Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

"Az elmúlt tizenöt évben nem volt soha ennyire lefagyva az MSZP" – vélekedik több szocialista politikus is a párt belső állapotáról. Sommás véleményük szerint a különböző fórumok – például az elnökség és a választmány – súlytalanná lettek, a frakcióülések némelykor egy-két nagyhangú hőbörgő terepévé lettek, az egyetlen "ötletcentrumként" csak a miniszterelnök és szűkebb környezete "működik", de az is jelentős hibaszázalékkal.
Nyilvánosságra hozatala óta viták kereszttüzében áll az új Gyurcsány-csomag. A kritikusok szerint a magyar viszonyok között polgárságnak tekinthető, aktív társadalmi réteg terhei növekednek. A védelmezők szerint legalább azt sikerült elkerülni, hogy a szegényektől elvegyenek.
Miközben a Fidesz-kommunikáció csúcsra járatta az árvízi PR-t, addig a baloldalon egymásnak estek a politikusok. Vadai Ágnes azért vágta bele képletesen szólva a nagykést Juhász Péterbe, mert ő szerinte egyenlőségjelet tett Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor közé. Az MSZP szóvivője pedig egy posztjában Bajnai Gordont cikizte, majd elnézést kért ezért.
– Az elmúlt hetek egyik vezető témája, hogy a két kormánypárt "összeveszett" a jövő évi adócsökkentésen. Magyarországon minden választási kampányban ígéretként hangzik el az adócsökkentés, majd menet közben, a kormányzás alatt annak rendje-módja szerint elmarad, vagy csak nagyon részlegesen valósul meg. Miért történik ez így? Gere Ádám a spontán piacgazdaság híve Fotó: Somorjai L.
A magánnyugdíjpénztárak kommunikációs offenzívát indítanak az Orbán-kormány pénztárak megszűnését célzó politikája ellen. A költségvetés a jövő évre 530 milliárd forintnyi megtakarítás „államosodásával” számol, de nagy kérdés, hogy a pénztártagok a kormány szándékai szerint cselekszenek-e.
A Fidesz körül kialakult „politikai erőtérben” legalább öt érdekcsoport igyekszik megszerezni a vidékfejlesztési és az agrárterület irányítását.
A héten a korábbiaknál egy fokkal szigorúbb oroszellenes szankciókról döntöttek az Európai Unió tisztségviselői, de a komoly „fegyvereket” még a raktárban hagyták. Kérdéses, hogy az egyre erősödő orosz-magyar külgazdasági kapcsolatoknak mennyire tehet be, ha keményednek a Moszkva elleni uniós és amerikai büntetések.
Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét.
Önkorrekciónak minősítette Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési frakciójának vezetője a Heteknek adott interjújában a kormányátalakítást. A politikus szerint nem akarnak lassítani a reformkormányzáson, ugyanis „tovább akarnak haladni az úton, de ha lehet, kevesebb hibával”. Az MSZP meghatározó vezetője egyébként az SZDSZ lassulástól tartó álláspontjáról úgy vélekedett: „Ha autóval megyek egy nehéz terepen, nem lehet arról vitatkozni, hogy gyorsan vagy lassan megyek.
Orbán Péter. Nála van a megoldás? Fotó: Vörös Szilárd
Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna.
Lényegében nem változik a köznevelési törvény koncepciója, a „renitens" Pokorni Zoltán irányításával a Fidesz-frakció módosító indítványai csak finomítják az Orbán Viktor és Hoffman Rózsa által kitalált központosító törekvéseket tartalmazó szabályozást.
Három éve alakult meg az MSZP–SZDSZ-kormány. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint nem sok esélye van annak, hogy ez a formáció 2006-ban tovább folytathatja a kormányzást. Ráadásul, ha jövő héten nem Szili Katalint választja meg az Országgyűlés államfőnek, akkor – ahogy egy Szili-párti szocialista fogalmazott – "már csomagolhatunk is". Tájkép csata előtt.
– Miként értékeli azt, ami a Magyarok Világszövetsége körül zajlik?
Ahogy közeledik az MSZP tisztújító kongresszusa, úgy növekszik a feszültség a kormánypárt sorai között. Az aggódók szerint egyre inkább a zárt ajtók mögötti paktumok és erőcsoportok közötti alkuk határozzák meg a várható eredményt. Közben a legfrissebb felmérések szerint a Fidesz népszerűségi indexe 68 százalékra ugrott, míg az MSZP-é 21 százalékra zuhant.
