Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Fókusz

– Az Önök cége a legnagyobb balatoni ingatlanfejlesztő. Miként hozzák összhangba azt, hogy a tó az ország egyik védjegye, minden magyar érzelmileg kötődik hozzá, miközben Önök – logikusan – kőkemény üzletemberek, és a gazdasági életben a racionalitásé, érzelemmentes döntéseké a terep, és leginkább a profit számít? 
– Az elkövetkezendő napokban az Egyesült Államok hadserege arab emigránsok képzését kezdi meg a taszári katonai bázison egy esetleges Irak elleni támadás utáni bevetésre. A globális terrorizmus időszakában mennyire növeli ez Magyarország veszélyeztetettségét? 
Szinte meg sem száradt a tinta Kondor Katalin rádióelnök lapunkhoz eljutatott levelén, melyben a "Dagadó ügynökbotrány – Most jön a java" cím? cikkünk rá vonatkozó részét sérelmezte, amikor is újabb ügynökbomba robbant. A szakma koronázatlan királyként ismert Molnár Gál Péter (MGP) színikritikusról, a Népszabadság emblematikus szerzőjéről derült ki, hogy szó szerint jelentős személyiség. Vagy legalábbis évtizedeken keresztül az volt.
Pozitív várakozások, csalódott szobakiadók és még csalódottabb üzlettulajdonosok. Bár vannak, akik azt mondják, hogy mesterségesen gerjesztik a válságot. Ilyen a balatoni nyár. 2004-ben 9 százalékkal csökkent a balatoni vendégek és 13 százalékkal a vendégéjszakák száma, idén – még a szezon elején – a belföldi vendégforgalom 3 százalékos emelkedésére számítottak a szakemberek.
Helmeczy Lászó: Egy rossz szót sem szóltam senkire    Fotó: MTI
Bujtor István:
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást – állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük ismert közéleti személyiségektől. Litván György történész
"Évtizedek óta foglalkozom a HIV- fertőzöttekkel, kezdetben a tizenéves kis hemofíliások évekig tartó szenvedései voltak a legborzalmasabbak számomra. Szerencsére ma már a vérkészítmények útján nagyon csekély a fertőzés aránya.  Különösen sajnálom azokat a betegeimet, akiknél nagyon későn mutatták ki a vírus jelenlétét. Ha korábban az osztályra kerültek volna, több ideig éltek volna" – mondja Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. 
Az ötvenes évek hangulatát idézi az a feltétlen és ellentmondás nélküli tisztelet, amely Orbán Viktort övezi saját körein belül. A volt miniszterelnök a rendszerváltás óta egyedülálló módon semmilyen személyes felelősséget nem vállalt a választási vereségért, noha négy éven át azt hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, és nem fordítva, vagyis végső esetben mindenért az "első szolga" felel. A legutóbbi nyilatkozatokból úgy tűnik, végre megtalálták a bűnbakot: a pártszervezet elégtelensége okozta a bajt.
Kormányátalakítás és esetleges pártvezetés-átalakítás. Vélhetően a Fideszre nézve kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatok sarkallják Orbán Viktort és tanácsadóit a változtatásokra. "A győztes csapaton ne változtass" elve ugyanis, úgy tűnik, tovább nem alkalmazható, hisz a csapat éppen vesztésre áll. Mindenesetre mintha zavar lenne a koalíció működésében, illetve az eddig monolitikusnak tűnő Fidesz-vezetésben.
Csapda – összegezte a vasárnapi népszavazásról alkotott véleményét lapunknak adott interjújában Gyurcsány Ferenc.  A miniszterelnök úgy véli, a megválaszolandó kérdések nem egyesítik, hanem megosztják a nemzetet, a referendum nem ad, hanem elvesz valamit. Ráadásul nem is arról szól, mint amit első olvasatban gondolnánk: ez a kérdés nem a hazáról, hanem a hatalomról szól – mondja Gyurcsány, ám azt is hozzáteszi, sok embernek nehéz szembenéznie ezzel a ténnyel.
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást - állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük Litván György történészt, Furman Imre jogászt, Haraszti Miklós írót és Tamás Gáspár Miklós filozófust. Összeállításunk: "Nyoma sincs a szolidaritásnak"
Ahogy azt politikai elemzők lapunknak elmondták (Hetek 2001. február 10.), Torgyán Józsefnek pártján belül is erős küzdelmet kell vívnia az elnöki szék megtartásáért. Ebben a csatában ugyanakkor nem vethet be akármilyen fegyvert, nem működnek a jól megszokott pártsémák sem, hiszen kifelé most egységet és nyugalmat kell demonstrálnia. Ezen a héten az elnöknek azonban nem sikerült ezt maradéktalanul megvalósítania.
Évtizedek óta képviseli orvosi műhibák kárvallottjait. A szegedi, csavarhúzós történet mennyire nevezhető extrém esetnek? – Sokan el sem hinnék, milyen sok hasonló hiba történik az egészségügyi gyakorlatban. Az, hogy most egy csavarhúzódarab törött le, csak a jéghegy csúcsa. Hagytak már beteg szervezetében a 40-szer 40 centiméteres törlőkendőtől kezdve eltört dréncsődarabig szinte mindent. Hogyhogy nem vesznek észre egy 40-szer 40 centiméteres törlőkendőt?
Thomas Kleistil osztrák elnök és Jörg Haider. A két lábon járó dilemma     Fotó: MTI
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
– Minek tulajdonítja, hogy az MSZP váratlanul, változtatva korábbi álláspontján, politikai célként tűzte ki a III-as főcsoportfőnökség iratainak nyilvánosságra hozatalát?
A hetek óta tartó kisgazda botránysorozatban eddig kevés szó esett az emberi jellemességről, hűségről, szolidaritásról. Talán azért, mert e tulajdonságok újabban mintha nem játszanának domináns szerepet a politikai életben. Emberek éveken át dolgoznak együtt, összejárnak, barátoknak tűnnek, azután egyik napról a másikra esküdt ellenségekké válnak. Cikkünk ebből az aspektusból közelít a történtekhez. 
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.

