Kereső toggle

Hazafi Zsolt cikkei

Belföld

Interjú Pallag Lászlóval, az FKgP alelnökévely  Pallag László. "Le akarnak szalámizni bennünket" Fotó: V. Sz.
A szocialista küldöttek ugyan Szili Katalin mellett tették le a voksukat az államfőjelölő kongresszusokon, de a szabaddemokraták keménykedése miatt továbbra sem biztos, hogy a házelnök asszony lesz Mádl Ferenc utóda.
A kormány meg akarja szüntetni az Érdekegyeztető Tanácsot, s helyette egy többségében új érdekegyeztetési modellt kíván bevezetni. Herczog Lászlót, a tervezet koncepcióját elkészítő helyettes államtitkárt kérdeztük minderről. – Miért kívánják megváltoztatni az érdekegyeztetés jelenlegi módját?– Már 1996 májusában döntés született arról, hogy változtatni kell az ÉT működésén, emellett az új kormányzat is jelezte: elégtelennek tartja a jelenlegi egyeztetési formát.
Az elmúlt napokban befektetési bankárokkal, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány tagjaival, prominens szocialista politikusokkal beszélgettünk arról, hogy a 2008-as IMF-hitelfelvétel, illetve a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet között mi a hasonlóság. Egy ilyen hitelhez milyen „nagyállami", azaz német, francia vagy brit, netán olasz politikai segítség kell, azaz mi múlik vagy múlhat Angela Merkelen vagy Nicolas Sarkozyn, esetleg José Manuel Barrosón.
A magyar bűnözők legtöbbje még nem tart ott, hogy komoly szakértelmet igénylő banki tranzakciókkal mossa tisztára a feketén szerzett vagyonát. Egyszerűen feléli azt. Intő jelnek számít viszont, hogy már több pénzmosási ügy jutott a rendőrség tudomására. Szakértők komoly veszélynek tartják, ha a kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból, csalásokból, rablásokból, valamint fegyver- és emberkereskedelemből származó feketepénzek bekerülnek a legális gazdaságba. Pedig erre is vannak jelek.
Sajnos az idei felsőoktatási felvételi eredmények összhangban vannak a tavasszal nyilvánosságra hozott, úgynevezett PISA-eredményekkel, melyek szerint a magyar diákok feladatmegoldó készsége, felkészültsége több tekintetben is az Európai Unió tagországainak átlaga alatt marad.  Dolgozatírás. A következő generációt olyan tanárok tanítják majd, akik máshova nem voltak jók? 
Anarchista, kommunista, rasszista, extremista és ehhez hasonló nem túl hízelgő jelzőkkel minősítette a Jobbik vezetését Pősze Lajos, akit hétfőn zártak ki a frakcióból. Az egykor az MDF-ben politizáló Pősze a párt programjának egyik írója volt, távozásával a Jobbikon belüli mérsékeltek száma csökkent.
Az újrázása esélyét igyekszik javítani Tarlós István főpolgármester azzal, hogy nyíltan bírálja a főváros közlekedéséért felelős Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját. A történettel a Fidesz két legyet üt egy csapásra, hiszen így a közlekedéspolitika területén „elszívja a levegőt” az MSZP-s főpolgármester-jelölt elől.
Tovább pozicionálja a kormány a Makovecz Imre által alapított, a kulturális életben számos vitát kiváltó Magyar Művészeti Akadémiát azáltal, hogy havi 650 ezer forintos járadékot lehetővé tevő díjat adományoznak a testületnek.
Történelmi esemény, mikor felbomlik egy koalíció. Különös, hogy az a Kóka János adta ki Gyurcsány Ferenc útját, akiből éppen a miniszterelnök kreált politikust, majd segítette, hogy pártelnök legyen az SZDSZ-ben. Bár vannak, akik előre kitalált forgatókönyvről beszélnek, de a legvalószínűbb, hogy mindez csak badarság. Láthatóan senki sem ura a helyzetnek, mégis sokan felszabadulásként és nagy lehetőségként élik meg a szituációt.
Schmitt Pál szemmel láthatóan nem értette, mi zajlik körülötte. A sportvezetőből lett politikus az elmúlt évtizedekben számos ügyet megúszott, az élettapasztalata alapján joggal hihette, hogy most is elcsitul a vihar. Tévedett. Éppen az élettapasztalata miatti rutinszerű reakciói, az általa választott tanácsadók rossz javaslatai okozták a vesztét. Az évszázad politikai bukása lett az övé.
Bár sokan felszínességéért és túlzott általánosságáért bírálják a Fidesz programját, mégis kirajzolódik belőle, hogy a párt vezetői mérsékelt, neokonzervatív jellegű politikát szándékoznak folytatni kormányra kerülésük után. A szocialistákkal szemben nem a nyugdíjasok és a lecsúszott társadalmi rétegek, hanem inkább a középosztály, illetve a vállalkozók támogatására helyezik a hangsúlyt.
