Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Botrányos, hogy nem került megválasztásra az adatvédelmi biztos. Ezt mondja mindkét nagy párt az ombudsman-választás után éppen a másik taktikájára. Szájer József a szocialistákra, Vastagh Pál a fiataldemokratákra. A nagy purparlé közepette azonban alig esik szó arról, hogy a két nemzetközileg elismert, népszerű jogvédőt – pestiesen szólva – "lapátra tették". 
A legbefolyásosabb és legközelebbi munkatársának kezét engedte el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azáltal, hogy családi okokra hivatkozva hagyta lemondani kabinetfőnökét, Gál J. Zoltánt. Időközben kiderült, hogy a miniszterelnök korábbi felfedezettje, Szetey Gábor személyügyi államtitkár is távozik csapatából. Kormányzati körökben nem tartják kizártnak, hogy a távozások folytatódnak. Gál J. Zoltán. Inkább babázik
A Hoffmann-Pokorni-vita azért is fontos, mert egyben rámutat arra is, hogy miben más a két párt. A történetnek három vetülete van: szakmai, eszmei és személyes. A szakmai a szakemberek között mindig tapasztalható, pártoktól független nézetkülönbségeket jelenti, míg az eszmei sík az, hogy Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata, konzervatív világnézete különbözik Pokorni Zoltán liberálisabb szemléletétől. A harmadik szint - a személyes ellentétek síkja - remélem, hogy valójában nincs is. Ám ha mégis lenne, azt még inkább indokolt lenne a nyilvánosságtól függetlenül lefolytatni.
Váratlan, de annál kevésbé meglepő fordulat tematizálja a hazai közéletet, mióta a második Gyurcsány-kormány miniszterelnöke felajánlotta távozását. Lapzártánkig gyakorlatilag két jól körülírható táborra szakadt az új helyzetre rácsodálkozó politikai elit és tulajdonképpen a közvélemény is. Az egyéves mandátumot öröklő szakértői kormány színre lépését az előrehozott választásoktól rettegők siettetik, míg a jobboldalon már gyújtanák az örömtüzeket.
Interjú Bánk Attilával, az FKgP frakcióvezetőjével Bánk Attila    Fotó: Vörös Szilárd
A nemzet egységét megtestesítő államfő önként lemondott egy sor jogosítványáról, és gyakorlatilag egy lassanként átpolitizálódó testületre, az Alkotmánybíróságra bízta a nép és az Alkotmány védelmét.
Legalább három legyet akart ütni egy csapásra az MSZP vezérkara azzal, hogy váratlanul felmondatták a  szocialistákkal a fővárosi koalíciót: ezek a BKV-s botrányok utáni kármentés, a fővárosi szocialisták „helyretétele”, valamint a „közutálatnak” örvendő liberálisokkal való nyilvános szakítás.
Rezignáltság és döbbenet jellemzi a baloldali politikusokat az úgynevezett Simon-ügy miatt. A demokratikus ellenzéki körökben ugyanis attól tartanak, hogy a lengyel baloldal sorsára juthat a magyar baloldal, azaz a botrányok miatt elveszthetik a váltópárti jelleget. Úgy tudjuk, a Fideszben is meglepődtek azon, hogy a szocialista botrányokból a Jobbik profitált.
"Soha ennyi államtitkár, helyettes államtitkár, miniszterelnöki tanácsadó, miniszteri biztos nem dolgozott a kormányzatban a rendszerváltás óta, mint most. A legtöbb esetben a pozíciók szétosztásával támogatást vásárol a miniszterelnök" – állítja Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Gyurcsány Ferencnek erre az a válasza, hogy azt ígérte: olcsóbb lesz a közigazgatás, és nem azt, hogy kevesebb államtitkár lesz. Mindenesetre ezzel elismerte, hogy egyre több a "fontos ember" a kormányzatban.
Gyurcsány Ferenc Megegyezés című tanulmányának megjelenésével megkezdődött az őszi politikai szezon. A miniszterelnök írásának nem titkolt célja, hogy a kisebbségi kormányzás folytatásához támogatást szerezzen – leginkább az SZDSZ részéről. Ha nem sikerül, akkor jövő tavasszal előrehozott választások lehetnek. Fotó: Vörös Szilárd
„Egész egyszerűen utálnak bennünket" - foglalta össze a kormányzat nemzetközi konfliktusainak eredőjét egy kormánytag, aki szerint az ország ellen politikai hadjárat zajlik, a kötelezettségszegési eljárások és a túlzott deficiteljárás csak jogtechnikai indokok, hogy a politikai szándékot elfedjék.  Forrásunk az Európai Bizottság (EB) „büntetésről" szóló döntését is a zsarolás eszközének, a politikai párbaj újabb fordulójának nevezte, amellyel fokozták a nyomást az Orbán-kormányon.
Mindenképpen jelzésérték? az szja egyházaknak átutalt egy százalékának megoszlása, de ma még messzemenő következtetéseket nem lehet ezen adatokból levonni – állítják a Heteknek nyilatkozó vallásszociológusok. Az bizonyos – mondják –, hogy egyfajta vallási szavazásnak is tekinthető e kismérték? adóátutalás.
Bár ma még Tarlós István volt óbudai polgármester, Demszky Gábor megszorongatója a Fidesz első számú népszavazási „ütőembere”, de az ellenzéki pártban többen tartanak attól, hogy kénytelen lesz Orbán Viktor is kőkeményen beszállni a kampányba. Ez pedig a 2006-os Orbán-Gyurcsány „meccs” visszavágóját jelentené – amitől egyébként nemcsak a Fideszben, hanem az MSZP-ben is félnek. Az év első két hónapjában leginkább Tarlós István vállát nyomja a Fidesz népszavazási kampányának a dübörögtetése.
