Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Mind az MSZP-, mind a Fidesz-frakcióban tapintható volt a frusztráltság az őszi ülésszak első ülésén, ahol Sólyom László köztársasági elnök próbálta rávenni a feleket, hogy az ír, a finn és a spanyol mintákhoz hasonlóan Magyarországon is történjék kiegyezés a politikai oldalak között. Értesüléseink szerint mindkét oldal saját politikai stratégiájára nézve tartotta károsnak az elnök felszólalását. Gyurcsány Ferenc egyébként újabb, 48 pontos programot hirdetett.
Ahogy közeledik az MSZP tisztújító kongresszusa, úgy növekszik a feszültség a kormánypárt sorai között. Az aggódók szerint egyre inkább a zárt ajtók mögötti paktumok és erőcsoportok közötti alkuk határozzák meg a várható eredményt. Közben a legfrissebb felmérések szerint a Fidesz népszerűségi indexe 68 százalékra ugrott, míg az MSZP-é 21 százalékra zuhant.
Az MSZP a hétvégi kongresszusán több ponton változtatott a párt működését szabályozó alapszabályán. Egyrészt kiegészítették a preambulumot, választókerületi jellegűvé alakították át a szervezeti felépítését a pártnak, illetve bevezették az előválasztás lehetőségét.
Bár alig kezdődtek el az eljárások az új, Dávid Ibolyán keresztül kirobbantott megfigyelési ügyben, a politikusok már azt méregetik, hogy a botrány kinek okoz kárt: az MSZP-nek vagy a Fidesznek. Egyébként a legnagyobb ellenzéki párt nem magyarázza túl a történetet, mindössze azt ismételgeti, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok éppen az ő politikusaik ártatlanságát bizonyítják. Fotó: Vörös Szilárd
Bár továbbra is talány, hogy a mostanában mérsékelt arcát mutató Orbán Viktor miért húzott be egy alaposat a magyar baloldalnak Tusnádfürdőn, az azonban tény, hogy Erdélyben nagy sikert aratott a Kárpát-medencei magyarság problémájával foglalkozó előadása. A volt miniszterelnök kezére játszik, hogy az év elején Gyurcsány Ferenc által megígért öt nemzetpolitikai pont közül – bár dolgoznak rajta a minisztériumokban – a gyakorlatban még egy sem valósult meg.
Úgy tűnik, a miniszterelnök tényleg változtatni kíván eddigi politikáján. Országértékelő beszéde legalábbis jelentősen eltért korábbi szónoklataitól: kevesebb volt a nagy ívű vízió és az ígéret, viszont több a reálisan teljesíthető programpont. Ráadásul a kormányfői beszéd alaposan „rátakar” a Fidesz népszavazási kezdeményezésére, melyről egyetlen szó sem hangzott el.
Szabaddemokrata politikusok szerint a szocialista párt retteg a volt politikai rendőrség iratainak nyilvánosságra kerülésétől.
„Tartok tőle, hogy a teljes igazság akkor ismerhető majd meg, amikor már nem lesz érdekes” – nyilatkozta lapunknak a kémügyről a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke. Gulyás Gergellyel többek között arról is beszélgettünk, hogy valóban a galambok és héják csatája zajlik-e a Fideszben.
Minden idők legunalmasabb kongresszusa – értékelte lapunknak egy "mezei" választmányi tag az MSZP legutóbbi kongresszusát. S annyiban igaza is volt, hogy tét csak egy-két poszt esetében, és izgalom csak a párt felső köreiben volt némileg tapasztalható. Összegezve: lényegi változás nem történt. Konfrontációt csak Jánosi Györgytől, erős kritikát pedig Horn Gyulától hallhattunk. A választmányi tagoknak a folyosói beszélgetések során mindenkiről volt egy "kis rossz szavuk".
Átmeneti jellegű a Fidesz népszerűsége, hamar tömeges kiábrándulás lehet Orbánék osztályrésze. Legalábbis ezt fejtegette a Heteknek adott interjújában Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki pártját tartja az  igazi, a Fidesz leváltására érdemben képes alakulatnak. Bár elismeri, hogy ehhez alapos megújulásra van szükségük.
Orbán Péter. Nála van a megoldás? Fotó: Vörös Szilárd
Számos meglepetéssel teljes a pártok európai parlamenti választásokra készült listája. A júniusban tartandó voksolás sajátossága, hogy Európában általában mindig a regnáló kormányok ellen szavaznak a polgárok. Az MSZP éppen ezért igyekszik csökkenteni a várható fiaskó súlyát, míg a Fideszben azon vitáznak, hogy egy felfokozott, nagy részvételi arányra ösztönző heves kampány ártana-e a pártnak. Az MDF pedig könnyen végleg baloldali párttá válhat.
