Magyary Ferenc cikkei

Belföld

A címben feltett kérdést nem tudom másképp megfogalmazni, mert nem akarok az antiszemitizmus vádja alá kerülni. Mint ahogy ezzel a váddal kellett szembesülnie Pásztor Tibor V. kerületi – azóta már lemondott – képviselojelöltnek, aki Deutsch-Für Tamást nevezte blogjában díszzsidónak, kiváltva ezzel Rogán fideszes képviselojelölt haragját, mondván: zsidózik az MSZP.
 
Úgy tűnik, hogy leporolhatjuk a már régen félretett, alapvetőnek számító politikai műveket, ugyanis Orbánnak egy foghegyről odavetett megjegyzése ismét borzolja a kedélyeket. Arra a megjegyzésre gondolunk, hogy a köztársaság a nemzet testén csak ruha. Most azon nem akarunk vitatkozni, hogy ez alapján megkérdőjelezhető-e a nyilatkozó demokratikus elkötelezettsége. Nem hisszük, hogy ebből ezt a következtetést lehetne levonni. Az állításnak a háttere 
 
Orbán Viktor nem hagyja magát ijesztgetni. A Fidesz 18. születésnapján hangzott el, hogy: „Nem hagyjuk, hogy ránk ijesszenek, és ha valaki ezt mégis megpróbálja, akkor törvény elé fogjuk állítani.” Mert szerinte „hatalmuk elvesztésétől félő emberek meggondolatlan nyilatkozatokkal a félelem légkörét próbálják Magyarországon létrehozni”. Arról, hogy mitől jelenhetett meg Magyarországon a félelem légköre, Orbán Viktorétól eltérő véleményekkel is taláIkoztunk már.
 
Végveszélybe sodorhat két elismert tudományos intézetet a költségvetési vitában benyújtott fideszes módosító indítvány, amely a Politikatörténeti Intézet és az 56-os Intézet teljes támogatásának megvonását célozza. A Mádi László által beterjesztett javaslathoz később csatlakozott Csúcs László (FKgP), Font László (MDF) mellett Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke is.
 
Az MDF parlamentbe kerülése meglepetést és zavart leginkább a Fidesz soraiban okozott. A kisebb jobboldali párt eredménye láttán mutatott – nem tudni, mennyire őszinte – öröm után Orbán pártja azokkal a problémákkal találta szembe magát, amelyek az elmúlt évek hordalékaként keletkeztek. Valljuk be, hogy nem kevés teher nehezedik a két párt viszonyára.
 
A szakma értékeli az 56-os Intézet munkáját. Ezt mutatja az is, hogy már támogatási ajánlatok is érkeztek az intézet részére – mondta Rainer M. János, az intézmény megbízott igazgatója azon a rendezvényen, amelyen bemutatták évkönyvüket. Közölte, hogy az intézet nem szűnik meg, és mindent megtesznek azért, hogy az eredményes működéshez szükséges forrásokat megteremtsék. Mint ahogy arról korábban már írtunk, a kormánykoalíció megvonta a pénzügyi támogatást a neves intézettől.
 
Simicska Lajos embereiből fog összeállni az APEH keretein belül megalakuló Bűnügyi Igazgatóság, amely a jövő év elején jön létre a kormány előterjesztése alap- ján meghozott országgyűlési döntés nyomán. Az év utolsó parlamenti ülésén elfogadott törvény ugyanis biztosítja a jogot az APEH elnökének a bűnügyi igazgató és a nyomozók kinevezésére és felmentésére. A parlamenti vitában "adórendőrségnek" is nevezett Bűnügyi Igazgatóság az APEH-en belül fog működni, mint az adóhivatal nyomozó hatósága.
 
Politikai játszmáink része a nemzeti ünnepekkor, nemzeti tekintélyek álarca mögé bújva megfogalmazott üzenet. A megemlékezések előtt píár-felelősök, politikaibeszéd-írók lázasan kutatnak emlékezetükben és a könyvtárak polcain, hogy találjanak olyan félmondatokat, melyek idézve a napi aktuálpolitikai üzenetek mottóivá válhatnak. Szövegkörnyezetükből kiragadott mondatok, hirtelen felfedezett sosemvolt öszszefüggések jelzik a történelem átformálásának szándékát.
 
