Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Fiskális oktatáspolitika – így lehetne jellemezni azokat a gazdasági természetű változtatásokat, amelyek a most kezdődő tanévtől alapvetően meghatározzák az iskolák, azon belül is leginkább a kisiskolák sorsát. A szakszervezetek szerint legalább 22 intézményt zárnak be, 400-at átszerveznek, és az elmúlt hónapokban mintegy 10 ezer pedagógus veszítette el munkahelyét. A kistelepülések polgármesterei rettegnek, hogy – az egykori körzetesítéshez hasonlóan – a jelenlegi kormányzati intézkedések „kivégzik” a falvakat.
Lapunk úgy értesült, hogy a szerdán felrobbantott éjszakai mulató, a Halló bár tulajdonosa az a nő, aki egy rendőrnyomozóval együtt két hete a Margit-hídon balesetet szenvedett. A bárt üzemeltető Kreml Kft. többek között "partnerközvetítéssel" foglalkozik: az éjszakai szórakozóhely valódi jellegét a portálon elhelyezett aktfotók teszik egyértelművé. Rendőrségi körök szerint a robbantást jelzésnek szánták.
Jobb lenne, ha a különböző felekezetek a híveik adományából finanszíroznák a hitéletüket – ebben foglalható össze az SZDSZ új egyház-finanszírozási koncepciója, melyet Demszky Gábor főpolgármester, a szabaddemokraták európai parlamenti listavezetője ismertetett a párt hétvégi sajtótájékoztatóján.
Miközben majdnem megtelt a Parlament előtti Kossuth tér, addig az Országgyűlés szinte kiürült. A „lézengő” képviselők egy-egy törvénymódosítás vége-hossza nincs, unalmas vitájába kezdtek, míg kint a dühös magyarok éppen kordont bontottak, az év egyik legrosszabbul megszervezett, mégis ütősre sikerült tüntetésén.
„Tisztaság és gyorsítás": így nevezi Lázár János a büntetőeljárási törvény módosítására tett javaslatcsomagot, melynek célja a közbizalom helyreállítása. Ami többek között azért rendült meg - érvelt a Fidesz frakcióvezetője -, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak, lásd a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet.
Fokozódik a viták hevessége az egyház-finanszírozás témakörében. A tradicionális felekezetek már "apartheid politikáról" beszélnek, és Alkotmánybírósággal fenyegetőznek, míg a kormányoldal úgy tesz, mintha meglepte volna a súlyos pénzmegvonások nyomán fellángolt heves egyházi tiltakozás.
Az elmúlt napokban meghatározó liberális politikusok, polgármesterek és értelmiségiek álltak oda Gyurcsány Ferenc mellé, ami azt okozta, hogy látványosan megváltozott az SZDSZ-ben a közhangulat. „Tárgyalni fognak a szakértőink, aztán megegyezünk némi kiadáscsökkentésben, majd a szocialisták beírnak a költségvetésbe egy-két liberális szöveget, és készülünk 2010-re.
A nemzet egységét megtestesítő államfő önként lemondott egy sor jogosítványáról, és gyakorlatilag egy lassanként átpolitizálódó testületre, az Alkotmánybíróságra bízta a nép és az Alkotmány védelmét.
Két, bevezetése esetén a 2014-es választások kimenetelére komoly hatást gyakorló intézkedésről vitáznak a Fidesz vezérkarában. Több fideszes vezető a választáson való voksolás előfeltételéül szabná az előzetes regisztrációt. Emellett Orbán Viktor megszüntetné a pártok állami támogatását.
Daru, ecset, betonkeverő. A kormány „fegyverei” az elkövetkező hetek politikai csatározásaiban. A politikai szezon hivatalosan Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédével veszi kezdetét, melyben információink szerint nagy léptékű fejlesztési programokat jelent be, illetve erős, rendteremtő államot ígér. A miniszterelnök környezetében nem kalkulálnak a tavaly őszi zavargások megismétlődésével, azt remélik, hogy a Gárda-ügy miatt kényelmetlen helyzetbe került Fidesz az utcai politizálásban visszafogottabb lesz.
Mind az MSZP-, mind a Fidesz-frakcióban tapintható volt a frusztráltság az őszi ülésszak első ülésén, ahol Sólyom László köztársasági elnök próbálta rávenni a feleket, hogy az ír, a finn és a spanyol mintákhoz hasonlóan Magyarországon is történjék kiegyezés a politikai oldalak között. Értesüléseink szerint mindkét oldal saját politikai stratégiájára nézve tartotta károsnak az elnök felszólalását. Gyurcsány Ferenc egyébként újabb, 48 pontos programot hirdetett.
Bár továbbra is talány, hogy a mostanában mérsékelt arcát mutató Orbán Viktor miért húzott be egy alaposat a magyar baloldalnak Tusnádfürdőn, az azonban tény, hogy Erdélyben nagy sikert aratott a Kárpát-medencei magyarság problémájával foglalkozó előadása. A volt miniszterelnök kezére játszik, hogy az év elején Gyurcsány Ferenc által megígért öt nemzetpolitikai pont közül – bár dolgoznak rajta a minisztériumokban – a gyakorlatban még egy sem valósult meg.
Medgyessy Péter végre az ország vezetőjeként teszi a dolgát – fogalmazott a Heteknek az utóbbi napok miniszterelnöki aktivitásával kapcsolatban Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Medgyessy három javaslata – a nép által választott köztársasági elnök, a parlament létszámának radikális csökkentése és a négy párt közös listája az európai parlamenti választásokra – kétféle olvasatban is értelmezhető: amennyiben komolyan gondolja, a rendszerváltás óta legnagyobb közjogi változásokat idézheti elő általuk.
