„Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.” Másoktól talán banális lenne ez a gondolat, de Márai Sándor életének minden napja, életművének minden oldala bizonyíték arra, hogy az ő esetében ez a kijelentés hús-vér valóság.
Grüll Tibor cikkei
Arcok
 |
Hit és értékek
|
Szorgos fordítók az elmúlt századokban a világ szinte valamennyi nyelvére
lefordították már a Bibliát, így mi sem természetesebb, hogy azt magyarul is
olvashatjuk.
|
 Ézsaiás könyvében olvasható az a kijelentés, amely a várva várt Messiás megjelenését "Zebulon és Naftali földjére, a pogányok határára", vagyis Galileába helyezi: "S a nép, amely sötétségben járt, lát nagy világosságot, s akik lakoznak a halál árnyékának földjében, fény ragyog fel fölöttük." E szavak azért is meglepőek, mert a Messiás működési körét egy olyan országrészre lokalizálják, ahonnan |
 "Én is keresztény vagyok" – hirdeti honlapján az a Dan Brown nevű, harminckilenc éves New Hampshire-i volt angoltanár, aki lassan elmondhatja magáról, hogy Da Vinci-kód címen "minden idők legkapósabb történelmi regényének" szerzője. Kötete a 2003. áprilisi megjelenés óta tizenkétmillió példányban fogyott el, s már negyvenkét nyelvre – köztük magyarra is – lefordították.
|
 Az utóbbi években úgyszólván népünnepéllyé terebélyesedett hazánkban az október végi–november eleji temetőjárás. Az újra reneszánszát élő pogány halottasnapok mellett ráadásul a bevallottan barbár hagyományokra viszszamenő Halloween boszorkányünnep is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezek kapcsán felmerül néhány kérdés. Honnan erednek e kultuszok gyökerei? Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás?
|
 Tiberius császár uralkodásának tizenötödik évében, a zsidó naptár szerint
Niszán hónap 14-én zajlott le a világtörténelem legnagyobb jelentőség? pere. A vádlott
szerepét az a názáreti Jézus játszotta, akinek szolgálata három éven keresztül lázban
tartotta az izraeli közvéleményt. A galileai "csodarabbi" – akiben egyre többen
ismerték fel magát a Messiást – népszerűsége még a vallási szempontból ókonzervatív
Jeruzsálemben is elsöprőnek számított.
|
 A Római Birodalom tartományait különbözo rendu és
rangú helytartók igazgatták. Ezek a császár és a szenátus
felhatalmazására teljhatalommal bírtak, amit többnyire az alájuk
rendelt provincia könyörtelen kiszipolyozására használtak.
Egyes tartományok békés, nyugodt életet kínáltak az oda érkezo
hivatalnokoknak, másoknak még a nevétol is borzadtak a római
elokeloségek. Júdea kétségtelenül az utóbbi kategóriába
tartozott.
|
|
A zsidó–keresztény kinyilatkoztatás egyedülállósága abban (is) áll, hogy a
történeti értelemben vett igazságot, vagyis valóban megtörtént események
leírását tartalmazza. A Bibliát nem lehet oly módon elszellemiesíteni, hogy
tagadjuk a szöveg elsődleges, azaz szó szerinti, „történeti” értelmét.
|
 Vatikánváros, a Szent Péter
térrel és a Szent Péter-bazilikával
|
 Újabb hollywoodi szuperprodukció – újabb botrány. Huszonöt athéni jogász perrel fenyegette meg Oliver Stone rendezőt illetve a Warner Brothers filmstúdiót, amiért Nagy Sándorról forgatott "kardos-szandálos" történelmi filmjükben minden idők legnagyobb hadvezérét homoszexuálisnak ábrázolták.
|
 Semmi bajom az Indiana Jones-filmekkel. Hiszen eléggé szórakoztató, ahogyan a jó svádájú, okos és talpraesett professzor (főszerepben: Harrison Ford) hol a frigyládára, hol a Grál-kehelyre, hol pedig indián kincsekre bukkan rá a legképtelenebb helyeken. Nincs ezzel semmi baj, végtére is a filmvászon és Steven Spielberg fantáziája sok mindent elbír. De képzeljük csak el mindezt más környezetben! Mondjuk úgy, hogy a cambridge-i egyetem történészprofesszora számolna be hallgatóinak valamelyik előbb említett "szenzációs felfedezésről".
|
 Az aranykupolás Sziklamecset uralja Jeruzsálem látképét. Az iszlám világ
harmadik legfontosabb kegyhelyének számító hatszöglet? épületet Omár kalifa
emeltette 638-ban. A mecset megközelítőleg azon a helyen áll, ahol valaha a zsidó
vallás legszentebb épülete, a jeruzsálemi Szentély magasodott. A Salamon, majd Zorobábel
által épített Ház kisebb megszakításokkal ezer éven át szolgálta az Örökkévaló
tiszteletét. Azóta, hogy i. sz.
|
 Múlt heti cikkünkben négy olyan esetet vizsgáltunk meg, amikor Pál apostolnak római helytartók elott állva kellett hitét és életét védelmeznie. E négy történet érdekes tanulságokkal szolgált abból a szempontból, hogy az akkori államhatalom képviseloi - egy római állampolgárral szemben - mennyire lojálisak voltak a fennálló jogrendhez. Az alábbiakban azokat a vádakat igyekszünk áttekinteni, amelyekkel a kereszténységet kriminalizálták - Jézus perétol egészen a III. század elejéig.
|
|
„A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága és a nem látott dolgokról való
meggyőződés” – szól Pál apostol definíciója a hitről (Zsid 11:1). Ezek szerint
jogosan feltehető az a kérdés, hogy vajon mit lehet megtudni Krisztusról, a
Megváltóról, a Történelem Uráról, magából a történelemből, amely mégiscsak a
„látható dolgok” világához tartozik.