A világon mindenütt az emberi kultúra, életek és a demokrácia elleni támadásként értékelik az emberi történelem eddigi legnagyobb terrortámadását. Miközben a téboly a filmvásznakról belépett a történelembe, Csurka a "világ elnyomott népeinek a globalizmus elleni válaszcsapásaként" üdvözli a New Yorkra zúdult pusztító halált. A MIÉP weboldalán is olvasható az a "globalizációellenes kommunista kiáltvány", amely a terrort az elnyomott népek szabadságmozgalmaként tünteti fel.
 
Teljesítményeket ösztönző felsőoktatási rendszer kialakítása a célunk – jelentette ki Magyar Bálint az ELTE Nagytétényi úti kollégiumában tartott felsőoktatási fórumon.
 
Nincs és nem is várható meglepetés a szocialista párt országos választási listájára került politikusok személyét és sorrendjét illetően. Első helyen Horn Gyula miniszterelnök, őt követi Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, majd Szekeres Imre frakcióvezető és Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök – amely az MSZP újabb kormányra kerülése esetén az eddigi politika folytatását ígéri.
 
Horn Gyula miniszterelnök nélkül zajlott az Accurcius Jogászegylet által szervezett Horn–Orbán "párbaj." Az a száz levélíró sem ment el, aki nyílt levélben fordult a nyilvánossághoz, hogy ezen a nyílt vitán vegyen részt a kormányfő. A százötven főnyi hallgatóság túlnyomó része az egyetemisták közül került ki.
 
A hétvégi UTE–Fradi rangadón történt véres események csak elmélyítették vagy még inkább jelezték a magyar labdarúgás egyre mélyülő válságát. Az MLSZ a helyzet megoldását keresi. A Ferencváros szurkolói egy csoportjának viselkedése miatt köteles következő mérkőzését zárt kapuk mögött játszani. Az újpesti stadiont viszont balesetveszélyes állapota miatt 1998. december 31-ig részlegesen (azaz bizonyos szektorokat) bezárják.
Hitler-epigon masírozik egy Magyar Gárda felvonuláson.
Hosszú évek óta hozzászokhattunk, hogy kormányzás helyett társadalomátalakító kísérletek alanyainak használnak bennünket a politikusok. Habár a közvéleményben sokszor úgy jelenik meg, hogy programpontok között döntünk, a program­elemek összekapcsolódnak, világképek csapnak össze, világok harca zajlik.

Háttér

A Nemzeti Színház leállított építésével és a Felvonulási térre tervezett másik felépítésével kapcsolatban a kormányzati szakmai érvek hiánya jelzi azt, hogy politikai indíttatású döntéssel állunk szemben. Lehet, hogy a Fidesz-kormányzat megvalósítja Csurka nagy álmát, a szentistváni Magyarország jelképét: a Hősök tere, a Regnum Marianum templom és a "magyar formájú" színház szellemi erőterében mozgó tömeg képét?
 
1908 – korszakhatár a magyar irodalomban, még akkor is, ha általában egyéb korszakhatárokhoz hasonlóan ez sem igazán pontos. A Nyugat megalapításával létrejött a 20. század legnagyobb hatású magyar irodalmi orgánuma, ám ha a modern irodalmi törekvések kezdetét keressük, akkor az előzményekhez kell visszanyúlnunk. Magyar Géniusz, Holnap antológia, inkább övék a kezdet érdeme, de az életképesség erénye mindenképpen a Nyugaté. De nem csak ennyi.
 
Jövő hétre várható a FIFA-nak, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek az MLSZ-elnök felfüggesztését vizsgáló csoportja. A FIFA-küldöttség véleményétől is függhet, hogy a magyar csapatok szereplését felfüggesztik-e a nemzetközi porondon. Lapunk összeállítása megszólaltatja az esemény majd minden fontos szereplőjét, és átfogó képet próbál adni az eddig történtekről. A sporttörvény rendelkezése szerint a sportági szövetségek törvényes működését az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) felügyeli.
Vannak költői életművek, amelyek a költői pályával együtt értelmezve teljesebb jelentést adnak, mint ha csak a műveket vizsgálnánk. A költő egész élete és művészete egy teljes  kompozíció, amin a sors rajta hagyta keze nyomát, és így válik önmagán túlmutató jellé – együtt a poéta élete és alkotása. Nem minden költőre igaz ez az állítás, Radnóti Miklósra annál inkább.
Bizonyos körökből olyan hangulatkeltés árad ma Magyarországon, hogy, aki nem áldoz lovat, vagy nem jár Szent Korona-imádásra, az nem is becsületes magyar. Ha nem rendelkezünk etnikai vagy osztályharcos alapú ellenségképpel, szerethetjük-e hazánkat, nemzetünket, vagy ettől megfosztatunk, mert nem csaholunk együtt a gyűlölködő „farkasfalkával”? Ez az írás bátorítás azoknak, akik úgy tartják, hogy nem ők a nemzetidegenek, hanem talán a nemzeti gondolatot fegyverként használók tértek el nemzeti létünk eredeti értelmétől.
Polgári szabadság, az emberiség szeretete a nemzeten keresztül; felelősség, jogok, kötelességek; befogadó nemzet; előrehaladás munka és verseny által; erkölcsi alapú nemzetkritika - a klasszikus magyar nemzetkép fő elemei, amelyekből ma már nem sokat látunk. Az úgynevezett „nemzeti oldal” széles köreiben ható nemzeti gondolat valahol torzulást szenvedett időközben, és az eredetihez képest kialakult egy antinemzetkép.
"Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket" – a világtörténelem legfurcsább miniszterelnöki programbeszéde hangzott el hatvan éve, 1940. május 13-án az angol képviselőházban. A beszéd riasztó szavai mégsem félelmet keltettek Angliában, hanem reménységet; a történelme során talán legveszélyeztetettebb helyzetbe kerülő Nagy-Britanniában ezek a szavak a kijózanodást és a háborúban végső győzelemig vezető erőfeszítésekre való felhívást jelentették.
Ahogy Oroszországban örökérvényűnek látszanak A revizor, a Holt lelkek vagy az Oblomov alakjai, úgy nálunk sokszor érezhetjük azt, hogy Mikszáth figurái újra és újra felbukkannak, és keltenek groteszk zavart, rémületet vagy csodálatot.
A baloldal egyik gyengeségét az adja, hogy nem vagy csak nagyon korlátozottan rendelkezik nemzeti narratívával, ennélfogva ebben a helyzetében  gyökértelennek tűnik a magyar társadalomban. Azt pedig egyszerűen el kell ismerni, hogy egy nemzet létezésében a jelen idejű korszerű válaszok mellett igenis helye van a történelmi léptékű gondolatmenetnek.
 
A Kairosz Kiadó ismét adott abból, amit tud, vagyis a sajátjából. Bayer Zsolt és Lovas István kiadója két erkölcstani segédkönyvvel lepte meg a tankönyvpiacot. (Egyet az általános és egyet a középiskolák számára.
Civilizációk világméretű összecsapásának egyik színtere a futball-világbajnokság. A kultúrfölény fokmérője a sikeres szereplés, ami egy nemzet életképességének, hatékonyságának bizonyítéka – a gyenge eredmény vagy a meghiúsult kijutás pedig egyenesen a nemzethalál rémképét vetíti a vesztesek elé.
"A jövő elkezdődött" címet viselő Fidesz-plakát – a párt korábbi szellemes reklámjaihoz képest – ellentmondásosra sikeredett, hiszen a Valahol Európában cím? film éhező, kóbor kölyökcsapataira emlékeztető gyermeknek a vonzó jövőt kellene jelképeznie: ehelyett viszont Munch Sikoly cím? expresszionista képe idéződik fel. A szocialisták antifideszista szlogenekre építenek, míg az SZDSZ sokszor ötletes, laza plakátjai kicsit kontrasztban vannak a párt ennél merevebb hétköznapi politizálásával.
 
