Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Háttér

A Zuschlag-ügyre adott hétpontos miniszterelnöki „tisztasági csomag” terve akár össznépi szinten is üdvözölhető lenne, ám kérdéses, hogy a politikai elit megtisztításáért érdemi lépésekre képes politikai elit mennyire lesz motivált a konkrét törvények meghozatalában.
Napokra volt az ország az államcsődtől és attól, hogy négyszáz forintba kerüljön egy euró. Ez azt jelentette volna, hogy minden magyar embernek a vagyona, fizetése vagy nyugdíja 30–40 százalékkal kevesebbet ért volna. A törékeny helyzetet az okozta, hogy pár hétig nem volt Magyarországon olyan erő, se politikai, se pénzügyi, amely képes lett volna megakadályozni az összeomlást.
2002 a kampányok éve is volt. Érdekes, hogy a Fidesz-MPP tudatos, zavaroktól mentes kampánya ellenére is elvesztette a választást, az MSZP nemegyszer ellentmondásos "politikai marketingjével" szemben. 
„Ha egy politikus »fent« van, akkor azért kell szövetségeket építenie, hogy ott tudjon maradni. Ha »lent« van, akkor azért, hogy képes legyen felemelkedni. Köztes állapot pedig nincs” – ezt tartják az MSZP-frakcióban Kiss Péter kancelláriaminiszter politikai ars poeticájának. A politikus szisztematikus szövetségépítő, lehetőség szerint konfliktuskezelő magatartásáról legendák keringenek a pártban. Portré Kiss Péterről.
Az MNB rendelkezik akkora devizatartalékkal, hogy a 320-330-as szint körül megállítsa a forint/euró árfolyamot, ám ehhez mind az eddigi gazdaság­politikával, mind Matolcsy Györggyel szakítani kell. Minimum. Más esetben drámai árfolyam és államcsőd következhet.
Dr. Juhász József történész, az ELTE BTK Politikaelméleti Tanszékének tanára, Jugoszlávia-szakértő:
"Elfogyott a kormányrétes" – vetette oda nekem színlelt szomorúsággal Pista bá\', aki ekkora már kissé csalinkázva járt, majd huncutul hozzátette, hogy miért nincs mégsem komoly aggodalomra ok: "Ingyen sör azé\' van még."  Vörs egy napra híres lett 
"A Nyírfa-tisztek áldozatok voltak. A jelenlegi kormányzat a korábbi kormányzat jogutódjaként kárpótolja ezeket az embereket..."    Fotó: MTI
1991-ben az akkor még Fidesz-lapnak számító Magyar Narancs (MN) augusztus 20-i egyházi ünnepségek kapcsán a "spirituális terror" víziójával riogatott, azt tanácsolva olvasóinak, hogy "5 napig ne vegyen újságot, ne nézzen televíziót, ne hallgasson rádiót, ne menjen utcára, csukja magára az ajtót".  Az 1990-es évek elején a Fidesz még élcelődött az MDF úgynevezett "keresztényiességén", a köztelevízió "megszentelésén", sőt magán a Szentatyán is.
Tizenöt éve, november 26-án alakult meg a MISZOT, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Az elnevezés első hallásra egy a sok unalmas szervezet közül. Mindjárt más, ha megnézzük hogy az akkoriban többnyire teljesen ismeretlen szereplőkből mi lett azóta. Stumpf István, a szervezet elnöke az Orbán-kormány kancellária minisztere volt. Kövér László alelnök ugyancsak a miniszterségig vitte. Mindketten a hazai jobboldal prominensei. Gyurcsány Ferenc alelnökből a baloldali kormányban lett miniszter.