A 19.
|
 Napjainkban se szeri se száma azoknak a hollywoodi szuperprodukcióknak, amelyek címükben, szereplőik nevében vagy történetükben bibliai próféciákra utalnak. |
 Gyilkos földrengések, pusztító árvizek a múltban egész civilizációk pusztulását idézhették elő. Történészek úgy vélik, a Platónnál olvasható Atlantisz-mítosz hátterében is ilyesfajta katasztrófa állhatott, s vannak régészek, akik – állításuk szerint – ennek bizonyítékaival is rendelkeznek. E természeti kataklizmák ugyanakkor vajmi kevéssé érdekelték az ókori történetírókat, az ókori írók, költők és filozófusok ugyanakkor furcsábbnál furcsább teóriákat gyártottak a katasztrófák eredetéről.
|
 Október 22-én zárta kapuit az a torinói kiállítás, amelyen tíz hét alatt hívő
és szkeptikus zarándokok milliói láthatták a híres leplet. Az évszázad folyamán
most először nyílt lehetőség arra, hogy a nagyközönség ily hosszasan megszemlélhesse
a relikviát, amelyen egy keresztre feszített ember testének negatív képe látható.
|
 A bálvány szó hallatán a ma embere letűnt korok vallási emlékeire, távoli népek
etnográfiai kuriózumaira asszociál, olyasvalamikre, mint a Stonehenge bazaltkövei,
vagy egy indián totemoszlop. A Biblia nyelvei nagyon is gyakorlatias értelemben és egyértelm?
jelentéssel használják a "bálvány" szót: a héber celem mindenfajta faragott,
festett, vésett stb. tárgyat; a görög eidólon pedig bármiféle valóságos vagy képzeletben
élő képet jelent.
|
 Hittek-e a zsidók a meghaló és feltámadó Messiásban a Názáreti Jézus
eljövetele előtt? Sokak szerint a kereszténység keletkezését is új fénybe
állítja az a Jordániában jó egy évtizede előkerült héber felirat, amely egyebek
mellett a Messiás kilétével is foglalkozik. Az egyelőre svájci magántulajdonban
lévő kőről a legnevesebb izraeli szakemberek állítják: nem hamisítvány, s
valamikor Nagy Heródes korában keletkezett.
|
 Júdea különleges helyet foglalt el az ókori Izraelben, mivel az Örökkévaló "Júda törzsét választotta, a Sion hegyét, melyet szeret". Egyedül ez a törzs és ez a terület kapott ígéretet arra, hogy a fogság és szétszóratás ellenére is "örökké megmarad, nemzedékről nemzedékre". A Jeruzsálemben felépült Szentély egy olyan teokratikus államszervezet központját képezte, melynek jogrendszere – elviekben – teljes egészében az ószövetségi kinyilatkoztatásra épült.
|
 Mózes a zsidó nép legnagyobb prófétája. Nevéhez fűződik az Egyiptomot
megrendítő tíz csapás, a zsidó nép kiszabadítása a négyszáz éves fogságból,
az átkelés a Vörös-tengeren, a Törvény írásba foglalása és a választott nép
elvezetése az Ígéret Földjéhez. Mózes volt az egyetlen, aki szemtől szembe látta
Istent, sőt beszélt is vele: "És nem támadt többé Izraelben olyan próféta, mint
Mózes, akit ismert volna az Úr színről színre".
|
|
Alig néhány soros szöveg. Azóta, hogy egy Rómában élő, görögül író zsidó
szerző i. sz. 93-ban papírra vetette, szinte egyfolytában vitatkoznak róla. Kutatták
szerzőségét, szövegének hitelességét; nyomozták forrásait és hogy ki, mikor,
hogyan idézte; ízekre szedték szavait és mondatait; nagyító alá vették stílusát,
szófűzését. Hogy miért kell ilyen nagy hűhót csapni e csaknem kétezer éve íródott
nyúlfarknyi szöveg körül?
|
 „Élet, szerelem, örökség” (Life, Love, Legacy) címen invitálja a British
Museum a látogatókat a „Róma legrejtélyesebb uralkodójáról”, Hadrianusról szóló
nagyszabású időszaki kiállítására. A történészek véleménye eltér arról, milyen
élet, milyen szerelem és milyen örökség az, amellyel a többek között a British
Petroleum olajcég által szponzorált monstre kiállításra betérők
megismerkedhetnek.
|
 Aki beesett arcú, öltönyös-nyakkendős-szemüveges egyénnek képzeli az egyetemi professzorokat, első pillantásra nehezen mondaná meg Hanan Eshelről, hogy ő is közéjük tartozik. Fején kipa, lábán edzőcipő, kitűrt kockás inge lobog a szélben. Pedig a Tel Aviv-i Bar-Ilan Egyetem tanszékvezető régészprofesszora, aki több mint húsz éve ás, kutat, publikál Kumránról. Néhány üdvözlő szó után zuhogó esőben vágunk neki rögvest a barlangoknak, ahol hatvan éve az első holt-tengeri tekercseket felfedezték.
|
 Az ókori Izrael földrajzilag legészakibb területe, melynek neve egyszerűen "körzet", sohasem örvendett nagy népszerűségnek a vallásos zsidóság körében. Ézsaiás korában "pogányok körzetének" is nevezték az itteni lakosság vegyes etnikai összetétele miatt. Jézus korára a "vidéki" Galilea és a "fővárosi" Júdea között már pattanásig feszült a helyzet.
|
 Izrael történetének legnagyobb prófétája volt. Teveszőr ruhát viselt, sáskát és erdei mézet evett. Állandó lakhe-lyét a júdeai kősivatagban, a Jordán mellett ütötte fel. Üzenete egyetlen szóban öszszefoglalható: megtérés. Felebarátai, akiket néha egyszerűen csak "mérgeskígyók fajzatainak" titulált, seregestül tódultak hozzá, hogy alámerítse őket "a bűnök bocsánatára".
|
 A "próféta" szó hallatán ma legtöbben – helytelenül – valamiféle "jövendőmondóra" gondolnak. Okkultizmussal mélyen átitatott korunkban persze akadnak ilyenek is, mégpedig szép számmal, csakhogy az ő tevékenységüknek semmi köze a bibliai prófétákéhoz. Mellesleg: a próféta (görögül pro-fétész) az, aki "valaki helyett szól", üzenetközvetítő, ha úgy tetszik: postás. A bibliai próféták Isten üzeneteit közvetítették leggyakrabban Izráel, ritkábban a körülöttük élő nemzetek számára.
|
 Az „utolsó idők menetrendjével” foglalkozó amerikai neoprotestáns
bibliamagyarázók mostanában előszeretettel azonosítják a Jelenések könyvében
szereplő „végső Babilont” az Irakban fekvő történelmi romvárossal. A végidők
Babilonja természetesen egy újjáépülő metropolisz lenne, amelyre ráillik majd
a Biblia profetikus leírása: „ez ama nagy város, amelynek királysága van a föld
királyain”.
|
 1867. június 9-én a The New York Times hírül adta, hogy a Quaker City nev? gőzös kifutott a város kikötőjéből, fedélzetén válogatott személyiségekkel, akik nem kevesebb mint kétezer-egyszáz dollárért egy földközi-tengeri körutazáson vesznek részt. Visszatérésük október végére várható. Bár a hetvenöt főnyi társaságból hiányoztak olyan nagy nevek, mint a korábban visszalépett Sherman tábornoké, az utazás vidámnak és reményt keltőnek ígérkezett.
|
 Az elmúlt héten az Egyesült Államokban rendezett orvoskonferencia egyik kiemelt témáját az evangéliumokból is jól ismert "Nagy" Heródes halálát okozó betegség jelentette. A Heródes-klán legismertebb alakjának lelkén nemcsak a csecsemő Jézus üldözése, a betlehemi gyermekmészárlás, hanem saját családja jó részének kiirtása is száradt.
|
 Ebben a zsinagógában prédikált a legtöbbet. Itt űzte ki az első démonokat, és számos gyógyító csodát tett, úgyhogy ezrével hozták elé a betegeket. Innen hívta el leghűségesebb tanítványait. Itt jelentette ki magáról, hogy ő az Élet Kenyere. Jairusnak, az itteni zsinagógafőnek leányát feltámasztotta a halálból. Egyetlen érintésével meggyógyította Péter beteg anyósát, és egyetlen szavával visszaadta a római százados szolgájának egészségét.
|
 "Európa uralkodó dinasztiáinak történelmében az egyetlen folyamatos vonalat Péter
utódai alkotják, akik megszakítás nélkül irányították Krisztus egyházát, és
jelképezték Európa mint egész történelmi kontinuitását" – írja a lengyel
katolikus történész, Oskar Halecki. (Európa millenniuma, Századvég, Budapest, 1993.)
Ezt a megállapítást nemcsak a protestáns alapokon álló egyháztörténészek, hanem
a világi történetírás is vitathatónak tartja.
|
 Az izraeli rendőrök bilincsbe verve vitték el a vörös stólát viselő örmény
és a fekete reverendát hordó görög ortodox egyház képviselőjét, akik – számos
hívő részvételével – Jeruzsálemben éppen a Jézus sírjának tartott sziklaüreg
előtt estek egymásnak. A westenfilmekbe illő tömegverekedés képei bejárták a
világot.
|
 Manapság már számítógépes programok is segítik azokat, akik szép, színes, és főként minél terebélyesebb családfával akarnak büszkélkedni. Nincs ebben semmi kivetnivaló, elvégre mindenkinek joga van megtudni, kik is voltak ősei.
