Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Interjú Horn Gyulával, a Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) elnökével, volt miniszterelnökkel Horn Gyula a Pilvaxban. "Nagyon sok embert félemlítenek meg"    Fotó: Somorjai
Talán Orbán Viktor közeljövőre tervezett találkozója Jose Manuel Barossóval hozhat fordulatot Magyarország és a „Trojka” (IMF, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) állóháborújában. Az optimista értékelések szerint kezd letisztulni, hogy mit is vár el tőlünk a Nyugat, ahogy azt egy úgynevezett „non paper” minősítésű irat is bizonyítja.
A közelmúltban alakult meg a Protestáns Újságírók Szövetsége, mellyel kettőre növekedett azon újságíró-szervezetek száma, melyek felekezeti alapon szerveződnek. A világnézeti alapon álló újságíró-szervezetek létrehozása egy sor etikai kérdést is felvet.  Novotny Zoltán a Protestáns Újságírók Szövetségének alakuló ülésén 
Megpróbál csodát tenni az MSZP: úgy váltanának „békés és szerethető” hangnemre, hogy közben a Fidesz népszavazási hadjáratának össztüze alatt állnak. Arra senki nem tudja a választ, hogy mi lesz, ha nem sikerül a mutatvány. A nyárra összehívott úgynevezett értékelő kongresszus ugyanis könynyen átalakulhat tisztújító gyűléssé, ami akár Gyurcsány Ferenc politikai pályafutásának végét is jelentheti. Pont úgy, ahogy a Fidesz akarja.
Az MSZP médiapolitikájának vezetői azért lobbiztak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által kereskedelmi televíziók számára két éve kiírt pályázaton, hogy a frekvenciát ne az általuk túl liberálisnak ítélt Írisz TV, hanem az RTL Klub nyerje – állítja Csintalan Sándor MSZP-s parlamenti képviselő, aki a döntés idején a párt elnökségi tagja volt.
–Az elmúlt hetek központi témája az új ügynöktörvény vitája. Ön miként vélekedik erről a kérdésről? 
– A törvényjavaslat szerint március 15-én kell megtartani a népszavazást.  Az ellenzék bírálja Önöket, hiszen a hatályos szabályozás szerint nem lehet népszavazást ünnepnapon tartani.
Európában kétféle tendencia figyelhető meg a szélsőjobboldali pártok „mozgásában”. A korábban nagy vitát kiváltó pártok mérséklődtek, a politikai centrum felé tartanak, így például a francia Nemzeti Front és az osztrák Szabadságpárt. Észak-Európában, így Norvégiában, Hollandiában és Finnországban gyökeret vertek és megerősödtek a szélsőségesnek tartott, úgynevezett neopopulista pártok. Kelet-Európában viszont az előbbiektől eltérő, vulgárisabb, többek között antiszemita karakterű szélsőjobb renenszánsza zajlik.
Amióta a magyar társadalomban nagyobb teret nyert az agresszió, azóta iskoláinkban is radikális változás állt be ezen a területen. A tanárok, diákok és a szülők nemegyszer korábban nem tapasztalt módon, durván intézik el egymással vitás ügyeiket. A negatív folyamatokra példa a napokban Szegeden történt eset.
Mire eljutottak volna odáig, hogy felkérjék miniszterelnök-jelöltnek Bajnait a szocialisták, addigra már nemet is mondott a kormányfő. Emiatt bajba is került az MSZP, mert ha a májusi miniszterelnök-kereséshez hasonlóan burleszkbe illő castingolásba kezdenek, akkor tovább zuhanhat a párt népszerűsége. Több szocialista forrásunk szerint Szekeres Imre, Mesterházy Attila vagy Molnár Csaba neve forog a pártban lehetséges miniszterelnök-jelöltként.
Noha történelmi csúcsot ért el a svájci frank a forinttal szemben, a kormányzó párt népszerűsége töretlen. Úgy tűnik, a mikrogazdaságban meghozott kormánydöntések (pálinkafőzés szabadsága, adókönnyítések), az erőteljesnek ható ígéretek (készül a segítség a devizahiteleseknek) ellensúlyozzák az árfolyamveszteséget, illetve azt a tényt, hogy a makrogazdasági adatok a kormányváltás ellenére sem javultak.
