Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Háttér

Johann Lückhoff. A Nemzetközi Keresztény Nagykövetség ezreknek segített alijázni Fotó: Somorjai László 
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba. Ezzel hazánk a világon a 12. legtöbb pénzt vesztett állam, megelőzve nálunk sokkal nagyobb és korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és Kazahsztánt – állítja egy nemzetközi jelentés.
A népszámlálás csaknem egyidős az emberiséggel. Már az óbabiloni korban és a fáraók Egyiptomában is gyakorolták, de a legősibb kínai cenzusadatok is a Kr. e. 3. évezredből valók. Az ókori népszámlálások természetesen nem statisztikai adat­szolgáltatáshoz kellettek: ilyeneket először csak a 17-18. században alkalmaztak Amerikában és Európában. Ami azonban az ókor óta változatlan: az összeírások mindig az adóterhek növekedését és kíméletlenebb behajtását segítették elő.
– A brit lapok címei alapján nem egyértelm? Londonban az öröm, hogy sikerült költségvetést készíteni az Európai Uniónak. Van, aki "kapitulációról", mások "árulásról" írnak.
Több mint 36 ezer robbanófej – ennyi nukleáris fegyverrel rendelkezett a Time magazin összeállítása szerint 1998 tavaszán a világ nyolc atomhatalma. A földi civilizáció elpusztítására sokszorosan alkalmas atomarzenál a hidegháború évtizedei alatt a gyakorlatban biztosította a globális hadászati erőegyensúlyt.
A rettenthetetlen Mel Gibson ezúttal nem a hazát, hanem csupán házát védelmezi legújabb filmjében. Nem is akárkik ellen. Az idei nyár a földönkívüliek nagy visszatérésének az éve – legalábbis a mozivászonra. Míg Will Smithék a Sötét zsaruk folytatásában újra az emberbőrbe bújt idegenekkel szemben veszik fel a harcot, a Jelek (Signs) címmel augusztusban bemutatott új horror-sci-fi főszereplőjének még ennél is nehezebb ellenfél jutott Night Shyamalan rendező jóvoltából, akit a kritikusok máris előszeretettel neveznek a 21.

Külföld

Élete egyik legnehezebb hetén van túl az izraeli miniszterelnök. Pedig Benjamin Netanjahu, aki az utóbbi évtizedek legstabilabb kormánykoalícióját vezeti, még néhány napja is úgy kalkulált, hogy az idén nyáron vagy ősszel megtartott előrehozott választásokkal egy újabb ciklusra bebiztosíthatja pozícióját. A hétvégén azonban példátlan politikai össztűz zúdult a miniszterelnökre, aki ráadásul épp a napokban veszítette el 102 éves édesapját, a tudósként és katonaként is nagyra becsült Bencion Netanjahut.
Éppen mielőtt az újságírók elkönyvelték volna, hogy Barack Obama izraeli látogatása a hangzatos beszédeken és látványos gesztusokon kívül nem sok kézzelfogható eredményt hozott, váratlan fordulat történt. A Ben Gurion repülőtéren a hirtelen támadt porvihar miatt a vörös szőnyeges ceremónia elmaradt, helyette az izraeli vezetők a kormányváróban búcsúztatták el az amerikai elnököt.
„Bárcsak minden egyes viszonyrendszerben ilyen nagy lépésekkel és gyorsan haladnánk előre, mint ahogy itt tesszük ezt, az arab világban" - nyilatkozta Orbán Viktor Szaúd-Arábiában, háromnapos látogatásának a végén. Az optimista miniszterelnöki értékelést egyelőre kevés látható tény támasztja alá, de az első lépés megtörtént: sikerült „lelket lehelni" a szaúdi-magyar kapcsolatokba, amit a tervek szerint kölcsönös delegációk intenzív munkája fog megtölteni élettel.
Bagdad és Jeruzsálem. Két helyszín, alig néhány óra eltéréssel, ahol fanatikus iszlám merénylők autóba rejtett, illetve a testükre erősített robbanóanyaggal ártatlan emberek tucatjainak az életét oltották ki.
A Jeruzsálem státusáról folyó vita ötven éve szerepel a nemzetközi diplomácia napirendjén. A közel-keleti béketárgyalások legkritikusabb pontjának számító Jeruzsálem-kérdés megoldására több – egymással szöges ellentétben álló – rendezési terv is forgalomban van.
„Az ember, aki hadat üzent Amerikának” – egy neves Közel-Kelet-szakértő, Yossef Bodansky már 1998-ban könyvet írt ezzel a címmel Oszama bin Ladenről. Sokkal többet ma sem tudunk a szaúdi születésű terrorvezérről, akit öt éve üldöz eredménytelenül az amerikai hadsereg és titkosszolgálat. Az al-Kaida első emberéről többször hitték már azt, hogy meghalt – legutóbb a tavaly szeptemberi nagy kasmíri földrengés után -, ám újra és újra hírt ad magáról.
Az iowaiak üzentek: nem a média fogja eldönteni, ki lesz a republikánus jelölt és a következő amerikai elnök. Nem is a washingtoni elit, és nem is a lobbisták. Hanem az az erő fogja ezt eldönteni, amelyen nemzetünk függetlensége alapul: mi, az amerikai nép!” – mondta Ted Cruz az iowai jelölőgyűlésen aratott győzelme után tartott beszédében.
Nukleáris dzsihádot hirdetett meg az al-Kaida terrorszervezet a hétenközzétett legújabb videoüzenetében – közölte az FBI. A Nukleáris dzsihád: a végső terror című közlemény az al-Ehlaasz című internetes portálon jelent meg. Ebben a következő hallható: „Számunkra elfogadható az a gondolat, hogy sok embert öljünk meg.
Bolondját járatja a szíriai vezetés az ENSZ-szel, ugyanúgy, mint húsz évvel ezelőtt a boszniai háború során a szerbek tették – állítja a Heteknek adott nyilatkozatában Nir Boms, a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány korábbi alelnöke.
A repülés története legrejtélyesebb esetének tűnik a Malaysia Airlines MH370-es járatának az eltűnése. Lapzártánkig semmilyen kézzelfogható nyom nem került elő a Boeing 777-es gépről, amely március 9-én hajnalban adott utoljára életjelt magáról.
Lieberman és Netanjahu
Miközben az amerikaiak már kifújhatják magukat a közel egy éven át tartó kampányidőszak után, az izraeliek éppen a választási hajrába érkeznek. Sokáig lefutottnak tűnt a szavazás, ám az utóbbi napok eseményei akár fordulatot is jelezhetnek. Netanjahu továbbra is vezet, de a felmérések szerint a jobboldalt gyengítette a Likud választási szövetsége Avigdor Lieberman pártjával.
Az iszlám jelenlét növekedésére számít Európában Peter Berger világhírű szociológus, aki budapesti látogatása során adott gyorsinterjút a Hetek számára.
"Mit gondolnak, Szaddám szépen kivárja, amíg mi jövő tavaszra összegyűjtünk 250 ezer katonát az iraki határ mentén?" – idézi a londoni The Daily Telegraph a Pentagon egyik vezetőjét, aki szerint meglepetésszer? villámtámadással kellene megbuktatni a bagdadi kormányt, minél előbb. Ezzel szemben a Washingtonba látogató Abdallah jordán király – aki a legújabb hírek szerint szorosan együttműködik Szaddám Huszeinnel – attól óvott, hogy "Pandora szelencéje nyílik meg a Közel-Keleten", ha Amerika megtámadja Irakot.
„Olyan példátlan események zajlottak az elmúlt hetekben, hogy Netanjahunak élete legnehezebb beszédére kellett felkészülnie, amikor egy héttel Rohani iráni elnök után felszólalt az ENSZ-közgyűlésen” – így jellemezte egyik izraeli forrásunk a perzsa állam körüli felgyorsult diplomáciai fejleményeket.
Új, minden eddiginél veszélyesebb szakaszába érkezett a szíriai konfliktus. Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök drámai hangú nyilatkozatban figyelmeztette Básár Asszad szír elnököt: hadüzenetnek tekintik, ha a damaszkuszi rezsim beveti vegyi fegyvereit a felkelők vagy valamelyik szomszédos ország ellen. Izrael ehhez hozzátette, hogy akkor is akcióba lép, ha Szíria megpróbálja átjátszani tömegpusztító fegyvereit a Hezbollah libanoni terrorcsoportnak.
Napokon belül megkezdődik az Afganisztán elleni támadás szárazföldi szakasza – állítja az NBC News amerikai hírtelevízió, Pentagon-tisztviselőkre hivatkozva. Miután a szövetséges bombázók megsemmisítik a tálibok repülőtereit, távközlési központjait és az ismert terrorista kiképző táborokat, "elfogynak" az érdemleges katonai célpontok, a szakértők szerint valószínűleg helikopterrel támogatott kommandós rajtaütésekre kerülhet sor. 