A világszerte ismert Pulitzer József óta Paul Lendvai az egyik legismertebb magyar származású újságíró, aki Nyugaton is tiszteletre méltó karriert tudott befutni. Egy laptársunk állítása szerint Kádárék önkéntes informátora volt. Egykori ellenzékiekkel és Bécsben élő újságírókkal igyekszünk tisztázni, hogy e súlyos állításból mi lehet igaz.
2004. augusztus 18., szerda: 
Orosz finanszírozás, MSZP-s érdek, Csurka csatasorba állítása, személyes ügyek feltérképezése, sajtóössztűz - a Fidesz mindent bevet, hogy visszakalapálja a középosztályban is egyre erősödő Jobbikot. Pedig nemrég Orbán azt hitte, egy kormányzói ejnye-bejnye elég lesz a Jobbik marginalizálásához, most már viszont - bár nem valószínű - azt is számításba kell venni, hogy egy erős Jobbik és egy jól szereplő MSZP veszélybe sodorhatja a Fidesz parlamenti többségét.
Sokat és ellentmondásosan változott az ország húsz év alatt, összességében most mégis sokkal jobb a helyzet, mint a rendszerváltáskor. Több a szabadság, számos területen szemmel látható a fejlődés, nagy általánosságban jobbak az egzisztenciális életfeltételek - noha érezhető a szociális leszakadás, a társadalom kettészakadása is.
Annak kormánypárti körökben kiemelten örülnek, hogy nem kapott nagyobb publicitást, hogy Nyirő József székelyföldi újratemetési kísérleténél jelen volt egy kormánytag, jelesül Szőcs Géza kulturális államtitkár is. Hisz azt a kormányzati magyarázkodást, hogy csupán kegyeleti aktus volt a megemlékezés, éppen a Fidesz egyik vezetőjének, Kövér Lászlónak és a kormány egyik tagjának, az azóta más okból lemondott Szőcs Gézának a jelenléte teszi bizonytalanná.
A politikusi háttérrel rendelkező alkotmánybíróknak köszönheti a Fidesz, hogy az önkormányzati választásokról szóló, pár hete elfogadott törvényét nem semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület tulajdonképpen kettészakadt, a szakmai közéletből érkező bírák ugyanis alkotmányellenesnek tartották az új jogszabályt, de ők kisebbségben maradtak.
Bajnai a nagy fékező. Legalábbis így lehet összefoglalni neves magyar közgazdászok véleményét a Bajnai-csomagról, melynek egyik erénye – ha végrehajtják –, hogy fékezi az adóssághegy növekedését. A Hetek Közéleti Klub vendégei Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, Kira Péter, a Leumi Bank Svájc vezető közgazdásza, Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezetője és Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója voltak.
„Legalább sikerült elásni a csatabárdot, és egy kicsi nyugalom lesz. Sok kis apró lépéssel talán sikerül javítani a népszerűségünkön” – értékelte a Parlament folyosóján egy szocialista képviselő, hogy a hetek óta tartó huzavona után megegyezett a MSZP és az SZDSZ vezérkara. Mandur László, Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Idill Fotó: Vörös Szilárd
Meglepő módon nem annyira a választás megnyerése, hanem a valószínű­síthető győzelem utáni szereposztás foglalkoztatja a Fidesz holdudvarát. Forrásaink az e témában született cikkek mögött helyezkedést és Orbán Viktornak szánt üzengetést sejtenek, ami néha egyet jelent a kompro­mittá­lás­sal.
Egyértelmű, ha úgy kívánná a pártérdek, akkor a miniszterelnök hátrébb lépne, de a kormányfőváltás egyetlen problémánkat sem oldaná meg, sőt, még több gondot teremtene – vélekedett lapunknak Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője sajnálja, hogy az SZDSZ kiszállt a koalícióból, amihez szerinte nem a személyi, hanem a programbeli nézetkülönbségek vezettek. A politikus szerint egyébként lehet, hogy úgy járnak, mint a Bokros-csomaggal: az erőfeszítéseik gyümölcsét a Fidesz arathatja le.
A Fidesz soraiban tevékenykedő egykori pártállami funkcionáriusokat ért támadások kapcsán soha semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá a vádakat - állítja Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki a kormánypárt igazságtételi politikájának egyik katalizátora. Szerinte Pozsgay Imre azon kevesek közé tartozik, akikről őszintén elhiszi, hogy megfordultak a damaszkuszi úton.
