Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

A rendszerváltás utáni magyar politikai életben először fordult elő, hogy három hét kormányzás után a miniszterelnök maga beszéljen arról, hogy amennyiben megrendült a belé vetett bizalom, távozik posztjáról. A megingást a Magyar Nemzet keddi cikke okozta, amely egy olyan dokumentumot közölt, miszerint Medgyessy Péter a rendszerváltás előtt együttműködött a kémelhárítással.
Többek között a politikai apátiának köszönhető, hogy viharos, vitákkal telt hónapok után is töretlen a Fidesz népszerűsége. A kormányzópártnak előnyt jelent ugyanis, hogy a magyarok többsége nem is vár jelentős fordulatot az Orbán vezette kabinettől az életminőségét illetően – derült ki a Policy Agenda elemző cég szakértőivel, Krausz Péterrel és Kiss Ambrussal készült interjúnkból.
Igaza lett a Fidesz egyik vezető politikusának, aki három hete egy szűk körű háttér­beszél­getésen azt mondta, hogy szerinte a Kúria dodonai, azaz fordulatot nem hozó döntést fog hozni a devizahitelek ügyében.
Az MSZP egyre jobban kezdi elveszteni komoly kormánypárti arculatát, mivel az elmúlt napokban leginkább egy kocsmai alkudozáshoz hasonló tárgyalásfolya-matba sikerült belelavíroznia magát a párt elitjének. Bár az egyezkedő felek mindegyike azt állítja, hogy a magyar baloldalt akarják megmenteni a csúfos választási vereségtől, kívülről nézve mégis szimpla hatalmi harcnak tűnnek a szocialisták között zajló folyamatok.
Ahogy közeledik az MSZP tisztújító kongresszusa, úgy növekszik a feszültség a kormánypárt sorai között. Az aggódók szerint egyre inkább a zárt ajtók mögötti paktumok és erőcsoportok közötti alkuk határozzák meg a várható eredményt. Közben a legfrissebb felmérések szerint a Fidesz népszerűségi indexe 68 százalékra ugrott, míg az MSZP-é 21 százalékra zuhant.
Szabaddemokrata politikusok szerint a szocialista párt retteg a volt politikai rendőrség iratainak nyilvánosságra kerülésétől.
A politikai közép felé húzódik és versenyképesebb PR-t akar használni az MSZP. Legalábbis ez a következtetés vonható le a legutóbbi kongresszus alapján. Az elsőt jelzi Medgyessy Péter, a már véglegesített miniszterelnök-jelölt bejelentése, miszerint "a nemzeti közép kormányát" kívánja létrehozni.
Négy éve diadalittas szocialisták és letört fideszesek gyülekeztek az Országgyűlés alakuló ülése előtt. A parlamenti ciklus utolsó ülésnapja pedig hatalomba készülő jobboldaliakat, és letört, rezignált baloldali politikusokat talált. Utóbbiak közül sokan biztosan nem lesznek tagjai a következő T. Háznak – és nem önszántukból.
Minden idők legunalmasabb kongresszusa – értékelte lapunknak egy "mezei" választmányi tag az MSZP legutóbbi kongresszusát. S annyiban igaza is volt, hogy tét csak egy-két poszt esetében, és izgalom csak a párt felső köreiben volt némileg tapasztalható. Összegezve: lényegi változás nem történt. Konfrontációt csak Jánosi Györgytől, erős kritikát pedig Horn Gyulától hallhattunk. A választmányi tagoknak a folyosói beszélgetések során mindenkiről volt egy "kis rossz szavuk".
Kádár János miatt nem lehet Magyarországon értelmes reformokat végrehajtani, vagy azért, mert olyan a kormány, mint egy orosztanár? Interjú Bozóki András politológusprofesszorral. Bozóki András hiányolja a kristálytiszta víziót
Az elmúlt napokban befektetési bankárokkal, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány tagjaival, prominens szocialista politikusokkal beszélgettünk arról, hogy a 2008-as IMF-hitelfelvétel, illetve a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet között mi a hasonlóság. Egy ilyen hitelhez milyen „nagyállami", azaz német, francia vagy brit, netán olasz politikai segítség kell, azaz mi múlik vagy múlhat Angela Merkelen vagy Nicolas Sarkozyn, esetleg José Manuel Barrosón.
Egyre kínosabb a magyar kormánypárt és a legnagyobb magyar televíziós csatorna háborúja, mert a közvélemény számára sulykolt érvek valószínűleg nem a csata valós indokát jelenítik meg. A héten L.
Anarchista, kommunista, rasszista, extremista és ehhez hasonló nem túl hízelgő jelzőkkel minősítette a Jobbik vezetését Pősze Lajos, akit hétfőn zártak ki a frakcióból. Az egykor az MDF-ben politizáló Pősze a párt programjának egyik írója volt, távozásával a Jobbikon belüli mérsékeltek száma csökkent.
Nyilvánosságra hozta a Fidesz, hogy kiket indít a 106 egyéni körzetben a jövő évi választáson. A listán alig található új politikus, nő pedig még kevesebb. A jelöltekből úgy tűnik, hogy a kormánypárt elsősorban nem a személyek kvalitásában és színességében bízik, hanem a Fidesz-logóban, abban, hogy az általános pártszimpátia elég lehet győzelemhez.
Bár három jelölt is megpróbálja elhódítani a liberális pártelnöki széket, mégis úgy tűnik, hogy súlyos, gyakorlatilag megoldhatatlan vezetési válsággal küzd az SZDSZ.
Számos meglepetéssel teljes a pártok európai parlamenti választásokra készült listája. A júniusban tartandó voksolás sajátossága, hogy Európában általában mindig a regnáló kormányok ellen szavaznak a polgárok. Az MSZP éppen ezért igyekszik csökkenteni a várható fiaskó súlyát, míg a Fideszben azon vitáznak, hogy egy felfokozott, nagy részvételi arányra ösztönző heves kampány ártana-e a pártnak. Az MDF pedig könnyen végleg baloldali párttá válhat.
Jobb lenne, ha a különböző felekezetek a híveik adományából finanszíroznák a hitéletüket – ebben foglalható össze az SZDSZ új egyház-finanszírozási koncepciója, melyet Demszky Gábor főpolgármester, a szabaddemokraták európai parlamenti listavezetője ismertetett a párt hétvégi sajtótájékoztatóján.
Egyre furcsább és ellentmondásosabb a választási kampány eszköztára: vitával, érvekkel és programok összevetésével nem lehet találkozni, miközben mintha egy „láthatatlan kéz” szervezné a háttérben, hogy bilincs csattanjon politikai szereplők kezén, házkutatások híreitől legyen hangos a sajtó.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy Fodor Gábor megválasztásával konzer­vá­lódik a jelenlegi helyzet az MSZP és az SZDSZ között: nem kötik újra a koalíciót, és miniszterelnök-cserére sem lehet számítani. Ennek többek között az az oka, hogy Fodor a vártnál kisebb arányban, mindössze két szavazattal győzött az SZDSZ elnök­választásán. Fotó: Vörös Szilárd
–Az elmúlt hetek központi témája az új ügynöktörvény vitája. Ön miként vélekedik erről a kérdésről? 
Tocsik-per, Várhegyi-per, metróper. Néhány nagy port kavart ügy a közelmúltból, melyek közös jellemzője, hogy tárgyalásaik különböző szakaszában egymással szöges ellentétben álló ítéletek születtek.
Ha most sikerül törvényekkel korlátozni az állam ciklikus túlköltekezését – ezt a célt szolgálja a parlament elé került közpénzügyi törvény – az jelentős előrelépést jelent, bár ezzel még nem jön el a Kánaán – nyilatkozta lapunknak Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint öt-nyolc „erősen kézben tartott, fegyelmezett” évnek is el kell telnie, hogy Magyarországon „jó világ” legyen.
A Magyar Nemzeti Bank 35-36 milliárd euró devizatartalékkal rendelkezik, ami - árfolyamtól függően - mintegy 10 ezer milliárd forintnyi va­gyont jelent. Az államadósság 20-22 ezer milliárd forint, tehát azt gondolhatnánk, hogy egyszeri művelettel a devizatartalékból simán lehetne csökkenteni az adósságot. Sőt, akár IMF-hitel helyett innen csíphetnénk le a folyó kiadásokra. Ha mintegy 5 milliárd euró hitelt kell idén megújítani, akkor elég lenne átcsoportosítani a tartalékból.
Medgyessy Péter végre az ország vezetőjeként teszi a dolgát – fogalmazott a Heteknek az utóbbi napok miniszterelnöki aktivitásával kapcsolatban Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Medgyessy három javaslata – a nép által választott köztársasági elnök, a parlament létszámának radikális csökkentése és a négy párt közös listája az európai parlamenti választásokra – kétféle olvasatban is értelmezhető: amennyiben komolyan gondolja, a rendszerváltás óta legnagyobb közjogi változásokat idézheti elő általuk.
Botrányos, hogy nem került megválasztásra az adatvédelmi biztos. Ezt mondja mindkét nagy párt az ombudsman-választás után éppen a másik taktikájára. Szájer József a szocialistákra, Vastagh Pál a fiataldemokratákra. A nagy purparlé közepette azonban alig esik szó arról, hogy a két nemzetközileg elismert, népszerű jogvédőt – pestiesen szólva – "lapátra tették". 
Bár sokan felszínességéért és túlzott általánosságáért bírálják a Fidesz programját, mégis kirajzolódik belőle, hogy a párt vezetői mérsékelt, neokonzervatív jellegű politikát szándékoznak folytatni kormányra kerülésük után. A szocialistákkal szemben nem a nyugdíjasok és a lecsúszott társadalmi rétegek, hanem inkább a középosztály, illetve a vállalkozók támogatására helyezik a hangsúlyt.