Belföld

Történelmi esemény, mikor felbomlik egy koalíció. Különös, hogy az a Kóka János adta ki Gyurcsány Ferenc útját, akiből éppen a miniszterelnök kreált politikust, majd segítette, hogy pártelnök legyen az SZDSZ-ben. Bár vannak, akik előre kitalált forgatókönyvről beszélnek, de a legvalószínűbb, hogy mindez csak badarság. Láthatóan senki sem ura a helyzetnek, mégis sokan felszabadulásként és nagy lehetőségként élik meg a szituációt.
A MSZP–SZDSZ-kormányzás mélypontján sem fordult elő, hogy Pokorni Zoltánhoz és Hoffmann Rózsához hasonlóan a nyilvánosság előtt „alázzák” egymást kormánypárti politikusok. Fideszes forrásaink szerint ehhez többek között az is kellett, hogy az elmúlt hónapokban többször is hazugságon kapják Hoffmann Rózsát, aki kereszténydemokrata politikusként azért lett oktatási államtitkár, mert oktatási filozófiája közelebb állt Orbán Viktoréhoz, mint Pokornié.
„Nagyon leegyszerűsítve arról vitatkozunk, hogy a szegénységpolitikát lehet-e rasszista alapon folytatni.
Ennyi szabadkozó, mentegetőző és magyarázkodó kormánypárti képviselővel régen lehetett találkozni a Parlamentben, mint kedden. A magán­beszélgetésekben szinte mindenki kínosnak tartotta, hogy Lázár János az Alkotmánybíróság (AB) végkielégítésekre vonatkozó határozatára „visszakézből” azt nyilatkozta: csökkentik a grémium jogait. Volt, aki szerint az ifjú politikus legalább akkora hibát követett el, mint amikor Kóka János a Playboyban a másfél milliós órájáról és a magánhelikopteréről beszélt.
Nem telik el úgy nap, hogy kormánypárti politikusok ne emlegetnék az MSZP izraeli kampánytanácsadójának, Ron Werbernek a nevét olyan összefüggésben, mint aki miatt újra a „gyűlölet útjára” lép a szocialista párt.
A Fidesz nyer és pont – így írható le a 2010-es választások egyszerűsített képlete. A lefutottnak látszó pártverseny ellenére a voksolási algoritmus jóval bonyolultabb. A „bajuszpártként” is emlegetett MDF-SZDSZ koalíció esetleges bejutása akár meg is akadályozhatja, de biztosan megnehezítheti a Fidesz kétharmados mandátumszerzését. Az MSZP vezetőinek rémálma viszont egy 4,5 százalékos MDF.
Az MSZP médiapolitikájának vezetői azért lobbiztak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által kereskedelmi televíziók számára két éve kiírt pályázaton, hogy a frekvenciát ne az általuk túl liberálisnak ítélt Írisz TV, hanem az RTL Klub nyerje – állítja Csintalan Sándor MSZP-s parlamenti képviselő, aki a döntés idején a párt elnökségi tagja volt.
Három hét leforgása alatt miniszterelnököt cserélt az MSZP, ami a gyorsasága miatt akár – ha menetközben nem történnek paródiába illő jelenetek – egy világraszóló sikerként is elkönyvelhető lenne. A szocialisták között egyébként egyre többen vélik úgy, hogy a távozó Gyurcsány Ferenc megerősödve került ki a történésekből. A politikai elemzők szűk mozgásteret jósolnak Bajnainak, a piacok és a külföldi sajtó viszont szeretik.
Vélhetően nagy örömmel töltötte el Gyurcsány Ferencet, hogy rövid időn belül kétszer is szembe találkozott Orbán Viktorral, a jobboldal első számú szimbólumával. Egyrészt rátapintott az Fidesz ideológiájának fő tézisére, s válaszra méltatták, másrészt a világhír? magyar atomtudós, Teller Ede temetésén ő képviselte Magyarországot, és nem Orbán. 
Július 17-én kezdődnek meg a hivatalos tárgyalások a kormányváltás után kipaterolt Nemzetközi Valutaalappal a nemzetközi hitel­szerződésről. A magyar kormány hosszas huzavonát követően kapott időpontot, miután az Országgyűlés elfogadta a jegybanktörvény módosítását. Vezető közgazdászok között tartja magát az a nézet, hogy Orbán valójában nem is akar IMF-szerződést, csak akkor, ha a ked­vezőtlen gazdasági folyamatok miatt elkerül­hetetlen.
Már az év fele is eltelt, de eddig – a kormány „emlékezetpolitikája” miatt - óriási kihagyott helyzetnek tűnik a  holokauszt 70. évfordulójának méltó megrendezése.