Kiemelkedő szerepet szánnak Kovács László leköszönő uniós biztosnak az MSZP-ben – értesült a Hetek. Emellett a szocialisták Mesterházy Attila listavezetővé választásával szeretnének minden személyi kérdést lezárni, és kizárólag a jövő évi választásokra figyelni.
Jobboldali politikai körökben Szilvásy György már régóta az egyik legtöbbet támadott figura, ami többek között annak is köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc régi bizalmasának számít. A legkülönfélébb összeesküvés-elméletek szereplője, kezdve a MTV-székház titokzatos ostromától a Fidesz-megemlékezésre rátolt szélsőségesekig, az orosz vonalon keresztül pénzelt Jobbik felfuttatásától Budaházy György „mozgatásáig". De hogy miért vették őrizetbe, arról még csak találgatások vannak.
Tocsik-per, Várhegyi-per, metróper. Néhány nagy port kavart ügy a közelmúltból, melyek közös jellemzője, hogy tárgyalásaik különböző szakaszában egymással szöges ellentétben álló ítéletek születtek.
Magánemberként felháborodtak a Fideszben Illés Zoltán botrányosra sikerült, egyes vélemények szerint nőgyalázó felszólalásán, de a párt kommunikációs részlege mindent megtett, hogy lefojtsák az államtitkár okozta skandalumot.
Bár alig kezdődtek el az eljárások az új, Dávid Ibolyán keresztül kirobbantott megfigyelési ügyben, a politikusok már azt méregetik, hogy a botrány kinek okoz kárt: az MSZP-nek vagy a Fidesznek. Egyébként a legnagyobb ellenzéki párt nem magyarázza túl a történetet, mindössze azt ismételgeti, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok éppen az ő politikusaik ártatlanságát bizonyítják. Fotó: Vörös Szilárd
A Fidesz az utóbbi húsz évben alaposan átrajzolta a magyar jobboldal térképét, hisz több körben, részben vagy egészben magába olvasztotta az MDF-et, a Kisgazdapártot és a KDNP-t is. Két hónapja tartó kormányzása alatt láthatóan az ellenzéki oldallal kapcsolatban is világos koncepcióval rendelkezik: az LMP pályázhat „őfelsége ellenzékének” szerepére; az MSZP politikusait az elszámoltatással igyekeznek kriminalizálni; a Jobbikot pedig a nyílt konfrontáció helyett adminisztratív eszközökkel gyengítik.
Nyírő József újratemetésének ötletgazdái az író végakaratát nem tudták teljesíteni, azt viszont megmutatták, ki a legény a gáton. A „székely apostol" hamvait hazacsempésző újságírók, az üldöző román rendőrök, a románokon térdét csapkodva nevető magyar házelnök és a kezét csendben összedörzsölő székely góbé, aki igazán nyert az ügyön - mintha mindnyájan Nyírő által kitalált szereplők lennének egy regényében. Pedig valóságos figurák a csíksomlyói búcsú árnyékában.
Amióta focikedvelő miniszterelnöke van az országnak, egyre többen a futballból vett kifejezésekkel próbálják magyarázni a politika történéseit. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese így elemezte a T. Házban minap történteket lapunknak: egyelőre a játékszabályokat nem hágta át senki, ám megint más kérdés, hogy a légkör ettől függetlenül – amint az egy futballmeccsen is előfordulhat – paprikás. Egyszóval nem kell aggódni a magyar parlamenti demokráciáért.
Úgy tűnik, a miniszterelnök tényleg változtatni kíván eddigi politikáján. Országértékelő beszéde legalábbis jelentősen eltért korábbi szónoklataitól: kevesebb volt a nagy ívű vízió és az ígéret, viszont több a reálisan teljesíthető programpont. Ráadásul a kormányfői beszéd alaposan „rátakar” a Fidesz népszavazási kezdeményezésére, melyről egyetlen szó sem hangzott el.
Akár szórakoztatónak is nevezhetnénk a magyar kormánytisztviselők és politikusok kardcsörtető üzengetését a norvég kormány felé, ha a keménykedés miatt nem súlyos fejlesztési milliárdok kerülnének veszélybe. A közelmúltban ugyanis Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azzal vádolta meg a norvég kormányt, hogy a magyar zöldeket finanszírozza.
Drámai a hangulat a Fidesz politikusai és háttéremberei között, mert azt érzik, hogy szakad a társadalmi támogatottságuk. Ennek oka leg­inkább az Odüsszeia soraival adható vissza, miszerint – idézzük – „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”. A népszerűségvesztés mögött ugyanis egyértelműen önmaguk politikai hibáit és bűneit azonosítják.
Az ellenzék szerint a kormány intézkedései miatt főleg vidéken nagyon mély szociális válság fog kialakulni: egyesek már éhséglázadásokat vizionálnak. Ön nem tart ilyentől?
"Soha ennyi államtitkár, helyettes államtitkár, miniszterelnöki tanácsadó, miniszteri biztos nem dolgozott a kormányzatban a rendszerváltás óta, mint most. A legtöbb esetben a pozíciók szétosztásával támogatást vásárol a miniszterelnök" – állítja Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Gyurcsány Ferencnek erre az a válasza, hogy azt ígérte: olcsóbb lesz a közigazgatás, és nem azt, hogy kevesebb államtitkár lesz. Mindenesetre ezzel elismerte, hogy egyre több a "fontos ember" a kormányzatban.
