Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Bár ma még Tarlós István volt óbudai polgármester, Demszky Gábor megszorongatója a Fidesz első számú népszavazási „ütőembere”, de az ellenzéki pártban többen tartanak attól, hogy kénytelen lesz Orbán Viktor is kőkeményen beszállni a kampányba. Ez pedig a 2006-os Orbán-Gyurcsány „meccs” visszavágóját jelentené – amitől egyébként nemcsak a Fideszben, hanem az MSZP-ben is félnek. Az év első két hónapjában leginkább Tarlós István vállát nyomja a Fidesz népszavazási kampányának a dübörögtetése.
Hazafi ZsoltOrbán Viktor populista, autoriter vezető, hataloméhes, igazi "szélkakas", míg Gyurcsány Ferenc politikai szerencselovag, puccsista, aki a kormányzás helyett kapkod, dilettáns, csak összezavarja a dolgokat. Így jellemezhetnénk a két fő politikai oldal vezetőjének "arculatát", ha hitelesnek fogadnánk el az egymásról kialakított képüket. 
A magyar közgazdász elit azon töri a fejét, hogy Orbán Viktor anekdotás, példázatokkal teli évértékelő beszéde – amelynek központi üzenete az volt, hogy sorsfordító idők vannak, a „lavinaomlást kell megakadályozni” – azt jelenti-e, hogy a miniszterelnök visszatér a nemzetközi tőkepiacok számára megfelelő gazdaságpolitikához, vagy sem. Ha igen, akkor a beszéd a lakosságnak szólt, felkészítve őket a megszorításokra. Bár az elmúlt kilenc hónapban már többször hitték ugyanezt, Orbán Viktor rácáfolt a várakozásokra.
Nyilvánosságra hozta a Fidesz, hogy kiket indít a 106 egyéni körzetben a jövő évi választáson. A listán alig található új politikus, nő pedig még kevesebb. A jelöltekből úgy tűnik, hogy a kormánypárt elsősorban nem a személyek kvalitásában és színességében bízik, hanem a Fidesz-logóban, abban, hogy az általános pártszimpátia elég lehet győzelemhez.
„Egész egyszerűen utálnak bennünket" - foglalta össze a kormányzat nemzetközi konfliktusainak eredőjét egy kormánytag, aki szerint az ország ellen politikai hadjárat zajlik, a kötelezettségszegési eljárások és a túlzott deficiteljárás csak jogtechnikai indokok, hogy a politikai szándékot elfedjék.  Forrásunk az Európai Bizottság (EB) „büntetésről" szóló döntését is a zsarolás eszközének, a politikai párbaj újabb fordulójának nevezte, amellyel fokozták a nyomást az Orbán-kormányon.
Erős karakterű, de integráló személyiségű új pártelnököt látnának sokan szívesen az MSZP-ben. A gondot az okozza, hogy a posztra esélyes Mesterházy Attila diplomatikus, integráló személyiség ugyan, de kevesen tartják Orbán Viktorhoz mérhető fajsúlyos politikusnak. Eközben Gyurcsány Ferenc még a kritikusai szerint is erős személyiség, ellenben a konfliktusokat élező politikai stílusa miatt nehezen képzelhető el, hogy konszolidálni tudná a legnagyobb válságát élő MSZP-t.
Interjú Pallag Lászlóval, az FKgP alelnökévely  Pallag László. "Le akarnak szalámizni bennünket" Fotó: V. Sz.
Legalább három legyet akart ütni egy csapásra az MSZP vezérkara azzal, hogy váratlanul felmondatták a  szocialistákkal a fővárosi koalíciót: ezek a BKV-s botrányok utáni kármentés, a fővárosi szocialisták „helyretétele”, valamint a „közutálatnak” örvendő liberálisokkal való nyilvános szakítás.
Gyurcsány Ferenc Megegyezés című tanulmányának megjelenésével megkezdődött az őszi politikai szezon. A miniszterelnök írásának nem titkolt célja, hogy a kisebbségi kormányzás folytatásához támogatást szerezzen – leginkább az SZDSZ részéről. Ha nem sikerül, akkor jövő tavasszal előrehozott választások lehetnek. Fotó: Vörös Szilárd
Az MSZOSZ a választási eredményektől függetlenül is "kormányra kerülhet".
„A »külföld« nem kérheti Orbán »fejét«, és ezt mi nem is engedhetjük meg magunknak, mert ebben például valóban szuverének vagyunk, és ezt önérzetesen gyakorolni is kell" - nyilatkozta a Heteknek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, akivel többek között arról beszéltünk, hogy mi a különbség a 2008-as IMF-program és a jelen­legi tárgyalások között. És hogy igaza van-e azoknak, akik szerint őt is külföldről ösztökélték a távozásra.
Súlyos károkat okozott a hazugságokkal és csúsztatásokkal teli „Heller és bandája” botrány. Konkrétumok nélkül, egyéni felelősségek mellőzésével a baloldalinak kikiáltott értelmiség egyöntetűen be lett sározva. Miként a jobboldali is, hisz kiderült: már az Orbán-kormány idején is jelentős pénzt költöttek nemzeti értelmiségiek támogatására.  A negatív nemzetközi visszhangok miatt Magyarország is lejáratódott.
Orbán Viktorhoz fordul Schiffer András LMP-s politikus, hogy a miniszterelnök valljon színt az állambiztonsági múlt feltárásának ügyében. Szerinte nem elég kommunistázni, a retorika helyett a tettek, így az ügynökvilág feltárása mutatná meg, hogy a kádári múlttal a Fidesz valóban le akar számolni.
Molnár Csaba 36 éves fiatalember. Három diplomája van. Két nyelven beszél, és kétgyermekes családapa. A rendőrség egyik büszkesége volt. Ő csalta lépre Bécsben Kulcsár Attila álbrókert, a K&H-ügy kulcsfiguráját. A nyomozást is ő kezdte el. Az ügyészség pár hónap múlva megvádolta, miszerint egy szír pénzváltótól ajándékot fogadott el, és cserébe törvénytelen szívességet nyújtott. Magyarán: megvesztegették.
Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben.
Gulyás Márton, a Krétakör alternatív színház ügyvezetője Markó Iván balettművész (képünkön) előadásának végén a Pesti Magyar Színházban egy hangosbeszélővel szakította meg az ovációt.
Már hetek óta Felcsúton, Orbán Viktor hétvégi házában „hallgatják meg” a Fidesz választókerületi elnökeit és képviselő­jelöltjeit. Úgy tudjuk, a meghallgatások célja, hogy a pártvezetés pontos képet kapjon a szervezet belső állapotáról, és a rejtett aknákat megpróbálják minél hamarabb semlegesíteni. A Fidesz egyik legnagyobb gondja, hogy mivel ők számítanak a kormányrúd váromá­nyosainak, ezért egyre több „konjunktúralovag” jelenik meg a párt körül.
Az MSZP a hétvégi kongresszusán több ponton változtatott a párt működését szabályozó alapszabályán. Egyrészt kiegészítették a preambulumot, választókerületi jellegűvé alakították át a szervezeti felépítését a pártnak, illetve bevezették az előválasztás lehetőségét.
Bár váratlan volt, hogy az SZDSZ látványosan nemet mondott Gyurcsány„Megegyezés” című dolgozatára, liberális forrásaink szerint azoknak, akik ismerték a folyamatokat, világos volt, hogy Fodor Gábor és csapata nem dönthet másként. Az MSZP-ben egyébként sokan úgy értelmezték az SZDSZ válaszát: újraköthetik a koalíciót, de Gyurcsány nélkül. A tárgyalások megkezdődtek. Fotó: MTI
Bár a legtöbb LMP-s politikus szerint az elmúlt évek legsikeresebb akciója volt tavaly december 23-án a Parlament előtti „láncolós" demonstrációjuk, azóta mégis három képviselőjük jelentette be, hogy hátrább vonul. Közülük a legismertebb Schiffer András, aki eddig a Gyurcsány- és MSZP-ellenesség oszlopa volt a Lehet Más a Politika vezérkarában.
Felháborodással fogadták az építőipari cégek vezetői azt a hivatalosan nem megerősített hírt, miszerint a kormány 7, azaz hét évre (!)  visszamenőlegesen adót vetne ki útépítő cégekre. A hír amiatt is érdekes, mert az elmúlt négy évben a Fidesz holdudvarához tartozó Simicska Lajos vezette Közgép-csoport vitte a pálmát ezen a területen.
Bizonytalan, hogy a jövő hónapban ki vezeti majd a mintegy harmincmilliárd forintból gazdálkodó Magyar Televíziót, mivel szinte biztosnak tűnik, hogy az eddigi elnököt első körben nem választják újra. A helyzetet csak maga Rudi Zoltán tudná megoldani, ha jelölne maga mellé alelnököket, akiket vészhelyzetben a köztévé tulajdonosi jogait gyakorló kuratórium ügyvezetővé „üthetne”. Rudi ezt a gesztust lapzártánkig nem tette meg.
Az SZDSZ-re jellemzően a kongresszust megelőző utolsó napokban is belső vitáktól hangos a párt. Kuncze Gábor pártelnök szerint ez szombaton, a küldöttgyűlésen fog kicsúcsosodni, de reméli, hogy ez az esemény pontot tesz majd a nézeteltérések végére. Politikai elemzők szerint az SZDSZ helyzete a jelenlegi kétpártrendszer? belpolitikai struktúrában szinte megváltoztathatatlan. Akármilyen reformfolyamatok zajlanak le a párt vezetésében, az SZDSZ-nek egyszerűen nincs tere, választói támogatottsága a növekedésre – vélekednek.
A regisztrációval a bizonytalanokat tartaná távol a Fidesz a voksolástól, az ajánlószelvény-rendszer megváltoztatásával polarizálná az ellenzéket, a kampányfinanszírozással pedig a „rettegett” Simicska Lajosnak szolgáltatnák ki az MSZP-től az LMP-ig az összes pártot – foglalhatók össze dióhéjban azok az állítások, melyekkel a Fidesz választási reformját kritizálják ellenzéki oldalról.
„Nem akkora szenzáció, mint amekkora lett belőle”, így jellemezte lapunknak Varga László történész a március elején nyilvánosságra hozott, több mint félezer nevet tartalmazó listát, amin a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (SZT) állományú tisztjei szerepelnek. Az érintettek csupán töredékét ismerhettük meg a mostani listáról, szerinte a hírszerzést a szerkesztők tudatosan hagyják ki a felsorolásból.
Heves nézeteltérésről szivárogtak ki hírek az eddig totálisan egységesnek látszó Fidesz felső vezetéséből. A vita nyomán már változások is történtek a párt különböző szint? kommunikációs stábjai között, a frakció sajtóosztályán pedig többen szabadságra mentek. 
Jövő hónap elejéig kell megtalálnia az MSZP-nek a miniszterelnök-jelöltjét, de esélyesek helyett leginkább arról lehet hallani, hogy ki miért nem jöhet szóba, illetve ki miért nem akar a szocialisták kampány-arca lenni. Így tehát egyelőre csak körvonalakban létezik a jelölt.
Győztes a győztesek között. Mármint az SZDSZ a többi győztes pártok között. Hogy miért? Az elmúlt hetekben, hónapokban úgy tűnt, hogy ez az a párt, amelynek eltűnését, szétesését és felmorzsolódását egyes politikai erők a leginkább óhajtják. A csendes eltűnés helyett azonban most megerősődött a párt. Tagadhatatlan, hogy jól futott be a Fidesz és az MSZP is. Előbbi igazi nagy párttá vált, utóbbi megerősítette pozícióit, növelte támogatottságát. Az SZDSZ viszont a legnagyobb ellenszélben jött fel a dobogóra: harmadiknak.
A tanúk kilétét titokban lehet tartani a bírósági tárgyalások során, ha a parlament elfogadja az új büntetőeljárási törvényt. Jelenleg a tanúvédelem csupán azt tartalmazza, hogy a tanúként megidézettek kérhetik adataik titokban tartását, de kötelesek a bíróság előtt megjelenni. A szakemberek szerint ez "édeskevés" a védelmükhöz. Az utóbbi időben több esetben megtörtént, hogy a vádlottakra terhelő vallomást tevők később visszavonták vallomásaikat.
A közlekedési vállalatnak járó 32 milliárdos költségvetési támogatás érthetetlen befagyasztása kapcsán szárnyra kelt szóbeszéd szerint a történet arról szól, hogy végül a „megfelelő" cégek nyerjék el a BKV megmentése érdekében kiírt állami megrendeléseket. Mások viszont állítják, Tarlós István hibás politikájával annyi ellenséget szerzett a Fideszen belül, hogy meg kell menteni tőle a fővárost. E gondolatmenet szerint Rogán Antal lett a nagy-politikában elefánt módjára közlekedő Tarlós István ellensúlya.
Óriási meglepetést okozott a baloldalon, hogy a hétvégén az immár több választás óta jobboldali fellegvárnak tartott  Veszprémben milyen nagy arányban győzték le a Fideszt. Az optimistábbak előzetesen azt vélték, hogy már az is nagy siker lenne, ha nagyon szorossá válna a meccs.
Draskovics Tibor felfelé buktatásával Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag elismerte, hogy az általa 2006-ban megálmodott államreform megdőlt, és kénytelen kiegyezni a párt meghatározó politikusaival. Noha az állandó személycserék azt sugallják a kívülállóknak, hogy a MSZP vezetői inkább magukkal, illetve egymás pozíciójával foglalkoznak, mintsem a társadalom gondjaival, a változások mégis erős üzenetet hordoznak „befelé”. De csakis befelé, ahol a miniszterelnök alaposan rászorul az erősítésre.
Míg a fő áramlatot jelentő Kunczéék az SZDSZ elkisgazdásodásától óvtak, addig a rebellis Fodorék a liberális párt elfideszesedésére hívták fel a figyelmet. Röviden így foglalható össze az SZDSZ hétvégi kongresszusának a pulpitusról elhangzott, nem túl hízelgő üzenetváltása.