Amióta a magyar társadalomban nagyobb teret nyert az agresszió, azóta iskoláinkban is radikális változás állt be ezen a területen. A tanárok, diákok és a szülők nemegyszer korábban nem tapasztalt módon, durván intézik el egymással vitás ügyeiket. A negatív folyamatokra példa a napokban Szegeden történt eset.
Interjú Horn Gyulával, a Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) elnökével, volt miniszterelnökkel Horn Gyula a Pilvaxban. "Nagyon sok embert félemlítenek meg"    Fotó: Somorjai
„A KDNP számára legsikeresebb négy éven vagyunk túl a rendszerváltás óta” – jelentette ki lapunknak Rétvári Bence, a párt alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
„Ha kellő körültekintéssel jártunk volna el, akkor nem itt tartanánk” – nyilatkozta a Heteknek adott interjújában Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, aki szerint az MSZP-ben félnek „kimondani, hogy problémák vannak, mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé.”
Újabb megszorítócsomag, növekvő munkanélküliség, kultúrharc és ideológiai háború, kommunistázás, Fodor Gábor és Dávid Ibolya pártelnöki bukása – többek között ez várható 2009-ben Magyarországon.
Hősöknek tartja Kondor Katalint, Hollós Jánost és a rádiókuratórium fideszes tagjait a jobboldali közvélemény azért a küzdelemért, mellyel megakadályozzák, hogy a Magyar Rádiót a baloldal újra "megkaparintsa". Megsüvegelik őket, mert a konzervatív táborban elevenen él az a vélemény, miszerint a magyar sajtó kilencven százalékban baloldali-liberális, és csak tíz százalékban jobboldali, miközben a társadalomban nem ilyenek ezek az arányok.
Nemcsak ellenzéki oldalról, hanem a Fidesz vezető politikusai is élesen bírálják a Hoffmann Rózsa államtitkár által jegyzett felsőoktatásireform-tervet. Egy diákvezető egyenesen „sértődött professzorok ámokfutásának” minősítette a koncepciót. Az alapkérdés viszont az, hogy miként lehetne a magyar felsőoktatás minőségét javítani, hogy ha már büszkék vagyunk a magyar „szürkeállományra”, akkor legalább egy egyetemünk kerüljön be a világ 300 legjobb egyeteme közé.
– Egy interjúban úgy nyilatkozott, megtalálta a lelki békéjét, "a Jóistennel és önmagával" is harmóniában él. Mi még a Hajdú János-féle Hét cím? műsorból emlékszünk Önre. A lelki békéje a baloldalról a jobboldalra vezető út során is megmaradt? 
Tóth Károly a bizottsági terem előtt, egyik kezében az elmaradhatatlan füstölgő cigarettájával, másikban egy mobillal adja a jelentést: "A fideszesek már itt vannak, de a meghívottak lent a kapuban vacognak, mert nem gondoskodtak nekik belépőről. Intézkedtem, Demeterék ezt is nekünk köszönhetik. Simon még nem ért ide, siessetek." 
A kommunista titkosszolgálat keze is benne lehet, hogy a magyar üzleti elit szereplői nemzetközi mércével mérve igazi offshore-lovagoknak tekinthetők. A „tutira” feltehetőleg a szovjet és a bolgár elvtársakkal együtt leltek a magyar külkeresek, bár mindezt szigorúan titkosnak minősített dossziék őrzik. Az üzlet kormányokon átívelő mértéket öltött. Egy főre vetítve 22 ezer dollárt, csaknem hatmillió forintot veszített Magyarország.
Elég lelombozó a hangulat a baloldali pártokban, de nemcsak Falus Ferenc főpolgármester-jelölt vödrös videója és félreérthetőre sikerült nyilatkozatai miatt.
Újra a kormányon múlik, hogy tovább bővíti-e az állambiztonsági iratok megismerhetőségét, vagy sem. Az SZDSZ nyomására ugyanis téma lett, hogy az úgynevezett Kenedi-jelentés ajánlásait érdemes lenne a gyakorlatba is átültetni.
Magyarországon két egymástól elkülönülő szélsőjobboldali szervezet tevékenykedik. A szkinhedeket tömörítő Vér és Becsület "baráti kör" tagjait a másik szervezet, a Szálasi Ferenc radikális hungarizmusát való Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai "hőzöngőknek" tartják. A második világháborút követően Szálasi – akit 1946-ban emberiség ellen elkövetett bűnökért kivégeztek – gondoskodott utódjáról.
Meddig bírja Gyurcsány Ferenc, és ki lehet az utódja? – hangzik el egyre többször a kérdés. Megismétlődhet-e a Medgyessy Péter leváltásakor megismert forgatókönyv, vagy most alapvetően más a helyzet? A Hetek politikusokkal és tanácsadókkal folytatott háttérbeszélgetéseket a kérdésről.