Belföld

Balsai István. "A 90-es kormányprogram veretesebb volt, a 98-as viszont gyakorlatiasabb" Fotó: MTI
Legalább három legyet akart ütni egy csapásra az MSZP vezérkara azzal, hogy váratlanul felmondatták a  szocialistákkal a fővárosi koalíciót: ezek a BKV-s botrányok utáni kármentés, a fővárosi szocialisták „helyretétele”, valamint a „közutálatnak” örvendő liberálisokkal való nyilvános szakítás.
Ellenzéki pártok és mozgalmak a hétfői tüntetést sikertörténetnek értékelik, mellyel erőt mutattak Orbán Viktor lehengerlő stílusú kormányzásával szemben. Számít ez? A 2012-es évet politikai szempontból bármilyen mértékben is meghatározhatja ez a rendezvény?
A héten a korábbiaknál egy fokkal szigorúbb oroszellenes szankciókról döntöttek az Európai Unió tisztségviselői, de a komoly „fegyvereket” még a raktárban hagyták. Kérdéses, hogy az egyre erősödő orosz-magyar külgazdasági kapcsolatoknak mennyire tehet be, ha keményednek a Moszkva elleni uniós és amerikai büntetések.
Nyilvánosságra hozatala óta viták kereszttüzében áll az új Gyurcsány-csomag. A kritikusok szerint a magyar viszonyok között polgárságnak tekinthető, aktív társadalmi réteg terhei növekednek. A védelmezők szerint legalább azt sikerült elkerülni, hogy a szegényektől elvegyenek.
Gyurcsány Ferenc Megegyezés című tanulmányának megjelenésével megkezdődött az őszi politikai szezon. A miniszterelnök írásának nem titkolt célja, hogy a kisebbségi kormányzás folytatásához támogatást szerezzen – leginkább az SZDSZ részéről. Ha nem sikerül, akkor jövő tavasszal előrehozott választások lehetnek. Fotó: Vörös Szilárd
Nemzetközi szinten csődöt mondott az amúgy magyar környezetben évek óta hatékonyan működő Fidesz-kommunikáció. Az ünnepek alatt példátlan kritikák érték Magyarországot elsősorban a médiatörvény miatt, amely olyan szimbolikus üggyé vált, hogy arra a nyugati sajtó ízlése szerint még a különadók ügyét, a demokratikus ellensúlyok kiiktatását is rá tudta fűzni. Emberemlékezet óta nem érte Magyarországot a civilizált, demokratikus világ sajtójából olyan éles kritika, mint az elmúlt három hétben.
A Horn-kormány idején csaknem háromnegyedes többségben kormányzó, jelenleg kispárttá töpörödő szocialisták a „túlhatalom” fogalmával riogatják választóikat a Fidesz kétharmados többsége láttán, miközben a kormányzásra készülő jobboldali erő kényszerű ígéreteket tesz az önmérsékletre. Nyilatkozataikból – egyelőre legalábbis – úgy tűnik, hogy nem középkori feudális államot akarnak építeni, hanem a meglevő demokráciát modernizálni.
– Soros György eddig több mint százmillió dollárt adott a magyar társadalomnak ajándékba, olyan politikai erőket is támogatva ebből, mint a Fidesz. Több tízezer dollárral segítette például a Stumpf István által fémjelzett Századvég Politikai Iskolát, amely sok Fidesz-káder – most minisztériumi alkalmazott – "kiképzőhelye" volt. Mi lehet az oka annak, hogy a jobboldalon mégsem övezi osztatlan elfogadás Sorost?
Bárdossy László egykori miniszterelnök rehabilitációja beleillik abba az egyes jobboldali politikusok által az elmúlt években aktuálpolitikai érdekekből szorgalmazott és támogatott történelemhamisítási trendbe, amelynek az a célja, hogy idealizálja és pozitív színben tüntesse fel a jobboldal számára forrásként szolgáló Horthy-korszakot – állítják neves történészek.  A Magyar Igazság és Élet Pártja perújrafelvételi kérelmet juttatott el a legfőbb ügyészhez Bárdossy ügyében.
Orbán Péter. Nála van a megoldás? Fotó: Vörös Szilárd
Már hetek óta Felcsúton, Orbán Viktor hétvégi házában „hallgatják meg” a Fidesz választókerületi elnökeit és képviselő­jelöltjeit. Úgy tudjuk, a meghallgatások célja, hogy a pártvezetés pontos képet kapjon a szervezet belső állapotáról, és a rejtett aknákat megpróbálják minél hamarabb semlegesíteni. A Fidesz egyik legnagyobb gondja, hogy mivel ők számítanak a kormányrúd váromá­nyosainak, ezért egyre több „konjunktúralovag” jelenik meg a párt körül.
A Political Capital szerint a Fidesz másfélmillió támogatót vesztett a kormányzása alatt. Kihívást jelent ez a párt vezetésének?
Nem hisz abban Gulyás József nemzetbiztonsági szakértő és emberi jogi aktivista, hogy a hat ember erőszakos halálát okozó úgynevezett romagyilkos­­ságoknak lenne titkos­szolgálati szála, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy hiányozhatnak elkövetők, vagy ponto­sabban bűnsegédek a vádlottak padjáról.