Felesleges azon gondolkodni, hogy 2009-ben megbukik-e a miniszterelnök, vagy sem, mert nem ez a lényegi kérdés. Legalábbis így véli Bozóki András politológusprofesszor, a CEU tanára, akivel a demokráciát érő kihívásokat, egy esetleges világkormány létrejöttét és a civilizációk háborúját vettük számba.
A kormány a következő költségvetést szeretné megszavazni. A Fidesz ezt elutasítva új kormányt akar. Az SZDSZ eddig nem támogatja a kormányt, melynek léte így veszélybe kerül. Az MDF viszont megmentheti. Elindult a politikai tereprendezés. A tét: a második Gyurcsány-kormány léte. Fotó: Vörös Szilárd
A legbefolyásosabb és legközelebbi munkatársának kezét engedte el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azáltal, hogy családi okokra hivatkozva hagyta lemondani kabinetfőnökét, Gál J. Zoltánt. Időközben kiderült, hogy a miniszterelnök korábbi felfedezettje, Szetey Gábor személyügyi államtitkár is távozik csapatából. Kormányzati körökben nem tartják kizártnak, hogy a távozások folytatódnak. Gál J. Zoltán. Inkább babázik
A héten a korábbiaknál egy fokkal szigorúbb oroszellenes szankciókról döntöttek az Európai Unió tisztségviselői, de a komoly „fegyvereket” még a raktárban hagyták. Kérdéses, hogy az egyre erősödő orosz-magyar külgazdasági kapcsolatoknak mennyire tehet be, ha keményednek a Moszkva elleni uniós és amerikai büntetések.
Nem hisz abban Gulyás József nemzetbiztonsági szakértő és emberi jogi aktivista, hogy a hat ember erőszakos halálát okozó úgynevezett romagyilkos­­ságoknak lenne titkos­szolgálati szála, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy hiányozhatnak elkövetők, vagy ponto­sabban bűnsegédek a vádlottak padjáról.
"Gratulálok, gratulálok… gratulálok… szuper voltál, örülök, hogy győztél…" – szinte ebből állt az Országgyűlés ‘56-os ünnepi ülését megelőző és az azt követő fél óra. Ugyanis a szocialista képviselők azon része, amely településén vagy kerületében a polgármesterségért is ringbe szállt, javarészt győztesként vonulhatott be az önkormányzati választások utáni első parlamenti ülésre. Ráadásul, mivel a Fidesz képviselői bojkottálták az ülést, a szocialisták jó kedvét senki sem vehette el.
Az elmúlt hetek kormányzati intézkedéseiből egyértelműen látható, hogy miért kellett őszre jelentős változtatásokat végrehajtani a kormányzati kommunikációban. Találni kellett ugyanis olyan személyeket, akik korábban nem tettek „saját hangon" arra ígéretet, hogy a Fidesz-kabinet nem emel adót.
Legalább három legyet akart ütni egy csapásra az MSZP vezérkara azzal, hogy váratlanul felmondatták a  szocialistákkal a fővárosi koalíciót: ezek a BKV-s botrányok utáni kármentés, a fővárosi szocialisták „helyretétele”, valamint a „közutálatnak” örvendő liberálisokkal való nyilvános szakítás.
Hazai élveszületések és halálozások 1960–2013. április között.
A rezsicsökkentés után egy újabb kampányeszköz lehet a 2014-es választások előtt a Fidesz kezében az a népesedési program, amellyel a középosztály gyermekvállalási kedvét lendítené fel a kabinet. Az első gyermek születésekor közel 300 ezer forintot kapnának a családok, de megemelnék az idén visszahozott  szocpol mértékét is, méghozzá közel kétszeres összegre.
Politikai szempontból sokkal könnyebben sikerült a fideszes vezetői körök szerint a kormány első száz napja, mint azt előzetesen várták. Elégedetlenség – egy kormányzati tanácsadó szavait idézve – csak a „saját bolondjaik” miatt alakulhatott ki e társaságban, mivel az ellenzék a várakozásaik alatti nívón szerepel. Az önkormányzati választásokat követően várhatóak a komolyabb gazdasági intézkedések.
Gyurcsány Ferenc Megegyezés című tanulmányának megjelenésével megkezdődött az őszi politikai szezon. A miniszterelnök írásának nem titkolt célja, hogy a kisebbségi kormányzás folytatásához támogatást szerezzen – leginkább az SZDSZ részéről. Ha nem sikerül, akkor jövő tavasszal előrehozott választások lehetnek. Fotó: Vörös Szilárd
– Mennyire tükrözik a kormány álláspontját a szabad demokrata Gusztos Péter drogpolitikai javaslatai? 