„Tisztaság és gyorsítás": így nevezi Lázár János a büntetőeljárási törvény módosítására tett javaslatcsomagot, melynek célja a közbizalom helyreállítása. Ami többek között azért rendült meg - érvelt a Fidesz frakcióvezetője -, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak, lásd a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet.
A Fidesz az utóbbi húsz évben alaposan átrajzolta a magyar jobboldal térképét, hisz több körben, részben vagy egészben magába olvasztotta az MDF-et, a Kisgazdapártot és a KDNP-t is. Két hónapja tartó kormányzása alatt láthatóan az ellenzéki oldallal kapcsolatban is világos koncepcióval rendelkezik: az LMP pályázhat „őfelsége ellenzékének” szerepére; az MSZP politikusait az elszámoltatással igyekeznek kriminalizálni; a Jobbikot pedig a nyílt konfrontáció helyett adminisztratív eszközökkel gyengítik.
Már hetek óta Felcsúton, Orbán Viktor hétvégi házában „hallgatják meg” a Fidesz választókerületi elnökeit és képviselő­jelöltjeit. Úgy tudjuk, a meghallgatások célja, hogy a pártvezetés pontos képet kapjon a szervezet belső állapotáról, és a rejtett aknákat megpróbálják minél hamarabb semlegesíteni. A Fidesz egyik legnagyobb gondja, hogy mivel ők számítanak a kormányrúd váromá­nyosainak, ezért egyre több „konjunktúralovag” jelenik meg a párt körül.
A magyar emberek tehetségesek és szerethetőek, de a vezetőik tehetségtelenek és ellenszenvesek – talán így summázható Julian Rubinstein amerikai szerző nemrég megjelent, A Viszkis rabló balladája cím? könyve.
Bár váratlan volt, hogy az SZDSZ látványosan nemet mondott Gyurcsány„Megegyezés” című dolgozatára, liberális forrásaink szerint azoknak, akik ismerték a folyamatokat, világos volt, hogy Fodor Gábor és csapata nem dönthet másként. Az MSZP-ben egyébként sokan úgy értelmezték az SZDSZ válaszát: újraköthetik a koalíciót, de Gyurcsány nélkül. A tárgyalások megkezdődtek. Fotó: MTI
Orbán Viktorhoz fordul Schiffer András LMP-s politikus, hogy a miniszterelnök valljon színt az állambiztonsági múlt feltárásának ügyében. Szerinte nem elég kommunistázni, a retorika helyett a tettek, így az ügynökvilág feltárása mutatná meg, hogy a kádári múlttal a Fidesz valóban le akar számolni.
Jobboldali politikai körökben Szilvásy György már régóta az egyik legtöbbet támadott figura, ami többek között annak is köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc régi bizalmasának számít. A legkülönfélébb összeesküvés-elméletek szereplője, kezdve a MTV-székház titokzatos ostromától a Fidesz-megemlékezésre rátolt szélsőségesekig, az orosz vonalon keresztül pénzelt Jobbik felfuttatásától Budaházy György „mozgatásáig". De hogy miért vették őrizetbe, arról még csak találgatások vannak.
Nem történhet meg az a katasztrófa az MSZP-vel, ami a lengyel baloldallal, hogy a kormányzásba és a korrupciós ügyekbe belerokkant – állította lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. A politikus optimizmusát azzal támasztotta alá, hogy szerinte a szocialista párt időben ébredt, a köztisztasági csomaggal a kormánykoalíció kezelni tudja a helyzetet.
Interjú Horn Gyulával, a Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) elnökével, volt miniszterelnökkel Horn Gyula a Pilvaxban. "Nagyon sok embert félemlítenek meg"    Fotó: Somorjai
Jövő hónap elejéig kell megtalálnia az MSZP-nek a miniszterelnök-jelöltjét, de esélyesek helyett leginkább arról lehet hallani, hogy ki miért nem jöhet szóba, illetve ki miért nem akar a szocialisták kampány-arca lenni. Így tehát egyelőre csak körvonalakban létezik a jelölt.
A regisztrációval a bizonytalanokat tartaná távol a Fidesz a voksolástól, az ajánlószelvény-rendszer megváltoztatásával polarizálná az ellenzéket, a kampányfinanszírozással pedig a „rettegett” Simicska Lajosnak szolgáltatnák ki az MSZP-től az LMP-ig az összes pártot – foglalhatók össze dióhéjban azok az állítások, melyekkel a Fidesz választási reformját kritizálják ellenzéki oldalról.
Három hét leforgása alatt miniszterelnököt cserélt az MSZP, ami a gyorsasága miatt akár – ha menetközben nem történnek paródiába illő jelenetek – egy világraszóló sikerként is elkönyvelhető lenne. A szocialisták között egyébként egyre többen vélik úgy, hogy a távozó Gyurcsány Ferenc megerősödve került ki a történésekből. A politikai elemzők szűk mozgásteret jósolnak Bajnainak, a piacok és a külföldi sajtó viszont szeretik.
Az SZDSZ-re jellemzően a kongresszust megelőző utolsó napokban is belső vitáktól hangos a párt. Kuncze Gábor pártelnök szerint ez szombaton, a küldöttgyűlésen fog kicsúcsosodni, de reméli, hogy ez az esemény pontot tesz majd a nézeteltérések végére. Politikai elemzők szerint az SZDSZ helyzete a jelenlegi kétpártrendszer? belpolitikai struktúrában szinte megváltoztathatatlan. Akármilyen reformfolyamatok zajlanak le a párt vezetésében, az SZDSZ-nek egyszerűen nincs tere, választói támogatottsága a növekedésre – vélekednek.