A megfigyelési ügyben a Fidesz aljassággal vádolja az MSZP vezetőit, míg a szocialisták úgy vélik, ráleltek egy olyan alvilági polipra, melyet a Fidesz irányított. A helyzetet Szikinger István ügyvéddel próbáltuk megfejteni. A kommunizmus alól felszabadult országokban mindig voltak megfigyelési ügyek, melyekben felsejlettek a régi állambiztonsági operatív tisztek. Mi lehet ennek az oka?
Kellemetlen helyzetbe hozta a kormánypárti politikai elitet Gulya András, a MÁV Cargo privatizációjában kétmilliárd forint sikerdíjat elérő Geuronet Bt. egyik tulajdonosa. A parlamentben és különféle fogadásokon jól forgolódó lobbista ugyanis az iwiw közösségi portálon gyakorlatilag a fél kormányt bejelölte ismerősének. Ausztriában óriási botrány van kibontakozóban a cége miatt.
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a Fideszben arról a kérdésről, hogy ügynökügyben a múlt heti fiaskót követően milyen konkrét megoldásokon gondolkodnak. Úgy tűnik, hogy nemcsak a Fidesz és az LMP között, hanem a Fideszen belül is zajlik egy asszó, nehezen kideríthető, hogy valójában kik között és miről.
"Soha ennyi államtitkár, helyettes államtitkár, miniszterelnöki tanácsadó, miniszteri biztos nem dolgozott a kormányzatban a rendszerváltás óta, mint most. A legtöbb esetben a pozíciók szétosztásával támogatást vásárol a miniszterelnök" – állítja Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Gyurcsány Ferencnek erre az a válasza, hogy azt ígérte: olcsóbb lesz a közigazgatás, és nem azt, hogy kevesebb államtitkár lesz. Mindenesetre ezzel elismerte, hogy egyre több a "fontos ember" a kormányzatban.
Jobb lenne, ha a különböző felekezetek a híveik adományából finanszíroznák a hitéletüket – ebben foglalható össze az SZDSZ új egyház-finanszírozási koncepciója, melyet Demszky Gábor főpolgármester, a szabaddemokraták európai parlamenti listavezetője ismertetett a párt hétvégi sajtótájékoztatóján.
Európában kétféle tendencia figyelhető meg a szélsőjobboldali pártok „mozgásában”. A korábban nagy vitát kiváltó pártok mérséklődtek, a politikai centrum felé tartanak, így például a francia Nemzeti Front és az osztrák Szabadságpárt. Észak-Európában, így Norvégiában, Hollandiában és Finnországban gyökeret vertek és megerősödtek a szélsőségesnek tartott, úgynevezett neopopulista pártok. Kelet-Európában viszont az előbbiektől eltérő, vulgárisabb, többek között antiszemita karakterű szélsőjobb renenszánsza zajlik.
Komoly belső válságot okozott a Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái között, hogy egy olyan demonstrációba kerültek bele, amelyről úgy tudják, hogy részben egy párt, jelesül a Párbeszéd Magyarországért alkalmazottai szervezték – értesült a Hetek.
Óriási meglepetést okozott a baloldalon, hogy a hétvégén az immár több választás óta jobboldali fellegvárnak tartott  Veszprémben milyen nagy arányban győzték le a Fideszt. Az optimistábbak előzetesen azt vélték, hogy már az is nagy siker lenne, ha nagyon szorossá válna a meccs.
Eksztázis a Fideszben, letargia az MSZP-ben, veszekedés az SZDSZ-ben. A népszavazás nyomán Orbán megerősödött, Gyurcsány még tartja magát, Kóka helyzete egyre tarthatatlanabb. Fotó: MTI
Bajnai Gordon mellett még más személyeket is el tud képzelni a demokratikus pártok miniszterelnök-jelöltjének Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki a napokban jelentette be hivatalosan is, hogy elindul pártja választmányi elnöki posztjáért.
A magyar emberek tehetségesek és szerethetőek, de a vezetőik tehetségtelenek és ellenszenvesek – talán így summázható Julian Rubinstein amerikai szerző nemrég megjelent, A Viszkis rabló balladája cím? könyve.
Medgyessy Péter végre az ország vezetőjeként teszi a dolgát – fogalmazott a Heteknek az utóbbi napok miniszterelnöki aktivitásával kapcsolatban Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Medgyessy három javaslata – a nép által választott köztársasági elnök, a parlament létszámának radikális csökkentése és a négy párt közös listája az európai parlamenti választásokra – kétféle olvasatban is értelmezhető: amennyiben komolyan gondolja, a rendszerváltás óta legnagyobb közjogi változásokat idézheti elő általuk.
