Hazafi Zsolt cikkei

Üzlet

Tisztességtelen kampányfogásnak tartja Szabó József a Paksi Atomerőm? egykori vezérigazgatója a Magyar Nemzet minapi cikkét. A kormánylap Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt korábbi paksi üzleti tevékenységéről írt bíráló cikket, amelyben megkérdőjelezi a tanácsadásért cserébe felvett összegek jogosságát. Szabó szerint a lap ezzel le akarja járatni Medgyessyt, hiszen éppen a cikk megjelenése utáni napokban utazott az atomvárosba.
Nem kapkodja el a tárgyalásokat az IMF a magyar kormánnyal az országnak nyújtandó „biztonsági védőhálónak" szánt hitelről, mert szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság­politika megfelelő növekedési pályára képes állítani az országot.  Az előző IMF-szerződéskor, 2008-ban nem volt idő a precíz szá­mítgatásokra, most viszont lesz, ami nehéz tárgyalásokat vetít előre.Talán őszre lehete tető alá hozni a megállapodást.
A kormány a gyógyszertámogatások jelentős csökkentését jelentette be. Gyógyszergyártók szerint ezzel olyan veszélyhelyzet állt elő, amikor a szabadalmi oltalommal védett, generikus másolattal még nem rendelkező gyógyszerek tűnhetnek el Magyarországról. Dávid Tamást, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese válaszolt a kérdéseinkre.
Az elmúlt időszakban bejelentett rezsicsökkentési tervek egy többlépcsős „leértékelési” sorozat részét jelentik, amellyel az a Fidesz célja, hogy a 2014-es választások idejére jelentős gáz- és áramárcsökkentést érezzenek a választópolgárok.

Fókusz

 
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást - állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük Litván György történészt, Furman Imre jogászt, Haraszti Miklós írót és Tamás Gáspár Miklós filozófust. Összeállításunk: "Nyoma sincs a szolidaritásnak"
Összeférhetetlenség, sikkasztás, alapvető törvényi és etikai szabályok áthágása – címszavak a Körmendy-Ékes Juditot, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes elnök asszonyát érintő, szocialista képviselők által elmondott felszólalásokból. Fideszes politikusok felháborítónak tartják az ellenzéki megnyilvánulásokat, és azt mondják: a szocialisták az ártatlanság vélelmét semmibe véve rágalmaznak.
Cenzúratestület – egy lapunknak nyilatkozó médiajogász szerint ez válna az Országos Rádió  és Televízió Testületből (ORTT), ha a T. Ház elfogadná a médiatörvény módosító tervezetét. Szakértők szerint rendezni kellene a közmédiumok finanszírozási helyzetét, hogy ne az aktuális kormányoldal jó szándékán múljon, csődbe megy-e az adott közmédium, vagy sem. Ki kellene iktatni az intézményesített politikai befolyást is.
„Attól tartok, tartós stagnálásközeli állapotba kerül a világgazdaság, ami súlyos válságot jelent. Ám mégsem olyan típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletről. Legalábbis remélem” – nyilatkozta a Heteknek Bod Péter Ákos. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év végéig erős lesz a forint.
"Évtizedek óta foglalkozom a HIV- fertőzöttekkel, kezdetben a tizenéves kis hemofíliások évekig tartó szenvedései voltak a legborzalmasabbak számomra. Szerencsére ma már a vérkészítmények útján nagyon csekély a fertőzés aránya.  Különösen sajnálom azokat a betegeimet, akiknél nagyon későn mutatták ki a vírus jelenlétét. Ha korábban az osztályra kerültek volna, több ideig éltek volna" – mondja Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. 
Thomas Kleistil osztrák elnök és Jörg Haider. A két lábon járó dilemma     Fotó: MTI
"Olyan ez, mint az amerikai filmekben: két autó padlógázzal száguld egymás felé, és a sofőrök remélik, hogy a másik kapja el előbb a kormányt. Sajnos, olykor totálkár az eredmény" – mondta lapunknak egy "Szili Katalin-párti" szocialista politikus, aki szerint még az is előfordulhat, hogy a hétvégi jelölőkongresszus a pártvezetés kritikájaként átalakul tisztújító kongresszussá. Ez Hiller István pártelnök meglepő és gyors bukását jelenthetné.
Az ötvenes évek hangulatát idézi az a feltétlen és ellentmondás nélküli tisztelet, amely Orbán Viktort övezi saját körein belül. A volt miniszterelnök a rendszerváltás óta egyedülálló módon semmilyen személyes felelősséget nem vállalt a választási vereségért, noha négy éven át azt hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, és nem fordítva, vagyis végső esetben mindenért az "első szolga" felel. A legutóbbi nyilatkozatokból úgy tűnik, végre megtalálták a bűnbakot: a pártszervezet elégtelensége okozta a bajt.
"Levendel azt üzente, hogy ne foglalkozzunk a közvélemény-kutatásokkal. Szélhámosság, hogy 10 százalékkal vezet a Fidesz, várjuk meg a végét. Tíz óráig semmivel sem szabad foglalkozni" – magyarázta önnyugtatóan is valakinek az egyik (vezető) szocialista háttérember mobilon fél nyolckor. Aki él és mozog, majd\' mindenki ezt teszi a Köztársaság téren. Egyébként hűvös a hangulat. Ekkor még a televíziók a közvélemény-kutatási adatokat ismétlik és az önfeledt, már-már győzelemittas Fidesz-aktivistákat mutatják a Millenáris Parkból.
Nem volt könnyű dolguk idén a Time magazin újságíróinak az Év embere választásakor. A címlapot Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta, mögötte sorrendben Al Gore Nobel-díjas volt amerikai alelnök, J.K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerzője, Hu Jin-Tao kínai elnök és David Petraeus iraki amerikai parancsnok végzett. Közben Tony Blair és Jacqes Chirac elköszönt, Fidel Castro és Oszama bin Laden azonban 2007-et is túlélte.
Az idei majálison a rendszerváltás óta minden eddiginél nagyobb tömeget tudtak megmozgatni a szakszervezetek. Emellett a legnagyobbak egy közös kiáltványt is kiadtak, amelyben felhívják a figyelmet a kormány politikájának időszer? megváltoztatására. "Jelenleg alig van olyan szakma, ahol nem volna indokolt egy »kiadós« sztrájk" – érvelt lapunknak Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki újabban több szakszervezeti rendezvény szónoka. 
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
A 2006-os választások kimenetelét az fogja eldönteni, hogy milyen hangulat veszi körül a Fideszt – állítja Pokorni Zoltán, a párt alelnöke, aki annak örülne leginkább, ha nem az "érzések", hanem a tények alapján döntenének jövőre az emberek. Egyébként Pokorni szerint jó lesz nekünk a kétpártrendszer.
Kirajzolódni látszik mind bal-, mind jobboldalon, hogy a pártok vezetői milyen módon képzelik el a jövőt. A leendő kormánykoalíció pragmatikus, feladatmegoldó, az Orbán-kormányhoz képest radikálisan ideológiamentes szerepre és működésre készül, míg a leköszönő miniszterelnök új politikai mozgalommal igyekszik "ugrásra kész" – esetleges időközi választásokra nyerő – állapotban tartani bázisát.
"Akkor éreztem először, hogy a hatalom félelmetes tud lenni"    Fotó: S. L.
 
