Napjainkban nemcsak a Közel-Kelet politikai, gazdasági és katonai vonatkozású hírei, hanem a történeti és régészeti felfedezések is a világsajtó úgynevezett „kemény hírei” közé számítanak. Szeptember utolsó hetében a tekintélyes New York-i tőzsdelap, a The Wall Street Journal közölte a Palesztin Hatóság egyik vezető emberének nyilatkozatát, aki szerint „a zsidóknak nincs történelmük Jeruzsálemben”.
Grüll Tibor cikkei
Hit és értékek
 |
 A zsidó óév utolsó és az újév első szenzációs régészeti híre volt az a bejelentés, mely szerint izraeli régészek magáról a Templomhegyről származó héber
pecsétlenyomatot találtak. Meglepő a hír, hiszen a téma iránt érdeklődők jól tudják: a jeruzsálemi Templomhegyen (arabul Harám as-Saríf) mindmáig tilos a régészeti kutatás. A lelet felfedezésének szokatlan körülményeiről telefonon kértünk interjút Gabriel Barkaytól, a Tel-Aviv-i Bar Ilan Egyetem magyarországi születés?
|
 Október 22-én zárta kapuit az a torinói kiállítás, amelyen tíz hét alatt hívő
és szkeptikus zarándokok milliói láthatták a híres leplet. Az évszázad folyamán
most először nyílt lehetőség arra, hogy a nagyközönség ily hosszasan megszemlélhesse
a relikviát, amelyen egy keresztre feszített ember testének negatív képe látható.
|
 Emléktáblát avattak a tapolcai Csányi utcában vasárnap, a város mintegy nyolcszáz zsidó lakosa deportálásának évfordulóján. Tapolca első holokauszt-emléktáblájának felavatásán Dr.
|
 Múlt heti cikkünkben négy olyan esetet vizsgáltunk meg, amikor Pál apostolnak római helytartók elott állva kellett hitét és életét védelmeznie. E négy történet érdekes tanulságokkal szolgált abból a szempontból, hogy az akkori államhatalom képviseloi - egy római állampolgárral szemben - mennyire lojálisak voltak a fennálló jogrendhez. Az alábbiakban azokat a vádakat igyekszünk áttekinteni, amelyekkel a kereszténységet kriminalizálták - Jézus perétol egészen a III. század elejéig.
|
 A rendelkezésünkre álló történelmi források viszonylag csekély száma ellenére is bátran kijelenthetjük, hogy a Názáreti Jézus születésének időszakában nemcsak a zsidó, hanem a görög–római világot is lázas messiásvárás jellemezte. A Római Birodalomban immár több mint két évtizede csaknem teljes béke honolt, köszönhetően Augustus uralkodásának, akit alattvalói valóságos földre szállt istenként ünnepeltek.
|
 Alig egy hete tartanak az ásatások a megiddói börtönben talált korai keresztény imaház területén, az izraeli idegenforgalmi miniszter máris repteret készül építeni a majdan ide látogató zarándokok tömegeinek. Mi az oka ennek az optimizmusnak? A világsajtóban a napokban szárnyra kapott hír valóban nem mindennapi szenzációt ígér a kereszténység története iránt érdeklődők számára.
|
 Mózes a zsidó nép legnagyobb prófétája. Nevéhez fűződik az Egyiptomot
megrendítő tíz csapás, a zsidó nép kiszabadítása a négyszáz éves fogságból,
az átkelés a Vörös-tengeren, a Törvény írásba foglalása és a választott nép
elvezetése az Ígéret Földjéhez. Mózes volt az egyetlen, aki szemtől szembe látta
Istent, sőt beszélt is vele: "És nem támadt többé Izraelben olyan próféta, mint
Mózes, akit ismert volna az Úr színről színre".
|
 Történelem és emlékezet ellentmondásos viszonyban áll egymással: nem minden emlékezet válik történelemmé, de minden történelem az emlékezetre épül. A Bibliával is egybehangzó tudományos megfigyelések szerint egy generáció sorsát meghatározó esemény általában negyven évvel megtörténte után válik "történeti ténnyé".
|
 A bálvány szó hallatán a ma embere letűnt korok vallási emlékeire, távoli népek
etnográfiai kuriózumaira asszociál, olyasvalamikre, mint a Stonehenge bazaltkövei,
vagy egy indián totemoszlop. A Biblia nyelvei nagyon is gyakorlatias értelemben és egyértelm?
jelentéssel használják a "bálvány" szót: a héber celem mindenfajta faragott,
festett, vésett stb. tárgyat; a görög eidólon pedig bármiféle valóságos vagy képzeletben
élő képet jelent.
|
 Szinte nem múlik el hét, hogy újabb szenzációkkal ne szolgálnának az Izraelben kutató régészek.
|
 Az elmúlt hetekben sorra kerültek elő olyan régészeti leletek Izraelben, amelyek méltán vonták magukra a világsajtó figyelmét. A Meggidóban talált ókeresztény imahely után az elmúlt héten Dávid ellenfelének, a filiszteus óriásnak a neve került elő egy bekarcolt cserépdarabról a Tell es-Safiban folytatott ásatáson, amit a régészek Gáthtal, Góliát szülőhelyével azonosítanak.
|
 Izrael történetének legnagyobb prófétája volt. Teveszőr ruhát viselt, sáskát és erdei mézet evett. Állandó lakhe-lyét a júdeai kősivatagban, a Jordán mellett ütötte fel. Üzenete egyetlen szóban öszszefoglalható: megtérés. Felebarátai, akiket néha egyszerűen csak "mérgeskígyók fajzatainak" titulált, seregestül tódultak hozzá, hogy alámerítse őket "a bűnök bocsánatára".
|
|
Alig néhány soros szöveg. Azóta, hogy egy Rómában élő, görögül író zsidó
szerző i. sz. 93-ban papírra vetette, szinte egyfolytában vitatkoznak róla. Kutatták
szerzőségét, szövegének hitelességét; nyomozták forrásait és hogy ki, mikor,
hogyan idézte; ízekre szedték szavait és mondatait; nagyító alá vették stílusát,
szófűzését. Hogy miért kell ilyen nagy hűhót csapni e csaknem kétezer éve íródott
nyúlfarknyi szöveg körül?
|
 A felfedezésre váró szent helyek és tárgyak listáján biztosan dobogós helyezésre számíthat – Noé bárkája és a frigyláda mellett – az „igazi” Sínai-hegy pontos helyének kutatása, amelyre már több alternatív javaslat született. Emmanuel Anati régészprofesszor húsz éve lepte meg a világot azzal a bejelentéssel, hogy Mózes hegye nem más, mint a Negev-sivatag északi részén található Har Karkom hegy.
|
 "A Perzsa-öböl, amely most Irán legdélebbi határa, hajdan – a nagy Dáriusz király idejében – birodalmunk közepét szelte át" – állítja a teheráni Tájékoztatási Minisztérium megbízásából készült tanulmánykötet. Az elmúlt héten bemutatott mű szerint Irán, a hajdani Perzsa Birodalom örököseként a Nílustól Indiáig terjedő föld "gondviselője".
|
 A "próféta" szó hallatán ma legtöbben – helytelenül – valamiféle "jövendőmondóra" gondolnak. Okkultizmussal mélyen átitatott korunkban persze akadnak ilyenek is, mégpedig szép számmal, csakhogy az ő tevékenységüknek semmi köze a bibliai prófétákéhoz. Mellesleg: a próféta (görögül pro-fétész) az, aki "valaki helyett szól", üzenetközvetítő, ha úgy tetszik: postás. A bibliai próféták Isten üzeneteit közvetítették leggyakrabban Izráel, ritkábban a körülöttük élő nemzetek számára.
|
 A napjainkban szinte kizárólagos tudományos paradigmaként elfogadott evolucionista világnézet számára a Biblia kétségkívül egyik legnagyobb botrányköve a vízözön története. A Szentírás szerint Ábrahám kora előtt négyszáz évvel (körülbelül az i. e. 26. században) globális áradás borította el a Földet, amelyből mindössze nyolc ember menekült meg egy maguk készítette bárkán.
|
 A világ zsidósága a napokban ünnepli a purimot, vagyis a „sorsvetés ünnepét”. A családokban előkerülnek a díszes Eszter-tekercsek, melyekből újra felolvassák
a nép szabadulásának kétezer-ötszáz éves történetét. Bár a purim nem része a mózesi ünnepkörnek, jelentősége mégis igen nagy, hiszen Ahasvérus perzsa király idején a zsidóságot – nem először és nem utoljára a történelemben – a totális megsemmisülés veszélye fenyegette.
|
 Ebben a zsinagógában prédikált a legtöbbet. Itt űzte ki az első démonokat, és számos gyógyító csodát tett, úgyhogy ezrével hozták elé a betegeket. Innen hívta el leghűségesebb tanítványait. Itt jelentette ki magáról, hogy ő az Élet Kenyere. Jairusnak, az itteni zsinagógafőnek leányát feltámasztotta a halálból. Egyetlen érintésével meggyógyította Péter beteg anyósát, és egyetlen szavával visszaadta a római százados szolgájának egészségét.
|
 "Interfaith superstar" – e lefordíthatatlan szójátékkal jellemezte a Time e heti címlapsztorija Ábrahámot, a három monoteista világvallás legismertebb közös szereplojét. A szeptember 11-ei merénylet óta felekezetközi aktivisták Ábrahám-eloadásokat, Ábrahám-prédikációkat tartanak, sot még "Ábrahám-szalonokat" is muködtetnek szerte az Egyesült Államokban.
|
 "Európa uralkodó dinasztiáinak történelmében az egyetlen folyamatos vonalat Péter
utódai alkotják, akik megszakítás nélkül irányították Krisztus egyházát, és
jelképezték Európa mint egész történelmi kontinuitását" – írja a lengyel
katolikus történész, Oskar Halecki. (Európa millenniuma, Századvég, Budapest, 1993.)
Ezt a megállapítást nemcsak a protestáns alapokon álló egyháztörténészek, hanem
a világi történetírás is vitathatónak tartja.
|
 Az utóbbi fél évszázadban megszokhattuk, hogy folytonosan háborúk híreit
halljuk Libanonból. Pedig ezt a Szíria és Izrael közé ékelt államocskát, amely
1943-ban nyerte el függetlenségét, valaha a Közel-Kelet Svájcaként is
emlegették. Nemcsak a Libanon és Antilibanon nyáron is hósipkával borított
hegyláncai miatt, hanem azért is, mert a messze földön híres libanoni kereskedők
valósággal vonzották a pénzt országukba.
|
 Az Ó- és Újszövetség nyelvei: az óhéber, az arámi és az úgynevezett "közgörög" (koiné) a holt nyelvek közé tartoznak. Több évszázada senki nem használja őket a mindennapi kommunikációban: szókincsük, nyelvtanuk mindörökre megmerevedett, s ma már csak vaskos szótárakból és grammatikákból ismerhető meg. A bibliafordítás mindamellett nemcsak nehéz, hanem veszélyes feladat is.
|
 A Biblia elbeszélései nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a világtörténelem kiemelkedő szereplőinek és eseményeinek: "a birodalmak és világtörténelmi személyiségek csupán egy isteni szándék háttereként és eszközeként esnek az ó- és újszövetségi bibliai történelemmagyarázat látókörébe" (Karl Löwith).
|
 II. János Pál pápa a 2000. évi jubileumi szentév alkalmából különös jelentőséget
tulajdonít annak, hogy a katolikus hívek zarándokútjukon a római ókeresztény
katakombákat is felkeressék. Az egyháztörténelemben először most nyílik arra lehetőség
– hangsúlyozza az egyházfő –, hogy a XVI. században felfedezett és az elmúlt években
megnyitott öt római föld alatti temetőt (Szt. Callixtus, Szt. Sebestyén, Szt.
Domitilla, Szt. Priscilla és Szt. Ágnes katakombáját) tömegek látogassák meg, ha
akarják.
|
 A "pogányok apostola" a zsidóságot olyan "szelíd olajfának" nevezte,
melynek néhány ága a hitetlenség miatt ugyan átmenetileg kitöretett, de csak azért,
hogy helyet adjon a beoltott vadolajfaágaknak, azaz a pogányokból lett keresztényeknek.
Pál ez utóbbiakat komolyan figyelmeztette: a "beoltás" ténye nem jelent okot arra,
hogy a pogányokból lett hívők megvessék a "kitört ágak"-at, a zsidókat: "Mert
ha te a természetes vadolajfából kivágattál, és természetellenes módon beoltattál
a szelíd olajfába, mennyivel inkább beoltathatnak ezek a (le
|
 Izraelben és a Közel-Keleten minden régészeti felfedezésnek óriási tétje van:
tudósok és laikusok egyaránt a Biblia történeti hitelességének bizonyítását vagy
cáfolatát várják a kutatásoktól. A bibliai régészetről annak vezető
szaktekintélyét, Amihai Mazart, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanszékvezető
professzorát kérdeztük, aki évek óta Izrael legnagyobb régészeti feltárását
vezeti Bét-Seanban, ezt megelőzően pedig ő tárta fel Tel Kaszilát.
|
 A valaha szebb napokat megélt libanoni turizmus első számú célpontja a
Beqa-völgyben fekvő Baalbek templomóriása volt. Az ókori Közel-Kelet legnagyobb
pogány szentélyének oszlopain ma „Halál Amerikára!” felirattal díszített
hatalmas drapériák lobognak.
|
|
Amint arról a Hetek legutóbbi számában is beszámoltunk, a bevásárlóközpontok hétvégi nyitva tartásával kapcsolatban teológiai érvektől sem mentes politikai vita lángolt fel. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára véget akart vetni "a vasárnap szentségét sértő vásárlósdinak".
|
 A legrégebbi közvetlen, tárgyi bizonyíték lehet a Názáreti Jézus történelmi létezése és a családjáról szóló újszövetségi beszámolók hitelessége mellett az a felirat, amelyet egy jeruzsálemi magángyűjteményben lévő temetkezési láda oldalán fedeztek fel. Az arám nyelv? szöveg így szól: Jakab, József fia, Jézus testvére. A szenzációt keltő bejelentésről és a felirat megfejtésének kalandos körülményeiről a CNN hírtelevízió különtudósításban számolt be.
|
 Jézus Krisztus életére és a kereszténység kialakulására vonatkozó
legfontosabb forrásunk az Újszövetség. Nem voltak és nem is lesznek olyan történeti
dokumentumok, amelyek az apostoli írásokat ezekben az egész emberiség számára
alapvető kérdésekben helyettesíthetnék vagy akár csak módosíthatnák. Ezért ha Jézusról
vagy a kereszténységről a történeti hitelesség szándékával akarunk írni, szükséges,
hogy megállapításainkat az újszövetségi Írásokra alapozzuk.
|
 "Elveszett Paradicsom, Elsüllyedt Atlantisz, Eldorádó, Boldogok szigete,
Tündérvölgy, Utópia" – koronként ilyen és ehhez hasonló néven emlegették az
emberiség letűnt aranykorszakát. Szinte valamennyi nép körében születtek mítoszok
csodálatos tájakról, szigetekről, amelyek többnyire a korlátlan örömök és
lehetőségek birodalmának álomképeibe ringatták hallgatóikat.
|
 Rómában bejelentették, hogy hamarosan a nagyközönség is látogathatja Szent
Pál sírhelyét (képünkön), amelyet tavaly fedeztek fel. Arra azonban most sem
lesz lehetőség, hogy az apostol vélt szarkofágját tudományos vizsgálatnak vessék
alá.
|
 Izrael életének mindmáig meghatározó sorseseménye az egyiptomi kivonulás (exodus) és a Szináj hegyén végbement törvényadás. A teljes Szentírásnak, és az egész zsidó–keresztény kinyilatkoztatásnak a hitelessége áll vagy bukik azon, hogy a Mózes könyveiben leírt események valóban megtörténtek-e, vagy csupán mítoszok, a vallásos képzelet szüleményei.
Mózes hegye a Szináj-félszigeten. A Hóreb legősibb változata
|
 A konkordátum magyarul egyezményt jelent. A szó a latin concordia kifejezésből származik,
amely szó szerint "szívbéli összhangot, egyetértést" jelent. Így nevezik azokat
a megállapodásokat, amelyek két (vagy több) fél egyetértése alapján köttetnek,
elvben valamennyi fél érdekeinek messzemenő figyelembevételével.
|
 Hit és tudás, teológia és természettudomány kapcsolata legalábbis
ellentmondásosnak nevezhető a "keresztény Európa" elmúlt kétezer éves
történetében. Kopernikusz tanainak katolikus és protestáns részről történő
teljes elvetése; a világmindenség végtelenségét állító Giordano Bruno
máglyahalála; a kopernikuszi megfigyeléseket továbbvivő Galilei inkvizíciós pere
– a hosszú és korántsem teljes lista láttán nem is csoda, ha sokan úgy vélik: hit
és tudomány két különböző, összeegyeztethetetlen valóságot képvisel.
|
 Az ókori világban se szeri, se száma nem volt azoknak az uralkodóknak és
vallásalapítóknak, akik ködös, misztikus legendák homályába vesző eredettel
dicsekedtek. Jupiter, Vénusz, Mars, Apollón vagy maga a Nap: a hiszékeny,
babonás tömegnek voltaképp mindegy volt, melyiktől ered a kötelezően imádandó
„isteni felség”, ellenőrizni úgysem tudta senki.
|
|
Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót a hír, mely szerint az Afganisztán területének túlnyomó részét uraló, szélsőséges iszlám tanokat hirdető tálibok ágyúval, dinamittal fogtak neki a bamidzsáni sziklafalba vésett óriási Buddha-szobrok elpusztításának.
|
|
Hétfőn a Haarec cím? izraeli napilap címoldalon közölte annak az óhéber feliratnak a fényképét, amely állítólag Jóás király korából származik. Ha a lelet valódi, egyértelm? bizonyítékul szolgál arra, hogy az i. e. 10. században Salamon által épített jeruzsálemi Templom nagyon is valóságos épület volt: Jóás ugyanis arról számol be a kövön, hogy az akkor már csaknem kétszáz éves épületet felújíttatta. A tudósítás egyébként megfelel a Biblia közléseinek, s így hitelesítő erej?
|
 Amióta Pompeius Magnus i. e. 63-ban bekebelezte a Római Birodalomba,
provincia Syria az impérium legfontosabb keleti bástyájának számított. A
tartomány hatalmas, gazdag és jogilag független városok konglomerátuma volt,
ahol a világhódító rómaiak is módfelett jól érezték magukat.