Gulyás Márton, a Krétakör alternatív színház ügyvezetője Markó Iván balettművész (képünkön) előadásának végén a Pesti Magyar Színházban egy hangosbeszélővel szakította meg az ovációt.
A Fidesz-kormány kibővíti a köztársasági elnök jogköreit, mandátumát nyolc évre meghosszabbítja, majd Orbán Viktor elfoglalja az elnöki széket, a kormányt pedig valamelyik párttársa vezeti tovább. A Fidesz kétharmados választási győzelme esetén ez a forgatókönyv sem elképzelhetetlen. Bár a pártban jelenleg a gazdasági témák vannak előtérben, Stumpf István ex-kancelláriaminiszter egy interjúban egyértelművé tette, hogy erőteljes közjogi reformokat is szükségesnek lát.
Interjú Bánk Attilával, az FKgP frakcióvezetőjével Bánk Attila    Fotó: Vörös Szilárd
Annak kormánypárti körökben kiemelten örülnek, hogy nem kapott nagyobb publicitást, hogy Nyirő József székelyföldi újratemetési kísérleténél jelen volt egy kormánytag, jelesül Szőcs Géza kulturális államtitkár is. Hisz azt a kormányzati magyarázkodást, hogy csupán kegyeleti aktus volt a megemlékezés, éppen a Fidesz egyik vezetőjének, Kövér Lászlónak és a kormány egyik tagjának, az azóta más okból lemondott Szőcs Gézának a jelenléte teszi bizonytalanná.
A konszolidáció reményét, béremeléseket és egy jelentős adócsökkentés ígéretét tartalmazza a Fidesz új, Erős Magyarország nevet viselő pártprogramja. Mivel kevés ígéretet számszerűsítettek, így valójában nem lehet pontosan kiszámolni, hogy mennyivel dobná meg a költségvetés kiadási oldalát, ha mindent szó szerint be is tartanának. Navracsics Tibor frakcióvezető által jegyzett dokumentumban a Fidesz definiálja önmagát, miszerint „az új jobboldal nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális”.
Interjú Demeter Ervin országgyűlési képviselővel, az Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterével Demeter Ervin Fotó: MTI
Ellenzéki pártok és mozgalmak a hétfői tüntetést sikertörténetnek értékelik, mellyel erőt mutattak Orbán Viktor lehengerlő stílusú kormányzásával szemben. Számít ez? A 2012-es évet politikai szempontból bármilyen mértékben is meghatározhatja ez a rendezvény?
Nemzetközi szinten csődöt mondott az amúgy magyar környezetben évek óta hatékonyan működő Fidesz-kommunikáció. Az ünnepek alatt példátlan kritikák érték Magyarországot elsősorban a médiatörvény miatt, amely olyan szimbolikus üggyé vált, hogy arra a nyugati sajtó ízlése szerint még a különadók ügyét, a demokratikus ellensúlyok kiiktatását is rá tudta fűzni. Emberemlékezet óta nem érte Magyarországot a civilizált, demokratikus világ sajtójából olyan éles kritika, mint az elmúlt három hétben.
Egy volt magas rangú rendőrtiszt szerint politikai megrendelésre követhetik el a roma-gyilkosságokat, hogy így destabilizálják az ország közbiz-tonságát, politikai közéletét. Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter az üggyel kapcsolatban annyit mondott lapunknak, hogy ez „már a legalja lenne”, ezt nem tudja elképzelni.
Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.
Az atv.hu értesülése szerint „Magyarországért, a köztársaságért” címmel országértékelő beszédet tart Gyurcsány Ferenc március 19-én, pénteken az általa két éve életre hívott Magyar Demokratikus Charta nyilvános rendezvényén. A Magyar Demokratikus Charta azért ekkor tartja ezt a nyilvános rendezvényt, mert 1944-ben ezen a napon lépték át a német csapatok Magyarország határát.
Lapértesülések szerint a múlt héten Orbán Viktor beszélt a regisztráció lefújása előtt a párt választójoggal foglalkozó szakpolitikusaival, akik meggyőzték, hogy nem érdemes harcolni a regisztrációért. Ön ezek között a szakértők között volt? Mivel győzték meg a miniszterelnököt?
– A napokban jelenik meg Antalltól Orbánig cím? könyve. Mi indította, hogy könyvet írjon az elmúlt 15 évről?– Nézze, a könyvírásra engem ösztönző barátaim azt állították, hogy nekem kötelességem "élő történelemként" tanúságtételt tennem a rendszerváltást követő eseményekről. Talán szerénytelenség 
"Nagy lépés, méghozzá előre" – fogalmazott lapunknak Fodor Gábor szabad demokrata képviselő annak kapcsán, hogy kialakulni látszik az ügynöktörvény végső formája, és a nyilvánosságpárti félelmek ellenére várhatóan nem egy újabb kilúgozott törvényt fogadnak el a képviselők.
Nem túl heves, de azért csata zajlik a két kormánypárt között az úgynevezett ügynöktörvény kapcsán. A nézeteltérés lényege, hogy az SZDSZ szerint az MSZP felpuhítaná az eredeti törvényjavaslatot.