Bár ma még Tarlós István volt óbudai polgármester, Demszky Gábor megszorongatója a Fidesz első számú népszavazási „ütőembere”, de az ellenzéki pártban többen tartanak attól, hogy kénytelen lesz Orbán Viktor is kőkeményen beszállni a kampányba. Ez pedig a 2006-os Orbán-Gyurcsány „meccs” visszavágóját jelentené – amitől egyébként nemcsak a Fideszben, hanem az MSZP-ben is félnek. Az év első két hónapjában leginkább Tarlós István vállát nyomja a Fidesz népszavazási kampányának a dübörögtetése.
Az MSZP a hétvégi kongresszusán több ponton változtatott a párt működését szabályozó alapszabályán. Egyrészt kiegészítették a preambulumot, választókerületi jellegűvé alakították át a szervezeti felépítését a pártnak, illetve bevezették az előválasztás lehetőségét.
A politikusi háttérrel rendelkező alkotmánybíróknak köszönheti a Fidesz, hogy az önkormányzati választásokról szóló, pár hete elfogadott törvényét nem semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület tulajdonképpen kettészakadt, a szakmai közéletből érkező bírák ugyanis alkotmányellenesnek tartották az új jogszabályt, de ők kisebbségben maradtak.
Meglepő módon nem annyira a választás megnyerése, hanem a valószínű­síthető győzelem utáni szereposztás foglalkoztatja a Fidesz holdudvarát. Forrásaink az e témában született cikkek mögött helyezkedést és Orbán Viktornak szánt üzengetést sejtenek, ami néha egyet jelent a kompro­mittá­lás­sal.
– A napokban jelenik meg Antalltól Orbánig cím? könyve. Mi indította, hogy könyvet írjon az elmúlt 15 évről?– Nézze, a könyvírásra engem ösztönző barátaim azt állították, hogy nekem kötelességem "élő történelemként" tanúságtételt tennem a rendszerváltást követő eseményekről. Talán szerénytelenség 
A vezető politikusok személyes és kölcsönös utálata miatt elképzelhetetlennek látszik, hogy a Gyurcsány-szárny megmarad az MSZP-ben. Az elmúlt napokban több szocialista politikussal folytatott háttérbeszélgetés alapján több forgatókönyv is elképzelhető: hívei szerint Gyurcsány akár „visszaveheti” a pártot, de az is lehet, hogy az általa gründolt Demokratikus Koalícióból új formációt alapít. A dilemmát leginkább az jelenti, hogy békés vagy „tányércsapkodós” lesz-e a válás.
Éppen azon a napon, amikor Matolcsy György gazdasági miniszter bemutatta a jövő évi költségvetés fő vonalait, jelentette be Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója, hogy visszavonul. Az esemény jól szimbolizálja, hogy a várakozásokkal szemben a Fidesz-kormányzás alatt sem sikerült a közgazdasági szemléletváltás a magyar gazdaságpolitikában.
A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban – derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Már hetek óta Felcsúton, Orbán Viktor hétvégi házában „hallgatják meg” a Fidesz választókerületi elnökeit és képviselő­jelöltjeit. Úgy tudjuk, a meghallgatások célja, hogy a pártvezetés pontos képet kapjon a szervezet belső állapotáról, és a rejtett aknákat megpróbálják minél hamarabb semlegesíteni. A Fidesz egyik legnagyobb gondja, hogy mivel ők számítanak a kormányrúd váromá­nyosainak, ezért egyre több „konjunktúralovag” jelenik meg a párt körül.
Ha leegyszerűsítem a kettőnk közötti különbséget, akkor én egy egészséges, zöld, szabad és közösségi város értékeit védem, amit „A szabadság városa” szlogenben foglaltunk össze. Míg Tarlós a Fidesz országos politikáját akarja vaskézzel bevezetni a fővárosban.
A Fidesz már azon dolgozik, hogy 2010-ig jó kapcsolatot építsenek ki az IMF-fel, mivel nekik is szükségük lesz a Valutaalap segítségére.