Az elmúlt hetek kormányzati intézkedéseiből egyértelműen látható, hogy miért kellett őszre jelentős változtatásokat végrehajtani a kormányzati kommunikációban. Találni kellett ugyanis olyan személyeket, akik korábban nem tettek „saját hangon" arra ígéretet, hogy a Fidesz-kabinet nem emel adót.
Tocsik-per, Várhegyi-per, metróper. Néhány nagy port kavart ügy a közelmúltból, melyek közös jellemzője, hogy tárgyalásaik különböző szakaszában egymással szöges ellentétben álló ítéletek születtek.
Noha történelmi csúcsot ért el a svájci frank a forinttal szemben, a kormányzó párt népszerűsége töretlen. Úgy tűnik, a mikrogazdaságban meghozott kormánydöntések (pálinkafőzés szabadsága, adókönnyítések), az erőteljesnek ható ígéretek (készül a segítség a devizahiteleseknek) ellensúlyozzák az árfolyamveszteséget, illetve azt a tényt, hogy a makrogazdasági adatok a kormányváltás ellenére sem javultak.
Nem történhet meg az a katasztrófa az MSZP-vel, ami a lengyel baloldallal, hogy a kormányzásba és a korrupciós ügyekbe belerokkant – állította lapunknak Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. A politikus optimizmusát azzal támasztotta alá, hogy szerinte a szocialista párt időben ébredt, a köztisztasági csomaggal a kormánykoalíció kezelni tudja a helyzetet.
Interjú Demeter Ervin országgyűlési képviselővel, az Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterével Demeter Ervin Fotó: MTI
Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.
„Ha elkezdenénk bolygatni a há­ló­zati személyek kilétét, akkor azokat az embereket ismernék meg a másik oldalukról, akik vezetik az országot, az egyházakat vagy a dip­lomáciai kart” – vélekedett a Hetek­nek adott interjújában Kenedi János.
Fennállása óta a legnehezebb helyzetbe lavírozta magát a kormánykoalíció: ha kitartanak a reformkurzus mellett, akkor újabb népszavazási pofonba szaladnak bele, ha viszont változtatnak programjukon, akkor az elmúlt évek politikája kérdőjeleződik meg. Különösen komplikált szituációba került a miniszterelnök és az SZDSZ.
Járatritkításba kezd a MÁV, noha a Fidesz ellenzékben minden hasonló kísérletet a magyar vidék elleni támadásként, egyenesen falurombolásként értelmezett. A költségcsökkentési terv egyébként a vasútvonalak felét érinti. Az április 15-én érvénybe lépő menetrendtervezet technológiai előkészületei szerint ugyanis naponta 414 vonattal járna kevesebb a hazai pályákon.
A vezető politikusok személyes és kölcsönös utálata miatt elképzelhetetlennek látszik, hogy a Gyurcsány-szárny megmarad az MSZP-ben. Az elmúlt napokban több szocialista politikussal folytatott háttérbeszélgetés alapján több forgatókönyv is elképzelhető: hívei szerint Gyurcsány akár „visszaveheti” a pártot, de az is lehet, hogy az általa gründolt Demokratikus Koalícióból új formációt alapít. A dilemmát leginkább az jelenti, hogy békés vagy „tányércsapkodós” lesz-e a válás.
Interjú Fazekas Sándor fideszes országgyűlési képviselővel, frakcióvezető-helyettessel, az "egykori" olajbizottság tagjával  – Ön szerint milyen konklúziókat lehet, kell levonni az olajbizottság közel egyéves ténykedésének lezárulásával? Úgy tűnik, hogy magára az olajbűnözésre, illetve olajbűnözőkre a bizottság munkájával nem sikerült nagy csapást mérni, hiszen a felelősök nem lettek megnevezve.
Politikai szempontból sokkal könnyebben sikerült a fideszes vezetői körök szerint a kormány első száz napja, mint azt előzetesen várták. Elégedetlenség – egy kormányzati tanácsadó szavait idézve – csak a „saját bolondjaik” miatt alakulhatott ki e társaságban, mivel az ellenzék a várakozásaik alatti nívón szerepel. Az önkormányzati választásokat követően várhatóak a komolyabb gazdasági intézkedések.
Nem túl heves, de azért csata zajlik a két kormánypárt között az úgynevezett ügynöktörvény kapcsán. A nézeteltérés lényege, hogy az SZDSZ szerint az MSZP felpuhítaná az eredeti törvényjavaslatot.