Számos meglepetéssel teljes a pártok európai parlamenti választásokra készült listája. A júniusban tartandó voksolás sajátossága, hogy Európában általában mindig a regnáló kormányok ellen szavaznak a polgárok. Az MSZP éppen ezért igyekszik csökkenteni a várható fiaskó súlyát, míg a Fideszben azon vitáznak, hogy egy felfokozott, nagy részvételi arányra ösztönző heves kampány ártana-e a pártnak. Az MDF pedig könnyen végleg baloldali párttá válhat.
Hazai élveszületések és halálozások 1960–2013. április között.
A rezsicsökkentés után egy újabb kampányeszköz lehet a 2014-es választások előtt a Fidesz kezében az a népesedési program, amellyel a középosztály gyermekvállalási kedvét lendítené fel a kabinet. Az első gyermek születésekor közel 300 ezer forintot kapnának a családok, de megemelnék az idén visszahozott  szocpol mértékét is, méghozzá közel kétszeres összegre.
Az MSZP a hétvégi kongresszusán több ponton változtatott a párt működését szabályozó alapszabályán. Egyrészt kiegészítették a preambulumot, választókerületi jellegűvé alakították át a szervezeti felépítését a pártnak, illetve bevezették az előválasztás lehetőségét.
„Nehéz tényleges választási lehetőségekről beszélni. Így nem csoda, hogy sokan a magánnyugdíjpénztárak állomosításáról beszélnek” – nyilatkozta Orosz Dániel, az AXA-csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója a kormány nyugdíj-rendszert érintő intézkedései kapcsán. Szerinte a magánnyugdíj célú megtakarítások részleges felélése, illetve a folyó költségvetési hiánycélokra való felhasználása csupán „halvány karikatúrája” a strukturális átalakításokból eredő hatékonyságjavulásnak.
Lapértesülések szerint a múlt héten Orbán Viktor beszélt a regisztráció lefújása előtt a párt választójoggal foglalkozó szakpolitikusaival, akik meggyőzték, hogy nem érdemes harcolni a regisztrációért. Ön ezek között a szakértők között volt? Mivel győzték meg a miniszterelnököt?
Közel hét százalékkal esett vissza a hazai ipari termelés. A csökkenés mögött elsősorban az elektronikai termékek gyártásának a visszaesése áll, amelyet a Mercedes gyár beindulása sem volt képes ellensúlyozni. Róna Péter közgazdász szerint egyre jobban látszik, hogy kimerült az a modell, miszerint Magyarország lesz Európa olcsó összeszerelő üzeme. 
Négy éve diadalittas szocialisták és letört fideszesek gyülekeztek az Országgyűlés alakuló ülése előtt. A parlamenti ciklus utolsó ülésnapja pedig hatalomba készülő jobboldaliakat, és letört, rezignált baloldali politikusokat talált. Utóbbiak közül sokan biztosan nem lesznek tagjai a következő T. Háznak – és nem önszántukból.
Május elsején a városligeti majálison indítja be az MSZP az európai parlamenti kampányát, másnap pedig a Fidesz teszi ugyanezt. A voksolás tétje több párt vezérkarában a létet is jelenti, hiszen mind az MDF-ben, mind az SZDSZ-ben legitimizációs kérdés az eredmény, bár az MSZP-ben is okozhat bonyodalmat egy brutális vereség.
„Nem legyőztük, hanem meggyőztük a szocialistákat” – vélekedett lapunknak Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A Fideszt élesen bírálta, mert szerinte az ellenzék újraállamosítást ígér, amihez hasonló utoljára a Rákosi-érában történt. Mint mondta: „éppen ideje lenne a konzervatívoknak elfogadniuk, hogy piacgazdaságban élünk, és az államszocializmus ideje lejárt.” Fotó: Somorjai László
Több jobboldali értelmiségi szorgalmazza, hogy a Fidesz a kormányváltás utáni időszakra készítsen elő egy olyan társadalmi és gazdasági megállapodást, amellyel elkerülhető lenne, hogy úgy járjanak, ahogy Gyurcsány Ferenc. Nevezetesen, hogy az intézkedései a társadalom és a szakmai körök ellenérzését váltották ki.
„Időt akart nyerni, és jelezni, hogy akkor támogatjuk az elképzelést, ha Magyarországnak végre haszna lesz belőle. Szóval alkupozícióba kerültünk!" - magyarázta lapunknak egy befolyásos kormánytag, hogy miért helyezkedhetett Orbán Viktor miniszterelnök tartózkodó álláspontra az uniós csúcson.
