Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Külföld

2008 a világ több pontján is meghatározó változásokat hozhat. A pekingi olimpia kapcsán sokan állítják, hogy a 21. század Kína évszázada lesz. Az ázsiai ország eddig teljesíti ezeket a várakozásokat. Elnökválasztás lesz jövőre az Egyesült Államokban és Oroszországban is, és a két nagyhatalom mellett a második legnépesebb országban, Indiában is az urnákhoz járulnak az emberek.
Két és fél év tárgyalássorozat után zsákutcába jutottak a tárgyalások Iránnal: Teherán nyilvánvalóvá tette, hogy nem érdekelt semmilyen "nagyüzletben" a Nyugattal, és nem hajlandó lemondani atomprogramjáról. A diplomácia alternatívája a katonai erő alkalmazása lenne, ám erre egyetlen vezető politikus sem gondol – legalábbis nyilvánosan. Az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád
Barack Obama közölte, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is elismeri a szíriai ellenzék legfontosabb irányzatát. A Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciója elnevezésű testület novemberben alakult, de eddig csupán néhány ország ismerte el a szíriai nép képviselőjeként. A bejelentést az amerikai elnök a „Szíria Barátai” csoport marokkói konferenciájára időzítette.
Az első felmérések alapján nem hozta lázba az amerikai választókat Mitt Romney döntése, hogy a 42 éves wisconsini képviselőt, Paul Ryant választja alelnökjelöltjének. A viszonylag ismeretlen politikus mellett a költségvetési bizottság elnökeként bizonyított gazdasági szakértelme és hívő katolikusként a konzervatív értékek iránti kiállása szólt.
1995-ben a Time magazin az év emberének választotta a Bill Clinton elleni kongresszusi lázadás hősét, Newt Gingrichet. A képviselőház elnöke azonban az 1998-as választási kudarc után távozott az aktív politikából. Bár politikai tanácsadóként és szerzőként továbbra is szerepelt a nyilvánosság előtt, sokan meglepetésként fogadták, amikor 2011 májusában bejelentette, hogy indul a Republikánus Párt elnökjelöltségéért.
Az ázsiai országok isztambuli csúcstalálkozóján az iráni elnök megköszönte a török kormánynak, hogy flottát küldött a gázai blokád áttörésére. A Bizalomépítés és Együttműködés Ázsiában elnevezésű találkozón részt vett többek között Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, továbbá a szír és az afgán elnök, valamint több közép-ázsiai szovjet utódállam vezetője.
Ha a katonai erőviszonyok nem is neki kedveznek, a nem is olyan régi üzletfelei közötti koalíciós káosz megelégedéssel töltheti el az őrültségében és kegyetlenségében is ravasz líbiai diktátort. Egy hónapig húzták-halasztották a beavatkozást a nyugati hatalmak Líbiában. Amikor azonban látták, hogy a japán tragédia árnyékában Kadhafi vérszemet kapott, és brutális ellentámadást indított a felkelők ellen, gyorsan összerántottak egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot. Morvay Péter
Zöldpárti képviselõnõ szórólapot osztogat  a választási kampány hajrájában.
„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója.
180 milliárd euró (55 000 milliárd forint) – ennyit kért Kelet-Európa megsegítésére Brüsszelben a magyar miniszterelnök. A javaslatot – csakúgy mint a könnyített euróbevezetésre vonatkozó kérést – az EU nyugati vezetői elutasították. Kérdés, hogy a brüsszeli nyet a kontinens kettészakadásának a kezdetét jelzi-e, vagy csak azt üzenték meg diplomáciai mércével meglehetősen nyersen Magyarországnak, hogy a térség leggyengébben teljesítő diákja ne akarja előírni a tantestületnek, miként mentsék meg az egész iskolát.
A magánbetétek részleges lefoglalásából finanszírozná az Európai Unió a hosszú távú adósságválságot - adta hírül február 12-én a Reuters hírügynökség, egy brüsszeli munkaanyagra hivatkozva. A tervezet szerint a számlavezető bankoknak az állampolgárok megtakarításainak egy bizonyos hányadát kötelezően át kellene utalniuk egy közös európai letéti számlára.
„Sokkolónak" nevezte a Jewish Chronicle (JC) újságírója, Orlando Radice  azt az interjút, amit a Jobbik külügyi szóvivőjével készített. Gyöngyösi Márton az interjúban „fantasztikus üzletnek" nevezte a magyarországi holokauszt áldozatainak száma körül zajló „ugrándozást", és közölte: „a zsidók itt nem kívánatosak".