A Political Capital szerint a Fidesz másfélmillió támogatót vesztett a kormányzása alatt. Kihívást jelent ez a párt vezetésének?
Felháborodással fogadták az építőipari cégek vezetői azt a hivatalosan nem megerősített hírt, miszerint a kormány 7, azaz hét évre (!)  visszamenőlegesen adót vetne ki útépítő cégekre. A hír amiatt is érdekes, mert az elmúlt négy évben a Fidesz holdudvarához tartozó Simicska Lajos vezette Közgép-csoport vitte a pálmát ezen a területen.
Míg 2006-ban a Gyurcsány Ferenc által bejelentett 1000-1300 milliárdos megszorításokra lángba borult Budapest, addig Bajnai Gordon hasonló mértékű kiadáscsökkentését meglepő nyugalommal, jelentősebb sztrájk nélkül és tüntetésmentesen fogadták a magyarok. Mindkét miniszterelnököt közelebbről ismerő forrásaink szerint ennek többek között oka a két politikus közötti karakterbeli különbség, az IMF-hitel kényszere és a Fidesz reakciója is.
„Körülbelül húsz százalékkal kell több szavazatot szereznie a Fidesznek, mint az MSZP-nek, hogy kétharmados többséget tudjanak szerezni a parlamentben. A jelenlegi mérések szerint ez simán megvolna, ennek ellenére nagyon nehezen képzelhető el ez a forgatókönyv” – nyilatkozta a Heteknek Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója. Márciusban egyébként az intézet szerint a teljes népesség 43 százaléka szavazott volna a Fideszre és 16 százaléka az MSZP-re.
A Horn-kormány idején csaknem háromnegyedes többségben kormányzó, jelenleg kispárttá töpörödő szocialisták a „túlhatalom” fogalmával riogatják választóikat a Fidesz kétharmados többsége láttán, miközben a kormányzásra készülő jobboldali erő kényszerű ígéreteket tesz az önmérsékletre. Nyilatkozataikból – egyelőre legalábbis – úgy tűnik, hogy nem középkori feudális államot akarnak építeni, hanem a meglevő demokráciát modernizálni.
Közel hét százalékkal esett vissza a hazai ipari termelés. A csökkenés mögött elsősorban az elektronikai termékek gyártásának a visszaesése áll, amelyet a Mercedes gyár beindulása sem volt képes ellensúlyozni. Róna Péter közgazdász szerint egyre jobban látszik, hogy kimerült az a modell, miszerint Magyarország lesz Európa olcsó összeszerelő üzeme. 
A kormány 300-400 ezer hektár állami föld értékesítésére készül, amely 1 millió forintos hektáronkénti árral számolva 300-400 milliárd forintos bevételt jelentene a költségvetésnek. Igaz, az európai 8 millió forintos hektáronkénti átlagértékkel számítva több ezermilliárdos vagyonról beszélhetünk.
„A kisebbségi kormányzás bizonytalansága ellenére a miniszterelnök pozíciója az utóbbi hetekben megerősödött” – állítják egybehangzóan egymástól független szocialista forrásaink. Sőt, úgy tűnik, mintha Gyurcsány Ferenc helyzetét az SZDSZ kormányból való kilépése is inkább erősítette volna. Fotó: Somorjai László
Interjú Horn Gyulával, a Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) elnökével, volt miniszterelnökkel Horn Gyula a Pilvaxban. "Nagyon sok embert félemlítenek meg"    Fotó: Somorjai
Július 17-én kezdődnek meg a hivatalos tárgyalások a kormányváltás után kipaterolt Nemzetközi Valutaalappal a nemzetközi hitel­szerződésről. A magyar kormány hosszas huzavonát követően kapott időpontot, miután az Országgyűlés elfogadta a jegybanktörvény módosítását. Vezető közgazdászok között tartja magát az a nézet, hogy Orbán valójában nem is akar IMF-szerződést, csak akkor, ha a ked­vezőtlen gazdasági folyamatok miatt elkerül­hetetlen.
A magyar közgazdász elit azon töri a fejét, hogy Orbán Viktor anekdotás, példázatokkal teli évértékelő beszéde – amelynek központi üzenete az volt, hogy sorsfordító idők vannak, a „lavinaomlást kell megakadályozni” – azt jelenti-e, hogy a miniszterelnök visszatér a nemzetközi tőkepiacok számára megfelelő gazdaságpolitikához, vagy sem. Ha igen, akkor a beszéd a lakosságnak szólt, felkészítve őket a megszorításokra. Bár az elmúlt kilenc hónapban már többször hitték ugyanezt, Orbán Viktor rácáfolt a várakozásokra.
Nem szokványos hatalomváltásra készülnek a Fideszben. Az MSZP a várakozásoknál is rosszabbul áll, a jelenlegi állapotában nem jelent ellensúlyt, miközben Orbán Viktornak nem kell gesztusokat tennie a jobboldalon senkinek, egy erőcsoporttal sem kell kiegyeznie. Információink szerint a nyár azzal telt, hogy elkezdődtek a helyezkedések a Fideszben, de az új kormánynévsor csak egy helyütt található: a pártelnök fejében.

