Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Megelégelték a szocialisták, hogy a szabad demokraták konfliktus helyzetben rendre a koalícióból való kilépéssel fenyegetőznek. Az MSZP-ben egyre többen szorgalmazzák, hogy mostantól ők szabjanak feltételeket az SZDSZ-nek. Egyre több szocialista szemében vörös posztó az SZDSZ
 
Hősöknek tartja Kondor Katalint, Hollós Jánost és a rádiókuratórium fideszes tagjait a jobboldali közvélemény azért a küzdelemért, mellyel megakadályozzák, hogy a Magyar Rádiót a baloldal újra "megkaparintsa". Megsüvegelik őket, mert a konzervatív táborban elevenen él az a vélemény, miszerint a magyar sajtó kilencven százalékban baloldali-liberális, és csak tíz százalékban jobboldali, miközben a társadalomban nem ilyenek ezek az arányok.
– A parlament első napján az ellenzék azonnal szóba hozta az Ön utódja, Gyurcsány Ferenc sajtóban számtalanszor citált üdülővásárlási ügyét. Kiss Péter kancelláriaminiszter – mondhatni – megvédte Gyurcsányt. Ön – egyes vélemények szerint– az elmúlt időszakban nyilatkozataival támadta utódját. Mi erről a véleménye?
A regisztrációval a bizonytalanokat tartaná távol a Fidesz a voksolástól, az ajánlószelvény-rendszer megváltoztatásával polarizálná az ellenzéket, a kampányfinanszírozással pedig a „rettegett” Simicska Lajosnak szolgáltatnák ki az MSZP-től az LMP-ig az összes pártot – foglalhatók össze dióhéjban azok az állítások, melyekkel a Fidesz választási reformját kritizálják ellenzéki oldalról.
A vezető politikusok személyes és kölcsönös utálata miatt elképzelhetetlennek látszik, hogy a Gyurcsány-szárny megmarad az MSZP-ben. Az elmúlt napokban több szocialista politikussal folytatott háttérbeszélgetés alapján több forgatókönyv is elképzelhető: hívei szerint Gyurcsány akár „visszaveheti” a pártot, de az is lehet, hogy az általa gründolt Demokratikus Koalícióból új formációt alapít. A dilemmát leginkább az jelenti, hogy békés vagy „tányércsapkodós” lesz-e a válás.
Ezekben a napokban dolgozzák ki azt a szisztémát, ami azt biztosítja, hogy Bajnai Gordon úgy vonulhasson vissza a napi politizálástól, hogy közben továbbra is ő fémjelzi a korszakváltóknak nevezett mozgalmát.
Egyre kínosabb a magyar kormánypárt és a legnagyobb magyar televíziós csatorna háborúja, mert a közvélemény számára sulykolt érvek valószínűleg nem a csata valós indokát jelenítik meg. A héten L.
Botrányos, hogy Magyarország egyetlen európai uniós tagállamként kénytelen visszamenekülni a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hiteler­nyője alá. Ezt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nyilatkozta lapunknak. Szerinte a 25,1 milliárd dolláros hitelkeretről szóló megállapodás azt jelenti, hogy enélkül bármikor bedőlhet az államkassza.
Meddig bírja Gyurcsány Ferenc, és ki lehet az utódja? – hangzik el egyre többször a kérdés. Megismétlődhet-e a Medgyessy Péter leváltásakor megismert forgatókönyv, vagy most alapvetően más a helyzet? A Hetek politikusokkal és tanácsadókkal folytatott háttérbeszélgetéseket a kérdésről.
Ha leegyszerűsítem a kettőnk közötti különbséget, akkor én egy egészséges, zöld, szabad és közösségi város értékeit védem, amit „A szabadság városa” szlogenben foglaltunk össze. Míg Tarlós a Fidesz országos politikáját akarja vaskézzel bevezetni a fővárosban.
Igaza lett a Fidesz egyik vezető politikusának, aki három hete egy szűk körű háttér­beszél­getésen azt mondta, hogy szerinte a Kúria dodonai, azaz fordulatot nem hozó döntést fog hozni a devizahitelek ügyében.
Történelmi esemény, mikor felbomlik egy koalíció. Különös, hogy az a Kóka János adta ki Gyurcsány Ferenc útját, akiből éppen a miniszterelnök kreált politikust, majd segítette, hogy pártelnök legyen az SZDSZ-ben. Bár vannak, akik előre kitalált forgatókönyvről beszélnek, de a legvalószínűbb, hogy mindez csak badarság. Láthatóan senki sem ura a helyzetnek, mégis sokan felszabadulásként és nagy lehetőségként élik meg a szituációt.
– Egy interjúban úgy nyilatkozott, megtalálta a lelki békéjét, "a Jóistennel és önmagával" is harmóniában él. Mi még a Hajdú János-féle Hét cím? műsorból emlékszünk Önre. A lelki békéje a baloldalról a jobboldalra vezető út során is megmaradt? 