Interjú Dessewffy Tibor szociológussal – Az elmúlt hét végén "politikai vásár" zajlott, hiszen négy párt is jelentős politikai eseményt szervezett, melyre a sajtót is meghívták. A pártimidzsek szempontjából hogyan értékeli a "portékákat" ?
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
"Hallom, nálatok parcelláznak" – mondta egy kormánypárti politikus egy szocialista politikusnak, aki mellesleg polgármester is. A kérdés jellegét egyértelműsíti a beszélgetés folytatása, melyben az egyébként jelenleg rendszeridegen "balos" polgármesternek kifejtette a polgári politikus, hogy ugyanis őt érdekelné egy-két telek.
– A napokban bejelentett tizenöt akciópontból legalább hét fejezet a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását célozza. Miért e terület az intézkedéseik egyik fő csapásiránya? 
Medgyessy Péter elegáns szürke zakóban, ezüstszürke nyakkendőben érkezett első miniszterelnök-jelölti körútjára. A legtöbb érdeklődőt – többek között a megyei szocialista politikusokat – éppen ez a "szín" érdekelte: szürke lesz-e Medgyessy? No nem a zakója, hanem beszédstílusa, előadása, megjelenése. Egyszóval: versenyképes lesz-e Orbán Viktor imidzsével szemben?
Miután a hét elején nem tisztázódott, történt-e valójában titkos, törvénytelen adatgyűjtés fideszes politikusok és családtagjaik körül, az MSZP elnöke levélben fordult a legfőbb ügyészhez: rendeljen el vizsgálatot az ügyben. Horn Gyula szerint: ,,Az ügy súlya, a törvénysértés gyanúja és a közvéleményben érzékelhető jelentős visszhang indokolja, hogy a kormánytól független ügyészség a törvény felhatalmazása alapján végezze el a tényfeltárást, annak alapján tegye meg a szükségessé váló jogi lépéseket, és adjon hiteles t

Belföld

 
"Nagy lépés, méghozzá előre" – fogalmazott lapunknak Fodor Gábor szabad demokrata képviselő annak kapcsán, hogy kialakulni látszik az ügynöktörvény végső formája, és a nyilvánosságpárti félelmek ellenére várhatóan nem egy újabb kilúgozott törvényt fogadnak el a képviselők.
Ha most sikerül törvényekkel korlátozni az állam ciklikus túlköltekezését – ezt a célt szolgálja a parlament elé került közpénzügyi törvény – az jelentős előrelépést jelent, bár ezzel még nem jön el a Kánaán – nyilatkozta lapunknak Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint öt-nyolc „erősen kézben tartott, fegyelmezett” évnek is el kell telnie, hogy Magyarországon „jó világ” legyen.
Nem hisz abban Gulyás József nemzetbiztonsági szakértő és emberi jogi aktivista, hogy a hat ember erőszakos halálát okozó úgynevezett romagyilkos­­ságoknak lenne titkos­szolgálati szála, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy hiányozhatnak elkövetők, vagy ponto­sabban bűnsegédek a vádlottak padjáról.
„Időt akart nyerni, és jelezni, hogy akkor támogatjuk az elképzelést, ha Magyarországnak végre haszna lesz belőle. Szóval alkupozícióba kerültünk!" - magyarázta lapunknak egy befolyásos kormánytag, hogy miért helyezkedhetett Orbán Viktor miniszterelnök tartózkodó álláspontra az uniós csúcson.
Egy volt magas rangú rendőrtiszt szerint politikai megrendelésre követhetik el a roma-gyilkosságokat, hogy így destabilizálják az ország közbiz-tonságát, politikai közéletét. Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter az üggyel kapcsolatban annyit mondott lapunknak, hogy ez „már a legalja lenne”, ezt nem tudja elképzelni.
Anarchista, kommunista, rasszista, extremista és ehhez hasonló nem túl hízelgő jelzőkkel minősítette a Jobbik vezetését Pősze Lajos, akit hétfőn zártak ki a frakcióból. Az egykor az MDF-ben politizáló Pősze a párt programjának egyik írója volt, távozásával a Jobbikon belüli mérsékeltek száma csökkent.
Egyre furcsább és ellentmondásosabb a választási kampány eszköztára: vitával, érvekkel és programok összevetésével nem lehet találkozni, miközben mintha egy „láthatatlan kéz” szervezné a háttérben, hogy bilincs csattanjon politikai szereplők kezén, házkutatások híreitől legyen hangos a sajtó.
 
A konszolidáció reményét, béremeléseket és egy jelentős adócsökkentés ígéretét tartalmazza a Fidesz új, Erős Magyarország nevet viselő pártprogramja. Mivel kevés ígéretet számszerűsítettek, így valójában nem lehet pontosan kiszámolni, hogy mennyivel dobná meg a költségvetés kiadási oldalát, ha mindent szó szerint be is tartanának. Navracsics Tibor frakcióvezető által jegyzett dokumentumban a Fidesz definiálja önmagát, miszerint „az új jobboldal nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális”.
Elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy Torgyán József kilép a koalícióból és ellenzéki politizálásba fog. Ellenzéki politikusok szerint pedig Torgyán József hadat üzent a Fidesz-MPP-nek. A forgalomban levő konspirációs elméletek szerint az is elképzelhető, hogy az egyszázaléknyi biztos szavazókat jelentő KDNP éléről leváltják a kormánykoalíciót többször kritizáló Giczy Györgyöt, és helyét a Fidesz-h? Semjén Zsolt egyházügyekért felelős helyettes államtitkár veszi át.
Az elmúlt napokban befektetési bankárokkal, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány tagjaival, prominens szocialista politikusokkal beszélgettünk arról, hogy a 2008-as IMF-hitelfelvétel, illetve a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet között mi a hasonlóság. Egy ilyen hitelhez milyen „nagyállami", azaz német, francia vagy brit, netán olasz politikai segítség kell, azaz mi múlik vagy múlhat Angela Merkelen vagy Nicolas Sarkozyn, esetleg José Manuel Barrosón.
A Magyar Nemzeti Bank 35-36 milliárd euró devizatartalékkal rendelkezik, ami - árfolyamtól függően - mintegy 10 ezer milliárd forintnyi va­gyont jelent. Az államadósság 20-22 ezer milliárd forint, tehát azt gondolhatnánk, hogy egyszeri művelettel a devizatartalékból simán lehetne csökkenteni az adósságot. Sőt, akár IMF-hitel helyett innen csíphetnénk le a folyó kiadásokra. Ha mintegy 5 milliárd euró hitelt kell idén megújítani, akkor elég lenne átcsoportosítani a tartalékból.
 