Interjú

Az MSZP a mai napig adós a múlt tisztességes elemzésével – állítja lapunknak adott interjújában az idén hetvenöt éves Gadó György. Az egykori szabaddemokrata képviselő szerint a Fidesz hiába tesz gesztusokat a zsidóságnak, ha Orbán a szélsőjobb embereivel trafikál, és elfogadja támogatásukat. 
– Ha az MSZP vagy a kormány kihátrálna az ügynökügyből, a szocialista párt támogatottsága akár 15 százalékig zsugorodhatna. 
Interjú Csintalan Sándor szocialista politikussal Formába lendül-e még?    Fotó: MTI
Interjú Tamás Pál szociológussal, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatójával Tamás Pál. "A húszévesek zöme már nem a Fidesz mögé áll" Fotó: Vörös Szilárd
A kultúra fontosságát ugyanúgy el kell adni, mint a mosó­­port. Nálunk is volt Öveges professzor, Hegedűs Géza. A nagy nép­szerűsítők közönséget toboroznának az olvasáshoz.
„Nekem valójában esélyt sem adtak, hogy a politikai programomat megvalósítsam”– így értékeli Fodor Gábor a pártelnöksége időszakát. Az SZDSZ leköszönő elnökével arról beszélgettünk, hogy közel húsz év után miért hagyja ott a parlamentet.
Sem a Gyurcsány-csomag, sem a Reformszövetség javaslatai nem orvosolják Magyarország gazdasági bajait, mert nem a problémák gyökerével, a pénzügyi válság megoldásával foglalkoznak – vélekedett a Heteknek adott interjújában Róna Péter, aki többek között Lord Richardson angol jegybankelnök kabinetfőnöke volt. A neves közgazdász szerint alapjaiban hibás a magyar neoliberálisok dogmatikus problémakezelése, amely az említett reformcsomagok logikájában rendre visszaköszön.
Megdöbbentő a hazai politikai életben, ahogy a Károli Gáspár Református Egyetem homoszexuális diákjának ügye kapcsán az egyházak autonómiáját megkérdőjelező nézetek megjelentek – állítja Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A volt egyházügyi államtitkár Magyar Bálint és Lévai Katalin közelmúltbeli megnyilatkozásaihoz kapcsolja ezt a "mentalitást".
– állítja Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója Tamás Pál. A nyolcvanas években kialakult a történelmi egyházvezetés és a politikai elit szövetsége    Fotó: Somorjai
Roma küldötség a sátorok ünnepén
Az Élet és Irodalomban 1998 és 2000 között olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek rácáfoltak a lap irodalmi jellegére. A gazdasági és banki ügyeket feltáró szerzőpáros, Vajda Éva és Ószabó Attila ugyanis ennél a lapnál találtak fogadókészséget oknyomozó cikkeikhez. Nevük számos, szakmailag úttörő munkát felvállaló cikk után a "Fiúk a bányában" cím? cikksorozatot követő kormány kontra ÉS perek révén vált szélesebb körben ismertté.
Milyen éve volt az idei? – Nagyon kemény. Két könyvet is írtam, a könyvhétre jelent meg az Egy csecsemő emlékiratai, a napokban pedig a Vigasztalások folytatása, a Lehetőségek könyve.