A megfigyelési ügyben a Fidesz aljassággal vádolja az MSZP vezetőit, míg a szocialisták úgy vélik, ráleltek egy olyan alvilági polipra, melyet a Fidesz irányított. A helyzetet Szikinger István ügyvéddel próbáltuk megfejteni. A kommunizmus alól felszabadult országokban mindig voltak megfigyelési ügyek, melyekben felsejlettek a régi állambiztonsági operatív tisztek. Mi lehet ennek az oka?
Interjú Demeter Ervin országgyűlési képviselővel, az Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterével Demeter Ervin Fotó: MTI
Interjú Pallag Lászlóval, az FKgP alelnökévely  Pallag László. "Le akarnak szalámizni bennünket" Fotó: V. Sz.
Kellemetlen helyzetbe hozta a kormánypárti politikai elitet Gulya András, a MÁV Cargo privatizációjában kétmilliárd forint sikerdíjat elérő Geuronet Bt. egyik tulajdonosa. A parlamentben és különféle fogadásokon jól forgolódó lobbista ugyanis az iwiw közösségi portálon gyakorlatilag a fél kormányt bejelölte ismerősének. Ausztriában óriási botrány van kibontakozóban a cége miatt.
„Tartok tőle, hogy a teljes igazság akkor ismerhető majd meg, amikor már nem lesz érdekes” – nyilatkozta lapunknak a kémügyről a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke. Gulyás Gergellyel többek között arról is beszélgettünk, hogy valóban a galambok és héják csatája zajlik-e a Fideszben.
A magyar emberek tehetségesek és szerethetőek, de a vezetőik tehetségtelenek és ellenszenvesek – talán így summázható Julian Rubinstein amerikai szerző nemrég megjelent, A Viszkis rabló balladája cím? könyve.
Nehezen emészti a politikai elit a 8–1-et. Noha számtalan kormánypárti politikus a csúfos vereség miatt durván rárontott a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetőire, valójában ők is felelősek a kudarcért, hiszen a magyar focicsapatok vezetősége tele van fideszes politikusokkal. Sportközgazdászok szerint hungarikum Európában, hogy mennyire függ az állami pénztől a magyar futball.
Átmeneti jellegű a Fidesz népszerűsége, hamar tömeges kiábrándulás lehet Orbánék osztályrésze. Legalábbis ezt fejtegette a Heteknek adott interjújában Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki pártját tartja az  igazi, a Fidesz leváltására érdemben képes alakulatnak. Bár elismeri, hogy ehhez alapos megújulásra van szükségük.
Nem túl heves, de azért csata zajlik a két kormánypárt között az úgynevezett ügynöktörvény kapcsán. A nézeteltérés lényege, hogy az SZDSZ szerint az MSZP felpuhítaná az eredeti törvényjavaslatot.
A parlament idei utolsó munkanapjának végén az ellenzéki pártok képviselői kivonultak az ülésteremből, mert úgy ítélték meg, hogy a kormánypártok egyhangú többséget hoztak létre maguknak a Magyar Rádió és a Duna Tv kuratóriumának elnökségében, valamint a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi testületében. Ezt azzal érték el, hogy Áder János házelnök javaslatára kibővítették ezeket a testületeket.
Eksztázis a Fideszben, letargia az MSZP-ben, veszekedés az SZDSZ-ben. A népszavazás nyomán Orbán megerősödött, Gyurcsány még tartja magát, Kóka helyzete egyre tarthatatlanabb. Fotó: MTI
Fennállása óta a legnehezebb helyzetbe lavírozta magát a kormánykoalíció: ha kitartanak a reformkurzus mellett, akkor újabb népszavazási pofonba szaladnak bele, ha viszont változtatnak programjukon, akkor az elmúlt évek politikája kérdőjeleződik meg. Különösen komplikált szituációba került a miniszterelnök és az SZDSZ.
Nem történhet meg az a katasztrófa az MSZP-vel, ami a lengyel baloldallal, hogy a kormányzásba és a korrupciós ügyekbe belerokkant – állította lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. A politikus optimizmusát azzal támasztotta alá, hogy szerinte a szocialista párt időben ébredt, a köztisztasági csomaggal a kormánykoalíció kezelni tudja a helyzetet.
A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott, hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt. Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.
Az Együtt-PM Szövetség annál már stabilabb, hogy az uniós választáson múljon a jövője – nyilatkozta a Heteknek Szelényi Zsuzsanna, a párt elnökségi tagja, akinek azért is fontos a szavazás, mert ha egy párt képviseltetni tudja magát az Európai Parlamentben, az nagyobb rálátással rendelkezik az európai politikai folyamatokra.
Európában kétféle tendencia figyelhető meg a szélsőjobboldali pártok „mozgásában”. A korábban nagy vitát kiváltó pártok mérséklődtek, a politikai centrum felé tartanak, így például a francia Nemzeti Front és az osztrák Szabadságpárt. Észak-Európában, így Norvégiában, Hollandiában és Finnországban gyökeret vertek és megerősödtek a szélsőségesnek tartott, úgynevezett neopopulista pártok. Kelet-Európában viszont az előbbiektől eltérő, vulgárisabb, többek között antiszemita karakterű szélsőjobb renenszánsza zajlik.
Lapértesülések szerint a múlt héten Orbán Viktor beszélt a regisztráció lefújása előtt a párt választójoggal foglalkozó szakpolitikusaival, akik meggyőzték, hogy nem érdemes harcolni a regisztrációért. Ön ezek között a szakértők között volt? Mivel győzték meg a miniszterelnököt?
„Ha elkezdenénk bolygatni a há­ló­zati személyek kilétét, akkor azokat az embereket ismernék meg a másik oldalukról, akik vezetik az országot, az egyházakat vagy a dip­lomáciai kart” – vélekedett a Hetek­nek adott interjújában Kenedi János.