Az adóparadicsomokról író Sebastian Mondial hacker-újságíró
Alig néhány nappal azt követően, hogy eddig példátlan módon lefoglalták a ciprusi nagy­betétesek pénzét (Kincses szigetek kalózai. Hetek, 2013. április 5.), újabb – ezúttal globális mértékű – csapás érte azokat, akik jövedelmüket és megtakarításaikat offshore-stratégiák segítségével igyekeztek mentesíteni a honi adókulcsok alól, vagy éppen teljesen láthatatlanná tenni azokat.
„Az állami televízió épületétől 200 méterre vártak ránk a hadsereg és a rendőrség egységei. Tüzet nyitottak, majd két páncélozott jármű indult meg nagy sebességgel a tömeg felé. A járművek előre-hátra robogtak a tömegben, a lánctalpak fékezés nélkül hajtottak át az embereken. Legalább 15 embert roncsoltak szét, volt, akinek a koponyáján gázoltak át" - nyilatkozta a kairói keresztény kopt tüntetés egyik szervezője.
Ez nem hiányzott a nyár végére: újabb mélypontra süllyedt Magyarország és Szlovákia kapcsolata, ráadásul köznevetség tárgyává is lettünk Európában. Sólyom László nem léphetett be Révkomáromba, hogy felavasson egy Szent István-szobrot, mert útközben a Fico-kormány hivatalosan kitiltotta Szlovákiából. „Egyszerre nevetséges provinciális bohózat és nem veszélytelen konfliktus, amelyből mindkét ország csak nehezen talál kiutat” – írta az osztrák Der Standard az incidensről.
„Nézze, ezek a háromezer éves oszlopfők Salamon király templomát díszítették, ezek a márvány járólapok pedig a Heródes által kibővített szentély bejáratánál állhattak” – magyarázza Noam, egy fiatal bibliai archeológus a jeruzsálemi Emek Cunnim negyedében felállított ideiglenes kutatási területen. A leletek különlegességét az adja, hogy szó szerint a szeméttelepről kaparták ki a világ egyik legrégebbi és legvitatottabb építkezési területéről származó maradványokat.
Egyheti küzdelem után lapzártánkkor, úgy tűnik, sikerül az orvosoknak stabilizálni Ariel Saron izraeli miniszterelnök állapotát. A súlyos agyvérzés következményeit ma még nem lehet egyértelműen felmérni, de azt – Izraelben és külföldön – mindenki tényként kezeli, hogy Saron már nem tér vissza a politikába.
A jordániai miniszterelnök május 21-én arra kérte a washingtoni kormányt, hogy haladéktalanul telepítsen Patriot légelhárító rakétákat a szíriai határra. Az ammani vezetés attól tart, hogy a szíriai konfliktus rövid időn belül regionális háborúvá szélesedhet.
A török elnök legutóbbi húzásaival bebizonyította, hogy nem múló megalománia miatt építtetett 1150 szobás elnöki palotát Ankarában. Erdogan egy őszinte interjúban elmondta, hogy nagyon zavarta, amikor a régi rezidencián csótányokat találtak az egyik mosdóban.
Az amerikai képviselőház húzhatja keresztül a nagyhatalmak Iránnal kötött ideiglenes megállapodását. Vezető demokrata és republikánus szenátorok olyan törvénytervezetet készítenek elő, amely nemcsak a korábbi szankciókat állítaná vissza Iránnal szemben, hanem újakat is előírna abban az esetben, ha Teherán nem teljesíti ígéretét nukleáris programjának leállítására.
Hivatalosan is nyílt háborúvá vált a török-kurd konfliktus Recep Tayyip Erdogan április eleji bejelentése nyomán, és ez közvetlenül érinti Európa biztonságát is. II. Abdullah jordániai király már január elején Washingtonban arra figyelmeztetett, hogy az iszlám terroristákat „Törökországban gyártják” és „eresztik rá” Európára.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
Donald Trump megcsinálta azt, amiről múlt heti számunkban még csak feltételezésként írtunk: úgy nyerte meg az amerikai elnökválasztást, hogy a kampány 18 hónapja alatt szinte végig hátrányban volt a felmérések szerint.
A héten hosszú küzdelmet ígért Barack Obama az Iszlám Állam (IS) ellen, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte a harcot az IS „gyökeres kiirtására”. Az erős szavak ellenére nem egyértelmű, hogy van-e, és ha igen, milyen  stratégiája van Washingtonnak az internacionális dzsihádista terrorhadsereg ellen.