A H1N1-elleni magyar vakcinát nem, de az azt gyártó Omninvest céget tulajdonosi szerkezete miatt élesen támadja a Fidesz. Kormánypárti politikusok szerint a piacon ellen­érdekű felek állhatnak az ügy mögött, míg a Fidesz azt sejteti, hogy baloldali körök is részesülhetnek az üzletből. A Hetek úgy értesült, hogy az Omninvest privilegizált helyzetén pár éve még az SZDSZ- vezetésű szaktárca is megpróbált változtatni – eredménytelenül.
„Körülbelül húsz százalékkal kell több szavazatot szereznie a Fidesznek, mint az MSZP-nek, hogy kétharmados többséget tudjanak szerezni a parlamentben. A jelenlegi mérések szerint ez simán megvolna, ennek ellenére nagyon nehezen képzelhető el ez a forgatókönyv” – nyilatkozta a Heteknek Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója. Márciusban egyébként az intézet szerint a teljes népesség 43 százaléka szavazott volna a Fideszre és 16 százaléka az MSZP-re.
Gyurcsány köre rendkívül eredményesnek, az MSZP belső ellenzéke szánalmasnak, a Fidesz feleslegesnek minősítette a hétvégi Nemzeti csúcsot.
A Fidesz nincs lejtmenetben, nem került negatív spirálba – ezt bizonyítaná a kormánypárt a közelgő tapolcai időközi választáson. Az Újpesten saját jelölttel, Veszprémben Kész Zoltán mögé beállva győztes MSZP a kihívó szerepét venné vissza a közvélemény-kutatók által egybehangzóan a legerősebb ellenzéki pártnak mért Jobbiktól.
Nem kevesebb a tétje a májusi európai parlamenti választásoknak, minthogy vereségi spirálba kerül-e a baloldal, vagy kiderül, hogy az MSZP, az Együtt-PM, vagy a DK közül melyik párt szervezheti újjá a demokratikus ellenzéket. Az optimisták az 1994-es Fidesz talpra állására és újrapozicionálására, míg a pesszimisták a lengyel baloldal sorsára emlékeznek.
Schmitt Pál szemmel láthatóan nem értette, mi zajlik körülötte. A sportvezetőből lett politikus az elmúlt évtizedekben számos ügyet megúszott, az élettapasztalata alapján joggal hihette, hogy most is elcsitul a vihar. Tévedett. Éppen az élettapasztalata miatti rutinszerű reakciói, az általa választott tanácsadók rossz javaslatai okozták a vesztét. Az évszázad politikai bukása lett az övé.
– Soros György eddig több mint százmillió dollárt adott a magyar társadalomnak ajándékba, olyan politikai erőket is támogatva ebből, mint a Fidesz. Több tízezer dollárral segítette például a Stumpf István által fémjelzett Századvég Politikai Iskolát, amely sok Fidesz-káder – most minisztériumi alkalmazott – "kiképzőhelye" volt. Mi lehet az oka annak, hogy a jobboldalon mégsem övezi osztatlan elfogadás Sorost?
Éppen azon a napon, amikor Matolcsy György gazdasági miniszter bemutatta a jövő évi költségvetés fő vonalait, jelentette be Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója, hogy visszavonul. Az esemény jól szimbolizálja, hogy a várakozásokkal szemben a Fidesz-kormányzás alatt sem sikerült a közgazdasági szemléletváltás a magyar gazdaságpolitikában.
Teket vs. Kovács. Újságíró a biztonsági őr ellen.
A jobb- és a baloldal is egyfajta főpróbának tekintette a bajai időközi képviselőválasztást – a tapasztalatok pedig nem sok jót vetítenek előre az országos választási kampány hangulatára nézve. Ami az eredményt illeti: a sajátjai által is gyengének tartott fideszes jelölt verte a baloldali összefogás népszerű aspiránsát.
Bárdossy László egykori miniszterelnök rehabilitációja beleillik abba az egyes jobboldali politikusok által az elmúlt években aktuálpolitikai érdekekből szorgalmazott és támogatott történelemhamisítási trendbe, amelynek az a célja, hogy idealizálja és pozitív színben tüntesse fel a jobboldal számára forrásként szolgáló Horthy-korszakot – állítják neves történészek.  A Magyar Igazság és Élet Pártja perújrafelvételi kérelmet juttatott el a legfőbb ügyészhez Bárdossy ügyében.
Ha leegyszerűsítem a kettőnk közötti különbséget, akkor én egy egészséges, zöld, szabad és közösségi város értékeit védem, amit „A szabadság városa” szlogenben foglaltunk össze. Míg Tarlós a Fidesz országos politikáját akarja vaskézzel bevezetni a fővárosban.