A politikusi háttérrel rendelkező alkotmánybíróknak köszönheti a Fidesz, hogy az önkormányzati választásokról szóló, pár hete elfogadott törvényét nem semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület tulajdonképpen kettészakadt, a szakmai közéletből érkező bírák ugyanis alkotmányellenesnek tartották az új jogszabályt, de ők kisebbségben maradtak.
Ahogy közeledik az MSZP tisztújító kongresszusa, úgy növekszik a feszültség a kormánypárt sorai között. Az aggódók szerint egyre inkább a zárt ajtók mögötti paktumok és erőcsoportok közötti alkuk határozzák meg a várható eredményt. Közben a legfrissebb felmérések szerint a Fidesz népszerűségi indexe 68 százalékra ugrott, míg az MSZP-é 21 százalékra zuhant.
Bár váratlan volt, hogy az SZDSZ látványosan nemet mondott Gyurcsány„Megegyezés” című dolgozatára, liberális forrásaink szerint azoknak, akik ismerték a folyamatokat, világos volt, hogy Fodor Gábor és csapata nem dönthet másként. Az MSZP-ben egyébként sokan úgy értelmezték az SZDSZ válaszát: újraköthetik a koalíciót, de Gyurcsány nélkül. A tárgyalások megkezdődtek. Fotó: MTI
Bizonytalan, hogy a jövő hónapban ki vezeti majd a mintegy harmincmilliárd forintból gazdálkodó Magyar Televíziót, mivel szinte biztosnak tűnik, hogy az eddigi elnököt első körben nem választják újra. A helyzetet csak maga Rudi Zoltán tudná megoldani, ha jelölne maga mellé alelnököket, akiket vészhelyzetben a köztévé tulajdonosi jogait gyakorló kuratórium ügyvezetővé „üthetne”. Rudi ezt a gesztust lapzártánkig nem tette meg.
Erős karakterű, de integráló személyiségű új pártelnököt látnának sokan szívesen az MSZP-ben. A gondot az okozza, hogy a posztra esélyes Mesterházy Attila diplomatikus, integráló személyiség ugyan, de kevesen tartják Orbán Viktorhoz mérhető fajsúlyos politikusnak. Eközben Gyurcsány Ferenc még a kritikusai szerint is erős személyiség, ellenben a konfliktusokat élező politikai stílusa miatt nehezen képzelhető el, hogy konszolidálni tudná a legnagyobb válságát élő MSZP-t.
Hazai élveszületések és halálozások 1960–2013. április között.
A rezsicsökkentés után egy újabb kampányeszköz lehet a 2014-es választások előtt a Fidesz kezében az a népesedési program, amellyel a középosztály gyermekvállalási kedvét lendítené fel a kabinet. Az első gyermek születésekor közel 300 ezer forintot kapnának a családok, de megemelnék az idén visszahozott  szocpol mértékét is, méghozzá közel kétszeres összegre.
Török Gábor Fotó: Somorjai László
Hősöknek tartja Kondor Katalint, Hollós Jánost és a rádiókuratórium fideszes tagjait a jobboldali közvélemény azért a küzdelemért, mellyel megakadályozzák, hogy a Magyar Rádiót a baloldal újra "megkaparintsa". Megsüvegelik őket, mert a konzervatív táborban elevenen él az a vélemény, miszerint a magyar sajtó kilencven százalékban baloldali-liberális, és csak tíz százalékban jobboldali, miközben a társadalomban nem ilyenek ezek az arányok.
Jövő hónap elejéig kell megtalálnia az MSZP-nek a miniszterelnök-jelöltjét, de esélyesek helyett leginkább arról lehet hallani, hogy ki miért nem jöhet szóba, illetve ki miért nem akar a szocialisták kampány-arca lenni. Így tehát egyelőre csak körvonalakban létezik a jelölt.
Számos meglepetéssel teljes a pártok európai parlamenti választásokra készült listája. A júniusban tartandó voksolás sajátossága, hogy Európában általában mindig a regnáló kormányok ellen szavaznak a polgárok. Az MSZP éppen ezért igyekszik csökkenteni a várható fiaskó súlyát, míg a Fideszben azon vitáznak, hogy egy felfokozott, nagy részvételi arányra ösztönző heves kampány ártana-e a pártnak. Az MDF pedig könnyen végleg baloldali párttá válhat.
A magyar közgazdász elit azon töri a fejét, hogy Orbán Viktor anekdotás, példázatokkal teli évértékelő beszéde – amelynek központi üzenete az volt, hogy sorsfordító idők vannak, a „lavinaomlást kell megakadályozni” – azt jelenti-e, hogy a miniszterelnök visszatér a nemzetközi tőkepiacok számára megfelelő gazdaságpolitikához, vagy sem. Ha igen, akkor a beszéd a lakosságnak szólt, felkészítve őket a megszorításokra. Bár az elmúlt kilenc hónapban már többször hitték ugyanezt, Orbán Viktor rácáfolt a várakozásokra.
Meglepő módon nem annyira a választás megnyerése, hanem a valószínű­síthető győzelem utáni szereposztás foglalkoztatja a Fidesz holdudvarát. Forrásaink az e témában született cikkek mögött helyezkedést és Orbán Viktornak szánt üzengetést sejtenek, ami néha egyet jelent a kompro­mittá­lás­sal.
