Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Hit és értékek

Korábban rendszeresen lehetett hallani azt az érvet, hogy egyes terrorista szervezetek csak "álcaként" használják politikai-gazdasági célú bűncselekményeik leplezésére az iszlám jelszavakat, és "visszaélnek" az alapvetően toleráns vallás eszméivel. Most Ahmed Jaszin meggyilkolása után az Izraelt elítélő nyilatkozatok (Franciaországtól a Vatikánig, Kairótól Budapestig) cáfolhatatlan tényként kezelték, hogy a sejk hiteles muzulmán vallási vezető volt, és meggyilkolását ezért nem lehet a terrorizmus elleni harc részének tekinteni.
A francia forradalom jelszava: „Szabadság, egyenlőség, testvériség – vagy halál” a társadalmi rend radikális megújítását hirdette meg. Az 1789-et követő években azonban egyre inkább a mottó második felére terelődött a hangsúly. Az 1789.
Hétezer kilométerre Budapesttől egy magyar lelkész prédikációját hallgatja a volt kábítószer-kereskedőkből, exkommunista hivatalnokokból és muzulmán hitről a kereszténységre áttért hívőkből álló gyülekezet. A közel nyolcezer méteres festői hegyek között egy kis közép-ázsiai országban a keresztények szó szerint a létükért küzdenek a viharosan terjedő iszlámmal szemben. Nagy József lelkész évek óta segíti a kirgizisztáni gyülekezeteket.
„Angliának két könyve van: a Biblia és Shake­speare. Anglia alkotta Shakespeare-t, de a Biblia teremtette Angliát” - írta a drámaíróról szóló esszékötetében Victor Hugo, akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a 19. század második felében újra népszerűvé tette Shake­speare-t.
"Az Ütköző világok azokról a háborúkról szól, amelyek az égben a történelem előtti időkben zajlottak. Ezekben a háborúkban a Föld is részt vett…" – írja Immanuel Velikovsky orosz származású természettudós, polihisztor ötven éve írt könyvének előszavában. Az első kiadása óta a viták kereszttüzében álló m? egy új irányzatot hozott létre a tudomány és a teológia határán. A "katasztrófa-tan" alapkönyve most először jelent meg magyar fordításban.
1834. május 30-án alapította XVI. Gergely pápa az elődjéről, a korai egyház egyik kiemelkedő egyházvezetőjéről, Nagy Szent Gergelyről elnevezett kitüntetést. Bár a hivatalos vatikáni rangsorban ez csupán a negyedik legrangosabb elismerés, Orbán Viktor ennél magasabb pápai kitüntetést nem kaphatott volna. 
Soha a történelemben nem volt olyan nagy különbség a társadalom legfelső rétege és az átlag között, mint a 21. század elején.
„A történelem legnagyobb happeningje”, „A Vízöntő-fesztivál” – írta 1969-ben a Time magazin. „Minden idők legnagyobb médiacsalása” – állítja négy évtizeddel később a német Die Welt. „Félmillió embert hozott össze a zene, a vidék és valami különös mágia” – véli évfordulós különszámában a Life.
Roosevelt és Ibn Szaúd  király találkozása  1945 elején Egyiptomban
Az Arábiai-félszigeten 1938-ban indult meg az olajtermelés, alig egy évvel a második világháború kitörése előtt. A fekete arany nemcsak gazdasági, ha­nem katonai-stratégiai fegyverré is vált. Bár a szaúdi király a nyugati hatal­maknak köszönhette országát és trónját, ez nem tartotta vissza attól, hogy üzletet ajánljon a náciknak is.
Tíz percen múlott a pápa élete az elmúlt héten, amikor február 1-jén éjszaka fulladási rohamok miatt váratlanul kórházba kellett szállítani – mondta Stanislaw Dziwisz püspök, II. János Pál személyi titkára az Inside the Vatican cím? amerikai katolikus magazinnak.
A vatikáni sajtóiroda e heti bejeletése szerint február 26-án közzéteszik az Opus Dei szerzetesrend alapítójának szentté avatási időpontját. II. János Pál 1992-ben avatta boldoggá a spanyol Josemaría Escrivá de Balaguert, akit egy januári konferencián a 20. század legjelentősebb katolikus személyiségeként méltatott. Escrivá mozgalma a spanyol polgárháborút megelőző években bontakozott ki, ezért életművének értékeléséhez célszer?
Budapesti látogatása során exkluzív interjút adott az ATV-nek Ronald S.