A Biblia is részletesen felsorolja a világtörténelem legfontosabb szereplőinek családfáját. De vajon milyen szerepük van a nemzetségi táblázatoknak a bibliai történelemértelmezésben?
|
 Az Ó- és Újszövetség nyelvei: az óhéber, az arámi és az úgynevezett "közgörög" (koiné) a holt nyelvek közé tartoznak. Több évszázada senki nem használja őket a mindennapi kommunikációban: szókincsük, nyelvtanuk mindörökre megmerevedett, s ma már csak vaskos szótárakból és grammatikákból ismerhető meg. A bibliafordítás mindamellett nemcsak nehéz, hanem veszélyes feladat is.
|
 II. János Pál pápa a 2000. évi jubileumi szentév alkalmából különös jelentőséget
tulajdonít annak, hogy a katolikus hívek zarándokútjukon a római ókeresztény
katakombákat is felkeressék. Az egyháztörténelemben először most nyílik arra lehetőség
– hangsúlyozza az egyházfő –, hogy a XVI. században felfedezett és az elmúlt években
megnyitott öt római föld alatti temetőt (Szt. Callixtus, Szt. Sebestyén, Szt.
Domitilla, Szt. Priscilla és Szt. Ágnes katakombáját) tömegek látogassák meg, ha
akarják.
|
 Titus császár uralkodásának első éve igencsak baljós előjellel vette kezdetét. Kr. u. 79. augusztus 24-én eget rázó robbanással kitört a Vezúv, előbb mérges gázokból álló füstködbe burkolva, majd hamu-, kő- és lávaesővel elborítva a környező településeket. A helyenként tíz méter vastag, betonkeménységűvé szilárdult vulkáni anyag alól a 18. században kezdték kibányászni a halott városokat.
|
 Izraelben és a Közel-Keleten minden régészeti felfedezésnek óriási tétje van: tudósok és laikusok egyaránt a Biblia történeti hitelességének bizonyítását vagy cáfolatát várják a kutatásoktól. |
 Az utóbbi hónapokban a jeruzsálemi Óváros falain kívül elterülő Dávid városa (Ir David) a régészek csákányainak csattogásától visszhangzik. Bárhol hatolnak a mélybe szerszámaikkal: olyan leletekre bukkannak, amelyek szinte megelevenítik az Ó- és Újszövetség lapjain leírt történeteket. Itt van Siloám tava, ahová Jézus küldte a vakon születettet, hogy mosakodjék meg, és az visszanyerte látását. Itt van Ezékiás király csatornája, amellyel a Gihon-forrás vizét vezette be a városba.
|
 "Föl, gyermekek, tanulásra
"
(Ady Endre)
|
 Emléktáblát avattak a tapolcai Csányi utcában vasárnap, a város mintegy nyolcszáz zsidó lakosa deportálásának évfordulóján. Tapolca első holokauszt-emléktáblájának felavatásán Dr.
|
|
Amint arról a Hetek legutóbbi számában is beszámoltunk, a bevásárlóközpontok hétvégi nyitva tartásával kapcsolatban teológiai érvektől sem mentes politikai vita lángolt fel. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára véget akart vetni "a vasárnap szentségét sértő vásárlósdinak".
|
 A "pogányok apostola" a zsidóságot olyan "szelíd olajfának" nevezte,
melynek néhány ága a hitetlenség miatt ugyan átmenetileg kitöretett, de csak azért,
hogy helyet adjon a beoltott vadolajfaágaknak, azaz a pogányokból lett keresztényeknek.
Pál ez utóbbiakat komolyan figyelmeztette: a "beoltás" ténye nem jelent okot arra,
hogy a pogányokból lett hívők megvessék a "kitört ágak"-at, a zsidókat: "Mert
ha te a természetes vadolajfából kivágattál, és természetellenes módon beoltattál
a szelíd olajfába, mennyivel inkább beoltathatnak ezek a (le
|
 Napjainkban nemcsak a Közel-Kelet politikai, gazdasági és katonai vonatkozású hírei, hanem a történeti és régészeti felfedezések is a világsajtó úgynevezett „kemény hírei” közé számítanak. Szeptember utolsó hetében a tekintélyes New York-i tőzsdelap, a The Wall Street Journal közölte a Palesztin Hatóság egyik vezető emberének nyilatkozatát, aki szerint „a zsidóknak nincs történelmük Jeruzsálemben”.
|
 "Elveszett Paradicsom, Elsüllyedt Atlantisz, Eldorádó, Boldogok szigete, Tündérvölgy, Utópia" – koronként ilyen és ehhez hasonló néven emlegették az emberiség letűnt aranykorszakát. Szinte valamennyi nép körében születtek mítoszok csodálatos tájakról, szigetekről, amelyek többnyire a korlátlan örömök és lehetőségek birodalmának álomképeibe ringatták hallgatóikat. |
 A zsidó óév utolsó és az újév első szenzációs régészeti híre volt az a bejelentés, mely szerint izraeli régészek magáról a Templomhegyről származó héber
pecsétlenyomatot találtak. Meglepő a hír, hiszen a téma iránt érdeklődők jól tudják: a jeruzsálemi Templomhegyen (arabul Harám as-Saríf) mindmáig tilos a régészeti kutatás. A lelet felfedezésének szokatlan körülményeiről telefonon kértünk interjút Gabriel Barkaytól, a Tel-Aviv-i Bar Ilan Egyetem magyarországi születés?
|
 Történelem és emlékezet ellentmondásos viszonyban áll egymással: nem minden emlékezet válik történelemmé, de minden történelem az emlékezetre épül. A Bibliával is egybehangzó tudományos megfigyelések szerint egy generáció sorsát meghatározó esemény általában negyven évvel megtörténte után válik "történeti ténnyé".
|
 Jézus Krisztus életére és a kereszténység kialakulására vonatkozó
legfontosabb forrásunk az Újszövetség. Nem voltak és nem is lesznek olyan történeti
dokumentumok, amelyek az apostoli írásokat ezekben az egész emberiség számára
alapvető kérdésekben helyettesíthetnék vagy akár csak módosíthatnák. Ezért ha Jézusról
vagy a kereszténységről a történeti hitelesség szándékával akarunk írni, szükséges,
hogy megállapításainkat az újszövetségi Írásokra alapozzuk.
|
 A rendelkezésünkre álló történelmi források viszonylag csekély száma ellenére is bátran kijelenthetjük, hogy a Názáreti Jézus születésének időszakában nemcsak a zsidó, hanem a görög–római világot is lázas messiásvárás jellemezte. A Római Birodalomban immár több mint két évtizede csaknem teljes béke honolt, köszönhetően Augustus uralkodásának, akit alattvalói valóságos földre szállt istenként ünnepeltek.
|
 Hit és tudás, teológia és természettudomány kapcsolata legalábbis ellentmondásosnak nevezhető a "keresztény Európa" elmúlt kétezer éves történetében. |
 Alig egy hete tartanak az ásatások a megiddói börtönben talált korai keresztény imaház területén, az izraeli idegenforgalmi miniszter máris repteret készül építeni a majdan ide látogató zarándokok tömegeinek. Mi az oka ennek az optimizmusnak? A világsajtóban a napokban szárnyra kapott hír valóban nem mindennapi szenzációt ígér a kereszténység története iránt érdeklődők számára.
|
|
Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót a hír, mely szerint az Afganisztán területének túlnyomó részét uraló, szélsőséges iszlám tanokat hirdető tálibok ágyúval, dinamittal fogtak neki a bamidzsáni sziklafalba vésett óriási Buddha-szobrok elpusztításának.
|
 A konkordátum magyarul egyezményt jelent. A szó a latin concordia kifejezésből származik,
amely szó szerint "szívbéli összhangot, egyetértést" jelent. Így nevezik azokat
a megállapodásokat, amelyek két (vagy több) fél egyetértése alapján köttetnek,
elvben valamennyi fél érdekeinek messzemenő figyelembevételével.
|
 Szinte nem múlik el hét, hogy újabb szenzációkkal ne szolgálnának az Izraelben kutató régészek.
|
 Az elmúlt hetekben sorra kerültek elő olyan régészeti leletek Izraelben, amelyek méltán vonták magukra a világsajtó figyelmét. A Meggidóban talált ókeresztény imahely után az elmúlt héten Dávid ellenfelének, a filiszteus óriásnak a neve került elő egy bekarcolt cserépdarabról a Tell es-Safiban folytatott ásatáson, amit a régészek Gáthtal, Góliát szülőhelyével azonosítanak.
|
 A napjainkban szinte kizárólagos tudományos paradigmaként elfogadott evolucionista világnézet számára a Biblia kétségkívül egyik legnagyobb botrányköve a vízözön története. A Szentírás szerint Ábrahám kora előtt négyszáz évvel (körülbelül az i. e. 26. században) globális áradás borította el a Földet, amelyből mindössze nyolc ember menekült meg egy maguk készítette bárkán.
|
 "A húsvét mindkét napja keresztény és keresztyén ünnep, ekkor mi, keresztények, a zsidók által megfeszített Krisztusra és az ő feltámadására emlékezünk" – nyilatkozta Csurka István néhány hete egy sajtótájékoztatón. A pártvezér középkori vérvádakig visszanyúló, súlyosan antiszemita kijelentése ismét felveti a kérdést: Milyen erők tartják életben évszázadok óta az "istengyilkosság" vádját a zsidósággal szemben?
|
 A felfedezésre váró szent helyek és tárgyak listáján biztosan dobogós helyezésre számíthat – Noé bárkája és a frigyláda mellett – az „igazi” Sínai-hegy pontos helyének kutatása, amelyre már több alternatív javaslat született. Emmanuel Anati régészprofesszor húsz éve lepte meg a világot azzal a bejelentéssel, hogy Mózes hegye nem más, mint a Negev-sivatag északi részén található Har Karkom hegy.
