államok képviselőházában. Idén januárban jelentette be, hogy betegsége miatt visszavonul.
180 milliárd euró (55 000 milliárd forint) – ennyit kért Kelet-Európa megsegítésére Brüsszelben a magyar miniszterelnök. A javaslatot – csakúgy mint a könnyített euróbevezetésre vonatkozó kérést – az EU nyugati vezetői elutasították. Kérdés, hogy a brüsszeli nyet a kontinens kettészakadásának a kezdetét jelzi-e, vagy csak azt üzenték meg diplomáciai mércével meglehetősen nyersen Magyarországnak, hogy a térség leggyengébben teljesítő diákja ne akarja előírni a tantestületnek, miként mentsék meg az egész iskolát.
Kultikus figurává válhat Mohamed Merah, a toulouse-i tömeggyilkos, akinek a példáját mások is követhetik. Az al-Dzsazíra hírtelevízió lapzártánkig nem döntött arról, nyilvánosságra hozza-e azt a videó-összeállítást, amelyen a mészárlásokról készített felvételek láthatók. A gyilkosságok képsorait Merah rögzítette, de nem ő juttatta el az angol nyelvű katari csatornához. A francia nyomozók szerint a 23 éves terroristának lehettek segítői.
„A nácizmus nélküli világ” néven nemzetközi emberi jogi mozgalmat indítanak egyházak és civil szervezetek. A Kijevben megrendezett nagyszabású fórumon az Interfax orosz hírügynökség beszámolója alapján 23 országból több mint100 felekezet és civil szervezet képviseltette magát.
A héten Budapesten járt Dore Gold izraeli államférfi, akinek a Harc Jeruzsálemért című könyve nemrég a Hetek Kiadó gondozásában jelent meg. A volt ENSZ-nagykövet, aki jelenleg egy jeruzsálemi kutatóintézet vezetőjeként Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója, több vezető magyar politikussal is tárgyalt, többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Lázár Jánossal, a Fidesz-frakcióvezetőjével, és előadást tartott az Izraeli Kulturális Intézetben, valamint – több mint ezer fő előtt – a Hit Gyülekezete keszthelyi ifjúsági táborában is.
Múlt heti számunkban öt lehetséges forgató­könyvet vázoltunk fel, amilyen eredménnyel a hosszú választási menetelés zárulhat. Ezekből most jó eséllyel kizárhatjuk az elsőt, nevezetesen a Clinton földcsuszamlásszerű győzelmét prognosztizáló változatot.
Hogyan válhatott egy patrióta hősből ámokfutó tömeggyilkos? Az amerikai közvélemény megdöbbenéssel fogadta, amikor a Pentagon közzétette, hogy Robert Bales törzsőrmestert gyanúsítják az afganisztáni civilek elleni mészárlással. Bales minden szempontból mintapolgár és mintakatona volt: diákként főiskolai futballsztár, aki huszonhat évesen a szep­tember 11-ei támadás után jelentkezett az amerikai hadseregbe, majd három, egyenként egyéves kiküldetést szolgált végig kitüntetéssel Irakban.
Nagy Sándor óta senki sem győzött Afganisztánban – tartják a történészek. A Stratfor kutatóintézet az elmúlt három évtized eseményeit vizsgálva úgy véli, hogy az afganisztáni konfliktus a Közel-Kelet egyik legbonyolultabb kihívása.
Bagdad és Jeruzsálem. Két helyszín, alig néhány óra eltéréssel, ahol fanatikus iszlám merénylők autóba rejtett, illetve a testükre erősített robbanóanyaggal ártatlan emberek tucatjainak az életét oltották ki.
Április 5-én Wisconsin államban aratott győzelme után Ted Cruz bejelentette: „A mai este fordulópont volt, kürtszó arra, hogy egy táborba gyűljünk.” Bernie Sanders szintén azt ígérte híveinek, hogy nyolcból hét államban elért győzelmi sorozatával megfordította a versenyt. Az április 19-ei New York-i előválasztások után ezek a remények végképp irreálissá váltak.