"A kormány nem kommunikációs hibákat követ el, hanem láthatóan nem tudja, merre menjen" – vélekedett lapunknak György Péter, az ELTE Médiatanszékének vezetője annak kapcsán, hogy az MSZP-n belül egyre többen vetik fel, hogy kommunikációs hátrányba került a legnagyobb kormánypárt. Új jelenség, hogy egyre növekszik a politikai show-k száma.  Szíjjártó Péter és a doboz 
Többek között a politikai apátiának köszönhető, hogy viharos, vitákkal telt hónapok után is töretlen a Fidesz népszerűsége. A kormányzópártnak előnyt jelent ugyanis, hogy a magyarok többsége nem is vár jelentős fordulatot az Orbán vezette kabinettől az életminőségét illetően – derült ki a Policy Agenda elemző cég szakértőivel, Krausz Péterrel és Kiss Ambrussal készült interjúnkból.
Már csak öten vannak versenyben a legnagyobb kormánypárt elnöki tisztjéért, mert Szili Katalin házelnök a héten visszalépett a jelöléstől. A "talpon maradt" politikusok több régiót is végiglátogató politikai kampányturné keretében igyekeznek megszerezni az MSZP küldötteinek bizalmát.
Nem telik el úgy nap, hogy kormánypárti politikusok ne emlegetnék az MSZP izraeli kampánytanácsadójának, Ron Werbernek a nevét olyan összefüggésben, mint aki miatt újra a „gyűlölet útjára” lép a szocialista párt.
Óriási meglepetést okozott a baloldalon, hogy a hétvégén az immár több választás óta jobboldali fellegvárnak tartott  Veszprémben milyen nagy arányban győzték le a Fideszt. Az optimistábbak előzetesen azt vélték, hogy már az is nagy siker lenne, ha nagyon szorossá válna a meccs.
Egyre furcsább és ellentmondásosabb a választási kampány eszköztára: vitával, érvekkel és programok összevetésével nem lehet találkozni, miközben mintha egy „láthatatlan kéz” szervezné a háttérben, hogy bilincs csattanjon politikai szereplők kezén, házkutatások híreitől legyen hangos a sajtó.
Cselekedni most és mindenkiért – A nemzeti közép demokratikus koalíciójának kormányprogramja – Magyarország 2002–2006 címet viseli az MSZP–SZDSZ várhatóan hétfőn beiktatásra kerülő kormányának programja. Ha a dokumentumot jellemezni kellene, akkor azt leginkább az ideológiai semlegességgel lehetne.
Július 17-én kezdődnek meg a hivatalos tárgyalások a kormányváltás után kipaterolt Nemzetközi Valutaalappal a nemzetközi hitel­szerződésről. A magyar kormány hosszas huzavonát követően kapott időpontot, miután az Országgyűlés elfogadta a jegybanktörvény módosítását. Vezető közgazdászok között tartja magát az a nézet, hogy Orbán valójában nem is akar IMF-szerződést, csak akkor, ha a ked­vezőtlen gazdasági folyamatok miatt elkerül­hetetlen.
A nagy drámám az volt, mikor megértettem, hogy tizenhét éve egy politikai álarcosbálnak, egy színházi maszkabálnak vagyunk a részesei. Fotók: Somorjai László
Az emberi jogi bizottság tagjai közül csak néhányan jelentek meg az ombudsmanok idei meghallgatásán, és az azt követő sajtótájékoztatón sem hemzsegtek a sajtó képviselői, pedig az ombudsmanok hatéves ciklust zártak le idén, ráadásul a meg-, illetve újraválasztásuk is fontos politikai kérdés.  Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa beszámolójából kiemelte, hogy vizsgálataik több esetben is arra mutattak rá, hogy nincs megfelelő együttműködés az egyes szervezetek és a hatóságok között, és ez az alko
„A KDNP számára legsikeresebb négy éven vagyunk túl a rendszerváltás óta” – jelentette ki lapunknak Rétvári Bence, a párt alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Megvehető ítéletek, politikai befolyásolhatóság, bebetonozott megyei bírák, jogbizonytalanság, átláthatatlan működés. Néhány súlyos vád azok közül, melyek a magyar igazságszolgáltatást érik mind a civil, mind a szakmai szférából. A legfelsőbb bírói posztra jelölt Baka András azt ígéri, megváltoztatja a helyzetet.
Az elmúlt napokban befektetési bankárokkal, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány tagjaival, prominens szocialista politikusokkal beszélgettünk arról, hogy a 2008-as IMF-hitelfelvétel, illetve a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet között mi a hasonlóság. Egy ilyen hitelhez milyen „nagyállami", azaz német, francia vagy brit, netán olasz politikai segítség kell, azaz mi múlik vagy múlhat Angela Merkelen vagy Nicolas Sarkozyn, esetleg José Manuel Barrosón.
Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.
– A parlament első napján az ellenzék azonnal szóba hozta az Ön utódja, Gyurcsány Ferenc sajtóban számtalanszor citált üdülővásárlási ügyét. Kiss Péter kancelláriaminiszter – mondhatni – megvédte Gyurcsányt. Ön – egyes vélemények szerint– az elmúlt időszakban nyilatkozataival támadta utódját. Mi erről a véleménye?
Anarchista, kommunista, rasszista, extremista és ehhez hasonló nem túl hízelgő jelzőkkel minősítette a Jobbik vezetését Pősze Lajos, akit hétfőn zártak ki a frakcióból. Az egykor az MDF-ben politizáló Pősze a párt programjának egyik írója volt, távozásával a Jobbikon belüli mérsékeltek száma csökkent.
A Szálasit éltető Bácsfi Diána és az általa képviselt neonáci ideológia ismételt megjelenése kapcsán a szocialisták önvizsgálatra szólították fel a Fideszt a Demokrata cím? lappal ápolt közeli kapcsolatuk miatt. A kormánypártok szerint a hetilap vitatható szerepet tölt be a hungarista eszmék terjesztésében.
A jelenlegi információk szerint a pénzügyi körökben „frankageddonnak” hívott januári svájci frankerősödés miatt kezdtek el bedőlni a brókercégek. A Fidesz elkövette azt a hibát, hogy a Buda-Cash dőlése után politikai síkra terelte a problémát, ám a következő dominó egy kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező milliárdost, Tarsoly Csabát találta el.
Továbbra is nagy az esélye annak, hogy Bajnai Gordon lesz egy ellenzéki összefogás élén a kihívója Orbán Viktornak 2014-ben, noha a volt miniszterelnök nevével fémjelzett alapítvány által a múlt héten nyilvánosságra hozott elemzés a ringbe szállás elleni érvgyűjteményként is értelmezhető.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal múlt hét pénteken nyilvánosságra hozott két, a szocialista kormányok idejében született, Gyümölcsöskert, illetve Gerilla nevű akcióról szóló titkosszolgálati jelentést az őszödi beszéd kapcsán.
Rendkívül bonyolult szövetségi rendszer és a „hideg béke" jellemzi a Kaukázust, amit úgy lehet leegyszerűsíteni, hogy Örményország - az azeriekkel és a törökökkel való konfliktusai miatt - a területén található orosz hadibázisoknak köszönheti bizton­ságát. Igaz, a kilencmilliós örmény diaszpórának köszönhetően az egyik legbefolyásosabb lobbival rendelkezik a világban.
A parlament őszi ülésszakának kezdete egyben az önkormányzati választások kampányfinisét is jelenti. Ezt az időszakot is a kormány tematizálja, és a miniszterelnök a devizamentést tette az első helyre.
Bár következetlen változatossággal neveznek egyesek hol a miniszterelnök bábjának, hol pedig egy olyan despotának, aki még a saját politikai közösségével is állandóan veszekszik, de mindkettő állítás butaság. Több százezer ember voksolt már rám, talán immáron hatszor, úgy gondolom, megengedhetem magamnak bizonyos keretek között azt a luxust, hogy őszinte legyek, akár ilyen módon is.
Az Orbán-kormány számára kiemelten fontos, hogy a magyar miniszterelnökkel szimpatizálók vagy éppen a Fidesz kritikusai kerülnek döntési helyzetbe Berlinben. Angela Merkel tanácsadói körének befolyásos figurái között Orbán Viktor esküdt ellenségei is ott vannak, miközben a CDU, de különösen a CSU vezetői kifejezetten szimpatizálnak a Fidesz politikájával.
Nem spontán ötletként dobta be Orbán Viktor a halálbüntetés „napirenden tartásáról” szóló ötletét, pártjában mégis meglepetést okozott.
Nagy valószínűséggel a Fidesz – persze, ha megkapták volna a rendezés jogát – sem tudta volna a jobboldal számára előnyösebb formában megrendezni a baloldal fővárosi, amúgy öngyilkos stratégiának tűnő produkcióját Falus Ferenc visszalépése kapcsán. Több vezető baloldali politikus is annyit mondott lapunknak, hogy sírni tudna az „eredményen”, fájó számukra a saját „bénaságuk”.
Esélyt sem akart adni Orbán Viktor arra, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazással a szocialisták akár csak elméleti szinten is lehetőséget kapjanak arra, hogy vereséget mérjenek egy szimbolikus ügyben a Fideszre.