Sport

London legrégebbi, nagy múltú és patináns csapatához, a Fulhamhez igazol Gera Zoltán. A magyar válogatott csapatkapitánya többek között azért is döntött a csapat ajánlata mellett, mert az amúgy világhírű edzője többször kifejezte: nagyon számít Zoltán játékára.
A politikusok és politikacsinálók között a dél-európai technikás futball a menő. Legalábbis ez derült ki nem reprezentatív felmérésünkből, hisz az általunk megkérdezett közéleti szereplők a spanyol vagy az olasz válogatottat részesítették előnyben.

Üzlet

Bár lehet racionális magyarázatokat találni arra, hogy miért számítanak kedvezőnek (más adófajtákhoz képest) a kormány által bevezetendő új adók, mégis leginkáb a kockázatokról lehet keveset hallani a kormánypárti politikusoktól.
– A kettős népszavazás óta a Fidesz felhagyott az ideológiai kérdések mentén zajló politizálással, helyette a gazdasági kérdésekre teszi a hangsúlyt. A közvélemény-kutatások szerint viszont éppen ebben az időszakban jött fel Önökre az MSZP. Változtatnak a politikájukon?
Varga Mihály kérésére elhalasztotta a Fidesz-frakció a jegybanktörvény változtatásáról szóló módosítások végszavazását, mert nemzetközi szervezetek elfogadhatatlannak tartották egy passzusát. A visszakozás indoka egyszerű volt: a kormány el akarta kerülni, hogy újabb forintválság robbanjon ki, hiszen ismét 310 forint felé közeledett az euró árfolyama.
A mintegy tízmilliárd forint évi forgalmat bonyolító Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány (MNÜA) hét kurátora az alapítvány elnökének fejét követeli. Pedig Karácsony Mihály elnöklete alatt az üdülési csekkek forgalma megötszöröződött, és míg 2002-ben ötezer, idén már százezer szociálisan rászorultat támogattak. A többnyire szakszervezeti szférából érkező kurátorok vádja, hogy Karácsony autoriter vezető.  A történet a sokat vitatott egykori szakszervezeti vagyon utóéletéről szól.
Államcsőd, bankbetétek államosítása, kilépés az unióból. Csak néhány kifejezés az elmúlt napok közéletéből, ami azt mutatja, hogy milyen elképesztő közhangulat alakult ki Magyarországon. A jobboldali vélemények szerint azért történik mindez, mert a kormány véget vetett annak, hogy a nemzetközi vállalatok kiszívják a pénzt Magyar­országról. Így a nemzetközi kritikák mögött nemzeti - francia, német és amerikai - lobbiérdekek húzódnak.

