Rafael Vago, a Tel Aviv-i Egyetem Kelet-Európa Intézetének kolozsvári születés?
főmunkatársa, egyetemi tanár. Intézetük évtizedek óta figyelemmel kíséri a
világban zajló antiszemita jelenségeket, amelyről évente jelentést készítenek
Antisemitism World Wide cím? kiadványukban. Rafael Vagóval Grüll Tibor készített
interjút Tel Avivban.
– Hogyan értékelte az izraeli közvélemény a Magyarországon lezajlott
jobboldali hatalomváltást?
Grüll Tibor cikkei
Fókusz
|
|
 A civilizációk történetének egyik sajátossága a neves angol történész,
Arthur Toynbee szerint, hogy ugyanúgy születnek, felnőnek, majd lehanyatlanak és
kihalnak, mint maga az ember. Egyes civilizációk, az egyes emberekhez hasonlóan,
nyomtalanul is eltűnhetnek, de örökségükkel megtermékenyíthetik, gazdagíthatják
más civilizációk gazdasági, társadalmi, szellemi életét.
|
 A civilizációk történetének egyik sajátossága a neves angol történész,
Arthur Toynbee szerint, hogy ugyanúgy születnek, felnőnek, majd lehanyatlanak és
kihalnak, mint maga az ember. Egyes civilizációk, az egyes emberekhez hasonlóan,
nyomtalanul is eltűnhetnek, de örökségükkel megtermékenyíthetik, gazdagíthatják
más civilizációk gazdasági, társadalmi, szellemi életét.
|
Bolíviai indiánok anyanyelvükön olvassák a Bibliát. Gutenberg gyermekei
|
 A konkordátum magyarul egyezményt jelent. A szó a latin concordia kifejezésből származik,
amely szó szerint "szívbéli összhangot, egyetértést" jelent. Így nevezik azokat
a megállapodásokat, amelyek két (vagy több) fél egyetértése alapján köttetnek,
elvben valamennyi fél érdekeinek messzemenő figyelembevételével.
|
|
Hit és tudás, teológia és természettudomány kapcsolata legalábbis
ellentmondásosnak nevezhető a "keresztény Európa" elmúlt kétezer éves
történetében. Kopernikusz tanainak katolikus és protestáns részről történő
teljes elvetése; a világmindenség végtelenségét állító Giordano Bruno
máglyahalála; a kopernikuszi megfigyeléseket továbbvivő Galilei inkvizíciós pere
– a hosszú és korántsem teljes lista láttán nem is csoda, ha sokan úgy vélik: hit
és tudomány két különböző, összeegyeztethetetlen valóságot képvisel.
|
 1998. március 12-én jelentette meg a Vatikán II. János Pál pápa történelmi
jelentőségűnek szánt nyilatkozatát, melynek címe: "Emlékezünk: gondolatok a
Soáról". Az eredetileg tíz oldalas írást a katolikus egyházfő Edward Cassidy
bíborosnak, a Vatikán zsidó kapcsolatokért felelős "miniszterének" –
jóbarátjának – címezte. A Soá-nyilatkozat természetesen keresztény és zsidó
körökben egyaránt nagy visszhangot váltott ki, hiszen a holocaust óta eltelt 50
évben ez a pápa jószerével első komoly megnyilatkozása e kérdésben.
|
Hit és értékek
 A "próféta" szó hallatán ma legtöbben – helytelenül – valamiféle "jövendőmondóra" gondolnak. Okkultizmussal mélyen átitatott korunkban persze akadnak ilyenek is, mégpedig szép számmal, csakhogy az ő tevékenységüknek semmi köze a bibliai prófétákéhoz. Mellesleg: a próféta (görögül pro-fétész) az, aki "valaki helyett szól", üzenetközvetítő, ha úgy tetszik: postás. A bibliai próféták Isten üzeneteit közvetítették leggyakrabban Izráel, ritkábban a körülöttük élő nemzetek számára.
|
 Amióta Pompeius Magnus i. e. 63-ban bekebelezte a Római Birodalomba,
provincia Syria az impérium legfontosabb keleti bástyájának számított. A
tartomány hatalmas, gazdag és jogilag független városok konglomerátuma volt,
ahol a világhódító rómaiak is módfelett jól érezték magukat.
A damaszkuszi Egyenes utca ma
|
 Betlehem mintegy nyolc kilométerre Jeruzsálemtől délkeletre fekvő, a Palesztin Nemzeti Hatóság területéhez tartozó, alig 30 ezres lakosságú kisváros. Bár a város mára muszlim többségű lett, nagy számban élnek itt keresztény vallású arabok is. Érthető, hiszen Betlehem felmérhetetlen jelentőségű hely a kereszténység számára: itt született Jézus Krisztus, aki az Újszövetség szerint maga az ószövetségi próféták által megígért Messiás; de még az iszlám szent könyvében is az egyik legjelentősebb próféta.
|
 Ebben a zsinagógában prédikált a legtöbbet. Itt űzte ki az első démonokat, és számos gyógyító csodát tett, úgyhogy ezrével hozták elé a betegeket. Innen hívta el leghűségesebb tanítványait. Itt jelentette ki magáról, hogy ő az Élet Kenyere. Jairusnak, az itteni zsinagógafőnek leányát feltámasztotta a halálból. Egyetlen érintésével meggyógyította Péter beteg anyósát, és egyetlen szavával visszaadta a római százados szolgájának egészségét.
|
 Január végén egy jelenleg még kicsiny, ámde annál lelkesebb hellén társaság
(képünkön) Athénban bejelentette: életre akarja kelteni az antik görög
istenségek kultuszát. A „mitológiai Jurassic Park” létrehozásán fáradozó
társaság máris hatalmas publicitást élvez, és követőinek száma rohamosan
gyarapszik.
Fotó: AP
|
 "Európa uralkodó dinasztiáinak történelmében az egyetlen folyamatos vonalat Péter
utódai alkotják, akik megszakítás nélkül irányították Krisztus egyházát, és
jelképezték Európa mint egész történelmi kontinuitását" – írja a lengyel
katolikus történész, Oskar Halecki. (Európa millenniuma, Századvég, Budapest, 1993.)
Ezt a megállapítást nemcsak a protestáns alapokon álló egyháztörténészek, hanem
a világi történetírás is vitathatónak tartja.
|
 Az ókori Közel-Kelet, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó köze az emberi történelem kezdete óta birodalmi vetélkedés tárgya. A Dániel könyvében feljegyzett négy birodalom közül kettő (a babilóni és a méd-perzsa) itt jött létre, de hiába próbált Nyugat felé terjeszkedni, Egyiptomnál és Kis-Ázsiánál tovább nem jutott. Nagy Sándor birodalmának kezdeménye ugyan a Balkán-félszigeten jött létre, mégis Keleten vitte véghez legnagyobb hódításait.
|
 Újabb monumentális ókori zsinagóga maradványait tárták fel Izrael északi részén, Galileában. Amerikai, kanadai és izraeli régészek második éve végzik a Kinneret-tótól (Galileai-tengertől) északnyugatra fekvő Hukok ókori település feltárását. A városka zsinagógája ugyan önmagában még nem nagy szenzáció, de az abban talált pazar mozaikpadló máris nagy feltűnést keltett.
|
 Az Ó- és Újszövetség nyelvei: az óhéber, az arámi és az úgynevezett "közgörög" (koiné) a holt nyelvek közé tartoznak. Több évszázada senki nem használja őket a mindennapi kommunikációban: szókincsük, nyelvtanuk mindörökre megmerevedett, s ma már csak vaskos szótárakból és grammatikákból ismerhető meg. A bibliafordítás mindamellett nemcsak nehéz, hanem veszélyes feladat is.
|
 A Da Vinci-kód után itt az újabb bibliaellenes médiaszenzáció: megtalálták
Jézus csontjait egy jeruzsálemi sírládikában. A sírboltban „apja” (József) és
anyja (Mária) mellett „felesége” (Mária Magdolna) és „gyermeke” (Júda) földi
maradványai nyugszanak.
Szimcha Jakobovici régész és James Cameron rendező a „Jézus-csontládikával”.
Van, aki klónozná a „szent családot”
|
 II. János Pál pápa a 2000. évi jubileumi szentév alkalmából különös jelentőséget
tulajdonít annak, hogy a katolikus hívek zarándokútjukon a római ókeresztény
katakombákat is felkeressék. Az egyháztörténelemben először most nyílik arra lehetőség
– hangsúlyozza az egyházfő –, hogy a XVI. században felfedezett és az elmúlt években
megnyitott öt római föld alatti temetőt (Szt. Callixtus, Szt. Sebestyén, Szt.
Domitilla, Szt. Priscilla és Szt. Ágnes katakombáját) tömegek látogassák meg, ha
akarják.
|
 Jézus hamis vádak alapján történt elítélése és kivégzése a világtörténelem nem első, de nem is utolsó koncepciós pere volt. Jelentősége azonban egyedülálló: Jézus halála és feltámadása – a keresztény hitvallás szerint – az emberiség megváltását eredményezte. Bár a drámai történet "happy end"-del, Jézus Krisztus feltámadásával fejeződött be, ez azonban egyes-egyedül Isten beavatkozásának volt köszönhető.
|
|
Amint arról a Hetek legutóbbi számában is beszámoltunk, a bevásárlóközpontok hétvégi nyitva tartásával kapcsolatban teológiai érvektől sem mentes politikai vita lángolt fel. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára véget akart vetni "a vasárnap szentségét sértő vásárlósdinak".
|
 Az iráni kormányzat „pszichológiai hadviseléssel” vádolja Hollywoodot,
amiért egy i. e. 480-ban a görögök és perzsák között lejátszódott csatát –
melyben ráadásul a görögök maradtak alul – a nyugati demokrácia kulcsfontosságú
eseményeként állít be, amellyel sikerült megtörni a perzsa befolyást Európában.
A Nyugat-ellenes kirohanásairól elhíresült Ahmadinezsád iráni elnök szóvivője
egyenesen „Irán elleni inzultusnak” titulálta a Warner Brothers most piacra
dobott 300 című alkotását.
|
 A "pogányok apostola" a zsidóságot olyan "szelíd olajfának" nevezte,
melynek néhány ága a hitetlenség miatt ugyan átmenetileg kitöretett, de csak azért,
hogy helyet adjon a beoltott vadolajfaágaknak, azaz a pogányokból lett keresztényeknek.
Pál ez utóbbiakat komolyan figyelmeztette: a "beoltás" ténye nem jelent okot arra,
hogy a pogányokból lett hívők megvessék a "kitört ágak"-at, a zsidókat: "Mert
ha te a természetes vadolajfából kivágattál, és természetellenes módon beoltattál
a szelíd olajfába, mennyivel inkább beoltathatnak ezek a (le
|
 Sokan hiszik, hogy az Ószövetség utolsó prófétájával, Malakiással végleg lezárult a próféciák kora a zsidó történelemben. Ennek cáfolatát nyújtja egyebek mellett maga a kereszténység is, amely a több évszázados prófétai hagyomány folytatója és – részben – beteljesítője.
|
 „A két szemben álló érték, a »jó és rossz«, a »jó és gonosz« félelmetes, évezredek óta tartó küzdelmet folytat a Földön… E harc szimbólumát olyan írásban rögzítették, amely a történelem egészének folyamán mindezidáig olvasható maradt: »Róma Júdea ellen, Júdea Róma ellen« – nem volt eleddig olyan esemény, amely nagyobb horderejű lett volna.” (Nietzsche) A két város, Róma és Jeruzsá |
 Izraelben és a Közel-Keleten minden régészeti felfedezésnek óriási tétje van:
tudósok és laikusok egyaránt a Biblia történeti hitelességének bizonyítását vagy
cáfolatát várják a kutatásoktól. A bibliai régészetről annak vezető
szaktekintélyét, Amihai Mazart, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanszékvezető
professzorát kérdeztük, aki évek óta Izrael legnagyobb régészeti feltárását
vezeti Bét-Seanban, ezt megelőzően pedig ő tárta fel Tel Kaszilát.