Bizonytalan, hogy a jövő hónapban ki vezeti majd a mintegy harmincmilliárd forintból gazdálkodó Magyar Televíziót, mivel szinte biztosnak tűnik, hogy az eddigi elnököt első körben nem választják újra. A helyzetet csak maga Rudi Zoltán tudná megoldani, ha jelölne maga mellé alelnököket, akiket vészhelyzetben a köztévé tulajdonosi jogait gyakorló kuratórium ügyvezetővé „üthetne”. Rudi ezt a gesztust lapzártánkig nem tette meg.
Az ellenzék szerint a kormány intézkedései miatt főleg vidéken nagyon mély szociális válság fog kialakulni: egyesek már éhséglázadásokat vizionálnak. Ön nem tart ilyentől?
Az MSZOSZ a választási eredményektől függetlenül is "kormányra kerülhet".
Átmeneti jellegű a Fidesz népszerűsége, hamar tömeges kiábrándulás lehet Orbánék osztályrésze. Legalábbis ezt fejtegette a Heteknek adott interjújában Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki pártját tartja az  igazi, a Fidesz leváltására érdemben képes alakulatnak. Bár elismeri, hogy ehhez alapos megújulásra van szükségük.
Az elmúlt hetekben Gyurcsány váratlan megszólalásával új helyzet elé állította mind a Fideszt, mind a saját pártját. Az ellenzéki forrásaink egyenesen azt állítják, hogy szerintük az MSZP rossz kampánytaktikája, illetve Gyurcsány Ferenc aktivitása hozhatja fel a Jobbikot. Ennek ellenére alig telik el nap, hogy ne állna elő valaki azzal: valójában Gyurcsány kormányoz. Érdekes, hogy volt miniszterelnök még az MSZP-ben is riadalmat okozott.
Az élet megcáfolta a múlt heti címlapunkat, melyen Fodor Gábort, az SZDSZ elnökét mint lehetséges királycsinálót ábrázoltuk. Az elmúlt napok eseményei ugyanis azt bizonyították, hogy esetében az is nagy teljesítmény lesz, ha sikerül elhárítania a pártszakadást. Pedig egy hete úgy tűnt, hogy Fodor jön ki győztesen a politikai csetepatékból, mivel sikerül elérnie, hogy Gyurcsány Ferenc lemondjon. A miniszterelnök ugyanis az MSZP elnökségi ülésén így tett, de aztán pár nap alatt megfordította a helyzetet.
Míg a fő áramlatot jelentő Kunczéék az SZDSZ elkisgazdásodásától óvtak, addig a rebellis Fodorék a liberális párt elfideszesedésére hívták fel a figyelmet. Röviden így foglalható össze az SZDSZ hétvégi kongresszusának a pulpitusról elhangzott, nem túl hízelgő üzenetváltása.
Draskovics Tibor felfelé buktatásával Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag elismerte, hogy az általa 2006-ban megálmodott államreform megdőlt, és kénytelen kiegyezni a párt meghatározó politikusaival. Noha az állandó személycserék azt sugallják a kívülállóknak, hogy a MSZP vezetői inkább magukkal, illetve egymás pozíciójával foglalkoznak, mintsem a társadalom gondjaival, a változások mégis erős üzenetet hordoznak „befelé”. De csakis befelé, ahol a miniszterelnök alaposan rászorul az erősítésre.
„Tartok tőle, hogy a teljes igazság akkor ismerhető majd meg, amikor már nem lesz érdekes” – nyilatkozta lapunknak a kémügyről a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke. Gulyás Gergellyel többek között arról is beszélgettünk, hogy valóban a galambok és héják csatája zajlik-e a Fideszben.
A tanúk kilétét titokban lehet tartani a bírósági tárgyalások során, ha a parlament elfogadja az új büntetőeljárási törvényt. Jelenleg a tanúvédelem csupán azt tartalmazza, hogy a tanúként megidézettek kérhetik adataik titokban tartását, de kötelesek a bíróság előtt megjelenni. A szakemberek szerint ez "édeskevés" a védelmükhöz. Az utóbbi időben több esetben megtörtént, hogy a vádlottakra terhelő vallomást tevők később visszavonták vallomásaikat.
Sajnos az idei felsőoktatási felvételi eredmények összhangban vannak a tavasszal nyilvánosságra hozott, úgynevezett PISA-eredményekkel, melyek szerint a magyar diákok feladatmegoldó készsége, felkészültsége több tekintetben is az Európai Unió tagországainak átlaga alatt marad.  Dolgozatírás. A következő generációt olyan tanárok tanítják majd, akik máshova nem voltak jók? 
Hősöknek tartja Kondor Katalint, Hollós Jánost és a rádiókuratórium fideszes tagjait a jobboldali közvélemény azért a küzdelemért, mellyel megakadályozzák, hogy a Magyar Rádiót a baloldal újra "megkaparintsa". Megsüvegelik őket, mert a konzervatív táborban elevenen él az a vélemény, miszerint a magyar sajtó kilencven százalékban baloldali-liberális, és csak tíz százalékban jobboldali, miközben a társadalomban nem ilyenek ezek az arányok.
Az elmúlt napokban meghatározó liberális politikusok, polgármesterek és értelmiségiek álltak oda Gyurcsány Ferenc mellé, ami azt okozta, hogy látványosan megváltozott az SZDSZ-ben a közhangulat. „Tárgyalni fognak a szakértőink, aztán megegyezünk némi kiadáscsökkentésben, majd a szocialisták beírnak a költségvetésbe egy-két liberális szöveget, és készülünk 2010-re.
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a Fideszben arról a kérdésről, hogy ügynökügyben a múlt heti fiaskót követően milyen konkrét megoldásokon gondolkodnak. Úgy tűnik, hogy nemcsak a Fidesz és az LMP között, hanem a Fideszen belül is zajlik egy asszó, nehezen kideríthető, hogy valójában kik között és miről.