– Miként értékeli azt, ami a Magyarok Világszövetsége körül zajlik?
Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.
Míg 2006-ban a Gyurcsány Ferenc által bejelentett 1000-1300 milliárdos megszorításokra lángba borult Budapest, addig Bajnai Gordon hasonló mértékű kiadáscsökkentését meglepő nyugalommal, jelentősebb sztrájk nélkül és tüntetésmentesen fogadták a magyarok. Mindkét miniszterelnököt közelebbről ismerő forrásaink szerint ennek többek között oka a két politikus közötti karakterbeli különbség, az IMF-hitel kényszere és a Fidesz reakciója is.
„A kisebbségi kormányzás bizonytalansága ellenére a miniszterelnök pozíciója az utóbbi hetekben megerősödött” – állítják egybehangzóan egymástól független szocialista forrásaink. Sőt, úgy tűnik, mintha Gyurcsány Ferenc helyzetét az SZDSZ kormányból való kilépése is inkább erősítette volna. Fotó: Somorjai László
Bár sokan felszínességéért és túlzott általánosságáért bírálják a Fidesz programját, mégis kirajzolódik belőle, hogy a párt vezetői mérsékelt, neokonzervatív jellegű politikát szándékoznak folytatni kormányra kerülésük után. A szocialistákkal szemben nem a nyugdíjasok és a lecsúszott társadalmi rétegek, hanem inkább a középosztály, illetve a vállalkozók támogatására helyezik a hangsúlyt.
Gyurcsány Ferenc alaposan meglepte párttársait. Az államfőjelölő kongresszuson azt várták tőle, hogy nyilvánosságra hozza álláspontját a "Szili vagy nem Szili" kérdésben, ehelyett váratlanul reformokat jelentett be. Igaz, az elmúlt években lejáratódott reform kifejezés helyett a miniszterelnök kizárólag a "kis lépés előre" szófordulatot részesíti előnyben.
Flores és  vidéki háza . Itt készült az „új” vallomás.
A magyar közélet pokoli bugyrának tűnik az „Őszödi igazságbeszéd” kiszivárogtatásának története. Nemcsak azért, mert időről időre lehetőséget teremt a magyar politikai élet szereplőinek, hogy árulónak és hazugnak bélyegezzék egymást, hanem mert elképesztő és olykor egészen eszement történetek sokasága rakódik az ügyhöz.
Ellenzéki pártok és mozgalmak a hétfői tüntetést sikertörténetnek értékelik, mellyel erőt mutattak Orbán Viktor lehengerlő stílusú kormányzásával szemben. Számít ez? A 2012-es évet politikai szempontból bármilyen mértékben is meghatározhatja ez a rendezvény?
„Körülbelül húsz százalékkal kell több szavazatot szereznie a Fidesznek, mint az MSZP-nek, hogy kétharmados többséget tudjanak szerezni a parlamentben. A jelenlegi mérések szerint ez simán megvolna, ennek ellenére nagyon nehezen képzelhető el ez a forgatókönyv” – nyilatkozta a Heteknek Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója. Márciusban egyébként az intézet szerint a teljes népesség 43 százaléka szavazott volna a Fideszre és 16 százaléka az MSZP-re.
Nem szokványos hatalomváltásra készülnek a Fideszben. Az MSZP a várakozásoknál is rosszabbul áll, a jelenlegi állapotában nem jelent ellensúlyt, miközben Orbán Viktornak nem kell gesztusokat tennie a jobboldalon senkinek, egy erőcsoporttal sem kell kiegyeznie. Információink szerint a nyár azzal telt, hogy elkezdődtek a helyezkedések a Fideszben, de az új kormánynévsor csak egy helyütt található: a pártelnök fejében.
„Nagy a valószínűsége annak, hogy abban a pillanatban, amikor a Fidesz ellenzékbe kerül, az elmúlt időszakban fontos állami tisztségekre kinevezett Fidesz-közeli személyek az új hatalommal szemben ellensúlyként kezdenének viselkedni. Orbán szándéka szerint a volt bibósok helyzetbe hozása, így Áder János államfővé való emelése is elsősorban ezt a célt szolgálja” – vélekedett a Heteknek nyilatkozó Wéber Attila szociológus.
Nemzetközi szinten csődöt mondott az amúgy magyar környezetben évek óta hatékonyan működő Fidesz-kommunikáció. Az ünnepek alatt példátlan kritikák érték Magyarországot elsősorban a médiatörvény miatt, amely olyan szimbolikus üggyé vált, hogy arra a nyugati sajtó ízlése szerint még a különadók ügyét, a demokratikus ellensúlyok kiiktatását is rá tudta fűzni. Emberemlékezet óta nem érte Magyarországot a civilizált, demokratikus világ sajtójából olyan éles kritika, mint az elmúlt három hétben.
Az atv.hu értesülése szerint „Magyarországért, a köztársaságért” címmel országértékelő beszédet tart Gyurcsány Ferenc március 19-én, pénteken az általa két éve életre hívott Magyar Demokratikus Charta nyilvános rendezvényén. A Magyar Demokratikus Charta azért ekkor tartja ezt a nyilvános rendezvényt, mert 1944-ben ezen a napon lépték át a német csapatok Magyarország határát.
 