Április 5-én Wisconsin államban aratott győzelme után Ted Cruz bejelentette: „A mai este fordulópont volt, kürtszó arra, hogy egy táborba gyűljünk.” Bernie Sanders szintén azt ígérte híveinek, hogy nyolcból hét államban elért győzelmi sorozatával megfordította a versenyt. Az április 19-ei New York-i előválasztások után ezek a remények végképp irreálissá váltak.
Az idei elnökválasztási kampányban – legalábbis eddig – a személyiségek és nem az egyes témák voltak döntőek – állítják pártállástól függetlenül a lapunk által megkérdezett amerikai választási elemzők. A szuperkedd után versenyben maradt mind az öt jelölt fel tud mutatni kimagasló személyes tulajdonságokat: Hillary Clinton „a legfelkészültebb”, Barack Obama „a leginspirálóbb”, John McCain „a legkipróbáltabb”, Mitt Romney „a legracionálisabb”, Mike Huckabee pedig „a legszerethetőbb”.
Alig két óra választotta el egymástól Barack Obama és Vlagyimir Putyin felszólalását az ENSZ közgyűlése előtt. Nemcsak a beszédek időbeli közelsége és központi témája (Szíria) jelezte azt, hogy az amerikai-orosz viszony elmozdult az elmúlt két évet jellemző holtpontról, hanem a két vezető több mint másfél órás személyes találkozója is.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
Politikatörténelmet írtak az izraeli választók, amikor az utóbbi évtizedek legmagasabb szavazói részvételével megtartott parlamenti választáson generációváltásról döntöttek. Az eredmények azt jelzik, hogy az elmúlt időszak meghatározó pártjai iránt megrendült a bizalom.
Romney  a jobb vitázó, de a szubjektív tényezõk Obamának  kedveznek
Októberben három meccset vív egymással Barack Obama és Mitt Romney. Bár Amerika esetében a futballhasonlatok sántíthatnak, az elnökjelölti viták valóban egy teljes mérkőzésnyi ideig – egyenként 90 percig – tartanak. A főszereplők párviadala mellett a „tartalékcsapatok” is megmérkőznek: jövő héten Joe Biden és Paul Ryan, a republikánus alelnökjelölt is vitába száll egymással.
Nem előzmény nélküli, de az eddigieknél sokkal mélyebb törésvonalat hozott a Közel-Keleten az új év, miután Szaúd-Arábia a tőle megszokott brutalitással kivégzett 47 terrorizmussal vádolt személyt, köztük a neves síita vallási vezetőt, Nimr al-Nimrt.
Miközben belföldön és külföldön egyre határozottabb bírálatok érik Angela Merkelt, a német kancellár mégsem visszakozik menekültügyben, sőt újra elkezdte leckéztetni a többi európai országot, mondván, képtelenség, hogy az 500 milliós lélekszámú Európai Unió ne tudjon legalább átmenetileg befogadni egymillió menekültet.
Imádsággal és csomagolással töltötte utolsó előtti napját a Vatikánban XVI. Benedek pápa, aki lapzártánk idején tartja utolsó nyilvános audienciáját. A Szentszék szóvivője elmondta: döntés született arról, milyen cím illeti meg lemondása után a pápát. Eszerint XVI.
Az amerikai képviselőház húzhatja keresztül a nagyhatalmak Iránnal kötött ideiglenes megállapodását. Vezető demokrata és republikánus szenátorok olyan törvénytervezetet készítenek elő, amely nemcsak a korábbi szankciókat állítaná vissza Iránnal szemben, hanem újakat is előírna abban az esetben, ha Teherán nem teljesíti ígéretét nukleáris programjának leállítására.
A török elnök legutóbbi húzásaival bebizonyította, hogy nem múló megalománia miatt építtetett 1150 szobás elnöki palotát Ankarában. Erdogan egy őszinte interjúban elmondta, hogy nagyon zavarta, amikor a régi rezidencián csótányokat találtak az egyik mosdóban.
Az európai lapok továbbra is kiemelten foglalkoznak Ferenc pápa állásfoglalásával, amelyet Brazíliából útban hazafelé tett a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint az egyházfő új hangvétele azt jelzi, hogy el akar távolodni a régi frontvonalaktól.
