Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Noha történelmi csúcsot ért el a svájci frank a forinttal szemben, a kormányzó párt népszerűsége töretlen. Úgy tűnik, a mikrogazdaságban meghozott kormánydöntések (pálinkafőzés szabadsága, adókönnyítések), az erőteljesnek ható ígéretek (készül a segítség a devizahiteleseknek) ellensúlyozzák az árfolyamveszteséget, illetve azt a tényt, hogy a makrogazdasági adatok a kormányváltás ellenére sem javultak.
Komoly belső válságot okozott a Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái között, hogy egy olyan demonstrációba kerültek bele, amelyről úgy tudják, hogy részben egy párt, jelesül a Párbeszéd Magyarországért alkalmazottai szervezték – értesült a Hetek.
– A nemzetközi jog értelmében Magyarország melyik oldalon áll az iraki konfliktus tekintetében?– Nem így vetődik fel a kérdés, hiszen a nemzetközi jogban nem oldalak vannak. Az iraki konfliktus megértéséhez tudni érdemes, hogy létezik egy ENSZ-határozat, a 678-as számú, amely Kuvait Irak által való lerohanása után felhatalmazta az adott országokat, hogy fellépjenek a béke 
Járatritkításba kezd a MÁV, noha a Fidesz ellenzékben minden hasonló kísérletet a magyar vidék elleni támadásként, egyenesen falurombolásként értelmezett. A költségcsökkentési terv egyébként a vasútvonalak felét érinti. Az április 15-én érvénybe lépő menetrendtervezet technológiai előkészületei szerint ugyanis naponta 414 vonattal járna kevesebb a hazai pályákon.
Az Együtt-PM Szövetség annál már stabilabb, hogy az uniós választáson múljon a jövője – nyilatkozta a Heteknek Szelényi Zsuzsanna, a párt elnökségi tagja, akinek azért is fontos a szavazás, mert ha egy párt képviseltetni tudja magát az Európai Parlamentben, az nagyobb rálátással rendelkezik az európai politikai folyamatokra.
 
- A vidéki társadalmat a pártok miként tudják megszólítani?- Nagyon különbözik a helyzet a városokban, a falvakban és az apróbb településeken. Elmondható, hogy minél nagyobbak a városok, annál jobban "meggyökeresedettebbek" a pártok. A falvakban szinte alig vannak pártok, az önkormányzati képviselők nagy része független jelölt. A parlamenti választásoknál a pártoknak van szerepe, az önkormányzatiaknál mint említettem, szinte nincsenek is pártjelöltek, az emberek, a jelöltek menekülnek a pártlistákról.
Három hét leforgása alatt miniszterelnököt cserélt az MSZP, ami a gyorsasága miatt akár – ha menetközben nem történnek paródiába illő jelenetek – egy világraszóló sikerként is elkönyvelhető lenne. A szocialisták között egyébként egyre többen vélik úgy, hogy a távozó Gyurcsány Ferenc megerősödve került ki a történésekből. A politikai elemzők szűk mozgásteret jósolnak Bajnainak, a piacok és a külföldi sajtó viszont szeretik.
A vezető politikusok személyes és kölcsönös utálata miatt elképzelhetetlennek látszik, hogy a Gyurcsány-szárny megmarad az MSZP-ben. Az elmúlt napokban több szocialista politikussal folytatott háttérbeszélgetés alapján több forgatókönyv is elképzelhető: hívei szerint Gyurcsány akár „visszaveheti” a pártot, de az is lehet, hogy az általa gründolt Demokratikus Koalícióból új formációt alapít. A dilemmát leginkább az jelenti, hogy békés vagy „tányércsapkodós” lesz-e a válás.
 
A konszolidáció reményét, béremeléseket és egy jelentős adócsökkentés ígéretét tartalmazza a Fidesz új, Erős Magyarország nevet viselő pártprogramja. Mivel kevés ígéretet számszerűsítettek, így valójában nem lehet pontosan kiszámolni, hogy mennyivel dobná meg a költségvetés kiadási oldalát, ha mindent szó szerint be is tartanának. Navracsics Tibor frakcióvezető által jegyzett dokumentumban a Fidesz definiálja önmagát, miszerint „az új jobboldal nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális”.
Interjú Horn Gyulával, a Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) elnökével, volt miniszterelnökkel Horn Gyula a Pilvaxban. "Nagyon sok embert félemlítenek meg"    Fotó: Somorjai
Politikai szempontból sokkal könnyebben sikerült a fideszes vezetői körök szerint a kormány első száz napja, mint azt előzetesen várták. Elégedetlenség – egy kormányzati tanácsadó szavait idézve – csak a „saját bolondjaik” miatt alakulhatott ki e társaságban, mivel az ellenzék a várakozásaik alatti nívón szerepel. Az önkormányzati választásokat követően várhatóak a komolyabb gazdasági intézkedések.
– A napokban jelenik meg Antalltól Orbánig cím? könyve. Mi indította, hogy könyvet írjon az elmúlt 15 évről?– Nézze, a könyvírásra engem ösztönző barátaim azt állították, hogy nekem kötelességem "élő történelemként" tanúságtételt tennem a rendszerváltást követő eseményekről. Talán szerénytelenség 
Egy volt magas rangú rendőrtiszt szerint politikai megrendelésre követhetik el a roma-gyilkosságokat, hogy így destabilizálják az ország közbiz-tonságát, politikai közéletét. Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter az üggyel kapcsolatban annyit mondott lapunknak, hogy ez „már a legalja lenne”, ezt nem tudja elképzelni.
Schmitt Pál szemmel láthatóan nem értette, mi zajlik körülötte. A sportvezetőből lett politikus az elmúlt évtizedekben számos ügyet megúszott, az élettapasztalata alapján joggal hihette, hogy most is elcsitul a vihar. Tévedett. Éppen az élettapasztalata miatti rutinszerű reakciói, az általa választott tanácsadók rossz javaslatai okozták a vesztét. Az évszázad politikai bukása lett az övé.
„A kisebbségi kormányzás bizonytalansága ellenére a miniszterelnök pozíciója az utóbbi hetekben megerősödött” – állítják egybehangzóan egymástól független szocialista forrásaink. Sőt, úgy tűnik, mintha Gyurcsány Ferenc helyzetét az SZDSZ kormányból való kilépése is inkább erősítette volna. Fotó: Somorjai László
 
A magyar kormány a kiadások visszafogását is kész megfontolni a gazdasági egyensúly érdekében – mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter a Dow Jones gazdasági hírszolgálatnak, kijelentve azt, hogy a kormány elkötelezett az egyensúly fenntartása mellett. Kiemelte: távolról sem biztos, hogy szükség lesz a kiadások lefaragására. Ez a nyilatkozat volt az első erőteljesebb jelzés, hogy akár egy megszorító csomagot is "be kell vetnie" a kormányzatnak, ha a negatív folyamatok nem fordulnak meg.
Éppen azon a napon, amikor Matolcsy György gazdasági miniszter bemutatta a jövő évi költségvetés fő vonalait, jelentette be Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója, hogy visszavonul. Az esemény jól szimbolizálja, hogy a várakozásokkal szemben a Fidesz-kormányzás alatt sem sikerült a közgazdasági szemléletváltás a magyar gazdaságpolitikában.
Hétvégi kongresszusán elfogadta az MSZP az országos és európai parlamenti listáját, amely jelentős változást sejtet a 2014-es országgyűlési frakció személyi összetételében. A változásokra többféle magyarázatot hallottunk, az egyik szerint Mesterházy Attila pártelnöknek sikerült kiszorítania a lejáratódott régi szocikat.
 
Szabaddemokrata politikusok szerint a szocialista párt retteg a volt politikai rendőrség iratainak nyilvánosságra kerülésétől.
 
Az Országos Választási Iroda munkatársai csak a választást megelőző napon tudják biztosan megmondani, hogy az egyes választókörzetekben melyik párt jelöltjei léptek vissza – jelentette be Tóth Zoltán, az iroda vezetője az Országos Választási Bizottság legutóbbi ülésén. Mint elhangzott: a választások után indítványozzák, hogy a tömeges visszalépések követhetősége miatt állapítsanak meg két forduló közötti időpontot, ameddig ezt a döntést be kell jelenteni.
Ha leegyszerűsítem a kettőnk közötti különbséget, akkor én egy egészséges, zöld, szabad és közösségi város értékeit védem, amit „A szabadság városa” szlogenben foglaltunk össze. Míg Tarlós a Fidesz országos politikáját akarja vaskézzel bevezetni a fővárosban.
Minden idők legunalmasabb kongresszusa – értékelte lapunknak egy "mezei" választmányi tag az MSZP legutóbbi kongresszusát. S annyiban igaza is volt, hogy tét csak egy-két poszt esetében, és izgalom csak a párt felső köreiben volt némileg tapasztalható. Összegezve: lényegi változás nem történt. Konfrontációt csak Jánosi Györgytől, erős kritikát pedig Horn Gyulától hallhattunk. A választmányi tagoknak a folyosói beszélgetések során mindenkiről volt egy "kis rossz szavuk".
Valószínűleg nem fogja támogatni az MSZP Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét, Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztján, vagyis továbbra is első számú vezető nélkül marad a bírói szervezet – értesültünk szocialista forrásokból.
Miközben majdnem megtelt a Parlament előtti Kossuth tér, addig az Országgyűlés szinte kiürült. A „lézengő” képviselők egy-egy törvénymódosítás vége-hossza nincs, unalmas vitájába kezdtek, míg kint a dühös magyarok éppen kordont bontottak, az év egyik legrosszabbul megszervezett, mégis ütősre sikerült tüntetésén.
 
"Nagy lépés, méghozzá előre" – fogalmazott lapunknak Fodor Gábor szabad demokrata képviselő annak kapcsán, hogy kialakulni látszik az ügynöktörvény végső formája, és a nyilvánosságpárti félelmek ellenére várhatóan nem egy újabb kilúgozott törvényt fogadnak el a képviselők.
Míg 2006-ban a Gyurcsány Ferenc által bejelentett 1000-1300 milliárdos megszorításokra lángba borult Budapest, addig Bajnai Gordon hasonló mértékű kiadáscsökkentését meglepő nyugalommal, jelentősebb sztrájk nélkül és tüntetésmentesen fogadták a magyarok. Mindkét miniszterelnököt közelebbről ismerő forrásaink szerint ennek többek között oka a két politikus közötti karakterbeli különbség, az IMF-hitel kényszere és a Fidesz reakciója is.
Ángyán József nemcsak a földosztás körüli anomáliákon, hanem a „hamis” magyar élelmiszertermékeken is „kiakadt” – tudta meg a Hetek. Az oligarchákat, zsákmányszerző gazdasági csoportokat és maffiacsaládokat emlegető volt agrárállamtitkár ugyanis belső fórumokon konfliktusba került többek között egy nagy magyar húsipari cégcsoporttal, mert azok állítólag génkezelt szójával etetett, lengyel disznóhúsból készítik a köztudatban színmagyarnak tartott hústermékeiket.
 
Az MSZP médiapolitikájának vezetői azért lobbiztak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által kereskedelmi televíziók számára két éve kiírt pályázaton, hogy a frekvenciát ne az általuk túl liberálisnak ítélt Írisz TV, hanem az RTL Klub nyerje – állítja Csintalan Sándor MSZP-s parlamenti képviselő, aki a döntés idején a párt elnökségi tagja volt.
Hiába ígérte meg a választási kampányban Tarlós István az önálló Margit Kórház vagy Németh Szilárd, Csepel polgármestere a helyi kórház „újra-nyitását”, egyre kevesebb ráhatásuk van a folyamatokra. A kórházak elkerül- nek a fővárostól, de nyomokban sem látható, hogy az új rendszer miként működik majd.
A rendõrség bemutatja  a kamuvideót készítő mobilt
Bár a baloldal és az ellenzéki sajtó egy része is bizonyítékként tálalta, a rendőrség kiderítette, hogy a választások után két nappal készült az az „amatőr színdarabnak” tekinthető videó, amin arról beszélnek, hogy a Fidesz jelöltje számára szavazatokat vásárolnak.
 
Jobb lenne, ha a különböző felekezetek a híveik adományából finanszíroznák a hitéletüket – ebben foglalható össze az SZDSZ új egyház-finanszírozási koncepciója, melyet Demszky Gábor főpolgármester, a szabaddemokraták európai parlamenti listavezetője ismertetett a párt hétvégi sajtótájékoztatóján.
 
– Úgy tűnik, hogy a szocialisták új frakcióvezetésében több volt miniszter is szerepet vállal, mintha "szakértő ellenzéki párt" szerepre készülnének. Merre tart az MSZP?
Két részre szakadt az MSZP holdudvarához tartozó háttéremberek álláspontja az önkormányzati választások esélyeiről: egy részük a szocialista Armageddont várja, míg – Mesterházy Attila köre – fordulatot ugyan nem, de a vártnál kicsivel jobb eredményre számít. A tét nem kicsi, ugyanis az általános vélekedések szerint az eredménytől függ, hogy Gyurcsány Ferenc milyen elánnal indul rohamra az MSZP visszaszerzéséért. Az biztos, hogy a Fidesz nyeri az önkormányzati választásokat, mégsem tét nélküli számukra a voksolás.
„Nagyon leegyszerűsítve arról vitatkozunk, hogy a szegénységpolitikát lehet-e rasszista alapon folytatni.
A tények egyértelműek, abban ma mindenki egyetért, hogy az ország rosszabb gazdasági helyzetben van, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. A kelet-európiai összehasonlítások egyértelműen mutatják, hogy Magyarország pozíciói romlottak, az életminőség szempontjából például már Szlovákia is elhagyott minket.
Ön szerint árt vagy használ az a Fideszt leváltani akaró ellenzéknek, hogy napok óta „anyázzák” egymást? Gyurcsány a Millára tört, Bajnait pedig bírálta, míg Schiffer András testületi döntés nélkül nyilatkoztatta ki, hogy Bajnai már pedig soha nem lesz az LMP miniszterelnöke.
Nem szokványos hatalomváltásra készülnek a Fideszben. Az MSZP a várakozásoknál is rosszabbul áll, a jelenlegi állapotában nem jelent ellensúlyt, miközben Orbán Viktornak nem kell gesztusokat tennie a jobboldalon senkinek, egy erőcsoporttal sem kell kiegyeznie. Információink szerint a nyár azzal telt, hogy elkezdődtek a helyezkedések a Fideszben, de az új kormánynévsor csak egy helyütt található: a pártelnök fejében.
Gyurcsány Ferenc alaposan meglepte párttársait. Az államfőjelölő kongresszuson azt várták tőle, hogy nyilvánosságra hozza álláspontját a "Szili vagy nem Szili" kérdésben, ehelyett váratlanul reformokat jelentett be. Igaz, az elmúlt években lejáratódott reform kifejezés helyett a miniszterelnök kizárólag a "kis lépés előre" szófordulatot részesíti előnyben.
A Margit híd újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez – legalábbis ezt ígérik a felújítást végző szakemberek. Addig is a fővárosiak azon izgulhatnak, hogy a felújítási finisben nem bénul-e meg Budapest közlekedése. A részleteket Horváth Zoltántól, az MH 2009 Konzorcium projektvezetőjétől kérdeztük meg. 
Nem tolonganak a Fideszben Schmitt Pál megüresedő székéért, noha öt évig az új államfő szimbolizálhatná a nemzet egységét. Nem tudni biztosan, hogy Orbán Viktor fejében egyáltalán megfordult-e egy „Schmitt 2.0-ás” jelölt megtalálása, mégis sokakat meglepett a Fidesz-vezérkarban, hogy egy-két önjelölt jobbos értelmiségit leszámítva nem kívánatos ez a poszt.
Bár a Fidesz-pártelitben is egyértelmű az a vélemény, hogy Matolcsy György helyett egy alkalmasabb gazdasági miniszter kellene a kormánynak, forrásaink kizártnak tartják, hogy Orbán Viktor menessze a beosztottját. Ugyanis ő jelképezi a kormány nem ortodox gazdaságpolitikáját. Személyén kívül még három „szimbólumminiszter” található a kormányban, akinek biztos a széke: Navracsics Tibor, Pintér Sándor és Martonyi János.
Bár a balliberális közírók többsége védelmébe veszi Gyurcsány őszödi beszédét, addig Kis János filozófus szerint az elmúlt másfél év bizonyítja, hogy mekkora hibát követett el akkor a miniszterelnök. Az SZDSZ alapítója a Heteknek adott interjújában úgy vélte: a baloldal népszerűségvesztése úgy biztosan nem fordítható vissza, ha a koalíció eltáncol meghirdetett reformpolitikájától. Fotó: Somorjai László
Medgyessy Péter végre az ország vezetőjeként teszi a dolgát – fogalmazott a Heteknek az utóbbi napok miniszterelnöki aktivitásával kapcsolatban Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Medgyessy három javaslata – a nép által választott köztársasági elnök, a parlament létszámának radikális csökkentése és a négy párt közös listája az európai parlamenti választásokra – kétféle olvasatban is értelmezhető: amennyiben komolyan gondolja, a rendszerváltás óta legnagyobb közjogi változásokat idézheti elő általuk.
 
Amióta a magyar társadalomban nagyobb teret nyert az agresszió, azóta iskoláinkban is radikális változás állt be ezen a területen. A tanárok, diákok és a szülők nemegyszer korábban nem tapasztalt módon, durván intézik el egymással vitás ügyeiket. A negatív folyamatokra példa a napokban Szegeden történt eset.
Mintegy 3,7 millióan ballagtak el az urnákig az önkormányzati választáson, azaz 6 százalékkal kevesebben, mint tavasszal. Így a kormánypártra úgy 2,1 millióan szavaztak, azaz 600-700 ezerrel kevesebben, mint áprilisban. Az MSZP 850-900 ezer voksot tudhatott magáénak – azaz az alacsonyabb részvétel ellenére is többé-kevésbé tartotta a tavaszi számot. Szintén erőteljesen csökkent a most 520 ezer voksot gyűjtő Jobbik szavazótábora, az LMP „ered­ménye” pedig értékelhetetlen lett – a zöldpárt szavazói felét elvesztette.
Elképesztő morális súlya van annak, ha kiderül, hogy a trafikmutyit leleplező szekszárdi fideszes képviselő igazat mondott. Ugyanis a renitens képviselőt az egész frakciója – tisztességben megőszült gimnázium-igazgatótól jeles jogászokig, a várost vezető országgyűlési képviselőig – hazugnak állította be.
Tocsik-per, Várhegyi-per, metróper. Néhány nagy port kavart ügy a közelmúltból, melyek közös jellemzője, hogy tárgyalásaik különböző szakaszában egymással szöges ellentétben álló ítéletek születtek.
Újabb megszorítócsomag, növekvő munkanélküliség, kultúrharc és ideológiai háború, kommunistázás, Fodor Gábor és Dávid Ibolya pártelnöki bukása – többek között ez várható 2009-ben Magyarországon.
Magyarországon az elmúlt húsz évben sohasem valósult meg a liberális modell! Az ésszerű, szabad piacgazdaságot erősítő úgynevezett liberális minta kizárja, hogy óriási állami újraelosztás és jelentős államháztartási hiány jellemezzen egy országot. Magyarországon ennek tökéletesen az ellentéte zajlott. Hazánkban még a volt szocialista országokhoz képest is tíz-tizenöt százalékkal nagyobb az állam részesedése a bruttó hazai termékből.
Drámai a hangulat a Fidesz politikusai és háttéremberei között, mert azt érzik, hogy szakad a társadalmi támogatottságuk. Ennek oka leg­inkább az Odüsszeia soraival adható vissza, miszerint – idézzük – „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”. A népszerűségvesztés mögött ugyanis egyértelműen önmaguk politikai hibáit és bűneit azonosítják.
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker 2011-ben Brüsszel­ben egy EU-csúcs­találkozón.
Nem százszázalékosan, de az a Jean-Claude Juncker tűnik befutónak az Európai Bizottság élére, akinek kinevezése ellen Orbán Viktor elsők között tiltakozott.
Németországban, Ausztriában és Csehországban óriási pusztítást végeztek a rekordmennyiségű tavaszi esőzések miatt kialakult árvizek. Magyarországon a szakemberek a Duna észak-magyarországi szakaszát tartják kritikusan veszélyeztetett résznek. Ha a levonuló áradat Szentendrét is megkíméli, akkor majdnem biztos, hogy Magyarország megússza az évszázad árvizét.
Hõkamera képe a határon. Mindennap ezrek indulnak el Európa felé.
Kormánypárti politikusok nagyobbrészt elismerik, hogy Orbán Viktor bevándorlásellenes szavainak, illetve a Fidesz-politikusok erre rácsatlakozó szigorításpárti kommunikációs hadjáratának egyik célja a Jobbiktól „témát” lopni, a jobboldali törzstábort egyben tartani, illetve a Fidesz számára kellemetlen ügyekről – például az új útdíj kaotikus bevezetéséről elterelni a figyelmet.
Történelmi jelentőségű volt Angela Merkel magyarországi látogatása. Elsősorban azért, mert 70 év óta először járt ilyen magas rangú német politikai vezető a magyar zsidóság szentélyében.
Tökéletes ellentéte volt az Angela Merkel látogatását és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin vizitjét követő sajtó­tájékoztatók atmoszférája.
Bajnai Gordon indította be az újév közéletét azzal, hogy egy hétfői tévéinterjúban váratlanul „berúgta az ajtót” és bejelentette: javasolja szövetségesének, az MSZP-nek, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót is vegyék be az együttműködésbe, ha lehet, közös választási listán induljanak, és egyéni körzetekben is csak egy baloldali jelölt legyen.
Értesüléseink szerint az MSZP a közeljövőben minden forrását Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölti kampányára fogja fordítani, miután a héten egyértelművé vált, hogy az ellenzéki oldalon senki sem képes olyan „cselt” bemutatni, amivel az MSZP elnökét ebbéli szándékától el lehetne tántorítani.
Pillanatkép a Parlamentbõl. Gondterhelt kormánypárti politikusok.
Az elmúlt hetekben nagy erőfeszítéseket tettek a Fideszben arra, hogy megpróbálják begyógyítani azokat a sebeket, amelyeket tavaly év végére szedtek össze maguknak nemzetközi és belföldi hatalmi harcaik során.
A jelenlegi információk szerint a pénzügyi körökben „frankageddonnak” hívott januári svájci frankerősödés miatt kezdtek el bedőlni a brókercégek. A Fidesz elkövette azt a hibát, hogy a Buda-Cash dőlése után politikai síkra terelte a problémát, ám a következő dominó egy kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező milliárdost, Tarsoly Csabát találta el.
Továbbra is nagy az esélye annak, hogy Bajnai Gordon lesz egy ellenzéki összefogás élén a kihívója Orbán Viktornak 2014-ben, noha a volt miniszterelnök nevével fémjelzett alapítvány által a múlt héten nyilvánosságra hozott elemzés a ringbe szállás elleni érvgyűjteményként is értelmezhető.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal múlt hét pénteken nyilvánosságra hozott két, a szocialista kormányok idejében született, Gyümölcsöskert, illetve Gerilla nevű akcióról szóló titkosszolgálati jelentést az őszödi beszéd kapcsán.
Rendkívül bonyolult szövetségi rendszer és a „hideg béke" jellemzi a Kaukázust, amit úgy lehet leegyszerűsíteni, hogy Örményország - az azeriekkel és a törökökkel való konfliktusai miatt - a területén található orosz hadibázisoknak köszönheti bizton­ságát. Igaz, a kilencmilliós örmény diaszpórának köszönhetően az egyik legbefolyásosabb lobbival rendelkezik a világban.
A parlament őszi ülésszakának kezdete egyben az önkormányzati választások kampányfinisét is jelenti. Ezt az időszakot is a kormány tematizálja, és a miniszterelnök a devizamentést tette az első helyre.
Bár következetlen változatossággal neveznek egyesek hol a miniszterelnök bábjának, hol pedig egy olyan despotának, aki még a saját politikai közösségével is állandóan veszekszik, de mindkettő állítás butaság. Több százezer ember voksolt már rám, talán immáron hatszor, úgy gondolom, megengedhetem magamnak bizonyos keretek között azt a luxust, hogy őszinte legyek, akár ilyen módon is.
Nem spontán ötletként dobta be Orbán Viktor a halálbüntetés „napirenden tartásáról” szóló ötletét, pártjában mégis meglepetést okozott.
Nagy valószínűséggel a Fidesz – persze, ha megkapták volna a rendezés jogát – sem tudta volna a jobboldal számára előnyösebb formában megrendezni a baloldal fővárosi, amúgy öngyilkos stratégiának tűnő produkcióját Falus Ferenc visszalépése kapcsán. Több vezető baloldali politikus is annyit mondott lapunknak, hogy sírni tudna az „eredményen”, fájó számukra a saját „bénaságuk”.
Úgy sikerült listabotrányba keveredni az Egyesült Államokkal, hogy az amerikaiaknak igazából nincs egy összefüggő „magyarellenes” listája. A helyzet drámaiságát azonban jól tükrözi, hogy az elmúlt években „meghidegült” magyar-amerikai viszony miatt szinte mindenki biztosra veszi, hogy Washingtonban nagyobb fokozatra kapcsolták az Orbán-rendszer elleni politikát.
Ahhoz képest, hogy semmit sem lehet arról tudni, hogy az új kormány mire készül 2014 és 2018 között, az Országgyűlés alakuló ülése két, az elkövetkező négy évben teljesen mellékszerepet betöltő politikus ifjúkoráról szólt. Igaz, az feltétlenül újdonság, hogy 24 évvel a rendszerváltás után már nem az a kurrens téma a parlamentben, hogy ki volt kommunista, pufajkás, vagy SZT-tiszt, hanem az, hogy ki volt szkinhed.

Fókusz

Bár az MSZP nem támogatja a könny? drogok legalizálását, kampányában mégis a bulihangulatra épít. A pártelnök szerint a szocialisták határozott kampányt folytatnak, de nem fogják átlépni a durvaság határát. Hiller István: "Az MSZP határozott kampányt visz" Fotó: Vörös Szilárd
"Gyurcsány kétszer is nekirugaszkodott, de talán ráébredt, vagy meggyőzték, hogy ne erőltesse" – mondja Varga László az ügynöktörvény megszületésének esélyeivel kapcsolatban. A történész szerint a különböző listák megjelenése azt jelenti, hogy az állambiztonsági rendszert működtetők egy részének további védettsége fejében szabad prédává válik az ügynökök többsége. Miközben a valódi "titkokat" továbbra is az államtitok homálya fedi.
Mind Budapesten, mind a Balaton környékén jelentős visszaeséssel kénytelenek szembesülni a turisztikai cégek, mivel a korábbiakhoz képest kevesebb turista érkezik hazánkba. Ráadásul azok, akik végül Magyarországot választják, lényegesen kevesebbet költenek, mint a tavaly vagy tavalyelőtt ide látogatók.
„Attól tartok, tartós stagnálásközeli állapotba kerül a világgazdaság, ami súlyos válságot jelent. Ám mégsem olyan típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletről. Legalábbis remélem” – nyilatkozta a Heteknek Bod Péter Ákos. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év végéig erős lesz a forint.
Az alacsony termetű, mindig jókedv? Stadler József falfehérré vált, amikor a bírónő kihirdette az elsőfokú ítéletet: kilenc év börtön és teljes vagyonelkobzás. A pályafutását juhászként kezdő vállalkozó láthatóan a bíróság kijáratánál sem fogta fel teljesen mi történt vele, a tárgyalóteremből megbilincselve – előzetes letartóztatásba helyezve – egyenesen a börtönbe vitték. Arcán jól látható volt a döbbenet.
„Amit a kilopásról mondtam, azt csak fricskának szántam, hogy rámutassak: a magyar sajtótól nem nagyon kell félnie a politikusoknak” – magyarázta lapunknak Stefano Bottoni olasz–magyar történész annak kapcsán, hogy egy, az ügynökkérdésről tartott konferencián azt állította: más országokban az újságírók már rég kilopták volna az ügynöklistákat a nemzetbiz
Nem volt könnyű dolguk idén a Time magazin újságíróinak az Év embere választásakor. A címlapot Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta, mögötte sorrendben Al Gore Nobel-díjas volt amerikai alelnök, J.K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerzője, Hu Jin-Tao kínai elnök és David Petraeus iraki amerikai parancsnok végzett. Közben Tony Blair és Jacqes Chirac elköszönt, Fidel Castro és Oszama bin Laden azonban 2007-et is túlélte.
Vezekel Gusztos? Akár nyilvános bűnbánatnak is felfogható nyilatkozatot adott lapunknak a liberális politikus. Ő az a szabaddemokrata képviselő, akinek sikerült az SZDSZ-szel szembeni egységfrontba tömöríteni a honi egyházakat. Gusztos bocsánatot kér, pontosít és magyaráz. Gusztos Péter. Az önfinanszírozó egyházmodell híve Fotó: MTI
Boros Imre majd\' tizenöt évvel idősebbnek látszik koránál. Talán azért, mert mozgalmas éveket tudhat maga mögött. Az antikommunista polgári kormány minisztere ugyanis megjárta az MSZMP-t, szigorúan titkos tisztként kapcsolatban állt az állampárt titkosszolgálatával, jelentős vagyonnal rendelkező vállalkozásokat hozott létre, és – politikai ellenfelei szerint – részt vett a Kisgazdapárt szétverésében. Jelenleg az MDF-frakció tagja.
Cenzúratestület – egy lapunknak nyilatkozó médiajogász szerint ez válna az Országos Rádió  és Televízió Testületből (ORTT), ha a T. Ház elfogadná a médiatörvény módosító tervezetét. Szakértők szerint rendezni kellene a közmédiumok finanszírozási helyzetét, hogy ne az aktuális kormányoldal jó szándékán múljon, csődbe megy-e az adott közmédium, vagy sem. Ki kellene iktatni az intézményesített politikai befolyást is.
"Olyan ez, mint az amerikai filmekben: két autó padlógázzal száguld egymás felé, és a sofőrök remélik, hogy a másik kapja el előbb a kormányt. Sajnos, olykor totálkár az eredmény" – mondta lapunknak egy "Szili Katalin-párti" szocialista politikus, aki szerint még az is előfordulhat, hogy a hétvégi jelölőkongresszus a pártvezetés kritikájaként átalakul tisztújító kongresszussá. Ez Hiller István pártelnök meglepő és gyors bukását jelenthetné.
Interjú Répássy Róbert országgyűlési képviselővel, a Fidesz– MPP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjével, az úgynevezett Mécs-bizottság egyik ellenzéki tagjával. Répássy Róbert (Fidesz) és Mécs Imre (SZDSZ). Listavita Fotó: MTI
Interjú Wiener György politológussal, országgyűlési képviselővel, az MSZP országos választmányának elnökhelyettesével Wiener György 

Interjú

„Nekem valójában esélyt sem adtak, hogy a politikai programomat megvalósítsam”– így értékeli Fodor Gábor a pártelnöksége időszakát. Az SZDSZ leköszönő elnökével arról beszélgettünk, hogy közel húsz év után miért hagyja ott a parlamentet.
– Az MSZP-kongresszus előtt több újságban is – nevük elhallgatását kérő forrásokra alapozva – háttércikkek jelentek meg a párton belüli "helyezkedésekről". Ez új jelenség a korábbi Fidesz időszakhoz képest, hiszen akkoriban alig szivárgott ki információ a legnagyobb kormánypárt belső viszonyairól. Hogyan értékeli ezt? 
Az elmúlt hét belpolitikai eseményei közül a média az egyik legnagyobb terjedelemben Kis Jánosnak, az SZDSZ alapítójának és első elnökének, valamint Hack Péternek, a párt volt ügyvivőjének és tizenkét éven keresztül egyik legtöbbet szereplő parlamenti képviselőjének az egy időben nyilvánosságra került kilépéséről szóló hírről és annak visszhangjáról tudósított.
A világ egyik legmagasabb szinten fogyasztó társadalma a japán, ugyanakkor az egyik legvallástalanabb is, miközben a többnyire monogám házasságban élő japán férfiak magánéletüket általában a családi kereteken kívül élik meg – állítja Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs volt főszerkesztője, akinek a közeljövőben jelenik meg Tokyo Underground cím? könyve az Új Mandátum kiadó gondozásában.
Milyen éve volt az idei? – Nagyon kemény. Két könyvet is írtam, a könyvhétre jelent meg az Egy csecsemő emlékiratai, a napokban pedig a Vigasztalások folytatása, a Lehetőségek könyve.
„A hidegháborúban megszoktuk, hogy a feszültség ellenére rendezettek voltak a viszonyok, működött a kölcsönös elrettentés, sőt, emiatt talán biztonságosabbnak tűnhetett az élet. Ma egymással versengő középhatalmakról lehet beszélni, és egyértelműen többpólusú lett a világ” – mondta Gyarmati István diplomata, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója a Heteknek adott interjújában.
Interjú Csizmadia Ervin politológussal az SZDSZ múltjáról, jelenéről és jövőjéről Csizmadia Ervin: "Kívánatos volna a magyar politikában, ha az egymással szembenálló táborok között ismét megindulna az érdemi kommunikáció"    Fotó: Somorjai
Kit érdekel a Magyar Rádió körüli sokadik botrány? A szocialisták szerint Orbán Viktort, aki retteg attól, hogy a pártkommunikáció szempontjából kulcsfontosságú, milliós hallgatottságú Krónika hírműsort a választások előtt kiveszik a Fidesz kezéből. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a "vörösök" ezzel a m?botránnyal kívánják elterelni a figyelmet arról, hogy a közszolgálati csatornákon még a csapból is Gyurcsány Ferenc folyik.