Optimistábbak lettek azok a kormány­párti politikusok, akik az elmúlt hónapokban a párt belső fórumain, illetve magánbeszélgetéseken attól tartottak, hogy a politikai és kormányzati hibák sorozata a párt végzetes meggyengüléséhez vezethet.
Már hónapok óta érlelődött az a váltás a Jobbik vezérkarában, amit Vona Gábor a múlt héten bejelentett, jelesül, hogy háttérbe vonja a kezelhetetlenebb és renitensebb politikusokat, és nép­pártibb arculatot ad a pártjának. A pártelnök célja az, hogy ha a sokasodó korrupciós ügyek miatt „megreccsen” a Fidesz támogatói bázisa, akkor ők legyenek az új Fidesz.

Fókusz

Összeférhetetlenség, sikkasztás, alapvető törvényi és etikai szabályok áthágása – címszavak a Körmendy-Ékes Juditot, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes elnök asszonyát érintő, szocialista képviselők által elmondott felszólalásokból. Fideszes politikusok felháborítónak tartják az ellenzéki megnyilvánulásokat, és azt mondják: a szocialisták az ártatlanság vélelmét semmibe véve rágalmaznak.
Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre.
"Levendel azt üzente, hogy ne foglalkozzunk a közvélemény-kutatásokkal. Szélhámosság, hogy 10 százalékkal vezet a Fidesz, várjuk meg a végét. Tíz óráig semmivel sem szabad foglalkozni" – magyarázta önnyugtatóan is valakinek az egyik (vezető) szocialista háttérember mobilon fél nyolckor. Aki él és mozog, majd\' mindenki ezt teszi a Köztársaság téren. Egyébként hűvös a hangulat. Ekkor még a televíziók a közvélemény-kutatási adatokat ismétlik és az önfeledt, már-már győzelemittas Fidesz-aktivistákat mutatják a Millenáris Parkból.
Az idei majálison a rendszerváltás óta minden eddiginél nagyobb tömeget tudtak megmozgatni a szakszervezetek. Emellett a legnagyobbak egy közös kiáltványt is kiadtak, amelyben felhívják a figyelmet a kormány politikájának időszer? megváltoztatására. "Jelenleg alig van olyan szakma, ahol nem volna indokolt egy »kiadós« sztrájk" – érvelt lapunknak Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki újabban több szakszervezeti rendezvény szónoka. 
Kirajzolódni látszik mind bal-, mind jobboldalon, hogy a pártok vezetői milyen módon képzelik el a jövőt. A leendő kormánykoalíció pragmatikus, feladatmegoldó, az Orbán-kormányhoz képest radikálisan ideológiamentes szerepre és működésre készül, míg a leköszönő miniszterelnök új politikai mozgalommal igyekszik "ugrásra kész" – esetleges időközi választásokra nyerő – állapotban tartani bázisát.
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást – állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük ismert közéleti személyiségektől. Litván György történész
Interjú Dessewffy Tibor szociológussal – Az elmúlt hét végén "politikai vásár" zajlott, hiszen négy párt is jelentős politikai eseményt szervezett, melyre a sajtót is meghívták. A pártimidzsek szempontjából hogyan értékeli a "portékákat" ?
Az államfőválasztás erkölcsi győztese Sólyom László, volt alkotmánybíró, a politikai babérokat Orbán Viktor és a Fidesz-MPSZ arathatja le. Miközben többen úgy gondolták, hogy a választás tétje a két jelölt – Sólyom László és Szili Katalin – alkalmasságának eldöntése, addig az igazi kérdés a kormánykoalíció politikai jövője volt.
Már évek óta téma a magyar belpolitikai életben a kettős állampolgárság ügye, hiszen 1998-ban a választások előtt a Fidesz – bizonyítandó nemzeti érzületét – már "pedzegette" ezt a kérdést. Aztán menet közben, talán az uniós fejcsóválások miatt kedvezménytörvényre "szelídült" a terv. De az eredeti elképzelést és az eredeti célt – tájékoztatták lapunkat diplomáciai körökből – jól mutatta, hogy a határon túli magyarok által igényelhető magyarigazolvány kísértetiesen hasonlít egy útlevélre.
Nagy manőverbe kezdett az MDF, hogy mérsékelt jobbközép párt voltát, a Fidesztől különböző politikáját sulykolja a közvéleménybe. Dávid Ibolya elnök vezényletével elmozdították a frakció éléről – a kritikusai által a Fidesz vazallusaként aposztrofált – Balsai Istvánt, és helyére Herényi Károlyt választották meg.
