Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Külföld

Az Egyesült Államokkal szemben Magyarországon sokkal megértőbb a sajtó, mint a világ számos részén – mondta George Herbert Walker amerikai nagykövet. Szerinte az új magyar kormány számíthat a washingtoni támogatásra, de elvárják, hogy határozott lépéseket tegyen a gazdaság rendbetételére és a korrupció visszaszorítására. George Herbert Walker amerikai nagykövet Fotó: Somorjai László
Közelednek a novemberi időközi választások az Egyesült Államokban, a két politikai tábor azonban már a 2012-es mérkőzésre keresi a megfelelő jelöltet. A „házi verseny” mindkét oldalon izgalmasnak ígérkezik. A demokrata elemzők is egyre gyakrabban nevezik a népszerűségéből folyamatosan veszítő Barack Obamát „egyciklusos elnök­nek”. A másik oldalon egy konzervatív erőfelmérésen csúnyán leszavazták az eddig szárnyaló Sarah Palint.
– Az elmúlt hetekben a szokottnál is többet lehetett hallani a hírekben Kínáról, elsősorban annak kapcsán, hogy egy új törvény katonai erő alkalmazását helyezte kilátásba, ha Tajvan kikiáltja a függetlenségét. Mi indokolta ezt az új jogszabályt?
„Nem tarthatom vissza Izraelt a végtelenségig” – figyelmeztette a Haaretz értesülése szerint Barack Obama novemberi kínai látogatása során Hu elnököt, kérve őt az Irán elleni szankciók támogatására. Az idézet – amelyet amerikai oldalról nem cáfoltak – akár az év mottója is lehetne. 2009 ugyanis a nagy halogatások éveként vonulhat be a történelembe. A világpolitika minden főszereplője lázasan igyekezett valami jelentős eredményt felmutatni, ám megoldás szinte semmiben nem született.
Lapzártánkkor még nem dőlt el, hogy mi lesz a francia–egyiptomi közvetítéssel kidolgozott gázai tűzszüneti terv sorsa. A Hetek által megkérdezett szakértők szerint a két hete zajló hadművelet Izrael szempontjából eddig legfeljebb félsikernek értékelhető, amellyel kapcsolatban végső mérleget utólag lehet majd csak vonni. A konfliktusban Irán mellett Egyiptom és Törökország magatartása a legérdekesebb, miközben a nyugati országok jó ideig távolról szemlélték a Hamasz ellen zajló katonai fellépést.
„Egy háborúban az első áldozat az igazság” – ezzel az ókori görög mondással kezdi az amerikai terrortámadások tizedik évfordulójára kiadott dokumentumkötetét Anthony Summers és Robbyn Swan. Az amerikai–ír újságíró házaspár könyvében számos, szeptember 11-ével kapcsolatos megválaszolatlan kérdésre igyekszik választ adni. A szerzők azt állítják, hogy a támadások hátterében nem Szaddám Huszein, és nem a CIA állt, hanem a szaúdi kormány és Irán által támogatott terrorcsoport, akik meg akarták büntetni az Egyesült Államokat.
Nem valószínű, hogy Kaczinsky elnök megvétózza az európai reformszerződést – állítja Eugeniusz Smolar professzor. A varsói Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója szerint ugyanakkor az Európai Unió egyes régi tagállamaiban a kulturális és médiaelit igyekszik lejáratni Lengyelországot.
Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt - így értékelte több kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány „diplomáciai cunamiként" csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe akkreditált európai diplomata.
"Ausztrália szeptember 11-éje" – így jellemezte John Howard ausztrál miniszterelnök az indonéziai Bali szigetén végrehajtott mészárlást, amely az elmúlt tizenhárom hónap legsúlyosabb terrortámadása volt. A közel kétszáz, többségében felismerhetetlenségig összeégett áldozat közül lapzártánkig harminchárom ausztrál turistát tudtak azonosítani, és a súlyos sebesültek közül is száznegyvenen az ötödik kontinens lakói közül kerültek ki.