Ha a világot a maga komplexitásában írod le, azt mondják az újságok, hogy unalmas vagy. Kellett találni egy bombasztikus címet, aminek ugyan semmi köze a valósághoz, mégis figyelemfelkeltő, például: Kósa összeveszett Orbánnal. Az igazság az, hogy a Fidesz vezető politikusai egy rendkívül bonyolult és összetett megoldást igénylő oktatási rendszer kérdésein vitatkoznak a maga árnyaltságában. Ez nem bombasztikus ugyan, de közelebb áll a valósághoz.
Olyasfajta programban nehéz értékelhető, koherens gondolatrendszert felfedezni, amely azt mondja, hogy jusson pénz adócsökkentésre, többletforrás az egészségügyre, több rendőrre, és mindeközben csökkenjen a költségvetési hiány.
Az elmúlt hetekben Gyurcsány váratlan megszólalásával új helyzet elé állította mind a Fideszt, mind a saját pártját. Az ellenzéki forrásaink egyenesen azt állítják, hogy szerintük az MSZP rossz kampánytaktikája, illetve Gyurcsány Ferenc aktivitása hozhatja fel a Jobbikot. Ennek ellenére alig telik el nap, hogy ne állna elő valaki azzal: valójában Gyurcsány kormányoz. Érdekes, hogy volt miniszterelnök még az MSZP-ben is riadalmat okozott.
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
Az élet megcáfolta a múlt heti címlapunkat, melyen Fodor Gábort, az SZDSZ elnökét mint lehetséges királycsinálót ábrázoltuk. Az elmúlt napok eseményei ugyanis azt bizonyították, hogy esetében az is nagy teljesítmény lesz, ha sikerül elhárítania a pártszakadást. Pedig egy hete úgy tűnt, hogy Fodor jön ki győztesen a politikai csetepatékból, mivel sikerül elérnie, hogy Gyurcsány Ferenc lemondjon. A miniszterelnök ugyanis az MSZP elnökségi ülésén így tett, de aztán pár nap alatt megfordította a helyzetet.
Az MSZP-ben a drámai vereséget, míg a Fidesz­ben az ellenoldal mozgósítását akarják elkerülni az EP-választások kapcsán.
Lapunk úgy értesült, hogy a szerdán felrobbantott éjszakai mulató, a Halló bár tulajdonosa az a nő, aki egy rendőrnyomozóval együtt két hete a Margit-hídon balesetet szenvedett. A bárt üzemeltető Kreml Kft. többek között "partnerközvetítéssel" foglalkozik: az éjszakai szórakozóhely valódi jellegét a portálon elhelyezett aktfotók teszik egyértelművé. Rendőrségi körök szerint a robbantást jelzésnek szánták.
A héten a korábbiaknál egy fokkal szigorúbb oroszellenes szankciókról döntöttek az Európai Unió tisztségviselői, de a komoly „fegyvereket” még a raktárban hagyták. Kérdéses, hogy az egyre erősödő orosz-magyar külgazdasági kapcsolatoknak mennyire tehet be, ha keményednek a Moszkva elleni uniós és amerikai büntetések.
Sajnos az idei felsőoktatási felvételi eredmények összhangban vannak a tavasszal nyilvánosságra hozott, úgynevezett PISA-eredményekkel, melyek szerint a magyar diákok feladatmegoldó készsége, felkészültsége több tekintetben is az Európai Unió tagországainak átlaga alatt marad.  Dolgozatírás. A következő generációt olyan tanárok tanítják majd, akik máshova nem voltak jók? 
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a Fideszben arról a kérdésről, hogy ügynökügyben a múlt heti fiaskót követően milyen konkrét megoldásokon gondolkodnak. Úgy tűnik, hogy nemcsak a Fidesz és az LMP között, hanem a Fideszen belül is zajlik egy asszó, nehezen kideríthető, hogy valójában kik között és miről.
A pesszimista várakozások ellenére nem egy felpuhított törvényjavaslatot terjesztett Hiller István szocialista pártelnök és az MSZP-frakció vezérkara a T. Ház elé. Bár az előjelek azt sugallták, hogy többször is kísérlet történt a javaslat "megtorpedózására", de információink szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem a háttér-megbeszéléséken is kiállt a "kemény" törvény mellett.
Miközben a Fidesz-kommunikáció csúcsra járatta az árvízi PR-t, addig a baloldalon egymásnak estek a politikusok. Vadai Ágnes azért vágta bele képletesen szólva a nagykést Juhász Péterbe, mert ő szerinte egyenlőségjelet tett Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor közé. Az MSZP szóvivője pedig egy posztjában Bajnai Gordont cikizte, majd elnézést kért ezért.
Interjú Fazekas Sándor fideszes országgyűlési képviselővel, frakcióvezető-helyettessel, az "egykori" olajbizottság tagjával  – Ön szerint milyen konklúziókat lehet, kell levonni az olajbizottság közel egyéves ténykedésének lezárulásával? Úgy tűnik, hogy magára az olajbűnözésre, illetve olajbűnözőkre a bizottság munkájával nem sikerült nagy csapást mérni, hiszen a felelősök nem lettek megnevezve.