A szocialista küldöttek ugyan Szili Katalin mellett tették le a voksukat az államfőjelölő kongresszusokon, de a szabaddemokraták keménykedése miatt továbbra sem biztos, hogy a házelnök asszony lesz Mádl Ferenc utóda.
Gulyás Márton, a Krétakör alternatív színház ügyvezetője Markó Iván balettművész (képünkön) előadásának végén a Pesti Magyar Színházban egy hangosbeszélővel szakította meg az ovációt.
Az SZDSZ-re jellemzően a kongresszust megelőző utolsó napokban is belső vitáktól hangos a párt. Kuncze Gábor pártelnök szerint ez szombaton, a küldöttgyűlésen fog kicsúcsosodni, de reméli, hogy ez az esemény pontot tesz majd a nézeteltérések végére. Politikai elemzők szerint az SZDSZ helyzete a jelenlegi kétpártrendszer? belpolitikai struktúrában szinte megváltoztathatatlan. Akármilyen reformfolyamatok zajlanak le a párt vezetésében, az SZDSZ-nek egyszerűen nincs tere, választói támogatottsága a növekedésre – vélekednek.
A Political Capital szerint a Fidesz másfélmillió támogatót vesztett a kormányzása alatt. Kihívást jelent ez a párt vezetésének?
Egymásnak üzengető, és olykor személyeskedő hangvételű konferencián estek egymásnak a magyar közgazdász-társadalom prominensei, akik nemhogy a gyógyírban, de még a diagnózisban sem tudtak megegyezni. Egy angol befektetési bankár sokatmondóan sok szerencsét kívánt Magyarországnak. A vitákból úgy tűnt, hogy három „mumussal" küzd a közgazdász szakma: a szókimondó fiatal közgazdászokkal, a jegybankelnökkel és Bokros Lajossal.
A Margit híd újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez – legalábbis ezt ígérik a felújítást végző szakemberek. Addig is a fővárosiak azon izgulhatnak, hogy a felújítási finisben nem bénul-e meg Budapest közlekedése. A részleteket Horváth Zoltántól, az MH 2009 Konzorcium projektvezetőjétől kérdeztük meg. 
Működési zavarokra és belső hatalmi harcokra utalnak azok az információk, amelyek a tervezett kormányátalakítás kapcsán szivárognak ki. Az egyik lehetséges magyarázat szerint megbukott a 2010-ben létrehozott kormányzati szerkezet, amit úgy kell korrigálni, hogy annak lecserélése ne legyen feltűnő.
Az MSZP történetében még nem volt olyan feszült hangulatú beszélgetés, mint kedden reggel Gyurcsány Ferenc dolgozószobájában – állítják a pártot jól ismerő forrásaink. A szocialisták összes befolyásos politikusa egy platformra került a miniszterelnökkel szemben, követelve, hogy az elmúlt napokban a sajtóban megjelent gyanúsítások miatt Gyurcsány ne zárja le az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos vizsgálatot.
A Horn-kormány idején csaknem háromnegyedes többségben kormányzó, jelenleg kispárttá töpörödő szocialisták a „túlhatalom” fogalmával riogatják választóikat a Fidesz kétharmados többsége láttán, miközben a kormányzásra készülő jobboldali erő kényszerű ígéreteket tesz az önmérsékletre. Nyilatkozataikból – egyelőre legalábbis – úgy tűnik, hogy nem középkori feudális államot akarnak építeni, hanem a meglevő demokráciát modernizálni.
Bárki is "hozatta" nyilvánosságra a magyar Pulitzer-díjas újságírókat kritizáló – az érintettek szerint otrombán rágalmazó – Jeszenszky-levelet, kellemetlen helyzetbe hozta nemcsak a levél szerzőjét, hanem a kormányzatot is. Ellenzéki politikusok szerint ezt jelzi, hogy az utóbbiak még nem találtak megfelelő magyarázatot, kommunikációs stratégiát az ügyre, csak a magánlevél jellegre való hivatkozással az érdemi nyilatkozattól való elzárkózást.
Nem kevesebb a tétje a májusi európai parlamenti választásoknak, minthogy vereségi spirálba kerül-e a baloldal, vagy kiderül, hogy az MSZP, az Együtt-PM, vagy a DK közül melyik párt szervezheti újjá a demokratikus ellenzéket. Az optimisták az 1994-es Fidesz talpra állására és újrapozicionálására, míg a pesszimisták a lengyel baloldal sorsára emlékeznek.
Bár a balliberális közírók többsége védelmébe veszi Gyurcsány őszödi beszédét, addig Kis János filozófus szerint az elmúlt másfél év bizonyítja, hogy mekkora hibát követett el akkor a miniszterelnök. Az SZDSZ alapítója a Heteknek adott interjújában úgy vélte: a baloldal népszerűségvesztése úgy biztosan nem fordítható vissza, ha a koalíció eltáncol meghirdetett reformpolitikájától. Fotó: Somorjai László
Míg a fő áramlatot jelentő Kunczéék az SZDSZ elkisgazdásodásától óvtak, addig a rebellis Fodorék a liberális párt elfideszesedésére hívták fel a figyelmet. Röviden így foglalható össze az SZDSZ hétvégi kongresszusának a pulpitusról elhangzott, nem túl hízelgő üzenetváltása.
Teket vs. Kovács. Újságíró a biztonsági őr ellen.
A jobb- és a baloldal is egyfajta főpróbának tekintette a bajai időközi képviselőválasztást – a tapasztalatok pedig nem sok jót vetítenek előre az országos választási kampány hangulatára nézve. Ami az eredményt illeti: a sajátjai által is gyengének tartott fideszes jelölt verte a baloldali összefogás népszerű aspiránsát.
Ahhoz képest, hogy semmit sem lehet arról tudni, hogy az új kormány mire készül 2014 és 2018 között, az Országgyűlés alakuló ülése két, az elkövetkező négy évben teljesen mellékszerepet betöltő politikus ifjúkoráról szólt. Igaz, az feltétlenül újdonság, hogy 24 évvel a rendszerváltás után már nem az a kurrens téma a parlamentben, hogy ki volt kommunista, pufajkás, vagy SZT-tiszt, hanem az, hogy ki volt szkinhed.