Fókusz

Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást – állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük ismert közéleti személyiségektől. Litván György történész
Boros Imre majd\' tizenöt évvel idősebbnek látszik koránál. Talán azért, mert mozgalmas éveket tudhat maga mögött. Az antikommunista polgári kormány minisztere ugyanis megjárta az MSZMP-t, szigorúan titkos tisztként kapcsolatban állt az állampárt titkosszolgálatával, jelentős vagyonnal rendelkező vállalkozásokat hozott létre, és – politikai ellenfelei szerint – részt vett a Kisgazdapárt szétverésében. Jelenleg az MDF-frakció tagja.
Interjú Görgey Gábor íróval Görgey Gábor    Fotó: MTI
Tíz évvel a rendszerváltás után eltorzultak a demokrácia alapértékei, amelyek legitimálták és ösztönözték a rendszerváltást - állítják sokan. Valóban van ok az aggodalomra vagy csupán az érdekeit féltő csoportok által felnagyított egyes jelenségek rontják az utóbbi időben a társadalmi közérzetet? – kérdeztük Litván György történészt, Furman Imre jogászt, Haraszti Miklós írót és Tamás Gáspár Miklós filozófust. Összeállításunk: "Nyoma sincs a szolidaritásnak"
Interjú Répássy Róbert országgyűlési képviselővel, a Fidesz– MPP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjével, az úgynevezett Mécs-bizottság egyik ellenzéki tagjával. Répássy Róbert (Fidesz) és Mécs Imre (SZDSZ). Listavita Fotó: MTI
Bár az MSZP nem támogatja a könny? drogok legalizálását, kampányában mégis a bulihangulatra épít. A pártelnök szerint a szocialisták határozott kampányt folytatnak, de nem fogják átlépni a durvaság határát. Hiller István: "Az MSZP határozott kampányt visz" Fotó: Vörös Szilárd
"Gyurcsány kétszer is nekirugaszkodott, de talán ráébredt, vagy meggyőzték, hogy ne erőltesse" – mondja Varga László az ügynöktörvény megszületésének esélyeivel kapcsolatban. A történész szerint a különböző listák megjelenése azt jelenti, hogy az állambiztonsági rendszert működtetők egy részének további védettsége fejében szabad prédává válik az ügynökök többsége. Miközben a valódi "titkokat" továbbra is az államtitok homálya fedi.
Milliárdokban mérhető kár keletkezett a Paksi Atomerőm? történetének eddigi legsúlyosabb üzemzavarából. Ráadásul a "paksi atomosoknak" nem sikerült átlépniük Csernobil árnyékát, mivel az események bekövetkezése óta egyre többen bírálják az állami tulajdonú részvénytársaság kommunikációját, miszerint a közvélemény előtt bagatellizálni akarták a rendellenesség súlyosságát. 
Thomas Kleistil osztrák elnök és Jörg Haider. A két lábon járó dilemma     Fotó: MTI
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
„Attól tartok, tartós stagnálásközeli állapotba kerül a világgazdaság, ami súlyos válságot jelent. Ám mégsem olyan típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletről. Legalábbis remélem” – nyilatkozta a Heteknek Bod Péter Ákos. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év végéig erős lesz a forint.
Mégis van közös nevezője a radikális jobb- és baloldalnak, a történészeknek, sőt a parlamenti képviselőknek is. Abban ugyanis mindannyian egyetértenek, hogy a 21. század küszöbén szinte lehetetlen meghatározni, van–e még Magyarországon munkásosztály, és ha igen, kik tartoznak bele.
Nem volt könnyű dolguk idén a Time magazin újságíróinak az Év embere választásakor. A címlapot Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta, mögötte sorrendben Al Gore Nobel-díjas volt amerikai alelnök, J.K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerzője, Hu Jin-Tao kínai elnök és David Petraeus iraki amerikai parancsnok végzett. Közben Tony Blair és Jacqes Chirac elköszönt, Fidel Castro és Oszama bin Laden azonban 2007-et is túlélte.
Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó.
Vezekel Gusztos? Akár nyilvános bűnbánatnak is felfogható nyilatkozatot adott lapunknak a liberális politikus. Ő az a szabaddemokrata képviselő, akinek sikerült az SZDSZ-szel szembeni egységfrontba tömöríteni a honi egyházakat. Gusztos bocsánatot kér, pontosít és magyaráz. Gusztos Péter. Az önfinanszírozó egyházmodell híve Fotó: MTI
"Olyan ez, mint az amerikai filmekben: két autó padlógázzal száguld egymás felé, és a sofőrök remélik, hogy a másik kapja el előbb a kormányt. Sajnos, olykor totálkár az eredmény" – mondta lapunknak egy "Szili Katalin-párti" szocialista politikus, aki szerint még az is előfordulhat, hogy a hétvégi jelölőkongresszus a pártvezetés kritikájaként átalakul tisztújító kongresszussá. Ez Hiller István pártelnök meglepő és gyors bukását jelenthetné.
2–0-ás vezetésnél mezőnyfölényük ellenére a piros szegfűsök edzője a huszadik percben lecserélte három játékosát és – váratlan megoldásként – több befutott sztárt a kispadon hagyva tehetségesnek tartott újoncokat küldött a pályára. A drukkerek és a szakírók véleménye megoszlik arról, hogy milyen lesz a meccs folytatása, hiszen az ellenfél egy korábbi mecscsen már vert helyzetből megfordította az állást.
"Akkor éreztem először, hogy a hatalom félelmetes tud lenni"    Fotó: S. L.
– Lefogadnám, hogy már torkig van a Demszky Gábor javára történo visszalépést firtató kérdésekkel.– Szerencsére egyre kevesebben kérdezik, és ilyenkor minden alkalommal elmondom, és Önöknek is elmondom: nem fogok visszalépni, és a pártom sem fog visszaléptetni.– Mégis, miért "indítottak így rá" Demszky Gáborra? Egyrészt már háromszor nyert a szocialista jelöltek segítségével, másrészt, ha úgy vesszük, o most az MSZP-nek is fopolgármestere, hiszen közösen kormányozták a fovárosi koalíciót.
Miután a hét elején nem tisztázódott, történt-e valójában titkos, törvénytelen adatgyűjtés fideszes politikusok és családtagjaik körül, az MSZP elnöke levélben fordult a legfőbb ügyészhez: rendeljen el vizsgálatot az ügyben. Horn Gyula szerint: ,,Az ügy súlya, a törvénysértés gyanúja és a közvéleményben érzékelhető jelentős visszhang indokolja, hogy a kormánytól független ügyészség a törvény felhatalmazása alapján végezze el a tényfeltárást, annak alapján tegye meg a szükségessé váló jogi lépéseket, és adjon hiteles t
Cenzúratestület – egy lapunknak nyilatkozó médiajogász szerint ez válna az Országos Rádió  és Televízió Testületből (ORTT), ha a T. Ház elfogadná a médiatörvény módosító tervezetét. Szakértők szerint rendezni kellene a közmédiumok finanszírozási helyzetét, hogy ne az aktuális kormányoldal jó szándékán múljon, csődbe megy-e az adott közmédium, vagy sem. Ki kellene iktatni az intézményesített politikai befolyást is.