|
 A XX. század utolsó éveiben szemünk előtt játszódik le a helyi, ország- vagy kontinensméret? gazdasági rendszerek és kultúrák beolvadása abba a nemzetek feletti, valóban Föld-méret? (azaz globális) civilizációba, amely minden bizonnyal meghatározza majd a jövő évszázad generációinak életét. |
 "A Perzsa-öböl, amely most Irán legdélebbi határa, hajdan – a nagy Dáriusz király idejében – birodalmunk közepét szelte át" – állítja a teheráni Tájékoztatási Minisztérium megbízásából készült tanulmánykötet. Az elmúlt héten bemutatott mű szerint Irán, a hajdani Perzsa Birodalom örököseként a Nílustól Indiáig terjedő föld "gondviselője".
|
 "Interfaith superstar" – e lefordíthatatlan szójátékkal jellemezte a Time e heti címlapsztorija Ábrahámot, a három monoteista világvallás legismertebb közös szereplojét. A szeptember 11-ei merénylet óta felekezetközi aktivisták Ábrahám-eloadásokat, Ábrahám-prédikációkat tartanak, sot még "Ábrahám-szalonokat" is muködtetnek szerte az Egyesült Államokban.
|
|
Holokauszt, soá, vészkorszak, Judenmord – szavak, amelyek nemhogy egyenként, de együttesen sem fejezik ki mindazt, ami 1933 és 1945 között zajlott azon a kontinensen, amely önmagát a keresztény vallás bölcsőjének, a legtöbbre hivatott civilizáció és kultúra hordozójának vallja. Tizenkét év alatt körülbelül hatmillió európai zsidót öltek meg külön erre a célra létesített megsemmisítőtáborokban, lőttek tömegsírokba, dolgoztattak és/vagy éheztettek halálra gettókban vagy munkatáborokban.
|
|
Kiszlév hó 25-től – amely idén december 3-ra esett –, nyolc napon át a zsidóság
világszerte a Hanukkát ünnepli, amely egy történelmi eseményről: a jeruzsálemi
Szentély újrafelavatásáról emlékezik meg. Júda Makkabi csapatai Kr. e. 165-ben
foglalták vissza a zsidó vallás legszentebb épületét a szír hódítóktól, majd
miután a pogány kultuszok nyomait is eltakarították onnan, ezen a napon újraindították
az istentiszteleteket. A Hanukka-ünnep középpontjában az egykor a Szenthelyen álló hétágú
mécstartó, a menóra áll.
|
 „A hosszú nap". Az ünnepeket tartó zsidó családok életében általában csak így ismert Jom Kippur, azaz az engesztelés napja. Ezen a napon tartózkodni kell mindennem? étel és ital fogyasztásától, vagyis teljes böjtöt kell tartani a Mindenható haragjának kiengesztelésére, amely jogosan lobban fel az emberek bűnei láttán. |
 A világ zsidósága a napokban ünnepli a purimot, vagyis a „sorsvetés ünnepét”. A családokban előkerülnek a díszes Eszter-tekercsek, melyekből újra felolvassák
a nép szabadulásának kétezer-ötszáz éves történetét. Bár a purim nem része a mózesi ünnepkörnek, jelentősége mégis igen nagy, hiszen Ahasvérus perzsa király idején a zsidóságot – nem először és nem utoljára a történelemben – a totális megsemmisülés veszélye fenyegette.
|
 János evangéliuma szerzőségét, tárgyi hitelességét és keletkezésének körülményeit évszázadok óta vitatják a teológusok és történészek. A negyedik evangélium zavarba ejtően különleges, mivel az előző három kanonikus Jézus-életrajztól eltérő szempontok szerint mutatja be a Megváltó működését, különösen a Jeruzsálemben, az ünnepek idején eltöltött napjait. |
 A hettita népre a héber Bibliában csaknem ötven alkalommal történik utalás. Minthogy a klasszikus (görög-római) forrásokban e népnév egyszer sem fordult elő, a Biblia hitelességét történeti-kritikai alapon támadó 19. századi tudósok még az 1880-as években is azt állították, hogy a hettiták csupán a Biblia szerzőinek fantáziaszüleményei. A kritikusok ezúttal is tévedtek.
|
 Ellenségeiket karóba húzatták, megnyúzták, felnégyelték, levágták a fejét vagy a kezét, rabszolgának hurcolták el a lakosságot, vagy éppen megölték őket az utolsó emberig. Asszíria gazdagságának forrása a hadizsákmány volt. |
 Miközben az UNESCO – arab nyomásra – határozottan elítélte a Kelet-Jeruzsálemben, különösen az Óvárosban folyó régészeti kutatásokat, az Izraeli Régészeti Hatóság csattanós választ adott a példátlan akcióra. |
 Mai világunkban sokféle időszámítás létezik. Más az iszlám, a zsidó és a kínai időszámítás rendszere, és az elmúlt év nagy szenzációja volt a maja naptár világvége-jóslata – nem az első és feltehetően nem is az utolsó ebben a műfajban. De vajon mi jellemző a bibliai próféták időszámítására?