A hazai közélet kötelező talajgyakorlata idén a kétszeresen is megrendezett Kossuth-év. A héten éppen kétszáz éve született Kossuth személye és pályája politikusaink számára élő példa helyett inkább legitimációs hivatkozási alap. A politikai üzengetésen túl, úgy tűnik, Kossuth személye, eszméinek és pályájának üzenete meglehetősen érdektelen jelenkori közszereplőink számára, így a fiatalság számára sem tudják e politikusi példát vonzóvá tenni. Pedig annak a politikusnak a képe, aki a 19.
Az Amerikai Egyesült Államok létrejötte azt jelentette az emberiség számára, hogy először alakult meg egy olyan állam a középkor kezdete óta, amely nem dinasztikus érdekek védelmét, oligarchiák befolyását, vallások uralmát akarta biztosítani. Hogy az állam feladata lehet az, hogy biztosítsa a keretet a boldogságra való törekvéshez, eddig legfeljebb csak elméleti szinten létezett.
Jelen időszakban, a magyar nemzet útkeresésének időszakában nem haszontalan visszatekinteni Magyarország történetének olyan szakaszaira, amelyek az ország fejlődésének tágasabb utat nyitottak, komolyabb előrehaladást, fellendülést alapoztak meg. Vitán felül áll, hogy Magyarország ilyen hagyományai közé tartozik a magyar reformkor, a 48-as szabadságharc polgári változásai, az 1867 utáni szabadelv? korszak. Ennek a kornak fő gondolata a nemzet felemelkedését célzó liberalizmus volt.
Az önkormányzati választások egyik eredménye a Fidesz igen komoly térnyerése a 94-es választásokhoz képest. Az elégedett szocialista nyilatkozatok ellenére az ő eredményeik csak a közvélemény-kutatásokhoz képest mondhatók jónak. És hiába ismételték meg nagyjából a 94-es eredményüket, úgy tűnik, jelenleg kevés az, hogy népszerűségét nem vesztette el az MSZP: nagyobb erőt kell ahhoz felvonultatni, hogy ismét a legerősebb hazai formációvá váljanak.
Megsértette-e a nemzetet Orbán Viktor miniszterelnök azzal a megjegyzésével, amely a magyarokat mint félázsiai származékot említi, illetve mennyire problémás az, hogy ebből az állításból vezeti le a rendszer megváltoztatásának igényét?

Riport

 
Tizedik születésnapjára készül az SZDSZ, és a párt körül talán több a kérdőjel, mint eddig bármikor. Az önkormányzati választásokon aratott győzelmek (köztük a főpolgármesteri) megakadályozták a kormányfő köréből az SZDSZ ellen tervezett endlösungot, mindazonáltal világosan látszik, hogy a párt tervezett újjászervezésének az eddigieknél is nagyobb ellenszélben kell megtörténnie.

Sport

Előállhat még az a cifra helyzet, hogy az MLSZ a másodosztályból is kizárja a Fradit. Az első osztályú indulást elvesztő klub ugyanis a Fővárosi Bíróságon támadta meg a kizáró döntést. Ezzel az a probléma, hogy az MLSZ alapszabálya, és a sporttörvény szerint is az MLSZ másodfokú döntésével szemben a Sport Állandó Választott Bírósághoz lehet fordulni jogorvoslati kérelemmel. Az MLSZ alapszabályában az is szerepel (FIFA-rendelkezésre), hogy a szövetség tagszervezetei vitás ügyekben nem fordulnak polgári bírósághoz.
 
Bombariadó szakította félbe az FTC csütörtök délutáni egyesületi tanácsülését, amelynek célja elsősorban a Szívós István lemondása után megüresedett ügyvezető elnöki poszt betöltése volt. Az előzetes híresztelések alapján már az ülés legitimitása is kétséges volt, ugyanis a Csúcs-jelentés olyan jogi hiányosságokat tárt fel, amelyek kétségessé tették, hogy lehet-e most törvényes elnökválasztást tartani.
 
Az Ifjúsági és Sportminisztériumban olyan tervezet készül, amely tönkre teheti nagy múltú klubjaink legtöbbjét. Egy tollvonással a minisztériumhoz került több állami tulajdonú pálya. A piaci szemlélet a minisztérium felfogásában úgy jelenik meg, hogy a klubok saját pályájukért bérleti díjat fognak fizetni, ám nem kedvezményeset, hanem piaci szintűt. Ez azt jelenti, hogy ezeket a koncertek bérleti díjaihoz fogják viszonyítani.
 
Az Ifjúsági és Sportminisztérium sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ezentúl nem kap állami támogatást az Újpesti Torna Egylet. Dénes Ferenc helyettes államtitkár szerint a kormány koncepciója az, hogy a sportot piaci alapokra helyezik, így egyetlen sportklub sem kap az államtól támogatást, csak a sportági szövetségeken keresztül.
Kívülről úgy tűnik, mintha a magyar labdarúgóélet minden problémája össze lenne sűrítve ebben az egy képletben. Mióta jönnek és jönnek az újabb és újabb kormányzatok, a magyar focit átlengi egy szó, a "reform" bűvös ereje. Akik pedig politikai szinten döntésközeli helyzetbe kerülnek, rögtön úgy érzik, hogy csak ők azok, akik kedvenc sportágunk összes bajára gyógyírral szolgálhatnak.
 
