Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Interjú

– Medgyessy Péter még a választás előtt a szocialista párt olyan "intézményének" nevezte Önt, akinek segítségére feltétlenül számít. Nem telt bele sok idő, és tényleg szüksége lett a segítségre: a kémügy kirobbanásakor állítólag Ön oldotta meg a koalíciós válságot. 
A Szovjetunió belső és külső okok miatt omlott össze, ezért a kelet-európai rendszerváltások főszereplőinek heroizálása leányregényekbe illő túlzás. A kádárista elit például Moszkva bátorítására vezényelte le az átalakulást, így a bürokrácia egy része átmenthet­te privilégiumait – állítja Krausz Tamás, aki könyvet írt a Szovjetunióval kapcsolatos vitás kérdésekről.
„Lehet, hogy még rosszabb helyzetbe kell kerülnie a magyar gazdaságnak, hogy a politikusok végre hozzáfogjanak a valódi reformokhoz” – derült ki a Hamecz Istvánnal készített interjúból.
Az 1999-ben 50 millió forintos törzstőkével alapított Index.hu Rt. 25,1 százalékát 800 millió forintért vásárolta meg a közelmúltban két német befektető cég. Tizenegy hónap alatt a részvénytársaság papírjainak értéke 49-szeresére nőtt, az egyéves cég eszerint tehát mintegy hárommilliárd forintot ér jelenleg. Erről a robbanásról kérdeztük Braun Róbertet, az Index vezérigazgató-helyettesét.
Interjú Bajomi-Lázár Péterrel a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció Tanszékének adjunktusával, aki az elmúlt hónapokban az Észak-Karolinai Egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Karán tanulmányozta az Egyesült Államok sajtóját. Bajomi Lázár Péter Fotó: Somorjai L.
Nem tartozom a jövőbe látók szűk csoportjához, de úgy vélem, ha az MSZP képes lesz pontosan bemutatni az elmúlt évek teljesítményét, akkor nemhogy nincs veszve a választás, hanem nagyon szép eredményt is el tudunk érni. A jelenlegi helyzetünk látszólag ennek ellentmond, mert sajnos az emberek néha hajlamosak elfogadni a jobboldali lakájmédia által szított világvége-hangulatot, és hisznek annak a papagájkommandónak, mely azt szajkózza, hogy itt minden tönkrement.
– Kalandos az élettörténete, hiszen 1967-es, magánrepülőn történő disszidálása óta bejárta a világot, dolgozott például Ausztriában és Iránban, Nigériában és Svájcban. A rendszerváltás után hazajött, és alapított a Balaton-felvidéken egy prosperáló pincészetet, és egyáltalán nem mellékes, hogy számon tartják mint a száz leggazdagabb magyar egyikét.

Fókusz

Az államfőválasztás erkölcsi győztese Sólyom László, volt alkotmánybíró, a politikai babérokat Orbán Viktor és a Fidesz-MPSZ arathatja le. Miközben többen úgy gondolták, hogy a választás tétje a két jelölt – Sólyom László és Szili Katalin – alkalmasságának eldöntése, addig az igazi kérdés a kormánykoalíció politikai jövője volt.
Az idei majálison a rendszerváltás óta minden eddiginél nagyobb tömeget tudtak megmozgatni a szakszervezetek. Emellett a legnagyobbak egy közös kiáltványt is kiadtak, amelyben felhívják a figyelmet a kormány politikájának időszer? megváltoztatására. "Jelenleg alig van olyan szakma, ahol nem volna indokolt egy »kiadós« sztrájk" – érvelt lapunknak Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki újabban több szakszervezeti rendezvény szónoka. 
Nagy manőverbe kezdett az MDF, hogy mérsékelt jobbközép párt voltát, a Fidesztől különböző politikáját sulykolja a közvéleménybe. Dávid Ibolya elnök vezényletével elmozdították a frakció éléről – a kritikusai által a Fidesz vazallusaként aposztrofált – Balsai Istvánt, és helyére Herényi Károlyt választották meg.
"A helyzet megváltozott. Eddig egyenes úton mentünk, és arra játszottunk, hogy az erkölcsi győzelem legyen a miénk. Most úgy látom, megvan az esélye annak, hogy a valódi győzelmet is megszerezzük, és jobboldali elnök legyen. Ehhez kell egy kis szerencse. Ne menjünk vissza szavazni!" Nagyjából így foglalható össze, amit Orbán Viktor mondott a Fidesz első, hétfői rendkívüli frakcióülésén. Az ellenzéki párt megszeppent képviselőinek fogalma sem volt, hogy a "főnök" miben játszik, mivel a kártyáit nem terítette ki, de engedelmeskedtek.
"Levendel azt üzente, hogy ne foglalkozzunk a közvélemény-kutatásokkal. Szélhámosság, hogy 10 százalékkal vezet a Fidesz, várjuk meg a végét. Tíz óráig semmivel sem szabad foglalkozni" – magyarázta önnyugtatóan is valakinek az egyik (vezető) szocialista háttérember mobilon fél nyolckor. Aki él és mozog, majd\' mindenki ezt teszi a Köztársaság téren. Egyébként hűvös a hangulat. Ekkor még a televíziók a közvélemény-kutatási adatokat ismétlik és az önfeledt, már-már győzelemittas Fidesz-aktivistákat mutatják a Millenáris Parkból.
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
Interjú Dessewffy Tibor szociológussal – Az elmúlt hét végén "politikai vásár" zajlott, hiszen négy párt is jelentős politikai eseményt szervezett, melyre a sajtót is meghívták. A pártimidzsek szempontjából hogyan értékeli a "portékákat" ?
Magyarországon még nem tapasztalt méret? kommunikációs hadjárat veszi kezdetét december 1-jétől az uniós csatlakozás mellett. A Hetek birtokába került szakértői anyag, amely A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája (KS) címet viseli 254 oldalon keresztül mindenre kiterjedően taglalja azt, hogy az elkövetkezendő hónapokban mire számíthatunk. Az EU-propaganda a gazdasági várakozásokat hűteni, a közösséghez való tartozást viszont érzelmileg gazdagítani szeretné.
– Két kongresszust is tartottak a hét végén: az MSZP-é volt a veszteseké, a Fideszé a győzteseké.
Túlzás és hisztéria, hogy rácsapta volna az ajtót a kormányra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság küldöttsége, csak az utóbbiak keménykedtek a jegybankelnök fizetésén, de ősszel lesz megállapodás – állították a Heteknek a miniszterelnökségen. Róna Péter közgazdász lapunknak úgy fogalmazott: valóban különbség fedezhető fel a hitelességi válsággal küszködő Európai Bizottság és a tekintélyesebb IMF-delegáció álláspontja között, mégis világraszóló csalódást jelent, hogy a magyar kormány nem képes bemutatni, miként hoz fordulatot a magyar gazdaság állapotában. A delegáltak megállapodás nélküli távozása nem olcsó: a forint egyéves mélypontra zuhant, az ország pedig a világ tizedik legkockázatosabb országává vált. 2008 októberében közel állt Magyarország ahhoz, hogy fizetésképtelenné váljon, mivel a nemzetközi válság miatt a korábbi pénzbőség, a könnyű hitel időszaka lezárult, a magyar állampapírpiac kiszáradt, ráadásul a kockázati befektetési alapok (hedge fundok) a magyar forint ellen spekuláltak.
Kirajzolódni látszik mind bal-, mind jobboldalon, hogy a pártok vezetői milyen módon képzelik el a jövőt. A leendő kormánykoalíció pragmatikus, feladatmegoldó, az Orbán-kormányhoz képest radikálisan ideológiamentes szerepre és működésre készül, míg a leköszönő miniszterelnök új politikai mozgalommal igyekszik "ugrásra kész" – esetleges időközi választásokra nyerő – állapotban tartani bázisát.
Medgyessy Péter elegáns szürke zakóban, ezüstszürke nyakkendőben érkezett első miniszterelnök-jelölti körútjára. A legtöbb érdeklődőt – többek között a megyei szocialista politikusokat – éppen ez a "szín" érdekelte: szürke lesz-e Medgyessy? No nem a zakója, hanem beszédstílusa, előadása, megjelenése. Egyszóval: versenyképes lesz-e Orbán Viktor imidzsével szemben?
"Hallom, nálatok parcelláznak" – mondta egy kormánypárti politikus egy szocialista politikusnak, aki mellesleg polgármester is. A kérdés jellegét egyértelműsíti a beszélgetés folytatása, melyben az egyébként jelenleg rendszeridegen "balos" polgármesternek kifejtette a polgári politikus, hogy ugyanis őt érdekelné egy-két telek.
"Nem diktatúra ez, hanem rend. Végre rend" – magyarázta egy szocialista politikus, miért volt nehéz érdemi információt szerezni még szerdán, a kormányfőválasztás estéjén is az új kormány tagjainak listájáról. Mivel korábban éppen az jellemezte az MSZP-t, hogy alegtöbb hír idő előtt kiszivárgott a pártból, elképzelhető, hogy a Gyurcsány-kormány egyik új tulajdonsága a "helyes információgazdálkodás" lesz. Az, amit a szocialisták mindig is irigyeltek a Fidesszel kapcsolatban.
Amióta focikedvelő miniszterelnöke van az országnak, egyre többen a futballból vett kifejezésekkel próbálják magyarázni a politika történéseit. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese így elemezte a T. Házban minap történteket lapunknak: egyelőre a játékszabályokat nem hágta át senki, ám megint más kérdés, hogy a légkör ettől függetlenül – amint az egy futballmeccsen is előfordulhat – paprikás. Egyszóval nem kell aggódni a magyar parlamenti demokráciáért.
Balatonfüred közvéleményét – függetlenül attól, hogy a helyi hivatalos körökben már lefutott ügynek tekintik, még mindig – erősen foglalkoztatja a Tagore sétány elején található bazársor hűlt helyének és az egyetlen közülük el nem bontott, 1958-ban épült üzlethelyiségnek a sorsa. Az önmagán túlmutató történetben első látásra "a modernizáció hívei állnak szemben a maradi szellemmel". Riportunk végén, hazafelé mindannyian nagyon szerettük volna, hogy a történet ennyire egyszer?