Győztes a győztesek között. Mármint az SZDSZ a többi győztes pártok között. Hogy miért? Az elmúlt hetekben, hónapokban úgy tűnt, hogy ez az a párt, amelynek eltűnését, szétesését és felmorzsolódását egyes politikai erők a leginkább óhajtják. A csendes eltűnés helyett azonban most megerősődött a párt. Tagadhatatlan, hogy jól futott be a Fidesz és az MSZP is. Előbbi igazi nagy párttá vált, utóbbi megerősítette pozícióit, növelte támogatottságát. Az SZDSZ viszont a legnagyobb ellenszélben jött fel a dobogóra: harmadiknak.
Európában kétféle tendencia figyelhető meg a szélsőjobboldali pártok „mozgásában”. A korábban nagy vitát kiváltó pártok mérséklődtek, a politikai centrum felé tartanak, így például a francia Nemzeti Front és az osztrák Szabadságpárt. Észak-Európában, így Norvégiában, Hollandiában és Finnországban gyökeret vertek és megerősödtek a szélsőségesnek tartott, úgynevezett neopopulista pártok. Kelet-Európában viszont az előbbiektől eltérő, vulgárisabb, többek között antiszemita karakterű szélsőjobb renenszánsza zajlik.
Míg Schiffer András Alekszisz Ciprasz rajongójának tűnik, addig Gulyás Gergely még akkor is félkommunista ámok-futásnak minősíti a Sziriza kormányzását, ha eufemizmust akar használni. Magyar politikusokat kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a görög krízisről.
Úgy sikerült listabotrányba keveredni az Egyesült Államokkal, hogy az amerikaiaknak igazából nincs egy összefüggő „magyarellenes” listája. A helyzet drámaiságát azonban jól tükrözi, hogy az elmúlt években „meghidegült” magyar-amerikai viszony miatt szinte mindenki biztosra veszi, hogy Washingtonban nagyobb fokozatra kapcsolták az Orbán-rendszer elleni politikát.
„Kár, hogy a nagy történelmi drámákról csak szlogenekben beszélnek a fiataloknak. Európa valahol egy befogott száj.
Laborc Sándor
Ha igazak az értesüléseink, akkor egy pitiáner nagyképűsködés vezetett el odáig, hogy a Fidesz rátalált a Portik-Laborc találkozó hanganyagára, amelyben olyan – a kormánypárt számára – gyöngyszemek találhatóak, miszerint a maffiavezetőnek tartott férfi személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, és abban érdekelt, hogy 2010 után is az MSZP kormányozzon.  Természetesen az is „erős
Ahhoz képest, hogy semmit sem lehet arról tudni, hogy az új kormány mire készül 2014 és 2018 között, az Országgyűlés alakuló ülése két, az elkövetkező négy évben teljesen mellékszerepet betöltő politikus ifjúkoráról szólt. Igaz, az feltétlenül újdonság, hogy 24 évvel a rendszerváltás után már nem az a kurrens téma a parlamentben, hogy ki volt kommunista, pufajkás, vagy SZT-tiszt, hanem az, hogy ki volt szkinhed.
Két és fél milliós szavazótábort szeretne összehozni a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 politikai mozgalom. Ez akár kétharmados győzelmet, és ezáltal a Fidesz-féle alaptörvény átírásának a lehetőségét jelentheti az ellenzéki erőknek, de ehhez Bajnaiéknak közel egymillió új szavazót kell szerezniük a meglevő másfél milliós baloldali táborhoz.
„Nem olyan helyen nevelkedtem, ahol a vitás ügyekben a nagymama szoknyájához futottunk. Lázár János jó ketrecharcos, de talán én se vagyok utolsó.
Attól tarthatnak Nyugaton, hogy az Oroszországgal kötött magyar üzletek „áthúzzák” Magyarországot Moszkva befolyási övezetébe. A két legvitatottabb projekt  a Déli Áramlat támogatása és a Paksi Atomerőmű bővítése.
A horvát átlagember már csak a nemzeti érzés miatt is elégedetlen azzal, hogy a MOL átvette a horvát olajipari vállalat, az INA irányítását, és keveslik a fejlesztéseket. A politikai elitben annak sem örülnek, hogy Orbán Viktor hallgatólagosan megtűri a „nagy-magyarországos” revizionista szervezeteket, ugyanakkor hálásak az uniós csatlakozás támogatásáért és a sok turistáért.
Vágó Gábor, Nemes Balázs, Váradi Zsolt és Füzessi Károly.
Korábban nem ismert személyek állnak az elmúlt hetek látványos tüntetéssorozata mögött, akik többségének semmilyen kapcsolata sincs a hivatalos ellenzéki pártokkal. Ők a 2010 előtti politikai szereplőket is hibásnak tartják a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) létrejöttében.
Az MSZP története legmélyebb válságába került azáltal, hogy a hétvégi európai parlamenti választásokon drámaian rosszul szerepelt. Mesterházy Attila pártelnök számára azért is nehéz napok következnek, mert nagyon sok politikus és baloldali erőcsoport rajta verné el a port a vereségért, valamint azért is, mert szerintük korábban összejátszott a Fidesszel.
A média- és reklámpiac újraosztása mellett jobboldali érdekkörök megregulázása is állhat a legújabb kormánypárti reklámadós tervezet hátterében. Legalábbis elemzők erre gondolnak, mivel a hivatalos magyarázatokat gyengének érzik ahhoz képest, amekkora érdeksérelmet és konfliktust okozhat a javaslat, ha elfogadják azt.