Vagyis itthon mitől nem az? A hetvenes évek közepe óta Magyarországon egyre hangosabb jelszó a profizmus. Közben játékunk egyre színtelenebb, íztelenebb, élvezhetetlenebb.
Különös szubkulturális élményben volt részük hazai őslényparkunk (Magyar Labdarúgó Szövetség) üvöltözésekkel tarkított rendkívüli közgyűlésére ellátogató FIFA-küldötteknek. A szövetségben jelenleg funkcionáriusként és tisztségviselőként szédületes pályát befutó egykori NB I/B-s labdarúgók és ordítozó egykori világválogatottak között még megcsap bennünket a hatvan- és hetvenes évek áporodott öltözőszaga, ízlelhetjük e korszak – itt – máig élő folklorisztikus ízeit.
"Labdarúgásunk nem tart előrébb, mint társadalmunk" – összegezte kissé keser? szájízzel meghiúsult eb-pályázatunk tanulságait Mezey György, az MLSZ alelnöke. Az UEFA végrehajtó bizottságának döntése hidegzuhanyként érte a bizakodó magyar közvéleményt, és elkezdődött újra a beteges önértékelés? nemzet viaskodása: vajon miként lát engem a külvilág?
Ránk öntötték a labdarúgást irgalmatlan dózisban. Vébé van, mindenki erről akar beszélni, gondolkozni és elmesélni, hozzátenni saját történetét. A labdarúgás korunk egyik legátfogóbb szabadon tágítható metaforája, amely a kor megértését talán legkönnyebben elősegíti. A metaforikus keretben egy elképesztő eposzi folyam hömpölyög, amely magába foglal regéket, hőstörténeteket, meséket és példázatokat, mítoszok születnek, és sorstragédiák döntenek romokba életeket, pályafutásokat.
Az Európa-bajnokság csapataira az jellemző, hogy játékrendszertől függetlenül minden csapat nagy magabiztossággal alkalmazza a különböző taktikai elemek gazdag arzenálját. Ma már nem az tesz sikeressé egy csapatot, hogy egy-egy játékelemet sikeresen alkalmaz, hanem akkor válik sikeressé egy-egy gárda, ha meg tudja teremteni a taktikai alapját az ötletes, gazdag skálájú, improvizatív játéknak.
A dél-amerikai futball szerelmesei – igazi ínyencek – négyévente heteken keresztül éjszakákat töltenek ébren, hogy a Copa Americát nézve ízleljék a szerintük „igazi futball” fogásait. Az idei Copa – a játék színvonala miatt – ínyenctúra helyett szenvedélybetegség lett.
 
Az Eb-döntő előtt az egyik legnagyobb port felverő esemény három portugál futballista eltiltása volt. Az UEFA döntése alapján 6, illetve 8 hónapig nem vehetnek részt nemzetközi mérkőzéseken. A súlyos döntés oka: a francia– portugál mérkőzésen a franciáknak megadott tizenegyest követően a portugál csapat heves reklamálásba fogott, a később eltiltott játékosok pedig a játékvezetőt lökdösték, sőt az egyik játékos a mezét az osztrák bíróhoz vágta.
Lezárultak az Eb csoportkörei, és annak ellenére, hogy a nyolc közé - két kivétellel - futball-nagyhatalmak csapatai jutottak, nem lehet azt mondani, hogy meglepetés nélkül. A négyévente megrendezett Eb mára a világ legmagasabb színvonalú futballeseménye - átlagát tekintve, ugyanis hiányoznak a csoportmeccsekről a gyengébb futballrégiók csapatai. Így az lett volna meglepetés, ha nem történik meglepetés.
Történelmet írtak a spanyolok, és ezen az Eb-n senki nem tudta megakadályozni őket ebben. Még nem volt olyan válogatott, amely két Európa-bajnokságot tudott volna nyerni egymás után, pláne úgy, hogy még közte egy vébét is. Sőt, jelen pillanatban még a következő vébé komoly esélyesei is a hispánok.
 