Az európai identitást „a kereszténységhez és Istenhez kell kötni, mivel akereszténység döntő módon formálta Európát” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár még tavaly nyáron a Vatikánban. A német politikus a héten immár az Európai Unió soros elnökeként ígérte meg, hogy szorgalmazni fogja az európai alkotmánytervezet vallási tartalommal való kiegészítését.
XIII. Leó pápa a közelgő XX. századot a Szentlélek évszázadának nevezte, és elrendelte, hogy az új század első napján, 1900. január 1-én világszerte imádkozzanak a Szentlélek kiáradásáért. Meglehet, nem úgy és nem olyan körben remélte imája beteljesedését, mint ahogyan történt; mindenesetre az elmúlt száz év átlagában a világ leggyorsabban növekvő vallási mozgalmának a pünkösdi-karizmatikus megújulás bizonyult.
Amikor Európában nyilvánvalóvá vált a hagyományos „történelmi" kereszténység csődje a 19. században, három rendkívül radikális gondolkodó kísérelte meg szinte egyszerre a végleges és teljes szakítást a zsidó-keresztény kinyilatkoztatással: Marx, Nietzsche és Freud. Követőik egy évszázaddal később a kinyilatkoztatás két népe, a zsidók és a keresztények üldözésének soha nem látott szellemi, intellektuális és politikai mélységeit érték el.
A Fidesz felkészült a nemzetmentésre: katekézissel és bordásfallal, fatimai miasszonnyal és lelki energiafeltöltéssel. A"politikai kabaré és a politikai okkultizmus" keverékének nevezte Bence György filozófus az ellenzéki párt országos kongresszusán a főszónok, Orbán Viktor előtt és után elhangzott beszédeket. Ranschburg Jenő pszichológus pedig egyfajta "megszédült állapot", pszichológiai "részegség" jeleit vélte felfedezni a rendezvényen, amikor a megszólalók olyan dolgokat mondtak ki, amelyektől egy-két hét múlva maguk is megriadnak.
Egy héttel az izraeli „Felhőoszlop-hadművelet” megindítása után győzelmet hirdetett a Hamasz. Az iszlamista terrorszervezet közleménye szerint még soha nem mértek olyan súlyos csapást a „cionista megszállókra”, mint most, amikor rakétáikkal óvóhelyekre kényszerítettek több millió izraelit, folyamatos fenyegetés alatt tartják Tel Avivot, sőt a még távolabb fekvő Jeruzsálemet is.
Új ökumenizmus bontakozik ki a keresztény világ és az iszlám között. Az angolszász sajtóban „kriszlamizmus”-ként emlegetett jelenségre Ferenc pápa isztambuli látogatása hívta fel a figyelmet, ahol a Kék mecsetben Mekka felé fordulva imádkozott.
Asszír keresztény katonák.
Miközben Obama elnök szinte az egész augusztust a Martha’s Vineyard szigeti elnöki nyaralóhelyen tölti, és az európai vezetők is szétszéledtek kedvenc vakációs célpontjaikra, Észak-Irakban a világtól elfeledve vívják élet-halál harcukat az asszír keresztények, akiket csak a kurd pesmergák támogatnak.
Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról.
„Itt az idő, hogy Izrael teljesen kitiltsa a zsidókat a Templom-hegyről” – javasolja a U. S. News & World Report al-Monitor című rovatának vezércikkírója. Már az is érdekes kérdés, hogy lesz egy országos amerikai napilapnak arab című Közel-Kelet rovata, de még meglepőbb, hogy a vallásszabadságra oly büszke Egyesült Államokban a terrorizmusra megoldásként zsidómentes övezetek létrehozását javasolják. Hasonlóan abszurd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett francia kezdeményezés is, amely nemzetközi ellenőrzés alá helyezné a Templom-hegyet.
Miben közös Andre Agassi, Cher és Gari Kaszparov? Abban feltétlenül, hogy mindnyájan egy - diaszpórával együtt is mintegy tízmilliós - néphez, az örményekhez tartoznak. Nem véletlenül büszkék az örmények történelmükre: közel ötezer évre visszavezethető a múltjuk, és ők a világ legrégebbi keresztény nemzete is.
Ellenzékből, négy év alatt, 1928 májusa és 1932 júliusa között a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tizenhétszeresére tudta növelni támogatóinak számát.