Egyre bizonytalanabb, hogy mi lesz a kimenetele a koalíciós válságnak. Az elmúlt hetekben mindenki forgatókönyveket gyártott, de az MSZP-re nézve az egyik legrosszabb fejlemény, hogy információink szerint egyre mélyebb a nézeteltérés Gyurcsány Ferenc és a többi szocialista vezető között. Bár a miniszterelnök távozására kevesen tennének, mert nem látszik senki sem, aki „király­csináló” tudna lenni az MSZP-ben.
Meglepte a magyar bankárvilágot, hogy az Orbán-kormány váratlanul az IMF-hez fordult, mert lényegesen jobban áll Magyarország, mint 2008-ban, amikor ugyanez történt. Bár az elmúlt hetekben történtek zavarok az állampapírpiacon, de a tartalékokból hónapokig kihúzta volna az ország.
Felesleges azon gondolkodni, hogy 2009-ben megbukik-e a miniszterelnök, vagy sem, mert nem ez a lényegi kérdés. Legalábbis így véli Bozóki András politológusprofesszor, a CEU tanára, akivel a demokráciát érő kihívásokat, egy esetleges világkormány létrejöttét és a civilizációk háborúját vettük számba.
Hazafi ZsoltOrbán Viktor populista, autoriter vezető, hataloméhes, igazi "szélkakas", míg Gyurcsány Ferenc politikai szerencselovag, puccsista, aki a kormányzás helyett kapkod, dilettáns, csak összezavarja a dolgokat. Így jellemezhetnénk a két fő politikai oldal vezetőjének "arculatát", ha hitelesnek fogadnánk el az egymásról kialakított képüket. 
Miközben a Demokratikus Koalíció politikusai továbbra is kitartanak amellett, hogy az előző ciklus titkosszolgálati vezetői ellen visszataszító koncepciós eljárás zajlik, addig szemmel láthatóan a többi baloldali ellenzéki párt „oldalaz” ki az ügyből.
A magánnyugdíjpénztárak kommunikációs offenzívát indítanak az Orbán-kormány pénztárak megszűnését célzó politikája ellen. A költségvetés a jövő évre 530 milliárd forintnyi megtakarítás „államosodásával” számol, de nagy kérdés, hogy a pénztártagok a kormány szándékai szerint cselekszenek-e.
Pattanásig feszült a helyzet az LMP-ben: a párt egyik szárnya együttműködést szeretne a többi demokratikus párttal, azonban ha nem kapnak erre felhatalmazást a hétvégi kongresszuson, akár ott is hagyhatják az LMP-t. Schiffer András frakcióvezető ezzel kap­csolatban a Heteknek azt mondta, hallotta ezeket a véleményeket, de nem szereti az ultimátumokat.
A Fidesz körül kialakult „politikai erőtérben” legalább öt érdekcsoport igyekszik megszerezni a vidékfejlesztési és az agrárterület irányítását.
Sem a pártjában, sem a parlamentben nem veszélyezteti semmi Gyurcsány Ferenc pozícióját. Kihívója ugyanis nem akad, az SZDSZ pedig a válságra való hivatkozással beadta a derekát. Pedig ősszel még úgy tűnt, hogy a liberálisok kikényszerítik a miniszterelnök távozását. Fotók: Vörös Szilárd
Miért és hogyan lett ön az új megfigyelési ügy politikai arca?
Bár a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentette be, hogy Magyarország újra tárgyalóasztalhoz ül ez IMF-fel és az EU-val, de meglepetésre mégsem a tárcavezető folytatja a tárgyalásokat, hanem Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
A világszerte ismert Pulitzer József óta Paul Lendvai az egyik legismertebb magyar származású újságíró, aki Nyugaton is tiszteletre méltó karriert tudott befutni. Egy laptársunk állítása szerint Kádárék önkéntes informátora volt. Egykori ellenzékiekkel és Bécsben élő újságírókkal igyekszünk tisztázni, hogy e súlyos állításból mi lehet igaz.
Molnár Csaba 36 éves fiatalember. Három diplomája van. Két nyelven beszél, és kétgyermekes családapa. A rendőrség egyik büszkesége volt. Ő csalta lépre Bécsben Kulcsár Attila álbrókert, a K&H-ügy kulcsfiguráját. A nyomozást is ő kezdte el. Az ügyészség pár hónap múlva megvádolta, miszerint egy szír pénzváltótól ajándékot fogadott el, és cserébe törvénytelen szívességet nyújtott. Magyarán: megvesztegették.