A héten hosszú küzdelmet ígért Barack Obama az Iszlám Állam (IS) ellen, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte a harcot az IS „gyökeres kiirtására”. Az erős szavak ellenére nem egyértelmű, hogy van-e, és ha igen, milyen  stratégiája van Washingtonnak az internacionális dzsihádista terrorhadsereg ellen.
Számos európai és amerikai tévétársasággal ellentétben az al-Dzsazíra már az izraeli választások éjjelén levonta a tanulságot: „Ez a realitás, Benjamin Netanjahu fogja a következő kormányt is megalakítani, ami ráadásul még sokkal erősebb is lehet, mint az előző, ha csatlakozik hozzá Jair Lapid centrista pártja.” Mások még nyilvánvaló Likud-győzelem után is azt számolgatták, hogyan
Fotó: brucesmideastsoundbites.blogspot.hu
„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere.
Hivatalosan is nyílt háborúvá vált a török-kurd konfliktus Recep Tayyip Erdogan április eleji bejelentése nyomán, és ez közvetlenül érinti Európa biztonságát is. II. Abdullah jordániai király már január elején Washingtonban arra figyelmeztetett, hogy az iszlám terroristákat „Törökországban gyártják” és „eresztik rá” Európára.
Minden készen állt augusztus 31-én arra, hogy meginduljon az amerikai légicsapás Szíria ellen, megtorlásul a civilek ellen tömegesen elkövetett vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal korábban egyértelművé tette, hogy Bassár el-Aszadot tartják felelősnek a több mint 1400 áldozattal járó mészárlásért.
A jordániai miniszterelnök május 21-én arra kérte a washingtoni kormányt, hogy haladéktalanul telepítsen Patriot légelhárító rakétákat a szíriai határra. Az ammani vezetés attól tart, hogy a szíriai konfliktus rövid időn belül regionális háborúvá szélesedhet.
Hálátlannak tartja Barack Obama az izraeli minisz­terelnököt – állítja Jeffrey Goldberg fehér házi tudósító. Az újraválasztásra készülő Benjamin Netanjahu munkatársai viszont az amerikai elnököt vádolják azzal, hogy beavatkozik az izraeli választásokba. Az üzenetváltásra néhány nappal Obama beiktatási ünnepsége (január 21.) és az izraeli szavazás (január 22.) előtt került sor.
Hatalomra jutása után hét évvel Mahmúd Ahmadinezsád magabiztosabb, mint bármikor. Az iráni elnök az Egyesült Államokban új, birodalmak nélküli világrendet javasolt, továbbá felajánlotta, hogy véget vet a szíriai polgárháborúnak, és eldicsekedett azzal, hogy országa hétszeresére növelte a nem olajipari exportját.
A politika az „isteni részecske” felfedezéséből sem maradhatott ki. A tudományos áttörésért két tudós kapott a héten fizikai Nobel-díjat: François Englert belga holokauszttúlélő, a Tel Aviv-i Egyetem professzora, és a brit Peter Higgs professzor, aki viszont az Izrael ellen bojkottot hirdető akadémikusok egyik szószólója.
A párizsi merényletek egyik újdonsága volt, hogy a terroristák egy szurkolókkal zsúfolásig teli stadiont is felvettek a célpontok közé. A legnépszerűbb európai sport „szentélyei” ellen eddig nem indítottak támadást, most ez is megtörtént, igaz, a terroristák nem jutottak be közvetlenül a Stade de France arénába.
Az OIC rendkívüli csúcs- találkozója Mekkában,  2012. augusztus
„Nincs a világon még egy olyan hatalmas és befolyásos nemzetközi szervezet, amiről még a hírszerzéssel és nemzetvédelemmel foglalkozó szakemberek is ilyen keveset tudnának, mint a OIC. Hogy micsoda?
Ferenc pápa figyelmen kívül hagyta, hogy a nemzetközi jog alapján  palesztin állam nem létezik.
Egy héttel azt követően, hogy fogadta Raúl Castro kubai elnököt, Ferenc pápa újabb – sokak szerint a morális tisztánlátás hiányáról tanúskodó – audienciát tartott. Ezúttal Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével találkozott, akit a „béke angyalának” nevezett.