A damaszkuszi Egyenes utca ma
|
 "A húsvét mindkét napja keresztény és keresztyén ünnep, ekkor mi, keresztények, a zsidók által megfeszített Krisztusra és az ő feltámadására emlékezünk" – nyilatkozta Csurka István néhány hete egy sajtótájékoztatón. A pártvezér középkori vérvádakig visszanyúló, súlyosan antiszemita kijelentése ismét felveti a kérdést: Milyen erők tartják életben évszázadok óta az "istengyilkosság" vádját a zsidósággal szemben?
|
|
Kiszlév hó 25-től – amely idén december 3-ra esett –, nyolc napon át a zsidóság
világszerte a Hanukkát ünnepli, amely egy történelmi eseményről: a jeruzsálemi
Szentély újrafelavatásáról emlékezik meg. Júda Makkabi csapatai Kr. e. 165-ben
foglalták vissza a zsidó vallás legszentebb épületét a szír hódítóktól, majd
miután a pogány kultuszok nyomait is eltakarították onnan, ezen a napon újraindították
az istentiszteleteket. A Hanukka-ünnep középpontjában az egykor a Szenthelyen álló hétágú
mécstartó, a menóra áll.
|
 A XX. század utolsó éveiben szemünk előtt játszódik le a helyi, ország- vagy
kontinensméret? gazdasági rendszerek és kultúrák beolvadása abba a nemzetek
feletti, valóban Föld-méret? (azaz globális) civilizációba, amely minden bizonnyal
meghatározza majd a jövő évszázad generációinak életét. Amerikai szociológusok,
társadalomkutatók már régóta vizsgálják a globalizációhoz vezető folyamatokat,
illetve a globális civilizáció összetevőit. Peter L.
|
 Január végén egy jelenleg még kicsiny, ámde annál lelkesebb hellén társaság
(képünkön) Athénban bejelentette: életre akarja kelteni az antik görög
istenségek kultuszát. A „mitológiai Jurassic Park” létrehozásán fáradozó
társaság máris hatalmas publicitást élvez, és követőinek száma rohamosan
gyarapszik.
Fotó: AP
|
|
Holokauszt, soá, vészkorszak, Judenmord – szavak, amelyek nemhogy egyenként, de együttesen sem fejezik ki mindazt, ami 1933 és 1945 között zajlott azon a kontinensen, amely önmagát a keresztény vallás bölcsőjének, a legtöbbre hivatott civilizáció és kultúra hordozójának vallja. Tizenkét év alatt körülbelül hatmillió európai zsidót öltek meg külön erre a célra létesített megsemmisítőtáborokban, lőttek tömegsírokba, dolgoztattak és/vagy éheztettek halálra gettókban vagy munkatáborokban.
|
 Az ókori Közel-Kelet, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó köze az emberi történelem kezdete óta birodalmi vetélkedés tárgya. A Dániel könyvében feljegyzett négy birodalom közül kettő (a babilóni és a méd-perzsa) itt jött létre, de hiába próbált Nyugat felé terjeszkedni, Egyiptomnál és Kis-Ázsiánál tovább nem jutott. Nagy Sándor birodalmának kezdeménye ugyan a Balkán-félszigeten jött létre, mégis Keleten vitte véghez legnagyobb hódításait.
|
 Jézus hamis vádak alapján történt elítélése és kivégzése a világtörténelem nem első, de nem is utolsó koncepciós pere volt. Jelentősége azonban egyedülálló: Jézus halála és feltámadása – a keresztény hitvallás szerint – az emberiség megváltását eredményezte. Bár a drámai történet "happy end"-del, Jézus Krisztus feltámadásával fejeződött be, ez azonban egyes-egyedül Isten beavatkozásának volt köszönhető.
|
|
Az Y2K (Year2Kilo) néven elhíresült "kétezredik évi bomba" mára a
millenarista várakozások posztmodern jelképévé vált. Az ezredvégváró őrület közepette
azonban csak keveseket izgat, hogy ennek a keresztény időszámítás szerint eltelt kétezer
évnek is egyszer el kellett kezdődnie, azaz sportnyelven szólva: "valakinek el
kellett indítania a stoppert". Alábbi cikkünkben ennek a "0-dik" évnek a keresésére,
vagyis az Y0Q-ra (Year0Quest) vállalkoztunk.
Idő és történelem – zsidó szemszögből
|
 "A hosszú nap". Az ünnepeket tartó zsidó családok életében általában csak
így ismert Jom Kippur, azaz az engesztelés napja. Ezen a napon tartózkodni kell
mindennem?
|
 A Da Vinci-kód után itt az újabb bibliaellenes médiaszenzáció: megtalálták
Jézus csontjait egy jeruzsálemi sírládikában. A sírboltban „apja” (József) és
anyja (Mária) mellett „felesége” (Mária Magdolna) és „gyermeke” (Júda) földi
maradványai nyugszanak.
Szimcha Jakobovici régész és James Cameron rendező a „Jézus-csontládikával”.
Van, aki klónozná a „szent családot”
|
|
Április 22-én reggel a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság cím? műsorának fővendége a MIÉP elnöke, Csurka István volt. A műsorvezető-főszerkesztő Lakatos Pál arról kérdezte Csurkát: mi a véleménye a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége április 17-én, a holokauszt-emléknap kapcsán közzétett felhívásáról. Ebben a Mazsihisz "arra kéri Mádl Ferenc köztársasági elnököt, vesse latba személyes tekintélyét, és a jövőben ne fogjon kezet MIÉP-es parlamenti képviselővel".
|
 Sokan hiszik, hogy az Ószövetség utolsó prófétájával, Malakiással végleg lezárult a próféciák kora a zsidó történelemben. Ennek cáfolatát nyújtja egyebek mellett maga a kereszténység is, amely a több évszázados prófétai hagyomány folytatója és – részben – beteljesítője.
|
 Az európai nemzetek közösségében még fiatalkorúnak számító Izrael életében
egyedülálló módon függ össze vallás, történelem és politika. A knesszetben
helyet foglaló izraeli honatyák nemegyszer komoly bibliai kérdéseket vitatnak meg, ami
nem is csoda, hiszen a mai Izrael Állam előtörténete a Bibliában áll leírva. Ezért
is tulajdonítanak nagy jelentőséget minden, a Bibliával kapcsolatos történeti-régészeti
felfedezésnek, illetve ezért is kap politikai színezetet szinte minden ezzel
kapcsolatos tudományos feltevés.
|
 A három nagy zsidó zarándokünnep közül az utolsót, a sátoros ünnepet hét
napig tartó öröm, tánc, vigalom és mulatság jellemezte – mégpedig kötelező
jelleggel!
|
 Az iráni kormányzat „pszichológiai hadviseléssel” vádolja Hollywoodot,
amiért egy i. e. 480-ban a görögök és perzsák között lejátszódott csatát –
melyben ráadásul a görögök maradtak alul – a nyugati demokrácia kulcsfontosságú
eseményeként állít be, amellyel sikerült megtörni a perzsa befolyást Európában.
A Nyugat-ellenes kirohanásairól elhíresült Ahmadinezsád iráni elnök szóvivője
egyenesen „Irán elleni inzultusnak” titulálta a Warner Brothers most piacra
dobott 300 című alkotását.
|
 A víz alatti régészet újabb szenzációja ezúttal nem a tengermélyről, hanem a bagdadi Központi Bank elárasztott pincéjéből került elő. Faleh Szalman, a bank kormányzója szerint a felbecsülhetetlen érték? asszír kincseket a kilencvenes évek elején rejtették el az épület alagsorában, hogy megóvják őket az öbölháború pusztításától. A pincékbe behatoló amerikai szakemberek az aranytárgyak mellett holttestekre is bukkantak.
|
 A Tisztelt Ház tagjai e napokban is tanulmányozzák azt a szakmai koncepciót, amely
a "Lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról" szóló
1990/IV. törvény módosítását célozza. E tervezet egyik lényeges pontja az egyházak
létrehozására vonatkozó szabályok megváltoztatásáról szól, amit azért tart
indokoltnak, hogy "csak ténylegesen vallási tevékenység végzésére lehessen egyházat
létrehozni".
|
 A kereszténység a Názáreti Jézus halála és feltámadása, valamint Pál apostol
Rómában bekövetkezett halála között eltelt harminc-egynéhány évben fenekestül
felforgatta a Római Birodalmat, s máig ható érvénnyel változtatta meg annak
szellemi, politikai, vallási és kulturális arculatát. Az evangélium hirdetése
azonban nem kis ellenállásba ütközött: hol a kulturális elit, hol a vallási
vezetők, hol az üzletemberek, hol a hatalom részéről.