A héten hosszú küzdelmet ígért Barack Obama az Iszlám Állam (IS) ellen, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte a harcot az IS „gyökeres kiirtására”. Az erős szavak ellenére nem egyértelmű, hogy van-e, és ha igen, milyen  stratégiája van Washingtonnak az internacionális dzsihádista terrorhadsereg ellen.
Számos európai és amerikai tévétársasággal ellentétben az al-Dzsazíra már az izraeli választások éjjelén levonta a tanulságot: „Ez a realitás, Benjamin Netanjahu fogja a következő kormányt is megalakítani, ami ráadásul még sokkal erősebb is lehet, mint az előző, ha csatlakozik hozzá Jair Lapid centrista pártja.” Mások még nyilvánvaló Likud-győzelem után is azt számolgatták, hogyan
Az amerikai képviselőház húzhatja keresztül a nagyhatalmak Iránnal kötött ideiglenes megállapodását. Vezető demokrata és republikánus szenátorok olyan törvénytervezetet készítenek elő, amely nemcsak a korábbi szankciókat állítaná vissza Iránnal szemben, hanem újakat is előírna abban az esetben, ha Teherán nem teljesíti ígéretét nukleáris programjának leállítására.
Imádsággal és csomagolással töltötte utolsó előtti napját a Vatikánban XVI. Benedek pápa, aki lapzártánk idején tartja utolsó nyilvános audienciáját. A Szentszék szóvivője elmondta: döntés született arról, milyen cím illeti meg lemondása után a pápát. Eszerint XVI.
Alig két óra választotta el egymástól Barack Obama és Vlagyimir Putyin felszólalását az ENSZ közgyűlése előtt. Nemcsak a beszédek időbeli közelsége és központi témája (Szíria) jelezte azt, hogy az amerikai-orosz viszony elmozdult az elmúlt két évet jellemző holtpontról, hanem a két vezető több mint másfél órás személyes találkozója is.
Nem előzmény nélküli, de az eddigieknél sokkal mélyebb törésvonalat hozott a Közel-Keleten az új év, miután Szaúd-Arábia a tőle megszokott brutalitással kivégzett 47 terrorizmussal vádolt személyt, köztük a neves síita vallási vezetőt, Nimr al-Nimrt.
Miközben belföldön és külföldön egyre határozottabb bírálatok érik Angela Merkelt, a német kancellár mégsem visszakozik menekültügyben, sőt újra elkezdte leckéztetni a többi európai országot, mondván, képtelenség, hogy az 500 milliós lélekszámú Európai Unió ne tudjon legalább átmenetileg befogadni egymillió menekültet.
Az európai lapok továbbra is kiemelten foglalkoznak Ferenc pápa állásfoglalásával, amelyet Brazíliából útban hazafelé tett a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint az egyházfő új hangvétele azt jelzi, hogy el akar távolodni a régi frontvonalaktól.
Fotó: brucesmideastsoundbites.blogspot.hu
„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere.
Politikai vihar közepébe érkezik Benjamin Netanjahu Washingtonba, ahol lapzártánk után találkozik Donald Trump elnökkel. A feszült helyzetnek azonban nincs köze a Közel-Kelethez, sem pedig az izraeli miniszterelnök politikájához.
A jordániai miniszterelnök május 21-én arra kérte a washingtoni kormányt, hogy haladéktalanul telepítsen Patriot légelhárító rakétákat a szíriai határra. Az ammani vezetés attól tart, hogy a szíriai konfliktus rövid időn belül regionális háborúvá szélesedhet.
Minden készen állt augusztus 31-én arra, hogy meginduljon az amerikai légicsapás Szíria ellen, megtorlásul a civilek ellen tömegesen elkövetett vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal korábban egyértelművé tette, hogy Bassár el-Aszadot tartják felelősnek a több mint 1400 áldozattal járó mészárlásért.