Vége a politikai bizonytalanságnak Lengyelországban, mások szerint azonban éppen most vált kiszámíthatatlanná a helyzet. A tavaly őszi parlamenti választások után a győztes Jog és Igazságosság párt kisebbségben volt kénytelen kormányozni. Az elmúlt héten azonban megegyeztek két kisebb, szélsőségesnek tartott párttal, az ultrakatolikus Lengyel Családok Ligájával és az agrárradikális Önvédelemmel, hogy csatlakoznak a koalícióhoz.
Miközben az Európai Unió figyelmeztette Görögországot, hogy egy perccel sem vár tovább a június 12-ei határidőnél, a szigor úgy tűnik Iránra nem vonatkozik.
Új irányból igyekszik megfejteni a 21. századi új populizmus titkát a Princeton Egyetem politológia-professzora, Jan-Werner Müller. A magyar miniszterelnök számára akár hízelgő is lehet, hogy az általa fémjelzett rendszerrel cáfolja Müller korunk egyik alapvető politológiai dogmáját, miszerint a demokráciák csak liberális formában létezhetnek.
A második szuperkeddel a számokat tekintve mind a demokrata, mint a republikánus verseny eldőlt: Bernie Sandersnek nincs esélye utolérni Hillary Clintont, és Ted Cruz sem előzheti meg reálisan Donald Trumpot. A két listavezető tehát ettől kezdve készülhet egymás ellen, aztán novemberben jön a Clinton–Trump-mérkőzés.
Az amerikai választási rendszerben az a jelölt kerül az elnöki székbe, aki elegendő államban győz ahhoz, hogy az így elnyert elektori szavazatok alapján többséget szerezzen. Mivel jelenleg 538 elektort lehet elnyerni, ezért az nyer, aki legalább 270 elektort tudhat maga mögött.
Bár egyes amerikai közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a demokraták reménybeli elnökjelöltje, John Kerry beérte népszerűségben George W. Busht, korai még az európaiak reménye, hogy a novemberi választások után új lakója lesz a Fehér Háznak: "Minden idők legfeszültebb és legizgalmasabb kampányában még bármi megtörténhet" – mondta Gayle Tzemach, az egyik vezető amerikai televízió, az ABC News producere, aki a héten egy videokonferencia keretében Washingtonból beszélgetett magyar újságírókkal.
A jordániai miniszterelnök május 21-én arra kérte a washingtoni kormányt, hogy haladéktalanul telepítsen Patriot légelhárító rakétákat a szíriai határra. Az ammani vezetés attól tart, hogy a szíriai konfliktus rövid időn belül regionális háborúvá szélesedhet.
A török elnök legutóbbi húzásaival bebizonyította, hogy nem múló megalománia miatt építtetett 1150 szobás elnöki palotát Ankarában. Erdogan egy őszinte interjúban elmondta, hogy nagyon zavarta, amikor a régi rezidencián csótányokat találtak az egyik mosdóban.
Hivatalosan is nyílt háborúvá vált a török-kurd konfliktus Recep Tayyip Erdogan április eleji bejelentése nyomán, és ez közvetlenül érinti Európa biztonságát is. II. Abdullah jordániai király már január elején Washingtonban arra figyelmeztetett, hogy az iszlám terroristákat „Törökországban gyártják” és „eresztik rá” Európára.
Az amerikai képviselőház húzhatja keresztül a nagyhatalmak Iránnal kötött ideiglenes megállapodását. Vezető demokrata és republikánus szenátorok olyan törvénytervezetet készítenek elő, amely nemcsak a korábbi szankciókat állítaná vissza Iránnal szemben, hanem újakat is előírna abban az esetben, ha Teherán nem teljesíti ígéretét nukleáris programjának leállítására.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
A héten hosszú küzdelmet ígért Barack Obama az Iszlám Állam (IS) ellen, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte a harcot az IS „gyökeres kiirtására”. Az erős szavak ellenére nem egyértelmű, hogy van-e, és ha igen, milyen  stratégiája van Washingtonnak az internacionális dzsihádista terrorhadsereg ellen.
Számos európai és amerikai tévétársasággal ellentétben az al-Dzsazíra már az izraeli választások éjjelén levonta a tanulságot: „Ez a realitás, Benjamin Netanjahu fogja a következő kormányt is megalakítani, ami ráadásul még sokkal erősebb is lehet, mint az előző, ha csatlakozik hozzá Jair Lapid centrista pártja.” Mások még nyilvánvaló Likud-győzelem után is azt számolgatták, hogyan
Politikatörténelmet írtak az izraeli választók, amikor az utóbbi évtizedek legmagasabb szavazói részvételével megtartott parlamenti választáson generációváltásról döntöttek. Az eredmények azt jelzik, hogy az elmúlt időszak meghatározó pártjai iránt megrendült a bizalom.