Számos európai és amerikai tévétársasággal ellentétben az al-Dzsazíra már az izraeli választások éjjelén levonta a tanulságot: „Ez a realitás, Benjamin Netanjahu fogja a következő kormányt is megalakítani, ami ráadásul még sokkal erősebb is lehet, mint az előző, ha csatlakozik hozzá Jair Lapid centrista pártja.” Mások még nyilvánvaló Likud-győzelem után is azt számolgatták, hogyan
Romney  a jobb vitázó, de a szubjektív tényezõk Obamának  kedveznek
Októberben három meccset vív egymással Barack Obama és Mitt Romney. Bár Amerika esetében a futballhasonlatok sántíthatnak, az elnökjelölti viták valóban egy teljes mérkőzésnyi ideig – egyenként 90 percig – tartanak. A főszereplők párviadala mellett a „tartalékcsapatok” is megmérkőznek: jövő héten Joe Biden és Paul Ryan, a republikánus alelnökjelölt is vitába száll egymással.
Politikatörténelmet írtak az izraeli választók, amikor az utóbbi évtizedek legmagasabb szavazói részvételével megtartott parlamenti választáson generációváltásról döntöttek. Az eredmények azt jelzik, hogy az elmúlt időszak meghatározó pártjai iránt megrendült a bizalom.
Az európai lapok továbbra is kiemelten foglalkoznak Ferenc pápa állásfoglalásával, amelyet Brazíliából útban hazafelé tett a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint az egyházfő új hangvétele azt jelzi, hogy el akar távolodni a régi frontvonalaktól.
Alig két óra választotta el egymástól Barack Obama és Vlagyimir Putyin felszólalását az ENSZ közgyűlése előtt. Nemcsak a beszédek időbeli közelsége és központi témája (Szíria) jelezte azt, hogy az amerikai-orosz viszony elmozdult az elmúlt két évet jellemző holtpontról, hanem a két vezető több mint másfél órás személyes találkozója is.
Fotó: brucesmideastsoundbites.blogspot.hu
„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere.
Imádsággal és csomagolással töltötte utolsó előtti napját a Vatikánban XVI. Benedek pápa, aki lapzártánk idején tartja utolsó nyilvános audienciáját. A Szentszék szóvivője elmondta: döntés született arról, milyen cím illeti meg lemondása után a pápát. Eszerint XVI.
Minden készen állt augusztus 31-én arra, hogy meginduljon az amerikai légicsapás Szíria ellen, megtorlásul a civilek ellen tömegesen elkövetett vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal korábban egyértelművé tette, hogy Bassár el-Aszadot tartják felelősnek a több mint 1400 áldozattal járó mészárlásért.
Nem előzmény nélküli, de az eddigieknél sokkal mélyebb törésvonalat hozott a Közel-Keleten az új év, miután Szaúd-Arábia a tőle megszokott brutalitással kivégzett 47 terrorizmussal vádolt személyt, köztük a neves síita vallási vezetőt, Nimr al-Nimrt.
Miközben belföldön és külföldön egyre határozottabb bírálatok érik Angela Merkelt, a német kancellár mégsem visszakozik menekültügyben, sőt újra elkezdte leckéztetni a többi európai országot, mondván, képtelenség, hogy az 500 milliós lélekszámú Európai Unió ne tudjon legalább átmenetileg befogadni egymillió menekültet.
Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják.
Izraeli Moszad-ügynököket dobott fel a török miniszterelnök Iránnak - állítja a Washington Post. A lap hírszerzési témákban felelős szerkesztője, David Ignatius által jegyzett cikk szerint Recep Tayyip Erdogan a gázai flottillaincidens miatti megtorlásként adta át a teheráni rezsim titkosszolgálati vezetőinek az Izraelnek dolgozó irániak listáját.
Az Egyesült Államok és szövetségesei napokon belül készek beavatkozni Szíriában, ha Asszad elnök végső eszközként vegyi fegyvereket vet be a lázadók ellen. A londoni Times értesülése egybevág Barack Obama és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár figyelmeztetésével.
Elnököt választottak Palesztinában. Hogyan sikerült ez, amikor az első és egyben az eddigi utolsó szavazás 2005-ben volt? Nos, a nyugati reality show-k divatja elérte Ciszjordániát is, ahol előbb az Arab Idol sorozat döntött nézettségi rekordokat, majd Az elnök címmel egy népszerű politikai vetélkedőt is megrendeztek.