Draskovics Tibor felfelé buktatásával Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag elismerte, hogy az általa 2006-ban megálmodott államreform megdőlt, és kénytelen kiegyezni a párt meghatározó politikusaival. Noha az állandó személycserék azt sugallják a kívülállóknak, hogy a MSZP vezetői inkább magukkal, illetve egymás pozíciójával foglalkoznak, mintsem a társadalom gondjaival, a változások mégis erős üzenetet hordoznak „befelé”. De csakis befelé, ahol a miniszterelnök alaposan rászorul az erősítésre.
Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben.
A közelmúltban több kedélyborzoló bírósági és ügyészségi határozat is napvilágot látott: a súlyos köztartozásokkal rendelkező Fidesz-közeli cégek eltüntetésével gyanúsított Schlecht Csaba ügyében vádemelés nélkül megszüntették a nyomozást, Várhegyi Attila kulturális államtitkár és Fidesz országos választmányi elnök perében az ügyész az ítélethirdetés előtt két nappal jelentősen enyhítette a vádat.
Meddig bírja Gyurcsány Ferenc, és ki lehet az utódja? – hangzik el egyre többször a kérdés. Megismétlődhet-e a Medgyessy Péter leváltásakor megismert forgatókönyv, vagy most alapvetően más a helyzet? A Hetek politikusokkal és tanácsadókkal folytatott háttérbeszélgetéseket a kérdésről.
Az elmúlt hetekben Gyurcsány váratlan megszólalásával új helyzet elé állította mind a Fideszt, mind a saját pártját. Az ellenzéki forrásaink egyenesen azt állítják, hogy szerintük az MSZP rossz kampánytaktikája, illetve Gyurcsány Ferenc aktivitása hozhatja fel a Jobbikot. Ennek ellenére alig telik el nap, hogy ne állna elő valaki azzal: valójában Gyurcsány kormányoz. Érdekes, hogy volt miniszterelnök még az MSZP-ben is riadalmat okozott.
Az idei évnek több vesztese volt, mint nyertese. A gyakori botrányok miatt a legtöbb – főleg kormánypárti – politikusnak csökkent a népszerűsége, a közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége elfordult a politikától, noha a gazdaság állapota nem romlott. Mindeközben tragédiák (például a kőszegi diákok ausztriai buszbalesete januárban), természeti csapások (ár- és belvíz), az év végén pedig járványok (agyhártyagyulladás, influenza) nehezítették a polgárok életét.
– Egy interjúban úgy nyilatkozott, megtalálta a lelki békéjét, "a Jóistennel és önmagával" is harmóniában él. Mi még a Hajdú János-féle Hét cím? műsorból emlékszünk Önre. A lelki békéje a baloldalról a jobboldalra vezető út során is megmaradt? 
„A »külföld« nem kérheti Orbán »fejét«, és ezt mi nem is engedhetjük meg magunknak, mert ebben például valóban szuverének vagyunk, és ezt önérzetesen gyakorolni is kell" - nyilatkozta a Heteknek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, akivel többek között arról beszéltünk, hogy mi a különbség a 2008-as IMF-program és a jelen­legi tárgyalások között. És hogy igaza van-e azoknak, akik szerint őt is külföldről ösztökélték a távozásra.
Flores és  vidéki háza . Itt készült az „új” vallomás.
A magyar közélet pokoli bugyrának tűnik az „Őszödi igazságbeszéd” kiszivárogtatásának története. Nemcsak azért, mert időről időre lehetőséget teremt a magyar politikai élet szereplőinek, hogy árulónak és hazugnak bélyegezzék egymást, hanem mert elképesztő és olykor egészen eszement történetek sokasága rakódik az ügyhöz.
Az élet megcáfolta a múlt heti címlapunkat, melyen Fodor Gábort, az SZDSZ elnökét mint lehetséges királycsinálót ábrázoltuk. Az elmúlt napok eseményei ugyanis azt bizonyították, hogy esetében az is nagy teljesítmény lesz, ha sikerül elhárítania a pártszakadást. Pedig egy hete úgy tűnt, hogy Fodor jön ki győztesen a politikai csetepatékból, mivel sikerül elérnie, hogy Gyurcsány Ferenc lemondjon. A miniszterelnök ugyanis az MSZP elnökségi ülésén így tett, de aztán pár nap alatt megfordította a helyzetet.
Súlyos károkat okozott a hazugságokkal és csúsztatásokkal teli „Heller és bandája” botrány. Konkrétumok nélkül, egyéni felelősségek mellőzésével a baloldalinak kikiáltott értelmiség egyöntetűen be lett sározva. Miként a jobboldali is, hisz kiderült: már az Orbán-kormány idején is jelentős pénzt költöttek nemzeti értelmiségiek támogatására.  A negatív nemzetközi visszhangok miatt Magyarország is lejáratódott.
„Nem akkora szenzáció, mint amekkora lett belőle”, így jellemezte lapunknak Varga László történész a március elején nyilvánosságra hozott, több mint félezer nevet tartalmazó listát, amin a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (SZT) állományú tisztjei szerepelnek. Az érintettek csupán töredékét ismerhettük meg a mostani listáról, szerinte a hírszerzést a szerkesztők tudatosan hagyják ki a felsorolásból.