Romney  a jobb vitázó, de a szubjektív tényezõk Obamának  kedveznek
Októberben három meccset vív egymással Barack Obama és Mitt Romney. Bár Amerika esetében a futballhasonlatok sántíthatnak, az elnökjelölti viták valóban egy teljes mérkőzésnyi ideig – egyenként 90 percig – tartanak. A főszereplők párviadala mellett a „tartalékcsapatok” is megmérkőznek: jövő héten Joe Biden és Paul Ryan, a republikánus alelnökjelölt is vitába száll egymással.
Az európai lapok továbbra is kiemelten foglalkoznak Ferenc pápa állásfoglalásával, amelyet Brazíliából útban hazafelé tett a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint az egyházfő új hangvétele azt jelzi, hogy el akar távolodni a régi frontvonalaktól.
Alig két óra választotta el egymástól Barack Obama és Vlagyimir Putyin felszólalását az ENSZ közgyűlése előtt. Nemcsak a beszédek időbeli közelsége és központi témája (Szíria) jelezte azt, hogy az amerikai-orosz viszony elmozdult az elmúlt két évet jellemző holtpontról, hanem a két vezető több mint másfél órás személyes találkozója is.
Nem előzmény nélküli, de az eddigieknél sokkal mélyebb törésvonalat hozott a Közel-Keleten az új év, miután Szaúd-Arábia a tőle megszokott brutalitással kivégzett 47 terrorizmussal vádolt személyt, köztük a neves síita vallási vezetőt, Nimr al-Nimrt.
Fotó: brucesmideastsoundbites.blogspot.hu
„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere.
Imádsággal és csomagolással töltötte utolsó előtti napját a Vatikánban XVI. Benedek pápa, aki lapzártánk idején tartja utolsó nyilvános audienciáját. A Szentszék szóvivője elmondta: döntés született arról, milyen cím illeti meg lemondása után a pápát. Eszerint XVI.
Minden készen állt augusztus 31-én arra, hogy meginduljon az amerikai légicsapás Szíria ellen, megtorlásul a civilek ellen tömegesen elkövetett vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal korábban egyértelművé tette, hogy Bassár el-Aszadot tartják felelősnek a több mint 1400 áldozattal járó mészárlásért.
Miközben belföldön és külföldön egyre határozottabb bírálatok érik Angela Merkelt, a német kancellár mégsem visszakozik menekültügyben, sőt újra elkezdte leckéztetni a többi európai országot, mondván, képtelenség, hogy az 500 milliós lélekszámú Európai Unió ne tudjon legalább átmenetileg befogadni egymillió menekültet.
Elnököt választottak Palesztinában. Hogyan sikerült ez, amikor az első és egyben az eddigi utolsó szavazás 2005-ben volt? Nos, a nyugati reality show-k divatja elérte Ciszjordániát is, ahol előbb az Arab Idol sorozat döntött nézettségi rekordokat, majd Az elnök címmel egy népszerű politikai vetélkedőt is megrendeztek.
„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak.
Hálátlannak tartja Barack Obama az izraeli minisz­terelnököt – állítja Jeffrey Goldberg fehér házi tudósító. Az újraválasztásra készülő Benjamin Netanjahu munkatársai viszont az amerikai elnököt vádolják azzal, hogy beavatkozik az izraeli választásokba. Az üzenetváltásra néhány nappal Obama beiktatási ünnepsége (január 21.) és az izraeli szavazás (január 22.) előtt került sor.
Hatalomra jutása után hét évvel Mahmúd Ahmadinezsád magabiztosabb, mint bármikor. Az iráni elnök az Egyesült Államokban új, birodalmak nélküli világrendet javasolt, továbbá felajánlotta, hogy véget vet a szíriai polgárháborúnak, és eldicsekedett azzal, hogy országa hétszeresére növelte a nem olajipari exportját.