Riport

Kis Amerika. Állapítjuk meg, amikor az IBM székesfehérvári gyárának úgynevezett márványbejáratánál várakozunk az egyik riportalanyunkra. Patyolattisztaság, szépen gondozott kert, és puritán, de mégis tekintélyes, az IBM világcég jellegét kidomborító fogadóközpont és bejárat. Beljebb – ahová már nem mehetünk – a repülőterekről és a Parlamentből ismerős "átvilágítós-csipogós" beléptető rendszer. Valaki éppen távozni készül, a detektor sípolni kezd, a biztonsági őr fémdetektorral vizsgálja meg a távozó alkalmazottat.
"Marad a rendszer olyan korrupt, amilyen volt" – Interjú Szikinger István ügyvéddel – Szikinger István   

Háttér

Polgári körök. A legmegfoghatatlanabbnak tűnő új politikai mozgalom. Az egyik pólusán a Lovas István-féle szélsőséges, antiszemita felhangú szónoklatok és a Bayer Zsolt-féle EU-ellenes frazeológia, a másikon az Auschwitzba látogató, az antiszemitizmustól Madeleine Albright kérdésére hevesen elhatárolódó Orbán Viktor és az EU-t lelkesen éltető Schmitt Pál. Melyik a polgári körök igazi arca?
"Elfogyott a kormányrétes" – vetette oda nekem színlelt szomorúsággal Pista bá\', aki ekkora már kissé csalinkázva járt, majd huncutul hozzátette, hogy miért nincs mégsem komoly aggodalomra ok: "Ingyen sör azé\' van még."  Vörs egy napra híres lett 
Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy az idei felvételi eredmények az oktatási rendszer erényeire vagy inkább hibáira világítanak rá. Az ellenzék egyszerre két szakadékról is beszél, melyekből az egyik a nagyobb, elsősorban fővárosi, valamint a kisebb vidéki egyetemek és főiskolák között húzódik, míg a másik az államilag dotált és a zsebből fizető diákok között tátong.
 
1991-ben az akkor még Fidesz-lapnak számító Magyar Narancs (MN) augusztus 20-i egyházi ünnepségek kapcsán a "spirituális terror" víziójával riogatott, azt tanácsolva olvasóinak, hogy "5 napig ne vegyen újságot, ne nézzen televíziót, ne hallgasson rádiót, ne menjen utcára, csukja magára az ajtót".  Az 1990-es évek elején a Fidesz még élcelődött az MDF úgynevezett "keresztényiességén", a köztelevízió "megszentelésén", sőt magán a Szentatyán is.
– Mennyire nehéz élő és mai napig alkotó emberről könyvet írni, hiszen ha túl lojális hangvétel? a könyv, akkor szervilizmussal lehet vádolni, ha pedig karcos és kritikus, akkor éppen a "témát", a "könyvalanyt" sérti?
 
Dr. Juhász József történész, az ELTE BTK Politikaelméleti Tanszékének tanára, Jugoszlávia-szakértő:

Üzlet

 
A mintegy tízmilliárd forint évi forgalmat bonyolító Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány (MNÜA) hét kurátora az alapítvány elnökének fejét követeli. Pedig Karácsony Mihály elnöklete alatt az üdülési csekkek forgalma megötszöröződött, és míg 2002-ben ötezer, idén már százezer szociálisan rászorultat támogattak. A többnyire szakszervezeti szférából érkező kurátorok vádja, hogy Karácsony autoriter vezető.  A történet a sokat vitatott egykori szakszervezeti vagyon utóéletéről szól.
Kormánypárti nyilatkozatokat elemezve és az IMF-nek küldött levél tartalmát ismerő forrásaink véleményét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is az időt húzza a hitel-megállapodás kapcsán.
Az elmúlt időszakban bejelentett rezsicsökkentési tervek egy többlépcsős „leértékelési” sorozat részét jelentik, amellyel az a Fidesz célja, hogy a 2014-es választások idejére jelentős gáz- és áramárcsökkentést érezzenek a választópolgárok.

Oldalak