Annak kormánypárti körökben kiemelten örülnek, hogy nem kapott nagyobb publicitást, hogy Nyirő József székelyföldi újratemetési kísérleténél jelen volt egy kormánytag, jelesül Szőcs Géza kulturális államtitkár is. Hisz azt a kormányzati magyarázkodást, hogy csupán kegyeleti aktus volt a megemlékezés, éppen a Fidesz egyik vezetőjének, Kövér Lászlónak és a kormány egyik tagjának, az azóta más okból lemondott Szőcs Gézának a jelenléte teszi bizonytalanná.
A kormány meg akarja szüntetni az Érdekegyeztető Tanácsot, s helyette egy többségében új érdekegyeztetési modellt kíván bevezetni. Herczog Lászlót, a tervezet koncepcióját elkészítő helyettes államtitkárt kérdeztük minderről. – Miért kívánják megváltoztatni az érdekegyeztetés jelenlegi módját?– Már 1996 májusában döntés született arról, hogy változtatni kell az ÉT működésén, emellett az új kormányzat is jelezte: elégtelennek tartja a jelenlegi egyeztetési formát.
A fideszesek szerint Orbán győzelemre áll a Simicska Lajos ellen folytatott háborújában, mert egy hétköznap – csak a közszolgálati médiaportfólióban – mérhetően 4 millió emberhez jut el a kormánypárt üzenete, míg a riválisoké ennek töredékéhez. Lehet, hogy ez így van, mindenesetre a TV2 elfoglalásának „ügye”  nem áll túl fényesen Orbánék szempontjából.
A média- és reklámpiac újraosztása mellett jobboldali érdekkörök megregulázása is állhat a legújabb kormánypárti reklámadós tervezet hátterében. Legalábbis elemzők erre gondolnak, mivel a hivatalos magyarázatokat gyengének érzik ahhoz képest, amekkora érdeksérelmet és konfliktust okozhat a javaslat, ha elfogadják azt.
A magyar politikai világot felkavarta a hétvégi lengyel választás, ahol az eddig hatalmon levő, kedvező gazdasági eredményeket produkáló mérsékelt jobboldali párt jelentősen kikapott egy radikálisabb, de ugyancsak jobboldali párttól, míg a hagyományos, korábban kormányon is levő baloldal nem jutott be a parlamentbe.
Az elmúlt hónapokban úgy tűnhetett, hogy az Obama-adminisztráció megenyhült a magyar kormánnyal szemben. Collen Bell budapesti amerikai nagykövet azonban ott folytatta, ahol Andre Goodfriend ideiglenes ügyvivő tavaly abbahagyta. Megismételte a magyarországi demokrácia állapotával, az állami korrupcióval és sajtószabadsággal kapcsolatos lesújtó kritikákat.
Hõkamera képe a határon. Mindennap ezrek indulnak el Európa felé.
Kormánypárti politikusok nagyobbrészt elismerik, hogy Orbán Viktor bevándorlásellenes szavainak, illetve a Fidesz-politikusok erre rácsatlakozó szigorításpárti kommunikációs hadjáratának egyik célja a Jobbiktól „témát” lopni, a jobboldali törzstábort egyben tartani, illetve a Fidesz számára kellemetlen ügyekről – például az új útdíj kaotikus bevezetéséről elterelni a figyelmet.
Továbbra is nagy az esélye annak, hogy Bajnai Gordon lesz egy ellenzéki összefogás élén a kihívója Orbán Viktornak 2014-ben, noha a volt miniszterelnök nevével fémjelzett alapítvány által a múlt héten nyilvánosságra hozott elemzés a ringbe szállás elleni érvgyűjteményként is értelmezhető.
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker 2011-ben Brüsszel­ben egy EU-csúcs­találkozón.
Nem százszázalékosan, de az a Jean-Claude Juncker tűnik befutónak az Európai Bizottság élére, akinek kinevezése ellen Orbán Viktor elsők között tiltakozott.
Történelmi jelentőségű volt Angela Merkel magyarországi látogatása. Elsősorban azért, mert 70 év óta először járt ilyen magas rangú német politikai vezető a magyar zsidóság szentélyében.
Rendkívül bonyolult szövetségi rendszer és a „hideg béke" jellemzi a Kaukázust, amit úgy lehet leegyszerűsíteni, hogy Örményország - az azeriekkel és a törökökkel való konfliktusai miatt - a területén található orosz hadibázisoknak köszönheti bizton­ságát. Igaz, a kilencmilliós örmény diaszpórának köszönhetően az egyik legbefolyásosabb lobbival rendelkezik a világban.
Tökéletes ellentéte volt az Angela Merkel látogatását és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin vizitjét követő sajtó­tájékoztatók atmoszférája.
Pillanatkép a Parlamentbõl. Gondterhelt kormánypárti politikusok.
Az elmúlt hetekben nagy erőfeszítéseket tettek a Fideszben arra, hogy megpróbálják begyógyítani azokat a sebeket, amelyeket tavaly év végére szedtek össze maguknak nemzetközi és belföldi hatalmi harcaik során.
Majdnem teljesen lecserélődött a Fidesz elnöksége a hétvégi kongresszuson, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy bármilyen lényegi változás történt volna a párt irányvonalában. Pláne hogy egy alternatív erőközpont vagy valamiféle ellensúly képződött volna Orbán Viktor kormányzati hatalmával szemben.
A jelenlegi információk szerint a pénzügyi körökben „frankageddonnak” hívott januári svájci frankerősödés miatt kezdtek el bedőlni a brókercégek. A Fidesz elkövette azt a hibát, hogy a Buda-Cash dőlése után politikai síkra terelte a problémát, ám a következő dominó egy kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező milliárdost, Tarsoly Csabát találta el.