Riport

– A felvételi ponthatárok alakulásából milyen következtetéseket lehet levonni? Milyen tendenciákat lát?
Borókai Gábor. "Oldottabb kapcsolatra törekszem" Fotó: MTI

Háttér

– Mennyire nehéz élő és mai napig alkotó emberről könyvet írni, hiszen ha túl lojális hangvétel? a könyv, akkor szervilizmussal lehet vádolni, ha pedig karcos és kritikus, akkor éppen a "témát", a "könyvalanyt" sérti?
Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy az idei felvételi eredmények az oktatási rendszer erényeire vagy inkább hibáira világítanak rá. Az ellenzék egyszerre két szakadékról is beszél, melyekből az egyik a nagyobb, elsősorban fővárosi, valamint a kisebb vidéki egyetemek és főiskolák között húzódik, míg a másik az államilag dotált és a zsebből fizető diákok között tátong.

Hit és értékek

Burkoltan ugyan, de gyakorlatilag a jelenlegi kormánykoalíció támogatására buzdít az az ajánlás, amelyet a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa fogadott el a minap.

Külföld

Erre rakódott rá a magyar belpolitikai harcok eredményeként az a démonizált jobboldal-kép, melyben a miniszter-elnök hatalommániás „ördög-imidzsétől”, a jobboldali emberek demokratikus elkötelezettségét megkérdője-lezőő értékítéletig terjed a spektrum.

Szabadidő

– Miben hozott újat a könnyűzenében a rock and roll, a m?faj "kitalálói", a Bill Haley\'s Comets zenészei miben forradalmasították a zenei életet? – kérdeztük Paszinger Zoltánt, az együttes magyar turnéjának szervezőjét. A Comets 1955-ben, fönt középen Bill Haley

Oldalak