„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak.
Hatalomra jutása után hét évvel Mahmúd Ahmadinezsád magabiztosabb, mint bármikor. Az iráni elnök az Egyesült Államokban új, birodalmak nélküli világrendet javasolt, továbbá felajánlotta, hogy véget vet a szíriai polgárháborúnak, és eldicsekedett azzal, hogy országa hétszeresére növelte a nem olajipari exportját.
Hálátlannak tartja Barack Obama az izraeli minisz­terelnököt – állítja Jeffrey Goldberg fehér házi tudósító. Az újraválasztásra készülő Benjamin Netanjahu munkatársai viszont az amerikai elnököt vádolják azzal, hogy beavatkozik az izraeli választásokba. Az üzenetváltásra néhány nappal Obama beiktatási ünnepsége (január 21.) és az izraeli szavazás (január 22.) előtt került sor.
Az OIC rendkívüli csúcs- találkozója Mekkában,  2012. augusztus
„Nincs a világon még egy olyan hatalmas és befolyásos nemzetközi szervezet, amiről még a hírszerzéssel és nemzetvédelemmel foglalkozó szakemberek is ilyen keveset tudnának, mint a OIC. Hogy micsoda?
Bibi. Naftali Bennett és Jair Lapid, nem ígérnek gyors vála­szokat.
Az izraeli választási eredmények ismeretében sokan úgy vélték, hogy Benjamin Netanjahu pirruszi győzelmet aratott: bár miniszterelnök maradhat, nincs reális lehetősége stabil kormányt alakítani. Még az is felmerült, hogy jobban jár, ha nem vállalja a megbízatást és új választásokat kezdeményez.
Egy nappal azt követően, hogy Washingtonban bejelentették Barack Obama március 27-ei vatikáni látogatását, Chicagóban közzétettek több mint 6 ezer oldalnyi titkos egyházi dokumentumot és peranyagot, amelyek első ízben adnak pontos képet arról, milyen magas szintű védelmet élveztek a katolikus egyházban a gyermekrontó papok.
Alaposan felbolygatta az elnökválasztási kampányt az első televíziós vita Mitt Romney és Barack Obama között: a republikánus jelölt ledolgozta hátrányát mind országosan, mind a legfontosabbnak tartott „ingaállamokban”. Az elemzők véleménye megoszlik arról, milyen következménye lehet a fordulatnak a végeredményre nézve.
Miután az újraszámlálási kísérletek kudarcot vallottak, azok, akik képtelenek belenyugodni  Donald Trump győzelmébe, most az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak, és az elektori testülettől várják, hogy megakadályozza a megválasztott elnök beiktatását.
Izraelben eltemették a három diákot, akiknek holttestét 18 nappal elrablásuk után találták meg egy Hebron közeli barlangban. Bár a fiatalok kiszabadításáért az izraeli hatóságok erőfeszítésein kívül nemzetközi kampány is indult, a nyomozást irányító Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetői már az emberrablás másnapján tudták: a terroristák szinte azonnal megölték túszaikat.
A párizsi merényletek egyik újdonsága volt, hogy a terroristák egy szurkolókkal zsúfolásig teli stadiont is felvettek a célpontok közé. A legnépszerűbb európai sport „szentélyei” ellen eddig nem indítottak támadást, most ez is megtörtént, igaz, a terroristák nem jutottak be közvetlenül a Stade de France arénába.
A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz.
Nem sietik el a bíborosok azt, hogy bezárkózzanak a Sixtus- kápolnába. „A pápaválasztásnál is fontosabb, hogy megismerjük az egyház helyzetét” – fogalmazta meg sokak véleményét Francis George chicagói érsek. Bár XVI.
Vlagyimir Putyin előhúzta a cilinderből azt a nyulat, amiről Barack Obama titokban álmodott. Az orosz javaslat a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről mentesíti az amerikai elnököt az ígérete alól, hogy katonai akcióval bünteti meg Bassár el-Aszadot az augusztusi mészárlásért, miközben garanciát kínál arra, hogy ilyen támadás a jövőben nem ismétlődik meg.
A várakozásokkal ellentétben a héten a közel-keleti ügyekben érdemi döntést nem Párizsban, hanem Moszkvában hoztak. A 70 állam részvételével Franciaország által összehívott csúcstalálkozón az Izraelt egyoldalúan megbélyegző határozatszöveget Nagy-Britannia megvétózta, és ebben a briteket Magyarország, Horvátország és egy balti állam is támogatta. Az orosz fővárosban aztán egy nappal később kiegyezett egymással a két palesztin frakció, a Hamasz és az Abbász vezette Fatah, amelynek szóvivője megfenyegette Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy a „pokol kapui nyílnak meg”, ha Jeruzsálembe helyezik az amerikai nagykövetséget.