„A KDNP számára legsikeresebb négy éven vagyunk túl a rendszerváltás óta” – jelentette ki lapunknak Rétvári Bence, a párt alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
„Nagy a valószínűsége annak, hogy abban a pillanatban, amikor a Fidesz ellenzékbe kerül, az elmúlt időszakban fontos állami tisztségekre kinevezett Fidesz-közeli személyek az új hatalommal szemben ellensúlyként kezdenének viselkedni. Orbán szándéka szerint a volt bibósok helyzetbe hozása, így Áder János államfővé való emelése is elsősorban ezt a célt szolgálja” – vélekedett a Heteknek nyilatkozó Wéber Attila szociológus.
Hazafi ZsoltOrbán Viktor populista, autoriter vezető, hataloméhes, igazi "szélkakas", míg Gyurcsány Ferenc politikai szerencselovag, puccsista, aki a kormányzás helyett kapkod, dilettáns, csak összezavarja a dolgokat. Így jellemezhetnénk a két fő politikai oldal vezetőjének "arculatát", ha hitelesnek fogadnánk el az egymásról kialakított képüket. 
Az SZDSZ-re jellemzően a kongresszust megelőző utolsó napokban is belső vitáktól hangos a párt. Kuncze Gábor pártelnök szerint ez szombaton, a küldöttgyűlésen fog kicsúcsosodni, de reméli, hogy ez az esemény pontot tesz majd a nézeteltérések végére. Politikai elemzők szerint az SZDSZ helyzete a jelenlegi kétpártrendszer? belpolitikai struktúrában szinte megváltoztathatatlan. Akármilyen reformfolyamatok zajlanak le a párt vezetésében, az SZDSZ-nek egyszerűen nincs tere, választói támogatottsága a növekedésre – vélekednek.
Bár a legtöbb LMP-s politikus szerint az elmúlt évek legsikeresebb akciója volt tavaly december 23-án a Parlament előtti „láncolós" demonstrációjuk, azóta mégis három képviselőjük jelentette be, hogy hátrább vonul. Közülük a legismertebb Schiffer András, aki eddig a Gyurcsány- és MSZP-ellenesség oszlopa volt a Lehet Más a Politika vezérkarában.
Már az év fele is eltelt, de eddig – a kormány „emlékezetpolitikája” miatt - óriási kihagyott helyzetnek tűnik a  holokauszt 70. évfordulójának méltó megrendezése.
Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.
Az elmúlt napokban meghatározó liberális politikusok, polgármesterek és értelmiségiek álltak oda Gyurcsány Ferenc mellé, ami azt okozta, hogy látványosan megváltozott az SZDSZ-ben a közhangulat. „Tárgyalni fognak a szakértőink, aztán megegyezünk némi kiadáscsökkentésben, majd a szocialisták beírnak a költségvetésbe egy-két liberális szöveget, és készülünk 2010-re.
Ha a világot a maga komplexitásában írod le, azt mondják az újságok, hogy unalmas vagy. Kellett találni egy bombasztikus címet, aminek ugyan semmi köze a valósághoz, mégis figyelemfelkeltő, például: Kósa összeveszett Orbánnal. Az igazság az, hogy a Fidesz vezető politikusai egy rendkívül bonyolult és összetett megoldást igénylő oktatási rendszer kérdésein vitatkoznak a maga árnyaltságában. Ez nem bombasztikus ugyan, de közelebb áll a valósághoz.
Úgy tűnik, a miniszterelnök tényleg változtatni kíván eddigi politikáján. Országértékelő beszéde legalábbis jelentősen eltért korábbi szónoklataitól: kevesebb volt a nagy ívű vízió és az ígéret, viszont több a reálisan teljesíthető programpont. Ráadásul a kormányfői beszéd alaposan „rátakar” a Fidesz népszavazási kezdeményezésére, melyről egyetlen szó sem hangzott el.
Olyasfajta programban nehéz értékelhető, koherens gondolatrendszert felfedezni, amely azt mondja, hogy jusson pénz adócsökkentésre, többletforrás az egészségügyre, több rendőrre, és mindeközben csökkenjen a költségvetési hiány.
Orbán Viktor miniszterelnök a napokban adta át a Horthy Miklós által alapított, idén újra adható, Corvin-lánc nevet viselő kitüntetést hat személynek. Ezzel teljes lett a tizenkét tagú Magyar Corvin-lánc Testület.  Orbán Viktor ünnepi beszédet mond a díjátadó ünnepségen. Kormányzói elismerések Fotó: MTI
Működési zavarokra és belső hatalmi harcokra utalnak azok az információk, amelyek a tervezett kormányátalakítás kapcsán szivárognak ki. Az egyik lehetséges magyarázat szerint megbukott a 2010-ben létrehozott kormányzati szerkezet, amit úgy kell korrigálni, hogy annak lecserélése ne legyen feltűnő.
Kiemelkedő szerepet szánnak Kovács László leköszönő uniós biztosnak az MSZP-ben – értesült a Hetek. Emellett a szocialisták Mesterházy Attila listavezetővé választásával szeretnének minden személyi kérdést lezárni, és kizárólag a jövő évi választásokra figyelni.