Két részre szakadt az MSZP holdudvarához tartozó háttéremberek álláspontja az önkormányzati választások esélyeiről: egy részük a szocialista Armageddont várja, míg – Mesterházy Attila köre – fordulatot ugyan nem, de a vártnál kicsivel jobb eredményre számít. A tét nem kicsi, ugyanis az általános vélekedések szerint az eredménytől függ, hogy Gyurcsány Ferenc milyen elánnal indul rohamra az MSZP visszaszerzéséért. Az biztos, hogy a Fidesz nyeri az önkormányzati választásokat, mégsem tét nélküli számukra a voksolás.
A tények egyértelműek, abban ma mindenki egyetért, hogy az ország rosszabb gazdasági helyzetben van, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. A kelet-európiai összehasonlítások egyértelműen mutatják, hogy Magyarország pozíciói romlottak, az életminőség szempontjából például már Szlovákia is elhagyott minket.
Egymásnak üzengető, és olykor személyeskedő hangvételű konferencián estek egymásnak a magyar közgazdász-társadalom prominensei, akik nemhogy a gyógyírban, de még a diagnózisban sem tudtak megegyezni. Egy angol befektetési bankár sokatmondóan sok szerencsét kívánt Magyarországnak. A vitákból úgy tűnt, hogy három „mumussal" küzd a közgazdász szakma: a szókimondó fiatal közgazdászokkal, a jegybankelnökkel és Bokros Lajossal.
Ön szerint árt vagy használ az a Fideszt leváltani akaró ellenzéknek, hogy napok óta „anyázzák” egymást? Gyurcsány a Millára tört, Bajnait pedig bírálta, míg Schiffer András testületi döntés nélkül nyilatkoztatta ki, hogy Bajnai már pedig soha nem lesz az LMP miniszterelnöke.
Hősöknek tartja Kondor Katalint, Hollós Jánost és a rádiókuratórium fideszes tagjait a jobboldali közvélemény azért a küzdelemért, mellyel megakadályozzák, hogy a Magyar Rádiót a baloldal újra "megkaparintsa". Megsüvegelik őket, mert a konzervatív táborban elevenen él az a vélemény, miszerint a magyar sajtó kilencven százalékban baloldali-liberális, és csak tíz százalékban jobboldali, miközben a társadalomban nem ilyenek ezek az arányok.
Megelégelték a szocialisták, hogy a szabad demokraták konfliktus helyzetben rendre a koalícióból való kilépéssel fenyegetőznek. Az MSZP-ben egyre többen szorgalmazzák, hogy mostantól ők szabjanak feltételeket az SZDSZ-nek. Egyre több szocialista szemében vörös posztó az SZDSZ

Interjú

Az elmúlt hét belpolitikai eseményei közül a média az egyik legnagyobb terjedelemben Kis Jánosnak, az SZDSZ alapítójának és első elnökének, valamint Hack Péternek, a párt volt ügyvivőjének és tizenkét éven keresztül egyik legtöbbet szereplő parlamenti képviselőjének az egy időben nyilvánosságra került kilépéséről szóló hírről és annak visszhangjáról tudósított.
Az életét végigkísérte, hogy nem volt kívánatos személy Magyarországon. Ez alatt nemcsak a vészkorszakot értem, hanem a gimnázium évei alatti pressziókat, illetve azt, hogy az 56-os szerepvállalásért évekig állástalan lett. 1974-ben őrizetbe vették „A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembeni gyűlölet felkeltésére alkalmas iratok készítéséért és terjesztéséért." 2012-ben Önt újra hazaárulózzák, különösen Orbán Viktor elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a nemzetközi sajtóban megjelent véleménye miatt.
– Az első emlékem Önről egy 1998-as eseményhez kapcsolódik. A Déli pályaudvarnál tartott az MSZP egy antifasiszta tüntetést, ahol meglepett egy fiatalember felszólalása. Megkérdeztem Kiss Pétert, aki akkor ügyvezető alelnök volt, hogy ki ez a srác. Kiss azt válaszolta, hogy szép jövő előtt áll a szegedi fiú, ha végre lediplomázik. Az életrajzából úgy tűnik, hogy polgári családból származik, mégis miért és hogyan lett balos? 
"Tonhauser napjai meg vannak számlálva" – nyilatkozta minap Moldova György író, miután elolvasta az idő előtt nyugdíjazott rendőrtiszt megjelenés előtt álló könyvét. Az ötvenezres példányszámban megjelenő memoár nagy leleplezéseket sejtet, mivel a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásával foglakozik: konkrét ügyekkel, ismert és ismeretlen rendőrök, politikusok és bűnözők neveivel.