|
 Idén volt Tiberius császár trónra lépésének kétezredik évfordulója. A világot szemmel láthatóan nem rázta meg különösebben ez a hír, hiszen csak kevesen tudják, hogy ki is következett Iulius Caesar és Augustus után a római uralkodók sorában. Tiberiusról nem íródtak színdarabok és nem készültek televíziós minisorozatok. Pedig ez a hol perverz zsarnokként, hol érdektelen, szürke alakként ábrázolt császár a világtörténelem legfontosabb eseményének: a názáreti Jézus földi szolgálatának, keresztre feszítésének és feltámadásának volt kortársa, sőt közvetve egyik főszereplője.
|
 Mark Twain útinaplójában azt írta Szíriáról, hogy „ezer birodalom csontjai” hevernek ott, szerte a pusztában. Az elmúlt években a pusztulás és tragédiák hírei érkeztek a közel-keleti országból, de az amerikai író megjegyzése arra emlékeztet, hogy nem a mai rezsim az első, amelyet elsöpörhet a történelem hulláma a térségben. |
 Acélos tekintetű, erőtől duzzadó katonák; szókimondó, markáns politikusok; egyszerű, paraszti életmód – ilyenek és ehhez hasonlók jutnak eszünkbe, ha azt halljuk: „ősi római erkölcs”. Ha egykor, az „ősidőkben” talán valóban ilyenek is voltak azok, akik az i. e. 2. |
Háttér
 A világhódító Nagy Sándor i. e. 331-ben nagy és népes várost akart alapítani Egyiptomban, amely az ő nevét viseli majd. Egy álomtól és Homérosz egyik verssorától vezettetve ki is választotta a helyet: Pharosz szigetét és a vele szemben elterülő széles öblöt. Megparancsolta embereinek, hogy itt alapítsák meg Alexandriát. A város alaprajzát földre szórt árpadarával jelölték ki, de azt a mindenfelől nagy számban előrajzó madarak felcsipegették.
|
 Nemrégiben felröppent a hír, hogy az "utazó pápának" is nevezett II. János
Pál december elején rövid látogatást tesz Irakban, melynek célja az Ábrahám
szülőhelyére történő zarándoklat. A pápát idézve: "Ha ez megegyezik Isten
akaratával, szívesen látogatok a káldeusok földjének Ur nev?
|
 Emberek kisebb-nagyobb csoportjainak, egyes törzseknek, bizonyos területek lakosságának, sőt egész népeknek deportálása nem a XX. századi diktatúrák találmánya. Tudomásunk szerint nagyobb arányban először az ókori asszír birodalom alkalmazta a népességcsere e sajátos módszerét. Időszámításunk előtt 722-ben az asszírok előbb a birodalom szívébe, majd onnan a keleti határvidékre deportálták az Izrael északi országrészében élő zsidó törzseket. Az elmúlt századokban sokszor "találták meg" az elveszett tíz törzset.
|
 Jeruzsálem főmuftija, Hadzs Amin Muhammad al-Husszeini 1941. november 6-án érkezett meg a Harmadik Birodalom fővárosába, Berlinbe. A náci állam vezetői a legmagasabb szinten fogadták, s kényelmes szállást biztosítottak számára a Klopstock Strasse egy hatalmas háztömbjében, ahol 1939-ig egy cionista zsidó iskola működött. Miután minden egykori zsidó ingatlant államosítottak, Himmler "Zsidó Intézetet" rendeztetett be az épületben, amit Husszeini megérkezése alkalmával "A Zsidókérdés a Muszlim Világban Kutatóintézet" névre kereszteltek át.
|
 Jean-François Lyotard francia filozófus 1979-ben jelentette meg A posztmodern állapot: jelentés a tudásról (La condition postmoderne: rapport sur le savoir) című könyvét, amelyben azt fejtegeti, hogy a 18. század végétől a modernizmus koráig, vagyis a 20. század első feléig a nyugati gondolkodást meghatározó „nagy elbeszélések” hitelüket vesztették.
|
 A világ legkisebb állama. Területe csupán 0,44 négyzetkilométer, amelyen 575 állandó lakos van bejelentve. Hivatalos nyelve az évszázadok óta kihalt latin. (Itt működik a világ egyetlen latin nyelvű bankjegykiadó automatája.) Ez ad otthont a római katolikus egyház fejének, a pápának. Múzeumaiban évente ötmillió ember fordul meg. Nagyjából ilyen és ehhez hasonló információkat találunk a bédekkerekben a Vatikánról, amely csaknem 1700 éve a világ egyik legfontosabb spirituális központjaként működik a Római Birodalom egykori fővárosában.
|
Fókusz
 Az elmúlt héten egy a jeruzsálemi óvárosban kirobbant politikai feszültség borzolta fel a kedélyeket Izraelben. Hogy lehet, hogy ez az alig néhány négyzetkilométernyi terület újra és újra a nemzetközi média figyelmének középpontjába kerül? Miért és kinek fontos, hogy a régészek feltárják, illetve ne tárják fel itt a történelmi múlt értékeit? |
 Auschwitz felszabadításának hatvanadik évfordulóján az "Arbeit macht frei" feliratú kapu alatt – ahol 1940 és 44 között másfél millió embert tereltek a biztos halálba – áthalad majd Jack Straw brit külügyminiszter, Horst Köhler német államfő, Jacques Chirac francia miniszterelnök, és némi meglepetésre Vlagyimir Putyin orosz államfő is. A csütörtöki megemlékezésen a Vatikánt Jean-Marie Lustiger, Párizs hetvennyolc esztendős érseke képviseli, akinek anyját a nácik megölték Auschwitzban.