A horvát átlagember már csak a nemzeti érzés miatt is elégedetlen azzal, hogy a MOL átvette a horvát olajipari vállalat, az INA irányítását, és keveslik a fejlesztéseket. A politikai elitben annak sem örülnek, hogy Orbán Viktor hallgatólagosan megtűri a „nagy-magyarországos” revizionista szervezeteket, ugyanakkor hálásak az uniós csatlakozás támogatásáért és a sok turistáért.
A jelenlegi információk szerint a pénzügyi körökben „frankageddonnak” hívott januári svájci frankerősödés miatt kezdtek el bedőlni a brókercégek. A Fidesz elkövette azt a hibát, hogy a Buda-Cash dőlése után politikai síkra terelte a problémát, ám a következő dominó egy kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező milliárdost, Tarsoly Csabát találta el.
Az MSZP története legmélyebb válságába került azáltal, hogy a hétvégi európai parlamenti választásokon drámaian rosszul szerepelt. Mesterházy Attila pártelnök számára azért is nehéz napok következnek, mert nagyon sok politikus és baloldali erőcsoport rajta verné el a port a vereségért, valamint azért is, mert szerintük korábban összejátszott a Fidesszel.
A média- és reklámpiac újraosztása mellett jobboldali érdekkörök megregulázása is állhat a legújabb kormánypárti reklámadós tervezet hátterében. Legalábbis elemzők erre gondolnak, mivel a hivatalos magyarázatokat gyengének érzik ahhoz képest, amekkora érdeksérelmet és konfliktust okozhat a javaslat, ha elfogadják azt.
Továbbra is nagy az esélye annak, hogy Bajnai Gordon lesz egy ellenzéki összefogás élén a kihívója Orbán Viktornak 2014-ben, noha a volt miniszterelnök nevével fémjelzett alapítvány által a múlt héten nyilvánosságra hozott elemzés a ringbe szállás elleni érvgyűjteményként is értelmezhető.
Nem spontán ötletként dobta be Orbán Viktor a halálbüntetés „napirenden tartásáról” szóló ötletét, pártjában mégis meglepetést okozott.
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker 2011-ben Brüsszel­ben egy EU-csúcs­találkozón.
Nem százszázalékosan, de az a Jean-Claude Juncker tűnik befutónak az Európai Bizottság élére, akinek kinevezése ellen Orbán Viktor elsők között tiltakozott.
Rendkívül bonyolult szövetségi rendszer és a „hideg béke" jellemzi a Kaukázust, amit úgy lehet leegyszerűsíteni, hogy Örményország - az azeriekkel és a törökökkel való konfliktusai miatt - a területén található orosz hadibázisoknak köszönheti bizton­ságát. Igaz, a kilencmilliós örmény diaszpórának köszönhetően az egyik legbefolyásosabb lobbival rendelkezik a világban.
Optimistábbak lettek azok a kormány­párti politikusok, akik az elmúlt hónapokban a párt belső fórumain, illetve magánbeszélgetéseken attól tartottak, hogy a politikai és kormányzati hibák sorozata a párt végzetes meggyengüléséhez vezethet.
Bajnai Gordon indította be az újév közéletét azzal, hogy egy hétfői tévéinterjúban váratlanul „berúgta az ajtót” és bejelentette: javasolja szövetségesének, az MSZP-nek, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót is vegyék be az együttműködésbe, ha lehet, közös választási listán induljanak, és egyéni körzetekben is csak egy baloldali jelölt legyen.
Attól tarthatnak Nyugaton, hogy az Oroszországgal kötött magyar üzletek „áthúzzák” Magyarországot Moszkva befolyási övezetébe. A két legvitatottabb projekt  a Déli Áramlat támogatása és a Paksi Atomerőmű bővítése.
Értesüléseink szerint az MSZP a közeljövőben minden forrását Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölti kampányára fogja fordítani, miután a héten egyértelművé vált, hogy az ellenzéki oldalon senki sem képes olyan „cselt” bemutatni, amivel az MSZP elnökét ebbéli szándékától el lehetne tántorítani.
Vágó Gábor, Nemes Balázs, Váradi Zsolt és Füzessi Károly.
Korábban nem ismert személyek állnak az elmúlt hetek látványos tüntetéssorozata mögött, akik többségének semmilyen kapcsolata sincs a hivatalos ellenzéki pártokkal. Ők a 2010 előtti politikai szereplőket is hibásnak tartják a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) létrejöttében.
Bajnai Gordon lehet az október 23-ai összellenzékinek szánt tüntetés egyik fő szónoka, ami egyben azt is jelentheti, hogy a volt miniszterelnök nyilvánvalóvá teheti, hogy beszáll a napi politikai küzdelembe.
Bár egyre nagyobb veszteségeket kénytelen elkönyvelni Oroszország a Nyugattal vívott geostratégiai háborúban, győztest még nem lehet hirdetni. A Déli Áramlat gáz­vezeték építésének leállításával azonban nemzetközi téren a magyar kormány is „arcvesztést” könyvelhet el, miközben a paksi atomerőmű bővítése egy olyan „szálka”, amelyet az Egyesült Államok tovább piszkál.
Laborc Sándor
Ha igazak az értesüléseink, akkor egy pitiáner nagyképűsködés vezetett el odáig, hogy a Fidesz rátalált a Portik-Laborc találkozó hanganyagára, amelyben olyan – a kormánypárt számára – gyöngyszemek találhatóak, miszerint a maffiavezetőnek tartott férfi személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, és abban érdekelt, hogy 2010 után is az MSZP kormányozzon.  Természetesen az is „erős
Az Alkotmányvédelmi Hivatal múlt hét pénteken nyilvánosságra hozott két, a szocialista kormányok idejében született, Gyümölcsöskert, illetve Gerilla nevű akcióról szóló titkosszolgálati jelentést az őszödi beszéd kapcsán.