Évtizedek óta képviseli orvosi műhibák kárvallottjait. A szegedi, csavarhúzós történet mennyire nevezhető extrém esetnek? – Sokan el sem hinnék, milyen sok hasonló hiba történik az egészségügyi gyakorlatban. Az, hogy most egy csavarhúzódarab törött le, csak a jéghegy csúcsa. Hagytak már beteg szervezetében a 40-szer 40 centiméteres törlőkendőtől kezdve eltört dréncsődarabig szinte mindent. Hogyhogy nem vesznek észre egy 40-szer 40 centiméteres törlőkendőt?
Új fogalommal, az eurorealizmussal lepte meg a Fidesz a közéletet, melylyel egyes vélemények szerint a csatlakozás eufóriája után a csalódott tömegeket akarja megnyerni.  E felosztás szerint vannak az Eu-szervilisek, az MSZP és az SZDSZ politikusai, és az Eu-szkeptikusok, a MIÉP hívei. A Fidesz pedig valahol a kettő között található. Orbán Viktor: meghirdette az eurorealizmus politikáját Fotó: Vörös Szilárd
Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre.
A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott, hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt. Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.

Üzlet

Három év alatt immáron a hatodik költségvetési egyenlegjavító csomag bevezetését jelentette be a kormány. A lépésre azért kerül sor, mert az Európai Bizottság bizonytalan a tekintetben, hogy Magyarország képes-e kellően alacsonyan tartani a költségvetés hiányát.
Nem kapkodja el a tárgyalásokat az IMF a magyar kormánnyal az országnak nyújtandó „biztonsági védőhálónak" szánt hitelről, mert szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság­politika megfelelő növekedési pályára képes állítani az országot.  Az előző IMF-szerződéskor, 2008-ban nem volt idő a precíz szá­mítgatásokra, most viszont lesz, ami nehéz tárgyalásokat vetít előre.Talán őszre lehete tető alá hozni a megállapodást.
A kormány a gyógyszertámogatások jelentős csökkentését jelentette be. Gyógyszergyártók szerint ezzel olyan veszélyhelyzet állt elő, amikor a szabadalmi oltalommal védett, generikus másolattal még nem rendelkező gyógyszerek tűnhetnek el Magyarországról. Dávid Tamást, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese válaszolt a kérdéseinkre.
Újabb benzinkutat avatott fel a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Romániában. A magyar társaság tervei szerint az elkövetkezendő években nem kevesebb mint 80 millió dollárt kíván befektetni a keleti szomszéd országban. Tárgyalások folynak a román és a magyar gázvezeték-hálózat összekapcsolásáról is. "Kelet Párizsában", a román fővárosban a Mol januárban már nyitott egy üzemenyagtöltő-állomást, s az idén további négy felépítését tervezi.

Belföld

A nemzet egységét megtestesítő államfő önként lemondott egy sor jogosítványáról, és gyakorlatilag egy lassanként átpolitizálódó testületre, az Alkotmánybíróságra bízta a nép és az Alkotmány védelmét.
Az MSZP a hétvégi kongresszusán több ponton változtatott a párt működését szabályozó alapszabályán. Egyrészt kiegészítették a preambulumot, választókerületi jellegűvé alakították át a szervezeti felépítését a pártnak, illetve bevezették az előválasztás lehetőségét.
Már hetek óta Felcsúton, Orbán Viktor hétvégi házában „hallgatják meg” a Fidesz választókerületi elnökeit és képviselő­jelöltjeit. Úgy tudjuk, a meghallgatások célja, hogy a pártvezetés pontos képet kapjon a szervezet belső állapotáról, és a rejtett aknákat megpróbálják minél hamarabb semlegesíteni. A Fidesz egyik legnagyobb gondja, hogy mivel ők számítanak a kormányrúd váromá­nyosainak, ezért egyre több „konjunktúralovag” jelenik meg a párt körül.
"Bátran állíthatom, nem rendült meg a tagságban a bizalom Torgyán József elnökünkkel szemben" – szögezte le lapunknak Lányi Zsolt, kisgazda alelnök, aki szerint a kormánykoalíciót sem rengették meg az elmúlt napok "kinevezési ügyei". Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója sem érzi úgy, hogy rést ütött volna a koalíción a Torgyán család körüli bonyodalom, viszont tanulságosnak tartja a történteket a jövőre nézve. Nevezetesen, hogy minden kormánypárti politikus tudja ezután, hogy mi méltó a vezető tisztséghez.
Bár váratlan volt, hogy az SZDSZ látványosan nemet mondott Gyurcsány„Megegyezés” című dolgozatára, liberális forrásaink szerint azoknak, akik ismerték a folyamatokat, világos volt, hogy Fodor Gábor és csapata nem dönthet másként. Az MSZP-ben egyébként sokan úgy értelmezték az SZDSZ válaszát: újraköthetik a koalíciót, de Gyurcsány nélkül. A tárgyalások megkezdődtek. Fotó: MTI
"A kormány nem kommunikációs hibákat követ el, hanem láthatóan nem tudja, merre menjen" – vélekedett lapunknak György Péter, az ELTE Médiatanszékének vezetője annak kapcsán, hogy az MSZP-n belül egyre többen vetik fel, hogy kommunikációs hátrányba került a legnagyobb kormánypárt. Új jelenség, hogy egyre növekszik a politikai show-k száma.  Szíjjártó Péter és a doboz 
Az MSZP-ben a drámai vereséget, míg a Fidesz­ben az ellenoldal mozgósítását akarják elkerülni az EP-választások kapcsán.