Szabaddemokrata és szocialista politikusok egyaránt a közlekedésfejlesztési csomagot emelték ki elsőként mint a legfontosabbat a két párt fővárosban megkötött koalíciós szerződéséből. Bőhm András, az SZDSZ frakciójának vezetője szerint a Városháza működésében nem történik különösebb változás, míg Mandur László, az MSZP budapesti elnöke szerint egy sor vitás kérdés megoldásával zökkenőmentesebb működés várható.
Éppen azon a napon, amikor Matolcsy György gazdasági miniszter bemutatta a jövő évi költségvetés fő vonalait, jelentette be Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója, hogy visszavonul. Az esemény jól szimbolizálja, hogy a várakozásokkal szemben a Fidesz-kormányzás alatt sem sikerült a közgazdasági szemléletváltás a magyar gazdaságpolitikában.
Hiába ígérte meg a választási kampányban Tarlós István az önálló Margit Kórház vagy Németh Szilárd, Csepel polgármestere a helyi kórház „újra-nyitását”, egyre kevesebb ráhatásuk van a folyamatokra. A kórházak elkerül- nek a fővárostól, de nyomokban sem látható, hogy az új rendszer miként működik majd.
A Fidesz már azon dolgozik, hogy 2010-ig jó kapcsolatot építsenek ki az IMF-fel, mivel nekik is szükségük lesz a Valutaalap segítségére.
Két részre szakadt az MSZP holdudvarához tartozó háttéremberek álláspontja az önkormányzati választások esélyeiről: egy részük a szocialista Armageddont várja, míg – Mesterházy Attila köre – fordulatot ugyan nem, de a vártnál kicsivel jobb eredményre számít. A tét nem kicsi, ugyanis az általános vélekedések szerint az eredménytől függ, hogy Gyurcsány Ferenc milyen elánnal indul rohamra az MSZP visszaszerzéséért. Az biztos, hogy a Fidesz nyeri az önkormányzati választásokat, mégsem tét nélküli számukra a voksolás.
Nyilvánosságra hozta a Fidesz, hogy kiket indít a 106 egyéni körzetben a jövő évi választáson. A listán alig található új politikus, nő pedig még kevesebb. A jelöltekből úgy tűnik, hogy a kormánypárt elsősorban nem a személyek kvalitásában és színességében bízik, hanem a Fidesz-logóban, abban, hogy az általános pártszimpátia elég lehet győzelemhez.
„Ha kellő körültekintéssel jártunk volna el, akkor nem itt tartanánk” – nyilatkozta a Heteknek adott interjújában Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, aki szerint az MSZP-ben félnek „kimondani, hogy problémák vannak, mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé.”
Hazafi ZsoltOrbán Viktor populista, autoriter vezető, hataloméhes, igazi "szélkakas", míg Gyurcsány Ferenc politikai szerencselovag, puccsista, aki a kormányzás helyett kapkod, dilettáns, csak összezavarja a dolgokat. Így jellemezhetnénk a két fő politikai oldal vezetőjének "arculatát", ha hitelesnek fogadnánk el az egymásról kialakított képüket. 
A Kulcsár-ügyben zajló kommunikációs csata a héten az ügy kivizsgálására hivatott parlamenti bizottságra is kiterjedt. A szocialisták szerint a Fidesz immár nem szeretné, hogy kiderüljön az igazság, mert maga is érintett. Az ellenzéki párt viszont azt állítja, az MSZP egy olcsó trükkel akarja meghiúsítani a vizsgálatot. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője ugyanakkor elismerte: hiba volt, hogy az Orbán-kormány idején egyetlen ellenzéki kezdeményezés? bizottságot sem engedtek felállni.
A tények egyértelműek, abban ma mindenki egyetért, hogy az ország rosszabb gazdasági helyzetben van, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. A kelet-európiai összehasonlítások egyértelműen mutatják, hogy Magyarország pozíciói romlottak, az életminőség szempontjából például már Szlovákia is elhagyott minket.
Interjú Pallag Lászlóval, az FKgP alelnökévely  Pallag László. "Le akarnak szalámizni bennünket" Fotó: V. Sz.
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a Fideszben arról a kérdésről, hogy ügynökügyben a múlt heti fiaskót követően milyen konkrét megoldásokon gondolkodnak. Úgy tűnik, hogy nemcsak a Fidesz és az LMP között, hanem a Fideszen belül is zajlik egy asszó, nehezen kideríthető, hogy valójában kik között és miről.
 
A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban – derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Bár a Fidesz-pártelitben is egyértelmű az a vélemény, hogy Matolcsy György helyett egy alkalmasabb gazdasági miniszter kellene a kormánynak, forrásaink kizártnak tartják, hogy Orbán Viktor menessze a beosztottját. Ugyanis ő jelképezi a kormány nem ortodox gazdaságpolitikáját. Személyén kívül még három „szimbólumminiszter” található a kormányban, akinek biztos a széke: Navracsics Tibor, Pintér Sándor és Martonyi János.
Újra a kormányon múlik, hogy tovább bővíti-e az állambiztonsági iratok megismerhetőségét, vagy sem. Az SZDSZ nyomására ugyanis téma lett, hogy az úgynevezett Kenedi-jelentés ajánlásait érdemes lenne a gyakorlatba is átültetni.
Miközben a piaci folyamatokat jól ismerő közgazdászok folyamatosan kongatják a vészharangot, mondván, az ország még nem kerülte el egészen biztosan az összeomlást, addig a kormány a szakszervezetekkel, a munkaadók szervezeteivel és közgazdászokkal igyekszik egyeztetni, hogy milyen intézkedésekkel orvosolja a gazdaság bajait.
Mintegy 3,7 millióan ballagtak el az urnákig az önkormányzati választáson, azaz 6 százalékkal kevesebben, mint tavasszal. Így a kormánypártra úgy 2,1 millióan szavaztak, azaz 600-700 ezerrel kevesebben, mint áprilisban. Az MSZP 850-900 ezer voksot tudhatott magáénak – azaz az alacsonyabb részvétel ellenére is többé-kevésbé tartotta a tavaszi számot. Szintén erőteljesen csökkent a most 520 ezer voksot gyűjtő Jobbik szavazótábora, az LMP „ered­ménye” pedig értékelhetetlen lett – a zöldpárt szavazói felét elvesztette.
Egyre bizonytalanabb, hogy mi lesz a kimenetele a koalíciós válságnak. Az elmúlt hetekben mindenki forgatókönyveket gyártott, de az MSZP-re nézve az egyik legrosszabb fejlemény, hogy információink szerint egyre mélyebb a nézeteltérés Gyurcsány Ferenc és a többi szocialista vezető között. Bár a miniszterelnök távozására kevesen tennének, mert nem látszik senki sem, aki „király­csináló” tudna lenni az MSZP-ben.
Interjú Lánczi András politológussal, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, a Konzervatív Kiáltvány cím? könyv szerzőjével. Lánczi András. A marxizmussal lehetetlen ma már reálisan értelmezni a valóságot Fotó: B. A. J.
Komoly belső válságot okozott a Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái között, hogy egy olyan demonstrációba kerültek bele, amelyről úgy tudják, hogy részben egy párt, jelesül a Párbeszéd Magyarországért alkalmazottai szervezték – értesült a Hetek.
Magyarországon az elmúlt húsz évben sohasem valósult meg a liberális modell! Az ésszerű, szabad piacgazdaságot erősítő úgynevezett liberális minta kizárja, hogy óriási állami újraelosztás és jelentős államháztartási hiány jellemezzen egy országot. Magyarországon ennek tökéletesen az ellentéte zajlott. Hazánkban még a volt szocialista országokhoz képest is tíz-tizenöt százalékkal nagyobb az állam részesedése a bruttó hazai termékből.
Molnár Csaba 36 éves fiatalember. Három diplomája van. Két nyelven beszél, és kétgyermekes családapa. A rendőrség egyik büszkesége volt. Ő csalta lépre Bécsben Kulcsár Attila álbrókert, a K&H-ügy kulcsfiguráját. A nyomozást is ő kezdte el. Az ügyészség pár hónap múlva megvádolta, miszerint egy szír pénzváltótól ajándékot fogadott el, és cserébe törvénytelen szívességet nyújtott. Magyarán: megvesztegették.
Interjú Baja Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős politikai államtitkárával, a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala vezetőjével. Baja Ferenc államtitkár. "Lehet, hogy nem lesz érdemes káposztát termeszteni, de valami mást igen." Fotó: Somorjai L. 
Miközben majdnem megtelt a Parlament előtti Kossuth tér, addig az Országgyűlés szinte kiürült. A „lézengő” képviselők egy-egy törvénymódosítás vége-hossza nincs, unalmas vitájába kezdtek, míg kint a dühös magyarok éppen kordont bontottak, az év egyik legrosszabbul megszervezett, mégis ütősre sikerült tüntetésén.
Bajnai Gordon mellett még más személyeket is el tud képzelni a demokratikus pártok miniszterelnök-jelöltjének Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki a napokban jelentette be hivatalosan is, hogy elindul pártja választmányi elnöki posztjáért.
Nem kísérelte visszaszerezni az MSZP irányítását a párt Gyurcsány vezette szárnya, inkább új párt alapításába fogtak. A szocialisták mindezt úgy értelmezték, hogy Gyurcsány Ferenc és társai rájöttek, hogy nincs esélyük, míg a „gyurcsányisták” úgy, hogy esélytelen az MSZP megújítása. Az utóbbiak ezért – a néhai SZDSZ második-harmadik vonalbeli politikusaival feldúsulva – megpróbálnak az ellenzék vezető erejévé válni.
Felháborodással fogadták az építőipari cégek vezetői azt a hivatalosan nem megerősített hírt, miszerint a kormány 7, azaz hét évre (!)  visszamenőlegesen adót vetne ki útépítő cégekre. A hír amiatt is érdekes, mert az elmúlt négy évben a Fidesz holdudvarához tartozó Simicska Lajos vezette Közgép-csoport vitte a pálmát ezen a területen.
Sem a pártjában, sem a parlamentben nem veszélyezteti semmi Gyurcsány Ferenc pozícióját. Kihívója ugyanis nem akad, az SZDSZ pedig a válságra való hivatkozással beadta a derekát. Pedig ősszel még úgy tűnt, hogy a liberálisok kikényszerítik a miniszterelnök távozását. Fotók: Vörös Szilárd
„A közbeszerzések 65-70 százaléka korrupcióval érintett, ami számomra azt jelenti, hogy kizárható, hogy ennek csak egy párt vagy csak egy érdekkör lenne a kedvezményezettje” – nyilatkozta a Heteknek Alexa Noémi, a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International (TI) ügyvezetője, akit az úgynevezett elszámoltatásról kérdeztünk.
Miért és hogyan lett ön az új megfigyelési ügy politikai arca?
Vélhetően nagy örömmel töltötte el Gyurcsány Ferencet, hogy rövid időn belül kétszer is szembe találkozott Orbán Viktorral, a jobboldal első számú szimbólumával. Egyrészt rátapintott az Fidesz ideológiájának fő tézisére, s válaszra méltatták, másrészt a világhír? magyar atomtudós, Teller Ede temetésén ő képviselte Magyarországot, és nem Orbán. 
Az utóbbi húsz év legrövidebb kampányára készül a köztársaság: a Fidesz és az MSZP kommunikációjából egyaránt úgy tűnik, hogy a két párt csak az utolsó három héten hajlandó teljes erőbedobással küzdeni, így várhatóan a március 15-ei nagygyűlésen pukkan el a kampánypisztoly.
Heves nézeteltérésről szivárogtak ki hírek az eddig totálisan egységesnek látszó Fidesz felső vezetéséből. A vita nyomán már változások is történtek a párt különböző szint? kommunikációs stábjai között, a frakció sajtóosztályán pedig többen szabadságra mentek. 
Járatritkításba kezd a MÁV, noha a Fidesz ellenzékben minden hasonló kísérletet a magyar vidék elleni támadásként, egyenesen falurombolásként értelmezett. A költségcsökkentési terv egyébként a vasútvonalak felét érinti. Az április 15-én érvénybe lépő menetrendtervezet technológiai előkészületei szerint ugyanis naponta 414 vonattal járna kevesebb a hazai pályákon.
A MSZP–SZDSZ-kormányzás mélypontján sem fordult elő, hogy Pokorni Zoltánhoz és Hoffmann Rózsához hasonlóan a nyilvánosság előtt „alázzák” egymást kormánypárti politikusok. Fideszes forrásaink szerint ehhez többek között az is kellett, hogy az elmúlt hónapokban többször is hazugságon kapják Hoffmann Rózsát, aki kereszténydemokrata politikusként azért lett oktatási államtitkár, mert oktatási filozófiája közelebb állt Orbán Viktoréhoz, mint Pokornié.
Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét.
Megosztotta az MSZP-t az elmúlt napok válságkommunikációja. Míg vannak, akik szerint a párt és a kormányfő képes a válsághelyzetből új arculatot, netán szimpátiát építeni, addig mások szerint az a baj, hogy nincs érdemi mondanivalója a pártnak, a válságra való hivatkozás csak a problémák elfedésére alkalmas.
Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna.
Tóth Károly a bizottsági terem előtt, egyik kezében az elmaradhatatlan füstölgő cigarettájával, másikban egy mobillal adja a jelentést: "A fideszesek már itt vannak, de a meghívottak lent a kapuban vacognak, mert nem gondoskodtak nekik belépőről. Intézkedtem, Demeterék ezt is nekünk köszönhetik. Simon még nem ért ide, siessetek." 
 
Közel húsz éve az úgynevezett MDF-SZDSZ paktum során két nagypárt kötött megállapodást, mellyel az első szabadon választott kormány működőképességét teremtették meg. Az elmúlt hetekben a két formáció a saját túléléséért küzdve egy új MDF-SZDSZ paktum kidolgozásába kezdett. Ha sikeresek lesznek, akkor az MDF „megugorja” az öt százalékos parlamenti küszöböt, egy, talán két liberálist bevisz a Parlamentbe, az SZDSZ pedig a későbbi önkormányzati választásokon újra frakcióval rendelkezhet a fővárosban.
Magyarországon két egymástól elkülönülő szélsőjobboldali szervezet tevékenykedik. A szkinhedeket tömörítő Vér és Becsület "baráti kör" tagjait a másik szervezet, a Szálasi Ferenc radikális hungarizmusát való Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai "hőzöngőknek" tartják. A második világháborút követően Szálasi – akit 1946-ban emberiség ellen elkövetett bűnökért kivégeztek – gondoskodott utódjáról.
Drámai a hangulat a Fidesz politikusai és háttéremberei között, mert azt érzik, hogy szakad a társadalmi támogatottságuk. Ennek oka leg­inkább az Odüsszeia soraival adható vissza, miszerint – idézzük – „önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”. A népszerűségvesztés mögött ugyanis egyértelműen önmaguk politikai hibáit és bűneit azonosítják.
Schmitt Pál szemmel láthatóan nem értette, mi zajlik körülötte. A sportvezetőből lett politikus az elmúlt évtizedekben számos ügyet megúszott, az élettapasztalata alapján joggal hihette, hogy most is elcsitul a vihar. Tévedett. Éppen az élettapasztalata miatti rutinszerű reakciói, az általa választott tanácsadók rossz javaslatai okozták a vesztét. Az évszázad politikai bukása lett az övé.

Fókusz

Csapda – összegezte a vasárnapi népszavazásról alkotott véleményét lapunknak adott interjújában Gyurcsány Ferenc.  A miniszterelnök úgy véli, a megválaszolandó kérdések nem egyesítik, hanem megosztják a nemzetet, a referendum nem ad, hanem elvesz valamit. Ráadásul nem is arról szól, mint amit első olvasatban gondolnánk: ez a kérdés nem a hazáról, hanem a hatalomról szól – mondja Gyurcsány, ám azt is hozzáteszi, sok embernek nehéz szembenéznie ezzel a ténnyel.
Magyarországon még nem tapasztalt méret? kommunikációs hadjárat veszi kezdetét december 1-jétől az uniós csatlakozás mellett. A Hetek birtokába került szakértői anyag, amely A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája (KS) címet viseli 254 oldalon keresztül mindenre kiterjedően taglalja azt, hogy az elkövetkezendő hónapokban mire számíthatunk. Az EU-propaganda a gazdasági várakozásokat hűteni, a közösséghez való tartozást viszont érzelmileg gazdagítani szeretné.
Különös elméletek foglalkoztatják az elitet, amelyekről ugyan mindenki hallott, de senki nem venne rá mérget.
Interjú Wiener György politológussal, országgyűlési képviselővel, az MSZP országos választmányának elnökhelyettesével Wiener György 
 
– Úgy tűnik, hogy a szocialisták új frakcióvezetésében több volt miniszter is szerepet vállal, mintha "szakértő ellenzéki párt" szerepre készülnének. Merre tart az MSZP?
– Minek tulajdonítja, hogy az MSZP váratlanul, változtatva korábbi álláspontján, politikai célként tűzte ki a III-as főcsoportfőnökség iratainak nyilvánosságra hozatalát?
Új fogalommal, az eurorealizmussal lepte meg a Fidesz a közéletet, melylyel egyes vélemények szerint a csatlakozás eufóriája után a csalódott tömegeket akarja megnyerni.  E felosztás szerint vannak az Eu-szervilisek, az MSZP és az SZDSZ politikusai, és az Eu-szkeptikusok, a MIÉP hívei. A Fidesz pedig valahol a kettő között található. Orbán Viktor: meghirdette az eurorealizmus politikáját Fotó: Vörös Szilárd
Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?
Interjú Kiss Péterrel, az MSZP ügyvezető alelnökével Kiss Péter. Én inkább egészséges vitának nevezném a történteket Fotó: MTI
A Kádár-rendszert ma a Fidesz képviseli – állítja Fodor Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje Önállóság és kooperációs készség Fotó: S. L.
 
A magyar cigányok bíznak a leendő kormány vezetőinek a bölcsességében, mégis mind a kampány, mind az elmúlt napok kijelentései miatt tartanak attól, hogy felerősödik a rasszizmus és a romaellenesség hazánkban – derült ki Rácz Tamás, a Lungo Drom elnökhelyettese és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak adott nyilatkozatából. Attól is tartanak, hogy ezt a kérdést rendészeti és nemzetbiztonsági szintre szűkítik le.
Gazdasági apokalipszis, összeomlás és bankcsőd – a lapunk által megkérdezett vezető közgazdászok szerint a legrosszabb esetben akár idáig is fajulhat a forint gyengülése. Bár egyöntetűen azt állították, hogy most nem annyira a saját ügyeink, hanem régiós mozgások miatt érte el a 300 forintos lélektani határt az euró.
Két ember, akikről senki nem tud semmit. Két öngyilkos, anya és lánya, akik már szörny? tettük előtt kivonultak a társadalomból. Fejcsóváló, borzongó szomszédok, akik csak ennyit mondogatnak: így nem szabad élni, elzárva mindentől, befelé fordulva. Ferencváros, Kén utca 3., Magyarország árnyoldala.
 
Interjú Szili Katalinnal, az MSZP újonnan megválasztott elnökhelyettesével  – A kongresszust értékelve, milyen hangulat alakult ki a szocialista pártban? Fogalmazódtak-e meg olyan konkrét intézkedési tervek, melyeket kormányra kerülésük esetén azonnal végrehajtanának? Azért is kérdezem ezt, mert a közvélemény-kutatások szerint az emberek döntő többsége jelenleg úgy véli, hogy az MSZP nyeri meg a választásokat. 
Pető Iván, Kiss János és Magyar Bálint anno 1990. Több mint egymillióan szavaztak rájuk Fotó: MTI
"Tovább a lejtőn, lendületes eladósodás, tovább romlott a helyzet, lecsúszás, leépülés, elszegényesedés, három millió szegény országa" – címszavak a Fidesz vezető politikusainak a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájáról szóló nyilatkozataiból, és egy idézet Pokorni Zoltán alelnöktől: "Azok a szomorú tendenciák, amelyek az ország gazdasági, mentális, lelki erejének apadását jelezték, nem változtak, hanem tovább romlottak az elmúlt száz nap során." Az ellenfelét üres PR-kormányzással bíráló Fidesz látványos kommunikációs off
 
Segélykérő levéllel fordult szerkesztőségünkhöz egy fehérorosz férfi, aki családjával együtt három évvel ezelőtt menekült Magyarországra, ám most a visszatoloncolás veszélye fenyegeti. "Nem akarunk visszatérni abba az országba, ahol mindenünket elvették, ahol a hatalom nyíltan lopja a magántulajdont és a vállalkozók zsarolásával foglalkozik. Ebben az országban ezrek halottak és többezren börtönben vannak a hatalom politikájának köszönhetően" – írja Leonyid Bendarjevszkij.

Háttér

 
1991-ben az akkor még Fidesz-lapnak számító Magyar Narancs (MN) augusztus 20-i egyházi ünnepségek kapcsán a "spirituális terror" víziójával riogatott, azt tanácsolva olvasóinak, hogy "5 napig ne vegyen újságot, ne nézzen televíziót, ne hallgasson rádiót, ne menjen utcára, csukja magára az ajtót".  Az 1990-es évek elején a Fidesz még élcelődött az MDF úgynevezett "keresztényiességén", a köztelevízió "megszentelésén", sőt magán a Szentatyán is.
"A Nyírfa-tisztek áldozatok voltak. A jelenlegi kormányzat a korábbi kormányzat jogutódjaként kárpótolja ezeket az embereket..."    Fotó: MTI
Már tinédzserként veszélyeztetve volt a fizikai léte is, hiszen kevésen múlt, hogy a nácik és a hungaristák megöljék, a kommunizmusban foglalkoztatási tilalom alá esett, most pedig a hivatalos hatalmi elitet kiszolgáló értelmiség bélyegzi meg, a kritikái miatt hivatásos rettegőnek állítva be… – Én nem rettegek.
Napokra volt az ország az államcsődtől és attól, hogy négyszáz forintba kerüljön egy euró. Ez azt jelentette volna, hogy minden magyar embernek a vagyona, fizetése vagy nyugdíja 30–40 százalékkal kevesebbet ért volna. A törékeny helyzetet az okozta, hogy pár hétig nem volt Magyarországon olyan erő, se politikai, se pénzügyi, amely képes lett volna megakadályozni az összeomlást.
 
Lapértesülések szerint a héten beperelték a Globex igazgatóságának tagjait. A cég felszámolásával 1999 februárjában megbízott Pátria Consult Kft. egyelőre nem meghatározott összeg? kártérítést követel Vellai Györgyi elnök-igazgatótól és öt munkatársától. A felszámolóhoz beérkezett hitelezői igény mintegy 4 milliárd forintra rúg, melyből körülbelül 300 millió a kisbefektetői követelés.
2002 a kampányok éve is volt. Érdekes, hogy a Fidesz-MPP tudatos, zavaroktól mentes kampánya ellenére is elvesztette a választást, az MSZP nemegyszer ellentmondásos "politikai marketingjével" szemben. 
Ha a Fidesz sikeres akar lenni, a villámháborús taktikát kell folytatnia, mert csak ezzel a módszerrel uralhatja a kommunikációs teret, így bizonyíthatja alkalmasságát. Elszívva ezzel a levegőt a többi párttól. A multik és a magánnyugdíjpénztár-irányító üzleti körök megbizonyosodhattak ennek hatékonyságáról.
Titkos találkahelye lenne a terroristáknak Budapest? Egy spanyol lap angol forrásokra hivatkozva ezt állítja. A magyar illetékesek ellentmondásos körülmények között ugyan, de végül blöffnek titulálták az állítást. Az viszont tény, hogy évtizedekkel ezelőtt Budapest már otthont adott egy terrorista szörnynek. Az El Mundo nev?
 
"A hozzánk érkező panaszok nagyobb hányada szól diszkriminációról, mint korábban. Egy új diszkriminációellenes törvény tenne különbséget a szankciók között: olyan következményrendszert jelentene, amelyik a súlyának megfelelően reagálna az elkövetett cselekményre" – nyilatkozta a Heteknek Kaltenbach Jenő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, aki a közelmúltban törvénytervezetet dolgozott ki a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről.
Az MNB rendelkezik akkora devizatartalékkal, hogy a 320-330-as szint körül megállítsa a forint/euró árfolyamot, ám ehhez mind az eddigi gazdaság­politikával, mind Matolcsy Györggyel szakítani kell. Minimum. Más esetben drámai árfolyam és államcsőd következhet.

Interjú

Magyarország szinte biztosan nem veszít egy eurót sem - nyilatkozta a Heteknek Andor László, hazánk uniós biztosa, aki részt vett abban a döntésfolyamatban, melynek eredményeként Magyarországot büntetéssel fenyegették meg. A foglalkoztatáspolitikáért felelős biztos szerint az Európai Bizottság nem erkölcsrendészet, az Orbán-kormányt pedig nem érhette váratlanul a döntés, hiszen az „elmúlt másfél évben a bizottság számos, olykor miniszteri szintű tárgyalás során kifejezésre juttatta kételyeit, aggályait és elvárásait".
Interjú Bajomi-Lázár Péterrel a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció Tanszékének adjunktusával, aki az elmúlt hónapokban az Észak-Karolinai Egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Karán tanulmányozta az Egyesült Államok sajtóját. Bajomi Lázár Péter Fotó: Somorjai L.
Az életét végigkísérte, hogy nem volt kívánatos személy Magyarországon. Ez alatt nemcsak a vészkorszakot értem, hanem a gimnázium évei alatti pressziókat, illetve azt, hogy az 56-os szerepvállalásért évekig állástalan lett. 1974-ben őrizetbe vették „A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembeni gyűlölet felkeltésére alkalmas iratok készítéséért és terjesztéséért." 2012-ben Önt újra hazaárulózzák, különösen Orbán Viktor elleni gyűlöletkeltéssel vádolják a nemzetközi sajtóban megjelent véleménye miatt.
Interjú Csizmadia Ervin politológussal az SZDSZ múltjáról, jelenéről és jövőjéről Csizmadia Ervin: "Kívánatos volna a magyar politikában, ha az egymással szembenálló táborok között ismét megindulna az érdemi kommunikáció"    Fotó: Somorjai
Demos Magyarország néven jött létre az első baloldali politikai "agytröszt". Az ilyen jelleg? vállalkozásokat az angolszász országokban think-tank-nek nevezik, és céljuk, hogy a nagypolitika számára "gondolatcsomagokat" készítsenek elő. 
Mészáros István László ügyvéd. "Erős identitástudatra volt szükség..."

Riport

"Marad a rendszer olyan korrupt, amilyen volt" – Interjú Szikinger István ügyvéddel – Szikinger István   
Mi a sejtése, ha egy kisvárosban, nevezetesen Kiskunhalason, két fiatalember hatvanmilliónyi pályázati pénzt tudott szürke-fekete utakra terelni, akkor országosan mekkora az az összeg, ami illegálisan vándorol?– Ezt nagyon nehéz lenne megbecsülni. A korrupció velejárója, hogy csak akkor tudunk konkrétumot, ha valami kiderül.
 
Kedd, hajnali négy óra, nagybani zöldségpiac. Egy: ha minden reggel négykor indulnék dolgozni, pár perc alatt beérnék a munkahelyemre – dugó sehol. Kettő: a piros lámpáknál csak én állok meg, tehát, ha máskor is ilyenkor autóznék, már jó előre tudom: zöldnél sem árt az óvatosság, hátha valaki megint – ahogy ma mindenki – zöldnek nézi a pirosat. 
Pető Iván, Kiss János és Magyar Bálint anno 1990. Több mint egymillióan szavaztak rájuk Fotó: MTI
A szakszervezetek féltékenysége miatt húzódik a lobbitörvény elfogadása, ugyanis sérelmezik, hogy a lobbistáknak több "érdekkijáró" joga lenne, mint nekik – értesült a Hetek kormányzati forrásokból.

Sport

– Rengeteg sportág közül választhattál volna, mégis miért éppen az úszással kezdtél el foglalkozni? – Nem volt semmi különös indoka. Édesapám, aki ugyancsak úszó volt, vitt le az uszodába, hogy megtanítson úszni. Mindig szerettem a vizet, és valahogy ott maradtam, majd idővel elkezdtem versenyszerűen úszni. Ennyi.  Cseh László: "Szerintem a legfontosabb a kitartás" Fotó: Reuters

Külföld

Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb–magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak?

Életmód

Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Cseh László – olimpiai és világbajnokok. Közismert nevek Túri György egykori és jelenlegi tanítványai közül. A mesteredző véleménye szerint az úszás nemcsak a versenyzők számára kiváló sportág, hanem az "átlaggyerekeknek" is, hiszen az edzéseken a fiataloknak olyan rendszerbe kerül az életük, melyben megtanulják az idejüket és erejüket beosztani, munkafegyelemhez és kitartáshoz szoknak.

Üzlet

Kormánypárti nyilatkozatokat elemezve és az IMF-nek küldött levél tartalmát ismerő forrásaink véleményét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is az időt húzza a hitel-megállapodás kapcsán.

Oldalak