Interjú

– Az unióban most zajlanak az szövetségi alkotmány létrehozásáról szóló viták. Melyek a neuralgikus pontok, illetve Magyarország melyik álláspont "győzelme" esetén járna jobban? 
Sem a Gyurcsány-csomag, sem a Reformszövetség javaslatai nem orvosolják Magyarország gazdasági bajait, mert nem a problémák gyökerével, a pénzügyi válság megoldásával foglalkoznak – vélekedett a Heteknek adott interjújában Róna Péter, aki többek között Lord Richardson angol jegybankelnök kabinetfőnöke volt. A neves közgazdász szerint alapjaiban hibás a magyar neoliberálisok dogmatikus problémakezelése, amely az említett reformcsomagok logikájában rendre visszaköszön.
A kultúra fontosságát ugyanúgy el kell adni, mint a mosó­­port. Nálunk is volt Öveges professzor, Hegedűs Géza. A nagy nép­szerűsítők közönséget toboroznának az olvasáshoz.
Kit érdekel a Magyar Rádió körüli sokadik botrány? A szocialisták szerint Orbán Viktort, aki retteg attól, hogy a pártkommunikáció szempontjából kulcsfontosságú, milliós hallgatottságú Krónika hírműsort a választások előtt kiveszik a Fidesz kezéből. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a "vörösök" ezzel a m?botránnyal kívánják elterelni a figyelmet arról, hogy a közszolgálati csatornákon még a csapból is Gyurcsány Ferenc folyik.
Roma küldötség a sátorok ünnepén
Az 1999-ben 50 millió forintos törzstőkével alapított Index.hu Rt. 25,1 százalékát 800 millió forintért vásárolta meg a közelmúltban két német befektető cég. Tizenegy hónap alatt a részvénytársaság papírjainak értéke 49-szeresére nőtt, az egyéves cég eszerint tehát mintegy hárommilliárd forintot ér jelenleg. Erről a robbanásról kérdeztük Braun Róbertet, az Index vezérigazgató-helyettesét.
"A gazdaságpolitika új szakaszához nagyobb bátorsággal és nagyobb lélegzetvétellel tud egy új ember vállalkozni" – indokolta a pénzügyminiszter-cserét lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője. A szocialista politikus kifejtette, hogy az MSZP "megrendelte" a kormánytól, hogy ne változtasson a jóléti rendszerváltást megcélzó programon.
Milyen éve volt az idei? – Nagyon kemény. Két könyvet is írtam, a könyvhétre jelent meg az Egy csecsemő emlékiratai, a napokban pedig a Vigasztalások folytatása, a Lehetőségek könyve.
„A hidegháborúban megszoktuk, hogy a feszültség ellenére rendezettek voltak a viszonyok, működött a kölcsönös elrettentés, sőt, emiatt talán biztonságosabbnak tűnhetett az élet. Ma egymással versengő középhatalmakról lehet beszélni, és egyértelműen többpólusú lett a világ” – mondta Gyarmati István diplomata, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója a Heteknek adott interjújában.