Az elmúlt napokban meghatározó liberális politikusok, polgármesterek és értelmiségiek álltak oda Gyurcsány Ferenc mellé, ami azt okozta, hogy látványosan megváltozott az SZDSZ-ben a közhangulat. „Tárgyalni fognak a szakértőink, aztán megegyezünk némi kiadáscsökkentésben, majd a szocialisták beírnak a költségvetésbe egy-két liberális szöveget, és készülünk 2010-re.
Laborc Sándor
Ha igazak az értesüléseink, akkor egy pitiáner nagyképűsködés vezetett el odáig, hogy a Fidesz rátalált a Portik-Laborc találkozó hanganyagára, amelyben olyan – a kormánypárt számára – gyöngyszemek találhatóak, miszerint a maffiavezetőnek tartott férfi személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, és abban érdekelt, hogy 2010 után is az MSZP kormányozzon.  Természetesen az is „erős
Két és fél milliós szavazótábort szeretne összehozni a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 politikai mozgalom. Ez akár kétharmados győzelmet, és ezáltal a Fidesz-féle alaptörvény átírásának a lehetőségét jelentheti az ellenzéki erőknek, de ehhez Bajnaiéknak közel egymillió új szavazót kell szerezniük a meglevő másfél milliós baloldali táborhoz.
Az Orbán-kormány számára kiemelten fontos, hogy a magyar miniszterelnökkel szimpatizálók vagy éppen a Fidesz kritikusai kerülnek döntési helyzetbe Berlinben. Angela Merkel tanácsadói körének befolyásos figurái között Orbán Viktor esküdt ellenségei is ott vannak, miközben a CDU, de különösen a CSU vezetői kifejezetten szimpatizálnak a Fidesz politikájával.
Esélyt sem akart adni Orbán Viktor arra, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazással a szocialisták akár csak elméleti szinten is lehetőséget kapjanak arra, hogy vereséget mérjenek egy szimbolikus ügyben a Fideszre.
Nem spontán ötletként dobta be Orbán Viktor a halálbüntetés „napirenden tartásáról” szóló ötletét, pártjában mégis meglepetést okozott.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal múlt hét pénteken nyilvánosságra hozott két, a szocialista kormányok idejében született, Gyümölcsöskert, illetve Gerilla nevű akcióról szóló titkosszolgálati jelentést az őszödi beszéd kapcsán.
Már hónapok óta érlelődött az a váltás a Jobbik vezérkarában, amit Vona Gábor a múlt héten bejelentett, jelesül, hogy háttérbe vonja a kezelhetetlenebb és renitensebb politikusokat, és nép­pártibb arculatot ad a pártjának. A pártelnök célja az, hogy ha a sokasodó korrupciós ügyek miatt „megreccsen” a Fidesz támogatói bázisa, akkor ők legyenek az új Fidesz.
Németországban, Ausztriában és Csehországban óriási pusztítást végeztek a rekordmennyiségű tavaszi esőzések miatt kialakult árvizek. Magyarországon a szakemberek a Duna észak-magyarországi szakaszát tartják kritikusan veszélyeztetett résznek. Ha a levonuló áradat Szentendrét is megkíméli, akkor majdnem biztos, hogy Magyarország megússza az évszázad árvizét.
A parlament őszi ülésszakának kezdete egyben az önkormányzati választások kampányfinisét is jelenti. Ezt az időszakot is a kormány tematizálja, és a miniszterelnök a devizamentést tette az első helyre.
Optimistábbak lettek azok a kormány­párti politikusok, akik az elmúlt hónapokban a párt belső fórumain, illetve magánbeszélgetéseken attól tartottak, hogy a politikai és kormányzati hibák sorozata a párt végzetes meggyengüléséhez vezethet.
Bár következetlen változatossággal neveznek egyesek hol a miniszterelnök bábjának, hol pedig egy olyan despotának, aki még a saját politikai közösségével is állandóan veszekszik, de mindkettő állítás butaság. Több százezer ember voksolt már rám, talán immáron hatszor, úgy gondolom, megengedhetem magamnak bizonyos keretek között azt a luxust, hogy őszinte legyek, akár ilyen módon is.
Miközben kormánypárti politikusok az elmúlt hetekben csúcsra járatták a „reformok működnek” szlogent, rendre azzal hencegtek, hogy elképesztő mértékben dübörög a magyar gazdaság, addig éppen egy, a kormány irányítása alatt álló intézet legfrissebb elemzése vágta haza ezt a propagandát.