|
 "Jottányit sem engedek!" – szokták mondogatni azok, akik makacsul kitartanak véleményük
mellett, legtöbbször anélkül, hogy értenék, valójában mit is mondanak. Ma már
kevesen tudják, hogy az emlegetett "jotta" nem más, mint a görög ábécé
legkisebb betűje, az ióta.
|
 A fenti címmel vezeti be Bernard McGinn Antikrisztus cím? munkájának utolsó
fejezetét. A szerző szerint a "második évezred utolsó félszázadában az
Antikrisztus hanyatlásának lehetünk tanúi." A legenda mindinkább veszített
dinamizmusából – állítja McGinn –, s már csak bizonyos szűk, ámde befolyásos
protestáns körök (fundamentalisták) és bizonyos irodalmi művek éltetik tovább
alakját.
|
 Máris az évtized régészeti szenzációjaként értékelték Izraelben azt a hét
eleji bejelentést, mely szerint a Jeruzsálemtől néhány kilométerre délre fekvő
Heródionban megtalálták „Nagy” Heródes szétrombolt sírját. A lelet minden
bizonnyal felveti majd az utolsó júdeai királyi család újraértékelését.
|
 János evangéliuma szerzőségét, tárgyi hitelességét és keletkezésének körülményeit évszázadok óta vitatják a teológusok és történészek. A negyedik evangélium zavarba ejtően különleges, mivel az előző három kanonikus Jézus-életrajztól eltérő szempontok szerint mutatja be a Megváltó működését, különösen a Jeruzsálemben, az ünnepek idején eltöltött napjait. |
 A hettita népre a héber Bibliában csaknem ötven alkalommal történik utalás. Minthogy a klasszikus (görög-római) forrásokban e népnév egyszer sem fordult elő, a Biblia hitelességét történeti-kritikai alapon támadó 19. századi tudósok még az 1880-as években is azt állították, hogy a hettiták csupán a Biblia szerzőinek fantáziaszüleményei. A kritikusok ezúttal is tévedtek.
|
 Mai világunkban sokféle időszámítás létezik. Más az iszlám, a zsidó és a kínai időszámítás rendszere, és az elmúlt év nagy szenzációja volt a maja naptár világvége-jóslata – nem az első és feltehetően nem is az utolsó ebben a műfajban. De vajon mi jellemző a bibliai próféták időszámítására?
|
 Mark Twain útinaplójában azt írta Szíriáról, hogy „ezer birodalom csontjai” hevernek ott, szerte a pusztában. Az elmúlt években a pusztulás és tragédiák hírei érkeztek a közel-keleti országból, de az amerikai író megjegyzése arra emlékeztet, hogy nem a mai rezsim az első, amelyet elsöpörhet a történelem hulláma a térségben. |
 Acélos tekintetű, erőtől duzzadó katonák; szókimondó, markáns politikusok; egyszerű, paraszti életmód – ilyenek és ehhez hasonlók jutnak eszünkbe, ha azt halljuk: „ősi római erkölcs”. Ha egykor, az „ősidőkben” talán valóban ilyenek is voltak azok, akik az i. e. 2. |
Fókusz
 Az elmúlt héten egy a jeruzsálemi óvárosban kirobbant politikai feszültség
borzolta fel a kedélyeket Izraelben. Hogy lehet, hogy ez az alig néhány
négyzetkilométernyi terület újra és újra a nemzetközi média figyelmének
középpontjába kerül? Miért és kinek fontos, hogy a régészek feltárják, illetve
ne tárják fel itt a történelmi múlt értékeit? Egyáltalán ki e terület jogos
tulajdonosa? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ.
|
|
Rafael Vago, a Tel Aviv-i Egyetem Kelet-Európa Intézetének kolozsvári születés?
főmunkatársa, egyetemi tanár. Intézetük évtizedek óta figyelemmel kíséri a
világban zajló antiszemita jelenségeket, amelyről évente jelentést készítenek
Antisemitism World Wide cím? kiadványukban. Rafael Vagóval Grüll Tibor készített
interjút Tel Avivban.
– Hogyan értékelte az izraeli közvélemény a Magyarországon lezajlott
jobboldali hatalomváltást?
|
 A civilizációk történetének egyik sajátossága a neves angol történész,
Arthur Toynbee szerint, hogy ugyanúgy születnek, felnőnek, majd lehanyatlanak és
kihalnak, mint maga az ember. Egyes civilizációk, az egyes emberekhez hasonlóan,
nyomtalanul is eltűnhetnek, de örökségükkel megtermékenyíthetik, gazdagíthatják
más civilizációk gazdasági, társadalmi, szellemi életét.