Riport

"Marad a rendszer olyan korrupt, amilyen volt" – Interjú Szikinger István ügyvéddel – Szikinger István   
Kedd, hajnali négy óra, nagybani zöldségpiac. Egy: ha minden reggel négykor indulnék dolgozni, pár perc alatt beérnék a munkahelyemre – dugó sehol. Kettő: a piros lámpáknál csak én állok meg, tehát, ha máskor is ilyenkor autóznék, már jó előre tudom: zöldnél sem árt az óvatosság, hátha valaki megint – ahogy ma mindenki – zöldnek nézi a pirosat. 

Fókusz

Igazi magyar sikertörténet, avagy eddig soha nem látott színvonalesés, "zsebrádiózás". Ez a két pólusa annak, ahogy a Magyar Rádió pártdelegáltjai értékelik Kondor Katalin elmúlt négyévi rádióelnöki tevékenységét. Talán nem nehéz kitalálni, hogy a kedvező vélemény Szadai Károlytól, a kuratórium fideszes elnökhelyettesétől ered, míg az utóbbit Gellért Kis Gábor, az MSZP által delegált elnök fogalmazta meg.
Boros Imre majd\' tizenöt évvel idősebbnek látszik koránál. Talán azért, mert mozgalmas éveket tudhat maga mögött. Az antikommunista polgári kormány minisztere ugyanis megjárta az MSZMP-t, szigorúan titkos tisztként kapcsolatban állt az állampárt titkosszolgálatával, jelentős vagyonnal rendelkező vállalkozásokat hozott létre, és – politikai ellenfelei szerint – részt vett a Kisgazdapárt szétverésében. Jelenleg az MDF-frakció tagja.
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
Évtizedek óta képviseli orvosi műhibák kárvallottjait. A szegedi, csavarhúzós történet mennyire nevezhető extrém esetnek? – Sokan el sem hinnék, milyen sok hasonló hiba történik az egészségügyi gyakorlatban. Az, hogy most egy csavarhúzódarab törött le, csak a jéghegy csúcsa. Hagytak már beteg szervezetében a 40-szer 40 centiméteres törlőkendőtől kezdve eltört dréncsődarabig szinte mindent. Hogyhogy nem vesznek észre egy 40-szer 40 centiméteres törlőkendőt?
Interjú Répássy Róbert országgyűlési képviselővel, a Fidesz– MPP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjével, az úgynevezett Mécs-bizottság egyik ellenzéki tagjával. Répássy Róbert (Fidesz) és Mécs Imre (SZDSZ). Listavita Fotó: MTI
Interjú Wiener György politológussal, országgyűlési képviselővel, az MSZP országos választmányának elnökhelyettesével Wiener György 
A huszonéves Anna gyerekkorától kezdve drogproblémákkal küszködött. Hosszú évek után nagy nehezen „lejött a szerről”, ám hamarosan azt vette észre magán, hogy szerelemfüggővé vált: minden gondolatát romantikus kapcsolatok kötötték le, ami miatt másodlagossá vált az élet többi területe.
Interjú Kiss Péterrel, az MSZP ügyvezető alelnökével Kiss Péter. Én inkább egészséges vitának nevezném a történteket Fotó: MTI
Milliárdokban mérhető kár keletkezett a Paksi Atomerőm? történetének eddigi legsúlyosabb üzemzavarából. Ráadásul a "paksi atomosoknak" nem sikerült átlépniük Csernobil árnyékát, mivel az események bekövetkezése óta egyre többen bírálják az állami tulajdonú részvénytársaság kommunikációját, miszerint a közvélemény előtt bagatellizálni akarták a rendellenesség súlyosságát. 
Túlzás és hisztéria, hogy rácsapta volna az ajtót a kormányra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság küldöttsége, csak az utóbbiak keménykedtek a jegybankelnök fizetésén, de ősszel lesz megállapodás – állították a Heteknek a miniszterelnökségen. Róna Péter közgazdász lapunknak úgy fogalmazott: valóban különbség fedezhető fel a hitelességi válsággal küszködő Európai Bizottság és a tekintélyesebb IMF-delegáció álláspontja között, mégis világraszóló csalódást jelent, hogy a magyar kormány nem képes bemutatni, miként hoz fordulatot a magyar gazdaság állapotában. A delegáltak megállapodás nélküli távozása nem olcsó: a forint egyéves mélypontra zuhant, az ország pedig a világ tizedik legkockázatosabb országává vált. 2008 októberében közel állt Magyarország ahhoz, hogy fizetésképtelenné váljon, mivel a nemzetközi válság miatt a korábbi pénzbőség, a könnyű hitel időszaka lezárult, a magyar állampapírpiac kiszáradt, ráadásul a kockázati befektetési alapok (hedge fundok) a magyar forint ellen spekuláltak.