Izraeli Moszad-ügynököket dobott fel a török miniszterelnök Iránnak - állítja a Washington Post. A lap hírszerzési témákban felelős szerkesztője, David Ignatius által jegyzett cikk szerint Recep Tayyip Erdogan a gázai flottillaincidens miatti megtorlásként adta át a teheráni rezsim titkosszolgálati vezetőinek az Izraelnek dolgozó irániak listáját.
Bibi. Naftali Bennett és Jair Lapid, nem ígérnek gyors vála­szokat.
Az izraeli választási eredmények ismeretében sokan úgy vélték, hogy Benjamin Netanjahu pirruszi győzelmet aratott: bár miniszterelnök maradhat, nincs reális lehetősége stabil kormányt alakítani. Még az is felmerült, hogy jobban jár, ha nem vállalja a megbízatást és új választásokat kezdeményez.
Alaposan felbolygatta az elnökválasztási kampányt az első televíziós vita Mitt Romney és Barack Obama között: a republikánus jelölt ledolgozta hátrányát mind országosan, mind a legfontosabbnak tartott „ingaállamokban”. Az elemzők véleménye megoszlik arról, milyen következménye lehet a fordulatnak a végeredményre nézve.
Elnököt választottak Palesztinában. Hogyan sikerült ez, amikor az első és egyben az eddigi utolsó szavazás 2005-ben volt? Nos, a nyugati reality show-k divatja elérte Ciszjordániát is, ahol előbb az Arab Idol sorozat döntött nézettségi rekordokat, majd Az elnök címmel egy népszerű politikai vetélkedőt is megrendeztek.
A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz.
Nem sietik el a bíborosok azt, hogy bezárkózzanak a Sixtus- kápolnába. „A pápaválasztásnál is fontosabb, hogy megismerjük az egyház helyzetét” – fogalmazta meg sokak véleményét Francis George chicagói érsek. Bár XVI.
„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak.
Egy nappal azt követően, hogy Washingtonban bejelentették Barack Obama március 27-ei vatikáni látogatását, Chicagóban közzétettek több mint 6 ezer oldalnyi titkos egyházi dokumentumot és peranyagot, amelyek első ízben adnak pontos képet arról, milyen magas szintű védelmet élveztek a katolikus egyházban a gyermekrontó papok.
Izraelben eltemették a három diákot, akiknek holttestét 18 nappal elrablásuk után találták meg egy Hebron közeli barlangban. Bár a fiatalok kiszabadításáért az izraeli hatóságok erőfeszítésein kívül nemzetközi kampány is indult, a nyomozást irányító Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetői már az emberrablás másnapján tudták: a terroristák szinte azonnal megölték túszaikat.
Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják.
Az Egyesült Államok és szövetségesei napokon belül készek beavatkozni Szíriában, ha Asszad elnök végső eszközként vegyi fegyvereket vet be a lázadók ellen. A londoni Times értesülése egybevág Barack Obama és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár figyelmeztetésével.
Vlagyimir Putyin előhúzta a cilinderből azt a nyulat, amiről Barack Obama titokban álmodott. Az orosz javaslat a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről mentesíti az amerikai elnököt az ígérete alól, hogy katonai akcióval bünteti meg Bassár el-Aszadot az augusztusi mészárlásért, miközben garanciát kínál arra, hogy ilyen támadás a jövőben nem ismétlődik meg.
Drámaian kezdődött az újév Amerikában. A költségvetési szakadék néven emlegetett megszorítási csomag súlyos recesszióval fenyegetett nemcsak az Egyesült Államok, hanem közvetett módon Európa számára is. Végül az utolsó utáni pillanatban sikerült alkut kötni, így elhárult a veszély, hogy már 2013 első órái új válságba taszíthatják a világot (lásd keretes írásunkat).
A CDU kampányközpontjában hívei ütemes „Angie, Angie” kiáltásokkal köszöntötték Angela Merkelt, akit mások bizalmasan csak „Mutti” becenéven emlegetnek. A kancellár asszonyt láthatóan mit sem zavarja a bizalmaskodó méltatás, úgy ünnepelt a választás éjszakáján, mint ahogyan azt a német válogatott mérkőzésein a lelátón megszokhattuk tőle.
Nem hozott fordulatot a személyes kapcsolatokban, de a beszélő viszony helyreállt. A kommentárok többsége így értékeli a washingtoni Obama–Netanjahu-találkozót, amely ezúttal mindkét vezető számára fontos volt.