A párizsi merényletek egyik újdonsága volt, hogy a terroristák egy szurkolókkal zsúfolásig teli stadiont is felvettek a célpontok közé. A legnépszerűbb európai sport „szentélyei” ellen eddig nem indítottak támadást, most ez is megtörtént, igaz, a terroristák nem jutottak be közvetlenül a Stade de France arénába.
Az OIC rendkívüli csúcs- találkozója Mekkában,  2012. augusztus
„Nincs a világon még egy olyan hatalmas és befolyásos nemzetközi szervezet, amiről még a hírszerzéssel és nemzetvédelemmel foglalkozó szakemberek is ilyen keveset tudnának, mint a OIC. Hogy micsoda?
Alaposan felbolygatta az elnökválasztási kampányt az első televíziós vita Mitt Romney és Barack Obama között: a republikánus jelölt ledolgozta hátrányát mind országosan, mind a legfontosabbnak tartott „ingaállamokban”. Az elemzők véleménye megoszlik arról, milyen következménye lehet a fordulatnak a végeredményre nézve.
Egy nappal azt követően, hogy Washingtonban bejelentették Barack Obama március 27-ei vatikáni látogatását, Chicagóban közzétettek több mint 6 ezer oldalnyi titkos egyházi dokumentumot és peranyagot, amelyek első ízben adnak pontos képet arról, milyen magas szintű védelmet élveztek a katolikus egyházban a gyermekrontó papok.
Bibi. Naftali Bennett és Jair Lapid, nem ígérnek gyors vála­szokat.
Az izraeli választási eredmények ismeretében sokan úgy vélték, hogy Benjamin Netanjahu pirruszi győzelmet aratott: bár miniszterelnök maradhat, nincs reális lehetősége stabil kormányt alakítani. Még az is felmerült, hogy jobban jár, ha nem vállalja a megbízatást és új választásokat kezdeményez.
Izraelben eltemették a három diákot, akiknek holttestét 18 nappal elrablásuk után találták meg egy Hebron közeli barlangban. Bár a fiatalok kiszabadításáért az izraeli hatóságok erőfeszítésein kívül nemzetközi kampány is indult, a nyomozást irányító Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetői már az emberrablás másnapján tudták: a terroristák szinte azonnal megölték túszaikat.
A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz.
Nem sietik el a bíborosok azt, hogy bezárkózzanak a Sixtus- kápolnába. „A pápaválasztásnál is fontosabb, hogy megismerjük az egyház helyzetét” – fogalmazta meg sokak véleményét Francis George chicagói érsek. Bár XVI.
Vlagyimir Putyin előhúzta a cilinderből azt a nyulat, amiről Barack Obama titokban álmodott. Az orosz javaslat a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről mentesíti az amerikai elnököt az ígérete alól, hogy katonai akcióval bünteti meg Bassár el-Aszadot az augusztusi mészárlásért, miközben garanciát kínál arra, hogy ilyen támadás a jövőben nem ismétlődik meg.
Ferenc pápa figyelmen kívül hagyta, hogy a nemzetközi jog alapján  palesztin állam nem létezik.
Egy héttel azt követően, hogy fogadta Raúl Castro kubai elnököt, Ferenc pápa újabb – sokak szerint a morális tisztánlátás hiányáról tanúskodó – audienciát tartott. Ezúttal Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével találkozott, akit a „béke angyalának” nevezett.
A politika az „isteni részecske” felfedezéséből sem maradhatott ki. A tudományos áttörésért két tudós kapott a héten fizikai Nobel-díjat: François Englert belga holokauszttúlélő, a Tel Aviv-i Egyetem professzora, és a brit Peter Higgs professzor, aki viszont az Izrael ellen bojkottot hirdető akadémikusok egyik szószólója.
Izraeli Moszad-ügynököket dobott fel a török miniszterelnök Iránnak - állítja a Washington Post. A lap hírszerzési témákban felelős szerkesztője, David Ignatius által jegyzett cikk szerint Recep Tayyip Erdogan a gázai flottillaincidens miatti megtorlásként adta át a teheráni rezsim titkosszolgálati vezetőinek az Izraelnek dolgozó irániak listáját.
Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják.
Az Egyesült Államok és szövetségesei napokon belül készek beavatkozni Szíriában, ha Asszad elnök végső eszközként vegyi fegyvereket vet be a lázadók ellen. A londoni Times értesülése egybevág Barack Obama és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár figyelmeztetésével.
Véget értek a jelölőgyűlések az Egyesült Államokban. A kampányfinisbe Obama fordult jobban: 50 nappal az elnökválasztás előtt minden felmérés szerint vezet Mitt Romneyval szemben. A republikánus jelölt ráadásul elveszítette előnyét a gazdasági kérdésekben is.
Éles vitát váltott ki az Egyesült Államokban az a törvényjavaslat, amelyet republikánus képviselők nyújtottak be az Irán elleni szankciók szigorításáról. Barack Obama elnök azt kérte a törvényhozóktól, hogy adjanak időt a nagyhatalmak számára a teheráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások végig-vitelére.
Drámaian kezdődött az újév Amerikában. A költségvetési szakadék néven emlegetett megszorítási csomag súlyos recesszióval fenyegetett nemcsak az Egyesült Államok, hanem közvetett módon Európa számára is. Végül az utolsó utáni pillanatban sikerült alkut kötni, így elhárult a veszély, hogy már 2013 első órái új válságba taszíthatják a világot (lásd keretes írásunkat).
Nem hozott fordulatot a személyes kapcsolatokban, de a beszélő viszony helyreállt. A kommentárok többsége így értékeli a washingtoni Obama–Netanjahu-találkozót, amely ezúttal mindkét vezető számára fontos volt.
A 2013 őszén kezdődött tárgyalások tétje nemcsak az, hogy sikerül-e megakadályozni Irán atomfegyverhez jutását (ebben sokan szkeptikusak), hanem az is, vajon milyen erőviszonyok alakulnak ki a térségben, amelyet Washingtontól Jeruzsálemen át Rijádig és Moszkváig „új Közel-Keletnek” neveznek.
Új fogalommal gazdagította az angol nyelvet Barack Obama, aki az utolsó televíziós vita előtti napon azt mondta, hogy republikánus ellenfele viselkedését csak egy szóval tudja jellemezni: „Romnézia”. Az új összetétel Mitt Romney nevéből és az emlékezetkiesést jelentő amnézia szóból keletkezett – vélhetően a demokrata kampánystáb egyik ötletelésén.

Hit és értékek

Nagy visszhangot váltott ki a Hetekben megjelent Harry Potter-kritika (Boszorkányvírus gyerekeknek, 2001. november 9.). Nemcsak olvasói levelek érkeztek szerkesztőségünkbe, hanem cikkünk nyomán a vitáról beszámolt többek között a TV2 esti híradója, a Tények, a Duna TV, és címoldalon a Színes Mai Nap is. Az aggodalmakat szeretném eloszlatni: nem azért foglalkoztam az angol mesesorozattal, hogy a könyv vagy a belőle készült film betiltását követeljem.
Március végén egy óriásgép fedélzetén 300 katolikus fiatal utazott Magyarországról Izraelbe, hogy II. János Pál pápa meghívására 45 ezer társával együtt részt vegyen az egyházfő galileai szentmiséjén.
Nem érezte magát illetékesnek a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott dokumentumait bemutató római kiállítás civil kurátora, hogy a Hetek minden kérdésére válaszoljon. A Lux in arcana című tárlattal kapcsolatban több témában szeretnénk választ kapni az illetékesektől, ezért segítséget kértünk a budapesti vatikáni nunciustól is. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius jelezte, hogy elfoglaltságai miatt várhatóan május folyamán tud lapunk rendelkezésére állni, így a vele készült interjút egy későbbi lapszámunkban közöljük.
Az amerikaiak hetvenöt százaléka azt állítja magáról, hogy a vallás fontos szerepet játszik az életében. Minden negyedik választó protestáns evangéliumi kereszténynek vallja magát. Nem véletlen, hogy az elnökválasztás során a jelöltek üzenetükben, programjukban, életrajzuk megismertetése során figyelembe veszik ennek a meghatározó társadalmi csoportnak a szempontjait.
A zászlóégetők perének másodrend? vádlottja a tárgyaláson elismerte tettét, melynek elkövetésével – mint mondta – pusztán a nemzeti oldal elveit merte tevőlegesen felvállalni. B. Miklós azzal védekezett, hogy felháborítja "a cionizmus világuralomra való törekvése", márpedig szerinte biztos, hogy a Tilos Rádió mögött is cionisták állnak. Mielőtt bárki félreértené a helyzetet: B.
Izraelben és világszerte április 19-én emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az idei megemlékezés előtt néhány nappal jelent meg a brit oktatási minisztérium jelentése, amely szerint Nagy-Britanniában egyre több tanár hagyja ki a tananyagból a holokauszt témáját, mivel nem akarják megbántani a muszlim diákok érzékenységét. Márciusban Németországból érkezett hír arról, hogy egy berlini rendőrakadémia hallgatói megtagadták, hogy tanóra keretében megemlékezzenek a második világháborús zsidóüldözésekről.
1999-ben felröppent a hír, hogy II. János Pál pápa történelmi látogatásra készül Mezopo­támiá­ba, hogy felkeresse a bibliai hit atyjának tekintett Ábrahám pátriárka szülőhelyét.
„A közgazdaságtan nem hagyhat figyelmen kívül erkölcsi szempontokat” – állítja Tomáš Sedlácek professzor, akit a Yale Egyetem folyóirata nemrég a világ öt legtehet­ségesebb és legforrófejűbb közgazdásza közé sorolt. A jó és a rossz közgazdaságtana című könyvét politikusok és a közvélemény számára kötelező olvasmánynak nevezte a Washington Post.
Nagyvárosok felett több ezer szemtanú láttára feltűnő fényes gömbök, repülőtereken vészhelyzetet okozó ismeretlen járművek, megdöbbentő égi jelenségek. Az elmúlt hónapokban sorra érkeztek hírek rejtélyes esetekről, amelyek közül nem mindegyikre született egyértelmű természetes magyarázat. A szakértők és a média mellett az utóbbi időben már a teológusokat is foglalkoztatják az ufójelenségekként emlegetett események.
Nem könny? feladat a hétvégi újabb palesztin vérfürdő után riportot írni Izraelről. Igaz, nem lett volna könnyebb az elmúlt tizennégy hónap során egyetlen nap sem, hiszen nem volt olyan hét, hogy ne folytatódott volna a válogatás nélküli, cinikus, a náci genocídium eszmei-gyakorlati folytatásának számító mészárlás.
Alaposan meglepte rajongóit Bob Dylan. A legendás énekes karácsonyi albumot készített, és egy interjúban, évtizedek óta először, újra beszélt hitéről is.
„Igyekezzenek, mert legközelebb négyszáz év múlva nyitunk újra" - mondja a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott ritkaságait bemutató kiállítás sajtófőnöke, Fabiana Magri. A figyelmeztetés nem túlzás: a pápai magángyűjtemény az 1612-ben történt hivatalos megalapítása óta most először nyílik meg a nagyközönség előtt, legalábbis egy résnyire.
Randolph Braham, a City University of New York professzora a holokausztkutatással foglalkozó Rosenthal Intézet igazgatója. Harminckilenc könyvet írt és szerkesztett a holokauszt témájában; a legutóbbi – A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája – márciusban jelent meg. Fotó: S. L.
Asszír keresztény katonák.
Miközben Obama elnök szinte az egész augusztust a Martha’s Vineyard szigeti elnöki nyaralóhelyen tölti, és az európai vezetők is szétszéledtek kedvenc vakációs célpontjaikra, Észak-Irakban a világtól elfeledve vívják élet-halál harcukat az asszír keresztények, akiket csak a kurd pesmergák támogatnak.
Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról.
Egy héttel az izraeli „Felhőoszlop-hadművelet” megindítása után győzelmet hirdetett a Hamasz. Az iszlamista terrorszervezet közleménye szerint még soha nem mértek olyan súlyos csapást a „cionista megszállókra”, mint most, amikor rakétáikkal óvóhelyekre kényszerítettek több millió izraelit, folyamatos fenyegetés alatt tartják Tel Avivot, sőt a még távolabb fekvő Jeruzsálemet is.
Új ökumenizmus bontakozik ki a keresztény világ és az iszlám között. Az angolszász sajtóban „kriszlamizmus”-ként emlegetett jelenségre Ferenc pápa isztambuli látogatása hívta fel a figyelmet, ahol a Kék mecsetben Mekka felé fordulva imádkozott.