|
|
Rafael Vago, a Tel Aviv-i Egyetem Kelet-Európa Intézetének kolozsvári születés?
főmunkatársa, egyetemi tanár. Intézetük évtizedek óta figyelemmel kíséri a
világban zajló antiszemita jelenségeket, amelyről évente jelentést készítenek
Antisemitism World Wide cím? kiadványukban. Rafael Vagóval Grüll Tibor készített
interjút Tel Avivban.
– Hogyan értékelte az izraeli közvélemény a Magyarországon lezajlott
jobboldali hatalomváltást?
|
 A civilizációk történetének egyik sajátossága a neves angol történész,
Arthur Toynbee szerint, hogy ugyanúgy születnek, felnőnek, majd lehanyatlanak és
kihalnak, mint maga az ember. Egyes civilizációk, az egyes emberekhez hasonlóan,
nyomtalanul is eltűnhetnek, de örökségükkel megtermékenyíthetik, gazdagíthatják
más civilizációk gazdasági, társadalmi, szellemi életét.
|
Bolíviai indiánok anyanyelvükön olvassák a Bibliát. Gutenberg gyermekei
|
|
Hit és tudás, teológia és természettudomány kapcsolata legalábbis
ellentmondásosnak nevezhető a "keresztény Európa" elmúlt kétezer éves
történetében. Kopernikusz tanainak katolikus és protestáns részről történő
teljes elvetése; a világmindenség végtelenségét állító Giordano Bruno
máglyahalála; a kopernikuszi megfigyeléseket továbbvivő Galilei inkvizíciós pere
– a hosszú és korántsem teljes lista láttán nem is csoda, ha sokan úgy vélik: hit
és tudomány két különböző, összeegyeztethetetlen valóságot képvisel.
|
 A konkordátum magyarul egyezményt jelent. A szó a latin concordia kifejezésből származik,
amely szó szerint "szívbéli összhangot, egyetértést" jelent. Így nevezik azokat
a megállapodásokat, amelyek két (vagy több) fél egyetértése alapján köttetnek,
elvben valamennyi fél érdekeinek messzemenő figyelembevételével.
|
Riport
 Az amerikai Andrew W. Mellon Alapítvány ösztöndíjasaként tavasszal három hónapot töltöttem a jeruzsálemi Albright Régészeti Intézetben. Bár történészként elsősorban a múlt emlékeit kutattam, igyekeztem nyitott szemmel járni-kelni a városban, melynek különleges vonzását sokadszorra is alkalmam volt megtapasztalni. Az alábbi "képeslapokon" néhány friss benyomást igyekeztem rögzíteni.
|
Oldalak
Feliratkozás hírlevélre
2017. 07.14. (XXI/28)
lapszám
lapszám
Isten hozta, miniszterelnök úr!
Július 18-án történelmi látogatásra érkezik Magyarországra Izrael miniszterelnöke. Benjamin Netanjahu személyében első ízben látogat Budapestre hivatalban lévő izraeli miniszterelnök; ráadásul...
Ki veszélyezteti Hebront?
Izraeli, észak-amerikai ÉS AUSZTRÁL politikusok, valamint zsidó és evangéliumi keresztény vallási vezetők is élesen bírálták az UNESCO legutóbbi határozatát, amely teljesen palesztin fennhatóság...
Magyar rekord
Minden idők legnagyobb magyarországi sporteseményeként kerül megrendezésre a 17. FINA Világbajnokság, melynek budapesti és balatonfüredi helyszíneire 350 ezer nézőt várnak a szervezők. A július 14...
„Bizony íme hazugságra munkál az írástudók hazug tolla!”
Jeremiás próféta fenti szavai (Jeremiás 8:8) a szemünk láttára teljesedtek be megint szó szerint a héten egy interjúban, mely a beszédes „Közkeletű tévedés, hogy a Biblia bűnként aposztrofálja a...
Mert mi is végtére a kereszténység?
Luther Márton legnagyobb szerepe az volt, hogy a „lelkekbe véste” a kereszténység igazi üzenetét – állítja Thomas Kaufmann lutheránus történész. Szerinte a kereszténység megújulásán túl Európa...
A Fehér Ház ifjú titánja
A legnagyobb lapok címlapon foglalkoznak azzal a 36 éves fiatalemberrel, aki pár éve még csak egy botrányos cégvezér zöldfülű fia volt. Jared mára a világ legbefolyásosabb emberei közé küzdötte...
Revans Jeruzsálemben
Be kell mutatnunk az igazságot – ezért döntött úgy az izraeli miniszterelnök, hogy válaszul az UNESCO legújabb történelemtagadó rendeletére, engedélyezi az eddigi legnagyobb turistaközpont...