Bár váratlan volt, hogy az SZDSZ látványosan nemet mondott Gyurcsány„Megegyezés” című dolgozatára, liberális forrásaink szerint azoknak, akik ismerték a folyamatokat, világos volt, hogy Fodor Gábor és csapata nem dönthet másként. Az MSZP-ben egyébként sokan úgy értelmezték az SZDSZ válaszát: újraköthetik a koalíciót, de Gyurcsány nélkül. A tárgyalások megkezdődtek. Fotó: MTI
Olyan a magyar politika, mint a magyar foci. Menet közben unalmasnak, feleslegesnek érezzük, fogadkozunk, hogy a produkció "minősége" miatt több meccset nem nézünk, aztán a szezon vége újabban mindig izgalmasra sikeredik. Az EP-választás is egy gyenge meccsnek nézett ki, de végül a "brazil világsztárok" nélküli magyar csapatok okoznak némi izgalmat.
A H1N1-elleni magyar vakcinát nem, de az azt gyártó Omninvest céget tulajdonosi szerkezete miatt élesen támadja a Fidesz. Kormánypárti politikusok szerint a piacon ellen­érdekű felek állhatnak az ügy mögött, míg a Fidesz azt sejteti, hogy baloldali körök is részesülhetnek az üzletből. A Hetek úgy értesült, hogy az Omninvest privilegizált helyzetén pár éve még az SZDSZ- vezetésű szaktárca is megpróbált változtatni – eredménytelenül.
– Mekkora veszélyt jelentenek Magyarországon a szélsőjobboldali, illetve hungarista szervezetek? – A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kötelessége, hogy az alkotmányos rendre, az ország biztonságára fenyegetést jelentő mozgalmak, tevékenységek ügyében vizsgálatot folytasson, ezeket ellenőrizze. Ez az, amit általában extrémista tevékenységnek neveznek. 
"Nagy lépés, méghozzá előre" – fogalmazott lapunknak Fodor Gábor szabad demokrata képviselő annak kapcsán, hogy kialakulni látszik az ügynöktörvény végső formája, és a nyilvánosságpárti félelmek ellenére várhatóan nem egy újabb kilúgozott törvényt fogadnak el a képviselők.
Flores és  vidéki háza . Itt készült az „új” vallomás.
A magyar közélet pokoli bugyrának tűnik az „Őszödi igazságbeszéd” kiszivárogtatásának története. Nemcsak azért, mert időről időre lehetőséget teremt a magyar politikai élet szereplőinek, hogy árulónak és hazugnak bélyegezzék egymást, hanem mert elképesztő és olykor egészen eszement történetek sokasága rakódik az ügyhöz.
Hiába ígérte meg a választási kampányban Tarlós István az önálló Margit Kórház vagy Németh Szilárd, Csepel polgármestere a helyi kórház „újra-nyitását”, egyre kevesebb ráhatásuk van a folyamatokra. A kórházak elkerül- nek a fővárostól, de nyomokban sem látható, hogy az új rendszer miként működik majd.
Jövő hónap elejéig kell megtalálnia az MSZP-nek a miniszterelnök-jelöltjét, de esélyesek helyett leginkább arról lehet hallani, hogy ki miért nem jöhet szóba, illetve ki miért nem akar a szocialisták kampány-arca lenni. Így tehát egyelőre csak körvonalakban létezik a jelölt.
Interjú Pallag Lászlóval, az FKgP alelnökévely  Pallag László. "Le akarnak szalámizni bennünket" Fotó: V. Sz.
Két részre szakadt az MSZP holdudvarához tartozó háttéremberek álláspontja az önkormányzati választások esélyeiről: egy részük a szocialista Armageddont várja, míg – Mesterházy Attila köre – fordulatot ugyan nem, de a vártnál kicsivel jobb eredményre számít. A tét nem kicsi, ugyanis az általános vélekedések szerint az eredménytől függ, hogy Gyurcsány Ferenc milyen elánnal indul rohamra az MSZP visszaszerzéséért. Az biztos, hogy a Fidesz nyeri az önkormányzati választásokat, mégsem tét nélküli számukra a voksolás.
Miközben a piaci folyamatokat jól ismerő közgazdászok folyamatosan kongatják a vészharangot, mondván, az ország még nem kerülte el egészen biztosan az összeomlást, addig a kormány a szakszervezetekkel, a munkaadók szervezeteivel és közgazdászokkal igyekszik egyeztetni, hogy milyen intézkedésekkel orvosolja a gazdaság bajait.