– A főváros történetének legnagyobb szabású útfelújítási programját indították, mondhatni rohamszerűen. Az elmúlt tizenöt évben miért nem volt ehhez hasonló program? Praktikusabb lett volna folyamatosan karbantartani az utakat!  Demszky Gábor: "Budapest emlékszik Orbánra" Fotó: Vörös Szilárd
Sem a Gyurcsány-csomag, sem a Reformszövetség javaslatai nem orvosolják Magyarország gazdasági bajait, mert nem a problémák gyökerével, a pénzügyi válság megoldásával foglalkoznak – vélekedett a Heteknek adott interjújában Róna Péter, aki többek között Lord Richardson angol jegybankelnök kabinetfőnöke volt. A neves közgazdász szerint alapjaiban hibás a magyar neoliberálisok dogmatikus problémakezelése, amely az említett reformcsomagok logikájában rendre visszaköszön.
Az SZDSZ nem eladó, és nem lehet megfélemlíteni – mondja Fodor Gábor a miniszterelnök sorsát eldöntő költségvetési törvényekről szóló szavazás kapcsán. A liberálisok elnöke szerint skandalum, hogy titkosszolgálati módszerekkel bele lehet avatkozni egy párt belügyeibe – a történtekre parlamenti vizsgálóbizottságnak kell magyarázatot találnia. Fotó: Somorjai László
Ugyanazok a kérdések, merőben eltérő válaszok. Egyik álláspont szerint "akárki akármit mond, siker" a kétszint? érettségi rendszer és az ehhez kapcsolódó felvételi, míg a másik oldal úgy véli, a pszichológusok forgalmát növelték meg a kiborult diákok, szülők és pedagógusok.
Megdöbbentő a hazai politikai életben, ahogy a Károli Gáspár Református Egyetem homoszexuális diákjának ügye kapcsán az egyházak autonómiáját megkérdőjelező nézetek megjelentek – állítja Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A volt egyházügyi államtitkár Magyar Bálint és Lévai Katalin közelmúltbeli megnyilatkozásaihoz kapcsolja ezt a "mentalitást".
„A győztesek viccet mesélnek, a vesztesek sajtótájékoztatót tartanak” – értékelte lapunknak Wermer András kampányszakértő Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor népszavazással kapcsolatos reakcióit. Orbán Viktor egykori kommunikációs tanácsadója szerint ugyan jól szerepelt a Fidesz a népszavazáson, de még nincs lefutva a 2010-es választás. A belpolitikai helyzetet közösen elemeztük.
Roma küldötség a sátorok ünnepén

Riport

Kedd, hajnali négy óra, nagybani zöldségpiac. Egy: ha minden reggel négykor indulnék dolgozni, pár perc alatt beérnék a munkahelyemre – dugó sehol. Kettő: a piros lámpáknál csak én állok meg, tehát, ha máskor is ilyenkor autóznék, már jó előre tudom: zöldnél sem árt az óvatosság, hátha valaki megint – ahogy ma mindenki – zöldnek nézi a pirosat. 
– A felvételi ponthatárok alakulásából milyen következtetéseket lehet levonni? Milyen tendenciákat lát?
Borókai Gábor. "Oldottabb kapcsolatra törekszem" Fotó: MTI

Fókusz

A Kádár-rendszert ma a Fidesz képviseli – állítja Fodor Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje Önállóság és kooperációs készség Fotó: S. L.
A huszonéves Anna gyerekkorától kezdve drogproblémákkal küszködött. Hosszú évek után nagy nehezen „lejött a szerről”, ám hamarosan azt vette észre magán, hogy szerelemfüggővé vált: minden gondolatát romantikus kapcsolatok kötötték le, ami miatt másodlagossá vált az élet többi területe.
Boros Imre majd\' tizenöt évvel idősebbnek látszik koránál. Talán azért, mert mozgalmas éveket tudhat maga mögött. Az antikommunista polgári kormány minisztere ugyanis megjárta az MSZMP-t, szigorúan titkos tisztként kapcsolatban állt az állampárt titkosszolgálatával, jelentős vagyonnal rendelkező vállalkozásokat hozott létre, és – politikai ellenfelei szerint – részt vett a Kisgazdapárt szétverésében. Jelenleg az MDF-frakció tagja.
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást – állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük ismert közéleti személyiségektől. Litván György történész
Interjú Szili Katalinnal, az MSZP újonnan megválasztott elnökhelyettesével  – A kongresszust értékelve, milyen hangulat alakult ki a szocialista pártban? Fogalmazódtak-e meg olyan konkrét intézkedési tervek, melyeket kormányra kerülésük esetén azonnal végrehajtanának? Azért is kérdezem ezt, mert a közvélemény-kutatások szerint az emberek döntő többsége jelenleg úgy véli, hogy az MSZP nyeri meg a választásokat. 