Miben közös Andre Agassi, Cher és Gari Kaszparov? Abban feltétlenül, hogy mindnyájan egy - diaszpórával együtt is mintegy tízmilliós - néphez, az örményekhez tartoznak. Nem véletlenül büszkék az örmények történelmükre: közel ötezer évre visszavezethető a múltjuk, és ők a világ legrégebbi keresztény nemzete is.
„Itt az idő, hogy Izrael teljesen kitiltsa a zsidókat a Templom-hegyről” – javasolja a U. S. News & World Report al-Monitor című rovatának vezércikkírója. Már az is érdekes kérdés, hogy lesz egy országos amerikai napilapnak arab című Közel-Kelet rovata, de még meglepőbb, hogy a vallásszabadságra oly büszke Egyesült Államokban a terrorizmusra megoldásként zsidómentes övezetek létrehozását javasolják. Hasonlóan abszurd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett francia kezdeményezés is, amely nemzetközi ellenőrzés alá helyezné a Templom-hegyet.
A 71 áldozattal járó halálfurgon tragédiája után Angela Merkel megelégelte a nyugat-európai politikusok nyári tétlenségét, és kezébe vette a menekültválság kezelését. Eddig is sejteni lehetett, hogy a kontinensen nagyjából az történik, amit Németország akar, de a migránsügy ezt most egyértelművé tette. Berlin pedig azt teszi, amit  saját érdekének lát.
Ellenzékből, négy év alatt, 1928 májusa és 1932 júliusa között a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tizenhétszeresére tudta növelni támogatóinak számát.
A Közel-Keleten nem új jelenség, hogy a régészet politikai célokat is szolgál. A brit, a francia és a német archeológusok a 19. század derekától kezdve Perzsiától Kis-Ázsián át Egyiptomig a birodalmi célok érdekében is ástak, és gyűjtötték a leleteket a British Museum, a Louvre vagy éppen a berlini Pergamom Múzeum számára.
„Luther nagy ember volt, egy óriás. Egy lökéssel áttörte a homályt, és úgy látta a zsidókat, ahogy mi csak ma kezdjük őket látni” - írta az első világháború után Adolf Hitler, aki 1923-ban megjelent főművében, a Mein Kampfban a reformátort Nagy Frigyes és Richard Wagner mellett a német nép „nagy harcosának” és „igazi államférfinak” nevezi.
A bevándorlók nagy része muszlim, akiknek ki kell harcolniuk a jogaikat – ezt a követelést fogalmazta meg egy július végi előadásában Ahmed Miklós Kovács, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke. A vallási vezető a felekezet Facebook-oldalán publikálta azt a videót, amelyben programot hirdet a magyarországi muszlimok számára.
Új irányból, keletről érkezett a Szentföldre Ferenc pápa, és ez a döntése nem csak földrajzi értelemben jelentett nyitást a Vatikán és a Közel-Kelet viszonyában. Bár alig több mint 48 órát töltött a térségben, a katolikus egyházfő szinte minden lépése beszédes volt.
Tavaly nyáron New Yorkban egy gálavacsorán nemzetközi katonai és hírszerzési vezetők beszélgettek arról, hogyan zajlik majd a Szíria elleni katonai csapás, amely elkerülhetetlennek látszott, miután az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be ellenfeleivel szemben.
„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler.
Botránnyal indult Roger Waters európai turnéja. A Pink Floyd alapító tagja az együttes kultikus, The Wall (A Fal) című albuma gigantikus színpadi változatát készítette el. Az előadás során megjelenik a zenész által előszeretettel üzenőfalnak használt jelkép, egy óriási felfújható vaddisznó (képünkön jobbra),  amelyen ezúttal egy tekintélyes méretű Dávid-csillag is látható.
Kiáll az Irán elleni megelőző támadás mellett az Izraelt támogató parlamenti képviselőkből álló nemzetközi fórum. Az Izrael Szövetségesei Alapítvány Jeruzsálemben elfogadott határozata kimondja, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint minden tagállam joga, hogy megvédje polgárait és területi egységét.