„Nagy a valószínűsége annak, hogy abban a pillanatban, amikor a Fidesz ellenzékbe kerül, az elmúlt időszakban fontos állami tisztségekre kinevezett Fidesz-közeli személyek az új hatalommal szemben ellensúlyként kezdenének viselkedni. Orbán szándéka szerint a volt bibósok helyzetbe hozása, így Áder János államfővé való emelése is elsősorban ezt a célt szolgálja” – vélekedett a Heteknek nyilatkozó Wéber Attila szociológus.
A tények egyértelműek, abban ma mindenki egyetért, hogy az ország rosszabb gazdasági helyzetben van, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. A kelet-európiai összehasonlítások egyértelműen mutatják, hogy Magyarország pozíciói romlottak, az életminőség szempontjából például már Szlovákia is elhagyott minket.
Bizonytalan, hogy a jövő hónapban ki vezeti majd a mintegy harmincmilliárd forintból gazdálkodó Magyar Televíziót, mivel szinte biztosnak tűnik, hogy az eddigi elnököt első körben nem választják újra. A helyzetet csak maga Rudi Zoltán tudná megoldani, ha jelölne maga mellé alelnököket, akiket vészhelyzetben a köztévé tulajdonosi jogait gyakorló kuratórium ügyvezetővé „üthetne”. Rudi ezt a gesztust lapzártánkig nem tette meg.
– Az elmúlt hetek egyik vezető témája, hogy a két kormánypárt "összeveszett" a jövő évi adócsökkentésen. Magyarországon minden választási kampányban ígéretként hangzik el az adócsökkentés, majd menet közben, a kormányzás alatt annak rendje-módja szerint elmarad, vagy csak nagyon részlegesen valósul meg. Miért történik ez így? Gere Ádám a spontán piacgazdaság híve Fotó: Somorjai L.
Óriási meglepetést okozott a baloldalon, hogy a hétvégén az immár több választás óta jobboldali fellegvárnak tartott  Veszprémben milyen nagy arányban győzték le a Fideszt. Az optimistábbak előzetesen azt vélték, hogy már az is nagy siker lenne, ha nagyon szorossá válna a meccs.
„A KDNP számára legsikeresebb négy éven vagyunk túl a rendszerváltás óta” – jelentette ki lapunknak Rétvári Bence, a párt alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
A jelenlegi információk szerint a pénzügyi körökben „frankageddonnak” hívott januári svájci frankerősödés miatt kezdtek el bedőlni a brókercégek. A Fidesz elkövette azt a hibát, hogy a Buda-Cash dőlése után politikai síkra terelte a problémát, ám a következő dominó egy kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező milliárdost, Tarsoly Csabát találta el.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal múlt hét pénteken nyilvánosságra hozott két, a szocialista kormányok idejében született, Gyümölcsöskert, illetve Gerilla nevű akcióról szóló titkosszolgálati jelentést az őszödi beszéd kapcsán.
A parlament őszi ülésszakának kezdete egyben az önkormányzati választások kampányfinisét is jelenti. Ezt az időszakot is a kormány tematizálja, és a miniszterelnök a devizamentést tette az első helyre.
Az Orbán-kormány számára kiemelten fontos, hogy a magyar miniszterelnökkel szimpatizálók vagy éppen a Fidesz kritikusai kerülnek döntési helyzetbe Berlinben. Angela Merkel tanácsadói körének befolyásos figurái között Orbán Viktor esküdt ellenségei is ott vannak, miközben a CDU, de különösen a CSU vezetői kifejezetten szimpatizálnak a Fidesz politikájával.
Bár következetlen változatossággal neveznek egyesek hol a miniszterelnök bábjának, hol pedig egy olyan despotának, aki még a saját politikai közösségével is állandóan veszekszik, de mindkettő állítás butaság. Több százezer ember voksolt már rám, talán immáron hatszor, úgy gondolom, megengedhetem magamnak bizonyos keretek között azt a luxust, hogy őszinte legyek, akár ilyen módon is.
Nem spontán ötletként dobta be Orbán Viktor a halálbüntetés „napirenden tartásáról” szóló ötletét, pártjában mégis meglepetést okozott.
Esélyt sem akart adni Orbán Viktor arra, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazással a szocialisták akár csak elméleti szinten is lehetőséget kapjanak arra, hogy vereséget mérjenek egy szimbolikus ügyben a Fideszre.
Nagy valószínűséggel a Fidesz – persze, ha megkapták volna a rendezés jogát – sem tudta volna a jobboldal számára előnyösebb formában megrendezni a baloldal fővárosi, amúgy öngyilkos stratégiának tűnő produkcióját Falus Ferenc visszalépése kapcsán. Több vezető baloldali politikus is annyit mondott lapunknak, hogy sírni tudna az „eredményen”, fájó számukra a saját „bénaságuk”.