A török elnök legutóbbi húzásaival bebizonyította, hogy nem múló megalománia miatt építtetett 1150 szobás elnöki palotát Ankarában. Erdogan egy őszinte interjúban elmondta, hogy nagyon zavarta, amikor a régi rezidencián csótányokat találtak az egyik mosdóban.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
Hivatalosan is nyílt háborúvá vált a török-kurd konfliktus Recep Tayyip Erdogan április eleji bejelentése nyomán, és ez közvetlenül érinti Európa biztonságát is. II. Abdullah jordániai király már január elején Washingtonban arra figyelmeztetett, hogy az iszlám terroristákat „Törökországban gyártják” és „eresztik rá” Európára.
Donald Trump megcsinálta azt, amiről múlt heti számunkban még csak feltételezésként írtunk: úgy nyerte meg az amerikai elnökválasztást, hogy a kampány 18 hónapja alatt szinte végig hátrányban volt a felmérések szerint.
Politikatörténelmet írtak az izraeli választók, amikor az utóbbi évtizedek legmagasabb szavazói részvételével megtartott parlamenti választáson generációváltásról döntöttek. Az eredmények azt jelzik, hogy az elmúlt időszak meghatározó pártjai iránt megrendült a bizalom.
Romney  a jobb vitázó, de a szubjektív tényezõk Obamának  kedveznek
Októberben három meccset vív egymással Barack Obama és Mitt Romney. Bár Amerika esetében a futballhasonlatok sántíthatnak, az elnökjelölti viták valóban egy teljes mérkőzésnyi ideig – egyenként 90 percig – tartanak. A főszereplők párviadala mellett a „tartalékcsapatok” is megmérkőznek: jövő héten Joe Biden és Paul Ryan, a republikánus alelnökjelölt is vitába száll egymással.
Izraeli Moszad-ügynököket dobott fel a török miniszterelnök Iránnak - állítja a Washington Post. A lap hírszerzési témákban felelős szerkesztője, David Ignatius által jegyzett cikk szerint Recep Tayyip Erdogan a gázai flottillaincidens miatti megtorlásként adta át a teheráni rezsim titkosszolgálati vezetőinek az Izraelnek dolgozó irániak listáját.
Az OIC rendkívüli csúcs- találkozója Mekkában,  2012. augusztus
„Nincs a világon még egy olyan hatalmas és befolyásos nemzetközi szervezet, amiről még a hírszerzéssel és nemzetvédelemmel foglalkozó szakemberek is ilyen keveset tudnának, mint a OIC. Hogy micsoda?
Bibi. Naftali Bennett és Jair Lapid, nem ígérnek gyors vála­szokat.
Az izraeli választási eredmények ismeretében sokan úgy vélték, hogy Benjamin Netanjahu pirruszi győzelmet aratott: bár miniszterelnök maradhat, nincs reális lehetősége stabil kormányt alakítani. Még az is felmerült, hogy jobban jár, ha nem vállalja a megbízatást és új választásokat kezdeményez.
Alaposan felbolygatta az elnökválasztási kampányt az első televíziós vita Mitt Romney és Barack Obama között: a republikánus jelölt ledolgozta hátrányát mind országosan, mind a legfontosabbnak tartott „ingaállamokban”. Az elemzők véleménye megoszlik arról, milyen következménye lehet a fordulatnak a végeredményre nézve.
Elnököt választottak Palesztinában. Hogyan sikerült ez, amikor az első és egyben az eddigi utolsó szavazás 2005-ben volt? Nos, a nyugati reality show-k divatja elérte Ciszjordániát is, ahol előbb az Arab Idol sorozat döntött nézettségi rekordokat, majd Az elnök címmel egy népszerű politikai vetélkedőt is megrendeztek.
Miután az újraszámlálási kísérletek kudarcot vallottak, azok, akik képtelenek belenyugodni  Donald Trump győzelmébe, most az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak, és az elektori testülettől várják, hogy megakadályozza a megválasztott elnök beiktatását.
A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz.