Fókusz

Az ötvenes évek hangulatát idézi az a feltétlen és ellentmondás nélküli tisztelet, amely Orbán Viktort övezi saját körein belül. A volt miniszterelnök a rendszerváltás óta egyedülálló módon semmilyen személyes felelősséget nem vállalt a választási vereségért, noha négy éven át azt hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, és nem fordítva, vagyis végső esetben mindenért az "első szolga" felel. A legutóbbi nyilatkozatokból úgy tűnik, végre megtalálták a bűnbakot: a pártszervezet elégtelensége okozta a bajt.
– Minek tulajdonítja, hogy az MSZP váratlanul, változtatva korábbi álláspontján, politikai célként tűzte ki a III-as főcsoportfőnökség iratainak nyilvánosságra hozatalát?
Mértékadó sajtókörökben már köztudott volt, hogy a kormányt vehemensen támadó, például a Pintér-ügyet is kirobbantó Kurír ellen várhatóan fellép a Postabank új vezetése. A főszerkesztőnek sem jelentett ez újat, hisz hamar kiderült: már két hónapja lapengedélyt kért egy másik Kurírra. Sőt, mintha kissé rá is játszottak volna a helyzetre: a legkeményebb ellenzéki cikkeket közölték az elmúlt hetekben.
Interjú Kiss Péterrel, az MSZP ügyvezető alelnökével Kiss Péter. Én inkább egészséges vitának nevezném a történteket Fotó: MTI
"Évtizedek óta foglalkozom a HIV- fertőzöttekkel, kezdetben a tizenéves kis hemofíliások évekig tartó szenvedései voltak a legborzalmasabbak számomra. Szerencsére ma már a vérkészítmények útján nagyon csekély a fertőzés aránya.  Különösen sajnálom azokat a betegeimet, akiknél nagyon későn mutatták ki a vírus jelenlétét. Ha korábban az osztályra kerültek volna, több ideig éltek volna" – mondja Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. 
A Kádár-rendszert ma a Fidesz képviseli – állítja Fodor Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje Önállóság és kooperációs készség Fotó: S. L.
Interjú Szili Katalinnal, az MSZP újonnan megválasztott elnökhelyettesével  – A kongresszust értékelve, milyen hangulat alakult ki a szocialista pártban? Fogalmazódtak-e meg olyan konkrét intézkedési tervek, melyeket kormányra kerülésük esetén azonnal végrehajtanának? Azért is kérdezem ezt, mert a közvélemény-kutatások szerint az emberek döntő többsége jelenleg úgy véli, hogy az MSZP nyeri meg a választásokat. 
– Hogyan értékeli az Erzsébet hídon történteket? Tutyi-mutyi volt a rendőrség vagy túl drasztikus?
"Tovább a lejtőn, lendületes eladósodás, tovább romlott a helyzet, lecsúszás, leépülés, elszegényesedés, három millió szegény országa" – címszavak a Fidesz vezető politikusainak a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájáról szóló nyilatkozataiból, és egy idézet Pokorni Zoltán alelnöktől: "Azok a szomorú tendenciák, amelyek az ország gazdasági, mentális, lelki erejének apadását jelezték, nem változtak, hanem tovább romlottak az elmúlt száz nap során." Az ellenfelét üres PR-kormányzással bíráló Fidesz látványos kommunikációs off
Évtizedek óta képviseli orvosi műhibák kárvallottjait. A szegedi, csavarhúzós történet mennyire nevezhető extrém esetnek? – Sokan el sem hinnék, milyen sok hasonló hiba történik az egészségügyi gyakorlatban. Az, hogy most egy csavarhúzódarab törött le, csak a jéghegy csúcsa. Hagytak már beteg szervezetében a 40-szer 40 centiméteres törlőkendőtől kezdve eltört dréncsődarabig szinte mindent. Hogyhogy nem vesznek észre egy 40-szer 40 centiméteres törlőkendőt?
– Milyen állapotban van a magyar gazdaság, "dübörög" vagy a "válság" jellemzi?
Kormányzása első tíz napja alatt majdnem tönkretette az országot a Fidesz-KDNP duó, de a szakadék előtt elrántva a kormánykereket új irányt vettek. Sőt, az Orbán Viktor által kedden bejelentett akciótervet mérvadó – nemcsak jobboldali – közgazdászok is kifejezetten haladónak minősítik, többek szerint akár történelmi fordulatot is jelenthet az Orbán-csomag.
Az 1956-os forradalom idei ünnepségei előrevetítik a jövő évi választások kampányhangulatát. A jobboldali pártok megemlékezéseit hallgatva ugyan felfedezhető egy mérsékelt, illetve egy radikális retorika, a kettő közötti határvonal azonban elmosódott: nem lehet tudni, meddig tart a mérsékelt, s honnan kezdődik a radikális jobboldal.
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.

Külföld

Nem sikerült leváltani Traian Basescu román jobboldali elnököt a vasárnapi népszava­záson. A szocialisták vezette kormánykoalíció az európai nyomás ellenére kiírta a nép­szavazást, s bár a szavazók többnyire Basescu ellen voksoltak, a részvételi arány nem lépte át a szükséges érvényességi küszöböt.

Üzlet

Államcsőd, bankbetétek államosítása, kilépés az unióból. Csak néhány kifejezés az elmúlt napok közéletéből, ami azt mutatja, hogy milyen elképesztő közhangulat alakult ki Magyarországon. A jobboldali vélemények szerint azért történik mindez, mert a kormány véget vetett annak, hogy a nemzetközi vállalatok kiszívják a pénzt Magyar­országról. Így a nemzetközi kritikák mögött nemzeti - francia, német és amerikai - lobbiérdekek húzódnak.
Korrupciókutatók és szociológusok előszeretettel az angolszász „state capture”-t, a „foglyul ejtett állam” kifejezést alkalmazzák arra a jelenségre, amely szerintük jellemző a Fidesz hatalomgyakorlására.