Optimistábbak lettek azok a kormány­párti politikusok, akik az elmúlt hónapokban a párt belső fórumain, illetve magánbeszélgetéseken attól tartottak, hogy a politikai és kormányzati hibák sorozata a párt végzetes meggyengüléséhez vezethet.
Már hónapok óta érlelődött az a váltás a Jobbik vezérkarában, amit Vona Gábor a múlt héten bejelentett, jelesül, hogy háttérbe vonja a kezelhetetlenebb és renitensebb politikusokat, és nép­pártibb arculatot ad a pártjának. A pártelnök célja az, hogy ha a sokasodó korrupciós ügyek miatt „megreccsen” a Fidesz támogatói bázisa, akkor ők legyenek az új Fidesz.
Továbbra is nagy az esélye annak, hogy Bajnai Gordon lesz egy ellenzéki összefogás élén a kihívója Orbán Viktornak 2014-ben, noha a volt miniszterelnök nevével fémjelzett alapítvány által a múlt héten nyilvánosságra hozott elemzés a ringbe szállás elleni érvgyűjteményként is értelmezhető.

Üzlet

– A kettős népszavazás óta a Fidesz felhagyott az ideológiai kérdések mentén zajló politizálással, helyette a gazdasági kérdésekre teszi a hangsúlyt. A közvélemény-kutatások szerint viszont éppen ebben az időszakban jött fel Önökre az MSZP. Változtatnak a politikájukon?
Három év alatt immáron a hatodik költségvetési egyenlegjavító csomag bevezetését jelentette be a kormány. A lépésre azért kerül sor, mert az Európai Bizottság bizonytalan a tekintetben, hogy Magyarország képes-e kellően alacsonyan tartani a költségvetés hiányát.
Nem kapkodja el a tárgyalásokat az IMF a magyar kormánnyal az országnak nyújtandó „biztonsági védőhálónak" szánt hitelről, mert szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság­politika megfelelő növekedési pályára képes állítani az országot.  Az előző IMF-szerződéskor, 2008-ban nem volt idő a precíz szá­mítgatásokra, most viszont lesz, ami nehéz tárgyalásokat vetít előre.Talán őszre lehete tető alá hozni a megállapodást.
A mintegy tízmilliárd forint évi forgalmat bonyolító Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány (MNÜA) hét kurátora az alapítvány elnökének fejét követeli. Pedig Karácsony Mihály elnöklete alatt az üdülési csekkek forgalma megötszöröződött, és míg 2002-ben ötezer, idén már százezer szociálisan rászorultat támogattak. A többnyire szakszervezeti szférából érkező kurátorok vádja, hogy Karácsony autoriter vezető.  A történet a sokat vitatott egykori szakszervezeti vagyon utóéletéről szól.
A kormány a gyógyszertámogatások jelentős csökkentését jelentette be. Gyógyszergyártók szerint ezzel olyan veszélyhelyzet állt elő, amikor a szabadalmi oltalommal védett, generikus másolattal még nem rendelkező gyógyszerek tűnhetnek el Magyarországról. Dávid Tamást, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese válaszolt a kérdéseinkre.
Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint nem az itteni helyzetnek szól a döntés. Kiss Péter munkaügyi miniszter Fotó: MTI
Az elmúlt időszakban bejelentett rezsicsökkentési tervek egy többlépcsős „leértékelési” sorozat részét jelentik, amellyel az a Fidesz célja, hogy a 2014-es választások idejére jelentős gáz- és áramárcsökkentést érezzenek a választópolgárok.

Fókusz

Kevesen értik Magyarországon, hogy mennyire kardinális kérdés az, hogy sikerül-e uniós színvonalon létrehozni azt az intézményt, amely lehetővé teszi az EU-s mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások fogadását. A legutóbbi kormányszóvivői tájékoztató jól szemlélteteti az aránytévesztést.
Vannak, akik a Gladiátor című filmben Commodus, a császár fia és Maximus tábornok közötti véres küzdelemben a jelenkor ügyeskedői és a szorgalmas munkásai közötti konfliktus szimbólumait látják. E szerint Commodus a teljesítmény nélküli, politikai üzletelések jelképe, míg Maximus a saját erejéből sikeres, értéket teremtő becsületes embereké. Az állami vezetők fizetéséről kirobbant botrány a hazai közéletben hasonló filozófiai mélységű polémiát váltott ki.