A párizsi merényletek egyik újdonsága volt, hogy a terroristák egy szurkolókkal zsúfolásig teli stadiont is felvettek a célpontok közé. A legnépszerűbb európai sport „szentélyei” ellen eddig nem indítottak támadást, most ez is megtörtént, igaz, a terroristák nem jutottak be közvetlenül a Stade de France arénába.
Nem sietik el a bíborosok azt, hogy bezárkózzanak a Sixtus- kápolnába. „A pápaválasztásnál is fontosabb, hogy megismerjük az egyház helyzetét” – fogalmazta meg sokak véleményét Francis George chicagói érsek. Bár XVI.
„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak.
A várakozásokkal ellentétben a héten a közel-keleti ügyekben érdemi döntést nem Párizsban, hanem Moszkvában hoztak. A 70 állam részvételével Franciaország által összehívott csúcstalálkozón az Izraelt egyoldalúan megbélyegző határozatszöveget Nagy-Britannia megvétózta, és ebben a briteket Magyarország, Horvátország és egy balti állam is támogatta. Az orosz fővárosban aztán egy nappal később kiegyezett egymással a két palesztin frakció, a Hamasz és az Abbász vezette Fatah, amelynek szóvivője megfenyegette Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy a „pokol kapui nyílnak meg”, ha Jeruzsálembe helyezik az amerikai nagykövetséget.
Egy nappal azt követően, hogy Washingtonban bejelentették Barack Obama március 27-ei vatikáni látogatását, Chicagóban közzétettek több mint 6 ezer oldalnyi titkos egyházi dokumentumot és peranyagot, amelyek első ízben adnak pontos képet arról, milyen magas szintű védelmet élveztek a katolikus egyházban a gyermekrontó papok.
Ferenc pápa figyelmen kívül hagyta, hogy a nemzetközi jog alapján  palesztin állam nem létezik.
Egy héttel azt követően, hogy fogadta Raúl Castro kubai elnököt, Ferenc pápa újabb – sokak szerint a morális tisztánlátás hiányáról tanúskodó – audienciát tartott. Ezúttal Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével találkozott, akit a „béke angyalának” nevezett.
Izraelben eltemették a három diákot, akiknek holttestét 18 nappal elrablásuk után találták meg egy Hebron közeli barlangban. Bár a fiatalok kiszabadításáért az izraeli hatóságok erőfeszítésein kívül nemzetközi kampány is indult, a nyomozást irányító Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetői már az emberrablás másnapján tudták: a terroristák szinte azonnal megölték túszaikat.
Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják.

Hit és értékek

A forradalom az igazi megváltás – hirdették meg a 18. század véleményformáló gondolkodói. A kor egyik meghatározó filozófusa, Voltaire az egyházat – és általában a vallást – a haladás ellenségének nevezte. Az új irányzat, az antiklerikalizmus képviselői között voltak, akik mindenestül „megszabadították” volna az emberiséget a kereszténységtől, míg mások nagylelkűen hajlandók voltak megtűrni a társadalmi hasznosságuk alapján az egyházakat, feltéve, hogy nem akarják Istent a társadalom és az állam elé helyezni.
A Szovjetunió 1991-es felbomlása idején alig néhány mecset működött Kirgizisztánban, míg ma a hivatalos adatok szerint 1674. Az országban található összes vallási épület 82,6 százaléka muzulmán. A mecsetek mellett 7 iszlám egyetem, 8 főiskola, 50 középfokú iskola (madrassza) és 49 alapítvány is működik. Az adatok is jelzik, hogy a közép-ázsiai országban alig két évtized alatt hatalmas vallási fordulat következett be.
XIII. Leó pápa a közelgő XX. századot a Szentlélek évszázadának nevezte, és elrendelte, hogy az új század első napján, 1900. január 1-én világszerte imádkozzanak a Szentlélek kiáradásáért. Meglehet, nem úgy és nem olyan körben remélte imája beteljesedését, mint ahogyan történt; mindenesetre az elmúlt száz év átlagában a világ leggyorsabban növekvő vallási mozgalmának a pünkösdi-karizmatikus megújulás bizonyult.