Háttér

Könny? lenne legyőzni a választásokon a Fideszt, hiszen abból, amit 1998-ban meghirdetett, szinte semmit nem teljesített – állítja Ripp Zoltán történész. Elmaradt eddig az autópálya-építés, nem történt adócsökkenés, a mezőgazdaság romokban hever, az egészségügyben csak most kezdenek reformba, ugyanakkor elképesztő méreteket öltött a közpénzek lenyúlása. Ennek ellenére az MSZP az elmúlt negyedévben elvesztette korábbi előnyét a Fidesszel szemben.
Nem sikerült eloszlatni a Nemzeti Színház első előadásával a teátrum körüli aggályokat, és nemzeti konszenzust teremteni. Még az úgynevezett konzervatív táboron belül sem alakult ki konszenzus a produkció értékelése kapcsán, köszönhetően annak, hogy Az ember tragédiája bemutatója sokkal inkább egy alternatív rétegszínházzal, mintsem a nemzet közös értékeként beharangozott intézménnyel kapcsolatos közönségigényeknek felelt meg.
– Egy országértékelő beszédtől alapvetően azt várom, hogy hozzásegítsen reálisan és pontosan megértenem azt a valóságot, amelyben élek. Ön szerint Medgyessy Péter és Orbán Viktor beszéde mennyire segíthette ezt? Számomra úgy tűnt, hogy az ország előtt álló nehézségekről, várható kockázatokról nem esett sok szó.
Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy az idei felvételi eredmények az oktatási rendszer erényeire vagy inkább hibáira világítanak rá. Az ellenzék egyszerre két szakadékról is beszél, melyekből az egyik a nagyobb, elsősorban fővárosi, valamint a kisebb vidéki egyetemek és főiskolák között húzódik, míg a másik az államilag dotált és a zsebből fizető diákok között tátong.
Soha nem fordult elő Magyarországon, hogy izraeli zászlót égettek. Múlt hét vasárnapján megtörtént ez a szörnyűség. Azóta mindenki azon vitázik, hogy az elkövetők miért és kinek az érdekében tették provokatív cselekedetüket. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a tüntetésen részvevők, vagy valamely jobboldali csoport tagjai gondolatvilága öltött imigyen tettekben is testet. Másik – a rendezőket védelmezői egyik – verzió szerint a szocialisták keze van a dologban, hogy így járassák le a jobboldalt.
A Nyílt Társadalom archívuma a két választási forduló között, felismerve a történelmi lehetőséget, felhívást tett közzé. Gyűjteni kezdték az elektronikus politikai üzeneteket, és két hét alatt nagyjából kétezer e-mail és vagy háromszáz SMS-üzenet futott be hozzájuk. Sükösd Miklós politológus szerint a pártok eredetileg nem számoltak ezzel a lehetőséggel, a kampányszakértők pedig egyenesen megijedtek a szavazók önálló életre kelt kezdeményezésétől.

Riport

 
– A felvételi ponthatárok alakulásából milyen következtetéseket lehet levonni? Milyen tendenciákat lát?
Borókai Gábor. "Oldottabb kapcsolatra törekszem" Fotó: MTI
December 24-én az alternatív, közösségi rádiónak nevezett Tilos Rádióban az egyik műsorvezető azt mondta: "Kiirtanám az összes keresztényt". Ahhoz képest, hogy a nevezett rádió nem annyira hallgatott adó, mégis rekordgyorsasággal óriási botrány dagadt az inkriminált mondatból. A miséken Erdő Péter kérésére a katolikusok a rádiósok lelki üdvéért imádkoznak.

Külföld

Erre rakódott rá a magyar belpolitikai harcok eredményeként az a démonizált jobboldal-kép, melyben a miniszter-elnök hatalommániás „ördög-imidzsétől”, a jobboldali emberek demokratikus elkötelezettségét megkérdője-lezőő értékítéletig terjed a spektrum.

Oldalak