Diszkrét címmel, eldugott helyen közölte a napokban a londoni Sunday Times az évtized pénzügyi botrányáról szóló tudósítását: „1,95 milliárd fontnyi EU-segélynek veszett nyoma Palesztinában”. Más mérvadó médiumok még említést sem tettek a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék jelentéséről, amely a 2008 és 2012 között Brüsszel által átutalt támogatási összegek sorsát vizsgálta.
Megoszlik a szakértők véleménye arról, hogy kitörhet-e új hidegháború Oroszország és az Egyesült Államok között. A kérdés természetesen elsősorban geopolitikai szempontból fontos, ám közvetve érinti Magyarországot is.
Négy rabbi és egy rendőr halt meg az egyik nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, ahová két palesztin terrorista tört be pisztollyal, késekkel és baltákkal felfegyverezve.
A  12 éves Menachem Zivotofsky izraelinek tekinti magát, és büszke erre a  tényre.
Az „utóbbi évek leghülyébb amerikai perének” nevezte a 444.hu a Legfelsőbb Bíróság döntését, amelyben kimondta, hogy a Jeruzsálemben született amerikai állampolgárok útlevelében a városnév mellett nem lehet feltüntetni az országot, vagyis Izraelt. Nos, a portál ennél nagyobb butaságot nem is írhatott volna.

Hit és értékek

Régen fordult elő utoljára, hogy világhírű előadók európai turnéjuk során több koncertet is adtak Magyarországon. A Classic Petra is csak egy fellépést vállalt 2011-ben Budapesten, de idén három - teltházas - bulit is adtak, összesen 15-16 ezer fős közönség előtt.
A Közel-Keletre utazik májusban Ferenc pápa. A katolikus egyházfő Jeruzsálemet, Betlehemet és Ammant keresi fel. A térségben egyedül Izraelben növekszik a keresztények száma, mindenütt máshol az a veszély fenyeget, hogy a kétezer éves vallás szülőhelyén néhány évtizeden belül nem maradnak keresztény hívők.
Egy amerikai felmérés szerint minden ötödik interneten szörföző fiatalt ér agresszív szexuális zaklatás a számítógépen keresztül. Ennél is veszélyeztetettebbek a tizennégy és tizenhét év közötti lányok – állítja az Amerikai Orvosszövetség számára készült vizsgálat. A fiatalok nincsenek felkészülve a virtuális térből érkező kihívásokra, a szülők pedig tájékozatlanságból, vagy mivel ők maguk is fogyasztói a kiberpornográfiának, nem képesek védelmet nyújtani gyermekeiknek.
„Angliának két könyve van: a Biblia és Shake­speare. Anglia alkotta Shakespeare-t, de a Biblia teremtette Angliát” - írta a drámaíróról szóló esszékötetében Victor Hugo, akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a 19. század második felében újra népszerűvé tette Shake­speare-t.
"Tisztelt Szerkesztőség! Nemrég olvastam egy hírt, miszerint az amerikai Colorado államban régészek egy olyan ősi erdőnek a maradványát találták meg, amelyről azt feltételezik, hogy a dinoszauruszok kihalását okozó hatvanötmillió évvel ezelőtti meteorbecsapódás után keletkezett. A tudósok szerint a hatalmas, több méter átmérőj? fákból álló esőerdő arra utal, hogy a kozmikus katasztrófa után Földünk az eddig feltételezettnél sokkal gyorsabban »gyógyult«.
A Szovjetunió 1991-es felbomlása idején alig néhány mecset működött Kirgizisztánban, míg ma a hivatalos adatok szerint 1674. Az országban található összes vallási épület 82,6 százaléka muzulmán. A mecsetek mellett 7 iszlám egyetem, 8 főiskola, 50 középfokú iskola (madrassza) és 49 alapítvány is működik. Az adatok is jelzik, hogy a közép-ázsiai országban alig két évtized alatt hatalmas vallási fordulat következett be.
„Adják vissza az országunkat!”, „Elég volt a 0,001% uralmából!”, „1954 óta szervezik a bankárok a világkormányt” – ilyen és ehhez hasonló táblákkal tüntetett több száz ember egy festői környezetben fekvő erdei szálloda közelében az amerikai Virginia államban fekvő Chantilly településen. Itt gyűlt össze ugyanis június első hétvégéjén a fejlett világ mintegy 150 gazdasági, pénzügyi, politikai és médiavezetője, hogy három napon át kötetlen megbeszéléseket folytasson egymással.