Interjú

– Az unióban most zajlanak az szövetségi alkotmány létrehozásáról szóló viták. Melyek a neuralgikus pontok, illetve Magyarország melyik álláspont "győzelme" esetén járna jobban? 
– A főváros történetének legnagyobb szabású útfelújítási programját indították, mondhatni rohamszerűen. Az elmúlt tizenöt évben miért nem volt ehhez hasonló program? Praktikusabb lett volna folyamatosan karbantartani az utakat!  Demszky Gábor: "Budapest emlékszik Orbánra" Fotó: Vörös Szilárd
– állítja Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója Tamás Pál. A nyolcvanas években kialakult a történelmi egyházvezetés és a politikai elit szövetsége    Fotó: Somorjai
Ugyanazok a kérdések, merőben eltérő válaszok. Egyik álláspont szerint "akárki akármit mond, siker" a kétszint? érettségi rendszer és az ehhez kapcsolódó felvételi, míg a másik oldal úgy véli, a pszichológusok forgalmát növelték meg a kiborult diákok, szülők és pedagógusok.
Az Élet és Irodalomban 1998 és 2000 között olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek rácáfoltak a lap irodalmi jellegére. A gazdasági és banki ügyeket feltáró szerzőpáros, Vajda Éva és Ószabó Attila ugyanis ennél a lapnál találtak fogadókészséget oknyomozó cikkeikhez. Nevük számos, szakmailag úttörő munkát felvállaló cikk után a "Fiúk a bányában" cím? cikksorozatot követő kormány kontra ÉS perek révén vált szélesebb körben ismertté.
"A gazdaságpolitika új szakaszához nagyobb bátorsággal és nagyobb lélegzetvétellel tud egy új ember vállalkozni" – indokolta a pénzügyminiszter-cserét lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője. A szocialista politikus kifejtette, hogy az MSZP "megrendelte" a kormánytól, hogy ne változtasson a jóléti rendszerváltást megcélzó programon.
„Lehet, hogy még rosszabb helyzetbe kell kerülnie a magyar gazdaságnak, hogy a politikusok végre hozzáfogjanak a valódi reformokhoz” – derült ki a Hamecz Istvánnal készített interjúból.
Magyarország szinte biztosan nem veszít egy eurót sem - nyilatkozta a Heteknek Andor László, hazánk uniós biztosa, aki részt vett abban a döntésfolyamatban, melynek eredményeként Magyarországot büntetéssel fenyegették meg. A foglalkoztatáspolitikáért felelős biztos szerint az Európai Bizottság nem erkölcsrendészet, az Orbán-kormányt pedig nem érhette váratlanul a döntés, hiszen az „elmúlt másfél évben a bizottság számos, olykor miniszteri szintű tárgyalás során kifejezésre juttatta kételyeit, aggályait és elvárásait".
A világ egyik legmagasabb szinten fogyasztó társadalma a japán, ugyanakkor az egyik legvallástalanabb is, miközben a többnyire monogám házasságban élő japán férfiak magánéletüket általában a családi kereteken kívül élik meg – állítja Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs volt főszerkesztője, akinek a közeljövőben jelenik meg Tokyo Underground cím? könyve az Új Mandátum kiadó gondozásában.
Az életét végigkísérte, hogy nem volt kívánatos személy Magyarországon. Ez alatt nemcsak a vészkorszakot értem, hanem a gimnázium évei alatti pressziókat, illetve azt, hogy az 56-os szerepvállalásért évekig állástalan lett. 1974-ben őrizetbe vették „A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembeni gyűlölet felkeltésére alkalmas iratok készítéséért és terjesztéséért." 2012-ben Önt újra hazaárulózzák, különösen Orbán Viktor elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a nemzetközi sajtóban megjelent véleménye miatt.
Nem tartozom a jövőbe látók szűk csoportjához, de úgy vélem, ha az MSZP képes lesz pontosan bemutatni az elmúlt évek teljesítményét, akkor nemhogy nincs veszve a választás, hanem nagyon szép eredményt is el tudunk érni. A jelenlegi helyzetünk látszólag ennek ellentmond, mert sajnos az emberek néha hajlamosak elfogadni a jobboldali lakájmédia által szított világvége-hangulatot, és hisznek annak a papagájkommandónak, mely azt szajkózza, hogy itt minden tönkrement.
– Azt hiszem, pártállástól függetlenül kijelenthető, hogy Pozsgay Imre a rendszerváltás egyik kulcsfigurája volt. Először az érdekelne bennünket, hogy miként vált hívő kommunistából a demokrácia hívévé? Észlelve, hogy a társadalom egyre nehezebben tűri az egypártrendszert, "sodródott", vagy eleve kialakult Önben a szabadság iránti vágy, és ennek érvényesülését próbálta a saját pozíciójában segíteni? 