|
 A civilizációk történetének egyik sajátossága a neves angol történész,
Arthur Toynbee szerint, hogy ugyanúgy születnek, felnőnek, majd lehanyatlanak és
kihalnak, mint maga az ember. Egyes civilizációk, az egyes emberekhez hasonlóan,
nyomtalanul is eltűnhetnek, de örökségükkel megtermékenyíthetik, gazdagíthatják
más civilizációk gazdasági, társadalmi, szellemi életét.
|
Bolíviai indiánok anyanyelvükön olvassák a Bibliát. Gutenberg gyermekei
|
 A konkordátum magyarul egyezményt jelent. A szó a latin concordia kifejezésből származik,
amely szó szerint "szívbéli összhangot, egyetértést" jelent. Így nevezik azokat
a megállapodásokat, amelyek két (vagy több) fél egyetértése alapján köttetnek,
elvben valamennyi fél érdekeinek messzemenő figyelembevételével.
|
|
Hit és tudás, teológia és természettudomány kapcsolata legalábbis
ellentmondásosnak nevezhető a "keresztény Európa" elmúlt kétezer éves
történetében. Kopernikusz tanainak katolikus és protestáns részről történő
teljes elvetése; a világmindenség végtelenségét állító Giordano Bruno
máglyahalála; a kopernikuszi megfigyeléseket továbbvivő Galilei inkvizíciós pere
– a hosszú és korántsem teljes lista láttán nem is csoda, ha sokan úgy vélik: hit
és tudomány két különböző, összeegyeztethetetlen valóságot képvisel.
|
 1998. március 12-én jelentette meg a Vatikán II. János Pál pápa történelmi
jelentőségűnek szánt nyilatkozatát, melynek címe: "Emlékezünk: gondolatok a
Soáról". Az eredetileg tíz oldalas írást a katolikus egyházfő Edward Cassidy
bíborosnak, a Vatikán zsidó kapcsolatokért felelős "miniszterének" –
jóbarátjának – címezte. A Soá-nyilatkozat természetesen keresztény és zsidó
körökben egyaránt nagy visszhangot váltott ki, hiszen a holocaust óta eltelt 50
évben ez a pápa jószerével első komoly megnyilatkozása e kérdésben.
|
Háttér
 Jeruzsálem főmuftija, Hadzs Amin Muhammad al-Husszeini 1941. november 6-án érkezett meg a Harmadik Birodalom fővárosába, Berlinbe. A náci állam vezetői a legmagasabb szinten fogadták, s kényelmes szállást biztosítottak számára a Klopstock Strasse egy hatalmas háztömbjében, ahol 1939-ig egy cionista zsidó iskola működött. Miután minden egykori zsidó ingatlant államosítottak, Himmler "Zsidó Intézetet" rendeztetett be az épületben, amit Husszeini megérkezése alkalmával "A Zsidókérdés a Muszlim Világban Kutatóintézet" névre kereszteltek át.
|
 Nemrégiben felröppent a hír, hogy az "utazó pápának" is nevezett II. János
Pál december elején rövid látogatást tesz Irakban, melynek célja az Ábrahám
szülőhelyére történő zarándoklat. A pápát idézve: "Ha ez megegyezik Isten
akaratával, szívesen látogatok a káldeusok földjének Ur nev?
|
 Emberek kisebb-nagyobb csoportjainak, egyes törzseknek, bizonyos területek lakosságának, sőt egész népeknek deportálása nem a XX. századi diktatúrák találmánya. Tudomásunk szerint nagyobb arányban először az ókori asszír birodalom alkalmazta a népességcsere e sajátos módszerét. Időszámításunk előtt 722-ben az asszírok előbb a birodalom szívébe, majd onnan a keleti határvidékre deportálták az Izrael északi országrészében élő zsidó törzseket. Az elmúlt századokban sokszor "találták meg" az elveszett tíz törzset.
|
 A mai Irak területe tulajdonképpen egyetlen hatalmas rommezőnek is felfogható. Az emberi civilizáció bölcsőjének is tartott 438 ezer négyzetkilométernyi terület elképzelhetetlenül gazdag régészeti leletekben: országszerte több mint tízezer nyilvántartott archeológiai lelőhely található. Nagy kérdés, hogy egy esetleges háború milyen hatást gyakorolna a feltárásokra, és vajon mi lenne az előkerülő leletek sorsa?
|
 Claudius császár uralkodásának tizedik esztendejében – időszámításunk szerint 50-ben – egy furcsa idegen érkezett Athénba. A Római Birodalom kulturális fővárosában természetesen nem egy zsidó ember megjelenése számított szokatlannak, hiszen a zsidóknak addigra zsinagógájuk is volt a városban, sőt a pogányok közül is sokan mint "istenfélők" csatlakoztak a gyülekezethez.
|