Egy ország döbbent meg az Üllői úti eseményeken. Azt nem lehet mondani, hogy a történtek váratlanul érték a honi labdarúgást ismerőket, de a gyűlölet ilyen leplezetlen megnyilvánulása azok számára is megrázó volt, akik magyar bajnoki meccsekre járva hasonló élményekben már részesültek.
A magyar labdarúgás legnagyobb botránya ügyében kiszabott büntetéssel az MLSZ-nek és a Magyar Labdarúgó Ligának sikerült úgy felborzolnia a kedélyeket, hogy a példátlanul enyhe szankciókat éppen a vétkes érzi elviselhetetlenül nehéznek, az pedig kezd enyhén homályosodni, hogy május 30-án történt-e valami az Üllői úton, s ha igen, akkor egyáltalán mi. A hat pont lemaradást még a Fradinak is nehéz lesz behozni Fotó: MTI
Ha pályázatot írna ki az MLSZ a Bozóky-éra utólagos elnevezésére, a „cifra nyomorúság” cím eséllyel indulhatna a helyzet meghatározására legalkalmasabb kifejezésként.  Kisteleki István, az MLSZ új elnöke Lothar Matthäus és Bozóky Imre távozóban
Nagyon belekezdtek a csapatok a vébén, és így, a félidő tájékán sem csökken a játék szenvedélyessége. Aminek persze csak örülünk. Ha leülünk egy meccs elé, hogy csak belenézzünk, biztos ott ragadunk a végéig – kivételek persze mindig vannak.

Arcok

A Wass Albertet és Teleki Pált előszeretettel idézgető jelenkorunkban méltat- lanul kevés szó esik Ady Endréről, akinek gondolatvilága legalább annyira időszerű ma, mint volt éppen száz évvel ezelőtt, amikor a Nyugat című irodalmi lap legelső számában megjelentek korszakos versei és esszéi.
Lehet-e közhelyek nélkül írni Karinthyról, és lehet-e ellenállni a kísértésnek, hogy ne anekdoták özönét zúdítsuk az olvasóra? Karinthy évtizedeken keresztül szórta sziporkáit Pest utcáin és kávéházaiban, és számos pesti történetnek maga a hőse. A pesti élet szellemi kisüléseinek egyik katódja.
„Kimeresztette a nyakát. Vitte a nagyerős lelke.” (Karinthy Frigyes: Így írtok ti…) Ez az a Móriczról általánosan kialakult kép, amely Karinthy paródiájában is megjelenik, és amely a mai napig akadályozza Móricz elfogulatlan olvasását. A szegények, elnyomottak, kisemberek – a parasztság írója. Valakit ez riaszt el műveinek olvasásától, aki pedig ezt kéri számon rajta, az meglepődik, és nem tudja hová tenni az életmű bizonyos elemeit.
„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban.” A baráttól, Csokonaitól származó idézet találóan jellemzi a kort, amelyben születtek, s így Kazinczyt is, aki személyében és pályájában is korának jelképes erejű alakjaként pontosan megjeleníti az akkor jellemző dilemmákat, törekvéseket.

Hit és értékek

Egy nemzedék életérzésének alapkifejezője Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című műve, amely sokak szerint a pop-rock-hippiellenes kommunista propaganda kirakatdarabja volt. A regényt a kritikusok szerint Presserék  jóindulatú félreértelmezése tette a magyar popkultúra emblematikus alapművévé.
Nem egyszerűen politikai ideológiák, nacionalizmusok különbsége határozta meg a II. világháborúban szemben álló hatalmak vezetőinek döntéseit, cselekedeteit. Nem csak politikai rendszerek belső logikája vagy birodalmak hatalmi törekvései alakították az események menetét. Az emberiség történetében addigi legnagyobb pusztulást előidéző gondolatok ennél mélyebbről, az emberi szív rejtekeiből törtek elő.
Kerékpárosok, atléták doppingügyei; sízők, labdarúgók, egyéb sportágak szexborányai. Úgy tűnik, hogy mára a sport – vagy legalábbis az élsport egy része – a kontrollálhatatlan testkultusz terepe és a fékevesztett érvényesülési vágy eszköze lett.
1566-ban, a mohácsi csata negyvenedik évfordulóján Szulejmán oszmán szultán ismét személyesen vezette a török sereget Magyarország ellen. A hódítók célja Bécs és ezen keresztül a nyugati kereszténység eltiprása lehetett, ám egy maroknyi hős Zrínyi Miklós vezetésével keresztülhúzta a szultán számításait.