|
 A kereszténység a Názáreti Jézus halála és feltámadása, valamint Pál apostol
Rómában bekövetkezett halála között eltelt harminc-egynéhány évben fenekestül
felforgatta a Római Birodalmat, s máig ható érvénnyel változtatta meg annak
szellemi, politikai, vallási és kulturális arculatát. Az evangélium hirdetése
azonban nem kis ellenállásba ütközött: hol a kulturális elit, hol a vallási
vezetők, hol az üzletemberek, hol a hatalom részéről.
|
 Jézus Krisztus életére és a kereszténység kialakulására vonatkozó
legfontosabb forrásunk az Újszövetség. Nem voltak és nem is lesznek olyan történeti
dokumentumok, amelyek az apostoli írásokat ezekben az egész emberiség számára
alapvető kérdésekben helyettesíthetnék vagy akár csak módosíthatnák. Ezért ha Jézusról
vagy a kereszténységről a történeti hitelesség szándékával akarunk írni, szükséges,
hogy megállapításainkat az újszövetségi Írásokra alapozzuk.
|
 A víz alatti régészet újabb szenzációja ezúttal nem a tengermélyről, hanem a bagdadi Központi Bank elárasztott pincéjéből került elő. Faleh Szalman, a bank kormányzója szerint a felbecsülhetetlen érték? asszír kincseket a kilencvenes évek elején rejtették el az épület alagsorában, hogy megóvják őket az öbölháború pusztításától. A pincékbe behatoló amerikai szakemberek az aranytárgyak mellett holttestekre is bukkantak.
|
 "Elveszett Paradicsom, Elsüllyedt Atlantisz, Eldorádó, Boldogok szigete,
Tündérvölgy, Utópia" – koronként ilyen és ehhez hasonló néven emlegették az
emberiség letűnt aranykorszakát. Szinte valamennyi nép körében születtek mítoszok
csodálatos tájakról, szigetekről, amelyek többnyire a korlátlan örömök és
lehetőségek birodalmának álomképeibe ringatták hallgatóikat.
|
|
Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót a hír, mely szerint az Afganisztán területének túlnyomó részét uraló, szélsőséges iszlám tanokat hirdető tálibok ágyúval, dinamittal fogtak neki a bamidzsáni sziklafalba vésett óriási Buddha-szobrok elpusztításának.
|
 Máris az évtized régészeti szenzációjaként értékelték Izraelben azt a hét
eleji bejelentést, mely szerint a Jeruzsálemtől néhány kilométerre délre fekvő
Heródionban megtalálták „Nagy” Heródes szétrombolt sírját. A lelet minden
bizonnyal felveti majd az utolsó júdeai királyi család újraértékelését.
|
 A konkordátum magyarul egyezményt jelent. A szó a latin concordia kifejezésből származik,
amely szó szerint "szívbéli összhangot, egyetértést" jelent. Így nevezik azokat
a megállapodásokat, amelyek két (vagy több) fél egyetértése alapján köttetnek,
elvben valamennyi fél érdekeinek messzemenő figyelembevételével.
|
 Hit és tudás, teológia és természettudomány kapcsolata legalábbis
ellentmondásosnak nevezhető a "keresztény Európa" elmúlt kétezer éves
történetében. Kopernikusz tanainak katolikus és protestáns részről történő
teljes elvetése; a világmindenség végtelenségét állító Giordano Bruno
máglyahalála; a kopernikuszi megfigyeléseket továbbvivő Galilei inkvizíciós pere
– a hosszú és korántsem teljes lista láttán nem is csoda, ha sokan úgy vélik: hit
és tudomány két különböző, összeegyeztethetetlen valóságot képvisel.
|
 "A húsvét mindkét napja keresztény és keresztyén ünnep, ekkor mi, keresztények, a zsidók által megfeszített Krisztusra és az ő feltámadására emlékezünk" – nyilatkozta Csurka István néhány hete egy sajtótájékoztatón. A pártvezér középkori vérvádakig visszanyúló, súlyosan antiszemita kijelentése ismét felveti a kérdést: Milyen erők tartják életben évszázadok óta az "istengyilkosság" vádját a zsidósággal szemben?
|
 Jeruzsálem az Ószövetség könyveinek kétharmadában, az Újszövetség könyveinek
több mint a felében, összesen több mint nyolcszázszor kerül említésre.
Teológusok szerint az Ótestamentumban négyszázhatvanöt, az Újtestamentumban
pedig huszonnégy olyan profetikus kijelentést találhatunk a Szent Városról,
amelynek a jövőben kell még beteljesednie. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az
üdvtörténet középpontjában Jeruzsálem sorsa áll.
|
 Colin J. Humphreys cambridge-i fizikust, a Királyi Mérnöki Akadémia tagját a tudományos világ eddig a számítógépek mikrocsipjeinek szakértőjeként tartotta számon. Most megjelent The Miracles of Exodus cím? könyvében saját állítása szerint húsz éves bibliakutatásának eredményeit tette közzé. A kötet megjelenése után nem sokkal máris a bestsellerlistákra került.
Mózesnek öltözött tüntető az alabamai bíróság előtt Fotó: Reuters
|
|
Holokauszt, soá, vészkorszak, Judenmord – szavak, amelyek nemhogy egyenként, de együttesen sem fejezik ki mindazt, ami 1933 és 1945 között zajlott azon a kontinensen, amely önmagát a keresztény vallás bölcsőjének, a legtöbbre hivatott civilizáció és kultúra hordozójának vallja. Tizenkét év alatt körülbelül hatmillió európai zsidót öltek meg külön erre a célra létesített megsemmisítőtáborokban, lőttek tömegsírokba, dolgoztattak és/vagy éheztettek halálra gettókban vagy munkatáborokban.
|
 Elveszett, eldugott vagy titkokat rejtő holt-tengeri tekercsekről szinte
évente látnak napvilágot tudósítások a világsajtóban. Ám azóta, hogy a
kilencvenes évek elejétől valamennyi megtalált töredék fotómásolata lényegében
bárki számára elérhető, a szenzációt ígérő cikkek és könyvek színes léggömbjei
általában néhány hét alatt kipukkadnak.
|
|
Kiszlév hó 25-től – amely idén december 3-ra esett –, nyolc napon át a zsidóság
világszerte a Hanukkát ünnepli, amely egy történelmi eseményről: a jeruzsálemi
Szentély újrafelavatásáról emlékezik meg. Júda Makkabi csapatai Kr. e. 165-ben
foglalták vissza a zsidó vallás legszentebb épületét a szír hódítóktól, majd
miután a pogány kultuszok nyomait is eltakarították onnan, ezen a napon újraindították
az istentiszteleteket. A Hanukka-ünnep középpontjában az egykor a Szenthelyen álló hétágú
mécstartó, a menóra áll.
|
 Silvio Berlusconi, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő olasz miniszterelnök október 4-én, az európai kormányfők soros római értekezletén felvázolta vízióját a "szép új Európáról", amelynek – szerinte – a világ nem kevesebbet köszönhet, mint magát a civilizációt.
|
 A XX. század utolsó éveiben szemünk előtt játszódik le a helyi, ország- vagy
kontinensméret? gazdasági rendszerek és kultúrák beolvadása abba a nemzetek
feletti, valóban Föld-méret? (azaz globális) civilizációba, amely minden bizonnyal
meghatározza majd a jövő évszázad generációinak életét. Amerikai szociológusok,
társadalomkutatók már régóta vizsgálják a globalizációhoz vezető folyamatokat,
illetve a globális civilizáció összetevőit. Peter L.
|
|
Április 22-én reggel a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság cím? műsorának fővendége a MIÉP elnöke, Csurka István volt. A műsorvezető-főszerkesztő Lakatos Pál arról kérdezte Csurkát: mi a véleménye a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége április 17-én, a holokauszt-emléknap kapcsán közzétett felhívásáról. Ebben a Mazsihisz "arra kéri Mádl Ferenc köztársasági elnököt, vesse latba személyes tekintélyét, és a jövőben ne fogjon kezet MIÉP-es parlamenti képviselővel".