Orosz finanszírozás, MSZP-s érdek, Csurka csatasorba állítása, személyes ügyek feltérképezése, sajtóössztűz - a Fidesz mindent bevet, hogy visszakalapálja a középosztályban is egyre erősödő Jobbikot. Pedig nemrég Orbán azt hitte, egy kormányzói ejnye-bejnye elég lesz a Jobbik marginalizálásához, most már viszont - bár nem valószínű - azt is számításba kell venni, hogy egy erős Jobbik és egy jól szereplő MSZP veszélybe sodorhatja a Fidesz parlamenti többségét.
Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét.
A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban – derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna.
Lényegében nem változik a köznevelési törvény koncepciója, a „renitens" Pokorni Zoltán irányításával a Fidesz-frakció módosító indítványai csak finomítják az Orbán Viktor és Hoffman Rózsa által kitalált központosító törekvéseket tartalmazó szabályozást.
A Fidesz már azon dolgozik, hogy 2010-ig jó kapcsolatot építsenek ki az IMF-fel, mivel nekik is szükségük lesz a Valutaalap segítségére.
„Nehéz tényleges választási lehetőségekről beszélni. Így nem csoda, hogy sokan a magánnyugdíjpénztárak állomosításáról beszélnek” – nyilatkozta Orosz Dániel, az AXA-csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója a kormány nyugdíj-rendszert érintő intézkedései kapcsán. Szerinte a magánnyugdíj célú megtakarítások részleges felélése, illetve a folyó költségvetési hiánycélokra való felhasználása csupán „halvány karikatúrája” a strukturális átalakításokból eredő hatékonyságjavulásnak.
Heves nézeteltérésről szivárogtak ki hírek az eddig totálisan egységesnek látszó Fidesz felső vezetéséből. A vita nyomán már változások is történtek a párt különböző szint? kommunikációs stábjai között, a frakció sajtóosztályán pedig többen szabadságra mentek. 
Az LMP két szárnya közötti rivalizálás odáig vezetett, hogy képletesen szólva egyikük sem rántotta el a kormányt az ütközés előtt.
Sokat és ellentmondásosan változott az ország húsz év alatt, összességében most mégis sokkal jobb a helyzet, mint a rendszerváltáskor. Több a szabadság, számos területen szemmel látható a fejlődés, nagy általánosságban jobbak az egzisztenciális életfeltételek - noha érezhető a szociális leszakadás, a társadalom kettészakadása is.
Interjú Pallag Lászlóval, az FKgP alelnökévely  Pallag László. "Le akarnak szalámizni bennünket" Fotó: V. Sz.
Bajnai a nagy fékező. Legalábbis így lehet összefoglalni neves magyar közgazdászok véleményét a Bajnai-csomagról, melynek egyik erénye – ha végrehajtják –, hogy fékezi az adóssághegy növekedését. A Hetek Közéleti Klub vendégei Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, Kira Péter, a Leumi Bank Svájc vezető közgazdásza, Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezetője és Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója voltak.
Egyértelmű, ha úgy kívánná a pártérdek, akkor a miniszterelnök hátrébb lépne, de a kormányfőváltás egyetlen problémánkat sem oldaná meg, sőt, még több gondot teremtene – vélekedett lapunknak Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője sajnálja, hogy az SZDSZ kiszállt a koalícióból, amihez szerinte nem a személyi, hanem a programbeli nézetkülönbségek vezettek. A politikus szerint egyébként lehet, hogy úgy járnak, mint a Bokros-csomaggal: az erőfeszítéseik gyümölcsét a Fidesz arathatja le.
A Fidesz soraiban tevékenykedő egykori pártállami funkcionáriusokat ért támadások kapcsán soha semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá a vádakat - állítja Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki a kormánypárt igazságtételi politikájának egyik katalizátora. Szerinte Pozsgay Imre azon kevesek közé tartozik, akikről őszintén elhiszi, hogy megfordultak a damaszkuszi úton.
Miközben a piaci folyamatokat jól ismerő közgazdászok folyamatosan kongatják a vészharangot, mondván, az ország még nem kerülte el egészen biztosan az összeomlást, addig a kormány a szakszervezetekkel, a munkaadók szervezeteivel és közgazdászokkal igyekszik egyeztetni, hogy milyen intézkedésekkel orvosolja a gazdaság bajait.