Interjú Répássy Róbert országgyűlési képviselővel, a Fidesz– MPP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjével, az úgynevezett Mécs-bizottság egyik ellenzéki tagjával. Répássy Róbert (Fidesz) és Mécs Imre (SZDSZ). Listavita Fotó: MTI
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást - állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük Litván György történészt, Furman Imre jogászt, Haraszti Miklós írót és Tamás Gáspár Miklós filozófust. Összeállításunk: "Nyoma sincs a szolidaritásnak"
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
– Az Önök cége a legnagyobb balatoni ingatlanfejlesztő. Miként hozzák összhangba azt, hogy a tó az ország egyik védjegye, minden magyar érzelmileg kötődik hozzá, miközben Önök – logikusan – kőkemény üzletemberek, és a gazdasági életben a racionalitásé, érzelemmentes döntéseké a terep, és leginkább a profit számít? 
Az 1956-os forradalom idei ünnepségei előrevetítik a jövő évi választások kampányhangulatát. A jobboldali pártok megemlékezéseit hallgatva ugyan felfedezhető egy mérsékelt, illetve egy radikális retorika, a kettő közötti határvonal azonban elmosódott: nem lehet tudni, meddig tart a mérsékelt, s honnan kezdődik a radikális jobboldal.
Szinte meg sem száradt a tinta Kondor Katalin rádióelnök lapunkhoz eljutatott levelén, melyben a "Dagadó ügynökbotrány – Most jön a java" cím? cikkünk rá vonatkozó részét sérelmezte, amikor is újabb ügynökbomba robbant. A szakma koronázatlan királyként ismert Molnár Gál Péter (MGP) színikritikusról, a Népszabadság emblematikus szerzőjéről derült ki, hogy szó szerint jelentős személyiség. Vagy legalábbis évtizedeken keresztül az volt.
Thomas Kleistil osztrák elnök és Jörg Haider. A két lábon járó dilemma     Fotó: MTI
Milliárdokban mérhető kár keletkezett a Paksi Atomerőm? történetének eddigi legsúlyosabb üzemzavarából. Ráadásul a "paksi atomosoknak" nem sikerült átlépniük Csernobil árnyékát, mivel az események bekövetkezése óta egyre többen bírálják az állami tulajdonú részvénytársaság kommunikációját, miszerint a közvélemény előtt bagatellizálni akarták a rendellenesség súlyosságát. 
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
Helmeczy Lászó: Egy rossz szót sem szóltam senkire    Fotó: MTI
Pozitív várakozások, csalódott szobakiadók és még csalódottabb üzlettulajdonosok. Bár vannak, akik azt mondják, hogy mesterségesen gerjesztik a válságot. Ilyen a balatoni nyár. 2004-ben 9 százalékkal csökkent a balatoni vendégek és 13 százalékkal a vendégéjszakák száma, idén – még a szezon elején – a belföldi vendégforgalom 3 százalékos emelkedésére számítottak a szakemberek.
Bujtor István:
Mégis van közös nevezője a radikális jobb- és baloldalnak, a történészeknek, sőt a parlamenti képviselőknek is. Abban ugyanis mindannyian egyetértenek, hogy a 21. század küszöbén szinte lehetetlen meghatározni, van–e még Magyarországon munkásosztály, és ha igen, kik tartoznak bele.
Miután a hét elején nem tisztázódott, történt-e valójában titkos, törvénytelen adatgyűjtés fideszes politikusok és családtagjaik körül, az MSZP elnöke levélben fordult a legfőbb ügyészhez: rendeljen el vizsgálatot az ügyben. Horn Gyula szerint: ,,Az ügy súlya, a törvénysértés gyanúja és a közvéleményben érzékelhető jelentős visszhang indokolja, hogy a kormánytól független ügyészség a törvény felhatalmazása alapján végezze el a tényfeltárást, annak alapján tegye meg a szükségessé váló jogi lépéseket, és adjon hiteles t
Kormányátalakítás és esetleges pártvezetés-átalakítás. Vélhetően a Fideszre nézve kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatok sarkallják Orbán Viktort és tanácsadóit a változtatásokra. "A győztes csapaton ne változtass" elve ugyanis, úgy tűnik, tovább nem alkalmazható, hisz a csapat éppen vesztésre áll. Mindenesetre mintha zavar lenne a koalíció működésében, illetve az eddig monolitikusnak tűnő Fidesz-vezetésben.