Fókusz

A huszonéves Anna gyerekkorától kezdve drogproblémákkal küszködött. Hosszú évek után nagy nehezen „lejött a szerről”, ám hamarosan azt vette észre magán, hogy szerelemfüggővé vált: minden gondolatát romantikus kapcsolatok kötötték le, ami miatt másodlagossá vált az élet többi területe.
"Évtizedek óta foglalkozom a HIV- fertőzöttekkel, kezdetben a tizenéves kis hemofíliások évekig tartó szenvedései voltak a legborzalmasabbak számomra. Szerencsére ma már a vérkészítmények útján nagyon csekély a fertőzés aránya.  Különösen sajnálom azokat a betegeimet, akiknél nagyon későn mutatták ki a vírus jelenlétét. Ha korábban az osztályra kerültek volna, több ideig éltek volna" – mondja Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. 
Az ötvenes évek hangulatát idézi az a feltétlen és ellentmondás nélküli tisztelet, amely Orbán Viktort övezi saját körein belül. A volt miniszterelnök a rendszerváltás óta egyedülálló módon semmilyen személyes felelősséget nem vállalt a választási vereségért, noha négy éven át azt hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, és nem fordítva, vagyis végső esetben mindenért az "első szolga" felel. A legutóbbi nyilatkozatokból úgy tűnik, végre megtalálták a bűnbakot: a pártszervezet elégtelensége okozta a bajt.
Fenyő János könyörtelen meggyilkolása és a 6.75-ösnek nevezett ámokfutó megjelenése óta a közbiztonság helyzete folyamatosan vitatéma. A rendőrségi vezetők rendszeresen jelentéseket kénytelenek tenni különböző bizottságoknak, a parlamentben replikák sora kíséri a témát. Az ellenzéki pártok szerint "az MSZP–SZDSZ kurzus alatt az ország a bűnözés mocsarába zuhant".
Mértékadó sajtókörökben már köztudott volt, hogy a kormányt vehemensen támadó, például a Pintér-ügyet is kirobbantó Kurír ellen várhatóan fellép a Postabank új vezetése. A főszerkesztőnek sem jelentett ez újat, hisz hamar kiderült: már két hónapja lapengedélyt kért egy másik Kurírra. Sőt, mintha kissé rá is játszottak volna a helyzetre: a legkeményebb ellenzéki cikkeket közölték az elmúlt hetekben.
Túlzás és hisztéria, hogy rácsapta volna az ajtót a kormányra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság küldöttsége, csak az utóbbiak keménykedtek a jegybankelnök fizetésén, de ősszel lesz megállapodás – állították a Heteknek a miniszterelnökségen. Róna Péter közgazdász lapunknak úgy fogalmazott: valóban különbség fedezhető fel a hitelességi válsággal küszködő Európai Bizottság és a tekintélyesebb IMF-delegáció álláspontja között, mégis világraszóló csalódást jelent, hogy a magyar kormány nem képes bemutatni, miként hoz fordulatot a magyar gazdaság állapotában. A delegáltak megállapodás nélküli távozása nem olcsó: a forint egyéves mélypontra zuhant, az ország pedig a világ tizedik legkockázatosabb országává vált. 2008 októberében közel állt Magyarország ahhoz, hogy fizetésképtelenné váljon, mivel a nemzetközi válság miatt a korábbi pénzbőség, a könnyű hitel időszaka lezárult, a magyar állampapírpiac kiszáradt, ráadásul a kockázati befektetési alapok (hedge fundok) a magyar forint ellen spekuláltak.
– Az Önök cége a legnagyobb balatoni ingatlanfejlesztő. Miként hozzák összhangba azt, hogy a tó az ország egyik védjegye, minden magyar érzelmileg kötődik hozzá, miközben Önök – logikusan – kőkemény üzletemberek, és a gazdasági életben a racionalitásé, érzelemmentes döntéseké a terep, és leginkább a profit számít? 
Szinte meg sem száradt a tinta Kondor Katalin rádióelnök lapunkhoz eljutatott levelén, melyben a "Dagadó ügynökbotrány – Most jön a java" cím? cikkünk rá vonatkozó részét sérelmezte, amikor is újabb ügynökbomba robbant. A szakma koronázatlan királyként ismert Molnár Gál Péter (MGP) színikritikusról, a Népszabadság emblematikus szerzőjéről derült ki, hogy szó szerint jelentős személyiség. Vagy legalábbis évtizedeken keresztül az volt.
Mértékadó sajtókörökben már köztudott volt, hogy a kormányt vehemensen támadó, például a Pintér-ügyet is kirobbantó Kurír ellen várhatóan fellép a Postabank új vezetése. A főszerkesztőnek sem jelentett ez újat, hisz hamar kiderült: már két hónapja lapengedélyt kért egy másik Kurírra. Sőt, mintha kissé rá is játszottak volna a helyzetre: a legkeményebb ellenzéki cikkeket közölték az elmúlt hetekben.
– Hogyan értékeli az Erzsébet hídon történteket? Tutyi-mutyi volt a rendőrség vagy túl drasztikus?
Pozitív várakozások, csalódott szobakiadók és még csalódottabb üzlettulajdonosok. Bár vannak, akik azt mondják, hogy mesterségesen gerjesztik a válságot. Ilyen a balatoni nyár. 2004-ben 9 százalékkal csökkent a balatoni vendégek és 13 százalékkal a vendégéjszakák száma, idén – még a szezon elején – a belföldi vendégforgalom 3 százalékos emelkedésére számítottak a szakemberek.
Bujtor István:
Csapda – összegezte a vasárnapi népszavazásról alkotott véleményét lapunknak adott interjújában Gyurcsány Ferenc.  A miniszterelnök úgy véli, a megválaszolandó kérdések nem egyesítik, hanem megosztják a nemzetet, a referendum nem ad, hanem elvesz valamit. Ráadásul nem is arról szól, mint amit első olvasatban gondolnánk: ez a kérdés nem a hazáról, hanem a hatalomról szól – mondja Gyurcsány, ám azt is hozzáteszi, sok embernek nehéz szembenéznie ezzel a ténnyel.
Évtizedek óta képviseli orvosi műhibák kárvallottjait. A szegedi, csavarhúzós történet mennyire nevezhető extrém esetnek? – Sokan el sem hinnék, milyen sok hasonló hiba történik az egészségügyi gyakorlatban. Az, hogy most egy csavarhúzódarab törött le, csak a jéghegy csúcsa. Hagytak már beteg szervezetében a 40-szer 40 centiméteres törlőkendőtől kezdve eltört dréncsődarabig szinte mindent. Hogyhogy nem vesznek észre egy 40-szer 40 centiméteres törlőkendőt?

