Karsai László írásai

pogrom
2012. 01. 20. (XVI/03)
Hit és értékek

70 éve kezdődött az Endlösung

Konferencia Wannseeben, 1942. január 20.

A Berlinbe látogató turisták olykor a városnéző busz helyett a gyors, pontos és tiszta S-Bahn gyorsvasútra is felülnek. Az S1-es a festői Oranienburg állomástól száguld végállomása felé, érintve többek között a Brandenburgi Kaput és a Postdamer Platzot is. A holokauszt történetét ismerők talán megborzonganak, amikor a végállomásra érnek, amely a kies tóparti üdülőhelyen, Wannseeben van. Itt, az Am Grossen Wannsee 56-58. sz. alatti elegáns, egyemeletes villában (képünkön balra fent) gyűltek össze hetven éve, 1942.
nyilas_zaszlo_szalasi
2010. 10. 08. (XIV/40)
Hit és értékek

A nyilas zászlók története

Azok a szélsőjobboldali rasszisták, akik napjainkban elsősorban a Jobbik gyűlésein, tüntető felvonulásain a (nyilaskereszt nélküli) árpádsávos zászlót lengetik, nem csak mint antikommunista szimbólumot használják ezt a zászlót. A Jobbik történész vezetői is jól tudják, hogy Szálasi Ferenc náci kollaboráns nyilasainak nyomdokaiban járnak.
Katyn_1
2010. 04. 16. (XIV/15)
Háttér

Katyn 1940 - Sztálin döntött a lengyel értelmiség likvidálásáról

A Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása (1939. augusztus 23.) után alig telt el egy hét, és Adolf Hitler, a náci Harmadik Birodalom vezére megindította csapatait Lengyelország ellen. Sztálin, a Szovjetunió teljhatalmú diktátora több mint két hétig óvatosan várt, figyelt.
Madagascar-Pos
2010. 03. 26. (XIV/12)
Háttér

A Madagaszkár-terv

Hitler az erőszakos kitelepítés helyett a kiirtást választotta

Az európai zsidók Madagaszkár szigetére történő deportálását („kivándoroltatását”) már az 1920–1930-as években több lengyel, francia, dán, sőt magyar antiszemita is felvetette. Az ötlet egyes források szerint eredetileg brit antiszemitáktól származott, akik csak a franciákat akarták bosszantani.
magyar_holokauszt
2010. 02. 26. (XIV/8)
Fókusz

Kétszáz pengő egy kulacs vízért

A MÁV és a holokauszt

Február elején a chicagói székhelyű amerikai szövetségi bíróság előtt a magukat a „Magyar Holokauszt Áldozatai”-nak nevező, főleg az Egyesült Államokban és Izraelben élő zsidók keresetet nyújtottak be a MÁV ellen. Tizenhat oldalas beadványukban azt állítják, hogy a MÁV vasútállomásain a vasutasok 1944-ben kirabolták őket, többük rokonait, hozzátartozóit meggyilkolták. Összesen 200 ezer magyar hivatalnok, csendőr, rendőr, vasutas, katona, orvos vett részt a magyar zsidók gettósításában, deportálásában.
szalasi_fasisztak
2010. 01. 15. (XIV/2)
Hit és értékek

A hungarizmus büszkesége

Szálasi Ferenc mozgalma és az árpádsávos zászló

Szálasi Ferenc 1942 augusztusában felháborodott azon, hogy a Horthy-rendszer immár nemcsak a nyilasok eszméit, gondolatait próbálja „ellopni”, kisajátítani, hanem zászlójukat is. A Budapesti Nemzetközi Vásárral egy időben, a Műcsarnokban és a Szépművészeti Múzeumban megnyílt időszaki kiállításon a Kállay-kormány propagandistái az addig csak a nyilasok által használt árpádsávos zászlót is elővették.
Molotov___Ribbentrop
2009. 08. 28. (XIII/35)
Hit és értékek

Gyilkosok és cinkosok

70 éve írták alá a Molotov–Ribbentrop-paktumot

1939. augusztus 22-én Berlinben hivatalosan bejelentették, hogy Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést köt egymással. A hír bomba-ként robbant, az angol parlamentben néhány képviselő a hírszerzés kudarcát emlegetve kényelmetlen kérdéseket tett föl Lord Halifax külügy-miniszternek, aki azt mondta, hogy semmiféle jelentősége sincs a német–szovjet szerződésnek. Szálasi Ferenc Halifaxnál valamivel jobban értékelte a szerződést. Börtönnaplójában augusztus 26-án „óriási jelentőségű dolognak” nevezte.
hitler
2009. 06. 12. (XIII/24)
Hit és értékek

Megtévesztve

Kiállítás a náci propaganda erejéről

1993 áprilisi megnyitása óta a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum (hivatalos nevén: United States Holocaust Memorial Museum - az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma) a jeruzsálemi Jad Vasem után a világ második legnagyobb ilyen jellegű intézménye. A hatalmas, szürke, négyemeletes épület a Smithsonian Múzeum-együttes része, a Lincoln-emlék­műtől és a Fehér Háztól pár percnyire, az amerikai főváros központjában, a Raoul Wallenbergről elnevezett téren, a Mall közvetlen közelében áll.
grof_teleki_pal
2009. 05. 08. (XIII/19)
Hit és értékek

A lejtőn nincs megállás

70 éve fogadták el a második zsidótörvényt

Hetven éve, 1939. május 5-én jelent meg az 1939. évi IV. tc. „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”, közismert nevén a második zsidótörvény. Kéthly Anna, amikor egy évvel korábban a Szociáldemokrata Párt nevében bírálta az úgynevezett első zsidótörvény-javaslatot, figyelmeztette képviselőtársait: „…jön majd a licitálás, mint ahogy voltak is, akik a 20 százalék helyett az 5 százalékot kívánták, majd a végleges kiirtást a gazdasági életből, sőt egészen a fizikai lét elpusztításáig mentek el”. Igaza lett.
2009. 04. 24. (XIII/17)
Hit és értékek

Mi vezérelte a halálgyárak iparosait?

Az SD-tiszt, aki gyűlölte Bachot

„Könnyű az áldozatokat megérteni: velük valami rettenetes történt, és ennek megfelelően reagáltak. De reakcióik érthetők. Nehezebb az elkövetőket megérteni, de ha sikerül őket megérteni, ebből tanulhatunk, ez befolyásolhatja világszemléletünket” – állítja az utóbbi évek legsikeresebb és egyben legvitatottabb holokausztregényének szerzője, Jonathan Littell.
12következő ›utolsó »
Tartalom átvétel RSS Csatorna

PARTNEREINK: