Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Botrányos, hogy Magyarország egyetlen európai uniós tagállamként kénytelen visszamenekülni a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hiteler­nyője alá. Ezt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nyilatkozta lapunknak. Szerinte a 25,1 milliárd dolláros hitelkeretről szóló megállapodás azt jelenti, hogy enélkül bármikor bedőlhet az államkassza.
A Horn-kormány idején csaknem háromnegyedes többségben kormányzó, jelenleg kispárttá töpörödő szocialisták a „túlhatalom” fogalmával riogatják választóikat a Fidesz kétharmados többsége láttán, miközben a kormányzásra készülő jobboldali erő kényszerű ígéreteket tesz az önmérsékletre. Nyilatkozataikból – egyelőre legalábbis – úgy tűnik, hogy nem középkori feudális államot akarnak építeni, hanem a meglevő demokráciát modernizálni.
Történelmi esemény, mikor felbomlik egy koalíció. Különös, hogy az a Kóka János adta ki Gyurcsány Ferenc útját, akiből éppen a miniszterelnök kreált politikust, majd segítette, hogy pártelnök legyen az SZDSZ-ben. Bár vannak, akik előre kitalált forgatókönyvről beszélnek, de a legvalószínűbb, hogy mindez csak badarság. Láthatóan senki sem ura a helyzetnek, mégis sokan felszabadulásként és nagy lehetőségként élik meg a szituációt.
Medgyessy Péter végre az ország vezetőjeként teszi a dolgát – fogalmazott a Heteknek az utóbbi napok miniszterelnöki aktivitásával kapcsolatban Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Medgyessy három javaslata – a nép által választott köztársasági elnök, a parlament létszámának radikális csökkentése és a négy párt közös listája az európai parlamenti választásokra – kétféle olvasatban is értelmezhető: amennyiben komolyan gondolja, a rendszerváltás óta legnagyobb közjogi változásokat idézheti elő általuk.
Tocsik-per, Várhegyi-per, metróper. Néhány nagy port kavart ügy a közelmúltból, melyek közös jellemzője, hogy tárgyalásaik különböző szakaszában egymással szöges ellentétben álló ítéletek születtek.
A Political Capital szerint a Fidesz másfélmillió támogatót vesztett a kormányzása alatt. Kihívást jelent ez a párt vezetésének?
 
Az MSZOSZ a választási eredményektől függetlenül is "kormányra kerülhet".
Hol a lé? – kérdezi Kuncze Gábor két kifacsart narancs mellett az SZDSZ választási meghívóján. A Hetek értesülése szerint a párt kampánya hasonló stílusban foglalkozik majd közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel, így adócsökkentéssel, az egészségügy rendbetételével, a korrupció visszaszorításával és 100 ezer forintos diplomás minimálbér kiharcolásával.
Interjú Demeter Ervin országgyűlési képviselővel, az Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterével Demeter Ervin Fotó: MTI
Az LMP volt és jelenlegi politikusai is elképzelhetőnek tartják, hogy Sólyom László volt államfő idővel a Lehet Más a Politika mellett teszi le a garast. Szerintük a Fidesz „előcsapásként” kezdte el támadni az általa megválasztott Sólyom Lászlót, hogy amortizálja a jogtudós közéleti hitelét.
–Az elmúlt hetek központi témája az új ügynöktörvény vitája. Ön miként vélekedik erről a kérdésről? 
A magyar közgazdász elit azon töri a fejét, hogy Orbán Viktor anekdotás, példázatokkal teli évértékelő beszéde – amelynek központi üzenete az volt, hogy sorsfordító idők vannak, a „lavinaomlást kell megakadályozni” – azt jelenti-e, hogy a miniszterelnök visszatér a nemzetközi tőkepiacok számára megfelelő gazdaságpolitikához, vagy sem. Ha igen, akkor a beszéd a lakosságnak szólt, felkészítve őket a megszorításokra. Bár az elmúlt kilenc hónapban már többször hitték ugyanezt, Orbán Viktor rácáfolt a várakozásokra.
A lapunk által megkérdezett szocialista politikusok egyöntetűen állítják: a párton belül általános vélemény, hogy változtatni kell a MSZP politizálásán, mert különben 2002-ben csak a legnagyobb ellenzéki párt tisztes pozícióját tudják megszerezni. Szerintük az elnökség ennek az alulról jövő "kezdeményezésnek" állt az élére azzal a döntésével, hogy felgyorsítják a választási felkészülést, és hamarosan megnevezik a párt miniszterelnök-jelöltjét.
Egy új választási párt létrehozása vagy a demokratikus ellenzéki pártok közös listán való indulása jelenthet valódi esélyt a Fidesz legyőzésére. Igaz, ez esetben is brutálisan nehéz Orbán Viktort kiütni a nyeregből - foglalható össze a Bajnai Gordon fémjelezte Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány napokban elkészült, mintegy százoldalas választási elemzése.
Erős karakterű, de integráló személyiségű új pártelnököt látnának sokan szívesen az MSZP-ben. A gondot az okozza, hogy a posztra esélyes Mesterházy Attila diplomatikus, integráló személyiség ugyan, de kevesen tartják Orbán Viktorhoz mérhető fajsúlyos politikusnak. Eközben Gyurcsány Ferenc még a kritikusai szerint is erős személyiség, ellenben a konfliktusokat élező politikai stílusa miatt nehezen képzelhető el, hogy konszolidálni tudná a legnagyobb válságát élő MSZP-t.
„Ha kellő körültekintéssel jártunk volna el, akkor nem itt tartanánk” – nyilatkozta a Heteknek adott interjújában Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, aki szerint az MSZP-ben félnek „kimondani, hogy problémák vannak, mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé.”
Nem telik el úgy nap, hogy kormánypárti politikusok ne pengetnének békülékeny húrokat, ne valamiféle Nyugattal való kiegyezésről és konszolidációról beszélnének. Miközben azonban Lázár János minden jót ígért a németeknek Berlinben, és Matolcsy is kijelentette, hogy hallgatni fognak a barátaikra, addig Orbán Viktor évértékelőjében Európát az alkoholhoz hasonlította.
 
Győztes a győztesek között. Mármint az SZDSZ a többi győztes pártok között. Hogy miért? Az elmúlt hetekben, hónapokban úgy tűnt, hogy ez az a párt, amelynek eltűnését, szétesését és felmorzsolódását egyes politikai erők a leginkább óhajtják. A csendes eltűnés helyett azonban most megerősődött a párt. Tagadhatatlan, hogy jól futott be a Fidesz és az MSZP is. Előbbi igazi nagy párttá vált, utóbbi megerősítette pozícióit, növelte támogatottságát. Az SZDSZ viszont a legnagyobb ellenszélben jött fel a dobogóra: harmadiknak.
„A »külföld« nem kérheti Orbán »fejét«, és ezt mi nem is engedhetjük meg magunknak, mert ebben például valóban szuverének vagyunk, és ezt önérzetesen gyakorolni is kell" - nyilatkozta a Heteknek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, akivel többek között arról beszéltünk, hogy mi a különbség a 2008-as IMF-program és a jelen­legi tárgyalások között. És hogy igaza van-e azoknak, akik szerint őt is külföldről ösztökélték a távozásra.
 
A tanúk kilétét titokban lehet tartani a bírósági tárgyalások során, ha a parlament elfogadja az új büntetőeljárási törvényt. Jelenleg a tanúvédelem csupán azt tartalmazza, hogy a tanúként megidézettek kérhetik adataik titokban tartását, de kötelesek a bíróság előtt megjelenni. A szakemberek szerint ez "édeskevés" a védelmükhöz. Az utóbbi időben több esetben megtörtént, hogy a vádlottakra terhelő vallomást tevők később visszavonták vallomásaikat.
 
Nem túl heves, de azért csata zajlik a két kormánypárt között az úgynevezett ügynöktörvény kapcsán. A nézeteltérés lényege, hogy az SZDSZ szerint az MSZP felpuhítaná az eredeti törvényjavaslatot.
Halász János és L.Simon László.  Mellette  az utódja.
Leváltották a kulturális államtitkárt. L. Simon László távozásához az vezetett, hogy azt gondolta, azért államtitkár, hogy szabadon döntsön a rábízott terület kérdéseiről. A problémát az jelentette, hogy így szembe ment a miniszterelnök és – a főnökéhez végletekig hű – minisztere elképzeléseivel.
 
Súlyos károkat okozott a hazugságokkal és csúsztatásokkal teli „Heller és bandája” botrány. Konkrétumok nélkül, egyéni felelősségek mellőzésével a baloldalinak kikiáltott értelmiség egyöntetűen be lett sározva. Miként a jobboldali is, hisz kiderült: már az Orbán-kormány idején is jelentős pénzt költöttek nemzeti értelmiségiek támogatására.  A negatív nemzetközi visszhangok miatt Magyarország is lejáratódott.
A legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint tovább csökkent a két legnagyobb párt közötti távolság, és akár az is előfordulhat, hogy 2002-ben csak a Fidesz és az MSZP jut be a parlamentbe. A kis pártok közül jelenleg csak az SZDSZ áll a bejutási szint felett, 6-7 százalékos támogatottságával azonban még mindig nem jött ki a "veszélyes zónából".
Újra a kormányon múlik, hogy tovább bővíti-e az állambiztonsági iratok megismerhetőségét, vagy sem. Az SZDSZ nyomására ugyanis téma lett, hogy az úgynevezett Kenedi-jelentés ajánlásait érdemes lenne a gyakorlatba is átültetni.
Sorra készülnek a különféle ellenzéki körökben és pártok agytrösztjeiben a forgatókönyvek, hogy milyen összetételŐ összefogással és kinek a miniszterelnök-jelöltségével lehetne Orbán Viktort legyzni.
Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben.
Egyre bizonytalanabb, hogy mi lesz a kimenetele a koalíciós válságnak. Az elmúlt hetekben mindenki forgatókönyveket gyártott, de az MSZP-re nézve az egyik legrosszabb fejlemény, hogy információink szerint egyre mélyebb a nézeteltérés Gyurcsány Ferenc és a többi szocialista vezető között. Bár a miniszterelnök távozására kevesen tennének, mert nem látszik senki sem, aki „király­csináló” tudna lenni az MSZP-ben.
Bár több fideszes országgyűlési képviselő azt állította lapunknak, hogy a puccs kifejezést nem használta Orbán Viktor a Fidesz egri frakcióülésén, de az általa vázolt, 8-10 „érdekes" esemény alapján egyértelműen arról beszélt, hogy december-január magasságában meg akarták őt buktatni. Kormányzati forrásaink szerint a folyamatokat félreértették a nyugati államok nagykövetségei is, ezért diplomáciai körökben valóban elterjedt a híre, hogy Orbán megy.
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
Bár a legtöbb LMP-s politikus szerint az elmúlt évek legsikeresebb akciója volt tavaly december 23-án a Parlament előtti „láncolós" demonstrációjuk, azóta mégis három képviselőjük jelentette be, hogy hátrább vonul. Közülük a legismertebb Schiffer András, aki eddig a Gyurcsány- és MSZP-ellenesség oszlopa volt a Lehet Más a Politika vezérkarában.
Az MSZP-ben a drámai vereséget, míg a Fidesz­ben az ellenoldal mozgósítását akarják elkerülni az EP-választások kapcsán.
– A napokban jelenik meg Antalltól Orbánig cím? könyve. Mi indította, hogy könyvet írjon az elmúlt 15 évről?– Nézze, a könyvírásra engem ösztönző barátaim azt állították, hogy nekem kötelességem "élő történelemként" tanúságtételt tennem a rendszerváltást követő eseményekről. Talán szerénytelenség 
„Nem akkora szenzáció, mint amekkora lett belőle”, így jellemezte lapunknak Varga László történész a március elején nyilvánosságra hozott, több mint félezer nevet tartalmazó listát, amin a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (SZT) állományú tisztjei szerepelnek. Az érintettek csupán töredékét ismerhettük meg a mostani listáról, szerinte a hírszerzést a szerkesztők tudatosan hagyják ki a felsorolásból.
Sem a pártjában, sem a parlamentben nem veszélyezteti semmi Gyurcsány Ferenc pozícióját. Kihívója ugyanis nem akad, az SZDSZ pedig a válságra való hivatkozással beadta a derekát. Pedig ősszel még úgy tűnt, hogy a liberálisok kikényszerítik a miniszterelnök távozását. Fotók: Vörös Szilárd
A kormányzati menetrend szerint az idei évnek kellene lennie az elrugaszkodás évének. A KSH közleménye szerint viszont 1,2 százalékos visszaesésről beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan is recesszió van Magyarországon. A minisztérium a nemzetközi trendekre mutogat, a közgazdászok és az ellenzéki pártok Matolcsy Györgyre.
Miért és hogyan lett ön az új megfigyelési ügy politikai arca?
„Az igazság azonban kétségtelenül a mi oldalunkon van" - pozicionálta szerényen a Heteknek Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke a Nyugattal való keménykedésük okát. A politikus szerint elsősorban a sajtó tehet arról, hogy „a politikai ellenszenven alapuló hisztéria megrengette a Magyarországgal kapcsolatos, '56-ban és '89-ben kialakult kedvező képet". Bár konszolidációs időszak jön, annyi biztos: az Orbán-rendszer lényegi elemei nem változnak.
Nem kevesebb a tétje a májusi európai parlamenti választásoknak, minthogy vereségi spirálba kerül-e a baloldal, vagy kiderül, hogy az MSZP, az Együtt-PM, vagy a DK közül melyik párt szervezheti újjá a demokratikus ellenzéket. Az optimisták az 1994-es Fidesz talpra állására és újrapozicionálására, míg a pesszimisták a lengyel baloldal sorsára emlékeznek.
A közlekedési vállalatnak járó 32 milliárdos költségvetési támogatás érthetetlen befagyasztása kapcsán szárnyra kelt szóbeszéd szerint a történet arról szól, hogy végül a „megfelelő" cégek nyerjék el a BKV megmentése érdekében kiírt állami megrendeléseket. Mások viszont állítják, Tarlós István hibás politikájával annyi ellenséget szerzett a Fideszen belül, hogy meg kell menteni tőle a fővárost. E gondolatmenet szerint Rogán Antal lett a nagy-politikában elefánt módjára közlekedő Tarlós István ellensúlya.
Lapunk úgy értesült, hogy a szerdán felrobbantott éjszakai mulató, a Halló bár tulajdonosa az a nő, aki egy rendőrnyomozóval együtt két hete a Margit-hídon balesetet szenvedett. A bárt üzemeltető Kreml Kft. többek között "partnerközvetítéssel" foglalkozik: az éjszakai szórakozóhely valódi jellegét a portálon elhelyezett aktfotók teszik egyértelművé. Rendőrségi körök szerint a robbantást jelzésnek szánták.
 
"Nagy lépés, méghozzá előre" – fogalmazott lapunknak Fodor Gábor szabad demokrata képviselő annak kapcsán, hogy kialakulni látszik az ügynöktörvény végső formája, és a nyilvánosságpárti félelmek ellenére várhatóan nem egy újabb kilúgozott törvényt fogadnak el a képviselők.
Teket vs. Kovács. Újságíró a biztonsági őr ellen.
A jobb- és a baloldal is egyfajta főpróbának tekintette a bajai időközi képviselőválasztást – a tapasztalatok pedig nem sok jót vetítenek előre az országos választási kampány hangulatára nézve. Ami az eredményt illeti: a sajátjai által is gyengének tartott fideszes jelölt verte a baloldali összefogás népszerű aspiránsát.
Ha a világot a maga komplexitásában írod le, azt mondják az újságok, hogy unalmas vagy. Kellett találni egy bombasztikus címet, aminek ugyan semmi köze a valósághoz, mégis figyelemfelkeltő, például: Kósa összeveszett Orbánnal. Az igazság az, hogy a Fidesz vezető politikusai egy rendkívül bonyolult és összetett megoldást igénylő oktatási rendszer kérdésein vitatkoznak a maga árnyaltságában. Ez nem bombasztikus ugyan, de közelebb áll a valósághoz.
Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét.
Olyasfajta programban nehéz értékelhető, koherens gondolatrendszert felfedezni, amely azt mondja, hogy jusson pénz adócsökkentésre, többletforrás az egészségügyre, több rendőrre, és mindeközben csökkenjen a költségvetési hiány.
Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna.
Jelentős értékvitát érzek a Fidesz és a KDNP között, amiben mintha csak Orbán Viktor súlya billentené az Önök irányába a mérleget. Pokorni Zoltán elfogadhatatlannak tartotta Hoffmann Rózsa oktatási koncepcióit, Lázár János frakcióvezető pedig úgy fogalmazott: „a törvény bizonyos részeivel kapcsolatban komoly kételyeim támadtak.
 
"Magyarország nem szeretne az EU és a NATO, Európa és Amerika között választani" – hangoztatta Kovács László külügyminiszter minap Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral való találkozását követően.
Amióta focikedvelő miniszterelnöke van az országnak, egyre többen a futballból vett kifejezésekkel próbálják magyarázni a politika történéseit. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese így elemezte a T. Házban minap történteket lapunknak: egyelőre a játékszabályokat nem hágta át senki, ám megint más kérdés, hogy a légkör ettől függetlenül – amint az egy futballmeccsen is előfordulhat – paprikás. Egyszóval nem kell aggódni a magyar parlamenti demokráciáért.
Ahhoz képest, hogy semmit sem lehet arról tudni, hogy az új kormány mire készül 2014 és 2018 között, az Országgyűlés alakuló ülése két, az elkövetkező négy évben teljesen mellékszerepet betöltő politikus ifjúkoráról szólt. Igaz, az feltétlenül újdonság, hogy 24 évvel a rendszerváltás után már nem az a kurrens téma a parlamentben, hogy ki volt kommunista, pufajkás, vagy SZT-tiszt, hanem az, hogy ki volt szkinhed.
Míg Schiffer András Alekszisz Ciprasz rajongójának tűnik, addig Gulyás Gergely még akkor is félkommunista ámok-futásnak minősíti a Sziriza kormányzását, ha eufemizmust akar használni. Magyar politikusokat kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a görög krízisről.
A horvát átlagember már csak a nemzeti érzés miatt is elégedetlen azzal, hogy a MOL átvette a horvát olajipari vállalat, az INA irányítását, és keveslik a fejlesztéseket. A politikai elitben annak sem örülnek, hogy Orbán Viktor hallgatólagosan megtűri a „nagy-magyarországos” revizionista szervezeteket, ugyanakkor hálásak az uniós csatlakozás támogatásáért és a sok turistáért.
„Kár, hogy a nagy történelmi drámákról csak szlogenekben beszélnek a fiataloknak. Európa valahol egy befogott száj.
Az MSZP története legmélyebb válságába került azáltal, hogy a hétvégi európai parlamenti választásokon drámaian rosszul szerepelt. Mesterházy Attila pártelnök számára azért is nehéz napok következnek, mert nagyon sok politikus és baloldali erőcsoport rajta verné el a port a vereségért, valamint azért is, mert szerintük korábban összejátszott a Fidesszel.
Bajnai Gordon lehet az október 23-ai összellenzékinek szánt tüntetés egyik fő szónoka, ami egyben azt is jelentheti, hogy a volt miniszterelnök nyilvánvalóvá teheti, hogy beszáll a napi politikai küzdelembe.
„Nem olyan helyen nevelkedtem, ahol a vitás ügyekben a nagymama szoknyájához futottunk. Lázár János jó ketrecharcos, de talán én se vagyok utolsó.
Attól tarthatnak Nyugaton, hogy az Oroszországgal kötött magyar üzletek „áthúzzák” Magyarországot Moszkva befolyási övezetébe. A két legvitatottabb projekt  a Déli Áramlat támogatása és a Paksi Atomerőmű bővítése.
A média- és reklámpiac újraosztása mellett jobboldali érdekkörök megregulázása is állhat a legújabb kormánypárti reklámadós tervezet hátterében. Legalábbis elemzők erre gondolnak, mivel a hivatalos magyarázatokat gyengének érzik ahhoz képest, amekkora érdeksérelmet és konfliktust okozhat a javaslat, ha elfogadják azt.
Vágó Gábor, Nemes Balázs, Váradi Zsolt és Füzessi Károly.
Korábban nem ismert személyek állnak az elmúlt hetek látványos tüntetéssorozata mögött, akik többségének semmilyen kapcsolata sincs a hivatalos ellenzéki pártokkal. Ők a 2010 előtti politikai szereplőket is hibásnak tartják a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) létrejöttében.
Laborc Sándor
Ha igazak az értesüléseink, akkor egy pitiáner nagyképűsködés vezetett el odáig, hogy a Fidesz rátalált a Portik-Laborc találkozó hanganyagára, amelyben olyan – a kormánypárt számára – gyöngyszemek találhatóak, miszerint a maffiavezetőnek tartott férfi személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, és abban érdekelt, hogy 2010 után is az MSZP kormányozzon.  Természetesen az is „erős
Két és fél milliós szavazótábort szeretne összehozni a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 politikai mozgalom. Ez akár kétharmados győzelmet, és ezáltal a Fidesz-féle alaptörvény átírásának a lehetőségét jelentheti az ellenzéki erőknek, de ehhez Bajnaiéknak közel egymillió új szavazót kell szerezniük a meglevő másfél milliós baloldali táborhoz.
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker 2011-ben Brüsszel­ben egy EU-csúcs­találkozón.
Nem százszázalékosan, de az a Jean-Claude Juncker tűnik befutónak az Európai Bizottság élére, akinek kinevezése ellen Orbán Viktor elsők között tiltakozott.
Bár egyre nagyobb veszteségeket kénytelen elkönyvelni Oroszország a Nyugattal vívott geostratégiai háborúban, győztest még nem lehet hirdetni. A Déli Áramlat gáz­vezeték építésének leállításával azonban nemzetközi téren a magyar kormány is „arcvesztést” könyvelhet el, miközben a paksi atomerőmű bővítése egy olyan „szálka”, amelyet az Egyesült Államok tovább piszkál.
Németországban, Ausztriában és Csehországban óriási pusztítást végeztek a rekordmennyiségű tavaszi esőzések miatt kialakult árvizek. Magyarországon a szakemberek a Duna észak-magyarországi szakaszát tartják kritikusan veszélyeztetett résznek. Ha a levonuló áradat Szentendrét is megkíméli, akkor majdnem biztos, hogy Magyarország megússza az évszázad árvizét.
Hõkamera képe a határon. Mindennap ezrek indulnak el Európa felé.
Kormánypárti politikusok nagyobbrészt elismerik, hogy Orbán Viktor bevándorlásellenes szavainak, illetve a Fidesz-politikusok erre rácsatlakozó szigorításpárti kommunikációs hadjáratának egyik célja a Jobbiktól „témát” lopni, a jobboldali törzstábort egyben tartani, illetve a Fidesz számára kellemetlen ügyekről – például az új útdíj kaotikus bevezetéséről elterelni a figyelmet.
Bajnai Gordon indította be az újév közéletét azzal, hogy egy hétfői tévéinterjúban váratlanul „berúgta az ajtót” és bejelentette: javasolja szövetségesének, az MSZP-nek, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót is vegyék be az együttműködésbe, ha lehet, közös választási listán induljanak, és egyéni körzetekben is csak egy baloldali jelölt legyen.

Interjú

Egy kiállítás megnyitóján régi ismerősökkel, festőkkel, írókkal találkoztam a minap. Beszélgettünk. Többek között arról, mitől lesz megrázó egy írás, egy kép, egy festmény. Kossuth-díjas festő barátom hirtelen kérdezi tőlem: ugyan mondanék már példaként három írást, amely a XX. század magyar irodalmából a leginkább felkavaró élményt adja. Mondtam. József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben; Hajnóczy Péter: A Halál kilovagol Perzsiából; Tar Sándor: Lassú teher.
Az MSZP a mai napig adós a múlt tisztességes elemzésével – állítja lapunknak adott interjújában az idén hetvenöt éves Gadó György. Az egykori szabaddemokrata képviselő szerint a Fidesz hiába tesz gesztusokat a zsidóságnak, ha Orbán a szélsőjobb embereivel trafikál, és elfogadja támogatásukat.  A döntések mindig a fejem fölött születtek Fotó: Somorjai L.
Megdöbbentő a hazai politikai életben, ahogy a Károli Gáspár Református Egyetem homoszexuális diákjának ügye kapcsán az egyházak autonómiáját megkérdőjelező nézetek megjelentek – állítja Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A volt egyházügyi államtitkár Magyar Bálint és Lévai Katalin közelmúltbeli megnyilatkozásaihoz kapcsolja ezt a "mentalitást".
Részlet a beszélgetés előző részéből: ( href="../../2000042104.017/interju/exkluzív_interjú_tar_sándor_íróv.htm" TARGET="_BLANK">Exkluzív interjú Tar Sándor íróval)
Kertész Péter holokauszt- túlélő, újságíró, Csurka István egykori (foci)csapattársa, több, mára már szélsőjobboldalivá vált újságíró egykori közeli munkatársa. Kertész Péter író: "Uszító beszédet polgári demokráciában nem lehet következmények nélkül elmondani" Fotó: Somorjai
A közvélemény jelentős része szerint az ország egy totális politikai, gazdasági, morális válság felé csúszik. Igaz ez? - Gazdasági szempontból a tények egyértelműen azt mutatják, hogy a világgazdaság teljesítményéhez képest folyamatosan lemaradásban vagyunk. A visegrádi országok között a Világgazdasági Fórum rangsorsa szerint Magyarország 2001-ben még az első helyen állt a versenyképesség tekintetében, mára az utolsó helyre szorult.

Fókusz

Mértékadó sajtókörökben már köztudott volt, hogy a kormányt vehemensen támadó, például a Pintér-ügyet is kirobbantó Kurír ellen várhatóan fellép a Postabank új vezetése. A főszerkesztőnek sem jelentett ez újat, hisz hamar kiderült: már két hónapja lapengedélyt kért egy másik Kurírra. Sőt, mintha kissé rá is játszottak volna a helyzetre: a legkeményebb ellenzéki cikkeket közölték az elmúlt hetekben.
Milliárdokban mérhető kár keletkezett a Paksi Atomerőm? történetének eddigi legsúlyosabb üzemzavarából. Ráadásul a "paksi atomosoknak" nem sikerült átlépniük Csernobil árnyékát, mivel az események bekövetkezése óta egyre többen bírálják az állami tulajdonú részvénytársaság kommunikációját, miszerint a közvélemény előtt bagatellizálni akarták a rendellenesség súlyosságát. 
Interjú Torgyán Józseffel, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökével  Torgyán József G. Nagyné Maczó Ágnessel és Gyimóthy Gézával imádkozik a kongresszus megnyitó részében Fotó: Somorjai L.
"Gyurcsány kétszer is nekirugaszkodott, de talán ráébredt, vagy meggyőzték, hogy ne erőltesse" – mondja Varga László az ügynöktörvény megszületésének esélyeivel kapcsolatban. A történész szerint a különböző listák megjelenése azt jelenti, hogy az állambiztonsági rendszert működtetők egy részének további védettsége fejében szabad prédává válik az ügynökök többsége. Miközben a valódi "titkokat" továbbra is az államtitok homálya fedi.
Mégis van közös nevezője a radikális jobb- és baloldalnak, a történészeknek, sőt a parlamenti képviselőknek is. Abban ugyanis mindannyian egyetértenek, hogy a 21. század küszöbén szinte lehetetlen meghatározni, van–e még Magyarországon munkásosztály, és ha igen, kik tartoznak bele.
Bár az MSZP nem támogatja a könny? drogok legalizálását, kampányában mégis a bulihangulatra épít. A pártelnök szerint a szocialisták határozott kampányt folytatnak, de nem fogják átlépni a durvaság határát. Hiller István: "Az MSZP határozott kampányt visz" Fotó: Vörös Szilárd
– Csurka István szerint az MSZP vezetőivel nem az a baj, hogy idegen származásúak, hanem az, hogy idegen érdekeket szolgálnak. 
– Lefogadnám, hogy már torkig van a Demszky Gábor javára történo visszalépést firtató kérdésekkel.– Szerencsére egyre kevesebben kérdezik, és ilyenkor minden alkalommal elmondom, és Önöknek is elmondom: nem fogok visszalépni, és a pártom sem fog visszaléptetni.– Mégis, miért "indítottak így rá" Demszky Gáborra? Egyrészt már háromszor nyert a szocialista jelöltek segítségével, másrészt, ha úgy vesszük, o most az MSZP-nek is fopolgármestere, hiszen közösen kormányozták a fovárosi koalíciót.
Interjú Kovács Lászlóval, a Magyar Szocialista Párt elnökével Kovács László. Fellélegzett az ország    Fotó: Sz. Z.
A miniszterelnök elérte célját: hetek óta mindenki az általa felvetett témákról beszél. A közöslista-téma már lecsengett, de tovább dagad az államfő közvetlen választásának kérdése, és a "kis parlament" ügye, melyből egyébiránt könnyen juthatunk a felsőházig. Ha nem, lesz helyette Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT).
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
2–0-ás vezetésnél mezőnyfölényük ellenére a piros szegfűsök edzője a huszadik percben lecserélte három játékosát és – váratlan megoldásként – több befutott sztárt a kispadon hagyva tehetségesnek tartott újoncokat küldött a pályára. A drukkerek és a szakírók véleménye megoszlik arról, hogy milyen lesz a meccs folytatása, hiszen az ellenfél egy korábbi mecscsen már vert helyzetből megfordította az állást.
Vezekel Gusztos? Akár nyilvános bűnbánatnak is felfogható nyilatkozatot adott lapunknak a liberális politikus. Ő az a szabaddemokrata képviselő, akinek sikerült az SZDSZ-szel szembeni egységfrontba tömöríteni a honi egyházakat. Gusztos bocsánatot kér, pontosít és magyaráz. Gusztos Péter. Az önfinanszírozó egyházmodell híve Fotó: MTI
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere számít arra, hogy a szocialisták ismét visszaléptetik javára a jelöltjüket. Lapunknak adott interjújából kiderül: bár az MSZP fővárosi vezetése megvétózta a korábbi, Gy. Németh Erzsébet visszaléptetéséről szóló megegyezést, a szocialisták országos vezetése a mai napig mellette áll a kérdésben. Demszky Gábor főpolgármester. Negyedik ciklusnak készül nekivágni Fotó: DGS
 
A felsőoktatási törvény tervezett változtatásának egyházakat is érintő passzusához módosító indítványt terjeszt be Jánosi György szocialista oktatáspolitikus, mert szerinte a jelenlegi szöveg ellentétben áll más, nagyobb erej? törvényekkel. A vámtörvény múlt heti módosítása miatt pedig több kisegyház is tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
– Mintha megkönnyebbült volna? – Meggyötört a napi feladatok stressztömege. Én hosszú évtizedek óta olyan életformát élek – még akkor is, ha egy időben voltam a televízió kulturális igazgatója és a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője –, melyben az írói mivoltom dominál. Korábban mindennap megírtam a magam egy vagy két oldalát, és ez az, ami az elmúlt egy évben nagyon hiányzott: reggelente úgy mentem el az íróasztalom mellett, mint egy 

Üzlet

Államcsőd, bankbetétek államosítása, kilépés az unióból. Csak néhány kifejezés az elmúlt napok közéletéből, ami azt mutatja, hogy milyen elképesztő közhangulat alakult ki Magyarországon. A jobboldali vélemények szerint azért történik mindez, mert a kormány véget vetett annak, hogy a nemzetközi vállalatok kiszívják a pénzt Magyar­országról. Így a nemzetközi kritikák mögött nemzeti - francia, német és amerikai - lobbiérdekek húzódnak.
– A kettős népszavazás óta a Fidesz felhagyott az ideológiai kérdések mentén zajló politizálással, helyette a gazdasági kérdésekre teszi a hangsúlyt. A közvélemény-kutatások szerint viszont éppen ebben az időszakban jött fel Önökre az MSZP. Változtatnak a politikájukon?
 
A mintegy tízmilliárd forint évi forgalmat bonyolító Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány (MNÜA) hét kurátora az alapítvány elnökének fejét követeli. Pedig Karácsony Mihály elnöklete alatt az üdülési csekkek forgalma megötszöröződött, és míg 2002-ben ötezer, idén már százezer szociálisan rászorultat támogattak. A többnyire szakszervezeti szférából érkező kurátorok vádja, hogy Karácsony autoriter vezető.  A történet a sokat vitatott egykori szakszervezeti vagyon utóéletéről szól.
Tisztességtelen kampányfogásnak tartja Szabó József a Paksi Atomerőm? egykori vezérigazgatója a Magyar Nemzet minapi cikkét. A kormánylap Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt korábbi paksi üzleti tevékenységéről írt bíráló cikket, amelyben megkérdőjelezi a tanácsadásért cserébe felvett összegek jogosságát. Szabó szerint a lap ezzel le akarja járatni Medgyessyt, hiszen éppen a cikk megjelenése utáni napokban utazott az atomvárosba.
 
A londoni ötkarikás játékokon a több mint 11 ezer sportoló közül mintegy 3000 muzulmán kénytelen szembesülni azzal a dilemmával: kövesse hitét, vagy saját sportcéljait tartsa szem előtt?
Korrupciókutatók és szociológusok előszeretettel az angolszász „state capture”-t, a „foglyul ejtett állam” kifejezést alkalmazzák arra a jelenségre, amely szerintük jellemző a Fidesz hatalomgyakorlására.

Riport

 
Szekszárdnál kezdődik a Dunántúl, s itt végződik az Alföld. Ez a kettősség évszázadokig rányomta bélyegét a településre. Babits Mihály a századelőn úgy látta szülővárosát, hogy az a "kis város, nagy falu" mintaképe. Szekszárd a felszín alatt azóta is megőrizte mezővárosi vagy inkább falusi jellegét. Az elmúlt nyolc év alatt azonban feltámadt a borászat, a polgárosodás jelei mutatkoznak.

Háttér

Napokra volt az ország az államcsődtől és attól, hogy négyszáz forintba kerüljön egy euró. Ez azt jelentette volna, hogy minden magyar embernek a vagyona, fizetése vagy nyugdíja 30–40 százalékkal kevesebbet ért volna. A törékeny helyzetet az okozta, hogy pár hétig nem volt Magyarországon olyan erő, se politikai, se pénzügyi, amely képes lett volna megakadályozni az összeomlást.
Könny? lenne legyőzni a választásokon a Fideszt, hiszen abból, amit 1998-ban meghirdetett, szinte semmit nem teljesített – állítja Ripp Zoltán történész. Elmaradt eddig az autópálya-építés, nem történt adócsökkenés, a mezőgazdaság romokban hever, az egészségügyben csak most kezdenek reformba, ugyanakkor elképesztő méreteket öltött a közpénzek lenyúlása. Ennek ellenére az MSZP az elmúlt negyedévben elvesztette korábbi előnyét a Fidesszel szemben.

Szabadidő

– Miben hozott újat a könnyűzenében a rock and roll, a m?faj "kitalálói", a Bill Haley\'s Comets zenészei miben forradalmasították a zenei életet? – kérdeztük Paszinger Zoltánt, az együttes magyar turnéjának szervezőjét. A Comets 1955-ben, fönt középen Bill Haley

Oldalak