Lapzártánkkor még nem fejeződött be XVI. Benedek két országot érintő latin-amerikai útja, de az eredménnyel a Vatikán máris elégedett lehet. Bár tartottak attól, hogy a mexikói és kubai fogadtatás elmarad a II. János Pál látogatásait övező eufóriától, a latinos környezet jót tett a pápának, akinek sikerült oldania a szigorú teológus imázsát és úgy tűnik, hogy fizikailag is várakozáson felül bírta a hatnapos utazást. Ugyanakkor XVI. Benedek Latin-Amerikában sem menekülhetett a katolikus egyház globális válsága elől.
Tel Avivban a Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium bejelentette, hogy a korábban becsültnél nagyságrenddel több, legalább 200 milliárd köbméter földgázt rejt az a gázmező, amelyet a cég 2009-ben kezdett feltárni. Az elmúlt években világméretekben ez a legnagyobb új feltárású lelőhely, ráadásul a térségben további kőolaj- és földgázmezők is találhatók.
Szeptember végén a The Times arról tudósított, hogy egy brit régész a jeruzsálemi Templom közel kétezer éve elveszettnek hitt kincseinek a nyomára bukkant. (Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei? Hetek, 2006.
A francia forradalom jelszava: „Szabadság, egyenlőség, testvériség – vagy halál” a társadalmi rend radikális megújítását hirdette meg. Az 1789-et követő években azonban egyre inkább a mottó második felére terelődött a hangsúly. Az 1789.
Babits, Kosztolányi és Juhász Gyula is több költeményében megörökítette a trianoni döntéssel területének több mint kétharmadát elvesztett ország fájdalmát. 1920. június 4-én Románia egyedül nagyobb részt kapott Magyarországból, mint a teljes megmaradt terület, és a határokon kívülre került minden harmadik magyar. A trauma azóta is csak részben oldódott. A nyolcvankilenc évvel ezelőtti eseményről a trianoni békeszerződések legismertebb magyar kutatóját, Romsics Ignác akadémikust, történészt kérdeztük.
"Írtam egy történelemkönyvet a mennyről, kiadnák-e?" Erre a komolytalannak tűnő kérdésre a neves amerikai egyetem kiadója, a Yale University Press nemrég igennel felelt egy nemzetközi történész szerzőpáros megkeresésére. A könyv A menny – Történelem (Heaven. A History) címmel jelent meg, és egyik lelkes kritikusa szerint elolvasásánál "már csak a személyes helyszíni látogatás a jobb".
Utolérheti-e Akhilleusz a teknősbékát? – tette fel a kétezer-ötszáz éve élt görög filozófus, Zénón a kérdést. Szerinte a válasz az, hogy nem, mivel az előnnyel induló lomha állat minden pillanatban előtte lesz a nyomában loholó hősnek. Természetesen sem Zénón, sem azóta más nem látott békésen lépdelő teknőc nyomában reménytelenül sprintelő hosszútávfutót, ám az ősi filozófiai paradoxon megoldására csak most jutottak el a tudósok.
Egy amerikai felmérés szerint minden ötödik interneten szörföző fiatalt ér agresszív szexuális zaklatás a számítógépen keresztül. Ennél is veszélyeztetettebbek a tizennégy és tizenhét év közötti lányok – állítja az Amerikai Orvosszövetség számára készült vizsgálat. A fiatalok nincsenek felkészülve a virtuális térből érkező kihívásokra, a szülők pedig tájékozatlanságból, vagy mivel ők maguk is fogyasztói a kiberpornográfiának, nem képesek védelmet nyújtani gyermekeiknek.
„Angliának két könyve van: a Biblia és Shake­speare. Anglia alkotta Shakespeare-t, de a Biblia teremtette Angliát” - írta a drámaíróról szóló esszékötetében Victor Hugo, akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a 19. század második felében újra népszerűvé tette Shake­speare-t.
A történelem során a keresztény művészek, költők és gondolkodók a mennyet egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült színes világként ábrázolták – írja a Yale Egyetem kiadójának gondozásában megjelent könyvében Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész.
