Kereső toggle

Grüll Tibor cikkei

Hit és értékek

Az Antikrisztusról szóló sorozatunk "istenemberekről" szóló részében sok szó esett a különböző korok uralkodóinak kultikus tiszteletéről. Az egyiptomi fáraók; a Nagy Sándort követő hellenisztikus királyok; Róma keleti provinciáinak helytartói, majd Julius Caesar és utódai, a római császárok, mind messianisztikus jegyekkel felruházott, égi szférákba emelkedő uralkodóknak tartották magukat.
Az elmúlt hetekben sorra kerültek elő olyan régészeti leletek Izraelben, amelyek méltán vonták magukra a világsajtó figyelmét. A Meggidóban talált ókeresztény imahely után az elmúlt héten Dávid ellenfelének, a filiszteus óriásnak a neve került elő egy bekarcolt cserépdarabról a Tell es-Safiban folytatott ásatáson, amit a régészek Gáthtal, Góliát szülőhelyével azonosítanak.
A napjainkban szinte kizárólagos tudományos paradigmaként elfogadott evolucionista világnézet számára a Biblia kétségkívül egyik legnagyobb botrányköve a vízözön története. A Szentírás szerint Ábrahám kora előtt négyszáz évvel (körülbelül az i. e. 26. században) globális áradás borította el a Földet, amelyből mindössze nyolc ember menekült meg egy maguk készítette bárkán.
Az Újszövetségnek talán egyetlen alakja köré sem szerveződött az évszázadok során annyi mítosz, legenda és vallásos dogma, mint Mária, Jézus anyja köré. A babilóni Talmudban rendesen csak Sztadá, azaz "Hűtlen" néven említik; az iszlám vallás szent könyvében, a Koránban Jézus állandó jelzője a "Mária fia"; a katolikus teológiában pedig a "szeplőtelenül fogantatott örök szűz" alakja Jézussal egyenrangú "társmegváltóvá" magasztosult.
A felfedezésre váró szent helyek és tárgyak listáján biztosan dobogós helyezésre számíthat – Noé bárkája és a frigyláda mellett – az „igazi” Sínai-hegy pontos helyének kutatása, amelyre már több alternatív javaslat született. Emmanuel Anati régészprofesszor húsz éve lepte meg a világot azzal a bejelentéssel, hogy Mózes hegye nem más, mint a Negev-sivatag északi részén található Har Karkom hegy.
Sok teológus úgy tartja, az Antikrisztus fellépésének a Római Birodalom kulturális örökségét hordozó európai – illetve az ebből kinövő észak-amerikai – civilizáció lesz a szellemi háttere és talán helyszíne is. Vallástörténeti sorozatunkban ezen a héten az európai szellem genezisével foglalkozunk. Bikafej alakú váza Krétáról. A föníciai királylány kedvese    Fotó: MTI
"A Perzsa-öböl, amely most Irán legdélebbi határa, hajdan – a nagy Dáriusz király idejében – birodalmunk közepét szelte át" – állítja a teheráni Tájékoztatási Minisztérium megbízásából készült tanulmánykötet. Az elmúlt héten bemutatott mű szerint Irán, a hajdani Perzsa Birodalom örököseként a Nílustól Indiáig terjedő föld "gondviselője".
"Interfaith superstar" – e lefordíthatatlan szójátékkal jellemezte a Time e heti címlapsztorija Ábrahámot, a három monoteista világvallás legismertebb közös szereplojét. A szeptember 11-ei merénylet óta felekezetközi aktivisták Ábrahám-eloadásokat, Ábrahám-prédikációkat tartanak, sot még "Ábrahám-szalonokat" is muködtetnek szerte az Egyesült Államokban.
„Győztél, Galileai!”: állítólag ezekkel a szavakkal búcsúzott az élettől Julianus császár, aki az aposztata, vagyis hitehagyott néven vonult be a történelembe. ő volt az utolsó keresztény­üldöző pogány uralkodó a Római Birodalomban.
Jeruzsálem neve hatszázötvenhétszer fordul elő az Ószövetségben és százötvenhétszer az Újszövetségben. A várost összesen hetven különféle néven nevezi – jobban mondva becézi – a Biblia: "választott város; Isten hajléka; kedves ünnepek városa; nyugalom hajléka; szent sátor; Sion leánya; az Úr örömének városa; az Úr királyi széke; szép és elkényeztetett asszony; tökéletes szépség; az egész föld öröme; népem kapuja; nyájnak tornya; igazság városa; Nagy Király városa" – és hosszan folytathatnánk a sort.