Kelet-Európában a magyar gyakorlat a legszabadabb és legnyitottabb. Hiszen Magyarország a III/III-as ügyosztály anyagain kívül kémelhárító és hírszerzési dokumentumokat is – amelyek nem veszélyeztetnek államérdeket – a Történeti Levéltárban kutathatóvá tett. Ilyen a környező országokban nincs – mondta lapunknak Gálszécsy András nyugalmazott nemzetbiztonsági miniszter, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felügyelőbizottságának soros elnöke.
Bár az MSZP nem támogatja a könny? drogok legalizálását, kampányában mégis a bulihangulatra épít. A pártelnök szerint a szocialisták határozott kampányt folytatnak, de nem fogják átlépni a durvaság határát. Hiller István: "Az MSZP határozott kampányt visz" Fotó: Vörös Szilárd
"Gyurcsány kétszer is nekirugaszkodott, de talán ráébredt, vagy meggyőzték, hogy ne erőltesse" – mondja Varga László az ügynöktörvény megszületésének esélyeivel kapcsolatban. A történész szerint a különböző listák megjelenése azt jelenti, hogy az állambiztonsági rendszert működtetők egy részének további védettsége fejében szabad prédává válik az ügynökök többsége. Miközben a valódi "titkokat" továbbra is az államtitok homálya fedi.
– Úgy tűnik, hogy a szocialisták új frakcióvezetésében több volt miniszter is szerepet vállal, mintha "szakértő ellenzéki párt" szerepre készülnének. Merre tart az MSZP?
Különös elméletek foglalkoztatják az elitet, amelyekről ugyan mindenki hallott, de senki nem venne rá mérget.
A liberálisok a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény "székházában" várták az önkormányzati voksolások eredményeit. Bár az áprilisi, Orbán Viktort cikiző zenei performance elmaradt, Demszky időnként "felcsendülő", bődületes hangerej? választási rap-je fárasztotta az este tízig igazából unatkozó kisszámú nagyérdeműt. Mindenki a Medián közvélemény-kutatási eredményeivel buzdítgatta magát.
Interjú Wiener György politológussal, országgyűlési képviselővel, az MSZP országos választmányának elnökhelyettesével Wiener György 
Vezekel Gusztos? Akár nyilvános bűnbánatnak is felfogható nyilatkozatot adott lapunknak a liberális politikus. Ő az a szabaddemokrata képviselő, akinek sikerült az SZDSZ-szel szembeni egységfrontba tömöríteni a honi egyházakat. Gusztos bocsánatot kér, pontosít és magyaráz. Gusztos Péter. Az önfinanszírozó egyházmodell híve Fotó: MTI
Interjú Kiss Péterrel, az MSZP ügyvezető alelnökével Kiss Péter. Én inkább egészséges vitának nevezném a történteket Fotó: MTI
Cenzúratestület – egy lapunknak nyilatkozó médiajogász szerint ez válna az Országos Rádió  és Televízió Testületből (ORTT), ha a T. Ház elfogadná a médiatörvény módosító tervezetét. Szakértők szerint rendezni kellene a közmédiumok finanszírozási helyzetét, hogy ne az aktuális kormányoldal jó szándékán múljon, csődbe megy-e az adott közmédium, vagy sem. Ki kellene iktatni az intézményesített politikai befolyást is.
Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?
"Olyan ez, mint az amerikai filmekben: két autó padlógázzal száguld egymás felé, és a sofőrök remélik, hogy a másik kapja el előbb a kormányt. Sajnos, olykor totálkár az eredmény" – mondta lapunknak egy "Szili Katalin-párti" szocialista politikus, aki szerint még az is előfordulhat, hogy a hétvégi jelölőkongresszus a pártvezetés kritikájaként átalakul tisztújító kongresszussá. Ez Hiller István pártelnök meglepő és gyors bukását jelenthetné.