Bár következetlen változatossággal neveznek egyesek hol a miniszterelnök bábjának, hol pedig egy olyan despotának, aki még a saját politikai közösségével is állandóan veszekszik, de mindkettő állítás butaság. Több százezer ember voksolt már rám, talán immáron hatszor, úgy gondolom, megengedhetem magamnak bizonyos keretek között azt a luxust, hogy őszinte legyek, akár ilyen módon is.
Nagy valószínűséggel a Fidesz – persze, ha megkapták volna a rendezés jogát – sem tudta volna a jobboldal számára előnyösebb formában megrendezni a baloldal fővárosi, amúgy öngyilkos stratégiának tűnő produkcióját Falus Ferenc visszalépése kapcsán. Több vezető baloldali politikus is annyit mondott lapunknak, hogy sírni tudna az „eredményen”, fájó számukra a saját „bénaságuk”.
„Nem olyan helyen nevelkedtem, ahol a vitás ügyekben a nagymama szoknyájához futottunk. Lázár János jó ketrecharcos, de talán én se vagyok utolsó.
Attól tarthatnak Nyugaton, hogy az Oroszországgal kötött magyar üzletek „áthúzzák” Magyarországot Moszkva befolyási övezetébe. A két legvitatottabb projekt  a Déli Áramlat támogatása és a Paksi Atomerőmű bővítése.
Vágó Gábor, Nemes Balázs, Váradi Zsolt és Füzessi Károly.
Korábban nem ismert személyek állnak az elmúlt hetek látványos tüntetéssorozata mögött, akik többségének semmilyen kapcsolata sincs a hivatalos ellenzéki pártokkal. Ők a 2010 előtti politikai szereplőket is hibásnak tartják a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) létrejöttében.
Bár egyre nagyobb veszteségeket kénytelen elkönyvelni Oroszország a Nyugattal vívott geostratégiai háborúban, győztest még nem lehet hirdetni. A Déli Áramlat gáz­vezeték építésének leállításával azonban nemzetközi téren a magyar kormány is „arcvesztést” könyvelhet el, miközben a paksi atomerőmű bővítése egy olyan „szálka”, amelyet az Egyesült Államok tovább piszkál.
Úgy sikerült listabotrányba keveredni az Egyesült Államokkal, hogy az amerikaiaknak igazából nincs egy összefüggő „magyarellenes” listája. A helyzet drámaiságát azonban jól tükrözi, hogy az elmúlt években „meghidegült” magyar-amerikai viszony miatt szinte mindenki biztosra veszi, hogy Washingtonban nagyobb fokozatra kapcsolták az Orbán-rendszer elleni politikát.
A héten többször kitörtek  a röszkei gyûjtõpontról a migránsok.
A miniszterelnök és a Fidesz vezetői szerint míg Angela Merkel és az uniós vezetők bizonytalankodnak, szeptember közepétől új időszámítás kezdődik a szerb–magyar határon.
Ahhoz képest, hogy semmit sem lehet arról tudni, hogy az új kormány mire készül 2014 és 2018 között, az Országgyűlés alakuló ülése két, az elkövetkező négy évben teljesen mellékszerepet betöltő politikus ifjúkoráról szólt. Igaz, az feltétlenül újdonság, hogy 24 évvel a rendszerváltás után már nem az a kurrens téma a parlamentben, hogy ki volt kommunista, pufajkás, vagy SZT-tiszt, hanem az, hogy ki volt szkinhed.
Bajnai Gordon lehet az október 23-ai összellenzékinek szánt tüntetés egyik fő szónoka, ami egyben azt is jelentheti, hogy a volt miniszterelnök nyilvánvalóvá teheti, hogy beszáll a napi politikai küzdelembe.
A horvát átlagember már csak a nemzeti érzés miatt is elégedetlen azzal, hogy a MOL átvette a horvát olajipari vállalat, az INA irányítását, és keveslik a fejlesztéseket. A politikai elitben annak sem örülnek, hogy Orbán Viktor hallgatólagosan megtűri a „nagy-magyarországos” revizionista szervezeteket, ugyanakkor hálásak az uniós csatlakozás támogatásáért és a sok turistáért.
A fideszesek szerint Orbán győzelemre áll a Simicska Lajos ellen folytatott háborújában, mert egy hétköznap – csak a közszolgálati médiaportfólióban – mérhetően 4 millió emberhez jut el a kormánypárt üzenete, míg a riválisoké ennek töredékéhez. Lehet, hogy ez így van, mindenesetre a TV2 elfoglalásának „ügye”  nem áll túl fényesen Orbánék szempontjából.
Az MSZP története legmélyebb válságába került azáltal, hogy a hétvégi európai parlamenti választásokon drámaian rosszul szerepelt. Mesterházy Attila pártelnök számára azért is nehéz napok következnek, mert nagyon sok politikus és baloldali erőcsoport rajta verné el a port a vereségért, valamint azért is, mert szerintük korábban összejátszott a Fidesszel.