„Lehet választani: integráció vagy behódolás. Választhatunk két, egyaránt európai hagyomány között. (...) Európa találta ki a fasizmust, a nácizmust, a bolsevizmust. A totális ideológiák és rendszerek közül egyedül az iszlámizmus született Európán kívül.
Szinte példátlan többséggel, 83 százalékos szavazati aránnyal győzött az egyesült államokbeli Missouri államban az a nép­szavazás, amely jogszabályban kívánta biztosítani az iskolai imádkozás lehetőségét.
Tel Avivban a Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium bejelentette, hogy a korábban becsültnél nagyságrenddel több, legalább 200 milliárd köbméter földgázt rejt az a gázmező, amelyet a cég 2009-ben kezdett feltárni. Az elmúlt években világméretekben ez a legnagyobb új feltárású lelőhely, ráadásul a térségben további kőolaj- és földgázmezők is találhatók.
Babits, Kosztolányi és Juhász Gyula is több költeményében megörökítette a trianoni döntéssel területének több mint kétharmadát elvesztett ország fájdalmát. 1920. június 4-én Románia egyedül nagyobb részt kapott Magyarországból, mint a teljes megmaradt terület, és a határokon kívülre került minden harmadik magyar. A trauma azóta is csak részben oldódott. A nyolcvankilenc évvel ezelőtti eseményről a trianoni békeszerződések legismertebb magyar kutatóját, Romsics Ignác akadémikust, történészt kérdeztük.
Jordánia engedélyt kapott az izraeli hatóságoktól arra, hogy Jeruzsálemben, a Templom-hegyen egy új, 45 méter magas minaretet építsenek az 1999-ben elhunyt Husszein király emlékére. A minaret, amelynek építését 2007 tavaszán kezdik meg, több mint hatszáz éve a legjelentősebb új építmény lesz az arabul Haram al-Sarifként emlegetett szent helyen. Izraeli régészek attól tartanak, hogy a nagyszabású munkálatok során újabb pótolhatatlan történelmi emlékek semmisülhetnek meg.
„Az erőszak azoknak a nyelve, akik nem tudják kifejezni magukat” - állítja Bernard LaFayette professzor, Martin Luther King volt személyes munkatársa. A professzor szerint a magyarországi kisebbségellenesség gyökere is hasonló az amerikaihoz, így a megoldások is közösek lehetnek: „Megtanultuk, hogy a legfontosabb meghallani a másikat. Sokszor elfordítjuk a fülünket, pedig az illető akar valamit mondani. Aki képtelen a kommunikációra, a családon belül is hajlamos az erőszakra.
Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról.
Új ökumenizmus bontakozik ki a keresztény világ és az iszlám között. Az angolszász sajtóban „kriszlamizmus”-ként emlegetett jelenségre Ferenc pápa isztambuli látogatása hívta fel a figyelmet, ahol a Kék mecsetben Mekka felé fordulva imádkozott.
Asszír keresztény katonák.
Miközben Obama elnök szinte az egész augusztust a Martha’s Vineyard szigeti elnöki nyaralóhelyen tölti, és az európai vezetők is szétszéledtek kedvenc vakációs célpontjaikra, Észak-Irakban a világtól elfeledve vívják élet-halál harcukat az asszír keresztények, akiket csak a kurd pesmergák támogatnak.
Egy héttel az izraeli „Felhőoszlop-hadművelet” megindítása után győzelmet hirdetett a Hamasz. Az iszlamista terrorszervezet közleménye szerint még soha nem mértek olyan súlyos csapást a „cionista megszállókra”, mint most, amikor rakétáikkal óvóhelyekre kényszerítettek több millió izraelit, folyamatos fenyegetés alatt tartják Tel Avivot, sőt a még távolabb fekvő Jeruzsálemet is.
„Itt az idő, hogy Izrael teljesen kitiltsa a zsidókat a Templom-hegyről” – javasolja a U. S. News & World Report al-Monitor című rovatának vezércikkírója. Már az is érdekes kérdés, hogy lesz egy országos amerikai napilapnak arab című Közel-Kelet rovata, de még meglepőbb, hogy a vallásszabadságra oly büszke Egyesült Államokban a terrorizmusra megoldásként zsidómentes övezetek létrehozását javasolják. Hasonlóan abszurd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett francia kezdeményezés is, amely nemzetközi ellenőrzés alá helyezné a Templom-hegyet.