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást - állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük Litván György történészt, Furman Imre jogászt, Haraszti Miklós írót és Tamás Gáspár Miklós filozófust. Összeállításunk: "Nyoma sincs a szolidaritásnak"
Medgyessy Péter elegáns szürke zakóban, ezüstszürke nyakkendőben érkezett első miniszterelnök-jelölti körútjára. A legtöbb érdeklődőt – többek között a megyei szocialista politikusokat – éppen ez a "szín" érdekelte: szürke lesz-e Medgyessy? No nem a zakója, hanem beszédstílusa, előadása, megjelenése. Egyszóval: versenyképes lesz-e Orbán Viktor imidzsével szemben?
"A helyzet megváltozott. Eddig egyenes úton mentünk, és arra játszottunk, hogy az erkölcsi győzelem legyen a miénk. Most úgy látom, megvan az esélye annak, hogy a valódi győzelmet is megszerezzük, és jobboldali elnök legyen. Ehhez kell egy kis szerencse. Ne menjünk vissza szavazni!" Nagyjából így foglalható össze, amit Orbán Viktor mondott a Fidesz első, hétfői rendkívüli frakcióülésén. Az ellenzéki párt megszeppent képviselőinek fogalma sem volt, hogy a "főnök" miben játszik, mivel a kártyáit nem terítette ki, de engedelmeskedtek.
"Hallom, nálatok parcelláznak" – mondta egy kormánypárti politikus egy szocialista politikusnak, aki mellesleg polgármester is. A kérdés jellegét egyértelműsíti a beszélgetés folytatása, melyben az egyébként jelenleg rendszeridegen "balos" polgármesternek kifejtette a polgári politikus, hogy ugyanis őt érdekelné egy-két telek.
Magyarországon még nem tapasztalt méret? kommunikációs hadjárat veszi kezdetét december 1-jétől az uniós csatlakozás mellett. A Hetek birtokába került szakértői anyag, amely A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája (KS) címet viseli 254 oldalon keresztül mindenre kiterjedően taglalja azt, hogy az elkövetkezendő hónapokban mire számíthatunk. Az EU-propaganda a gazdasági várakozásokat hűteni, a közösséghez való tartozást viszont érzelmileg gazdagítani szeretné.
Thomas Kleistil osztrák elnök és Jörg Haider. A két lábon járó dilemma     Fotó: MTI
A drámai pécsi választási eredmények miatt az MSZP-ben sokan szembenézést sürgetnek a Gyurcsány-korszakkal. A Fidesz politikusai viszont egyre közelebb érzik magukhoz a kormányrúd megszerzését és a kétharmados győzelmet. Nem alaptalanul.
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
– Két kongresszust is tartottak a hét végén: az MSZP-é volt a veszteseké, a Fideszé a győzteseké.
Balatonfüred közvéleményét – függetlenül attól, hogy a helyi hivatalos körökben már lefutott ügynek tekintik, még mindig – erősen foglalkoztatja a Tagore sétány elején található bazársor hűlt helyének és az egyetlen közülük el nem bontott, 1958-ban épült üzlethelyiségnek a sorsa. Az önmagán túlmutató történetben első látásra "a modernizáció hívei állnak szemben a maradi szellemmel". Riportunk végén, hazafelé mindannyian nagyon szerettük volna, hogy a történet ennyire egyszer?

Háttér

Legutóbb áprilisban tett meg ilyen hosszú utat Orbán Viktor. Ötvenöt település öt hét alatt, nyolcezer kilométer, és sokezres tömegek mindenütt. Ezúttal azonban elmaradt a jól végzett munka öröme. Pedig most sem fektetett kevesebb energiát a választási turnéba az exkormányfő, de míg áprilisban kimutathatóan javult a látogatások nyomán a jobboldal eredménye, addig az októberi eredmény szempontjából előfordulhatott, hogy ártott némely településen a látogatáskor még több ezer fős hallgatóságot vonzó beszéd.
Az adócsökkentésről szóló vita felszínre hozta azt a kérdést, hogy miért érdemes az SZDSZ-nek a kormányban maradni. Éppen az elmúlt időszakban egyre kedvetlenebbül nyilatkozgató, jól ismert humoráról újabban leszokó Kuncze Gábor pártelnök jelentette ki ezt a vita kellős közepén. A két párt felső vezetésében általában elégedettek a koalíció eddigi működésével, de lapunk információi szerint a nagyobbik kormánypártban aggódva figyelik a liberális párt vergődését, a közvélemény-kutatásokban tapasztalható mélyrepülését.