– Lefogadnám, hogy már torkig van a Demszky Gábor javára történo visszalépést firtató kérdésekkel.– Szerencsére egyre kevesebben kérdezik, és ilyenkor minden alkalommal elmondom, és Önöknek is elmondom: nem fogok visszalépni, és a pártom sem fog visszaléptetni.– Mégis, miért "indítottak így rá" Demszky Gáborra? Egyrészt már háromszor nyert a szocialista jelöltek segítségével, másrészt, ha úgy vesszük, o most az MSZP-nek is fopolgármestere, hiszen közösen kormányozták a fovárosi koalíciót.
„Óriási presztízsveszteséggel jár, hogy uniós tagországként újra könyörögni kellett az IMF-nek hitelért, ráadásul olyan általunk korábban fejletlennek tartott országokkal kerültünk egy sorba, mint Pakisztán és Ukrajna. Ez következménye az évek óta tartó felelőtlen politizálásnak” – nyilatkozta lapunknak Holtzer Péter közgazdász, Ðaz Oriens pénzügyi tanácsadó cég egyik tulajdonosa.

Háttér

– Mennyire nehéz élő és mai napig alkotó emberről könyvet írni, hiszen ha túl lojális hangvétel? a könyv, akkor szervilizmussal lehet vádolni, ha pedig karcos és kritikus, akkor éppen a "témát", a "könyvalanyt" sérti?
Orbán Viktor sikerének titka, hogy a saját személye körül hozott létre egy jobboldali identitásközösséget – vélte lapunknak adott interjújában Wéber Attila, akinek a közel­múltban jelent meg könyve Metamorfózisok – A magyar jobboldal két évtizede címmel. A szociológussal arról beszélgettünk, hogy „komcsi gyerekek” voltak-e a Fidesz alapítói; miért szorult háttérbe Áder János; illetve hogy miért gondolhatja Orbán Viktor, hogy a vakmerőség nyerő stratégia.
„Mint a tizedik emeletről kilépni” – jellemezte lapunknak az SZDSZ egyik ügyvivője, hogy szerinte milyen következménnyel járna, ha a liberálisok felbontanák a koalíciót. Ennek ellenére találkoztunk olyan szabad demokrata vezetővel, aki szerint érdemes lenne legalább elgondolkodni a kilépésen, mivel mind a koalíció, mind a párt helyzete drámai.
Titkos találkahelye lenne a terroristáknak Budapest? Egy spanyol lap angol forrásokra hivatkozva ezt állítja. A magyar illetékesek ellentmondásos körülmények között ugyan, de végül blöffnek titulálták az állítást. Az viszont tény, hogy évtizedekkel ezelőtt Budapest már otthont adott egy terrorista szörnynek. Az El Mundo nev?
"A hozzánk érkező panaszok nagyobb hányada szól diszkriminációról, mint korábban. Egy új diszkriminációellenes törvény tenne különbséget a szankciók között: olyan következményrendszert jelentene, amelyik a súlyának megfelelően reagálna az elkövetett cselekményre" – nyilatkozta a Heteknek Kaltenbach Jenő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, aki a közelmúltban törvénytervezetet dolgozott ki a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről.
A Zuschlag-ügyre adott hétpontos miniszterelnöki „tisztasági csomag” terve akár össznépi szinten is üdvözölhető lenne, ám kérdéses, hogy a politikai elit megtisztításáért érdemi lépésekre képes politikai elit mennyire lesz motivált a konkrét törvények meghozatalában.
„Ha egy politikus »fent« van, akkor azért kell szövetségeket építenie, hogy ott tudjon maradni. Ha »lent« van, akkor azért, hogy képes legyen felemelkedni. Köztes állapot pedig nincs” – ezt tartják az MSZP-frakcióban Kiss Péter kancelláriaminiszter politikai ars poeticájának. A politikus szisztematikus szövetségépítő, lehetőség szerint konfliktuskezelő magatartásáról legendák keringenek a pártban. Portré Kiss Péterről.

Üzlet

Kormánypárti nyilatkozatokat elemezve és az IMF-nek küldött levél tartalmát ismerő forrásaink véleményét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is az időt húzza a hitel-megállapodás kapcsán.

Szabadidő

– Miben hozott újat a könnyűzenében a rock and roll, a m?faj "kitalálói", a Bill Haley\'s Comets zenészei miben forradalmasították a zenei életet? – kérdeztük Paszinger Zoltánt, az együttes magyar turnéjának szervezőjét. A Comets 1955-ben, fönt középen Bill Haley

Oldalak