Üzlet

Három év alatt immáron a hatodik költségvetési egyenlegjavító csomag bevezetését jelentette be a kormány. A lépésre azért kerül sor, mert az Európai Bizottság bizonytalan a tekintetben, hogy Magyarország képes-e kellően alacsonyan tartani a költségvetés hiányát.
Nem kapkodja el a tárgyalásokat az IMF a magyar kormánnyal az országnak nyújtandó „biztonsági védőhálónak" szánt hitelről, mert szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság­politika megfelelő növekedési pályára képes állítani az országot.  Az előző IMF-szerződéskor, 2008-ban nem volt idő a precíz szá­mítgatásokra, most viszont lesz, ami nehéz tárgyalásokat vetít előre.Talán őszre lehete tető alá hozni a megállapodást.
Államcsőd, bankbetétek államosítása, kilépés az unióból. Csak néhány kifejezés az elmúlt napok közéletéből, ami azt mutatja, hogy milyen elképesztő közhangulat alakult ki Magyarországon. A jobboldali vélemények szerint azért történik mindez, mert a kormány véget vetett annak, hogy a nemzetközi vállalatok kiszívják a pénzt Magyar­országról. Így a nemzetközi kritikák mögött nemzeti - francia, német és amerikai - lobbiérdekek húzódnak.
A kormány a gyógyszertámogatások jelentős csökkentését jelentette be. Gyógyszergyártók szerint ezzel olyan veszélyhelyzet állt elő, amikor a szabadalmi oltalommal védett, generikus másolattal még nem rendelkező gyógyszerek tűnhetnek el Magyarországról. Dávid Tamást, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese válaszolt a kérdéseinkre.