Külföld

Nem sikerült leváltani Traian Basescu román jobboldali elnököt a vasárnapi népszava­záson. A szocialisták vezette kormánykoalíció az európai nyomás ellenére kiírta a nép­szavazást, s bár a szavazók többnyire Basescu ellen voksoltak, a részvételi arány nem lépte át a szükséges érvényességi küszöböt.

Hit és értékek

Burkoltan ugyan, de gyakorlatilag a jelenlegi kormánykoalíció támogatására buzdít az az ajánlás, amelyet a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa fogadott el a minap.

Háttér

„Mint a tizedik emeletről kilépni” – jellemezte lapunknak az SZDSZ egyik ügyvivője, hogy szerinte milyen következménnyel járna, ha a liberálisok felbontanák a koalíciót. Ennek ellenére találkoztunk olyan szabad demokrata vezetővel, aki szerint érdemes lenne legalább elgondolkodni a kilépésen, mivel mind a koalíció, mind a párt helyzete drámai.
– Egy országértékelő beszédtől alapvetően azt várom, hogy hozzásegítsen reálisan és pontosan megértenem azt a valóságot, amelyben élek. Ön szerint Medgyessy Péter és Orbán Viktor beszéde mennyire segíthette ezt? Számomra úgy tűnt, hogy az ország előtt álló nehézségekről, várható kockázatokról nem esett sok szó.
Nem hisz a nagy és mindent gyökeresen megújítani szándékozó, felülről vezérelt, elitista reformokban Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, aki éppen ezért szkeptikus a jelenlegi reformkurzussal kapcsolatban. A Fidesz alapításában részt vett, magát konzervatív értékrendűnek valló közgazdász ezért tudja megérteni, hogy a magyar jobboldal miért támadja a vizitdíjat, noha korábban személyesen ő is javasolta, hogy ezt az eszközt vessék be az egészségügyi költségek kordában tartása érdekében.
Fenyő János könyörtelen meggyilkolása és a 6.75-ösnek nevezett ámokfutó megjelenése óta a közbiztonság helyzete folyamatosan vitatéma. A rendőrségi vezetők rendszeresen jelentéseket kénytelenek tenni különböző bizottságoknak, a parlamentben replikák sora kíséri a témát. Az ellenzéki pártok szerint "az MSZP–SZDSZ kurzus alatt az ország a bűnözés mocsarába zuhant".
A Zuschlag-ügyre adott hétpontos miniszterelnöki „tisztasági csomag” terve akár össznépi szinten is üdvözölhető lenne, ám kérdéses, hogy a politikai elit megtisztításáért érdemi lépésekre képes politikai elit mennyire lesz motivált a konkrét törvények meghozatalában.
Már tinédzserként veszélyeztetve volt a fizikai léte is, hiszen kevésen múlt, hogy a nácik és a hungaristák megöljék, a kommunizmusban foglalkoztatási tilalom alá esett, most pedig a hivatalos hatalmi elitet kiszolgáló értelmiség bélyegzi meg, a kritikái miatt hivatásos rettegőnek állítva be… – Én nem rettegek.
Soha nem fordult elő Magyarországon, hogy izraeli zászlót égettek. Múlt hét vasárnapján megtörtént ez a szörnyűség. Azóta mindenki azon vitázik, hogy az elkövetők miért és kinek az érdekében tették provokatív cselekedetüket. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a tüntetésen részvevők, vagy valamely jobboldali csoport tagjai gondolatvilága öltött imigyen tettekben is testet. Másik – a rendezőket védelmezői egyik – verzió szerint a szocialisták keze van a dologban, hogy így járassák le a jobboldalt.
"Elfogyott a kormányrétes" – vetette oda nekem színlelt szomorúsággal Pista bá\', aki ekkora már kissé csalinkázva járt, majd huncutul hozzátette, hogy miért nincs mégsem komoly aggodalomra ok: "Ingyen sör azé\' van még."  Vörs egy napra híres lett 