Ellenzékből, négy év alatt, 1928 májusa és 1932 júliusa között a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tizenhétszeresére tudta növelni támogatóinak számát.
A 71 áldozattal járó halálfurgon tragédiája után Angela Merkel megelégelte a nyugat-európai politikusok nyári tétlenségét, és kezébe vette a menekültválság kezelését. Eddig is sejteni lehetett, hogy a kontinensen nagyjából az történik, amit Németország akar, de a migránsügy ezt most egyértelművé tette. Berlin pedig azt teszi, amit  saját érdekének lát.
Miben közös Andre Agassi, Cher és Gari Kaszparov? Abban feltétlenül, hogy mindnyájan egy - diaszpórával együtt is mintegy tízmilliós - néphez, az örményekhez tartoznak. Nem véletlenül büszkék az örmények történelmükre: közel ötezer évre visszavezethető a múltjuk, és ők a világ legrégebbi keresztény nemzete is.
Tavaly januárban még szinte senki nem ismerte, év végére pedig a Time magazin az Év Emberének választotta. Amikor a Szent Péter téren bejelentették a megválasztását, az újságírók lázasan keresgéltek az interneten, hogy kit is választottak pápának.
Szeptemberben jelent meg Németországban  Udo Ulfkotte könyve Megvásárolt újságírók - Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát? címmel. A szerző 17 éven át volt a legrangosabb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója a Közel-Keleten, és az újság politikai szerkesztőjeként is dolgozott.
Udo Ulfkotte német újságíró tavaly ősszel megdöbbentő könyvet jelentetett meg arról, hogyan működik a német és a nemzetközi média. A Megvásárolt újságírók most magyarul is megjelent a Patmos Records gondozásában – a szerző ennek bemutatójára érkezett Budapestre.
Kiáll az Irán elleni megelőző támadás mellett az Izraelt támogató parlamenti képviselőkből álló nemzetközi fórum. Az Izrael Szövetségesei Alapítvány Jeruzsálemben elfogadott határozata kimondja, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint minden tagállam joga, hogy megvédje polgárait és területi egységét.
Joseph Massad  a nyilvános elõadásán egyetlen kritikus kérdésre sem válaszolt.
Közleményben reagált a Közép-Európai Egyetem (CEU) a lapunkban megjelent írásra (Aka­dé­miai intifáda a CEU-n. Hetek, 2015. június 5.). Ebben bővebben is kifejtik korábbi álláspontjukat, amit a Hetek már ismer­tetett.

Fókusz

Adolf Hitler utódok nélkül halt meg 1945 májusában a berlini bunkerében. Kevesen tudják azonban, hogy volt egy unokaöccse, aki Nagy-Britanniában született, élt Németországban a Harmadik Birodalomban, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol családot is alapított.
Ön a most megjelent könyvében azt állítja, hogy Kádár többször is elárulta Nagy Imrét. Hányszor?
A München cím? filmben Spielberg az olimpián áldozatul esett sportolókat politikai propaganda céljára használta fel – állítja a neves amerikai újságíró, Charles Krauthammer a Washington Postban megjelent írásában. Krauthammer szerint a rendező az anticionizmus klasszikus érveire építette a művet, amellyel morálisan aláássa Izraelnek a fennmaradásért vívott küzdelmét. Jelenet a filmből. A helyszín nem véletlenül ismerős
Érdekes és tanulságos képet festenek Magyarországról a nagy nyugat-európai és amerikai útikönyvsorozatok hazánkat bemutató kötetei. Ezek a könyvek általában a külföldi turisták reális és hiteles tájékoztatását tekintik elsődlegesnek, ezért szerzőik "névtelen" turistaként utaznak az érintett országba, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat. Így a látványosságok és érdekességek bemutatása mellett minden kötetben jut hely az utazókra leselkedő veszélyek és kellemetlenségek leírására is.
Változnak az idők: kereken 160 évvel azután, hogy Deb­recenben a magyar országgyűlés Kossuth Lajos javaslatára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Ferenc József császár dédunokája a Magyar Demokrata Fórum felkérésére vállalta a képviselő­jelöltséget a párt európai parlamenti listáján. Habsburg György lapunknak elmondta: Magyar­ország iránti szeretetét az idén 97 éves édes­apjától, Ottótól örökölte.