Háttér

Nem hisz a nagy és mindent gyökeresen megújítani szándékozó, felülről vezérelt, elitista reformokban Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, aki éppen ezért szkeptikus a jelenlegi reformkurzussal kapcsolatban. A Fidesz alapításában részt vett, magát konzervatív értékrendűnek valló közgazdász ezért tudja megérteni, hogy a magyar jobboldal miért támadja a vizitdíjat, noha korábban személyesen ő is javasolta, hogy ezt az eszközt vessék be az egészségügyi költségek kordában tartása érdekében.
A Zuschlag-ügyre adott hétpontos miniszterelnöki „tisztasági csomag” terve akár össznépi szinten is üdvözölhető lenne, ám kérdéses, hogy a politikai elit megtisztításáért érdemi lépésekre képes politikai elit mennyire lesz motivált a konkrét törvények meghozatalában.
Tizenöt éve, november 26-án alakult meg a MISZOT, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Az elnevezés első hallásra egy a sok unalmas szervezet közül. Mindjárt más, ha megnézzük hogy az akkoriban többnyire teljesen ismeretlen szereplőkből mi lett azóta. Stumpf István, a szervezet elnöke az Orbán-kormány kancellária minisztere volt. Kövér László alelnök ugyancsak a miniszterségig vitte. Mindketten a hazai jobboldal prominensei. Gyurcsány Ferenc alelnökből a baloldali kormányban lett miniszter.
„Ha egy politikus »fent« van, akkor azért kell szövetségeket építenie, hogy ott tudjon maradni. Ha »lent« van, akkor azért, hogy képes legyen felemelkedni. Köztes állapot pedig nincs” – ezt tartják az MSZP-frakcióban Kiss Péter kancelláriaminiszter politikai ars poeticájának. A politikus szisztematikus szövetségépítő, lehetőség szerint konfliktuskezelő magatartásáról legendák keringenek a pártban. Portré Kiss Péterről.
– Egy országértékelő beszédtől alapvetően azt várom, hogy hozzásegítsen reálisan és pontosan megértenem azt a valóságot, amelyben élek. Ön szerint Medgyessy Péter és Orbán Viktor beszéde mennyire segíthette ezt? Számomra úgy tűnt, hogy az ország előtt álló nehézségekről, várható kockázatokról nem esett sok szó.
A hivatalos "egyházügyérek" azonnal egyfajta szerecsenmosdatásba fogtak, hogy – talán kéretlenül is - kimentsék a szeged-csanádi püspököt a "bajból". (Ha egyáltalán nagy bajban volt. Nyilatkozatai alapján inkább nyugodtnak tűnt.) Azt is merem vélelmezni, hogy sem ő, sem a katolikus egyház nem köszöni meg a nagy segítségnek szánt magyarázkodást.
Soha nem fordult elő Magyarországon, hogy izraeli zászlót égettek. Múlt hét vasárnapján megtörtént ez a szörnyűség. Azóta mindenki azon vitázik, hogy az elkövetők miért és kinek az érdekében tették provokatív cselekedetüket. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a tüntetésen részvevők, vagy valamely jobboldali csoport tagjai gondolatvilága öltött imigyen tettekben is testet. Másik – a rendezőket védelmezői egyik – verzió szerint a szocialisták keze van a dologban, hogy így járassák le a jobboldalt.