Interjú

– állítja Lakat T. Károly, a Napkelte főszerkesztője Lakat T. Károly, a Napkelte főszerkesztője. "Várjuk a miniszterelnök urat"     Fotó: Vörös Szilárd
– Képviselő úr! Engedje meg, hogy elsőként gratuláljunk a születésnapjához és ahhoz a magas magyar kitüntetéshez, amit Medgyessy Pétertől vett át. Mit gondol, ez inkább az Ön személyének szól, vagy annak a pozíciónak, amit Ön az Egyesült Államokban betölt, és amit ebben a pozícióban Magyarországért tehet?
A szakmánk egyik lényeges eleme ugyanis a bizalmas diplomácia. Van nyilvános diplomácia és van bizalmas diplomácia is, amely során a felek zárt ajtók mögött vitatják meg a dolgokat, és biztosak abban - vagy legalábbis remélik -, hogy ez így is marad. Amikor ezek az információk hirtelen nyilvánosságra kerülnek, akkor az enyhén szólva is zavaró. De nem hiszem, hogy az ügy drámai módon megváltoztatná a diplomácia jellegét a jövőben.

Hit és értékek

Barry Rubin izraeli író. Februárban, a könyv megjelenése elõtt hunyt el.
A náci Németország közel-keleti terveit a történészek ismerték ugyan, de a köz­keletű vélemény szerint ezekből szinte semmi nem valósult meg, ezért marginális tényező maradt a térség a második világháború eseményei során. Egy most megjelent dokumentumkötet szerint azonban a nácik szerepvállalása a Közel-Kelet modern történelmének központi eleme, és hatása a mai napig érzékelhető.
Roosevelt és Ibn Szaúd  király találkozása  1945 elején Egyiptomban
Az Arábiai-félszigeten 1938-ban indult meg az olajtermelés, alig egy évvel a második világháború kitörése előtt. A fekete arany nemcsak gazdasági, ha­nem katonai-stratégiai fegyverré is vált. Bár a szaúdi király a nyugati hatal­maknak köszönhette országát és trónját, ez nem tartotta vissza attól, hogy üzletet ajánljon a náciknak is.
„A történelem legnagyobb happeningje”, „A Vízöntő-fesztivál” – írta 1969-ben a Time magazin. „Minden idők legnagyobb médiacsalása” – állítja négy évtizeddel később a német Die Welt. „Félmillió embert hozott össze a zene, a vidék és valami különös mágia” – véli évfordulós különszámában a Life.
Október 24-én ért véget a Közel-Keleten élő keresztények jövőjével foglalkozó vatikáni szinódus, amelyet XVI. Benedek pápa hívott össze. Az egyházi fórum résztvevői a zárónyilatkozatukban felszólították Izraelt, hogy szüntesse meg az arab területek „megszállását" és fogadja el az ENSZ határozatait az 1967 után elfoglalt területek visszaadására. A szinóduson 185 latin és keleti rítusú főpap vett részt. A meghívottak között laikus tudósok, valamint egy rabbi és két imám is szerepelt.
A történelem során a keresztény művészek, költők és gondolkodók a mennyet egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült színes világként ábrázolták – írja a Yale Egyetem kiadójának gondozásában megjelent könyvében Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész.
"Lelőttek, lelőttek" – huszonöt évvel ezelőtt ezek voltak John Lennon utolsó szavai, miután New York-i otthona előtt Mark David Chapman hidegvérrel, öt lövéssel leterítette a huszadik század egyik legnagyobb hatású művészét. Az évfordulóra emlékezve az egyik magyar televízió is bemutatta azt a portréfilmet, amely részletesen, eredeti felvételekkel felidézi Lennon emlékezetes "népszerűbbek vagyunk, mint Jézus" nyilatkozata nyomán kirobbant vihart. 
Nemzetközi zsidó szervezetek részéről óvatos bizakodás kísérte Ferenc pápa megválasztását.