Háttér

Nem hisz a nagy és mindent gyökeresen megújítani szándékozó, felülről vezérelt, elitista reformokban Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, aki éppen ezért szkeptikus a jelenlegi reformkurzussal kapcsolatban. A Fidesz alapításában részt vett, magát konzervatív értékrendűnek valló közgazdász ezért tudja megérteni, hogy a magyar jobboldal miért támadja a vizitdíjat, noha korábban személyesen ő is javasolta, hogy ezt az eszközt vessék be az egészségügyi költségek kordában tartása érdekében.
– Egy országértékelő beszédtől alapvetően azt várom, hogy hozzásegítsen reálisan és pontosan megértenem azt a valóságot, amelyben élek. Ön szerint Medgyessy Péter és Orbán Viktor beszéde mennyire segíthette ezt? Számomra úgy tűnt, hogy az ország előtt álló nehézségekről, várható kockázatokról nem esett sok szó.
Titkos találkahelye lenne a terroristáknak Budapest? Egy spanyol lap angol forrásokra hivatkozva ezt állítja. A magyar illetékesek ellentmondásos körülmények között ugyan, de végül blöffnek titulálták az állítást. Az viszont tény, hogy évtizedekkel ezelőtt Budapest már otthont adott egy terrorista szörnynek. Az El Mundo nev?
"A hozzánk érkező panaszok nagyobb hányada szól diszkriminációról, mint korábban. Egy új diszkriminációellenes törvény tenne különbséget a szankciók között: olyan következményrendszert jelentene, amelyik a súlyának megfelelően reagálna az elkövetett cselekményre" – nyilatkozta a Heteknek Kaltenbach Jenő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, aki a közelmúltban törvénytervezetet dolgozott ki a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről.
Soha nem fordult elő Magyarországon, hogy izraeli zászlót égettek. Múlt hét vasárnapján megtörtént ez a szörnyűség. Azóta mindenki azon vitázik, hogy az elkövetők miért és kinek az érdekében tették provokatív cselekedetüket. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a tüntetésen részvevők, vagy valamely jobboldali csoport tagjai gondolatvilága öltött imigyen tettekben is testet. Másik – a rendezőket védelmezői egyik – verzió szerint a szocialisták keze van a dologban, hogy így járassák le a jobboldalt.
Már tinédzserként veszélyeztetve volt a fizikai léte is, hiszen kevésen múlt, hogy a nácik és a hungaristák megöljék, a kommunizmusban foglalkoztatási tilalom alá esett, most pedig a hivatalos hatalmi elitet kiszolgáló értelmiség bélyegzi meg, a kritikái miatt hivatásos rettegőnek állítva be… – Én nem rettegek.
"Nem tartozom ehhez a korhoz, áldozat vagyok, s elszántam magam arra, hogy szenvedéseimnek véget vessek. Az úgynevezett demokratikus rendszer újabb mártírja vagyok, ahol azonban nem az ember, hanem a pénz és a hatalom dönt. A többiek semmit nem csinálnak, senkit semmi nem érdekel. Ez rettenetes.

Sport

Kemény munka, magas fájdalomküszöb, ers lélek és hŐség – elengedhetetlen „összetevk” az olimpiai bajnoki cím receptjében. Összeállításunkban a lapzártánking Londonban aranyérmet szerzett magyar olimpikonok eddigi pályafutását foglaltuk össze. Tanulságok – nem csak sportolóknak.