Interjú

A Szovjetunió belső és külső okok miatt omlott össze, ezért a kelet-európai rendszerváltások főszereplőinek heroizálása leányregényekbe illő túlzás. A kádárista elit például Moszkva bátorítására vezényelte le az átalakulást, így a bürokrácia egy része átmenthet­te privilégiumait – állítja Krausz Tamás, aki könyvet írt a Szovjetunióval kapcsolatos vitás kérdésekről.
"Tonhauser napjai meg vannak számlálva" – nyilatkozta minap Moldova György író, miután elolvasta az idő előtt nyugdíjazott rendőrtiszt megjelenés előtt álló könyvét. Az ötvenezres példányszámban megjelenő memoár nagy leleplezéseket sejtet, mivel a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásával foglakozik: konkrét ügyekkel, ismert és ismeretlen rendőrök, politikusok és bűnözők neveivel.
– Az unióban most zajlanak az szövetségi alkotmány létrehozásáról szóló viták. Melyek a neuralgikus pontok, illetve Magyarország melyik álláspont "győzelme" esetén járna jobban? 
"Ez egy olyan inspiráció, amit nem lehet megmagyarázni" Fotó: Somorjai L.
„Lehet, hogy még rosszabb helyzetbe kell kerülnie a magyar gazdaságnak, hogy a politikusok végre hozzáfogjanak a valódi reformokhoz” – derült ki a Hamecz Istvánnal készített interjúból.
Sem a Gyurcsány-csomag, sem a Reformszövetség javaslatai nem orvosolják Magyarország gazdasági bajait, mert nem a problémák gyökerével, a pénzügyi válság megoldásával foglalkoznak – vélekedett a Heteknek adott interjújában Róna Péter, aki többek között Lord Richardson angol jegybankelnök kabinetfőnöke volt. A neves közgazdász szerint alapjaiban hibás a magyar neoliberálisok dogmatikus problémakezelése, amely az említett reformcsomagok logikájában rendre visszaköszön.
A közvélemény jelentős része szerint az ország egy totális politikai, gazdasági, morális válság felé csúszik. Igaz ez? - Gazdasági szempontból a tények egyértelműen azt mutatják, hogy a világgazdaság teljesítményéhez képest folyamatosan lemaradásban vagyunk. A visegrádi országok között a Világgazdasági Fórum rangsorsa szerint Magyarország 2001-ben még az első helyen állt a versenyképesség tekintetében, mára az utolsó helyre szorult.
"A gazdaságpolitika új szakaszához nagyobb bátorsággal és nagyobb lélegzetvétellel tud egy új ember vállalkozni" – indokolta a pénzügyminiszter-cserét lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője. A szocialista politikus kifejtette, hogy az MSZP "megrendelte" a kormánytól, hogy ne változtasson a jóléti rendszerváltást megcélzó programon.
Interjú Jánosi Györggyel, az MSZP országos választmányának elnökével  Jánosi György. A paktumról szóló vélekedések fikciók Fotó: MTI
Nem tartozom a jövőbe látók szűk csoportjához, de úgy vélem, ha az MSZP képes lesz pontosan bemutatni az elmúlt évek teljesítményét, akkor nemhogy nincs veszve a választás, hanem nagyon szép eredményt is el tudunk érni. A jelenlegi helyzetünk látszólag ennek ellentmond, mert sajnos az emberek néha hajlamosak elfogadni a jobboldali lakájmédia által szított világvége-hangulatot, és hisznek annak a papagájkommandónak, mely azt szajkózza, hogy itt minden tönkrement.
Roma küldötség a sátorok ünnepén
Demos Magyarország néven jött létre az első baloldali politikai "agytröszt". Az ilyen jelleg? vállalkozásokat az angolszász országokban think-tank-nek nevezik, és céljuk, hogy a nagypolitika számára "gondolatcsomagokat" készítsenek elő. 

Külföld

Erre rakódott rá a magyar belpolitikai harcok eredményeként az a démonizált jobboldal-kép, melyben a miniszter-elnök hatalommániás „ördög-imidzsétől”, a jobboldali emberek demokratikus elkötelezettségét megkérdője-lezőő értékítéletig terjed a spektrum.

Riport

– A felvételi ponthatárok alakulásából milyen következtetéseket lehet levonni? Milyen tendenciákat lát?
December 24-én az alternatív, közösségi rádiónak nevezett Tilos Rádióban az egyik műsorvezető azt mondta: "Kiirtanám az összes keresztényt". Ahhoz képest, hogy a nevezett rádió nem annyira hallgatott adó, mégis rekordgyorsasággal óriási botrány dagadt az inkriminált mondatból. A miséken Erdő Péter kérésére a katolikusok a rádiósok lelki üdvéért imádkoznak.
Borókai Gábor. "Oldottabb kapcsolatra törekszem" Fotó: MTI

Sport

– Rengeteg sportág közül választhattál volna, mégis miért éppen az úszással kezdtél el foglalkozni? – Nem volt semmi különös indoka. Édesapám, aki ugyancsak úszó volt, vitt le az uszodába, hogy megtanítson úszni. Mindig szerettem a vizet, és valahogy ott maradtam, majd idővel elkezdtem versenyszerűen úszni. Ennyi.  Cseh László: "Szerintem a legfontosabb a kitartás" Fotó: Reuters

Vélemény

Orbán Viktor megkoszorúzza Bethlen István egykori miniszterelnök emlékhelyét. Főhajtás a példakép előtt Fotó: MTI

Oldalak