|
 Alig egy héttel azt követően, hogy a világsajtót bejárta a hír, miszerint a
jeruzsálemi Templom-hegyen felszínre került egy eddig ismeretlen, több méter
széles, monumentális falszakasz, a területet ellenőrző muszlim hatóság
buldózerekkel lerombolta és betemette a példátlan régészeti leletet. Gabriel
Barkay izraeli régész, aki a helyszínen volt tanúja a pusztításnak, a Heteknek
nyilatkozva elmondta: Ehud Olmert izraeli miniszterelnököt is felelősség terheli
a zsidó történelem legértékesebb emlékeinek rombolásáért.
|
|
Az Y2K (Year2Kilo) néven elhíresült "kétezredik évi bomba" mára a
millenarista várakozások posztmodern jelképévé vált. Az ezredvégváró őrület közepette
azonban csak keveseket izgat, hogy ennek a keresztény időszámítás szerint eltelt kétezer
évnek is egyszer el kellett kezdődnie, azaz sportnyelven szólva: "valakinek el
kellett indítania a stoppert". Alábbi cikkünkben ennek a "0-dik" évnek a keresésére,
vagyis az Y0Q-ra (Year0Quest) vállalkoztunk.
Idő és történelem – zsidó szemszögből
|
 A Jeruzsálem fallal övezett Óvárosa és az Olajfák hegye között húzódó Kidron-völgyben már eddig is számos ókori síremlék volt ismert. Közülük az egyik leghíresebb az "Absalon sírja" néven ismert építmény, amely ugyan valóban sír, de nem Dávid lázadó fiáé. Absalon nevét és a síremléket a középkorban kapcsolták össze, ezzel egyidejűleg terjedt el az a szokás, hogy annak homlokzatát megkövezték, ezzel is kifejezve azt az utálatot, amit Absalon bűnei felett éreztek.
|
 "A hosszú nap". Az ünnepeket tartó zsidó családok életében általában csak
így ismert Jom Kippur, azaz az engesztelés napja. Ezen a napon tartózkodni kell
mindennem?
|
 Jézus már jó előre felhívta követőinek figyelmét arra, hogy a tanítványok nem kerülhetik ki Mesterük sorsát: ha őt üldözték, sőt megölték, velük sem fognak különbül bánni. Úgy tűnik tehát, az evangélium hirdetése nemcsak magában hordozza az üldözés lehetőségét, hanem ez szükségszerű velejárója.
A Colosseum, ahol keresztényeket vetettek a vadállatok elé
|
 Az elmúlt hetekben számos újdonsággal lepte meg a régészet a Biblia olvasóit
és általában a zsidó történelem iránt érdeklődőket.
|
 Az európai nemzetek közösségében még fiatalkorúnak számító Izrael életében
egyedülálló módon függ össze vallás, történelem és politika. A knesszetben
helyet foglaló izraeli honatyák nemegyszer komoly bibliai kérdéseket vitatnak meg, ami
nem is csoda, hiszen a mai Izrael Állam előtörténete a Bibliában áll leírva. Ezért
is tulajdonítanak nagy jelentőséget minden, a Bibliával kapcsolatos történeti-régészeti
felfedezésnek, illetve ezért is kap politikai színezetet szinte minden ezzel
kapcsolatos tudományos feltevés.
|
 A három nagy zsidó zarándokünnep közül az utolsót, a sátoros ünnepet hét
napig tartó öröm, tánc, vigalom és mulatság jellemezte – mégpedig kötelező
jelleggel!
|
 Talán többen emlékeznek még a nemrégiben világsikert aratott Gladiátor cím? filmnek arra a jelenetére, amikor a főhős először jutott be a Colosseum küzdőterére. Megállt a porond közepén és csak bámulta, bámulta az irdatlan tömeget, miközben hatvanezer torokból tört fel az ordítás: "Küzdj! Harcolj!" Sokak számára talán kiábrándító, hogy a filmes történetben szereplő Maximus a valóságban soha nem létezett.
|
 Neve az ördögi manipulálás és kegyetlen vérengzés jelképévé vált. Az
asszonyt, aki ha kellett gyilkosságokkal is elérte azt, amit akart, míg végül őt
is utolérte a végzet, Elvis és Edit Piaf is megénekelte. A gonosz Jézebel
királynő élete azonban nem legenda, hanem régészeti leletekkel bizonyított
történelmi tény.