A 71 áldozattal járó halálfurgon tragédiája után Angela Merkel megelégelte a nyugat-európai politikusok nyári tétlenségét, és kezébe vette a menekültválság kezelését. Eddig is sejteni lehetett, hogy a kontinensen nagyjából az történik, amit Németország akar, de a migránsügy ezt most egyértelművé tette. Berlin pedig azt teszi, amit  saját érdekének lát.
Joseph Massad  a nyilvános elõadásán egyetlen kritikus kérdésre sem válaszolt.
Közleményben reagált a Közép-Európai Egyetem (CEU) a lapunkban megjelent írásra (Aka­dé­miai intifáda a CEU-n. Hetek, 2015. június 5.). Ebben bővebben is kifejtik korábbi álláspontjukat, amit a Hetek már ismer­tetett.

Külföld

John Kerry komolyan gondolja a béketeremtést – legalábbis legutóbbi (egy év alatt a tizedik) közel-keleti delegációjának mérete erre utal. Az amerikai külügyminiszter 170 fős szakértői stábbal érkezett Jeruzsálembe, köztük John Allen négycsillagos tengerészgyalogos tábornokkal, a NATO volt európai főparancsnokával.
Alig egy hét alatt a szinte teljes ismeretlen­ségből a világmédia központi szereplőjévé vált Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros, akit március 13-án a konklá­vé XVI. Benedek utódjának választott.
„Ne bontsuk le az útzárat, ha kérhetem” – figyelmeztette az őr a Parlament gépkocsibejárója előtt az egyik szórakozott angol újságírót, aki óvatlan mozdulattal félrerúgta a csecsen és más terroristák esetleges támadása ellen elhelyezett közlekedési akadályt. A biztonságtechnikai eszköz mintegy fél kiló súlyúnak látszott, a szögek az újságíró cipőtalpában szerencsére nem tettek kárt.
Ígéretéhez híven beiktatása után azonnal munkába állt az új amerikai elnök. Igaz, egy technikai hiba miatt Obamának egy nappal később meg kellett ismételnie az elnöki esküt, de az alkotmányjogá­szok megnyugtatták: emiatt nem lesznek érvénytelenek az első 24 órában hozott rendeletei.
Martin Schulz és  Jean-Claude Juncker
Mi veszélyezteti jobban az európai demokráciát: az, ha az Európai Parlament­ben legtöbb mandátumot szerzett pártszövetség jelöltjét választják az Európai Bizottság élére, aki viszont az európai szuperállam elkötelezett híve, vagy az, ha figyelmen kívül hagyják a „nép szavát”, és kompromisszumos jelöltet választanak meg, amint azt például David Cameron brit miniszterelnök (és Orbán
Kultikus figurává válhat Mohamed Merah, a toulouse-i tömeggyilkos, akinek a példáját mások is követhetik. Az al-Dzsazíra hírtelevízió lapzártánkig nem döntött arról, nyilvánosságra hozza-e azt a videó-összeállítást, amelyen a mészárlásokról készített felvételek láthatók. A gyilkosságok képsorait Merah rögzítette, de nem ő juttatta el az angol nyelvű katari csatornához. A francia nyomozók szerint a 23 éves terroristának lehettek segítői.
Fenyegető kardcsörtetés, abszurd újságírói túlzás, reálisan létező forgatókönyv – eltérően kommentálták világszerte a londoni Sunday Times nagy feltűnést keltett cikkét, amely január 8-án azt állította, hogy Izrael megelőző, korlátozott erejű atomcsapásra készül Irán ellen. Három nappal korábban a szintén angol nyelvű izraeli napilap, a Jerusalem Post jelentetett meg egy hosszú tanulmányt az Irán elleni támadás lehetőségéről.
A héten Budapesten járt Dore Gold izraeli államférfi, akinek a Harc Jeruzsálemért című könyve nemrég a Hetek Kiadó gondozásában jelent meg. A volt ENSZ-nagykövet, aki jelenleg egy jeruzsálemi kutatóintézet vezetőjeként Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója, több vezető magyar politikussal is tárgyalt, többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Lázár Jánossal, a Fidesz-frakcióvezetőjével, és előadást tartott az Izraeli Kulturális Intézetben, valamint – több mint ezer fő előtt – a Hit Gyülekezete keszthelyi ifjúsági táborában is.
Kevesebb mint egy héttel az izraeli választások előtt a felmérések szerint szorosabbá vált a verseny a két leg-nagyobb párt, a Likud és a Kadima között. A február 10-ei szavazáson egy fordulóban pártlisták között választhatnak az izraeliek.
Nukleáris dzsihádot hirdetett meg az al-Kaida terrorszervezet a hétenközzétett legújabb videoüzenetében – közölte az FBI. A Nukleáris dzsihád: a végső terror című közlemény az al-Ehlaasz című internetes portálon jelent meg. Ebben a következő hallható: „Számunkra elfogadható az a gondolat, hogy sok embert öljünk meg.
Múlt heti számunkban öt lehetséges forgató­könyvet vázoltunk fel, amilyen eredménnyel a hosszú választási menetelés zárulhat. Ezekből most jó eséllyel kizárhatjuk az elsőt, nevezetesen a Clinton földcsuszamlásszerű győzelmét prognosztizáló változatot.
Április 5-én Wisconsin államban aratott győzelme után Ted Cruz bejelentette: „A mai este fordulópont volt, kürtszó arra, hogy egy táborba gyűljünk.” Bernie Sanders szintén azt ígérte híveinek, hogy nyolcból hét államban elért győzelmi sorozatával megfordította a versenyt. Az április 19-ei New York-i előválasztások után ezek a remények végképp irreálissá váltak.
Hogyan válhatott egy patrióta hősből ámokfutó tömeggyilkos? Az amerikai közvélemény megdöbbenéssel fogadta, amikor a Pentagon közzétette, hogy Robert Bales törzsőrmestert gyanúsítják az afganisztáni civilek elleni mészárlással. Bales minden szempontból mintapolgár és mintakatona volt: diákként főiskolai futballsztár, aki huszonhat évesen a szep­tember 11-ei támadás után jelentkezett az amerikai hadseregbe, majd három, egyenként egyéves kiküldetést szolgált végig kitüntetéssel Irakban.
A világsajtó vezető hírei közé került Móse Kacav izraeli államfő budapesti látogatása, miután az első tudósítások szerint ő lett volna a célpontja a palesztin származású magyar orvos által tervezett terrortámadásnak. Móse Kacav izraeli elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök. Üzenet a jövő generációjának Fotó: MTI
Éppen mielőtt az újságírók elkönyvelték volna, hogy Barack Obama izraeli látogatása a hangzatos beszédeken és látványos gesztusokon kívül nem sok kézzelfogható eredményt hozott, váratlan fordulat történt. A Ben Gurion repülőtéren a hirtelen támadt porvihar miatt a vörös szőnyeges ceremónia elmaradt, helyette az izraeli vezetők a kormányváróban búcsúztatták el az amerikai elnököt.
Fotó: brucesmideastsoundbites.blogspot.hu
„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere.
Minden készen állt augusztus 31-én arra, hogy meginduljon az amerikai légicsapás Szíria ellen, megtorlásul a civilek ellen tömegesen elkövetett vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal korábban egyértelművé tette, hogy Bassár el-Aszadot tartják felelősnek a több mint 1400 áldozattal járó mészárlásért.
A jordániai miniszterelnök május 21-én arra kérte a washingtoni kormányt, hogy haladéktalanul telepítsen Patriot légelhárító rakétákat a szíriai határra. Az ammani vezetés attól tart, hogy a szíriai konfliktus rövid időn belül regionális háborúvá szélesedhet.
A török elnök legutóbbi húzásaival bebizonyította, hogy nem múló megalománia miatt építtetett 1150 szobás elnöki palotát Ankarában. Erdogan egy őszinte interjúban elmondta, hogy nagyon zavarta, amikor a régi rezidencián csótányokat találtak az egyik mosdóban.
Nem előzmény nélküli, de az eddigieknél sokkal mélyebb törésvonalat hozott a Közel-Keleten az új év, miután Szaúd-Arábia a tőle megszokott brutalitással kivégzett 47 terrorizmussal vádolt személyt, köztük a neves síita vallási vezetőt, Nimr al-Nimrt.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszaka. A nemzetközi fórumon idén szinte valamennyi nagyhatalom vezetője felszólal, a témák között a legélesebb vita Irán és Szíria ügyében várható, de Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is jelezte, hogy újból megpróbálja – legalább szimbolikusan – elismertetni a palesztin államot.
Miközben belföldön és külföldön egyre határozottabb bírálatok érik Angela Merkelt, a német kancellár mégsem visszakozik menekültügyben, sőt újra elkezdte leckéztetni a többi európai országot, mondván, képtelenség, hogy az 500 milliós lélekszámú Európai Unió ne tudjon legalább átmenetileg befogadni egymillió menekültet.