Háttér

"Elfogyott a kormányrétes" – vetette oda nekem színlelt szomorúsággal Pista bá\', aki ekkora már kissé csalinkázva járt, majd huncutul hozzátette, hogy miért nincs mégsem komoly aggodalomra ok: "Ingyen sör azé\' van még."  Vörs egy napra híres lett 
Dr. Juhász József történész, az ELTE BTK Politikaelméleti Tanszékének tanára, Jugoszlávia-szakértő:
1991-ben az akkor még Fidesz-lapnak számító Magyar Narancs (MN) augusztus 20-i egyházi ünnepségek kapcsán a "spirituális terror" víziójával riogatott, azt tanácsolva olvasóinak, hogy "5 napig ne vegyen újságot, ne nézzen televíziót, ne hallgasson rádiót, ne menjen utcára, csukja magára az ajtót".  Az 1990-es évek elején a Fidesz még élcelődött az MDF úgynevezett "keresztényiességén", a köztelevízió "megszentelésén", sőt magán a Szentatyán is.
"A Nyírfa-tisztek áldozatok voltak. A jelenlegi kormányzat a korábbi kormányzat jogutódjaként kárpótolja ezeket az embereket..."    Fotó: MTI
Nem hisz a nagy és mindent gyökeresen megújítani szándékozó, felülről vezérelt, elitista reformokban Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, aki éppen ezért szkeptikus a jelenlegi reformkurzussal kapcsolatban. A Fidesz alapításában részt vett, magát konzervatív értékrendűnek valló közgazdász ezért tudja megérteni, hogy a magyar jobboldal miért támadja a vizitdíjat, noha korábban személyesen ő is javasolta, hogy ezt az eszközt vessék be az egészségügyi költségek kordában tartása érdekében.
Legutóbb áprilisban tett meg ilyen hosszú utat Orbán Viktor. Ötvenöt település öt hét alatt, nyolcezer kilométer, és sokezres tömegek mindenütt. Ezúttal azonban elmaradt a jól végzett munka öröme. Pedig most sem fektetett kevesebb energiát a választási turnéba az exkormányfő, de míg áprilisban kimutathatóan javult a látogatások nyomán a jobboldal eredménye, addig az októberi eredmény szempontjából előfordulhatott, hogy ártott némely településen a látogatáskor még több ezer fős hallgatóságot vonzó beszéd.

Interjú

A világ egyik legmagasabb szinten fogyasztó társadalma a japán, ugyanakkor az egyik legvallástalanabb is, miközben a többnyire monogám házasságban élő japán férfiak magánéletüket általában a családi kereteken kívül élik meg – állítja Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs volt főszerkesztője, akinek a közeljövőben jelenik meg Tokyo Underground cím? könyve az Új Mandátum kiadó gondozásában.
A Szovjetunió belső és külső okok miatt omlott össze, ezért a kelet-európai rendszerváltások főszereplőinek heroizálása leányregényekbe illő túlzás. A kádárista elit például Moszkva bátorítására vezényelte le az átalakulást, így a bürokrácia egy része átmenthet­te privilégiumait – állítja Krausz Tamás, aki könyvet írt a Szovjetunióval kapcsolatos vitás kérdésekről.
Interjú Árpa Attilával, az RTL Klub egykori kreatív igazgatójával Árpa Attila. "Az ellentmondással nem foglalkoztam…" Fotó: Somorjai L.
– Emlékeim szerint anarchistaként kezdted a pályafutásodat, ma pedig az egyik mértékadó napilap munkatársa vagy. Punk voltál? Hogyan jutottál el idáig?
Interjú Csizmadia Ervin politológussal az SZDSZ múltjáról, jelenéről és jövőjéről Csizmadia Ervin: "Kívánatos volna a magyar politikában, ha az egymással szembenálló táborok között ismét megindulna az érdemi kommunikáció"    Fotó: Somorjai
„Lehet, hogy még rosszabb helyzetbe kell kerülnie a magyar gazdaságnak, hogy a politikusok végre hozzáfogjanak a valódi reformokhoz” – derült ki a Hamecz Istvánnal készített interjúból.
– Körülbelül hány emberrel találkozott az eddigi kampányállomások során? – Hatvannégy városban jártam tavaly május óta, amikor a Fidesz pártból szövetséggé alakult, és több tízezer emberrel volt alkalmam találkozni. – Tapasztalatai szerint milyen kérdések izgatják az embereket az unióval kapcsolatban? 

Riport

"Marad a rendszer olyan korrupt, amilyen volt" – Interjú Szikinger István ügyvéddel – Szikinger István   
Pető Iván, Kiss János és Magyar Bálint anno 1990. Több mint egymillióan szavaztak rájuk Fotó: MTI

Külföld

Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?

Oldalak