Tragikus, hogy a magyar televíziózás jelen pillanatban főleg a kereskedelmi gagyi gyártására képes, a köztévé pedig válságban van – vélekedett lapunknak adott interjújában Sükösd Miklós médiaszociológus, a Közép-Európai Egyetem docense. A kutató szerint a túlélőshow-k azt sugallják, hogy a semmiért te is lehetsz sztár, nagymenő. A szereplők semmit nem csinálnak reggeltől estig, mégis országos sztárok lettek.
– Fél órával ezelőtt jött ki a teremből a két koalíciós párt vezérkara az egyeztető tárgyalásról. Nem tűntek valami jókedvűnek, még a kincstári mosoly is hiányzott az arcokról. Mi a baj? – Nincs okunk a rosszkedvre, talán csak elgondolkodtunk. Jó hangulatban zajlott a tárgyalás, minden rendben van.– Mit mondhat el a tartalmi részről? 
A Nyílt Társadalom archívuma a két választási forduló között, felismerve a történelmi lehetőséget, felhívást tett közzé. Gyűjteni kezdték az elektronikus politikai üzeneteket, és két hét alatt nagyjából kétezer e-mail és vagy háromszáz SMS-üzenet futott be hozzájuk. Sükösd Miklós politológus szerint a pártok eredetileg nem számoltak ezzel a lehetőséggel, a kampányszakértők pedig egyenesen megijedtek a szavazók önálló életre kelt kezdeményezésétől.

Interjú

"Tonhauser napjai meg vannak számlálva" – nyilatkozta minap Moldova György író, miután elolvasta az idő előtt nyugdíjazott rendőrtiszt megjelenés előtt álló könyvét. Az ötvenezres példányszámban megjelenő memoár nagy leleplezéseket sejtet, mivel a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásával foglakozik: konkrét ügyekkel, ismert és ismeretlen rendőrök, politikusok és bűnözők neveivel.
– Ön szerint miért bizonytalanok a politológusok és elemzők az úgynevezett kispártok EP-választásokon való szereplése kapcsán? Ennyire kiszámíthatatlan Magyarország?  Demszky Gábor: Főállású vezetője maradok Budapestnek, és újra szeretnék indulni 2006-ban a főpolgármesteri székért Fotó: Vörös Szilárd
Az 1999-ben 50 millió forintos törzstőkével alapított Index.hu Rt. 25,1 százalékát 800 millió forintért vásárolta meg a közelmúltban két német befektető cég. Tizenegy hónap alatt a részvénytársaság papírjainak értéke 49-szeresére nőtt, az egyéves cég eszerint tehát mintegy hárommilliárd forintot ér jelenleg. Erről a robbanásról kérdeztük Braun Róbertet, az Index vezérigazgató-helyettesét.
– Medgyessy Péter még a választás előtt a szocialista párt olyan "intézményének" nevezte Önt, akinek segítségére feltétlenül számít. Nem telt bele sok idő, és tényleg szüksége lett a segítségre: a kémügy kirobbanásakor állítólag Ön oldotta meg a koalíciós válságot. 
Sem a Gyurcsány-csomag, sem a Reformszövetség javaslatai nem orvosolják Magyarország gazdasági bajait, mert nem a problémák gyökerével, a pénzügyi válság megoldásával foglalkoznak – vélekedett a Heteknek adott interjújában Róna Péter, aki többek között Lord Richardson angol jegybankelnök kabinetfőnöke volt. A neves közgazdász szerint alapjaiban hibás a magyar neoliberálisok dogmatikus problémakezelése, amely az említett reformcsomagok logikájában rendre visszaköszön.

Üzlet

Varga Mihály kérésére elhalasztotta a Fidesz-frakció a jegybanktörvény változtatásáról szóló módosítások végszavazását, mert nemzetközi szervezetek elfogadhatatlannak tartották egy passzusát. A visszakozás indoka egyszerű volt: a kormány el akarta kerülni, hogy újabb forintválság robbanjon ki, hiszen ismét 310 forint felé közeledett az euró árfolyama.

Riport

– A felvételi ponthatárok alakulásából milyen következtetéseket lehet levonni? Milyen tendenciákat lát?
Borókai Gábor. "Oldottabb kapcsolatra törekszem" Fotó: MTI

Sport

A politikusok és politikacsinálók között a dél-európai technikás futball a menő. Legalábbis ez derült ki nem reprezentatív felmérésünkből, hisz az általunk megkérdezett közéleti szereplők a spanyol vagy az olasz válogatottat részesítették előnyben.

Oldalak