A héten hosszú küzdelmet ígért Barack Obama az Iszlám Állam (IS) ellen, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte a harcot az IS „gyökeres kiirtására”. Az erős szavak ellenére nem egyértelmű, hogy van-e, és ha igen, milyen  stratégiája van Washingtonnak az internacionális dzsihádista terrorhadsereg ellen.
Számos európai és amerikai tévétársasággal ellentétben az al-Dzsazíra már az izraeli választások éjjelén levonta a tanulságot: „Ez a realitás, Benjamin Netanjahu fogja a következő kormányt is megalakítani, ami ráadásul még sokkal erősebb is lehet, mint az előző, ha csatlakozik hozzá Jair Lapid centrista pártja.” Mások még nyilvánvaló Likud-győzelem után is azt számolgatták, hogyan
Politikatörténelmet írtak az izraeli választók, amikor az utóbbi évtizedek legmagasabb szavazói részvételével megtartott parlamenti választáson generációváltásról döntöttek. Az eredmények azt jelzik, hogy az elmúlt időszak meghatározó pártjai iránt megrendült a bizalom.
Romney  a jobb vitázó, de a szubjektív tényezõk Obamának  kedveznek
Októberben három meccset vív egymással Barack Obama és Mitt Romney. Bár Amerika esetében a futballhasonlatok sántíthatnak, az elnökjelölti viták valóban egy teljes mérkőzésnyi ideig – egyenként 90 percig – tartanak. A főszereplők párviadala mellett a „tartalékcsapatok” is megmérkőznek: jövő héten Joe Biden és Paul Ryan, a republikánus alelnökjelölt is vitába száll egymással.
Az amerikai képviselőház húzhatja keresztül a nagyhatalmak Iránnal kötött ideiglenes megállapodását. Vezető demokrata és republikánus szenátorok olyan törvénytervezetet készítenek elő, amely nemcsak a korábbi szankciókat állítaná vissza Iránnal szemben, hanem újakat is előírna abban az esetben, ha Teherán nem teljesíti ígéretét nukleáris programjának leállítására.
Alig két óra választotta el egymástól Barack Obama és Vlagyimir Putyin felszólalását az ENSZ közgyűlése előtt. Nemcsak a beszédek időbeli közelsége és központi témája (Szíria) jelezte azt, hogy az amerikai-orosz viszony elmozdult az elmúlt két évet jellemző holtpontról, hanem a két vezető több mint másfél órás személyes találkozója is.
Imádsággal és csomagolással töltötte utolsó előtti napját a Vatikánban XVI. Benedek pápa, aki lapzártánk idején tartja utolsó nyilvános audienciáját. A Szentszék szóvivője elmondta: döntés született arról, milyen cím illeti meg lemondása után a pápát. Eszerint XVI.
Hivatalosan is nyílt háborúvá vált a török-kurd konfliktus Recep Tayyip Erdogan április eleji bejelentése nyomán, és ez közvetlenül érinti Európa biztonságát is. II. Abdullah jordániai király már január elején Washingtonban arra figyelmeztetett, hogy az iszlám terroristákat „Törökországban gyártják” és „eresztik rá” Európára.
Donald Trump megcsinálta azt, amiről múlt heti számunkban még csak feltételezésként írtunk: úgy nyerte meg az amerikai elnökválasztást, hogy a kampány 18 hónapja alatt szinte végig hátrányban volt a felmérések szerint.
Az európai lapok továbbra is kiemelten foglalkoznak Ferenc pápa állásfoglalásával, amelyet Brazíliából útban hazafelé tett a homoszexuálisokkal kapcsolatban. A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint az egyházfő új hangvétele azt jelzi, hogy el akar távolodni a régi frontvonalaktól.
Izraelben eltemették a három diákot, akiknek holttestét 18 nappal elrablásuk után találták meg egy Hebron közeli barlangban. Bár a fiatalok kiszabadításáért az izraeli hatóságok erőfeszítésein kívül nemzetközi kampány is indult, a nyomozást irányító Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetői már az emberrablás másnapján tudták: a terroristák szinte azonnal megölték túszaikat.
Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják.
Az Egyesült Államok és szövetségesei napokon belül készek beavatkozni Szíriában, ha Asszad elnök végső eszközként vegyi fegyvereket vet be a lázadók ellen. A londoni Times értesülése egybevág Barack Obama és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár figyelmeztetésével.
A párizsi merényletek egyik újdonsága volt, hogy a terroristák egy szurkolókkal zsúfolásig teli stadiont is felvettek a célpontok közé. A legnépszerűbb európai sport „szentélyei” ellen eddig nem indítottak támadást, most ez is megtörtént, igaz, a terroristák nem jutottak be közvetlenül a Stade de France arénába.