„Ha egy politikus »fent« van, akkor azért kell szövetségeket építenie, hogy ott tudjon maradni. Ha »lent« van, akkor azért, hogy képes legyen felemelkedni. Köztes állapot pedig nincs” – ezt tartják az MSZP-frakcióban Kiss Péter kancelláriaminiszter politikai ars poeticájának. A politikus szisztematikus szövetségépítő, lehetőség szerint konfliktuskezelő magatartásáról legendák keringenek a pártban. Portré Kiss Péterről.
Orbán Viktor sikerének titka, hogy a saját személye körül hozott létre egy jobboldali identitásközösséget – vélte lapunknak adott interjújában Wéber Attila, akinek a közel­múltban jelent meg könyve Metamorfózisok – A magyar jobboldal két évtizede címmel. A szociológussal arról beszélgettünk, hogy „komcsi gyerekek” voltak-e a Fidesz alapítói; miért szorult háttérbe Áder János; illetve hogy miért gondolhatja Orbán Viktor, hogy a vakmerőség nyerő stratégia.
1991-ben az akkor még Fidesz-lapnak számító Magyar Narancs (MN) augusztus 20-i egyházi ünnepségek kapcsán a "spirituális terror" víziójával riogatott, azt tanácsolva olvasóinak, hogy "5 napig ne vegyen újságot, ne nézzen televíziót, ne hallgasson rádiót, ne menjen utcára, csukja magára az ajtót".  Az 1990-es évek elején a Fidesz még élcelődött az MDF úgynevezett "keresztényiességén", a köztelevízió "megszentelésén", sőt magán a Szentatyán is.
"Nem tartozom ehhez a korhoz, áldozat vagyok, s elszántam magam arra, hogy szenvedéseimnek véget vessek. Az úgynevezett demokratikus rendszer újabb mártírja vagyok, ahol azonban nem az ember, hanem a pénz és a hatalom dönt. A többiek semmit nem csinálnak, senkit semmi nem érdekel. Ez rettenetes.

Sport

Kemény munka, magas fájdalomküszöb, ers lélek és hŐség – elengedhetetlen „összetevk” az olimpiai bajnoki cím receptjében. Összeállításunkban a lapzártánking Londonban aranyérmet szerzett magyar olimpikonok eddigi pályafutását foglaltuk össze. Tanulságok – nem csak sportolóknak.

Riport

December 24-én az alternatív, közösségi rádiónak nevezett Tilos Rádióban az egyik műsorvezető azt mondta: "Kiirtanám az összes keresztényt". Ahhoz képest, hogy a nevezett rádió nem annyira hallgatott adó, mégis rekordgyorsasággal óriási botrány dagadt az inkriminált mondatból. A miséken Erdő Péter kérésére a katolikusok a rádiósok lelki üdvéért imádkoznak.
– Lelkész úr, a Hit Gyülekezetéről az utóbbi hetekben többen azt állították, hogy a közösség a romlás állapotában, a szétesés küszöbén áll. Mások a kialakult feszültségeket és a gyülekezetből való eltávozásokat a felgyorsított intézményesülés, s a szervezeti átalakítás következtében létrejött személyi és érdekellentétekkel magyarázták.
Szekszárdnál kezdődik a Dunántúl, s itt végződik az Alföld. Ez a kettősség évszázadokig rányomta bélyegét a településre. Babits Mihály a századelőn úgy látta szülővárosát, hogy az a "kis város, nagy falu" mintaképe. Szekszárd a felszín alatt azóta is megőrizte mezővárosi vagy inkább falusi jellegét. Az elmúlt nyolc év alatt azonban feltámadt a borászat, a polgárosodás jelei mutatkoznak.
"Marad a rendszer olyan korrupt, amilyen volt" – Interjú Szikinger István ügyvéddel – Szikinger István   

Üzlet

Korrupciókutatók és szociológusok előszeretettel az angolszász „state capture”-t, a „foglyul ejtett állam” kifejezést alkalmazzák arra a jelenségre, amely szerintük jellemző a Fidesz hatalomgyakorlására.

Oldalak