Hazafi Zsolt cikkei

Sport

A politikusok és politikacsinálók között a dél-európai technikás futball a menő. Legalábbis ez derült ki nem reprezentatív felmérésünkből, hisz az általunk megkérdezett közéleti szereplők a spanyol vagy az olasz válogatottat részesítették előnyben.

Fókusz

Különös elméletek foglalkoztatják az elitet, amelyekről ugyan mindenki hallott, de senki nem venne rá mérget.
 
Az MSZP-program leghangsúlyosabb és legújszer?bb eleme a demokratikus jogállam helyreállításának, a Fidesz diktatórikus törekvései visszaszorításának ígérete – vallja a politológus.  Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök Pilvax kávéházban bemutatott programja meglepő módon nem gazdasági, hanem alkotmányos kérdésekkel és ígéretekkel kezdődik. Bevezetőként leszögezik: véget vetnek a hatalmaskodásnak, az önkényeskedésnek, és Magyarországon újra demokratikus jogállamot teremtenek.
Nem volt könnyű dolguk idén a Time magazin újságíróinak az Év embere választásakor. A címlapot Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta, mögötte sorrendben Al Gore Nobel-díjas volt amerikai alelnök, J.K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerzője, Hu Jin-Tao kínai elnök és David Petraeus iraki amerikai parancsnok végzett. Közben Tony Blair és Jacqes Chirac elköszönt, Fidel Castro és Oszama bin Laden azonban 2007-et is túlélte.
Az államfőválasztás erkölcsi győztese Sólyom László, volt alkotmánybíró, a politikai babérokat Orbán Viktor és a Fidesz-MPSZ arathatja le. Miközben többen úgy gondolták, hogy a választás tétje a két jelölt – Sólyom László és Szili Katalin – alkalmasságának eldöntése, addig az igazi kérdés a kormánykoalíció politikai jövője volt.
Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?
"A helyzet megváltozott. Eddig egyenes úton mentünk, és arra játszottunk, hogy az erkölcsi győzelem legyen a miénk. Most úgy látom, megvan az esélye annak, hogy a valódi győzelmet is megszerezzük, és jobboldali elnök legyen. Ehhez kell egy kis szerencse. Ne menjünk vissza szavazni!" Nagyjából így foglalható össze, amit Orbán Viktor mondott a Fidesz első, hétfői rendkívüli frakcióülésén. Az ellenzéki párt megszeppent képviselőinek fogalma sem volt, hogy a "főnök" miben játszik, mivel a kártyáit nem terítette ki, de engedelmeskedtek.
Interjú Torgyán Józseffel, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökével  Torgyán József G. Nagyné Maczó Ágnessel és Gyimóthy Gézával imádkozik a kongresszus megnyitó részében Fotó: Somorjai L.
Interjú Kovács Lászlóval, a Magyar Szocialista Párt elnökével Kovács László. Fellélegzett az ország    Fotó: Sz. Z.
Vannak, akik a Gladiátor című filmben Commodus, a császár fia és Maximus tábornok közötti véres küzdelemben a jelenkor ügyeskedői és a szorgalmas munkásai közötti konfliktus szimbólumait látják. E szerint Commodus a teljesítmény nélküli, politikai üzletelések jelképe, míg Maximus a saját erejéből sikeres, értéket teremtő becsületes embereké. Az állami vezetők fizetéséről kirobbant botrány a hazai közéletben hasonló filozófiai mélységű polémiát váltott ki.
 
A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban – derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
– Két kongresszust is tartottak a hét végén: az MSZP-é volt a veszteseké, a Fideszé a győzteseké.
Túlzás és hisztéria, hogy rácsapta volna az ajtót a kormányra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság küldöttsége, csak az utóbbiak keménykedtek a jegybankelnök fizetésén, de ősszel lesz megállapodás – állították a Heteknek a miniszterelnökségen. Róna Péter közgazdász lapunknak úgy fogalmazott: valóban különbség fedezhető fel a hitelességi válsággal küszködő Európai Bizottság és a tekintélyesebb IMF-delegáció álláspontja között, mégis világraszóló csalódást jelent, hogy a magyar kormány nem képes bemutatni, miként hoz fordulatot a magyar gazdaság állapotában. A delegáltak megállapodás nélküli távozása nem olcsó: a forint egyéves mélypontra zuhant, az ország pedig a világ tizedik legkockázatosabb országává vált. 2008 októberében közel állt Magyarország ahhoz, hogy fizetésképtelenné váljon, mivel a nemzetközi válság miatt a korábbi pénzbőség, a könnyű hitel időszaka lezárult, a magyar állampapírpiac kiszáradt, ráadásul a kockázati befektetési alapok (hedge fundok) a magyar forint ellen spekuláltak.
Gazdasági apokalipszis, összeomlás és bankcsőd – a lapunk által megkérdezett vezető közgazdászok szerint a legrosszabb esetben akár idáig is fajulhat a forint gyengülése. Bár egyöntetűen azt állították, hogy most nem annyira a saját ügyeink, hanem régiós mozgások miatt érte el a 300 forintos lélektani határt az euró.
– Csurka István szerint az MSZP vezetőivel nem az a baj, hogy idegen származásúak, hanem az, hogy idegen érdekeket szolgálnak. 
Két ember, akikről senki nem tud semmit. Két öngyilkos, anya és lánya, akik már szörny? tettük előtt kivonultak a társadalomból. Fejcsóváló, borzongó szomszédok, akik csak ennyit mondogatnak: így nem szabad élni, elzárva mindentől, befelé fordulva. Ferencváros, Kén utca 3., Magyarország árnyoldala.
 
A felsőoktatási törvény tervezett változtatásának egyházakat is érintő passzusához módosító indítványt terjeszt be Jánosi György szocialista oktatáspolitikus, mert szerinte a jelenlegi szöveg ellentétben áll más, nagyobb erej? törvényekkel. A vámtörvény múlt heti módosítása miatt pedig több kisegyház is tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
Pető Iván, Kiss János és Magyar Bálint anno 1990. Több mint egymillióan szavaztak rájuk Fotó: MTI
"Nem diktatúra ez, hanem rend. Végre rend" – magyarázta egy szocialista politikus, miért volt nehéz érdemi információt szerezni még szerdán, a kormányfőválasztás estéjén is az új kormány tagjainak listájáról. Mivel korábban éppen az jellemezte az MSZP-t, hogy alegtöbb hír idő előtt kiszivárgott a pártból, elképzelhető, hogy a Gyurcsány-kormány egyik új tulajdonsága a "helyes információgazdálkodás" lesz. Az, amit a szocialisták mindig is irigyeltek a Fidesszel kapcsolatban.

Belföld

2004. augusztus 18., szerda: 
Krasznai Józsefék demonstrációja a Parlament előtt. Csodát vittek végbe Fotó: MTI
Önkorrekciónak minősítette Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési frakciójának vezetője a Heteknek adott interjújában a kormányátalakítást. A politikus szerint nem akarnak lassítani a reformkormányzáson, ugyanis „tovább akarnak haladni az úton, de ha lehet, kevesebb hibával”. Az MSZP meghatározó vezetője egyébként az SZDSZ lassulástól tartó álláspontjáról úgy vélekedett: „Ha autóval megyek egy nehéz terepen, nem lehet arról vitatkozni, hogy gyorsan vagy lassan megyek.
Nem szokványos hatalomváltásra készülnek a Fideszben. Az MSZP a várakozásoknál is rosszabbul áll, a jelenlegi állapotában nem jelent ellensúlyt, miközben Orbán Viktornak nem kell gesztusokat tennie a jobboldalon senkinek, egy erőcsoporttal sem kell kiegyeznie. Információink szerint a nyár azzal telt, hogy elkezdődtek a helyezkedések a Fideszben, de az új kormánynévsor csak egy helyütt található: a pártelnök fejében.
„Tisztaság és gyorsítás": így nevezi Lázár János a büntetőeljárási törvény módosítására tett javaslatcsomagot, melynek célja a közbizalom helyreállítása. Ami többek között azért rendült meg - érvelt a Fidesz frakcióvezetője -, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak, lásd a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet.
Nem telik el úgy nap, hogy kormánypárti politikusok ne emlegetnék az MSZP izraeli kampánytanácsadójának, Ron Werbernek a nevét olyan összefüggésben, mint aki miatt újra a „gyűlölet útjára” lép a szocialista párt.
 
A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban – derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Az SZDSZ-re jellemzően a kongresszust megelőző utolsó napokban is belső vitáktól hangos a párt. Kuncze Gábor pártelnök szerint ez szombaton, a küldöttgyűlésen fog kicsúcsosodni, de reméli, hogy ez az esemény pontot tesz majd a nézeteltérések végére. Politikai elemzők szerint az SZDSZ helyzete a jelenlegi kétpártrendszer? belpolitikai struktúrában szinte megváltoztathatatlan. Akármilyen reformfolyamatok zajlanak le a párt vezetésében, az SZDSZ-nek egyszerűen nincs tere, választói támogatottsága a növekedésre – vélekednek.
A nemzet egységét megtestesítő államfő önként lemondott egy sor jogosítványáról, és gyakorlatilag egy lassanként átpolitizálódó testületre, az Alkotmánybíróságra bízta a nép és az Alkotmány védelmét.
Július 17-én kezdődnek meg a hivatalos tárgyalások a kormányváltás után kipaterolt Nemzetközi Valutaalappal a nemzetközi hitel­szerződésről. A magyar kormány hosszas huzavonát követően kapott időpontot, miután az Országgyűlés elfogadta a jegybanktörvény módosítását. Vezető közgazdászok között tartja magát az a nézet, hogy Orbán valójában nem is akar IMF-szerződést, csak akkor, ha a ked­vezőtlen gazdasági folyamatok miatt elkerül­hetetlen.
A Fidesz már azon dolgozik, hogy 2010-ig jó kapcsolatot építsenek ki az IMF-fel, mivel nekik is szükségük lesz a Valutaalap segítségére.
Hol a lé? – kérdezi Kuncze Gábor két kifacsart narancs mellett az SZDSZ választási meghívóján. A Hetek értesülése szerint a párt kampánya hasonló stílusban foglalkozik majd közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel, így adócsökkentéssel, az egészségügy rendbetételével, a korrupció visszaszorításával és 100 ezer forintos diplomás minimálbér kiharcolásával.
A lapunk által megkérdezett szocialista politikusok egyöntetűen állítják: a párton belül általános vélemény, hogy változtatni kell a MSZP politizálásán, mert különben 2002-ben csak a legnagyobb ellenzéki párt tisztes pozícióját tudják megszerezni. Szerintük az elnökség ennek az alulról jövő "kezdeményezésnek" állt az élére azzal a döntésével, hogy felgyorsítják a választási felkészülést, és hamarosan megnevezik a párt miniszterelnök-jelöltjét.
„Legalább sikerült elásni a csatabárdot, és egy kicsi nyugalom lesz. Sok kis apró lépéssel talán sikerül javítani a népszerűségünkön” – értékelte a Parlament folyosóján egy szocialista képviselő, hogy a hetek óta tartó huzavona után megegyezett a MSZP és az SZDSZ vezérkara. Mandur László, Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Idill Fotó: Vörös Szilárd
A Margit híd újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez – legalábbis ezt ígérik a felújítást végző szakemberek. Addig is a fővárosiak azon izgulhatnak, hogy a felújítási finisben nem bénul-e meg Budapest közlekedése. A részleteket Horváth Zoltántól, az MH 2009 Konzorcium projektvezetőjétől kérdeztük meg. 
Jobboldali politikai körökben Szilvásy György már régóta az egyik legtöbbet támadott figura, ami többek között annak is köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc régi bizalmasának számít. A legkülönfélébb összeesküvés-elméletek szereplője, kezdve a MTV-székház titokzatos ostromától a Fidesz-megemlékezésre rátolt szélsőségesekig, az orosz vonalon keresztül pénzelt Jobbik felfuttatásától Budaházy György „mozgatásáig". De hogy miért vették őrizetbe, arról még csak találgatások vannak.
Míg a fő áramlatot jelentő Kunczéék az SZDSZ elkisgazdásodásától óvtak, addig a rebellis Fodorék a liberális párt elfideszesedésére hívták fel a figyelmet. Röviden így foglalható össze az SZDSZ hétvégi kongresszusának a pulpitusról elhangzott, nem túl hízelgő üzenetváltása.
A Fidesz az utóbbi húsz évben alaposan átrajzolta a magyar jobboldal térképét, hisz több körben, részben vagy egészben magába olvasztotta az MDF-et, a Kisgazdapártot és a KDNP-t is. Két hónapja tartó kormányzása alatt láthatóan az ellenzéki oldallal kapcsolatban is világos koncepcióval rendelkezik: az LMP pályázhat „őfelsége ellenzékének” szerepére; az MSZP politikusait az elszámoltatással igyekeznek kriminalizálni; a Jobbikot pedig a nyílt konfrontáció helyett adminisztratív eszközökkel gyengítik.
A kommunista titkosszolgálat keze is benne lehet, hogy a magyar üzleti elit szereplői nemzetközi mércével mérve igazi offshore-lovagoknak tekinthetők. A „tutira” feltehetőleg a szovjet és a bolgár elvtársakkal együtt leltek a magyar külkeresek, bár mindezt szigorúan titkosnak minősített dossziék őrzik. Az üzlet kormányokon átívelő mértéket öltött. Egy főre vetítve 22 ezer dollárt, csaknem hatmillió forintot veszített Magyarország.
Miközben a piaci folyamatokat jól ismerő közgazdászok folyamatosan kongatják a vészharangot, mondván, az ország még nem kerülte el egészen biztosan az összeomlást, addig a kormány a szakszervezetekkel, a munkaadók szervezeteivel és közgazdászokkal igyekszik egyeztetni, hogy milyen intézkedésekkel orvosolja a gazdaság bajait.
Már csak öten vannak versenyben a legnagyobb kormánypárt elnöki tisztjéért, mert Szili Katalin házelnök a héten visszalépett a jelöléstől. A "talpon maradt" politikusok több régiót is végiglátogató politikai kampányturné keretében igyekeznek megszerezni az MSZP küldötteinek bizalmát.
Bár a balliberális közírók többsége védelmébe veszi Gyurcsány őszödi beszédét, addig Kis János filozófus szerint az elmúlt másfél év bizonyítja, hogy mekkora hibát követett el akkor a miniszterelnök. Az SZDSZ alapítója a Heteknek adott interjújában úgy vélte: a baloldal népszerűségvesztése úgy biztosan nem fordítható vissza, ha a koalíció eltáncol meghirdetett reformpolitikájától. Fotó: Somorjai László
A legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint tovább csökkent a két legnagyobb párt közötti távolság, és akár az is előfordulhat, hogy 2002-ben csak a Fidesz és az MSZP jut be a parlamentbe. A kis pártok közül jelenleg csak az SZDSZ áll a bejutási szint felett, 6-7 százalékos támogatottságával azonban még mindig nem jött ki a "veszélyes zónából".
„Nem legyőztük, hanem meggyőztük a szocialistákat” – vélekedett lapunknak Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A Fideszt élesen bírálta, mert szerinte az ellenzék újraállamosítást ígér, amihez hasonló utoljára a Rákosi-érában történt. Mint mondta: „éppen ideje lenne a konzervatívoknak elfogadniuk, hogy piacgazdaságban élünk, és az államszocializmus ideje lejárt.” Fotó: Somorjai László
Az ellenzék szerint a kormány intézkedései miatt főleg vidéken nagyon mély szociális válság fog kialakulni: egyesek már éhséglázadásokat vizionálnak. Ön nem tart ilyentől?
Pattanásig feszült a helyzet az LMP-ben: a párt egyik szárnya együttműködést szeretne a többi demokratikus párttal, azonban ha nem kapnak erre felhatalmazást a hétvégi kongresszuson, akár ott is hagyhatják az LMP-t. Schiffer András frakcióvezető ezzel kap­csolatban a Heteknek azt mondta, hallotta ezeket a véleményeket, de nem szereti az ultimátumokat.
Rezignáltság és döbbenet jellemzi a baloldali politikusokat az úgynevezett Simon-ügy miatt. A demokratikus ellenzéki körökben ugyanis attól tartanak, hogy a lengyel baloldal sorsára juthat a magyar baloldal, azaz a botrányok miatt elveszthetik a váltópárti jelleget. Úgy tudjuk, a Fideszben is meglepődtek azon, hogy a szocialista botrányokból a Jobbik profitált.
A Szálasit éltető Bácsfi Diána és az általa képviselt neonáci ideológia ismételt megjelenése kapcsán a szocialisták önvizsgálatra szólították fel a Fideszt a Demokrata cím? lappal ápolt közeli kapcsolatuk miatt. A kormánypártok szerint a hetilap vitatható szerepet tölt be a hungarista eszmék terjesztésében.
Sajnos az idei felsőoktatási felvételi eredmények összhangban vannak a tavasszal nyilvánosságra hozott, úgynevezett PISA-eredményekkel, melyek szerint a magyar diákok feladatmegoldó készsége, felkészültsége több tekintetben is az Európai Unió tagországainak átlaga alatt marad.  Dolgozatírás. A következő generációt olyan tanárok tanítják majd, akik máshova nem voltak jók? 
Megpróbál csodát tenni az MSZP: úgy váltanának „békés és szerethető” hangnemre, hogy közben a Fidesz népszavazási hadjáratának össztüze alatt állnak. Arra senki nem tudja a választ, hogy mi lesz, ha nem sikerül a mutatvány. A nyárra összehívott úgynevezett értékelő kongresszus ugyanis könynyen átalakulhat tisztújító gyűléssé, ami akár Gyurcsány Ferenc politikai pályafutásának végét is jelentheti. Pont úgy, ahogy a Fidesz akarja.
A nagy drámám az volt, mikor megértettem, hogy tizenhét éve egy politikai álarcosbálnak, egy színházi maszkabálnak vagyunk a részesei. Fotók: Somorjai László
 
"A szocialista párt elnöksége Medgyessy Péter részvételével folytatott hétórás vita után egyhangúlag döntött az EU-választási lista vezetőiről.(...) Az elnökségi ülésen végig részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök, aki minden programját lemondta emiatt. Horn Gyulát eredetileg nem hívták meg az elnökségi ülésre, de menet közben az elnökség számára egyértelművé vált, hogy szükség van rá. A volt miniszterelnök kora délután csatlakozott az ülés résztvevőihez.
Mire eljutottak volna odáig, hogy felkérjék miniszterelnök-jelöltnek Bajnait a szocialisták, addigra már nemet is mondott a kormányfő. Emiatt bajba is került az MSZP, mert ha a májusi miniszterelnök-kereséshez hasonlóan burleszkbe illő castingolásba kezdenek, akkor tovább zuhanhat a párt népszerűsége. Több szocialista forrásunk szerint Szekeres Imre, Mesterházy Attila vagy Molnár Csaba neve forog a pártban lehetséges miniszterelnök-jelöltként.
„Tartok tőle, hogy a teljes igazság akkor ismerhető majd meg, amikor már nem lesz érdekes” – nyilatkozta lapunknak a kémügyről a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke. Gulyás Gergellyel többek között arról is beszélgettünk, hogy valóban a galambok és héják csatája zajlik-e a Fideszben.
Közvetve ugyan, de súlyos állítást fogalmazott meg Gyurcsány Ferenc. Nevezetesen azt, hogy a jobboldalt csak akkor érdekli a törvényesség, ha a politikai ellenfeleik kikészítése a célja. A miniszterelnök ugyanis az Apró–Gyurcsány érdekkör vagyongyarapodását vizsgáló bizottság ülésén elmondta, hogy az ellenzék által ma vitatott Képviselői Klub működtetési körülményeiről – többek között – tudott Pokorni Zoltán, Áder János és Stumpf István is, a szerződések tartalmára közvetlenül, vagy közvetve rálátásuk volt.
– A nemzetközi jog értelmében Magyarország melyik oldalon áll az iraki konfliktus tekintetében?– Nem így vetődik fel a kérdés, hiszen a nemzetközi jogban nem oldalak vannak. Az iraki konfliktus megértéséhez tudni érdemes, hogy létezik egy ENSZ-határozat, a 678-as számú, amely Kuvait Irak által való lerohanása után felhatalmazta az adott országokat, hogy fellépjenek a béke 
A kormány a következő költségvetést szeretné megszavazni. A Fidesz ezt elutasítva új kormányt akar. Az SZDSZ eddig nem támogatja a kormányt, melynek léte így veszélybe kerül. Az MDF viszont megmentheti. Elindult a politikai tereprendezés. A tét: a második Gyurcsány-kormány léte. Fotó: Vörös Szilárd
Átmeneti jellegű a Fidesz népszerűsége, hamar tömeges kiábrándulás lehet Orbánék osztályrésze. Legalábbis ezt fejtegette a Heteknek adott interjújában Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki pártját tartja az  igazi, a Fidesz leváltására érdemben képes alakulatnak. Bár elismeri, hogy ehhez alapos megújulásra van szükségük.
Megosztotta az MSZP-t az elmúlt napok válságkommunikációja. Míg vannak, akik szerint a párt és a kormányfő képes a válsághelyzetből új arculatot, netán szimpátiát építeni, addig mások szerint az a baj, hogy nincs érdemi mondanivalója a pártnak, a válságra való hivatkozás csak a problémák elfedésére alkalmas.
A legbefolyásosabb és legközelebbi munkatársának kezét engedte el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azáltal, hogy családi okokra hivatkozva hagyta lemondani kabinetfőnökét, Gál J. Zoltánt. Időközben kiderült, hogy a miniszterelnök korábbi felfedezettje, Szetey Gábor személyügyi államtitkár is távozik csapatából. Kormányzati körökben nem tartják kizártnak, hogy a távozások folytatódnak. Gál J. Zoltán. Inkább babázik
Még a pártelnöki kampányban kényszerítette ki Fodor Gábor ellenfelétől, Kóka Jánostól azt az ígéretet, hogy a győztes a pártvezetői feladatokat az SZDSZ „megroggyant” állapotára való tekintettel főállásban látja el.
Rendkívül bonyolult szövetségi rendszer és a „hideg béke" jellemzi a Kaukázust, amit úgy lehet leegyszerűsíteni, hogy Örményország - az azeriekkel és a törökökkel való konfliktusai miatt - a területén található orosz hadibázisoknak köszönheti bizton­ságát. Igaz, a kilencmilliós örmény diaszpórának köszönhetően az egyik legbefolyásosabb lobbival rendelkezik a világban.
„Kár, hogy a nagy történelmi drámákról csak szlogenekben beszélnek a fiataloknak. Európa valahol egy befogott száj.
Attól tarthatnak Nyugaton, hogy az Oroszországgal kötött magyar üzletek „áthúzzák” Magyarországot Moszkva befolyási övezetébe. A két legvitatottabb projekt  a Déli Áramlat támogatása és a Paksi Atomerőmű bővítése.
„Nem olyan helyen nevelkedtem, ahol a vitás ügyekben a nagymama szoknyájához futottunk. Lázár János jó ketrecharcos, de talán én se vagyok utolsó.
Vágó Gábor, Nemes Balázs, Váradi Zsolt és Füzessi Károly.
Korábban nem ismert személyek állnak az elmúlt hetek látványos tüntetéssorozata mögött, akik többségének semmilyen kapcsolata sincs a hivatalos ellenzéki pártokkal. Ők a 2010 előtti politikai szereplőket is hibásnak tartják a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) létrejöttében.
Úgy sikerült listabotrányba keveredni az Egyesült Államokkal, hogy az amerikaiaknak igazából nincs egy összefüggő „magyarellenes” listája. A helyzet drámaiságát azonban jól tükrözi, hogy az elmúlt években „meghidegült” magyar-amerikai viszony miatt szinte mindenki biztosra veszi, hogy Washingtonban nagyobb fokozatra kapcsolták az Orbán-rendszer elleni politikát.
Ahhoz képest, hogy semmit sem lehet arról tudni, hogy az új kormány mire készül 2014 és 2018 között, az Országgyűlés alakuló ülése két, az elkövetkező négy évben teljesen mellékszerepet betöltő politikus ifjúkoráról szólt. Igaz, az feltétlenül újdonság, hogy 24 évvel a rendszerváltás után már nem az a kurrens téma a parlamentben, hogy ki volt kommunista, pufajkás, vagy SZT-tiszt, hanem az, hogy ki volt szkinhed.
Bár egyre nagyobb veszteségeket kénytelen elkönyvelni Oroszország a Nyugattal vívott geostratégiai háborúban, győztest még nem lehet hirdetni. A Déli Áramlat gáz­vezeték építésének leállításával azonban nemzetközi téren a magyar kormány is „arcvesztést” könyvelhet el, miközben a paksi atomerőmű bővítése egy olyan „szálka”, amelyet az Egyesült Államok tovább piszkál.
A horvát átlagember már csak a nemzeti érzés miatt is elégedetlen azzal, hogy a MOL átvette a horvát olajipari vállalat, az INA irányítását, és keveslik a fejlesztéseket. A politikai elitben annak sem örülnek, hogy Orbán Viktor hallgatólagosan megtűri a „nagy-magyarországos” revizionista szervezeteket, ugyanakkor hálásak az uniós csatlakozás támogatásáért és a sok turistáért.
Az MSZP története legmélyebb válságába került azáltal, hogy a hétvégi európai parlamenti választásokon drámaian rosszul szerepelt. Mesterházy Attila pártelnök számára azért is nehéz napok következnek, mert nagyon sok politikus és baloldali erőcsoport rajta verné el a port a vereségért, valamint azért is, mert szerintük korábban összejátszott a Fidesszel.
A média- és reklámpiac újraosztása mellett jobboldali érdekkörök megregulázása is állhat a legújabb kormánypárti reklámadós tervezet hátterében. Legalábbis elemzők erre gondolnak, mivel a hivatalos magyarázatokat gyengének érzik ahhoz képest, amekkora érdeksérelmet és konfliktust okozhat a javaslat, ha elfogadják azt.
Bajnai Gordon lehet az október 23-ai összellenzékinek szánt tüntetés egyik fő szónoka, ami egyben azt is jelentheti, hogy a volt miniszterelnök nyilvánvalóvá teheti, hogy beszáll a napi politikai küzdelembe.
Hõkamera képe a határon. Mindennap ezrek indulnak el Európa felé.
Kormánypárti politikusok nagyobbrészt elismerik, hogy Orbán Viktor bevándorlásellenes szavainak, illetve a Fidesz-politikusok erre rácsatlakozó szigorításpárti kommunikációs hadjáratának egyik célja a Jobbiktól „témát” lopni, a jobboldali törzstábort egyben tartani, illetve a Fidesz számára kellemetlen ügyekről – például az új útdíj kaotikus bevezetéséről elterelni a figyelmet.
Laborc Sándor
Ha igazak az értesüléseink, akkor egy pitiáner nagyképűsködés vezetett el odáig, hogy a Fidesz rátalált a Portik-Laborc találkozó hanganyagára, amelyben olyan – a kormánypárt számára – gyöngyszemek találhatóak, miszerint a maffiavezetőnek tartott férfi személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, és abban érdekelt, hogy 2010 után is az MSZP kormányozzon.  Természetesen az is „erős
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker 2011-ben Brüsszel­ben egy EU-csúcs­találkozón.
Nem százszázalékosan, de az a Jean-Claude Juncker tűnik befutónak az Európai Bizottság élére, akinek kinevezése ellen Orbán Viktor elsők között tiltakozott.
Két és fél milliós szavazótábort szeretne összehozni a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 politikai mozgalom. Ez akár kétharmados győzelmet, és ezáltal a Fidesz-féle alaptörvény átírásának a lehetőségét jelentheti az ellenzéki erőknek, de ehhez Bajnaiéknak közel egymillió új szavazót kell szerezniük a meglevő másfél milliós baloldali táborhoz.
Történelmi jelentőségű volt Angela Merkel magyarországi látogatása. Elsősorban azért, mert 70 év óta először járt ilyen magas rangú német politikai vezető a magyar zsidóság szentélyében.