Az MSZP történetében még nem volt olyan feszült hangulatú beszélgetés, mint kedden reggel Gyurcsány Ferenc dolgozószobájában – állítják a pártot jól ismerő forrásaink. A szocialisták összes befolyásos politikusa egy platformra került a miniszterelnökkel szemben, követelve, hogy az elmúlt napokban a sajtóban megjelent gyanúsítások miatt Gyurcsány ne zárja le az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos vizsgálatot.
"A szocialista párt elnöksége Medgyessy Péter részvételével folytatott hétórás vita után egyhangúlag döntött az EU-választási lista vezetőiről.(...) Az elnökségi ülésen végig részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök, aki minden programját lemondta emiatt. Horn Gyulát eredetileg nem hívták meg az elnökségi ülésre, de menet közben az elnökség számára egyértelművé vált, hogy szükség van rá. A volt miniszterelnök kora délután csatlakozott az ülés résztvevőihez.
– A nemzetközi jog értelmében Magyarország melyik oldalon áll az iraki konfliktus tekintetében?– Nem így vetődik fel a kérdés, hiszen a nemzetközi jogban nem oldalak vannak. Az iraki konfliktus megértéséhez tudni érdemes, hogy létezik egy ENSZ-határozat, a 678-as számú, amely Kuvait Irak által való lerohanása után felhatalmazta az adott országokat, hogy fellépjenek a béke 
A Magyar Nemzeti Bank 35-36 milliárd euró devizatartalékkal rendelkezik, ami - árfolyamtól függően - mintegy 10 ezer milliárd forintnyi va­gyont jelent. Az államadósság 20-22 ezer milliárd forint, tehát azt gondolhatnánk, hogy egyszeri művelettel a devizatartalékból simán lehetne csökkenteni az adósságot. Sőt, akár IMF-hitel helyett innen csíphetnénk le a folyó kiadásokra. Ha mintegy 5 milliárd euró hitelt kell idén megújítani, akkor elég lenne átcsoportosítani a tartalékból.
Botrányos, hogy Magyarország egyetlen európai uniós tagállamként kénytelen visszamenekülni a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hiteler­nyője alá. Ezt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nyilatkozta lapunknak. Szerinte a 25,1 milliárd dolláros hitelkeretről szóló megállapodás azt jelenti, hogy enélkül bármikor bedőlhet az államkassza.
Csúnyán átverték, vagy szerepzavarba került. E két lehetőség közül csak az egyik lehet a magyarázat Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár vesszőfutásának. A Fideszt évtizedek óta támogató egykori ELTE rektor ugyanis megjárta az általa tető alá hozott felsőoktatási koncepcióval.
„Ha kellő körültekintéssel jártunk volna el, akkor nem itt tartanánk” – nyilatkozta a Heteknek adott interjújában Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, aki szerint az MSZP-ben félnek „kimondani, hogy problémák vannak, mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé.”
Ángyán József nemcsak a földosztás körüli anomáliákon, hanem a „hamis” magyar élelmiszertermékeken is „kiakadt” – tudta meg a Hetek. Az oligarchákat, zsákmányszerző gazdasági csoportokat és maffiacsaládokat emlegető volt agrárállamtitkár ugyanis belső fórumokon konfliktusba került többek között egy nagy magyar húsipari cégcsoporttal, mert azok állítólag génkezelt szójával etetett, lengyel disznóhúsból készítik a köztudatban színmagyarnak tartott hústermékeiket.
Az atv.hu értesülése szerint „Magyarországért, a köztársaságért” címmel országértékelő beszédet tart Gyurcsány Ferenc március 19-én, pénteken az általa két éve életre hívott Magyar Demokratikus Charta nyilvános rendezvényén. A Magyar Demokratikus Charta azért ekkor tartja ezt a nyilvános rendezvényt, mert 1944-ben ezen a napon lépték át a német csapatok Magyarország határát.
Nemcsak az egészségügy finanszírozása kapcsán kényszerítette tárgyalóasztalhoz az MSZP vezérkarát az SZDSZ, hanem olyan – az átlagpolgárok által ismeretlen – ügyeket is elővettek, mint az energiapiac liberalizációja vagy az egyházfinanszírozás kérdése. A szocialisták szerint egyértelmű, hogy a liberálisok erőteljes „arculatépítésbe” kezdtek, de aggódnak, hogy erre rámegy a koalíció.
Ellenzéki pártok és mozgalmak a hétfői tüntetést sikertörténetnek értékelik, mellyel erőt mutattak Orbán Viktor lehengerlő stílusú kormányzásával szemben. Számít ez? A 2012-es évet politikai szempontból bármilyen mértékben is meghatározhatja ez a rendezvény?
Ezekben a napokban dolgozzák ki azt a szisztémát, ami azt biztosítja, hogy Bajnai Gordon úgy vonulhasson vissza a napi politizálástól, hogy közben továbbra is ő fémjelzi a korszakváltóknak nevezett mozgalmát.
A kormány 300-400 ezer hektár állami föld értékesítésére készül, amely 1 millió forintos hektáronkénti árral számolva 300-400 milliárd forintos bevételt jelentene a költségvetésnek. Igaz, az európai 8 millió forintos hektáronkénti átlagértékkel számítva több ezermilliárdos vagyonról beszélhetünk.
Zilált családi háttérrel rendelkezik az a körmendi 19 éves fiú, akit a 11 éves H. Zsófia brutális meggyilkolásával gyanúsítanak. A fiatalembert mindenki ismerte a kisvárosban: éjszakai életet élt, évek óta csak csavargással töltötte idejét.
Ön szerint árt vagy használ az a Fideszt leváltani akaró ellenzéknek, hogy napok óta „anyázzák” egymást? Gyurcsány a Millára tört, Bajnait pedig bírálta, míg Schiffer András testületi döntés nélkül nyilatkoztatta ki, hogy Bajnai már pedig soha nem lesz az LMP miniszterelnöke.
Nemzetközi szinten csődöt mondott az amúgy magyar környezetben évek óta hatékonyan működő Fidesz-kommunikáció. Az ünnepek alatt példátlan kritikák érték Magyarországot elsősorban a médiatörvény miatt, amely olyan szimbolikus üggyé vált, hogy arra a nyugati sajtó ízlése szerint még a különadók ügyét, a demokratikus ellensúlyok kiiktatását is rá tudta fűzni. Emberemlékezet óta nem érte Magyarországot a civilizált, demokratikus világ sajtójából olyan éles kritika, mint az elmúlt három hétben.
Igaza lett a Fidesz egyik vezető politikusának, aki három hete egy szűk körű háttér­beszél­getésen azt mondta, hogy szerinte a Kúria dodonai, azaz fordulatot nem hozó döntést fog hozni a devizahitelek ügyében.
Egyre bizonytalanabb, hogy mi lesz a kimenetele a koalíciós válságnak. Az elmúlt hetekben mindenki forgatókönyveket gyártott, de az MSZP-re nézve az egyik legrosszabb fejlemény, hogy információink szerint egyre mélyebb a nézeteltérés Gyurcsány Ferenc és a többi szocialista vezető között. Bár a miniszterelnök távozására kevesen tennének, mert nem látszik senki sem, aki „király­csináló” tudna lenni az MSZP-ben.
Nem tolonganak a Fideszben Schmitt Pál megüresedő székéért, noha öt évig az új államfő szimbolizálhatná a nemzet egységét. Nem tudni biztosan, hogy Orbán Viktor fejében egyáltalán megfordult-e egy „Schmitt 2.0-ás” jelölt megtalálása, mégis sokakat meglepett a Fidesz-vezérkarban, hogy egy-két önjelölt jobbos értelmiségit leszámítva nem kívánatos ez a poszt.
A Horn-kormány idején csaknem háromnegyedes többségben kormányzó, jelenleg kispárttá töpörödő szocialisták a „túlhatalom” fogalmával riogatják választóikat a Fidesz kétharmados többsége láttán, miközben a kormányzásra készülő jobboldali erő kényszerű ígéreteket tesz az önmérsékletre. Nyilatkozataikból – egyelőre legalábbis – úgy tűnik, hogy nem középkori feudális államot akarnak építeni, hanem a meglevő demokráciát modernizálni.
Új korszakot nyitnak a szocialisták a kormányzásban. Az átalakítások érintik a kormány szerkezetét, a politizálásuk stílusát és a kabinet kommunikációját. A változások kulcsszavai a népbarát politika, az együttműködés és a partnerség. Forrásaink szerint az a belső vélemény, hogy „kollektív politikai öngyilkossággal” érne fel, ha a párt miniszterelnököt cserélne, éppen ezért a változások nem Gyurcsány gyengítését szolgálják.
Szabaddemokrata politikusok szerint a szocialista párt retteg a volt politikai rendőrség iratainak nyilvánosságra kerülésétől.
Erőt, határozottságot és magabiztosságot sugárzó – ellenfelei szerint is profeszszionális stílusú – beszédet mondott Orbán Viktor kormányfő a Pesti Vigadóban
Minden idők legunalmasabb kongresszusa – értékelte lapunknak egy "mezei" választmányi tag az MSZP legutóbbi kongresszusát. S annyiban igaza is volt, hogy tét csak egy-két poszt esetében, és izgalom csak a párt felső köreiben volt némileg tapasztalható. Összegezve: lényegi változás nem történt. Konfrontációt csak Jánosi Györgytől, erős kritikát pedig Horn Gyulától hallhattunk. A választmányi tagoknak a folyosói beszélgetések során mindenkiről volt egy "kis rossz szavuk".
Elképesztő morális súlya van annak, ha kiderül, hogy a trafikmutyit leleplező szekszárdi fideszes képviselő igazat mondott. Ugyanis a renitens képviselőt az egész frakciója – tisztességben megőszült gimnázium-igazgatótól jeles jogászokig, a várost vezető országgyűlési képviselőig – hazugnak állította be.
A Political Capital szerint a Fidesz másfélmillió támogatót vesztett a kormányzása alatt. Kihívást jelent ez a párt vezetésének?
Egyre kínosabb a magyar kormánypárt és a legnagyobb magyar televíziós csatorna háborúja, mert a közvélemény számára sulykolt érvek valószínűleg nem a csata valós indokát jelenítik meg. A héten L.
Újra a kormányon múlik, hogy tovább bővíti-e az állambiztonsági iratok megismerhetőségét, vagy sem. Az SZDSZ nyomására ugyanis téma lett, hogy az úgynevezett Kenedi-jelentés ajánlásait érdemes lenne a gyakorlatba is átültetni.
Már csak az nem veszi észre, hogy az MSZP-ben hatalmi harc zajlik, akit tökéletesen hidegen hagy a politika. Az őszi tisztújító kongresszusra készülve egyre többen – kerékpáros nyelven szólva – "robbantanak." Bár lehetséges, hogy szökésük korainak bizonyul, és a hajrára elfogy az erejük. A párt megújítását szorgalmazó dokumentumok, tanulmányok, elemzések és helyzetértékelések, valamint a különféle reformtömörülések, baloldali körök és vitaklubok gomba módra szaporodnak.
Az Országos Választási Iroda munkatársai csak a választást megelőző napon tudják biztosan megmondani, hogy az egyes választókörzetekben melyik párt jelöltjei léptek vissza – jelentette be Tóth Zoltán, az iroda vezetője az Országos Választási Bizottság legutóbbi ülésén. Mint elhangzott: a választások után indítványozzák, hogy a tömeges visszalépések követhetősége miatt állapítsanak meg két forduló közötti időpontot, ameddig ezt a döntést be kell jelenteni.
A magyar közgazdász elit azon töri a fejét, hogy Orbán Viktor anekdotás, példázatokkal teli évértékelő beszéde – amelynek központi üzenete az volt, hogy sorsfordító idők vannak, a „lavinaomlást kell megakadályozni” – azt jelenti-e, hogy a miniszterelnök visszatér a nemzetközi tőkepiacok számára megfelelő gazdaságpolitikához, vagy sem. Ha igen, akkor a beszéd a lakosságnak szólt, felkészítve őket a megszorításokra. Bár az elmúlt kilenc hónapban már többször hitték ugyanezt, Orbán Viktor rácáfolt a várakozásokra.
Nyilvánosságra hozta a Fidesz, hogy kiket indít a 106 egyéni körzetben a jövő évi választáson. A listán alig található új politikus, nő pedig még kevesebb. A jelöltekből úgy tűnik, hogy a kormánypárt elsősorban nem a személyek kvalitásában és színességében bízik, hanem a Fidesz-logóban, abban, hogy az általános pártszimpátia elég lehet győzelemhez.
Miért és hogyan lett ön az új megfigyelési ügy politikai arca?
Valószínűleg nem fogja támogatni az MSZP Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét, Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztján, vagyis továbbra is első számú vezető nélkül marad a bírói szervezet – értesültünk szocialista forrásokból.
Talán Orbán Viktor közeljövőre tervezett találkozója Jose Manuel Barossóval hozhat fordulatot Magyarország és a „Trojka” (IMF, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) állóháborújában. Az optimista értékelések szerint kezd letisztulni, hogy mit is vár el tőlünk a Nyugat, ahogy azt egy úgynevezett „non paper” minősítésű irat is bizonyítja.
Erős karakterű, de integráló személyiségű új pártelnököt látnának sokan szívesen az MSZP-ben. A gondot az okozza, hogy a posztra esélyes Mesterházy Attila diplomatikus, integráló személyiség ugyan, de kevesen tartják Orbán Viktorhoz mérhető fajsúlyos politikusnak. Eközben Gyurcsány Ferenc még a kritikusai szerint is erős személyiség, ellenben a konfliktusokat élező politikai stílusa miatt nehezen képzelhető el, hogy konszolidálni tudná a legnagyobb válságát élő MSZP-t.
Jobb lenne, ha a különböző felekezetek a híveik adományából finanszíroznák a hitéletüket – ebben foglalható össze az SZDSZ új egyház-finanszírozási koncepciója, melyet Demszky Gábor főpolgármester, a szabaddemokraták európai parlamenti listavezetője ismertetett a párt hétvégi sajtótájékoztatóján.
Interjú Fazekas Sándor fideszes országgyűlési képviselővel, frakcióvezető-helyettessel, az "egykori" olajbizottság tagjával  – Ön szerint milyen konklúziókat lehet, kell levonni az olajbizottság közel egyéves ténykedésének lezárulásával? Úgy tűnik, hogy magára az olajbűnözésre, illetve olajbűnözőkre a bizottság munkájával nem sikerült nagy csapást mérni, hiszen a felelősök nem lettek megnevezve.
"Az elmúlt tizenöt évben nem volt soha ennyire lefagyva az MSZP" – vélekedik több szocialista politikus is a párt belső állapotáról. Sommás véleményük szerint a különböző fórumok – például az elnökség és a választmány – súlytalanná lettek, a frakcióülések némelykor egy-két nagyhangú hőbörgő terepévé lettek, az egyetlen "ötletcentrumként" csak a miniszterelnök és szűkebb környezete "működik", de az is jelentős hibaszázalékkal.
- A vidéki társadalmat a pártok miként tudják megszólítani?- Nagyon különbözik a helyzet a városokban, a falvakban és az apróbb településeken. Elmondható, hogy minél nagyobbak a városok, annál jobban "meggyökeresedettebbek" a pártok. A falvakban szinte alig vannak pártok, az önkormányzati képviselők nagy része független jelölt. A parlamenti választásoknál a pártoknak van szerepe, az önkormányzatiaknál mint említettem, szinte nincsenek is pártjelöltek, az emberek, a jelöltek menekülnek a pártlistákról.
Sem a pártjában, sem a parlamentben nem veszélyezteti semmi Gyurcsány Ferenc pozícióját. Kihívója ugyanis nem akad, az SZDSZ pedig a válságra való hivatkozással beadta a derekát. Pedig ősszel még úgy tűnt, hogy a liberálisok kikényszerítik a miniszterelnök távozását. Fotók: Vörös Szilárd
– Úgy tűnik, hogy a szocialisták új frakcióvezetésében több volt miniszter is szerepet vállal, mintha "szakértő ellenzéki párt" szerepre készülnének. Merre tart az MSZP?
Súlyos károkat okozott a hazugságokkal és csúsztatásokkal teli „Heller és bandája” botrány. Konkrétumok nélkül, egyéni felelősségek mellőzésével a baloldalinak kikiáltott értelmiség egyöntetűen be lett sározva. Miként a jobboldali is, hisz kiderült: már az Orbán-kormány idején is jelentős pénzt költöttek nemzeti értelmiségiek támogatására.  A negatív nemzetközi visszhangok miatt Magyarország is lejáratódott.
Lényeges és váratlan kormányátalakítást hajtott végre Gyurcsány Ferenc, aki alaposan meglepte a párttársait húzásaival. A miniszterelnök lépésében több politikai stabilizációs elem felfedezhető, mint például az MSZP megyei vezetői szintjének beemelése a kabinetbe. Emellett két fontos területre, az egészségügyre és a közlekedésire is sikerült erős személyiségeket igazolnia. Ráadásul civilek bevonásával cáfolni igyekezett, hogy a kormánya elszige-telődött volna.
„Nagyon leegyszerűsítve arról vitatkozunk, hogy a szegénységpolitikát lehet-e rasszista alapon folytatni.
Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben.
Gulyás Márton, a Krétakör alternatív színház ügyvezetője Markó Iván balettművész (képünkön) előadásának végén a Pesti Magyar Színházban egy hangosbeszélővel szakította meg az ovációt.
– Soros György eddig több mint százmillió dollárt adott a magyar társadalomnak ajándékba, olyan politikai erőket is támogatva ebből, mint a Fidesz. Több tízezer dollárral segítette például a Stumpf István által fémjelzett Századvég Politikai Iskolát, amely sok Fidesz-káder – most minisztériumi alkalmazott – "kiképzőhelye" volt. Mi lehet az oka annak, hogy a jobboldalon mégsem övezi osztatlan elfogadás Sorost?
Önkorrekciónak minősítette Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési frakciójának vezetője a Heteknek adott interjújában a kormányátalakítást. A politikus szerint nem akarnak lassítani a reformkormányzáson, ugyanis „tovább akarnak haladni az úton, de ha lehet, kevesebb hibával”. Az MSZP meghatározó vezetője egyébként az SZDSZ lassulástól tartó álláspontjáról úgy vélekedett: „Ha autóval megyek egy nehéz terepen, nem lehet arról vitatkozni, hogy gyorsan vagy lassan megyek.

Fókusz

A 2006-os választások kimenetelét az fogja eldönteni, hogy milyen hangulat veszi körül a Fideszt – állítja Pokorni Zoltán, a párt alelnöke, aki annak örülne leginkább, ha nem az "érzések", hanem a tények alapján döntenének jövőre az emberek. Egyébként Pokorni szerint jó lesz nekünk a kétpártrendszer.
Interjú Kiss Péterrel, az MSZP ügyvezető alelnökével Kiss Péter. Én inkább egészséges vitának nevezném a történteket Fotó: MTI
„Óriási presztízsveszteséggel jár, hogy uniós tagországként újra könyörögni kellett az IMF-nek hitelért, ráadásul olyan általunk korábban fejletlennek tartott országokkal kerültünk egy sorba, mint Pakisztán és Ukrajna. Ez következménye az évek óta tartó felelőtlen politizálásnak” – nyilatkozta lapunknak Holtzer Péter közgazdász, Ðaz Oriens pénzügyi tanácsadó cég egyik tulajdonosa.
A Kádár-rendszert ma a Fidesz képviseli – állítja Fodor Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje Önállóság és kooperációs készség Fotó: S. L.
– A napokban bejelentett tizenöt akciópontból legalább hét fejezet a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását célozza. Miért e terület az intézkedéseik egyik fő csapásiránya? 
Interjú Szili Katalinnal, az MSZP újonnan megválasztott elnökhelyettesével  – A kongresszust értékelve, milyen hangulat alakult ki a szocialista pártban? Fogalmazódtak-e meg olyan konkrét intézkedési tervek, melyeket kormányra kerülésük esetén azonnal végrehajtanának? Azért is kérdezem ezt, mert a közvélemény-kutatások szerint az emberek döntő többsége jelenleg úgy véli, hogy az MSZP nyeri meg a választásokat. 
"Bemegy a tanár az érettségi vizsgára. Odaszól a diákoknak: osszak tételsort vagy hoztak magukkal?" – szól a napokban született új, pesti vicc. De az érettségi botrányon nem tud mindenki nevetni. Különösen az a több tízezer diák, aki újra írhatja amatematika vizsgáját. Tételosztás rendőri segédlettel. Sokan ismételnek Fotó: MTI
– Stumpf István történelmi vereségnek nevezte a szocialista párt EP-választási eredményét. Ön minek nevezné?– Súlyos presztízsveszteségnek, mert nem tudta a párt mozgósítani a saját stabil szavazói táborát, amely szerintem 1,5-1,7 millió fő. Mindössze egymilliót tudott megmozgatni. Ez mutatta az MSZP belső gyengeségét.– Ez a párt kampányának volt köszönhető, vagy egyszerűen most nem lehetett ezeket az embereket mozgósítani?
Mind Budapesten, mind a Balaton környékén jelentős visszaeséssel kénytelenek szembesülni a turisztikai cégek, mivel a korábbiakhoz képest kevesebb turista érkezik hazánkba. Ráadásul azok, akik végül Magyarországot választják, lényegesen kevesebbet költenek, mint a tavaly vagy tavalyelőtt ide látogatók.
„Amit a kilopásról mondtam, azt csak fricskának szántam, hogy rámutassak: a magyar sajtótól nem nagyon kell félnie a politikusoknak” – magyarázta lapunknak Stefano Bottoni olasz–magyar történész annak kapcsán, hogy egy, az ügynökkérdésről tartott konferencián azt állította: más országokban az újságírók már rég kilopták volna az ügynöklistákat a nemzetbiz
A Fidesz jobb- és baloldali vonásokkal rendelkező néppárt, amennyiben baloldaliságon a társadalom elesettjeinek érdekképviseletét értjük – mondja Navracsics Tibor, a reményeik szerint jövőre hatalomra lépő második Orbán-kormány lehetséges kancelláriaminisztere. Navracsics Tibor. "A hitelesség visszaszerzésén múlik majd az eredmény" Fotó: Somorjai L.
Az alacsony termetű, mindig jókedv? Stadler József falfehérré vált, amikor a bírónő kihirdette az elsőfokú ítéletet: kilenc év börtön és teljes vagyonelkobzás. A pályafutását juhászként kezdő vállalkozó láthatóan a bíróság kijáratánál sem fogta fel teljesen mi történt vele, a tárgyalóteremből megbilincselve – előzetes letartóztatásba helyezve – egyenesen a börtönbe vitték. Arcán jól látható volt a döbbenet.
Boros Imre majd\' tizenöt évvel idősebbnek látszik koránál. Talán azért, mert mozgalmas éveket tudhat maga mögött. Az antikommunista polgári kormány minisztere ugyanis megjárta az MSZMP-t, szigorúan titkos tisztként kapcsolatban állt az állampárt titkosszolgálatával, jelentős vagyonnal rendelkező vállalkozásokat hozott létre, és – politikai ellenfelei szerint – részt vett a Kisgazdapárt szétverésében. Jelenleg az MDF-frakció tagja.
Az 1956-os forradalom idei ünnepségei előrevetítik a jövő évi választások kampányhangulatát. A jobboldali pártok megemlékezéseit hallgatva ugyan felfedezhető egy mérsékelt, illetve egy radikális retorika, a kettő közötti határvonal azonban elmosódott: nem lehet tudni, meddig tart a mérsékelt, s honnan kezdődik a radikális jobboldal.
Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre.
Interjú Répássy Róbert országgyűlési képviselővel, a Fidesz– MPP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjével, az úgynevezett Mécs-bizottság egyik ellenzéki tagjával. Répássy Róbert (Fidesz) és Mécs Imre (SZDSZ). Listavita Fotó: MTI

Interjú

– Azt hiszem, pártállástól függetlenül kijelenthető, hogy Pozsgay Imre a rendszerváltás egyik kulcsfigurája volt. Először az érdekelne bennünket, hogy miként vált hívő kommunistából a demokrácia hívévé? Észlelve, hogy a társadalom egyre nehezebben tűri az egypártrendszert, "sodródott", vagy eleve kialakult Önben a szabadság iránti vágy, és ennek érvényesülését próbálta a saját pozíciójában segíteni? 
– Ön szerint miért ennyire bizonytalanok a politológusok és elemzők az úgynevezett kispártok EP-választásokon való szereplése kapcsán, hiszen hol azt mondják, hogy akár 2-2 képviselőt delegálhat az MDF és az SZDSZ, hol pedig azt, hogy nem biztos ezen pártok ötszázalékos eredménye. Ennyire kiszámíthatatlan Magyarország? Dávid Ibolya: Két képviselői hellyel elégedett lennék, de egyet elvárok Fotó: Vörös Szilárd
A kultúra fontosságát ugyanúgy el kell adni, mint a mosó­­port. Nálunk is volt Öveges professzor, Hegedűs Géza. A nagy nép­szerűsítők közönséget toboroznának az olvasáshoz.
– Az MSZP-kongresszus előtt több újságban is – nevük elhallgatását kérő forrásokra alapozva – háttércikkek jelentek meg a párton belüli "helyezkedésekről". Ez új jelenség a korábbi Fidesz időszakhoz képest, hiszen akkoriban alig szivárgott ki információ a legnagyobb kormánypárt belső viszonyairól. Hogyan értékeli ezt? 
Az elmúlt hét belpolitikai eseményei közül a média az egyik legnagyobb terjedelemben Kis Jánosnak, az SZDSZ alapítójának és első elnökének, valamint Hack Péternek, a párt volt ügyvivőjének és tizenkét éven keresztül egyik legtöbbet szereplő parlamenti képviselőjének az egy időben nyilvánosságra került kilépéséről szóló hírről és annak visszhangjáról tudósított.
A Szovjetunió belső és külső okok miatt omlott össze, ezért a kelet-európai rendszerváltások főszereplőinek heroizálása leányregényekbe illő túlzás. A kádárista elit például Moszkva bátorítására vezényelte le az átalakulást, így a bürokrácia egy része átmenthet­te privilégiumait – állítja Krausz Tamás, aki könyvet írt a Szovjetunióval kapcsolatos vitás kérdésekről.

Háttér

"Nem tartozom ehhez a korhoz, áldozat vagyok, s elszántam magam arra, hogy szenvedéseimnek véget vessek. Az úgynevezett demokratikus rendszer újabb mártírja vagyok, ahol azonban nem az ember, hanem a pénz és a hatalom dönt. A többiek semmit nem csinálnak, senkit semmi nem érdekel. Ez rettenetes.
Projektorok, látványfény, "vers mindenkinek", zene, tánc. Sztárok és földi halandók. Lobogók és majorettek. Taps, show és ami kell... Szóval begyújtották a rakétákat a szocialisták: kampánynyitó nagygyűlést tartottak a Nemzeti Sportcsarnokban. A helyszínt egyébként remekül berendezték: a szocreál stílusban készült csarnok nyugatias ruhát kapott, a látvány amolyan "hites stílus" – Magyarországon eddig csak a szomszédos BS-beli vallási rendezvényeken megszokott effektusok.
Polgári körök. A legmegfoghatatlanabbnak tűnő új politikai mozgalom. Az egyik pólusán a Lovas István-féle szélsőséges, antiszemita felhangú szónoklatok és a Bayer Zsolt-féle EU-ellenes frazeológia, a másikon az Auschwitzba látogató, az antiszemitizmustól Madeleine Albright kérdésére hevesen elhatárolódó Orbán Viktor és az EU-t lelkesen éltető Schmitt Pál. Melyik a polgári körök igazi arca?
Napokra volt az ország az államcsődtől és attól, hogy négyszáz forintba kerüljön egy euró. Ez azt jelentette volna, hogy minden magyar embernek a vagyona, fizetése vagy nyugdíja 30–40 százalékkal kevesebbet ért volna. A törékeny helyzetet az okozta, hogy pár hétig nem volt Magyarországon olyan erő, se politikai, se pénzügyi, amely képes lett volna megakadályozni az összeomlást.
Titkos találkahelye lenne a terroristáknak Budapest? Egy spanyol lap angol forrásokra hivatkozva ezt állítja. A magyar illetékesek ellentmondásos körülmények között ugyan, de végül blöffnek titulálták az állítást. Az viszont tény, hogy évtizedekkel ezelőtt Budapest már otthont adott egy terrorista szörnynek. Az El Mundo nev?
"A hozzánk érkező panaszok nagyobb hányada szól diszkriminációról, mint korábban. Egy új diszkriminációellenes törvény tenne különbséget a szankciók között: olyan következményrendszert jelentene, amelyik a súlyának megfelelően reagálna az elkövetett cselekményre" – nyilatkozta a Heteknek Kaltenbach Jenő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, aki a közelmúltban törvénytervezetet dolgozott ki a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről.
– Mennyire nehéz élő és mai napig alkotó emberről könyvet írni, hiszen ha túl lojális hangvétel? a könyv, akkor szervilizmussal lehet vádolni, ha pedig karcos és kritikus, akkor éppen a "témát", a "könyvalanyt" sérti?

Üzlet

Kormánypárti nyilatkozatokat elemezve és az IMF-nek küldött levél tartalmát ismerő forrásaink véleményét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is az időt húzza a hitel-megállapodás kapcsán.
Politikusok – köztük Horváth Ágnes szakminiszter – és újságírók alkották azt a delegációt, melyet az SZDSZ utaztatott ki Amszterdamba, hogy Hollandia egyik legjobb kórházában tanulmányozzák és reklámozzák az ország több-biztosítós egészségügyi rendszerét, melyet a liberálisok mintának tekintenek. Fotó: MTI
Három év alatt immáron a hatodik költségvetési egyenlegjavító csomag bevezetését jelentette be a kormány. A lépésre azért kerül sor, mert az Európai Bizottság bizonytalan a tekintetben, hogy Magyarország képes-e kellően alacsonyan tartani a költségvetés hiányát.
Államcsőd, bankbetétek államosítása, kilépés az unióból. Csak néhány kifejezés az elmúlt napok közéletéből, ami azt mutatja, hogy milyen elképesztő közhangulat alakult ki Magyarországon. A jobboldali vélemények szerint azért történik mindez, mert a kormány véget vetett annak, hogy a nemzetközi vállalatok kiszívják a pénzt Magyar­országról. Így a nemzetközi kritikák mögött nemzeti - francia, német és amerikai - lobbiérdekek húzódnak.

Riport

Kedd, hajnali négy óra, nagybani zöldségpiac. Egy: ha minden reggel négykor indulnék dolgozni, pár perc alatt beérnék a munkahelyemre – dugó sehol. Kettő: a piros lámpáknál csak én állok meg, tehát, ha máskor is ilyenkor autóznék, már jó előre tudom: zöldnél sem árt az óvatosság, hátha valaki megint – ahogy ma mindenki – zöldnek nézi a pirosat. 
– Konrád György író minapi cikkében sajnálatosnak tartotta, hogy Magyarországon mindegyik kormány elköveti ugyanazt a hibát. Nevezetesen azt, hogy amikor elfoglalja a pozíciókat, politikájában egyfajta állami túlhatalomra való törekvés jelenik meg, kisebb-nagyobb mértékben. Egyetért-e ezzel az értékeléssel, illetve minek tudja be azt, hogy a rendszerváltás után újra és újra problémát jelentenek ezek a kérdések?
Kis Amerika. Állapítjuk meg, amikor az IBM székesfehérvári gyárának úgynevezett márványbejáratánál várakozunk az egyik riportalanyunkra. Patyolattisztaság, szépen gondozott kert, és puritán, de mégis tekintélyes, az IBM világcég jellegét kidomborító fogadóközpont és bejárat. Beljebb – ahová már nem mehetünk – a repülőterekről és a Parlamentből ismerős "átvilágítós-csipogós" beléptető rendszer. Valaki éppen távozni készül, a detektor sípolni kezd, a biztonsági őr fémdetektorral vizsgálja meg a távozó alkalmazottat.
Aki hosszútávon tervez, figyelembe veszi a kockázati tényezőket.    Fotó: S. L.

Külföld

Erre rakódott rá a magyar belpolitikai harcok eredményeként az a démonizált jobboldal-kép, melyben a miniszter-elnök hatalommániás „ördög-imidzsétől”, a jobboldali emberek demokratikus elkötelezettségét megkérdője-lezőő értékítéletig terjed a spektrum.

Oldalak