– Miként értékeli azt, ami a Magyarok Világszövetsége körül zajlik?
„Nem legyőztük, hanem meggyőztük a szocialistákat” – vélekedett lapunknak Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A Fideszt élesen bírálta, mert szerinte az ellenzék újraállamosítást ígér, amihez hasonló utoljára a Rákosi-érában történt. Mint mondta: „éppen ideje lenne a konzervatívoknak elfogadniuk, hogy piacgazdaságban élünk, és az államszocializmus ideje lejárt.” Fotó: Somorjai László
Tovább pozicionálja a kormány a Makovecz Imre által alapított, a kulturális életben számos vitát kiváltó Magyar Művészeti Akadémiát azáltal, hogy havi 650 ezer forintos járadékot lehetővé tevő díjat adományoznak a testületnek.
Jobboldali politikai körökben Szilvásy György már régóta az egyik legtöbbet támadott figura, ami többek között annak is köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc régi bizalmasának számít. A legkülönfélébb összeesküvés-elméletek szereplője, kezdve a MTV-székház titokzatos ostromától a Fidesz-megemlékezésre rátolt szélsőségesekig, az orosz vonalon keresztül pénzelt Jobbik felfuttatásától Budaházy György „mozgatásáig". De hogy miért vették őrizetbe, arról még csak találgatások vannak.
Nem hisz abban Gulyás József nemzetbiztonsági szakértő és emberi jogi aktivista, hogy a hat ember erőszakos halálát okozó úgynevezett romagyilkos­­ságoknak lenne titkos­szolgálati szála, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy hiányozhatnak elkövetők, vagy ponto­sabban bűnsegédek a vádlottak padjáról.
A Fidesz az utóbbi húsz évben alaposan átrajzolta a magyar jobboldal térképét, hisz több körben, részben vagy egészben magába olvasztotta az MDF-et, a Kisgazdapártot és a KDNP-t is. Két hónapja tartó kormányzása alatt láthatóan az ellenzéki oldallal kapcsolatban is világos koncepcióval rendelkezik: az LMP pályázhat „őfelsége ellenzékének” szerepére; az MSZP politikusait az elszámoltatással igyekeznek kriminalizálni; a Jobbikot pedig a nyílt konfrontáció helyett adminisztratív eszközökkel gyengítik.
Már csak öten vannak versenyben a legnagyobb kormánypárt elnöki tisztjéért, mert Szili Katalin házelnök a héten visszalépett a jelöléstől. A "talpon maradt" politikusok több régiót is végiglátogató politikai kampányturné keretében igyekeznek megszerezni az MSZP küldötteinek bizalmát.
Jövő hónap elejéig kell megtalálnia az MSZP-nek a miniszterelnök-jelöltjét, de esélyesek helyett leginkább arról lehet hallani, hogy ki miért nem jöhet szóba, illetve ki miért nem akar a szocialisták kampány-arca lenni. Így tehát egyelőre csak körvonalakban létezik a jelölt.
Ezekben a napokban dolgozzák ki azt a szisztémát, ami azt biztosítja, hogy Bajnai Gordon úgy vonulhasson vissza a napi politizálástól, hogy közben továbbra is ő fémjelzi a korszakváltóknak nevezett mozgalmát.
– A parlament első napján az ellenzék azonnal szóba hozta az Ön utódja, Gyurcsány Ferenc sajtóban számtalanszor citált üdülővásárlási ügyét. Kiss Péter kancelláriaminiszter – mondhatni – megvédte Gyurcsányt. Ön – egyes vélemények szerint– az elmúlt időszakban nyilatkozataival támadta utódját. Mi erről a véleménye?
Lapunk úgy értesült, hogy a szerdán felrobbantott éjszakai mulató, a Halló bár tulajdonosa az a nő, aki egy rendőrnyomozóval együtt két hete a Margit-hídon balesetet szenvedett. A bárt üzemeltető Kreml Kft. többek között "partnerközvetítéssel" foglalkozik: az éjszakai szórakozóhely valódi jellegét a portálon elhelyezett aktfotók teszik egyértelművé. Rendőrségi körök szerint a robbantást jelzésnek szánták.
A nagy drámám az volt, mikor megértettem, hogy tizenhét éve egy politikai álarcosbálnak, egy színházi maszkabálnak vagyunk a részesei. Fotók: Somorjai László
Csúnyán átverték, vagy szerepzavarba került. E két lehetőség közül csak az egyik lehet a magyarázat Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár vesszőfutásának. A Fideszt évtizedek óta támogató egykori ELTE rektor ugyanis megjárta az általa tető alá hozott felsőoktatási koncepcióval.
Bizonytalan, hogy a jövő hónapban ki vezeti majd a mintegy harmincmilliárd forintból gazdálkodó Magyar Televíziót, mivel szinte biztosnak tűnik, hogy az eddigi elnököt első körben nem választják újra. A helyzetet csak maga Rudi Zoltán tudná megoldani, ha jelölne maga mellé alelnököket, akiket vészhelyzetben a köztévé tulajdonosi jogait gyakorló kuratórium ügyvezetővé „üthetne”. Rudi ezt a gesztust lapzártánkig nem tette meg.
Az ellenzék szerint a kormány intézkedései miatt főleg vidéken nagyon mély szociális válság fog kialakulni: egyesek már éhséglázadásokat vizionálnak. Ön nem tart ilyentől?
A Szálasit éltető Bácsfi Diána és az általa képviselt neonáci ideológia ismételt megjelenése kapcsán a szocialisták önvizsgálatra szólították fel a Fideszt a Demokrata cím? lappal ápolt közeli kapcsolatuk miatt. A kormánypártok szerint a hetilap vitatható szerepet tölt be a hungarista eszmék terjesztésében.
Az elmúlt hetekben Gyurcsány váratlan megszólalásával új helyzet elé állította mind a Fideszt, mind a saját pártját. Az ellenzéki forrásaink egyenesen azt állítják, hogy szerintük az MSZP rossz kampánytaktikája, illetve Gyurcsány Ferenc aktivitása hozhatja fel a Jobbikot. Ennek ellenére alig telik el nap, hogy ne állna elő valaki azzal: valójában Gyurcsány kormányoz. Érdekes, hogy volt miniszterelnök még az MSZP-ben is riadalmat okozott.
Amióta focikedvelő miniszterelnöke van az országnak, egyre többen a futballból vett kifejezésekkel próbálják magyarázni a politika történéseit. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese így elemezte a T. Házban minap történteket lapunknak: egyelőre a játékszabályokat nem hágta át senki, ám megint más kérdés, hogy a légkör ettől függetlenül – amint az egy futballmeccsen is előfordulhat – paprikás. Egyszóval nem kell aggódni a magyar parlamenti demokráciáért.
Egyre kínosabb a magyar kormánypárt és a legnagyobb magyar televíziós csatorna háborúja, mert a közvélemény számára sulykolt érvek valószínűleg nem a csata valós indokát jelenítik meg. A héten L.
Óriási meglepetést okozott a baloldalon, hogy a hétvégén az immár több választás óta jobboldali fellegvárnak tartott  Veszprémben milyen nagy arányban győzték le a Fideszt. Az optimistábbak előzetesen azt vélték, hogy már az is nagy siker lenne, ha nagyon szorossá válna a meccs.
Az élet megcáfolta a múlt heti címlapunkat, melyen Fodor Gábort, az SZDSZ elnökét mint lehetséges királycsinálót ábrázoltuk. Az elmúlt napok eseményei ugyanis azt bizonyították, hogy esetében az is nagy teljesítmény lesz, ha sikerül elhárítania a pártszakadást. Pedig egy hete úgy tűnt, hogy Fodor jön ki győztesen a politikai csetepatékból, mivel sikerül elérnie, hogy Gyurcsány Ferenc lemondjon. A miniszterelnök ugyanis az MSZP elnökségi ülésén így tett, de aztán pár nap alatt megfordította a helyzetet.
Még a pártelnöki kampányban kényszerítette ki Fodor Gábor ellenfelétől, Kóka Jánostól azt az ígéretet, hogy a győztes a pártvezetői feladatokat az SZDSZ „megroggyant” állapotára való tekintettel főállásban látja el.
Igaza lett a Fidesz egyik vezető politikusának, aki három hete egy szűk körű háttér­beszél­getésen azt mondta, hogy szerinte a Kúria dodonai, azaz fordulatot nem hozó döntést fog hozni a devizahitelek ügyében.
Draskovics Tibor felfelé buktatásával Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag elismerte, hogy az általa 2006-ban megálmodott államreform megdőlt, és kénytelen kiegyezni a párt meghatározó politikusaival. Noha az állandó személycserék azt sugallják a kívülállóknak, hogy a MSZP vezetői inkább magukkal, illetve egymás pozíciójával foglalkoznak, mintsem a társadalom gondjaival, a változások mégis erős üzenetet hordoznak „befelé”. De csakis befelé, ahol a miniszterelnök alaposan rászorul az erősítésre.
„Tartok tőle, hogy a teljes igazság akkor ismerhető majd meg, amikor már nem lesz érdekes” – nyilatkozta lapunknak a kémügyről a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke. Gulyás Gergellyel többek között arról is beszélgettünk, hogy valóban a galambok és héják csatája zajlik-e a Fideszben.
Szabaddemokrata és szocialista politikusok egyaránt a közlekedésfejlesztési csomagot emelték ki elsőként mint a legfontosabbat a két párt fővárosban megkötött koalíciós szerződéséből. Bőhm András, az SZDSZ frakciójának vezetője szerint a Városháza működésében nem történik különösebb változás, míg Mandur László, az MSZP budapesti elnöke szerint egy sor vitás kérdés megoldásával zökkenőmentesebb működés várható.