„Az erőszak azoknak a nyelve, akik nem tudják kifejezni magukat” - állítja Bernard LaFayette professzor, Martin Luther King volt személyes munkatársa. A professzor szerint a magyarországi kisebbségellenesség gyökere is hasonló az amerikaihoz, így a megoldások is közösek lehetnek: „Megtanultuk, hogy a legfontosabb meghallani a másikat. Sokszor elfordítjuk a fülünket, pedig az illető akar valamit mondani. Aki képtelen a kommunikációra, a családon belül is hajlamos az erőszakra.
Jordánia engedélyt kapott az izraeli hatóságoktól arra, hogy Jeruzsálemben, a Templom-hegyen egy új, 45 méter magas minaretet építsenek az 1999-ben elhunyt Husszein király emlékére. A minaret, amelynek építését 2007 tavaszán kezdik meg, több mint hatszáz éve a legjelentősebb új építmény lesz az arabul Haram al-Sarifként emlegetett szent helyen. Izraeli régészek attól tartanak, hogy a nagyszabású munkálatok során újabb pótolhatatlan történelmi emlékek semmisülhetnek meg.
Számos kritika azzal menti a Noé című filmeposz önkényes kor- és személyábrázolását, hogy az alkotóknak a Biblia rövidke leírásán kívül nem állt rendelkezésre más forrás, ezért kénytelenek voltak elképzelt történetet keríteni, hogy a 132 perces mű forgatókönyvét megírhassák. Bárhogy is értelmezzék azonban a filmet, ez az állítás biztosan nem állja ki az objektivitás mércéjét.
Amikor Európában nyilvánvalóvá vált a hagyományos „történelmi" kereszténység csődje a 19. században, három rendkívül radikális gondolkodó kísérelte meg szinte egyszerre a végleges és teljes szakítást a zsidó-keresztény kinyilatkoztatással: Marx, Nietzsche és Freud. Követőik egy évszázaddal később a kinyilatkoztatás két népe, a zsidók és a keresztények üldözésének soha nem látott szellemi, intellektuális és politikai mélységeit érték el.
Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról.
Az 1979-es iszlamista forradalom óta Irán számos eszközzel igyekszik megvalósítani célját, a síita forradalom és a síita identitás elterjesztését a Közel-Keleten, és megerősíteni a térségben betöltött vezető szerepét.
Egy héttel az izraeli „Felhőoszlop-hadművelet” megindítása után győzelmet hirdetett a Hamasz. Az iszlamista terrorszervezet közleménye szerint még soha nem mértek olyan súlyos csapást a „cionista megszállókra”, mint most, amikor rakétáikkal óvóhelyekre kényszerítettek több millió izraelit, folyamatos fenyegetés alatt tartják Tel Avivot, sőt a még távolabb fekvő Jeruzsálemet is.
Szolidaritási tüntetés Denverben. Betelepítés, nyílt határok, vallási integráció.
Új felekezetközi mozgalmat hozott létre Amerikában a Trump-ellenesség. Az elnök rendelete az átmeneti beutazási korlátozásokról és az abortusz-szervezeteknek nyújtott szövetségi támogatások megvonásáról arra indított számos egyházi vezetőt, hogy demonstratív módon kiálljanak a muszlim bevándorlók és az abortuszklinikák mellett. A keresztény aktivisták nem elégednek meg a társadalmi szolidaritással, hanem mecsetekbe járnak muszlim imaösszejövetelekre, mások pedig a magzati testrészek kereskedelmével is foglalkozó Planned Parenthood új washingtoni klinikáját „szentelték fel”. A jelenségben és az akciókban közös vonás, hogy nyíltan és büszkén vállalják az alapvető bibliai normák felrúgását.
Új ökumenizmus bontakozik ki a keresztény világ és az iszlám között. Az angolszász sajtóban „kriszlamizmus”-ként emlegetett jelenségre Ferenc pápa isztambuli látogatása hívta fel a figyelmet, ahol a Kék mecsetben Mekka felé fordulva imádkozott.