Külföld

Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?

Interjú

Egy kiállítás megnyitóján régi ismerősökkel, festőkkel, írókkal találkoztam a minap. Beszélgettünk. Többek között arról, mitől lesz megrázó egy írás, egy kép, egy festmény. Kossuth-díjas festő barátom hirtelen kérdezi tőlem: ugyan mondanék már példaként három írást, amely a XX. század magyar irodalmából a leginkább felkavaró élményt adja. Mondtam. József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben; Hajnóczy Péter: A Halál kilovagol Perzsiából; Tar Sándor: Lassú teher.
"A gazdaságpolitika új szakaszához nagyobb bátorsággal és nagyobb lélegzetvétellel tud egy új ember vállalkozni" – indokolta a pénzügyminiszter-cserét lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője. A szocialista politikus kifejtette, hogy az MSZP "megrendelte" a kormánytól, hogy ne változtasson a jóléti rendszerváltást megcélzó programon.
Milyen éve volt az idei? – Nagyon kemény. Két könyvet is írtam, a könyvhétre jelent meg az Egy csecsemő emlékiratai, a napokban pedig a Vigasztalások folytatása, a Lehetőségek könyve.
„A hidegháborúban megszoktuk, hogy a feszültség ellenére rendezettek voltak a viszonyok, működött a kölcsönös elrettentés, sőt, emiatt talán biztonságosabbnak tűnhetett az élet. Ma egymással versengő középhatalmakról lehet beszélni, és egyértelműen többpólusú lett a világ” – mondta Gyarmati István diplomata, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója a Heteknek adott interjújában.
Részlet a beszélgetés előző részéből: ( href="../../2000042104.017/interju/exkluzív_interjú_tar_sándor_íróv.htm" TARGET="_BLANK">Exkluzív interjú Tar Sándor íróval)
– Azt hiszem, pártállástól függetlenül kijelenthető, hogy Pozsgay Imre a rendszerváltás egyik kulcsfigurája volt. Először az érdekelne bennünket, hogy miként vált hívő kommunistából a demokrácia hívévé? Észlelve, hogy a társadalom egyre nehezebben tűri az egypártrendszert, "sodródott", vagy eleve kialakult Önben a szabadság iránti vágy, és ennek érvényesülését próbálta a saját pozíciójában segíteni? 
„Az emberek, különösen a fiatalok nem hiszik el, vagy nem akarják elhinni, hogy ők meghalhatnak” – nyilatkozta Funk Sándor pszichiáter addiktológus annak kapcsán, hogy noha közismertek a drogok veszélyei, mégsem jelent ez visszatartó erőt a fiatalok számára. A Nyírő Gyula Kórház főorvosa szerint a ’90-es években a betegei magasabb erkölcsi szinten álltak, mint a jelenlegiek. Volt lelkiismeretük, tisztességük és bizonyos szabályokat betartottak. Valami fura okból ma már nincs így.
Kertész Péter holokauszt- túlélő, újságíró, Csurka István egykori (foci)csapattársa, több, mára már szélsőjobboldalivá vált újságíró egykori közeli munkatársa. Kertész Péter író: "Uszító beszédet polgári demokráciában nem lehet következmények nélkül elmondani" Fotó: Somorjai
Mészáros István László ügyvéd. "Erős identitástudatra volt szükség..."