Közvetve ugyan, de súlyos állítást fogalmazott meg Gyurcsány Ferenc. Nevezetesen azt, hogy a jobboldalt csak akkor érdekli a törvényesség, ha a politikai ellenfeleik kikészítése a célja. A miniszterelnök ugyanis az Apró–Gyurcsány érdekkör vagyongyarapodását vizsgáló bizottság ülésén elmondta, hogy az ellenzék által ma vitatott Képviselői Klub működtetési körülményeiről – többek között – tudott Pokorni Zoltán, Áder János és Stumpf István is, a szerződések tartalmára közvetlenül, vagy közvetve rálátásuk volt.
Flores és  vidéki háza . Itt készült az „új” vallomás.
A magyar közélet pokoli bugyrának tűnik az „Őszödi igazságbeszéd” kiszivárogtatásának története. Nemcsak azért, mert időről időre lehetőséget teremt a magyar politikai élet szereplőinek, hogy árulónak és hazugnak bélyegezzék egymást, hanem mert elképesztő és olykor egészen eszement történetek sokasága rakódik az ügyhöz.
Átmeneti jellegű a Fidesz népszerűsége, hamar tömeges kiábrándulás lehet Orbánék osztályrésze. Legalábbis ezt fejtegette a Heteknek adott interjújában Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki pártját tartja az  igazi, a Fidesz leváltására érdemben képes alakulatnak. Bár elismeri, hogy ehhez alapos megújulásra van szükségük.
Az acélszürke és a tengerkék színek domináltak a szocialista kongresszuson. A szervezők különösen büszkék voltak arra a "csúcsszuper" vetítőre, amely egyszerre háromfajta mozgóképet tudott vetíteni a majd\' negyvenméteres vászonra. "A világon száz – ebből három Spielbergnek –, de az országban csak egy van belőle" – mondogatták. Korábban az MSZP-gyűlések anakronisztikus stílusjegyeket viseltek magukon, méghozzá a szocreál és futurizmus egyvelegét.
Az emberi jogi bizottság tagjai közül csak néhányan jelentek meg az ombudsmanok idei meghallgatásán, és az azt követő sajtótájékoztatón sem hemzsegtek a sajtó képviselői, pedig az ombudsmanok hatéves ciklust zártak le idén, ráadásul a meg-, illetve újraválasztásuk is fontos politikai kérdés.  Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa beszámolójából kiemelte, hogy vizsgálataik több esetben is arra mutattak rá, hogy nincs megfelelő együttműködés az egyes szervezetek és a hatóságok között, és ez az alko
„Nagy a valószínűsége annak, hogy abban a pillanatban, amikor a Fidesz ellenzékbe kerül, az elmúlt időszakban fontos állami tisztségekre kinevezett Fidesz-közeli személyek az új hatalommal szemben ellensúlyként kezdenének viselkedni. Orbán szándéka szerint a volt bibósok helyzetbe hozása, így Áder János államfővé való emelése is elsősorban ezt a célt szolgálja” – vélekedett a Heteknek nyilatkozó Wéber Attila szociológus.
Az elmúlt napokban meghatározó liberális politikusok, polgármesterek és értelmiségiek álltak oda Gyurcsány Ferenc mellé, ami azt okozta, hogy látványosan megváltozott az SZDSZ-ben a közhangulat. „Tárgyalni fognak a szakértőink, aztán megegyezünk némi kiadáscsökkentésben, majd a szocialisták beírnak a költségvetésbe egy-két liberális szöveget, és készülünk 2010-re.
A Kulcsár-ügyben zajló kommunikációs csata a héten az ügy kivizsgálására hivatott parlamenti bizottságra is kiterjedt. A szocialisták szerint a Fidesz immár nem szeretné, hogy kiderüljön az igazság, mert maga is érintett. Az ellenzéki párt viszont azt állítja, az MSZP egy olcsó trükkel akarja meghiúsítani a vizsgálatot. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője ugyanakkor elismerte: hiba volt, hogy az Orbán-kormány idején egyetlen ellenzéki kezdeményezés? bizottságot sem engedtek felállni.
„Ötvenből két embert találtam, aki magától, minden külső kényszer nélkül adta fel magát, és férfiasan vállalta a felelősséget, majd bocsánatot kért. Az összes többi eset mind az önlegitimáló hazugságok csoportjainál sűrűsödött. A legtöbben még azt követően is képesek voltak hazudni, hogy dokumentumok, tartótisztek vallomása és pénzfelvételi jegyzőkönyvek igazolták az érintettségüket” – nyilatkozta példaként Kenedi János annak kapcsán, hogy milyen hatása volt a Kádár-rendszernek.
Nyilvánosságra hozta a Fidesz, hogy kiket indít a 106 egyéni körzetben a jövő évi választáson. A listán alig található új politikus, nő pedig még kevesebb. A jelöltekből úgy tűnik, hogy a kormánypárt elsősorban nem a személyek kvalitásában és színességében bízik, hanem a Fidesz-logóban, abban, hogy az általános pártszimpátia elég lehet győzelemhez.
Európában kétféle tendencia figyelhető meg a szélsőjobboldali pártok „mozgásában”. A korábban nagy vitát kiváltó pártok mérséklődtek, a politikai centrum felé tartanak, így például a francia Nemzeti Front és az osztrák Szabadságpárt. Észak-Európában, így Norvégiában, Hollandiában és Finnországban gyökeret vertek és megerősödtek a szélsőségesnek tartott, úgynevezett neopopulista pártok. Kelet-Európában viszont az előbbiektől eltérő, vulgárisabb, többek között antiszemita karakterű szélsőjobb renenszánsza zajlik.
Cselekedni most és mindenkiért – A nemzeti közép demokratikus koalíciójának kormányprogramja – Magyarország 2002–2006 címet viseli az MSZP–SZDSZ várhatóan hétfőn beiktatásra kerülő kormányának programja. Ha a dokumentumot jellemezni kellene, akkor azt leginkább az ideológiai semlegességgel lehetne.
Kiemelkedő szerepet szánnak Kovács László leköszönő uniós biztosnak az MSZP-ben – értesült a Hetek. Emellett a szocialisták Mesterházy Attila listavezetővé választásával szeretnének minden személyi kérdést lezárni, és kizárólag a jövő évi választásokra figyelni.
A parlament idei utolsó munkanapjának végén az ellenzéki pártok képviselői kivonultak az ülésteremből, mert úgy ítélték meg, hogy a kormánypártok egyhangú többséget hoztak létre maguknak a Magyar Rádió és a Duna Tv kuratóriumának elnökségében, valamint a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi testületében. Ezt azzal érték el, hogy Áder János házelnök javaslatára kibővítették ezeket a testületeket.
A kilencvenes években még egy sztrájkbizottságba "tömörültek" mint szakszervezeti vezetők, ma éppen egymással szemben állnak. Egyikőjük miniszter lett, másikuk szakszervezetis maradt. "Szárnysegédeik": egy több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező szakszervezeti titkár és egy 31 éves államtitkár.  Polgári miliőt árasztó könyvtár Fotó: OMKK
Működési zavarokra és belső hatalmi harcokra utalnak azok az információk, amelyek a tervezett kormányátalakítás kapcsán szivárognak ki. Az egyik lehetséges magyarázat szerint megbukott a 2010-ben létrehozott kormányzati szerkezet, amit úgy kell korrigálni, hogy annak lecserélése ne legyen feltűnő.
A Fidesz nincs lejtmenetben, nem került negatív spirálba – ezt bizonyítaná a kormánypárt a közelgő tapolcai időközi választáson. Az Újpesten saját jelölttel, Veszprémben Kész Zoltán mögé beállva győztes MSZP a kihívó szerepét venné vissza a közvélemény-kutatók által egybehangzóan a legerősebb ellenzéki pártnak mért Jobbiktól.
Bár alig kezdődtek el az eljárások az új, Dávid Ibolyán keresztül kirobbantott megfigyelési ügyben, a politikusok már azt méregetik, hogy a botrány kinek okoz kárt: az MSZP-nek vagy a Fidesznek. Egyébként a legnagyobb ellenzéki párt nem magyarázza túl a történetet, mindössze azt ismételgeti, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok éppen az ő politikusaik ártatlanságát bizonyítják. Fotó: Vörös Szilárd
Interjú Lánczi András politológussal, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, a Konzervatív Kiáltvány cím? könyv szerzőjével. Lánczi András. A marxizmussal lehetetlen ma már reálisan értelmezni a valóságot Fotó: B. A. J.
Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a két legnagyobb ellenzéki párt az úgynevezett ügynöktörvény módosítása kapcsán. Nikolits István, volt titkosszolgálati miniszter, szocialista politikus és Hack Péter szabaddemokrata országgyűlési képviselő abban egyetért, hogy az átszabott törvény önkényesen állapította meg az átvilágítandók körét, de a helyzet valós megoldását másban látják. Az AB 1994.
Fiskális oktatáspolitika – így lehetne jellemezni azokat a gazdasági természetű változtatásokat, amelyek a most kezdődő tanévtől alapvetően meghatározzák az iskolák, azon belül is leginkább a kisiskolák sorsát. A szakszervezetek szerint legalább 22 intézményt zárnak be, 400-at átszerveznek, és az elmúlt hónapokban mintegy 10 ezer pedagógus veszítette el munkahelyét. A kistelepülések polgármesterei rettegnek, hogy – az egykori körzetesítéshez hasonlóan – a jelenlegi kormányzati intézkedések „kivégzik” a falvakat.
Úgy tűnik, a miniszterelnök tényleg változtatni kíván eddigi politikáján. Országértékelő beszéde legalábbis jelentősen eltért korábbi szónoklataitól: kevesebb volt a nagy ívű vízió és az ígéret, viszont több a reálisan teljesíthető programpont. Ráadásul a kormányfői beszéd alaposan „rátakar” a Fidesz népszavazási kezdeményezésére, melyről egyetlen szó sem hangzott el.
Az elmúlt hetek kormányzati intézkedéseiből egyértelműen látható, hogy miért kellett őszre jelentős változtatásokat végrehajtani a kormányzati kommunikációban. Találni kellett ugyanis olyan személyeket, akik korábban nem tettek „saját hangon" arra ígéretet, hogy a Fidesz-kabinet nem emel adót.