Fókusz

 
"A keresztény egyház feje által küldött korona tette I. Istvánt felkent királlyá, és ez tette lehetővé az ország csatlakozását a keresztény Európához. Ez a korona a mindenkori magyar állam élő szimbóluma, a nemzeti egység kifejezője." Röviden öszszefoglalva ezekkel a szavakkal indokolta Orbán Viktor miniszterelnök azt, hogy miért volt szükség szerintük a korona átköltöztetésére a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe.
 
A negyvenéves kommunista diktatúra lehetetlenné tette, hogy a holokauszt kérdését szabadon tisztázza a társadalom, szembenézzen a kérdés megrázó oldalával, megvizsgálja a tragédiáig vezető utat, és a tisztázás után kialakítsa azt a közmegegyezést, amely aztán a közös, élő lelkiismeret védőpajzsaként megakadályozhatja az újabb szörnyűségek megtörténtét. A rendszerváltás után 1994-ben, a vidéki zsidóság kitelepítésének 50.
A jelenkori történelemhamisítás jeles példájával találkozhat az, aki kezébe veszi a Fidesz 2001-es programtéziseinek A történelem főutcáján cím? vitairatát.
 
Az újratemetések korában egy újabb fejezet Hóman Bálint újratemetése. Azt, hogy nem egyszerűen az elmaradt végtisztesség megadásáról van szó, jelzik a temetésen részt vevő prominens, politikai és tudományos közéleti személyiségek. Jelenlétük irányt jelez, azt, hogy számukra felvállalható Hóman Bálint öröksége, azt, hogy eszmei elődjükként tekintenek az elhunytra.
 
Az elmúlt hetek belpolitikai viharai példátlan tűzijátékot hoztak. A miniszterelnök februárig nem is ígér konszolidációt, az MSZP hatalomkoncentrációval vádolja a kormányt, az SZDSZ szerint a Fidesz egyetlen ígérete valósult meg: jelenleg tényleg a kormányváltásnál nagyobb változás megy végbe. A kormány "egészpályás letámadásának" alkotmányossági kérdéseiről kérdeztük Szikinger István alkotmányjogászt. – Ön szerint milyen ennek a kormánynak a hatalomfelfogása, mire törekszik ez a kormány?
Az önkormányzati választások egyik eredménye a Fidesz igen komoly térnyerése a 94-es választásokhoz képest. Az elégedett szocialista nyilatkozatok ellenére az ő eredményeik csak a közvélemény-kutatásokhoz képest mondhatók jónak. És hiába ismételték meg nagyjából a 94-es eredményüket, úgy tűnik, jelenleg kevés az, hogy népszerűségét nem vesztette el az MSZP: nagyobb erőt kell ahhoz felvonultatni, hogy ismét a legerősebb hazai formációvá váljanak.

Vélemény

Oda jutottunk, ha ma Magyarországon valaki felteszi a kérdést, hogy országunknak valóban pályáznia kell-e a 2012-es olimpia megrendezésére, azt könnyen lehazaárulózhatják. Ezért ezt a kérdést nem is teszi fel senki. A labdarúgással köny-nyen hasonlóképpen járhatunk. Ezért könnyítette meg kissé a helyzetünket, amikor a Magyar Labdarúgó Szövetség alapításának 100. évfordulóján rendezett magyar–német meccsen tiszteletét tette Sepp Blatter, a FIFA elnöke.
Úgy tűnik, hogy majd két hét sem volt elég a baloldalnak a jelentős mértékű választási vereség feldolgozására. A megrendítő erejű KO hatása még nem szivárgott le tudatalattijukba, a vereséghez vezető rossz beidegződések tovább működnek.
No, most már megálljunk! – sóhajt fel a Millenniumi Országjárót kezében tartva az olvasó Petőfi Sándorral –, mert itt van már a Kánaán! A Miniszterelnöki Hivatal kiadványával már ötödször ragyog be a szellem napvilága minden ház ablakán, akár akarják, akár nem. Ez pedig nagy nemzeti költőnk szerint biztos jele a Kánaán elérkeztének. A költővel vagy nélküle, de a kiadványnak is ez a fő üzenete.