Fókusz

Pozitív várakozások, csalódott szobakiadók és még csalódottabb üzlettulajdonosok. Bár vannak, akik azt mondják, hogy mesterségesen gerjesztik a válságot. Ilyen a balatoni nyár. 2004-ben 9 százalékkal csökkent a balatoni vendégek és 13 százalékkal a vendégéjszakák száma, idén – még a szezon elején – a belföldi vendégforgalom 3 százalékos emelkedésére számítottak a szakemberek.
Csapda – összegezte a vasárnapi népszavazásról alkotott véleményét lapunknak adott interjújában Gyurcsány Ferenc.  A miniszterelnök úgy véli, a megválaszolandó kérdések nem egyesítik, hanem megosztják a nemzetet, a referendum nem ad, hanem elvesz valamit. Ráadásul nem is arról szól, mint amit első olvasatban gondolnánk: ez a kérdés nem a hazáról, hanem a hatalomról szól – mondja Gyurcsány, ám azt is hozzáteszi, sok embernek nehéz szembenéznie ezzel a ténnyel.
– Minek tulajdonítja, hogy az MSZP váratlanul, változtatva korábbi álláspontján, politikai célként tűzte ki a III-as főcsoportfőnökség iratainak nyilvánosságra hozatalát?
Mintegy harminc-harmincöt egykori kormánytag neve került szóba érintettként első körben az úgynevezett Mécs-bizottság vizsgálatai során. Később tízfősre zsugorodott a lista: az ő esetükben volt biztosan bizonyítható az együttműködés az egykori állampárt titkosszolgálatával. Az említett bizottság körüli feszült légkörben a testület kormánypárti tagjai nem kívánták nyilvánosságra hozni a neveket és tevékenységüket.
– Úgy tűnik, hogy a szocialisták új frakcióvezetésében több volt miniszter is szerepet vállal, mintha "szakértő ellenzéki párt" szerepre készülnének. Merre tart az MSZP?
– Az elkövetkezendő napokban az Egyesült Államok hadserege arab emigránsok képzését kezdi meg a taszári katonai bázison egy esetleges Irak elleni támadás utáni bevetésre. A globális terrorizmus időszakában mennyire növeli ez Magyarország veszélyeztetettségét? 
Különös elméletek foglalkoztatják az elitet, amelyekről ugyan mindenki hallott, de senki nem venne rá mérget.
Interjú Wiener György politológussal, országgyűlési képviselővel, az MSZP országos választmányának elnökhelyettesével Wiener György 
Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?
"Évtizedek óta foglalkozom a HIV- fertőzöttekkel, kezdetben a tizenéves kis hemofíliások évekig tartó szenvedései voltak a legborzalmasabbak számomra. Szerencsére ma már a vérkészítmények útján nagyon csekély a fertőzés aránya.  Különösen sajnálom azokat a betegeimet, akiknél nagyon későn mutatták ki a vírus jelenlétét. Ha korábban az osztályra kerültek volna, több ideig éltek volna" – mondja Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. 
Interjú Kiss Péterrel, az MSZP ügyvezető alelnökével Kiss Péter. Én inkább egészséges vitának nevezném a történteket Fotó: MTI
Az ötvenes évek hangulatát idézi az a feltétlen és ellentmondás nélküli tisztelet, amely Orbán Viktort övezi saját körein belül. A volt miniszterelnök a rendszerváltás óta egyedülálló módon semmilyen személyes felelősséget nem vállalt a választási vereségért, noha négy éven át azt hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, és nem fordítva, vagyis végső esetben mindenért az "első szolga" felel. A legutóbbi nyilatkozatokból úgy tűnik, végre megtalálták a bűnbakot: a pártszervezet elégtelensége okozta a bajt.