Vlagyimir Putyin előhúzta a cilinderből azt a nyulat, amiről Barack Obama titokban álmodott. Az orosz javaslat a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről mentesíti az amerikai elnököt az ígérete alól, hogy katonai akcióval bünteti meg Bassár el-Aszadot az augusztusi mészárlásért, miközben garanciát kínál arra, hogy ilyen támadás a jövőben nem ismétlődik meg.
A politika az „isteni részecske” felfedezéséből sem maradhatott ki. A tudományos áttörésért két tudós kapott a héten fizikai Nobel-díjat: François Englert belga holokauszttúlélő, a Tel Aviv-i Egyetem professzora, és a brit Peter Higgs professzor, aki viszont az Izrael ellen bojkottot hirdető akadémikusok egyik szószólója.
Hálátlannak tartja Barack Obama az izraeli minisz­terelnököt – állítja Jeffrey Goldberg fehér házi tudósító. Az újraválasztásra készülő Benjamin Netanjahu munkatársai viszont az amerikai elnököt vádolják azzal, hogy beavatkozik az izraeli választásokba. Az üzenetváltásra néhány nappal Obama beiktatási ünnepsége (január 21.) és az izraeli szavazás (január 22.) előtt került sor.
Hatalomra jutása után hét évvel Mahmúd Ahmadinezsád magabiztosabb, mint bármikor. Az iráni elnök az Egyesült Államokban új, birodalmak nélküli világrendet javasolt, továbbá felajánlotta, hogy véget vet a szíriai polgárháborúnak, és eldicsekedett azzal, hogy országa hétszeresére növelte a nem olajipari exportját.
Izraeli Moszad-ügynököket dobott fel a török miniszterelnök Iránnak - állítja a Washington Post. A lap hírszerzési témákban felelős szerkesztője, David Ignatius által jegyzett cikk szerint Recep Tayyip Erdogan a gázai flottillaincidens miatti megtorlásként adta át a teheráni rezsim titkosszolgálati vezetőinek az Izraelnek dolgozó irániak listáját.
Elnököt választottak Palesztinában. Hogyan sikerült ez, amikor az első és egyben az eddigi utolsó szavazás 2005-ben volt? Nos, a nyugati reality show-k divatja elérte Ciszjordániát is, ahol előbb az Arab Idol sorozat döntött nézettségi rekordokat, majd Az elnök címmel egy népszerű politikai vetélkedőt is megrendeztek.
Az OIC rendkívüli csúcs- találkozója Mekkában,  2012. augusztus
„Nincs a világon még egy olyan hatalmas és befolyásos nemzetközi szervezet, amiről még a hírszerzéssel és nemzetvédelemmel foglalkozó szakemberek is ilyen keveset tudnának, mint a OIC. Hogy micsoda?
Bibi. Naftali Bennett és Jair Lapid, nem ígérnek gyors vála­szokat.
Az izraeli választási eredmények ismeretében sokan úgy vélték, hogy Benjamin Netanjahu pirruszi győzelmet aratott: bár miniszterelnök maradhat, nincs reális lehetősége stabil kormányt alakítani. Még az is felmerült, hogy jobban jár, ha nem vállalja a megbízatást és új választásokat kezdeményez.
Alaposan felbolygatta az elnökválasztási kampányt az első televíziós vita Mitt Romney és Barack Obama között: a republikánus jelölt ledolgozta hátrányát mind országosan, mind a legfontosabbnak tartott „ingaállamokban”. Az elemzők véleménye megoszlik arról, milyen következménye lehet a fordulatnak a végeredményre nézve.
A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz.
„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak.
Nem sietik el a bíborosok azt, hogy bezárkózzanak a Sixtus- kápolnába. „A pápaválasztásnál is fontosabb, hogy megismerjük az egyház helyzetét” – fogalmazta meg sokak véleményét Francis George chicagói érsek. Bár XVI.
Ferenc pápa figyelmen kívül hagyta, hogy a nemzetközi jog alapján  palesztin állam nem létezik.
Egy héttel azt követően, hogy fogadta Raúl Castro kubai elnököt, Ferenc pápa újabb – sokak szerint a morális tisztánlátás hiányáról tanúskodó – audienciát tartott. Ezúttal Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével találkozott, akit a „béke angyalának” nevezett.
Egy nappal azt követően, hogy Washingtonban bejelentették Barack Obama március 27-ei vatikáni látogatását, Chicagóban közzétettek több mint 6 ezer oldalnyi titkos egyházi dokumentumot és peranyagot, amelyek első ízben adnak pontos képet arról, milyen magas szintű védelmet élveztek a katolikus egyházban a gyermekrontó papok.
Mike Pence megválasztott alelnök vezeti azt az elnöki stábot, amelynek feladata, hogy kiválassza a jelölteket Donald Trump kabinetjébe. Az amerikai gyakorlat szerint az elnök nemcsak a kormánya tagjait nevezi ki, hanem közel 4000 poszt betöltéséről dönt.
A  12 éves Menachem Zivotofsky izraelinek tekinti magát, és büszke erre a  tényre.
Az „utóbbi évek leghülyébb amerikai perének” nevezte a 444.hu a Legfelsőbb Bíróság döntését, amelyben kimondta, hogy a Jeruzsálemben született amerikai állampolgárok útlevelében a városnév mellett nem lehet feltüntetni az országot, vagyis Izraelt. Nos, a portál ennél nagyobb butaságot nem is írhatott volna.
Bár még nyolc hét van hátra Donald Trump beiktatásáig, az amerikai elnökválasztás óta eltelt 20 napban több történt, mint korábban hónapok alatt. Véget ért a 2008-as mottó szerinti „No Drama, Obama” korszak, és beindult a Trump-úthenger.

Fókusz

Tegyük fel, hogy 2003 tavaszán az Egyesült Államok mégsem indít támadást Szaddám Huszein ellen. 
Mintegy nyolcmillió választó, hatvan százalék körüli részvétel, kilenc öngyilkos terrortámadás. Az irakiak bebizonyították: nem hátrálnak meg az erőszak előtt, és nem is közömbösek saját jövőjük iránt. A Time magazin elemzésében azt írta, hogy "Most kezd igazán érdekessé válni mindaz, ami Irakban történik." Az elkövetkező hónapok adhatnak választ azokra a kérdésekre, hogy milyen esélye van a választás után, hogy Irak egységes, demokratikus országgá váljon? Mivel hatással lehet egy ilyen változás a környező államokra?
Európa még kitart a másfél hónapja házi őrizetben tartott Arafat mellett, miközben egyre több jel mutat arra, hogy az amerikai vezetés "leírta" a palesztin vezetőt. A tizenhat hónapja tartó palesztin intifáda újabb mélypontot ért el, miután tíz nap alatt négy öngyilkos merényletet követtek el Izraelben, ebből kettőt a jeruzsálemi belváros sétálóutcáján. Az eddigi több mint száz öngyilkos terrorista kivétel nélkül férfi volt, a héten azonban egy fiatal palesztin nő robbantotta fel magát Jeruzsálemben.
Hatvan év alatt közel tízszeresére nőtt az ország lakossága, négyszeresére az egyetemek száma. Sivatagos, mocsaras földjén ma az egyik legkorszerűbb mezőgazdaság virul, a high-tech ipara ma világelső. A Közel-Kelet legfiatalabb államának a fővárosa több mint 3000 éves, de csak negyvenegy évvel ezelőtt lett az ország része.
A hírek szerint a Fidesz „Változás 2006” kampányjelszavát Dick Morris, Clinton elnök volt kampányzsenije javasolta, amikor tavaly év végén egy jobboldali alapítvány vendégeként Budapesten járt. Azt talán Morris sem gondolta volna, hogy a szlogen már a választások elott érvényes lesz. Egy hónap alatt három párt három jelöltje mondhatott búcsút parlamenti álmainak. Demokráciákban a lebukásnak következményei vannak – errol éppen Dick Morris tudna sokat mesélni.
„2009 a nagy bizonytalanság éve az Európai Unióban” – nyilatkozta Antonio Missiroli, a brüsszeli European Policy Center politikai elemzési igazgatója.
„Fekete hattyú elnök”: ezzel a címmel készített összeállítást a Politico vezető amerikai elemzőkkel arról, hogy mire számítanak Donald Trump elnöksége alatt, mi lehet a legjobb és a legrosszabb forgatókönyv a következő négy évre.
Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben Nyugat-Európában a multikul­turalizmus nevében az élet minden területén korlátozni igyekeznek a nemzeti szimbólumok szerepét és használatát, a futball- Európa-bajnokságon 24 ország küzd egymással az európai közvélemény példátlan érdeklődése mellett.
Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják vilá­gunkat.
„Lehet, hogy Donald Trump helyre tudja hozni a kampányhibáit, lehet, hogy nem. Lehet, hogy Hillary Clinton elnök lesz, lehet, hogy nem. De közben valami olyan zajlik, ami szinte ugyanilyen fontos: a szemünk előtt omlik össze az eddig ismert amerikai média” - írja nagy feltűnést keltett publicisztikájában a Fox News televíziós csatorna kommentátora, Michael Goodwin.
Lee Harvey Oswald lövéseinek nemcsak Kennedy elnök esett áldozatul, hanem közvetve két világhírű író emléke is. Különös véletlen, hogy pontosan a dallasi merénylet napján, 1963. november 22-én halt meg Los Angelesben a Szép új világ szerzője, Aldous Huxley és Oxfordban a Narnia-sorozat alkotója, a brit C. S. Lewis.
Az Iszlám Állam a Közel-Kelet destabilizációjának a terméke, ami elsősorban a térség számára jelent veszélyt - állítja Loretta Napoleoni. A közgazdász-újságíró Az Iszlamista főnix című könyve - amelyet az előző számunkban ismertettünk - bemutatója alkalmából járt Buda­­- pesten.
December 21-ével a maja naptárkészítők is csatlakoztak a bukott világvége-jövendölők népes táborához.

Háttér

Ariel Saronnak sikerült az, amiben korábban Jichák Samir, Simon Peresz, Benjamin Netanjahu és Ehud Barak is elbukott: választást nyert miniszterelnökként. Saron pártja, a jobboldali Likud kishíján megduplázta képviselőinek számát az izraeli parlamentben, a knesszetben. A keddi választás nagy vesztesei a baloldali pártok és az ultraortodox Sasz Párt voltak, míg az újvidéki születésű, magyarul is beszélő Tomi Lapid történelmet írt azáltal, hogy pártját, a Sinujt (Változás) öt év alatt a semmiből a harmadik helyre sikerült felhoznia.
A néhány napja Somogy megyében történt különös marhavész kapcsán (helyszíni riportunkat lásd lapunk 7. oldalán) a hírekben ismét felbukkantak a rejtélyes állatcsonkításokról szóló történetek. A vitatott jelenségről a hatvanas évek végén jelentek meg az első hírek, az ismertebb esetek azóta a paranormális jelenségekkel foglalkozó kiadványok és társaságok kedvenceivé váltak, az ismeretlen eredet? gabonakörök és az ufófolklór más elemeit színesítve.
Hetven éve, 1933. január 30-án tette le a hivatali esküt az újonnan kinevezett német birodalmi kancellár, Adolf Hitler koalíciós kormánya. A történészek azóta sem jutottak egységes álláspontra afelől, hogy miként válhatott egy nincstelen, Bécsben albérleti szobákban és hajléktalanszállón meghúzódó, képesítés nélküli osztrák fiatalemberből alig két évtized leforgása alatt Németország első számú vezetője, majd Európa diktátora.
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba. Ezzel hazánk a világon a 12. legtöbb pénzt vesztett állam, megelőzve nálunk sokkal nagyobb és korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és Kazahsztánt – állítja egy nemzetközi jelentés.
"Másodpercenként 400 ezer fontba került a szexkaland" – ezzel a címmel számolt be a londoni The Daily Telegraph Boris Becker és egy orosz származású pincérnő, Angela Jermakova a héten, peren kívül megkötött egyezségéről. Becker 1999 nyarán, pályafutása utolsó, vereséggel végződött wimbledoni mérkőzése után részegen, egy étterem gardróbhelyiségében létesített alkalmi kapcsolatot Jermakovával.
Négy éve, amikor ugyanígy az elnökválasztás után készítettem interjút önnel, azt mondta, hogy válságban látja Amerikát. Hogyan látja most a helyzetet?

Belföld

„Mind az öt földrészen kutattam volt nácik után, de két dolog csak Magyarországon fordult elő velem. Az, hogy egy háborús bűnös, Képíró Sándor büntetőeljárást indítson ellenem becsületsértésért, és az, hogy az ügyészség engem vádoljon meg egy háborús bűnös felkutatásának megakadályozásával” – mondta lapunknak Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója.
Ira Forman örül annak, hogy a magyar kormány irányt váltott a Hóman-szobor ügyében, és jól érezte magát a székesfehérvári „felemelő és vidám” ellendemonstráción, de az amerikai kormány antiszemitizmus-ügyi különmegbízottja lapunknak elmondta, mégsem teljesen nyugodtan utazott el...

Oldalak