Asszír keresztény katonák.
Miközben Obama elnök szinte az egész augusztust a Martha’s Vineyard szigeti elnöki nyaralóhelyen tölti, és az európai vezetők is szétszéledtek kedvenc vakációs célpontjaikra, Észak-Irakban a világtól elfeledve vívják élet-halál harcukat az asszír keresztények, akiket csak a kurd pesmergák támogatnak.
„Itt az idő, hogy Izrael teljesen kitiltsa a zsidókat a Templom-hegyről” – javasolja a U. S. News & World Report al-Monitor című rovatának vezércikkírója. Már az is érdekes kérdés, hogy lesz egy országos amerikai napilapnak arab című Közel-Kelet rovata, de még meglepőbb, hogy a vallásszabadságra oly büszke Egyesült Államokban a terrorizmusra megoldásként zsidómentes övezetek létrehozását javasolják. Hasonlóan abszurd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett francia kezdeményezés is, amely nemzetközi ellenőrzés alá helyezné a Templom-hegyet.
A 71 áldozattal járó halálfurgon tragédiája után Angela Merkel megelégelte a nyugat-európai politikusok nyári tétlenségét, és kezébe vette a menekültválság kezelését. Eddig is sejteni lehetett, hogy a kontinensen nagyjából az történik, amit Németország akar, de a migránsügy ezt most egyértelművé tette. Berlin pedig azt teszi, amit  saját érdekének lát.

Fókusz

Nyugat-Európában új jelenségként kezelik az Izrael-ellenesség politikai üzenete mögött megbúvó szalonantiszemitizmust, pedig ennek keleten régi hagyományai vannak – állítja Raj Tamás, akinek Nem idegen közöttünk címmel nemrég jelent meg legújabb könyve.  "A szalonképes antiszemitizmusban még a zsidók is részt vehettek" Fotó: S. L.
„2009 a nagy bizonytalanság éve az Európai Unióban” – nyilatkozta Antonio Missiroli, a brüsszeli European Policy Center politikai elemzési igazgatója.
Érdekes és tanulságos képet festenek Magyarországról a nagy nyugat-európai és amerikai útikönyvsorozatok hazánkat bemutató kötetei. Ezek a könyvek általában a külföldi turisták reális és hiteles tájékoztatását tekintik elsődlegesnek, ezért szerzőik "névtelen" turistaként utaznak az érintett országba, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat. Így a látványosságok és érdekességek bemutatása mellett minden kötetben jut hely az utazókra leselkedő veszélyek és kellemetlenségek leírására is.
Ön a most megjelent könyvében azt állítja, hogy Kádár többször is elárulta Nagy Imrét. Hányszor?
A München cím? filmben Spielberg az olimpián áldozatul esett sportolókat politikai propaganda céljára használta fel – állítja a neves amerikai újságíró, Charles Krauthammer a Washington Postban megjelent írásában. Krauthammer szerint a rendező az anticionizmus klasszikus érveire építette a művet, amellyel morálisan aláássa Izraelnek a fennmaradásért vívott küzdelmét. Jelenet a filmből. A helyszín nem véletlenül ismerős
Hillary Clinton alelnök-jelöltséget ajánlott Barack Obamának a texasi és ohiói győzelme után. A bejelentés jól jelzi a volt first lady önbizalmának az erősödését, akit pedig sokan már leírtak. Obama 12 államon keresztül tartó győzelmi sorozata megtört – az illinoisi szenátor több hibát is vétett a döntő szavazás előtt –, ám továbbra is vezet Clinton előtt a delegátusok számát tekintve. A republikánusoknál John McCain ellenfél nélkül maradt, miután Mike Huckabee is kiszállt a versenyből.
Változnak az idők: kereken 160 évvel azután, hogy Deb­recenben a magyar országgyűlés Kossuth Lajos javaslatára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Ferenc József császár dédunokája a Magyar Demokrata Fórum felkérésére vállalta a képviselő­jelöltséget a párt európai parlamenti listáján. Habsburg György lapunknak elmondta: Magyar­ország iránti szeretetét az idén 97 éves édes­apjától, Ottótól örökölte.
„Elmondok valamit, amit korábban soha nem mondtam el, és ez az igazság. Nincs okom, hogy hazudjak önnek, és Isten látja, hogy az igazat mondom. Akartam a sikert és a hírnevet. Akartam, mert azt akartam, hogy szeressenek. Azt akartam, hogy szeressenek, mert sohasem éreztem azt, hogy szeretnek. Azt mondtam magamnak: tudom, hogy vannak képességeim. Talán, ha ezeket fejlesztem, akkor az emberek jobban fognak szeretni. Ez minden, ez az igazság.” Ezeket a szavakat Michael Jackson 1999-ben mondta akkori legközelebbi bizalmasának és mentorának, Shmuley Boteach rabbinak. Az énekes akkor már a világ egyik leghíresebb embere volt, a rabbi mégis egy letört, kiégett és céltalan személyt látott maga előtt.
„Fekete hattyú elnök”: ezzel a címmel készített összeállítást a Politico vezető amerikai elemzőkkel arról, hogy mire számítanak Donald Trump elnöksége alatt, mi lehet a legjobb és a legrosszabb forgatókönyv a következő négy évre.
Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben Nyugat-Európában a multikul­turalizmus nevében az élet minden területén korlátozni igyekeznek a nemzeti szimbólumok szerepét és használatát, a futball- Európa-bajnokságon 24 ország küzd egymással az európai közvélemény példátlan érdeklődése mellett.
Lee Harvey Oswald lövéseinek nemcsak Kennedy elnök esett áldozatul, hanem közvetve két világhírű író emléke is. Különös véletlen, hogy pontosan a dallasi merénylet napján, 1963. november 22-én halt meg Los Angelesben a Szép új világ szerzője, Aldous Huxley és Oxfordban a Narnia-sorozat alkotója, a brit C. S. Lewis.
Az Iszlám Állam a Közel-Kelet destabilizációjának a terméke, ami elsősorban a térség számára jelent veszélyt - állítja Loretta Napoleoni. A közgazdász-újságíró Az Iszlamista főnix című könyve - amelyet az előző számunkban ismertettünk - bemutatója alkalmából járt Buda­­- pesten.
„Lehet, hogy Donald Trump helyre tudja hozni a kampányhibáit, lehet, hogy nem. Lehet, hogy Hillary Clinton elnök lesz, lehet, hogy nem. De közben valami olyan zajlik, ami szinte ugyanilyen fontos: a szemünk előtt omlik össze az eddig ismert amerikai média” - írja nagy feltűnést keltett publicisztikájában a Fox News televíziós csatorna kommentátora, Michael Goodwin.
Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják vilá­gunkat.
December 21-ével a maja naptárkészítők is csatlakoztak a bukott világvége-jövendölők népes táborához.

Életmód

„Bis hundert und zwanzig” – kívánják ma is sokan egymásnak a hosszú életkort. A 120 évig tartó élet lehetősége valóban benne van az emberi génállományban – állítja Marton István orvos-professzor. Ám kérdés, hogy ki mennyit és milyen minőségben tud ebből az esélyből „lehívni”. Miközben az orvosbiológia az elmúlt évtizedekben olyan ugrásszerűen fejlődött, mint a térképészet Amerika felfedezésével, a veszélyforrások is hatványozódtak.

Interjú

Judith Várnai Shorer, Izrael magyaroszági nagykövete. "A kormánynak azonnal el kell határolódnia az antiszemita megnyilvánulásoktól"    Fotó: Somorjai

Belföld

Ira Forman örül annak, hogy a magyar kormány irányt váltott a Hóman-szobor ügyében, és jól érezte magát a székesfehérvári „felemelő és vidám” ellendemonstráción, de az amerikai kormány antiszemitizmus-ügyi különmegbízottja lapunknak elmondta, mégsem teljesen nyugodtan utazott el...

Oldalak