Interjú

Nem az ördögtől való, hogy a Fidesz szakértői az úgynevezett svéd nyugdíjmodellel is foglalkoztak – nyilatkozta lapunknak Holtzer Péter közgazdász, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke, aki szerint ma nem a nyugdíjügy jelenti az ország alapkérdését, hanem a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővítése.
A világ egyik legmagasabb szinten fogyasztó társadalma a japán, ugyanakkor az egyik legvallástalanabb is, miközben a többnyire monogám házasságban élő japán férfiak magánéletüket általában a családi kereteken kívül élik meg – állítja Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs volt főszerkesztője, akinek a közeljövőben jelenik meg Tokyo Underground cím? könyve az Új Mandátum kiadó gondozásában.
Demos Magyarország néven jött létre az első baloldali politikai "agytröszt". Az ilyen jelleg? vállalkozásokat az angolszász országokban think-tank-nek nevezik, és céljuk, hogy a nagypolitika számára "gondolatcsomagokat" készítsenek elő. 
Interjú Csizmadia Ervin politológussal az SZDSZ múltjáról, jelenéről és jövőjéről Csizmadia Ervin: "Kívánatos volna a magyar politikában, ha az egymással szembenálló táborok között ismét megindulna az érdemi kommunikáció"    Fotó: Somorjai
– Az unióban most zajlanak az szövetségi alkotmány létrehozásáról szóló viták. Melyek a neuralgikus pontok, illetve Magyarország melyik álláspont "győzelme" esetén járna jobban? 

Riport

"Marad a rendszer olyan korrupt, amilyen volt" – Interjú Szikinger István ügyvéddel – Szikinger István   
Pető Iván, Kiss János és Magyar Bálint anno 1990. Több mint egymillióan szavaztak rájuk Fotó: MTI

Sport

– Rengeteg sportág közül választhattál volna, mégis miért éppen az úszással kezdtél el foglalkozni? – Nem volt semmi különös indoka. Édesapám, aki ugyancsak úszó volt, vitt le az uszodába, hogy megtanítson úszni. Mindig szerettem a vizet, és valahogy ott maradtam, majd idővel elkezdtem versenyszerűen úszni. Ennyi.  Cseh László: "Szerintem a legfontosabb a kitartás" Fotó: Reuters

Külföld

Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?

Életmód

Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Cseh László – olimpiai és világbajnokok. Közismert nevek Túri György egykori és jelenlegi tanítványai közül. A mesteredző véleménye szerint az úszás nemcsak a versenyzők számára kiváló sportág, hanem az "átlaggyerekeknek" is, hiszen az edzéseken a fiataloknak olyan rendszerbe kerül az életük, melyben megtanulják az idejüket és erejüket beosztani, munkafegyelemhez és kitartáshoz szoknak.

Üzlet

Az amerikai és izraeli „gázforradalom” a jelenlegi tudásunk szerint közvetlenül nem érinti Magyarországot, de áttételesen kedvezően hathat, hisz hozzájárulhat ahhoz, hogy ne növekedjenek az energiaárak. Az amerikai palagázprojekt már most érezteti hatását, hisz az amerikai piacra szánt katari gáz „megjelenése” Európában leverte az energiahordozó árát.

Oldalak