Miért biblia az Új Beatles-biblia? Hiszen nem szentek életét írta meg: a könyv főszereplői nagyon is profán emberek, akik időnként a mai botrányhősöket is megszégyenítő dolgokat műveltek?
Nyugat-Európában új jelenségként kezelik az Izrael-ellenesség politikai üzenete mögött megbúvó szalonantiszemitizmust, pedig ennek keleten régi hagyományai vannak – állítja Raj Tamás, akinek Nem idegen közöttünk címmel nemrég jelent meg legújabb könyve.  "A szalonképes antiszemitizmusban még a zsidók is részt vehettek" Fotó: S. L.
Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják vilá­gunkat.
Az Iszlám Állam a Közel-Kelet destabilizációjának a terméke, ami elsősorban a térség számára jelent veszélyt - állítja Loretta Napoleoni. A közgazdász-újságíró Az Iszlamista főnix című könyve - amelyet az előző számunkban ismertettünk - bemutatója alkalmából járt Buda­­- pesten.
Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben Nyugat-Európában a multikul­turalizmus nevében az élet minden területén korlátozni igyekeznek a nemzeti szimbólumok szerepét és használatát, a futball- Európa-bajnokságon 24 ország küzd egymással az európai közvélemény példátlan érdeklődése mellett.
Lee Harvey Oswald lövéseinek nemcsak Kennedy elnök esett áldozatul, hanem közvetve két világhírű író emléke is. Különös véletlen, hogy pontosan a dallasi merénylet napján, 1963. november 22-én halt meg Los Angelesben a Szép új világ szerzője, Aldous Huxley és Oxfordban a Narnia-sorozat alkotója, a brit C. S. Lewis.
„Lehet, hogy Donald Trump helyre tudja hozni a kampányhibáit, lehet, hogy nem. Lehet, hogy Hillary Clinton elnök lesz, lehet, hogy nem. De közben valami olyan zajlik, ami szinte ugyanilyen fontos: a szemünk előtt omlik össze az eddig ismert amerikai média” - írja nagy feltűnést keltett publicisztikájában a Fox News televíziós csatorna kommentátora, Michael Goodwin.
December 21-ével a maja naptárkészítők is csatlakoztak a bukott világvége-jövendölők népes táborához.

Háttér

Az egyik legnépszerűbb norvég Eb-induló szövege szerint: "Legjobb férfiaink ismét harcra készek. A vikingek győztes hadjáratra indulnak Európa ellen." Nemzeti színek kavalkádja kerítésen, autókon, a szurkolók kifestett arcán és egyenmezén – a világszerte közel 7 milliárd néző által nyomon követett futball Eb-t figyelve úgy tűnhet, hogy az egyesülés felé robogó Európában elszabadult a foci-nacionalizmus. Mindez ráadásul az EU szívében, Belgiumban és Hollandiában.
 „A kiemelkedő kvalitású, ritka festmények ára a válság ellenére folyamatosan növekszik” - nyilatkozta a Heteknek a napokban magyar árverési rekordot elért galéria vezetője, Virág Judit. A művészettörténész szakértő szerint évtizedes munka van abban, hogy a tulajdonos nekik ajánlotta fel árverésre Csontváry 113 éve  lappangó remekművét.
Négy éve, amikor ugyanígy az elnökválasztás után készítettem interjút önnel, azt mondta, hogy válságban látja Amerikát. Hogyan látja most a helyzetet?

Sport

Kevin McCabe, a Sheffield United tulajdonosa ismét harcba száll a Fradi hat plusz két hektáros ingatlanjára kiírt pályázaton. Martin Ross, az angol klub sajtóképviselője lapunknak elmondta: Magyarországon is szeretnék meghonosítani a brit futballfilozófiát, amely világszerte sikeresen működik. Kevin McCabe

Interjú

Judith Várnai Shorer, Izrael magyaroszági nagykövete. "A kormánynak azonnal el kell határolódnia az antiszemita megnyilvánulásoktól"    Fotó: Somorjai

Belföld

Ira Forman örül annak, hogy a magyar kormány irányt váltott a Hóman-szobor ügyében, és jól érezte magát a székesfehérvári „felemelő és vidám” ellendemonstráción, de az amerikai kormány antiszemitizmus-ügyi különmegbízottja lapunknak elmondta, mégsem teljesen nyugodtan utazott el...

Oldalak