Riport

December 24-én az alternatív, közösségi rádiónak nevezett Tilos Rádióban az egyik műsorvezető azt mondta: "Kiirtanám az összes keresztényt". Ahhoz képest, hogy a nevezett rádió nem annyira hallgatott adó, mégis rekordgyorsasággal óriási botrány dagadt az inkriminált mondatból. A miséken Erdő Péter kérésére a katolikusok a rádiósok lelki üdvéért imádkoznak.
Pető Iván, Kiss János és Magyar Bálint anno 1990. Több mint egymillióan szavaztak rájuk Fotó: MTI
Kis Amerika. Állapítjuk meg, amikor az IBM székesfehérvári gyárának úgynevezett márványbejáratánál várakozunk az egyik riportalanyunkra. Patyolattisztaság, szépen gondozott kert, és puritán, de mégis tekintélyes, az IBM világcég jellegét kidomborító fogadóközpont és bejárat. Beljebb – ahová már nem mehetünk – a repülőterekről és a Parlamentből ismerős "átvilágítós-csipogós" beléptető rendszer. Valaki éppen távozni készül, a detektor sípolni kezd, a biztonsági őr fémdetektorral vizsgálja meg a távozó alkalmazottat.

Háttér

Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy az idei felvételi eredmények az oktatási rendszer erényeire vagy inkább hibáira világítanak rá. Az ellenzék egyszerre két szakadékról is beszél, melyekből az egyik a nagyobb, elsősorban fővárosi, valamint a kisebb vidéki egyetemek és főiskolák között húzódik, míg a másik az államilag dotált és a zsebből fizető diákok között tátong.
– Fél órával ezelőtt jött ki a teremből a két koalíciós párt vezérkara az egyeztető tárgyalásról. Nem tűntek valami jókedvűnek, még a kincstári mosoly is hiányzott az arcokról. Mi a baj? – Nincs okunk a rosszkedvre, talán csak elgondolkodtunk. Jó hangulatban zajlott a tárgyalás, minden rendben van.– Mit mondhat el a tartalmi részről? 
Soha nem fordult elő Magyarországon, hogy izraeli zászlót égettek. Múlt hét vasárnapján megtörtént ez a szörnyűség. Azóta mindenki azon vitázik, hogy az elkövetők miért és kinek az érdekében tették provokatív cselekedetüket. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a tüntetésen részvevők, vagy valamely jobboldali csoport tagjai gondolatvilága öltött imigyen tettekben is testet. Másik – a rendezőket védelmezői egyik – verzió szerint a szocialisták keze van a dologban, hogy így járassák le a jobboldalt.
 
Lapértesülések szerint a héten beperelték a Globex igazgatóságának tagjait. A cég felszámolásával 1999 februárjában megbízott Pátria Consult Kft. egyelőre nem meghatározott összeg? kártérítést követel Vellai Györgyi elnök-igazgatótól és öt munkatársától. A felszámolóhoz beérkezett hitelezői igény mintegy 4 milliárd forintra rúg, melyből körülbelül 300 millió a kisbefektetői követelés.
"Nem tartozom ehhez a korhoz, áldozat vagyok, s elszántam magam arra, hogy szenvedéseimnek véget vessek. Az úgynevezett demokratikus rendszer újabb mártírja vagyok, ahol azonban nem az ember, hanem a pénz és a hatalom dönt. A többiek semmit nem csinálnak, senkit semmi nem érdekel. Ez rettenetes.
Könny? lenne legyőzni a választásokon a Fideszt, hiszen abból, amit 1998-ban meghirdetett, szinte semmit nem teljesített – állítja Ripp Zoltán történész. Elmaradt eddig az autópálya-építés, nem történt adócsökkenés, a mezőgazdaság romokban hever, az egészségügyben csak most kezdenek reformba, ugyanakkor elképesztő méreteket öltött a közpénzek lenyúlása. Ennek ellenére az MSZP az elmúlt negyedévben elvesztette korábbi előnyét a Fidesszel szemben.

Üzlet

Az amerikai és izraeli „gázforradalom” a jelenlegi tudásunk szerint közvetlenül nem érinti Magyarországot, de áttételesen kedvezően hathat, hisz hozzájárulhat ahhoz, hogy ne növekedjenek az energiaárak. Az amerikai palagázprojekt már most érezteti hatását, hisz az amerikai piacra szánt katari gáz „megjelenése” Európában leverte az energiahordozó árát.
Tisztességtelen kampányfogásnak tartja Szabó József a Paksi Atomerőm? egykori vezérigazgatója a Magyar Nemzet minapi cikkét. A kormánylap Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt korábbi paksi üzleti tevékenységéről írt bíráló cikket, amelyben megkérdőjelezi a tanácsadásért cserébe felvett összegek jogosságát. Szabó szerint a lap ezzel le akarja járatni Medgyessyt, hiszen éppen a cikk megjelenése utáni napokban utazott az atomvárosba.
Korrupciókutatók és szociológusok előszeretettel az angolszász „state capture”-t, a „foglyul ejtett állam” kifejezést alkalmazzák arra a jelenségre, amely szerintük jellemző a Fidesz hatalomgyakorlására.

Oldalak