A Mars bolygó rendkívüli földközelsége világszerte felkeltette az érdeklődést a vörös bolygó iránt. Az égitest már egyszer?bb távcsövekkel is különleges esztétikai élményt nyújt ezekben a hetekben, de a kíváncsiságot a bolygót övező számos megválaszolatlan kérdés és rejtély is fokozza. A Mars jelentős részét jég borítja, és a NASA már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy tudósai egy marsi kőzetdarabon mikroszkopikus életformákra utaló nyomokat találtak. Létezhetett-e valaha magasabb rend?
Michael Drosnin amerikai újságíró, a Washington Post és a Wall Street Journal egykori munkatársa tavaly kaszszasikert aratott könyvével alaposan ráijesztett a világra. A Biblia-kód cím? m?ben ugyanis kijelentette, megkezdődött a visszaszámlálás az emberiség végső pusztulásához: Izraelt – egész pontosan Jeruzsálemet – rövid időn belül arab atomcsapás fogja érni, melynek nyomán kezdetét veszi a harmadik világháború.
A NASA egyik tudósa szerint nőttek az esélyek arra, hogy sikerül életet találni a Földön kívül. Bármily különösen hangzik, a tudósok valóban felállítottak egy képletet arra, hogy meghatározzák: milyen esélye van annak, hogy nem vagyunk egyedül.
Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett.
A jeruzsálemi Templom Intézet évtizedek óta azzal foglalkozik, hogy újra elkészítse a hajdani Szentélyben használt tárgyak másolatait és előkészítse a Harmadik Templom felépítését. A terveikről és az őket körülvevő vitákról a szervezet központjában beszélgettünk Hajim Richman rabbival, a Templom Intézet nemzetközi osztályának a vezetőjével.
Szeptember végén a The Times arról tudósított, hogy egy brit régész a jeruzsálemi Templom közel kétezer éve elveszettnek hitt kincseinek a nyomára bukkant. (Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei? Hetek, 2006.
Vitát váltott ki Nagy-Britanniában az olimpiai megnyitó műsoros része. Azt mindenki elismerte, hogy a Gettómilliomos Oscar-díjas rendezője, Danny Boyle által megálmodott program briliáns és az angol hagyományoknak megfelelően önironikusan szellemes volt. Egy vezető kon­zervatív parlamenti képvi­selő szerint azonban „a leg­­balosabb nyitóünnepség" volt a játékok történetében. Más kommentátorok meglepőnek tartották a rendezvény misztikus hangulatát és jelképeit is.
Asszír keresztény katonák.
Miközben Obama elnök szinte az egész augusztust a Martha’s Vineyard szigeti elnöki nyaralóhelyen tölti, és az európai vezetők is szétszéledtek kedvenc vakációs célpontjaikra, Észak-Irakban a világtól elfeledve vívják élet-halál harcukat az asszír keresztények, akiket csak a kurd pesmergák támogatnak.
Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról.
Az 1979-es iszlamista forradalom óta Irán számos eszközzel igyekszik megvalósítani célját, a síita forradalom és a síita identitás elterjesztését a Közel-Keleten, és megerősíteni a térségben betöltött vezető szerepét.
Új ökumenizmus bontakozik ki a keresztény világ és az iszlám között. Az angolszász sajtóban „kriszlamizmus”-ként emlegetett jelenségre Ferenc pápa isztambuli látogatása hívta fel a figyelmet, ahol a Kék mecsetben Mekka felé fordulva imádkozott.
Egy héttel az izraeli „Felhőoszlop-hadművelet” megindítása után győzelmet hirdetett a Hamasz. Az iszlamista terrorszervezet közleménye szerint még soha nem mértek olyan súlyos csapást a „cionista megszállókra”, mint most, amikor rakétáikkal óvóhelyekre kényszerítettek több millió izraelit, folyamatos fenyegetés alatt tartják Tel Avivot, sőt a még távolabb fekvő Jeruzsálemet is.
Miben közös Andre Agassi, Cher és Gari Kaszparov? Abban feltétlenül, hogy mindnyájan egy - diaszpórával együtt is mintegy tízmilliós - néphez, az örményekhez tartoznak. Nem véletlenül büszkék az örmények történelmükre: közel ötezer évre visszavezethető a múltjuk, és ők a világ legrégebbi keresztény nemzete is.
A 71 áldozattal járó halálfurgon tragédiája után Angela Merkel megelégelte a nyugat-európai politikusok nyári tétlenségét, és kezébe vette a menekültválság kezelését. Eddig is sejteni lehetett, hogy a kontinensen nagyjából az történik, amit Németország akar, de a migránsügy ezt most egyértelművé tette. Berlin pedig azt teszi, amit  saját érdekének lát.