Interjú Baja Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős politikai államtitkárával, a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala vezetőjével. Baja Ferenc államtitkár. "Lehet, hogy nem lesz érdemes káposztát termeszteni, de valami mást igen." Fotó: Somorjai L. 
Gulyás Márton, a Krétakör alternatív színház ügyvezetője Markó Iván balettművész (képünkön) előadásának végén a Pesti Magyar Színházban egy hangosbeszélővel szakította meg az ovációt.
Noha történelmi csúcsot ért el a svájci frank a forinttal szemben, a kormányzó párt népszerűsége töretlen. Úgy tűnik, a mikrogazdaságban meghozott kormánydöntések (pálinkafőzés szabadsága, adókönnyítések), az erőteljesnek ható ígéretek (készül a segítség a devizahiteleseknek) ellensúlyozzák az árfolyamveszteséget, illetve azt a tényt, hogy a makrogazdasági adatok a kormányváltás ellenére sem javultak.
Interjú Jánosi György kijelölt gyermek-, ifjúsági és sportminiszterrel Jánosi György. Esélyt teremtene Fotó: V. Sz.
Csipkelődés, fanyar humor – menetrend szerinti kormánypárti többség. Talán így lehetne összefoglalni a parlament e heti ülését.  Gy. Németh Erzsébet, szocialista frakcióvezető-helyettes. Humorra vette Fotó: MTI
Fokozódik a viták hevessége az egyház-finanszírozás témakörében. A tradicionális felekezetek már "apartheid politikáról" beszélnek, és Alkotmánybírósággal fenyegetőznek, míg a kormányoldal úgy tesz, mintha meglepte volna a súlyos pénzmegvonások nyomán fellángolt heves egyházi tiltakozás.

Háttér

Nem sikerült eloszlatni a Nemzeti Színház első előadásával a teátrum körüli aggályokat, és nemzeti konszenzust teremteni. Még az úgynevezett konzervatív táboron belül sem alakult ki konszenzus a produkció értékelése kapcsán, köszönhetően annak, hogy Az ember tragédiája bemutatója sokkal inkább egy alternatív rétegszínházzal, mintsem a nemzet közös értékeként beharangozott intézménnyel kapcsolatos közönségigényeknek felelt meg.
– Fél órával ezelőtt jött ki a teremből a két koalíciós párt vezérkara az egyeztető tárgyalásról. Nem tűntek valami jókedvűnek, még a kincstári mosoly is hiányzott az arcokról. Mi a baj? – Nincs okunk a rosszkedvre, talán csak elgondolkodtunk. Jó hangulatban zajlott a tárgyalás, minden rendben van.– Mit mondhat el a tartalmi részről? 
Nem hisz a nagy és mindent gyökeresen megújítani szándékozó, felülről vezérelt, elitista reformokban Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, aki éppen ezért szkeptikus a jelenlegi reformkurzussal kapcsolatban. A Fidesz alapításában részt vett, magát konzervatív értékrendűnek valló közgazdász ezért tudja megérteni, hogy a magyar jobboldal miért támadja a vizitdíjat, noha korábban személyesen ő is javasolta, hogy ezt az eszközt vessék be az egészségügyi költségek kordában tartása érdekében.
– Az elmúlt hetekben egyre több rendőrségen belüli korrupciós, illetve korrupciógyanús ügy derült ki. Emlékezetes, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság emberei V. és VI. kerületi rendőröket tartóztattak le egy akciójuk során, mert pénzt követeltek egy kábítószer-kereskedőtől. Másnap Egerben egy fiatal hadnagy bukott le: folyamatosan tájékoztatott két bordélyházat a razziák időpontjairól. A nyomozó hivatalnak milyen tapasztalatai vannak e téren?
A Nyílt Társadalom archívuma a két választási forduló között, felismerve a történelmi lehetőséget, felhívást tett közzé. Gyűjteni kezdték az elektronikus politikai üzeneteket, és két hét alatt nagyjából kétezer e-mail és vagy háromszáz SMS-üzenet futott be hozzájuk. Sükösd Miklós politológus szerint a pártok eredetileg nem számoltak ezzel a lehetőséggel, a kampányszakértők pedig egyenesen megijedtek a szavazók önálló életre kelt kezdeményezésétől.
Orbán Viktor sikerének titka, hogy a saját személye körül hozott létre egy jobboldali identitásközösséget – vélte lapunknak adott interjújában Wéber Attila, akinek a közel­múltban jelent meg könyve Metamorfózisok – A magyar jobboldal két évtizede címmel. A szociológussal arról beszélgettünk, hogy „komcsi gyerekek” voltak-e a Fidesz alapítói; miért szorult háttérbe Áder János; illetve hogy miért gondolhatja Orbán Viktor, hogy a vakmerőség nyerő stratégia.

Hit és értékek

– A közelmúltban jelent meg – Berta Pállal közösen írt – Harmadik háború cím? kémregénye. A könyv vajon nyári szórakoztató olvasmány, avagy fontos üzenetet is hordoz?

Oldalak