Izrael négy legnagyobb katonai hőse között tartja számon a hadtörténet Zvika „Zvi” Greengold tankparancsnokot, aki 1973-ban, a jóm kippúri háború első napján szinte természetfeletti bátorsággal tartóztatta fel jószerint egyetlen harckocsival a Golán-fennsíkon felsorakozott szíriai hadsereget.
A nyolcvan éve megalakult Szaúd-Arábia gazdasági, politikai és vallási téren egyaránt átalakította a Közel-Keletet. Az új országot az ibn Szaúd-dinasztia kapta a britektől, a térség hírszerzési főnökének, John Philbynek a javaslatára. Philby tisztában volt azzal, hogy az új uralkodó az iszlám ultrakonzervatív irányzatát, a fegyveres dzsihádot támogató vahabizmust terjeszti.

Fókusz

Interjú Aidan White-tal, a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkárával Aidan White Fotó: archív
„Új korszakot” ígért Vlagyimir Putyin Teheránban. Az orosz elnök javaslatottett az iráni atomválság megoldására, és védelmet kínált az iszlám köztársaságnak az esetleges katonai támadásokkal szemben. George Bush szerint a „harmadik világháborúhoz vezethet”, ha a világ megvárja, amíg Irán atombombához jut. Putyin és Hamanei ajatollah. Iránban ma is Khomeini a mérce
Szenes Hanna még nem foglalta el méltó helyét a magyar történelemben – mondta a második világháborúban hősi halált halt költőnő rokona, Szenes Iván. Szenes Hanna tiszteletére emléktáblát és -termet avattak a holokauszt-emléknapon Izrael Állam budapesti nagykövetségén.  Judith Varnai Shorer izraeli nagykövet és Szenes Iván az emlékterem felavatásán Fotó: MTI
Tiltakozó akciókkal, elektronikus levélírási kampánnyal készülnek az ellenzéki pártok Wolfgang Schüssel osztrák kancellár húsvét után esedékes egynapos budapesti látogatására. A bécsi kormány fejének ez lesz megválasztása óta a második hivatalos külföldi útja.
Egy évvel ezelőtt, az amerikai előválasztásokra készülve az elemzők azt latolgatták, hogy az iraki kivonulás kérdése vagy a nemzetközi terrorizmus fenyegetése fogja inkább mozgósítani a szavazókat. Mint kiderült, egyik sem. Nem véletlen, hogy a szakértők most óvatosabbak.
Lee Harvey Oswald lövéseinek nemcsak Kennedy elnök esett áldozatul, hanem közvetve két világhírű író emléke is. Különös véletlen, hogy pontosan a dallasi merénylet napján, 1963. november 22-én halt meg Los Angelesben a Szép új világ szerzője, Aldous Huxley és Oxfordban a Narnia-sorozat alkotója, a brit C. S. Lewis.
Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják vilá­gunkat.
Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben Nyugat-Európában a multikul­turalizmus nevében az élet minden területén korlátozni igyekeznek a nemzeti szimbólumok szerepét és használatát, a futball- Európa-bajnokságon 24 ország küzd egymással az európai közvélemény példátlan érdeklődése mellett.
Az Iszlám Állam a Közel-Kelet destabilizációjának a terméke, ami elsősorban a térség számára jelent veszélyt - állítja Loretta Napoleoni. A közgazdász-újságíró Az Iszlamista főnix című könyve - amelyet az előző számunkban ismertettünk - bemutatója alkalmából járt Buda­­- pesten.
December 21-ével a maja naptárkészítők is csatlakoztak a bukott világvége-jövendölők népes táborához.

Háttér

– A falon Ön mögött Herzl Tivadar képe függ. Ő is a Leumi Bank egyik jeles ügyfele volt?
Négy éve, amikor ugyanígy az elnökválasztás után készítettem interjút önnel, azt mondta, hogy válságban látja Amerikát. Hogyan látja most a helyzetet?

Belföld

Ira Forman örül annak, hogy a magyar kormány irányt váltott a Hóman-szobor ügyében, és jól érezte magát a székesfehérvári „felemelő és vidám” ellendemonstráción, de az amerikai kormány antiszemitizmus-ügyi különmegbízottja lapunknak elmondta, mégsem teljesen nyugodtan utazott el...

Oldalak