„Itt az idő, hogy Izrael teljesen kitiltsa a zsidókat a Templom-hegyről” – javasolja a U. S. News & World Report al-Monitor című rovatának vezércikkírója. Már az is érdekes kérdés, hogy lesz egy országos amerikai napilapnak arab című Közel-Kelet rovata, de még meglepőbb, hogy a vallásszabadságra oly büszke Egyesült Államokban a terrorizmusra megoldásként zsidómentes övezetek létrehozását javasolják. Hasonlóan abszurd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett francia kezdeményezés is, amely nemzetközi ellenőrzés alá helyezné a Templom-hegyet.

Fókusz

Ha származhat bármi jó a gonoszból, akkor a néhány hete még elképzelhetetlennek tartott új stratégiai szövetségek létrejöttét annak kell tekintenünk – állította Tony Blair brit miniszterelnök a Downing Street-i rezidencia kertjében tartott sajtótájékoztatón.
Izraeli tudósok és vezető gazdasági szakemberek egy csoportja a közelmúltban bejelentette: egy új kolónia szervezését fontolgatják az ország határain kívül, amely egyfajta "Új-Izraelként" otthont nyújtana azoknak az izraeli zsidóknak, akik úgy látják, hogy az ország "eltért a cionista gyökereitől, és letért a nyugati típusú demokratikus fejlődés útjáról". Az új kolónia helyszínét még keresik, ám a szervezők nem szeretnének a diaszpórában élő zsidó közösségekhez csatlakozni.
Interjú Amron Lipkin-Shahak miniszterrel, az izraeli Centrumpárt elnökével Amron Lipkin-Shahak. "Új mozaikot építünk Izraelben"    Fotó: Somorjai
Lee Harvey Oswald lövéseinek nemcsak Kennedy elnök esett áldozatul, hanem közvetve két világhírű író emléke is. Különös véletlen, hogy pontosan a dallasi merénylet napján, 1963. november 22-én halt meg Los Angelesben a Szép új világ szerzője, Aldous Huxley és Oxfordban a Narnia-sorozat alkotója, a brit C. S. Lewis.
Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják vilá­gunkat.
„Fekete hattyú elnök”: ezzel a címmel készített összeállítást a Politico vezető amerikai elemzőkkel arról, hogy mire számítanak Donald Trump elnöksége alatt, mi lehet a legjobb és a legrosszabb forgatókönyv a következő négy évre.
Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben Nyugat-Európában a multikul­turalizmus nevében az élet minden területén korlátozni igyekeznek a nemzeti szimbólumok szerepét és használatát, a futball- Európa-bajnokságon 24 ország küzd egymással az európai közvélemény példátlan érdeklődése mellett.
Az Iszlám Állam a Közel-Kelet destabilizációjának a terméke, ami elsősorban a térség számára jelent veszélyt - állítja Loretta Napoleoni. A közgazdász-újságíró Az Iszlamista főnix című könyve - amelyet az előző számunkban ismertettünk - bemutatója alkalmából járt Buda­­- pesten.
„Lehet, hogy Donald Trump helyre tudja hozni a kampányhibáit, lehet, hogy nem. Lehet, hogy Hillary Clinton elnök lesz, lehet, hogy nem. De közben valami olyan zajlik, ami szinte ugyanilyen fontos: a szemünk előtt omlik össze az eddig ismert amerikai média” - írja nagy feltűnést keltett publicisztikájában a Fox News televíziós csatorna kommentátora, Michael Goodwin.
December 21-ével a maja naptárkészítők is csatlakoztak a bukott világvége-jövendölők népes táborához.

Sport

Egy héttel azt követően, hogy a Real Madrid aláírta a szerződést az 1 milliárd dolláros tengeri sportparadicsom (nagy képünkön) létrehozásáról Ras al-Khaimah Emirátus vezetőjével, a spanyol klub bejelentette, hogy eltávolítja címeréből a királyi koronát díszítő keresztet (kis képünkön). A Barcelona és az Inter Milan is eltüntette már a klubemblémából a keresztre emlékeztető elemeket.

Belföld

Ira Forman örül annak, hogy a magyar kormány irányt váltott a Hóman-szobor ügyében, és jól érezte magát a székesfehérvári „felemelő és vidám” ellendemonstráción, de az amerikai kormány antiszemitizmus-ügyi különmegbízottja lapunknak elmondta, mégsem teljesen nyugodtan utazott el...

Oldalak