A világtörténelem legfontosabb pészachja – amióta csak Mózes törvénye elrendelte ezt a tavaszi ünnepet – a mai időszámításunk szerinti 32. évben, Niszán hó 14. napján köszöntött Jeruzsálemre. Előző éjjel az Olajfák hegyén a főtanács rendeletére letartóztatták a názáreti Jézust, akinél nagyobb hatású próféta Jeremiás, Illés, vagy egyesek szerint Mózes óta nem lépett fel Izraelben.
A világ zsidósága a napokban ünnepli a purimot, vagyis a „sorsvetés ünnepét”. A családokban előkerülnek a díszes Eszter-tekercsek, melyekből újra felolvassák a nép szabadulásának kétezer-ötszáz éves történetét. Bár a purim nem része a mózesi ünnepkörnek, jelentősége mégis igen nagy, hiszen Ahasvérus perzsa király idején a zsidóságot – nem először és nem utoljára a történelemben – a totális megsemmisülés veszélye fenyegette. 
A Biblia elbeszélései nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a világtörténelem kiemelkedő szereplőinek és eseményeinek: "a birodalmak és világtörténelmi személyiségek csupán egy isteni szándék háttereként és eszközeként esnek az ó- és újszövetségi bibliai történelemmagyarázat látókörébe" (Karl Löwith).
Az épülő "Európa kultúrház" két legfontosabb tartópillére a klasszikus antikvitás és a kereszténység. A nyugati humanizmus alapértékeit a görög filozófia, irodalom, művészetek és a római jog jelentik, melyek legfőbb letéteményese és áthagyományozója az elmúlt kétezer évben a kereszténység volt – érvelnek egyes történészek. A II.
Dániel könyvének elbeszélése szerint Nabú-kudurri-uszur, bibliai nevén Nebúkadneccár, az újbabilóni birodalom legjelentősebb uralkodója (i. e. 605–562) uralkodásának második évében álmot látott, amely egy hatalmas szobor képében ábrázolt négy egymást követő világbirodalmat. A szobor feje aranyból készült, amely – Dániel magyarázata szerint – maga a babilóni király, illetve annak birodalma.
Az utóbbi fél évszázadban megszokhattuk, hogy folytonosan háborúk híreit halljuk Libanonból. Pedig ezt a Szíria és Izrael közé ékelt államocskát, amely 1943-ban nyerte el függetlenségét, valaha a Közel-Kelet Svájcaként is emlegették. Nemcsak a Libanon és Antilibanon nyáron is hósipkával borított hegyláncai miatt, hanem azért is, mert a messze földön híres libanoni kereskedők valósággal vonzották a pénzt országukba.
A legrégebbi közvetlen, tárgyi bizonyíték lehet a Názáreti Jézus történelmi létezése és a családjáról szóló újszövetségi beszámolók hitelessége mellett az a felirat, amelyet egy jeruzsálemi magángyűjteményben lévő temetkezési láda oldalán fedeztek fel. Az arám nyelv? szöveg így szól: Jakab, József fia, Jézus testvére. A szenzációt keltő bejelentésről és a felirat megfejtésének kalandos körülményeiről a CNN hírtelevízió különtudósításban számolt be.
A Péneiosz és Alpheiosz folyó völgyében, szelíd lankák között fekszik Olümpia. Zeusz szent körzete – merthogy városnak aligha nevezhető – 1170 éven keresztül adott otthont a négyévente megrendezett olimpiai játékoknak. A görög–római világ valamennyi sportolója igyekezett magának és szülővárosának dicsőséget szerezni az itteni vadolajfa-koszorú elnyerésével. A játékok idejére általános fegyverszünetet hirdettek ki, amelynek következtében az olimpia a béke jelképévé vált.
Amióta II. Ptolemaiosz Philadelphosz egyiptomi uralkodó az i.e. III. században Alexandriában létrehozta a Muszeiont, a világ valamennyi múzeuma nevében erre az intézményre utal. Az azonban kevéssé ismert, hogy az alexandriai Muszeion nem a régi tárgyak gyűjtését tekintette fő céljának, vagyis nem a mai értelemben vett "múzeum" volt: itt őrizték az ókor legnagyobb könyvgyűjteményét, amelynek számát 700-900 ezer tekercs közé teszik a kutatók.
A valaha szebb napokat megélt libanoni turizmus első számú célpontja a Beqa-völgyben fekvő Baalbek templomóriása volt. Az ókori Közel-Kelet legnagyobb pogány szentélyének oszlopain ma „Halál Amerikára!” felirattal díszített hatalmas drapériák lobognak.
A római Syria provincia területén német régészek megtalálták az ókor eddig ismert leghosszabb vízvezetékét. Bár a helyi arab lakosok a vezetéket „a fáraó csatornájának” hívták, annak semmi köze az egyiptomiakhoz. Minden bizonnyal a Krisztus utáni 2. században építették – a felfedező-mérnök Mathias Döring szerint római legionáriusok és rabszolgák.
Izrael életének mindmáig meghatározó sorseseménye az egyiptomi kivonulás (exodus) és a Szináj hegyén végbement törvényadás. A teljes Szentírásnak, és az egész zsidó–keresztény kinyilatkoztatásnak a hitelessége áll vagy bukik azon, hogy a Mózes könyveiben leírt események valóban megtörténtek-e, vagy csupán mítoszok, a vallásos képzelet szüleményei.  Mózes hegye a Szináj-félszigeten. A Hóreb legősibb változata 
Betlehem mintegy nyolc kilométerre Jeruzsálemtől délkeletre fekvő, a Palesztin Nemzeti Hatóság területéhez tartozó, alig 30 ezres lakosságú kisváros. Bár a város mára muszlim többségű lett, nagy számban élnek itt keresztény vallású arabok is. Érthető, hiszen Betlehem felmérhetetlen jelentőségű hely a kereszténység számára: itt született Jézus Krisztus, aki az Újszövetség szerint maga az ószövetségi próféták által megígért Messiás; de még az iszlám szent könyvében is az egyik legjelentősebb próféta.
A rómaiak szenvedélyes játékosok voltak. Kivált a vásári komédiákért, cirkuszi kocsiversenyekért és a gladiátori játékokért tudtak lelkesedni. Az ókori szórakoztatóipar e sajátosan római formái egyszerre elégítettek ki vallási és politikai igényeket, s szolgáltak a nép mulattatására – ily módon a szociális feszültségek feloldásának is hatékony eszközeivé váltak.
A "hetek" jelen esetben természetesen nem az újságot jelenti, hanem a hét napos időközt. A "hetek ünnepe", vagyis a pünkösd, onnan nyerte nevét, hogy kezdete a húsvéttól számított hét hét utáni első, azaz az ötvenedik napra esett. Az "ötvenedik" görögül pentekosztész: ebből a szóból lett az angol pentecost, a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. A "hetek ünnepe" az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt.
Rómában bejelentették, hogy hamarosan a nagyközönség is látogathatja Szent Pál sírhelyét (képünkön), amelyet tavaly fedeztek fel. Arra azonban most sem lesz lehetőség, hogy az apostol vélt szarkofágját tudományos vizsgálatnak vessék alá.
Hétfőn a Haarec cím? izraeli napilap címoldalon közölte annak az óhéber feliratnak a fényképét, amely állítólag Jóás király korából származik. Ha a lelet valódi, egyértelm? bizonyítékul szolgál arra, hogy az i. e. 10. században Salamon által épített jeruzsálemi Templom nagyon is valóságos épület volt: Jóás ugyanis arról számol be a kövön, hogy az akkor már csaknem kétszáz éves épületet felújíttatta. A tudósítás egyébként megfelel a Biblia közléseinek, s így hitelesítő erej?
Újabb monumentális ókori zsinagóga maradványait tárták fel Izrael északi részén, Galileában. Amerikai, kanadai és izraeli régészek második éve végzik a Kinneret-tótól (Galileai-tengertől) északnyugatra fekvő Hukok ókori település feltárását. A városka zsinagógája ugyan önmagában még nem nagy szenzáció, de az abban talált pazar mozaikpadló máris nagy feltűnést keltett.
Szodoma nevét máig is az erkölcsi romlás szinonimájaként szoktuk emlegetni. A Mózes első könyvében olvasható történet szerint a város lakói fényűző életük napjait szexuális kicsapongással töltötték, még az idegeneknek kijáró vendégbarátságot sem tartották tiszteletben. Isten ezért nemcsak magát a várost, hanem egész környékét is tűzesővel elpusztította.
Az Újszövetség által a "Szentlélek ajándékainak", "karizmáknak" ("khariszma": "jókedvből vagy könyörületből adott ajándék") nevezett isteni, természetfeletti megnyilvánulások működéséről még az I–II. századból is bőséges adatokkal rendelkezünk. Ezek közé tartozott többek között a prófétálás, a gyógyítás ajándékai, a csodatevő erők működése, a gonosz és tisztátalan szellemek felismerésének, megkülönböztetésének és kiűzésének ajándéka, vagy a nyelvekenszólás.
Az ókori világban se szeri, se száma nem volt azoknak az uralkodóknak és vallásalapítóknak, akik ködös, misztikus legendák homályába vesző eredettel dicsekedtek. Jupiter, Vénusz, Mars, Apollón vagy maga a Nap: a hiszékeny, babonás tömegnek voltaképp mindegy volt, melyiktől ered a kötelezően imádandó „isteni felség”, ellenőrizni úgysem tudta senki.
Még a legkomolyabb "értelmiségi" könyvesboltokban is kapható Badiny Jós Ferenc "Jézus király, a pártus herceg" című opusza, amely Jézus magyar (pontosabban: sumír–pártus–hun–magyar–szabír) származását bizonygatja. Az Argentínában élő Badiny mellesleg a Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) által fenntartott, több mint egy évtizede működő, "féllegális" Nagy Lajos Király Magánegyetem tanszékvezető professzora is. A jelenleg 954 hallgatót oktató intézményben egyebek mellett "mitológiai sumírt" is tanítanak, s az egyes szakok elvégzéséhez szükséges tudományos alapképzésnek része a Biblia-ismeret, a rovásírás és a magyarságtudomány.
Az ókori emberek gondolkodásában a "természetfeletti" éppen olyan természetes volt, mint a mai kor embere számára az, hogy kizárólag "természetes" szinten gondolkodjék. Sőt, az akkor élők logikája szerint nem is létezik "természetfeletti", hiszen az érzékek által fel nem fogható, szellemi világ teljes egységet alkot az érzékileg tapasztalható, földi szférával. Mi több, ezt az "alanti világot" leginkább a láthatatlan, de valóságos szellemvilág befolyásolja. A kérdés csak az: megismerhető-e ez a szellemi valóság? Ha igen, milyen módon?
Amióta Pompeius Magnus i. e. 63-ban bekebelezte a Római Birodalomba, provincia Syria az impérium legfontosabb keleti bástyájának számított. A tartomány hatalmas, gazdag és jogilag független városok konglomerátuma volt, ahol a világhódító rómaiak is módfelett jól érezték magukat. A damaszkuszi Egyenes utca ma
Mi a történelem? A történészek által koronként újra meg újra felvetett kérdésre mindeddig nem született egységes, mindenki számára megnyugtató válasz. Pedig e kérdés nagyon is tisztázandó, hiszen ha a Biblia "történeti hitelességét" akarja valaki megkérdőjelezni, feltétlenül tisztában kell lennie azzal, mit ért "hiteles" történelem alatt.
Az ókori Közel-Kelet, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó köze az emberi történelem kezdete óta birodalmi vetélkedés tárgya. A Dániel könyvében feljegyzett négy birodalom közül kettő (a babilóni és a méd-perzsa) itt jött létre, de hiába próbált Nyugat felé terjeszkedni, Egyiptomnál és Kis-Ázsiánál tovább nem jutott. Nagy Sándor birodalmának kezdeménye ugyan a Balkán-félszigeten jött létre, mégis Keleten vitte véghez legnagyobb hódításait.
„A két szemben álló érték, a »jó és rossz«, a »jó és go­nosz« félelmetes, évezredek óta tartó küzdelmet folytat a Földön… E harc szimbólumát olyan írásban rögzítették, amely a történelem egészének folyamán mindezidáig olvasható maradt: »Róma Júdea ellen, Júdea Róma ellen« – nem volt eleddig olyan esemény, amely nagyobb horderejű lett volna.” (Nietzsche) A két város, Róma és Jeruzsá
Palesztina, azaz Filiszteusföld. Évszázadokon át így nevezték azt a területet, amely a Bibliában – és 1948 óta a világpolitikában is – Izrael néven szerepel, legalábbis azóta, hogy Ábrahám, Izsák és Jákób utódai elfoglalták az "Ígéret Földjét". A Dunántúl méret? földdarab korábban kanaániak, amurrúk, hettiták és mások tulajdonában volt, s a zsidókkal nagyjából egyidőben a filiszteusok is megvetették rajta lábukat.
Az okkultizmus gyökereivel foglalkozó sorozatunk első részében a babilóni és egyiptomi vallás "parajelenségeivel" foglalkoztunk az ószövetségi kinyilatkoztatás szemszögéből. Mostani írásunk az antik görög-római "vallási jelenséget" kutatja, amely kétarcúan viselkedett az okkultizmussal szemben: egyrészt tiltotta a mágia és varázslás különféle formáit, másrészt "hivatalból" maga is gyakorolta azokat.
Január végén egy jelenleg még kicsiny, ámde annál lelkesebb hellén társaság (képünkön) Athénban bejelentette: életre akarja kelteni az antik görög istenségek kultuszát. A „mitológiai Jurassic Park” létrehozásán fáradozó társaság máris hatalmas publicitást élvez, és követőinek száma rohamosan gyarapszik. Fotó: AP
Húsvéti körmenet Jeruzsálem Óvárosában. Két sír között Fotó: MTI
Jézus hamis vádak alapján történt elítélése és kivégzése a világtörténelem nem első, de nem is utolsó koncepciós pere volt. Jelentősége azonban egyedülálló: Jézus halála és feltámadása – a keresztény hitvallás szerint – az emberiség megváltását eredményezte. Bár a drámai történet "happy end"-del, Jézus Krisztus feltámadásával fejeződött be, ez azonban egyes-egyedül Isten beavatkozásának volt köszönhető.
Az Európát megosztó történelmi, vallási, politikai, társadalmi és gazdasági törésvonalak közül legfontosabb a Keletet és Nyugatot elválasztó szellemi határ. Hagyományosan 1054. július 16-át tekintik az ortodox és a katolikus egyház végleges elszakadása (szkizma) időpontjának, pedig valójában egy évszázadok óta tartó folyamat tetőződött be ekkor. Kelet és Nyugat egységesítése minden európai birodalom álma volt Jusztinianosztól Adolf Hitlerig és Sztálinig.
Nemcsak Németország, hanem egész Európa egyik legtekintélyesebb magazinja, a hetente egymilliós példányszámban megjelenő Der Spiegel múlt heti számának címlapján egy Jézust ábrázoló karikatúrát közölt, alatta a csupa nagybetűvel nyomtatott kérdéssel: "Mi marad Jézus Krisztusból?".
A Da Vinci-kód után itt az újabb bibliaellenes médiaszenzáció: megtalálták Jézus csontjait egy jeruzsálemi sírládikában. A sírboltban „apja” (József) és anyja (Mária) mellett „felesége” (Mária Magdolna) és „gyermeke” (Júda) földi maradványai nyugszanak. Szimcha Jakobovici régész és James Cameron rendező a „Jézus-csontládikával”. Van, aki klónozná a „szent családot”
Az iráni kormányzat „pszichológiai hadviseléssel” vádolja Hollywoodot, amiért egy i. e. 480-ban a görögök és perzsák között lejátszódott csatát – melyben ráadásul a görögök maradtak alul – a nyugati demokrácia kulcsfontosságú eseményeként állít be, amellyel sikerült megtörni a perzsa befolyást Európában. A Nyugat-ellenes kirohanásairól elhíresült Ahmadinezsád iráni elnök szóvivője egyenesen „Irán elleni inzultusnak” titulálta a Warner Brothers most piacra dobott 300 című alkotását.
Kapernaum, ahol egykor Jézus lakott
Sokan hiszik, hogy az Ószövetség utolsó prófétájával, Malakiással végleg lezárult a próféciák kora a zsidó történelemben. Ennek cáfolatát nyújtja egyebek mellett maga a kereszténység is, amely a több évszázados prófétai hagyomány folytatója és – részben – beteljesítője.
Tiberius császár uralkodásának tizenötödik évében, a zsidó naptár szerint Niszán hónap 14-én zajlott le a világtörténelem legnagyobb jelentőség? pere. A vádlott szerepét az a názáreti Jézus játszotta, akinek szolgálata három éven keresztül lázban tartotta az izraeli közvéleményt. A galileai "csodarabbi" – akiben egyre többen ismerték fel magát a Messiást – népszerűsége még a vallási szempontból ókonzervatív Jeruzsálemben is elsöprőnek számított.
Egész pontosan kilencszáz éve, 1099. július 15-én, egy pénteki napon, déltájban rettegés lett úrrá Jeruzsálem lakóin. A három évvel korábban II. Orbán által meghirdetett első keresztes hadjárat elérte végcélját. A Templom-hegy dél-nyugati szeglete Jeruzsálemben. "Még senki sem látott ehhez fogható vérfürdőt…"
A kereszténység a Názáreti Jézus halála és feltámadása, valamint Pál apostol Rómában bekövetkezett halála között eltelt harminc-egynéhány évben fenekestül felforgatta a Római Birodalmat, s máig ható érvénnyel változtatta meg annak szellemi, politikai, vallási és kulturális arculatát. Az evangélium hirdetése azonban nem kis ellenállásba ütközött: hol a kulturális elit, hol a vallási vezetők, hol az üzletemberek, hol a hatalom részéről.
Vatikánváros, a Szent Péter térrel és a Szent Péter-bazilikával
A víz alatti régészet újabb szenzációja ezúttal nem a tengermélyről, hanem a bagdadi Központi Bank elárasztott pincéjéből került elő. Faleh Szalman, a bank kormányzója szerint a felbecsülhetetlen érték? asszír kincseket a kilencvenes évek elején rejtették el az épület alagsorában, hogy megóvják őket az öbölháború pusztításától. A pincékbe behatoló amerikai szakemberek az aranytárgyak mellett holttestekre is bukkantak.
Az aranykupolás Sziklamecset uralja Jeruzsálem látképét. Az iszlám világ harmadik legfontosabb kegyhelyének számító hatszöglet? épületet Omár kalifa emeltette 638-ban. A mecset megközelítőleg azon a helyen áll, ahol valaha a zsidó vallás legszentebb épülete, a jeruzsálemi Szentély magasodott. A Salamon, majd Zorobábel által épített Ház kisebb megszakításokkal ezer éven át szolgálta az Örökkévaló tiszteletét. Azóta, hogy i. sz.
A Római Birodalom tartományait különbözo rendu és rangú helytartók igazgatták. Ezek a császár és a szenátus felhatalmazására teljhatalommal bírtak, amit többnyire az alájuk rendelt provincia könyörtelen kiszipolyozására használtak. Egyes tartományok békés, nyugodt életet kínáltak az oda érkezo hivatalnokoknak, másoknak még a nevétol is borzadtak a római elokeloségek. Júdea kétségtelenül az utóbbi kategóriába tartozott.
Máris az évtized régészeti szenzációjaként értékelték Izraelben azt a hét eleji bejelentést, mely szerint a Jeruzsálemtől néhány kilométerre délre fekvő Heródionban megtalálták „Nagy” Heródes szétrombolt sírját. A lelet minden bizonnyal felveti majd az utolsó júdeai királyi család újraértékelését.
Napjainkban se szeri se száma azoknak a hollywoodi szuperprodukcióknak, amelyek címükben, szereplőik nevében vagy történetükben bibliai próféciákra utalnak. "Apokalipszis", "abüsszosz", "Armageddon" és más hasonló rejtélyes szavak tűnnek fel egyre gyakrabban a filmcímekben, melyeknek témái is gyakran idéznek bibliai eseményeket: a "harag napját" megelőző háborúkat, természeti katasztrófákat, idegen lények látogatásait.
Október 22-én zárta kapuit az a torinói kiállítás, amelyen tíz hét alatt hívő és szkeptikus zarándokok milliói láthatták a híres leplet. Az évszázad folyamán most először nyílt lehetőség arra, hogy a nagyközönség ily hosszasan megszemlélhesse a relikviát, amelyen egy keresztre feszített ember testének negatív képe látható.
Múlt heti cikkünkben négy olyan esetet vizsgáltunk meg, amikor Pál apostolnak római helytartók elott állva kellett hitét és életét védelmeznie. E négy történet érdekes tanulságokkal szolgált abból a szempontból, hogy az akkori államhatalom képviseloi - egy római állampolgárral szemben - mennyire lojálisak voltak a fennálló jogrendhez. Az alábbiakban azokat a vádakat igyekszünk áttekinteni, amelyekkel a kereszténységet kriminalizálták - Jézus perétol egészen a III. század elejéig.
A bálvány szó hallatán a ma embere letűnt korok vallási emlékeire, távoli népek etnográfiai kuriózumaira asszociál, olyasvalamikre, mint a Stonehenge bazaltkövei, vagy egy indián totemoszlop. A Biblia nyelvei nagyon is gyakorlatias értelemben és egyértelm? jelentéssel használják a "bálvány" szót: a héber celem mindenfajta faragott, festett, vésett stb. tárgyat; a görög eidólon pedig bármiféle valóságos vagy képzeletben élő képet jelent.
Jeruzsálem az Ószövetség könyveinek kétharmadában, az Újszövetség könyveinek több mint a felében, összesen több mint nyolcszázszor kerül említésre. Teológusok szerint az Ótestamentumban négyszázhatvanöt, az Újtestamentumban pedig huszonnégy olyan profetikus kijelentést találhatunk a Szent Városról, amelynek a jövőben kell még beteljesednie. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az üdvtörténet középpontjában Jeruzsálem sorsa áll.
Colin J. Humphreys cambridge-i fizikust, a Királyi Mérnöki Akadémia tagját a tudományos világ eddig a számítógépek mikrocsipjeinek szakértőjeként tartotta számon. Most megjelent The Miracles of Exodus cím? könyvében saját állítása szerint húsz éves bibliakutatásának eredményeit tette közzé. A kötet megjelenése után nem sokkal máris a bestsellerlistákra került.  Mózesnek öltözött tüntető az alabamai bíróság előtt Fotó: Reuters
Mózes a zsidó nép legnagyobb prófétája. Nevéhez fűződik az Egyiptomot megrendítő tíz csapás, a zsidó nép kiszabadítása a négyszáz éves fogságból, az átkelés a Vörös-tengeren, a Törvény írásba foglalása és a választott nép elvezetése az Ígéret Földjéhez. Mózes volt az egyetlen, aki szemtől szembe látta Istent, sőt beszélt is vele: "És nem támadt többé Izraelben olyan próféta, mint Mózes, akit ismert volna az Úr színről színre".
Alig néhány soros szöveg. Azóta, hogy egy Rómában élő, görögül író zsidó szerző i. sz. 93-ban papírra vetette, szinte egyfolytában vitatkoznak róla. Kutatták szerzőségét, szövegének hitelességét; nyomozták forrásait és hogy ki, mikor, hogyan idézte; ízekre szedték szavait és mondatait; nagyító alá vették stílusát, szófűzését. Hogy miért kell ilyen nagy hűhót csapni e csaknem kétezer éve íródott nyúlfarknyi szöveg körül?
Elveszett, eldugott vagy titkokat rejtő holt-tengeri tekercsekről szinte évente látnak napvilágot tudósítások a világsajtóban. Ám azóta, hogy a kilencvenes évek elejétől valamennyi megtalált töredék fotómásolata lényegében bárki számára elérhető, a szenzációt ígérő cikkek és könyvek színes léggömbjei általában néhány hét alatt kipukkadnak.
Silvio Berlusconi, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő olasz miniszterelnök október 4-én, az európai kormányfők soros római értekezletén felvázolta vízióját a "szép új Európáról", amelynek – szerinte – a világ nem kevesebbet köszönhet, mint magát a civilizációt.
Izrael történetének legnagyobb prófétája volt. Teveszőr ruhát viselt, sáskát és erdei mézet evett. Állandó lakhe-lyét a júdeai kősivatagban, a Jordán mellett ütötte fel. Üzenete egyetlen szóban öszszefoglalható: megtérés. Felebarátai, akiket néha egyszerűen csak "mérgeskígyók fajzatainak" titulált, seregestül tódultak hozzá, hogy alámerítse őket "a bűnök bocsánatára".
A Siloám tavának látképe a jeruzsálemi Dávid városa kiállításán.
János evangéliuma szerzőségét, tárgyi hitelességét és keletkezésének körülményeit évszázadok óta vitatják a teológusok és történészek. A negyedik evangélium zavarba ejtően különleges, mivel az előző három kanonikus Jézus-életrajztól eltérő szempontok szerint mutatja be a Megváltó működését, különösen a Jeruzsálemben, az ünnepek idején eltöltött napjait.
Ellenségeiket karóba húzatták, megnyúzták, felnégyelték, levágták a fejét vagy a kezét, rabszolgának hurcolták el a lakosságot, vagy éppen megölték őket az utolsó emberig. Asszíria gazdagságának forrása a hadizsákmány volt.
A hettita népre a héber Bibliában csaknem ötven alkalommal történik utalás. Minthogy a klasszikus (görög-római) forrásokban e népnév egyszer sem fordult elő, a Biblia hitelességét történeti-kritikai alapon támadó 19. századi tudósok még az 1880-as években is azt állították, hogy a hettiták csupán a Biblia szerzőinek fantáziaszüleményei. A kritikusok ezúttal is tévedtek.
Sebastiano Conca (1750): Nagy Sándor a jeruzsálemi Templomban
Mai világunkban sokféle időszámítás létezik. Más az iszlám, a zsidó és a kínai időszámítás rendszere, és az elmúlt év nagy szenzációja volt a maja naptár világvége-jóslata – nem az első és feltehetően nem is az utolsó ebben a műfajban. De vajon mi jellemző a bibliai próféták időszámítására?
Idén volt Tiberius császár trónra lépésének kétezredik évfordulója. A világot szemmel láthatóan nem rázta meg különösebben ez a hír, hiszen csak kevesen tudják, hogy ki is következett Iulius Caesar és Augustus után a római uralkodók sorában. Tiberiusról nem íródtak színdarabok és nem készültek televíziós mini­sorozatok. Pedig ez a hol perverz zsarnokként, hol érdektelen, szürke alakként ábrázolt császár a világ­történelem legfontosabb eseményének: a názáreti Jézus földi szolgálatának, keresztre feszítésének és feltámadásának volt kortársa, sőt közvetve egyik főszereplője.
Mark Twain útinaplójában azt írta Szíriáról, hogy „ezer birodalom csontjai” hevernek ott, szerte a pusztában. Az elmúlt években a pusztulás és tragédiák hírei érkeztek a közel-keleti országból, de az amerikai író megjegyzése arra emlékeztet, hogy nem a mai rezsim az első, amelyet elsöpörhet a történelem hulláma a térségben.
Római ábrázolás és a 16 éves fiú nyakában amulett a nemi erõszak ellen.
Acélos tekintetű, erőtől duzzadó katonák; szókimondó, markáns politikusok; egyszerű, paraszti életmód – ilyenek és ehhez hasonlók jutnak eszünkbe, ha azt halljuk: „ősi római erkölcs”. Ha egykor, az „ősidőkben” talán valóban ilyenek is voltak azok, akik az i. e. 2.

Külföld

A világhódító Nagy Sándor i. e. 332-ben alapította a saját magáról elnevezett Alexandriát, amely a makedón eredetű Ptolemaida (más néven Lagida) uralkodóház háromszáz éves uralma alatt felvirágzott. A város remek fekvésének köszönhetően nemcsak a Földközi-tenger keleti részének áruforgalmát, hanem a Vörös-tengeren át Indiába tartó kereskedelmi útvonalakat is uralta. Alexandria a római kor kezdetére (i. e. 30) igazi világvárossá vált, melynek lakossága – egyes kutatók szerint – akár az egymillió főt is elérhette.

Háttér

A népszámlálás csaknem egyidős az emberiséggel. Már az óbabiloni korban és a fáraók Egyiptomában is gyakorolták, de a legősibb kínai cenzusadatok is a Kr. e. 3. évezredből valók. Az ókori népszámlálások természetesen nem statisztikai adat­szolgáltatáshoz kellettek: ilyeneket először csak a 17-18. században alkalmaztak Amerikában és Európában. Ami azonban az ókor óta változatlan: az összeírások mindig az adóterhek növekedését és kíméletlenebb behajtását segítették elő.
Szombat reggel hatalmas tömeg hullámzik a frankfurti vásárközpontban, amely 578 ezer négyzetméteres alapterületével a világ legnagyobb ilyen célú épületkomplexuma. A gigantikus, leginkább világvárosok repülőtereinek várócsarnokaira emlékeztető épületekben most nyílt meg a nagyközönség számára a világ legnagyobb és legrégebb óta folyamatosan megrendezett könyvvására: a Frankfurter Buchmesse. Innen néhány kilométerre, Mainzban élt az a fura aranyműves a 15.
Mi a történelem? A történészek által koronként újra meg újra felvetett kérdésre mindeddig nem született egységes, mindenki számára megnyugtató válasz. Pedig e kérdés nagyon is tisztázandó, hiszen ha a Biblia "történeti hitelességét" akarja valaki megkérdőjelezni, feltétlenül tisztában kell lennie azzal, mit ért "hiteles" történelem alatt.
A mai Irak területe tulajdonképpen egyetlen hatalmas rommezőnek is felfogható. Az emberi civilizáció bölcsőjének is tartott 438 ezer négyzetkilométernyi terület elképzelhetetlenül gazdag régészeti leletekben: országszerte több mint tízezer nyilvántartott archeológiai lelőhely található. Nagy kérdés, hogy egy esetleges háború milyen hatást gyakorolna a feltárásokra, és vajon mi lenne az előkerülő leletek sorsa? 
Claudius császár uralkodásának tizedik esztendejében – időszámításunk szerint 50-ben – egy furcsa idegen érkezett Athénba. A Római Birodalom kulturális fővárosában természetesen nem egy zsidó ember megjelenése számított szokatlannak, hiszen a zsidóknak addigra zsinagógájuk is volt a városban, sőt a pogányok közül is sokan mint "istenfélők" csatlakoztak a gyülekezethez.
Jean-François Lyotard francia filozófus 1979-ben jelentette meg A posztmodern állapot: jelentés a tudásról (La condition postmoderne: rapport sur le savoir) című könyvét, amelyben azt fejtegeti, hogy a 18. század végétől a modernizmus koráig, vagyis a 20. század első feléig a nyugati gondolkodást meghatározó „nagy elbeszélések” hitelüket vesztették.

Fókusz

Bizonyára sokan emlékeznek még Steven Spielberg az Elveszett frigyláda fosztogatói cím? filmjének arra a jelenetére, amikor a fasiszták az ősi egyiptomi romváros, Avarisz romjai között kutatva rábukkannak a rejtélyes frigyládára, majd némi bonyodalmak után az abból kicsapó "értelmes tűz" szabályosan szétégette őket – miközben a "jó oldalon" álló főszereplőket életben hagyta. Van-e a történetnek valóságalapja? Egyáltalán mi az a frigyláda és miért kell azt mindenáron megkeresni? S megvan-e egyáltalán?
Az elmúlt héten egy a jeruzsálemi óvárosban kirobbant politikai feszültség borzolta fel a kedélyeket Izraelben. Hogy lehet, hogy ez az alig néhány négyzetkilométernyi terület újra és újra a nemzetközi média figyelmének középpontjába kerül? Miért és kinek fontos, hogy a régészek feltárják, illetve ne tárják fel itt a történelmi múlt értékeit?
Rafael Vago, a Tel Aviv-i Egyetem Kelet-Európa Intézetének kolozsvári születés? főmunkatársa, egyetemi tanár. Intézetük évtizedek óta figyelemmel kíséri a világban zajló antiszemita jelenségeket, amelyről évente jelentést készítenek Antisemitism World Wide cím? kiadványukban. Rafael Vagóval Grüll Tibor készített interjút Tel Avivban. – Hogyan értékelte az izraeli közvélemény a Magyarországon lezajlott jobboldali hatalomváltást?

Oldalak