Amióta focikedvelő miniszterelnöke van az országnak, egyre többen a futballból vett kifejezésekkel próbálják magyarázni a politika történéseit. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese így elemezte a T. Házban minap történteket lapunknak: egyelőre a játékszabályokat nem hágta át senki, ám megint más kérdés, hogy a légkör ettől függetlenül – amint az egy futballmeccsen is előfordulhat – paprikás. Egyszóval nem kell aggódni a magyar parlamenti demokráciáért.
A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott, hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt. Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.
A Kádár-rendszert ma a Fidesz képviseli – állítja Fodor Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje Önállóság és kooperációs készség Fotó: S. L.
Mégis van közös nevezője a radikális jobb- és baloldalnak, a történészeknek, sőt a parlamenti képviselőknek is. Abban ugyanis mindannyian egyetértenek, hogy a 21. század küszöbén szinte lehetetlen meghatározni, van–e még Magyarországon munkásosztály, és ha igen, kik tartoznak bele.
Interjú Szili Katalinnal, az MSZP újonnan megválasztott elnökhelyettesével  – A kongresszust értékelve, milyen hangulat alakult ki a szocialista pártban? Fogalmazódtak-e meg olyan konkrét intézkedési tervek, melyeket kormányra kerülésük esetén azonnal végrehajtanának? Azért is kérdezem ezt, mert a közvélemény-kutatások szerint az emberek döntő többsége jelenleg úgy véli, hogy az MSZP nyeri meg a választásokat. 
– Az Önök cége a legnagyobb balatoni ingatlanfejlesztő. Miként hozzák összhangba azt, hogy a tó az ország egyik védjegye, minden magyar érzelmileg kötődik hozzá, miközben Önök – logikusan – kőkemény üzletemberek, és a gazdasági életben a racionalitásé, érzelemmentes döntéseké a terep, és leginkább a profit számít? 
A miniszterelnök elérte célját: hetek óta mindenki az általa felvetett témákról beszél. A közöslista-téma már lecsengett, de tovább dagad az államfő közvetlen választásának kérdése, és a "kis parlament" ügye, melyből egyébiránt könnyen juthatunk a felsőházig. Ha nem, lesz helyette Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT).
Szinte meg sem száradt a tinta Kondor Katalin rádióelnök lapunkhoz eljutatott levelén, melyben a "Dagadó ügynökbotrány – Most jön a java" cím? cikkünk rá vonatkozó részét sérelmezte, amikor is újabb ügynökbomba robbant. A szakma koronázatlan királyként ismert Molnár Gál Péter (MGP) színikritikusról, a Népszabadság emblematikus szerzőjéről derült ki, hogy szó szerint jelentős személyiség. Vagy legalábbis évtizedeken keresztül az volt.
2–0-ás vezetésnél mezőnyfölényük ellenére a piros szegfűsök edzője a huszadik percben lecserélte három játékosát és – váratlan megoldásként – több befutott sztárt a kispadon hagyva tehetségesnek tartott újoncokat küldött a pályára. A drukkerek és a szakírók véleménye megoszlik arról, hogy milyen lesz a meccs folytatása, hiszen az ellenfél egy korábbi mecscsen már vert helyzetből megfordította az állást.
– Lefogadnám, hogy már torkig van a Demszky Gábor javára történo visszalépést firtató kérdésekkel.– Szerencsére egyre kevesebben kérdezik, és ilyenkor minden alkalommal elmondom, és Önöknek is elmondom: nem fogok visszalépni, és a pártom sem fog visszaléptetni.– Mégis, miért "indítottak így rá" Demszky Gáborra? Egyrészt már háromszor nyert a szocialista jelöltek segítségével, másrészt, ha úgy vesszük, o most az MSZP-nek is fopolgármestere, hiszen közösen kormányozták a fovárosi koalíciót.

