Korbuly Dezsõ írásai

Korbuly_Dezso
2012. 01. 06. (XVI/01)
Vélemény

Nemzeti hitvallás és a függetlenség

Az új alaptörvény „Nemzeti hitvallás”-nak nevezett elõszava az alkotmány szellemi alapját kívánja nyújtani, és végigtekint Magyarország történelmén Szent Istvántól napjainkig. Korlátlan önrendelkezési joggal azonban Magyarország utoljára Mátyás király uralkodásának idején rendelkezett.
56_Budapest
2011. 10. 28. (XV/43)
Hit és értékek

Egy félbemaradt lincselés

1956. november 1-jén, mindenszentek napjának kora délutánján sûrû köd gomolygott a pesti belvárosban. A tereken nagy magyarok szobrai körül gyertyák égtek a forradalom áldozatainak emlékére. A forradalom kitörésekor egy bajai gyalogsági laktanyában tartózkodtam, és ez volt az a szerencsés körülmény, amely megakadályozott abban, hogy hõs legyek.
Rakoczi
2010. 11. 12. (XIV/45)
Hit és értékek

Az elárult fejedelem

300 éve mondták ki a Rákóczi-szabadságharc végítéletét

Rákóczi szabadságharca, mint minden magyar felkelés, befe­jezet­len, célki­tűzését tekintve sikertelen volt. Ez nem csak a ked­ve­zőtlen körülményeken és a kurucok politikai-földrajzi elszigeteltségén múlott. A majtényi síkon véget ért nyolcéves harc kudarcát belső, a magyarság lényegében gyökerező okok idézték elő.
2010. 08. 06. (XIV/31)
Hit és értékek

Zsákutcába vezetett történelem

Máig hat a magyar vezetői réteg torzulása

A magyar egyéniség, a nemzeti jellem évszázadokon keresztül alakult ki. Ezért nem utolsó sorban a magyar nemesség, a „politikai nemzet” magatartása, életfelfogása, erényei és hibái hatnak mindmáig a magyar karakterre, amit Bibó István egyik tanulmányában „elferdült magyar alkat”-nak nevezett.
vesszen_trianon1
2010. 03. 26. (XIV/12)
Hit és értékek

Trianonig és utána

Kossuth figyelmeztetése: a Monarchia bukása eltemeti Magyarországot

A középkori Magyarország erős, jelentős állam volt, a 16. században mégis a török invázió áldozata lett, mert a keresztény Európa cserben­hagyta. Amikor a 17. század végén Magyarország közös európai erőfeszítés során végre felszabadult a 150 éves oszmán uralom alól, kiderült, hogy az ország nagy része lakatlanná vált. Az elkövetkező évtizedekben, különösen Mária Terézia uralkodása alatt, elsősorban német telepesek jöttek tömegesen az országba. De szép számmal érkeztek szerbek és románok is.
prohaszka_ottokar
2010. 03. 05. (XIV/9)
Hit és értékek

Prohászka Ottokár ellenségei

Tőkések, szakszervezetek és a zsidók: ellenük harcolt a püspök

Lángoló indulat, megragadó fellépés, ellentmondást nem tűrő érvek. Kortársai így jellemezték a múlt század első felének talán legnagyobb hatású magyar katolikus főpapját. Prohászka Ottokár általános választójogot és társadalmi megújulást sürgetett, ugyanakkor kérlelhetetlenül harcolt a zsidóság „csendes honfoglalása” ellen.
korbuly
2008. 07. 11. (XII/28)
Hit és értékek

Útkészítők

A magyarországi politikai katolicizmus és az első zsidótörvény

Hetven éve fogadták el a magyar parlamentben az első zsidótörvényként ismert jogszabályt. Néhány hete Karsai László történész (Fajvédők és csendestársak. Hetek, 2008. június 27.) írt a törvény születésének körülményei­ről.
cecil
2006. 05. 05. (X/18)
Háttér

Hatvan éve zajlott a magyarországi németek kitelepítése

Egy batyuval jöttek, egy batyuval menjenek

Hatvan éve, 1946 tavaszán zajlott a magyarországi németek kitelepítése. Az etnikai alapon elrendelt kollektív büntetést csak Rajk László belügyminiszter 1946. május elején hozott rendelete enyhítette. A népi németek áttelepítését azonban – igaz, nem nyugati irányban, hanem a meghódított keleti területekre – eredetileg Adolf Hitler kezdeményezte, és a Horthy Miklós is kitűnő ötletnek tartotta.
Itt írták alá a potsdami szerződést
bpostroma
2005. 01. 21. (IX/3)
Fókusz

Budapest ostroma, ahogy egy 12 éves gyerek átélte

Apám rövid szabadsága karácsony előtt lejárt, vissza kellett térnie egységéhez. Egyik reggel zöld katonai gépkocsi jött érte. Apám búcsút intett nekünk, anyám pedig elfordult, hogy ne lássam könnyeit. De nem kellett sokáig búsulnia, mert a kocsi alig néhány óra múlva visszatért. Az oroszok ekkor már bekerítették Budapestet.
Ostrom után. Ennyi maradt Fotó: MTI
2004. 04. 29. (VIII/18)
Fókusz

Quo vadis, Európa?

2004 csodálatos évnek készül. Az Európai Unió egy csapásra tíz új taggal bővül, és talán modern, demokratikus alkotmányt is kap.
12következő ›utolsó »
Tartalom átvétel RSS Csatorna

PARTNEREINK: