Györök Orsolya

Rossz lóra tettek

root — Sun, 30 Jun 2002 22:21:49 +0200

Számos meglepetéssel szolgált az idei focivébé, nemcsak azért, mert klasszis csapatok véreztek el a középdöntőben, hanem azért is, mert a szponzorok dollármilliókat fizettek ki "feleslegesen". A Datamonitor brit piacelemző cég tanulmányából kitűnik, hogy az olyan nagy cégek, mint a Fiat, Renault, Adidas, Nike okulva a történtekből, a jövőben átgondoltabb stratégiával választják majd ki a támogatandó személyeket vagy csapatokat.

Dél-koreai–olasz meccs, hirdetők gyűrűjében Fotó: Reuters

A világbajnokság hivatalos szponzorai 375 millió fontot költöttek reklámra, hiszen a közvetítések révén 200 ország 500 millió polgárát érhették el hirdetéseikkel. Az olyan nagy esélyesnek számító csapatok, mint Franciaország, Olaszország, Argentína, Portugália válogatottjainak váratlanul gyors kiesése miatt például az Adidas és a Nike sportruházatgyártó cégek 49 nagyágyúnak számító focistája közül – akikkel szponzori megállapodást kötöttek – csak hét rúgott gólt, és Ronaldón kívül senki sem rúgott két gólnál többet. A Nike által kiszemelt portugál Luis Figo – egyébként a világ legdrágább futballistája – már eleve sérülten érkezett a világbajnokságra, a portugál csapat pedig már a legjobb tizennyolc csapat közé sem került. De az Adidas sem járt jobban a középpályás francia válogatott Zinedine Zidane-nal, aki három meccsből kettőben nem is játszott. A Pepsi Co. eddigi legnagyobb öszszeg? marketingkampánya óriási kudarccal zárult: 749 ezer dolláros (közel kétszázmillió forintos), kilenc hónapra szóló szponzori megállapodást kötöttek az ír válogatottal, cserébe a támogatásért az ír csapatkapitány, Roy Keane szerepelt a televíziós, rádiós hirdetésekben, és az ő arca került a 7UP üdítők dobozára is. A botrány akkor tört ki, amikor Keane-t még a világbajnokság megkezdése előtt hazaküldték, mert összeveszett a csapat menedzsmentjével. Ekkor azonban már több millió doboz üdítőital került az üzletek polcaira Keane fényképével.
A szponzorokkal ellentétben a sör- és cigarettagyártók taroltak, legalábbis Koreában: a világbajnokság idején a napi sörfogyasztás hetven százalékkal, a cigarettafogyasztás tizenöt százalékkal emelkedett a koreai válogatott izgalmas szereplése miatt. Kifejezetten jól jártak a koreai válogatott tagjai, hiszen közel hatvanmillió forintot kaptak azért, hogy a negyeddöntőig eljutottak!
A bajnokságot szervező cégek sem panaszkodhattak, hiszen dugig megteltek a több tízezer férőhelyes stadionok, pedig a jegyek akár több ezer dolláros áron is elkeltek. A koreai és a japán szervezők nagy nyereségre számíthatnak.
A vébé itthon is gazdagított egyeseket. Az állami tulajdonban levő Szerencsejáték Rt. mindenképpen jól jött ki, hiszen rekordbevételre tett szert, akár egymilliárd forintot is elérve, miközben tavaly az egész éves bevételük kilencmilliárd forint volt. A brit fogadóirodák is rekordbevételekről számolnak be: bár a nem várt fordulatok miatt óriási összegeket veszítettek a sportfogadók.

A gazdagok kitöltik az űrt

root — Sun, 05 May 2002 21:34:06 +0200

Gagarin után hatvan évvel lassacskán üzletszerűvé válik az űrutazás. Tavaly áprilisban Dennis Tito amerikai multimilliomos civilként elsőként tehetett kiruccanást a Földön kívüli szférába, s a napokban, pontosan egy évvel később nyílik erre lehetősége egy dél-afrikai milliomosnak. Mark Shuttleworth 20 millió dollár (4,2 milliárd forint) ellenében nyolc napig tartózkodhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A pénz jól jön az orosz űrügynökségnek, hiszen a "dicsőséges korszak" után meglehetősen szűkös a Csillagváros költségvetése.

Sokan kritizálják Mark Shuttleworth-ot azért, hogy ennyi pénzt kidobott az ablakon, ahelyett, hogy szegény és éhező afrikaiak millióira költötte volna.
A 28 éves fiatalember karrierje szülei garázsában berendezett műhelyben kezdődött, internet-vállal-kozásából több száz millió dolláros vagyont szerzett. A 20 millió dolláros űrhajójegy kifizetése nem okozott gondot, szívesen áldozott gyermekkori álma teljesülésére. Az őt ért kritikákat azzal utasította viszsza, hogy utazásával meg akarja mutatni a világnak, hogy egy afrikai is elérheti céljait és álmait. Szerinte az afrikaiak felemelkedéséhez az is kell, hogy maguk az emberek is higgyenek a boldogulásukban, és tegyenek is álmaik megvalósulásáért. Egyébként sem közpénzből finanszíroztam az utazás költségeit – tette hozzá, és civilek közül elsőként tudományos kísérleteket is folytathatok az űrállomás fedélzetén. Mark dél-afrikai kutatóintézetek megbízásából az űrállomás laboratóriumaiban az AIDS-szel kapcsolatos kísérleteket hajt végre.
Shuttleworth nyolc hónapos kiképzést kapott a Moszkva melletti Csillagvárosban, még oroszul is megtanult, hogy könnyebben kommunikálhasson. Komoly orvosi vizsgálatokon és űrhajós kiképzésen vett részt, mielőtt a múlt csütörtökön útnak indult
a Szojuz TM–34 űrhajó fedélzetén egy olasz és egy orosz "kollega" társaságában. Reggel 7 óra 26 perckor a kazahsztáni Bajko-nurból indult az űrhajó, és nyolc percen belül megérkeztek a nemzetközi űrállomásra. A visszatérés május 5-én várható.
A jelek szerint a Dennisnek és Marknak nyújtott lehetőség nem elszigetelt, kivételes eset, hiszen nyomukban egyre-másra jelentkeznek vállalkozó szellem? milliomosok. A következő űrutazásra két jelentkező is akad, egy lengyel üzletember és egy popsztár – tehát lassan, de biztosan menetrend szerint is beindul az űrturizmus.
A fizetőképes kereslet megjelenésével azonban nem várható, hogy jelentősen csökken a tarifa. Csillagvárosban eddig nem volt jellemző az infláció, hiszen egy évvel korábban Dennisnek is 20 millió dollárt számítottak fel.
Az orosz űrügynökség természetesen örömmel veszi a multimilliomos vállalkozók jelentkezését, hiszen a rendszerváltással drámai mélyrepülésben kezdett az űrkutatás. A kazah sztyeppén található Bajkonur a szovjet éra idején több mint százezer lakossal büszkélkedhetett, és az orosz űrprogram központja volt. Évente akár huszonöt kilövést is vállalt, a kilencvenes években azonban évről évre zsugorodott a költségvetése, és ezzel arányban a fellőtt űrhajók száma. A helyi űrkutatási központ egyik vezetője, Igor Bar-min szerint a 600 millió dolláros költségvetés évente hat űrhajó fellövésére elegendő, de szerinte legalább tízre lenne szükség ahhoz, hogy megálljon a központ hanyatlása. A fizető utasok megjelenése javíthat valamit a központ anyagi helyzetén, hiszen becslések szerint a kifizetett 20 millió dollár fedezi egy kilövés költségeit. Mindenesetre szívesen látnak újabb jelentke-zőket

Irak bevetné az olajfegyvert

root — Sun, 07 Apr 2002 21:11:07 +0200

A közel-keleti konfliktus kiszélesedésétől tartanak a nemzetközi piacok – legalábbis így reagált a londoni és New York-i olajtőzsde a hétvégén Izraelben történt véres eseményekre. A nyersolaj ára hat hónapja nem állt ilyen magas szinten. Az iraki kormányzó párt nyilatkozataiban sürgette, hogy az arab országok ismét vessék be az olajfegyvert Izrael és az őt támogató nyugati hatalmak, elsősorban az USA ellen.

Olajfúrótornyot úsztatnak a Boszporusz-híd alatt, előtérben az Ortakay mecsettel. Nagy üzlet Fotó: Reuters

A hétvégén Izraelben történt véres, számos halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletek, és az azokra adott válaszlépésekre reagálva az arab országok Izrael és támogatóinak megbüntetését követelik. Az iraki kormányzó párt az arab országok összefogását sürgette, hogy az 1973-as olajválság kapcsán jól bevált fegyverrel, az olajárak mesterséges magasan tartásával térítse az olajra szomjazó nyugati gazdaságokat Izraellel szembeni magatartásuk megváltoztatására. Az 1973-as arab–izraeli háborút követő politika ezekben az években két ízben is megrengette a háború óta töretlen irammal bővülő nyugati gazdaságokat, hiszen a négyszeresére emelkedett olajárak recesszióba kergették a gazdaságukhoz nagy hányadban import kőolajat használó ipari hatalmakat. Az elmúlt évtizedekben ugyan történtek lépések arra vonatkozóan, hogy a saját készletek kiaknázásával, illetve nem arabbarát területek olajkincsének feltárásával csökkentsék a közel-keleti olajtól való függést, de ennek megvalósítása nem lehetséges teljesen, hiszen a kőolajtartalékok kétharmada a Közel-Keleten összpontosul. Az USA mai olajimportjának az egynegyede a Közel-Keletről származik.
Az OPEC-tagországok ugyanakkor kijelentették, hogy nem áll érdekükben olyan magas olajár kialakítása, amely a felhasználó nyugati gazdaságokat recesszióval sújtaná. Egyébként az OPEC és Szaúd-Arábia másfél évvel ezelőtt elfogadtak egy olyan nyilatkozatot, amely szerint elítélik az olajexport politikai célból történő csökkentését. Irak felvetését Irán támogatta, de a legtöbb térségbeli olajexportőr ellenezte azt.
Hétfőn az olaj világpiaci ára fél dollárra emelkedett, és megközelítette a huszonhét dolláros hordónkénti árszintet. Az olaj hat hónapja nem tudta visszatornászni magát erre a szintre, holott az OPEC-országok mindent elkövettek az elmúlt hónapok során, hogy termelésük viszszafogásával magasabb árakat érjenek el. Az utóbbi heteket egyébként is egy növekvő trend jellemezte, de ez egyrészt az OPEC erőfeszítéseinek is, valamint szezonális keresletnövekedésnek is köszönhető. A mostani hirtelen áremelkedés azonban egyértelműen a háborús konfliktus kiszélesedésétől való félelemnek tudható be.

Anglia fontos maradt

root — Sun, 13 Jan 2002 19:54:42 +0100

Már 75 százalékban csak eurót használnak az európai állampolgárok. Bár számos helyen fennakadások voltak és vannak a pénzváltó automatáknál, lassan normalizálódik a helyzet: bankoknál, nagyobb üzletekben már nem várják hosszú sorok a fizetőket. Piacokon és kisebb elárusító helyeken még akadozik az euróellátás, főleg az aprópénz hiánycikk. Az euróval szemben azonban masszív az előítélet a britek körében és az érdektelenség az USA-ban.

Szócsata a vásárlásnál egy barcelonai piacon. Eurókalkuláció szükségeltetik Fotó: Reuters

A politikai lelkesítő beszédek a britek többségét még nem ragadták meg: több közvélemény-kutatási eredmény is napvilágot látott a héten, amelyek szerint a britek több mint fele, egyes konzervatív felmérések szerint inkább a lakosság 73 százaléka nem támogatja továbbra sem az euróövezethez történő csatlakozást. A Sunday Times olvasói körében végzett felmérés szerint a jövőbeni csatlakozással kapcsolatban a megkérdezettek harmada úgy nyilatkozott, amennyiben a gazdasági feltételek adottak lesznek, támogat egy jövőbeni csatlakozást; a nyilatkozóknak a negyede viszont soha nem szavazná meg a font eltörlését. Számos brit politikus, többek között Robin Cook volt külügyminiszter, arra figyelmezteti az euró ellenzőit, hogy Nagy-Britannia bizonyosan nem tudja megtartani vezető szerepét Európában, ha nem csatlakozik hamarosan a közös valutarendszerhez. A brit közvéleménnyel ellentétesen a svédek, akik eddig ugyancsak elutasították a csatlakozást, január elseje óta változtattak a véleményükön, és már sürgetik az újabb népszavazást a témában.
Az unióhoz csatlakozni kívánó jelölteknek viszont nem lesz lehetősége a választásra, akarnak-e a valutaunió tagjai lenni vagy sem. Günter Verheugen EU-bővítési biztos szerint a csatlakozási tárgyalások során egy jelölt sem tehet olyan kikötést, hogy nem akar a valutaunió része lenni, azaz nem tudja vagy nem akarja teljesíteni azokat a szigorú pénzügyi és gazdasági előírásokat, amelyekkel a közös pénz bevezetése jár. Az unió szakembereit is meglepetésként érte, hogy Montenegró és Koszovó hivatalos fizetőeszköznek ezentúl az eurót tekinti. Amiatt is ellenérzést váltott ki a döntés, hogy sem a mastrichti előírásokat nem teljesítették, sem az euró előállításával kapcsolatos költségekhez nem járultak hozzá. A két államban azzal indokolták az egyoldalú lépést, hogy eddig a márka volt gyakorlatilag az elfogadott fizetőeszköz, mivel azonban megszűnik, kénytelenek voltak átállni az euróra.
Az amerikai átlagembert nem különösebben hozta lázba az euró bevezetése. A legtöbb lap a szabadidőrovatban tanácsokat és útmutatást is ad azoknak, akik az euró-övezetbe látogatnak, de nem szentelnek nagyobb figyelmet és terjedelmet a témának, mint egy újonnan megnyílt gyógyfürdőnek. Az amerikai közvéleményt elsősorban az foglalkoztatja, riválisa lehet-e a dollárnak az euró, nagyobb figyelmet kap-e ezentúl a pénzügyi világban az Európai Központi Bank a FED-del szemben, miért nem léptek be a britek, hogyan tudják megőrizni szuverenitásukat az egyes országok saját valuta nélkül.

Már hamisítják az eurót

root — Sun, 02 Dec 2001 19:19:42 +0100

304 millió európai polgár lesz kifosztva január elsejétől – legalábbis a megszűnő nemzeti valutájához kapcsolódó illúzióktól. A tizenkét ország valutájának megszűnése más-más oldalról érinti az utca emberét és a politikusokat, közgazdászokat. A vezetők feje inkább azért fő, hogyan bonyolítsák le zökkenőmentesen a történelmi átállást, illetve azon, mit kezdjen az elrabolt és hamisított eurókkal, az átlagpolgárok némelyike pedig azon igyekszik, hogy "eltüntesse" a párnából a fekete pénzeit.

Eurót prédikál Fotó: Reuters

Számlapénzként már három éve működik az euró tizenkét európai országban, de jövő év elejétől ezen országok készpénzforgalmában is teljesen megszűnik a nemzeti valuta elfogadása némi átmeneti, kettős elfogadási időszak után. Közgazdászok arra számítanak, hogy az átállás könny? és zökkenőmentes lesz, mindenesetre a problémát a 2000. évi dátumváltás miatti előkészületekhez hasonlítják.
Hatalmas felkészülés előzi meg az euró bevezetését: 13 milliárd bankjegyet nyomtattak október végéig, de januárig további 1,9 milliárd darabot gyártanak még. Ehhez jön még az 52 milliárd darab fémpénz. A probléma igazából nem is a gyártás, hanem inkább a felhasználókhoz való eljuttatás. A kereskedelmi bankok már szeptember 1-je óta folyamatosan kapják a szállítmányokat, a további felhasználókhoz azonban rendkívül gyorsan kell majd kiszállítani az óriási mennyiség? bankjegyet és fémpénzt. Bűnözői körök ugyanis igyekeznek lépést tartani az eseményekkel. Több alkalommal is hallani lehetett arról, hogy kiraboltak eurót szállító autókat, legutóbb Észak-Olaszországban és Rómában történt hasonló támadás. Amszterdam külvárosában pedig egy bankfiókból raboltak el 250 ezer eurót. Az Europol egyik vezető tisztviselője arról nyilatkozott, hogy a pénzkibocsátó, az Európai Központi Bank biztonsági okokból nem szállított ki sehová bankjegyeket augusztus végéig. Így is tudomásuk van arról, hogy Európán kívüli bűnözői körök már dolgoznak az euróbankjegyek hamisításán.
A The Harold magazin értesülései szerint a nemzeti valuták kivonása egy más területet is megbolygatott: a helyi fizetőeszközben tartott fekete pénzek, illetve az adóhatóságok elől eltitkolt jövedelmek átmosását euróba vagy más valutákra. Az európai közös rendőrség, az Europol szerint már hónapok óta megfigyelhető, hogy igen sokan nagy érték? ingatlanokat, luxus kategóriájú gépjárműveket vásárolnak a birtokukban lévő, januártól a forgalomból kivonuló nemzeti valutákért. Jelentős a spanyol tengerparti ingatlanok iránti kereslet, a Mercedes Benz Espana pedig arról számolt be, hogy kilenc hónap alatt harminc százalékkal több luxusgépjárművet adott el, mint korábban. Megfigyelhető jelentős keresletnövekedés például az ezerfrankos svájci bankjegyek iránt is: "az európai fekete pénz Svájcban keres otthont magának" – állítja az angol lap.
Akiknek nincs fekete pénzük, azok inkább amiatt panaszkodnak, hogy az árfolyamkülönbség miatt vagyonuk számszerűleg töredéke lesz annak, mint amennyiük eddig volt. Egy francia kisváros lakója szerint pszichológiailag jelent próbatételt az, hogy ezentúl hatszor "szegényebbek" lesznek, mint amenynyire eddig gondolták. Megszűnnek a becenevek, vége a "lepedőnek", "kilónak" a "rongynak", nem is beszélve arról, hogy lőttek a keresztárfolyamokkal való spekulációknak is.

A katolikus egyház besegít

Mise és matematika – e két fogalom meglehetősen ritkán kerül egy kalap alá, pontosabban tető alá. Mégis, Portugália-szerte a templomokban a papok matematikaórákat tartanak a mise keretén belül, így segítve a híveket az euróra való átállásban. Az Európai Unió legszegényebb házaként emlegetett Portugáliában a lakosság tíz százaléka analfabéta, és egyharmaduk is csak alapvető tudással bír az írás tudományát illetően. A portugál vezetők ezért attól tartanak, hogy az újságoktól, a tévétől, a rádiótól magát távol tartó vidéki lakosság lemarad a januári váltásról, és szélhámosok pénzváltási akcióinak lesz kiszolgáltatva. Ezért hát a portugál Püspöki Konferencia segítségét kérték, hogy felzárkóztassák az elszigetelten élő lakosságot, akik számára a vasárnapi mise az egyetlen információforrás. Így aztán a papok a szentbeszéd végeztével bemutatják a jövő bankjegyeit, felhívják a figyelmet a szélhámosok módszereire, és matematikai gyakorlatokat végezve kiszámítják, mennyi eurót kell majd az új évben egy kiló kenyérért adni.

Megnyílt a kínai nagy fal

root — Sun, 18 Nov 2001 18:54:58 +0100

Tizenöt év sorban állás után végül is a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) felvette tagjai közé Kínát és Tajvant. A csatlakozásnak minden bizonnyal komoly hatásai lesznek a kínai gazdaságra és a közel másfél milliárdos népességre, valamint a világgazdaságra egyaránt. Számos szakértő ugyanakkor a jelenlegi kínai hatalmi rendszer destabilizálódására számít a tagság következményeként.

Történelmi pillanat. Mike Moore, a WTO igazgatója, Juszef Huszein Kamal katari és Hszin-je tajvani gazdasági miniszter Fotó: Reuters

A Világkereskedelmi Szervezet legutóbbi, Dohában (Katar) tartott találkozóján a kereskedelmi miniszterek úgy döntöttek, hogy 143. tagként Kínát is befogadják. A rövid távon jelentkező kellemetlen következmények mellett valamennyi elemző pozitívan nyilatkozott a hosszú távon várható jótékony gazdasági hatásokról. Kína ígértet tett, hogy csökkenti a vámokat, az állami támogatások mértékét és megszűntet számos olyan korlátozást, amely ez idáig védelmet nyújtott a hazai gazdaságnak a szigorú piacgazdasági törvényszerűségekkel és a külföldi konkurenciával szemben. A WTO becslése szerint rövid távon számítani lehet számos versenyképtelen vállalat, állami bank és vállalat tönkremenetelére; a munkanélküliség növekedésére; a szegények-gazdagok közötti jövedelmi szakadék növekedésére; a már így is zsúfolt nagyvárosok felé irányuló migrációra; és a kommunista párt legitimációjának megkérdőjelezésére.
A Kínai Kommunista Párt második emberét, a jelenlegi miniszterelnök Zu Rongjit, aki mint reformgondolkodású technokrata vezette az elmúlt évek harcát a WTO- tagságért, több párttársa is árulónak nevezte. Az eredmények mégis őt igazolják. A húsz évvel ezelőtt elkezdett, apró lépésenként haladó gazdasági könnyítések, a korlátozott politikai reformok mellett fokozatosan enyhülő gazdasági kontroll mégis jelentős eredményeket hozott: a gazdaság virágzik, a GDP éves növekedése még az idei gyengélkedő évben is 6,5 százalékot ér el, milliók kerültek ki a szegénységből, és a kommunista párt továbbra is igen népszerű. Gordon Chang amerikai ügyvéd közelmúltban megjelent könyvében egyenesen azt állítja, hogy a WTO-tagság olyan mélyreható szociális és politikai változásokat indíthat el, amelyek a kommunista párt egy évtizeden belüli hatalomvesztéséhez vezethetnek. Valamennyi szakértő egyetért abban, hogy a WTO-tagság a jelenlegi hatalmi rendszer destabilizálódását segíti elő.
Nehéz napok elé néznek azok a kínai milliók, akik gabona-, rizs- vagy gyapottermesztéssel foglalkoztak. Egyrészt a védővámok, másrészt a mezőgazdasági termelőknek adott szubvenciók csökkentése miatt milliók maradhatnak munka nélkül. Számos iparág, állami vállalat, bank csődjére kell számítani versenyképtelenségük miatt. A ruházati termékeket, cipőt, játékot és más munkaerő-igényes terméket gyártó vállalatok ugyanakkor nagyot kaszálhatnak kedvezőbb feltételekkel jutva be exportpiacaikra. Nyugati vállalatok is évek óta ugrásra készen várják Kína WTO-tagságát, hiszen a bankok, a gépjárm?-, élelmiszer- és vegyipar, a távközléssel és telekommunikációval foglalkozó cégek számára szinte Kánaánt jelent a közel másfél milliárd potenciális ügyfél.

Csúszós lejtőn az olaj ára

root — Sun, 04 Nov 2001 18:28:15 +0100

Az üzemanyag-felhasználók számára jó hír, hogy kétéves mélységbe zuhant az olaj világpiaci ára. A szeptember 11-ei események után még attól tartott a fejlett világ, hogy az árszínvonal 30 dollár körül beáll, fel is ugrott 31 dollárra, de azóta, mint láthatjuk, folyamatosan csökken. Ma már az OPEC által kívánatosnak tartott ársáv minimumát sem érik el az árak (napjainkban ez 20 dollár alatt van). A világgazdaság lassulása és az amerikai terrortámadások következtében visszaeső légi forgalom csak tovább csökkentette az olajkeresletet.

A fekete arany ára még nem érte el a mélypontot: a tizenegy kitermelő országot tömörítő OPEC attól fél, hogy akár 10 dolláros hordónkénti szintre is visszacsúszhat. A világ olajtermelésének negyven százalékát adó tagországok félelme igen erős, hisz a legtöbb országban a gazdaság bevételeinek nagy hányada az olajból származik. Az OPEC 22-28 dollár közötti hordónkénti árat tart kívánatosnak, de a múlt héten ez alá a szint alá csökkentek az árak. "Hacsak valami váratlan csapás nem éri az olajkitermelőket, vagy az Afganisztán elleni háború ki nem terjed a Közel-Keletre, a 20 dolláros árszintet tartani lehet" – állítja a New York Timesban egy szakértő. Az előrejelzések tehát igen bizonytalanok.
Hol vannak már a tavalyi 30 dollár fölötti árak? A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az olaj iránti kereslet a világgazdaság lassuló növekedési üteme miatt jelentősen csökkent, olyannyira, hogy ma a kilencvenes évek átlagkeresletének csak a kétharmadát teszi ki.
Az OPEC-tagországok a kitermelés csökkentésével próbálják felfelé tornászni az árakat, hogy legalább a 22 dolláros szinten megállapodjanak. Nincsen azonban egység az "olajországok" között, a nem OPEC-tag Oroszország, Norvégia, Mexikó vagy Omán nem lelkesedik a kitermelés visszafogásáért. Venezuela olajminisztere, Hugo Chavez egyenesen arra figyelmeztetett: ha a két fél nem tud megállapodni, annak árháború lehet a következménye.

Olcsó marad a benzin

Közel negyven forinttal olcsóbban vehetjük a benzin literjét, mint egy évvel korábban, a kedvező világpiaci olajárak következtében. A tavalyi, már-már elviselhetetlenül magas benzinárak kapcsán a fuvarozók és a kormány között született megállapodás szerint az üzemanyagok jövedéki adóját nem emelik mindaddig, amíg az olaj háromhavi átlagára 25 dollár alá nem csökken. Bár a világpiaci ár jócskán e szint alá esett, Varga Mihály pénzügyminiszter szerint mégsem kell az üzemanyag jövedéki adójának emelésére számítani. Legalábbis egyelőre.

Éhínségbe menekülnek az afgánok

root — Sun, 07 Oct 2001 18:03:03 +0200

Elképesztő méret? humanitárius katasztrófa fenyegeti Afganisztán lakosságát – nyilatkozta Kofi Annan ENSZ-főtitkár, utalva arra, hogy a polgári lakosságnak az életét legkevésbé az esetleges katonai csapások, mint inkább a súlyos élelmiszerhiány, a hamarosan beköszöntő kegyetlen tél és a menekülthullám veszélyezteti. Óvatos becslések szerint egymillió embert veszélyeztet az éhínség, a nemzetközi segélyszervezetek nem készültek fel a humanitárius katasztrófa kezelésére. A készleteik kimerültek, maguk is segélyekre szorulnak.

Afgán gyerek ücsörög a Quettába vezető úton, háttérben a családja. Az Afganisztánból menekültek ellátása megoldhatatlan helyzet elé állította nemcsak a befogadó Pakisztánt, hanem a fejlett világ kormányait is. Fotó: Reuters

Az élelmiszerhiány nem a fenyegető háború, vagy a százezreket érintő menekülthullám elindulásának a következtében állt elő, hanem az elmúlt évek mindennapos gondja volt. Nyugati lapok az ország gazdaságát igen röviden jellemzik: egyszerűen nincs. A politikai és vallási háborúk, valamint a szovjet megszállókkal szemben vívott harcok teljesen szétzilálták Afganisztán gazdaságát. A mezőgazdaság, az ipar és az infrastruktúra teljesen megsemmisült, egyedüli sikerágazatok a csempészet, a drogtermelés és -kereskedelem, valamint a fegyverkereskedelem. 25 éve egyáltalán nem készült semmilyen gazdasági statisztika. A Financial Times szerint az afgán gazdaság teljesítménye nem mérhető piaci szempontok alapján.
A 27 milliós lakosság nagy része ókori viszonyok között falvakban él. Nincs ivóvíz, villany, csatornahálózat. A gyáripar gyakorlatilag megsemmisült a háborús évtizedekben. Szakértők szerint Kabulban, a fővárosban nincsen olyan infrastruktúra, amit érdemes lenne lerombolni. Az embereket teljesen magukra hagyta a tálib kormány, mindenki úgy próbál megélni, ahogy tud.
Az ország nagy területét a Himalája nyugati nyúlványainak több ezer méter magas hegyei borítják, míg a sík területek sivatagosak és terméketlenek. Az elmúlt évek aszályos időjárása miatt egyre nehezebbé vált a helyzet. Az emberek csekély bevételei a manufakturális textil- és szőnyegiparból, juhtenyésztésből, gyümölcstermesztésből származnak, de igazán a csempészet, a fegyver- illetve drogkereskedelem virágzik. A lakosság képzett része már évekkel ezelőtt elhagyta az országot, a fiúk háromnegyedének nincs lehetősége a tanulásra, a lányok pedig egyáltalán nem is járhatnak iskolába.
Az 1996-ban hatalomra került tálib kormányzat a gazdasággal egyáltalán nem foglalkozik, legfontosabb célja az iszlám törvények megerősítése. Bevételeinek jelentős hányadát a drogjövedelmek adják: Afganisztán az ópium, a heroin és a vadkender legnagyobb termelője, az afgán drogok 80 százaléka európai piacra kerül. A nyugat-európai kábítószerpiacon eddig nem okoztak áremelkedést vagy hiányt az amerikai események következményei. Sőt, szakértők szerint az afgán határ ellenőrizetlensége és a menekültek miatti kaotikus állapotok következtében a drogok szállítási útvonalai szabadok, fennakadások nélkül eljutnak a nyugati fogyasztókhoz.

A humanitárius akciók évek óta folynak Afganisztánban, de szeptember 11-e után számos segélyszervezet felfüggesztette programjait, munkatársaik pedig elhagyták az országot. Kenzo Oshima, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős munkatársa kérte a tálib rendszer képviselőit, hogy engedjék vissza Afganisztánba az ENSZ alkalmazottait, és adjanak biztonsági garanciákat a számukra, valamint ne korlátozzák gabonakészleteiket. Becslések szerint a tél beálltával 5-7,5 millió ember fog élelmiszersegélyre szorulni. Az ENSZ szerint csak 6 hétre elegendő élelmiszerkészlet áll rendelkezésükre, ezért életbe vágó lenne a kemény tél beköszönte előtt további élelmiszerszállítmányok küldése. A héten az USA 100 millió dollárt adott az ENSZ 584 millió dolláros humanitárius akciójának pénzügyi támogatására. Kofi Annan ENSZ-főtitkár koncentrált segélyprogramot szorgalmaz: "Ahogy politikai és katonai területen is összefogtunk az Amerikában történtek után, most a segélyezésben is össze kell fognunk, hogy kezelni tudják a térség humanitárius válságát."

Elkerülhetetlen a lengyel Bokros-csomag

root — Sun, 30 Sep 2001 17:56:17 +0200

A vasárnapi választásokon megbukott Szolidaritás Unió vezette kormány nem vállalta, a most formálódó kormánynak viszont mindenképpen meg kell hoznia azokat a népszerűtlen intézkedéseket, amelyek a lengyel gazdaságot növekedési pályára állíthatják, illetve a fizetési mérleg hiányát csökkenthetik. A várható megszorító intézkedéseket lengyelországi Bokros-csomagnak nevezte a pénzügyminiszteri poszt várományosa, Marek Belka.

Lengyel kisfiú leadja a voksot. Mit hoz a jövő? Fotó: Reuters

A Reutersnek nyilatkozó Belka szerint ezeknek a fájdalmas lépéseknek a meghozatala mindenképpen szükséges, e nélkül ugyanis a csatlakozni szándékozó országok hajdani éllovasának számító Lengyelország késleltetheti is a tagjelöltek felvételét. Marek Belka az adóterhek növelését és a szociális kiadások megnyirbálását tervezi. Az SLD programja: a gazdaság növekedési pályára állítása és az uniós csatlakozás levezénylése. Emellett harmadik céljuk, a szociális kiadások növelése minden bizonnyal teljesíthetetlen lesz. Külföldi elemzők azonban aggályosnak találják a kialakult politikai helyzetet, mivel az SLD nem szerzett abszolút többséget, és a lehetséges koalíciós partner egyike sem kívánatos: ellenzik Lengyelország EU-csatlakozását és a költségvetési kiadások csökkentését. A koalíciós tárgyalások valószínűsítik a reformok csúszását és felhígulását is.
A kilencvenes évek közepén a lengyel gazdaság igen gyors növekedést mutatott. Az eddigi kormány azonban nem volt hajlandó elismerni, hogy a gazdaság növekedése lelassult a korábbi 6-7 százalékos szintről 2 százalék alá, ami a világgazdaság lassuló növekedési trendjének, a lengyel gazdaságban elmaradt reformoknak és a magas költségvetési kiadásoknak is köszönhető. Elemzők szerint a Szolidaritás vezette kormány vesztét épp az okozta, hogy szándékosan nem vett tudomást ezekről a problémákról, és az idei választási évre jelentősen túltervezték a költségvetés kiadásait. Hiába figyelmeztette a kormányt a pénzügyminiszter, J. Bauc, hogy a túlköltekezés miatt az államháztartás hiánya elérheti a GDP 10 százalékát is, a választások évében inkább őt menesztették.
A Demokratikus Baloldali Szövetségnek nem lesz könyny? dolga a népszerűtlen, de szükséges lépések meghozatalában. A munkanélküliség ma újra az 1989-es szinten, 16 százalék körül mozog és a jelenlegi demográfiai helyzet sem hat kedvezően, hisz az idén rekord számú pályakezdő állna munkába. Az államháztartás hiánya miatt ugyanakkor szűkösebbek a források, amiből a szociális kiadásokat finanszírozni lehetne.
A pénzügyi befektetők is nyugtalanok, hiszen a lengyel tőzsdeindex hároméves mélyponton van, és a tőkejövedelmek megadóztatását is kilátásba helyezte a leendő pénzügyminiszter, számos befektetési alap pedig már az elmúlt években is csökkentette lengyelországi befektetéseit. A Financial Times szerint a lengyel gazdaság kilátásai a nemzetközi trendektől függenek elsősorban, de jelentős mértékben a most alakuló kormány első lépéseitől is.

Milosevics a vezéráldozat

root — Sat, 07 Jul 2001 20:44:22 +0200

Az új szerb vezetők beáldozták a "nagy vezért": a múltat a jövőért. Milosevics egy hete a hágai börtönben van, szebb jövőben azonban "hűtlen népe", és nem ő maga reménykedhet.

Szlobodan Milosevics a bírósági meghallgatás előtt. Mások mozgatják Fotó: Reuters

A Nyugat 1,28 milliárd dollárral honorálta a térség erős emberének elmozdítását. Szemmel láthatóan nem elégedett meg a nemzetközi közösség Milosevics tavaly őszi megbuktatásával, sem azzal, hogy korrupciós ügyek miatt szerb bíróság elé állították. A Nyugat – amely két évvel ezelőtt még Jugoszlávia ellensége volt az emlékezetes NATO-bombázások kapcsán – ma segítségére siet a lebombázottnak, amely szemlátomást azon töri magát, hogyan tehet kedvére a farkasból báránnyá vedlett új barátnak. Változnak az idők.
Közel ötven ország és negyven nemzetközi szervezet tette le ajánlatát a napokban, így hirtelenjében 1,28 milliárd dollár újjáépítési segély illette Jugoszláviát. Ez az összeg egy négyévesre tervezett gazdasági és újjáépítési program elsőéves forrásigénye, a teljes öszszeg 4 milliárd dollárra rúg.
Washington és Brüsszel teljes egyetértésben volt a tekintetben, hogy a Nyugat a gazdasági segítséget csak abban az esetben adja meg, ha Milosevicset kiadják a hágai törvényszéknek, és ebben nem voltak hajlandók semmiféle kompromisszumra. Nem meglepő tehát, hogy Milosevics kiadását szinte egyöntetűen üdvözölték a nemzetközi politika szereplői. Wesley Clark tábornok szerint – aki a NATO 1999-es légi hadjáratakor az európai haderők főparancsnoka volt – a bombázások jogosultságát igazolja az egykori elnök kiadása, hisz a NATO beavatkozásának egyik legfontosabb célja volt Milosevics elmozdítása a hatalomból, ami most valósult meg igazán. A gazdasági élet szereplői is úgy vélekednek, hogy ezzel megkezdődhet Jugoszlávia gazdasági felzárkóztatása és Európa gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolása, így a segélyeket inkább hosszú távú befektetésnek tekintik.
A jugoszláv gazdaság talpra állítása nem lenne lehetséges külföldi segélyek és befektetések, valamint az elavult gazdasági szerkezet megreformálása nélkül. A Djindjics vezette kabinetnek nemigen volt más választása, mint kiadni a volt jugoszláv elnököt, még ha most a belpolitikai és kormányválságot vállalniuk is kellett, és elkötelezni magukat a gazdasági reformok, a piacgazdaság mellett, amelyeket a segély előfeltételéül szabtak. "Tíz év háború után nincs forrásunk a gazdaság helyreállítására" – ismerte el Zoran Djindjics kormányfő.
A háború sújtotta országban gyakorlatilag megszűnt a gazdasági élet: a gyárak egy része a nemzetközi embargó miatt ment csődbe, más része azért, mert a lakosság 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, tehát nincs kereslet, az árukat nem tudják megvásárolni. A mégis működő vállalatok többnyire a hadiipart szolgálják ki. Fellendült a szürke- és a feketegazdaság, virágzik a cserekereskedelem, a lakosság több mint fele mára munkanélküli lett, az infláció pedig a 150 százalékos küszöböt döngeti.
Felmerül a kérdés, hogy a felajánlott segély mire elegendő. Novák Tamás, a Világgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa lapunknak elmondta: első ránézésre nagynak tűnik az összeg, valójában azonban jelentéktelen – persze ahhoz képest, amenynyire szükség lenne. A Financial Times szerint a segély egy részét a költségvetés kiadásainak finanszírozására, a munkanélküli segélyek, a pedagógusok és az egészségügyi alkalmazottak béreinek kifizetésére költik. Közel félmilliárd dollár jut az infrastruktúra – utak, hidak, víz- és energia-ellátás, távközlés helyreállítására. További 130 millió dollár a gazdaság beizzítására: elsősorban vállalkozói hitelekre és a mezőgazdaságra fordítják. Novák Tamás hozzátette, tetemes részt emészt majd fel a külföldi szakértők, tanácsadók fizetése is. A nyitás nyomán a segélyeken kívül Jugoszlávia számíthat a működő tőke beáramlására és a külföldi befektetésekre, elsősorban német, olasz, osztrák cégekre.
A Nemzetközi Valutaalap közelmúltban készített jelentése szerint a jelenlegi jugoszláv kormány elkötelezett a fontos szerkezeti reformok végrehajtása iránt – már megtörtént a rendkívül szigorú devizapolitika és a kereskedelem liberalizálása, az árak felszabadítása, elkezdődött az adórendszer reformja is. Kérdéses ugyanakkor, hogy a 18 párt koalíciójából álló jelenlegi kormány képes lesz-e meghozni a népszerűtlen intézkedések sokaságát a gazdaság reformja érdekében.