Interjú

Demos Magyarország néven jött létre az első baloldali politikai "agytröszt". Az ilyen jelleg? vállalkozásokat az angolszász országokban think-tank-nek nevezik, és céljuk, hogy a nagypolitika számára "gondolatcsomagokat" készítsenek elő. 
Magyarország szinte biztosan nem veszít egy eurót sem - nyilatkozta a Heteknek Andor László, hazánk uniós biztosa, aki részt vett abban a döntésfolyamatban, melynek eredményeként Magyarországot büntetéssel fenyegették meg. A foglalkoztatáspolitikáért felelős biztos szerint az Európai Bizottság nem erkölcsrendészet, az Orbán-kormányt pedig nem érhette váratlanul a döntés, hiszen az „elmúlt másfél évben a bizottság számos, olykor miniszteri szintű tárgyalás során kifejezésre juttatta kételyeit, aggályait és elvárásait".
A közvélemény jelentős része szerint az ország egy totális politikai, gazdasági, morális válság felé csúszik. Igaz ez? - Gazdasági szempontból a tények egyértelműen azt mutatják, hogy a világgazdaság teljesítményéhez képest folyamatosan lemaradásban vagyunk. A visegrádi országok között a Világgazdasági Fórum rangsorsa szerint Magyarország 2001-ben még az első helyen állt a versenyképesség tekintetében, mára az utolsó helyre szorult.
„Lehet, hogy még rosszabb helyzetbe kell kerülnie a magyar gazdaságnak, hogy a politikusok végre hozzáfogjanak a valódi reformokhoz” – derült ki a Hamecz Istvánnal készített interjúból.
"A gazdaságpolitika új szakaszához nagyobb bátorsággal és nagyobb lélegzetvétellel tud egy új ember vállalkozni" – indokolta a pénzügyminiszter-cserét lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője. A szocialista politikus kifejtette, hogy az MSZP "megrendelte" a kormánytól, hogy ne változtasson a jóléti rendszerváltást megcélzó programon.
Az életét végigkísérte, hogy nem volt kívánatos személy Magyarországon. Ez alatt nemcsak a vészkorszakot értem, hanem a gimnázium évei alatti pressziókat, illetve azt, hogy az 56-os szerepvállalásért évekig állástalan lett. 1974-ben őrizetbe vették „A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembeni gyűlölet felkeltésére alkalmas iratok készítéséért és terjesztéséért." 2012-ben Önt újra hazaárulózzák, különösen Orbán Viktor elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a nemzetközi sajtóban megjelent véleménye miatt.
A magyar értelmiséget megosztó, úgynevezett filozófusbotrányok mögött nem minden esetben az a sokszor hallott indok áll, hogy a jobboldal le akar számolni a baloldali értelmiségiekkel. Legalábbis így is értelmezhetők Demeter Tamás filozófus szavai.
Nem tartozom a jövőbe látók szűk csoportjához, de úgy vélem, ha az MSZP képes lesz pontosan bemutatni az elmúlt évek teljesítményét, akkor nemhogy nincs veszve a választás, hanem nagyon szép eredményt is el tudunk érni. A jelenlegi helyzetünk látszólag ennek ellentmond, mert sajnos az emberek néha hajlamosak elfogadni a jobboldali lakájmédia által szított világvége-hangulatot, és hisznek annak a papagájkommandónak, mely azt szajkózza, hogy itt minden tönkrement.
– Azt hiszem, pártállástól függetlenül kijelenthető, hogy Pozsgay Imre a rendszerváltás egyik kulcsfigurája volt. Először az érdekelne bennünket, hogy miként vált hívő kommunistából a demokrácia hívévé? Észlelve, hogy a társadalom egyre nehezebben tűri az egypártrendszert, "sodródott", vagy eleve kialakult Önben a szabadság iránti vágy, és ennek érvényesülését próbálta a saját pozíciójában segíteni? 

Riport

Kedd, hajnali négy óra, nagybani zöldségpiac. Egy: ha minden reggel négykor indulnék dolgozni, pár perc alatt beérnék a munkahelyemre – dugó sehol. Kettő: a piros lámpáknál csak én állok meg, tehát, ha máskor is ilyenkor autóznék, már jó előre tudom: zöldnél sem árt az óvatosság, hátha valaki megint – ahogy ma mindenki – zöldnek nézi a pirosat. 
– Lelkész úr, a Hit Gyülekezetéről az utóbbi hetekben többen azt állították, hogy a közösség a romlás állapotában, a szétesés küszöbén áll. Mások a kialakult feszültségeket és a gyülekezetből való eltávozásokat a felgyorsított intézményesülés, s a szervezeti átalakítás következtében létrejött személyi és érdekellentétekkel magyarázták.
December 24-én az alternatív, közösségi rádiónak nevezett Tilos Rádióban az egyik műsorvezető azt mondta: "Kiirtanám az összes keresztényt". Ahhoz képest, hogy a nevezett rádió nem annyira hallgatott adó, mégis rekordgyorsasággal óriási botrány dagadt az inkriminált mondatból. A miséken Erdő Péter kérésére a katolikusok a rádiósok lelki üdvéért imádkoznak.
Szekszárdnál kezdődik a Dunántúl, s itt végződik az Alföld. Ez a kettősség évszázadokig rányomta bélyegét a településre. Babits Mihály a századelőn úgy látta szülővárosát, hogy az a "kis város, nagy falu" mintaképe. Szekszárd a felszín alatt azóta is megőrizte mezővárosi vagy inkább falusi jellegét. Az elmúlt nyolc év alatt azonban feltámadt a borászat, a polgárosodás jelei mutatkoznak.
A szakszervezetek féltékenysége miatt húzódik a lobbitörvény elfogadása, ugyanis sérelmezik, hogy a lobbistáknak több "érdekkijáró" joga lenne, mint nekik – értesült a Hetek kormányzati forrásokból.

Életmód

Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Cseh László – olimpiai és világbajnokok. Közismert nevek Túri György egykori és jelenlegi tanítványai közül. A mesteredző véleménye szerint az úszás nemcsak a versenyzők számára kiváló sportág, hanem az "átlaggyerekeknek" is, hiszen az edzéseken a fiataloknak olyan rendszerbe kerül az életük, melyben megtanulják az idejüket és erejüket beosztani, munkafegyelemhez és kitartáshoz szoknak.

Oldalak