Interjú

Nem tartozom a jövőbe látók szűk csoportjához, de úgy vélem, ha az MSZP képes lesz pontosan bemutatni az elmúlt évek teljesítményét, akkor nemhogy nincs veszve a választás, hanem nagyon szép eredményt is el tudunk érni. A jelenlegi helyzetünk látszólag ennek ellentmond, mert sajnos az emberek néha hajlamosak elfogadni a jobboldali lakájmédia által szított világvége-hangulatot, és hisznek annak a papagájkommandónak, mely azt szajkózza, hogy itt minden tönkrement.
Interjú Csizmadia Ervin politológussal az SZDSZ múltjáról, jelenéről és jövőjéről Csizmadia Ervin: "Kívánatos volna a magyar politikában, ha az egymással szembenálló táborok között ismét megindulna az érdemi kommunikáció"    Fotó: Somorjai
– Az első emlékem Önről egy 1998-as eseményhez kapcsolódik. A Déli pályaudvarnál tartott az MSZP egy antifasiszta tüntetést, ahol meglepett egy fiatalember felszólalása. Megkérdeztem Kiss Pétert, aki akkor ügyvezető alelnök volt, hogy ki ez a srác. Kiss azt válaszolta, hogy szép jövő előtt áll a szegedi fiú, ha végre lediplomázik. Az életrajzából úgy tűnik, hogy polgári családból származik, mégis miért és hogyan lett balos? 
– A főváros történetének legnagyobb szabású útfelújítási programját indították, mondhatni rohamszerűen. Az elmúlt tizenöt évben miért nem volt ehhez hasonló program? Praktikusabb lett volna folyamatosan karbantartani az utakat!  Demszky Gábor: "Budapest emlékszik Orbánra" Fotó: Vörös Szilárd
Megdöbbentő a hazai politikai életben, ahogy a Károli Gáspár Református Egyetem homoszexuális diákjának ügye kapcsán az egyházak autonómiáját megkérdőjelező nézetek megjelentek – állítja Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A volt egyházügyi államtitkár Magyar Bálint és Lévai Katalin közelmúltbeli megnyilatkozásaihoz kapcsolja ezt a "mentalitást".
Ugyanazok a kérdések, merőben eltérő válaszok. Egyik álláspont szerint "akárki akármit mond, siker" a kétszint? érettségi rendszer és az ehhez kapcsolódó felvételi, míg a másik oldal úgy véli, a pszichológusok forgalmát növelték meg a kiborult diákok, szülők és pedagógusok.
Az SZDSZ nem eladó, és nem lehet megfélemlíteni – mondja Fodor Gábor a miniszterelnök sorsát eldöntő költségvetési törvényekről szóló szavazás kapcsán. A liberálisok elnöke szerint skandalum, hogy titkosszolgálati módszerekkel bele lehet avatkozni egy párt belügyeibe – a történtekre parlamenti vizsgálóbizottságnak kell magyarázatot találnia. Fotó: Somorjai László

Háttér

– Mennyire nehéz élő és mai napig alkotó emberről könyvet írni, hiszen ha túl lojális hangvétel? a könyv, akkor szervilizmussal lehet vádolni, ha pedig karcos és kritikus, akkor éppen a "témát", a "könyvalanyt" sérti?
1991-ben az akkor még Fidesz-lapnak számító Magyar Narancs (MN) augusztus 20-i egyházi ünnepségek kapcsán a "spirituális terror" víziójával riogatott, azt tanácsolva olvasóinak, hogy "5 napig ne vegyen újságot, ne nézzen televíziót, ne hallgasson rádiót, ne menjen utcára, csukja magára az ajtót".  Az 1990-es évek elején a Fidesz még élcelődött az MDF úgynevezett "keresztényiességén", a köztelevízió "megszentelésén", sőt magán a Szentatyán is.
– Az elmúlt hetekben egyre több rendőrségen belüli korrupciós, illetve korrupciógyanús ügy derült ki. Emlékezetes, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság emberei V. és VI. kerületi rendőröket tartóztattak le egy akciójuk során, mert pénzt követeltek egy kábítószer-kereskedőtől. Másnap Egerben egy fiatal hadnagy bukott le: folyamatosan tájékoztatott két bordélyházat a razziák időpontjairól. A nyomozó hivatalnak milyen tapasztalatai vannak e téren?
„Mint a tizedik emeletről kilépni” – jellemezte lapunknak az SZDSZ egyik ügyvivője, hogy szerinte milyen következménnyel járna, ha a liberálisok felbontanák a koalíciót. Ennek ellenére találkoztunk olyan szabad demokrata vezetővel, aki szerint érdemes lenne legalább elgondolkodni a kilépésen, mivel mind a koalíció, mind a párt helyzete drámai.
Orbán Viktor sikerének titka, hogy a saját személye körül hozott létre egy jobboldali identitásközösséget – vélte lapunknak adott interjújában Wéber Attila, akinek a közel­múltban jelent meg könyve Metamorfózisok – A magyar jobboldal két évtizede címmel. A szociológussal arról beszélgettünk, hogy „komcsi gyerekek” voltak-e a Fidesz alapítói; miért szorult háttérbe Áder János; illetve hogy miért gondolhatja Orbán Viktor, hogy a vakmerőség nyerő stratégia.

Üzlet

1928-ban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kismértékben emelte a kamatokat, aminek következtében a befektetők Európából kezdték visszavinni a pénzüket az Egyesült Államokba. A külföldi hitelekből élő német állam emiatt óriási bajba került. Innentől kezdve indult egy válságsorozat, amit a Nagy Válságként jegyez a történetírás.
Újabb benzinkutat avatott fel a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Romániában. A magyar társaság tervei szerint az elkövetkezendő években nem kevesebb mint 80 millió dollárt kíván befektetni a keleti szomszéd országban. Tárgyalások folynak a román és a magyar gázvezeték-hálózat összekapcsolásáról is. "Kelet Párizsában", a román fővárosban a Mol januárban már nyitott egy üzemenyagtöltő-állomást, s az idén további négy felépítését tervezi.
Bár lehet racionális magyarázatokat találni arra, hogy miért számítanak kedvezőnek (más adófajtákhoz képest) a kormány által bevezetendő új adók, mégis leginkáb a kockázatokról lehet keveset hallani a kormánypárti politikusoktól.
Varga Mihály kérésére elhalasztotta a Fidesz-frakció a jegybanktörvény változtatásáról szóló módosítások végszavazását, mert nemzetközi szervezetek elfogadhatatlannak tartották egy passzusát. A visszakozás indoka egyszerű volt: a kormány el akarta kerülni, hogy újabb forintválság robbanjon ki, hiszen ismét 310 forint felé közeledett az euró árfolyama.

Külföld

Az elmúlt hetekben több tízezermilliárd dollárnyi befektetés „égett el” Kínában. A pekingi politikai és gazdasági vezetés próbál úrrá lenni a helyzeten, miközben az egész világ attól retteg, hogy az ázsiai ország bedönti-e a 2008-2009-es krachból éppen kitápászkodó világgazdaságot. A kilátásokról magyar közgazdászokat kérdeztünk.

Szabadidő

– Miben hozott újat a könnyűzenében a rock and roll, a m?faj "kitalálói", a Bill Haley\'s Comets zenészei miben forradalmasították a zenei életet? – kérdeztük Paszinger Zoltánt, az együttes magyar turnéjának szervezőjét. A Comets 1955-ben, fönt középen Bill Haley

Oldalak