Gustave Doré képe Jézabel haláláról
|
 A Tisztelt Ház tagjai e napokban is tanulmányozzák azt a szakmai koncepciót, amely
a "Lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról" szóló
1990/IV. törvény módosítását célozza. E tervezet egyik lényeges pontja az egyházak
létrehozására vonatkozó szabályok megváltoztatásáról szól, amit azért tart
indokoltnak, hogy "csak ténylegesen vallási tevékenység végzésére lehessen egyházat
létrehozni".
|
 Az emberiséget régóta izgatja bolygórendszerünk Naptól számított negyedik bolygója: a Mars. Jóval azelőtt, hogy a tudományos-fantasztikus irodalomban megjelentek volna a Földet fenyegető "kis zöld emberkék", az ókori civilizációkban a Marsot ellenséges, háborúkat, dögvészeket, apokaliptikus csapásokat gerjesztő bolygóként tartották számon. A szeszélyes bolygóisten kiengesztelésére e-gyes kultúrákban emberáldozatokat mutattak be.
|
 Jézus Krisztus isteni eredetét éppúgy mint zsidó voltát ősidők óta sokan szeretnék elvitatni. Egyesek egy római centuriótól, mások egy ismeretlen párthus hercegtől eredeztetik, csak hogy "tisztafajú árjának" vagy "hun-szkíta-magyarnak" tekinthessék a Názáreti Jézust. Egy harmadik csoport, amelyről alábbi cikkünkben lesz szó, megelégszik azzal, hogy szerinte Jézus minden bölcsességét indiai "szent emberektől", illetve a hinduk és buddhisták szentnek tartott irataiból nyerte. A New Age-körökben népszerű
|
 A Bibliában beszédes néven szerepel Egyiptom: Micrajim, azaz Nyomorgató.
Másutt találóan „vaskohónak” is nevezi a Biblia a Nílus-parti országot, ahol a
zsidó nép fogságának mintegy négyszáz éve alatt nem mindennapos
megpróbáltatásokat állt ki. A Szentírás ugyanakkor alig néhány mondattal
jellemzi csak ezt a hosszú és fontos időszakot, s egyelőre az Egyiptomban
előkerült történeti források sem sokkal beszédesebbek.
|
 "Jottányit sem engedek!" – szokták mondogatni azok, akik makacsul kitartanak véleményük
mellett, legtöbbször anélkül, hogy értenék, valójában mit is mondanak. Ma már
kevesen tudják, hogy az emlegetett "jotta" nem más, mint a görög ábécé
legkisebb betűje, az ióta.
|
 "Összeomlott egy gyalogosfeljáró oldalfala." – Ezzel a hírrel bizony aligha foglalkozna egy magára valamit is adó újság, nem is beszélve a televíziók hírműsorairól. Márpedig múlt héten a világ valamennyi médiaorgánuma hírül adta az esetet. Természetesen az illető gyalogosfeljáró nem máshol, mint a jeruzsálemi Templomhegy oldalában, az úgynevezett "Siratófalnál" áll, jobban mondva állt egészen szombatig, amikor egyik támfala kidőlt.
|
 A fenti címmel vezeti be Bernard McGinn Antikrisztus cím? munkájának utolsó
fejezetét. A szerző szerint a "második évezred utolsó félszázadában az
Antikrisztus hanyatlásának lehetünk tanúi." A legenda mindinkább veszített
dinamizmusából – állítja McGinn –, s már csak bizonyos szűk, ámde befolyásos
protestáns körök (fundamentalisták) és bizonyos irodalmi művek éltetik tovább
alakját.
|
 Minden nemzetnek szüksége van eredetmítoszokra. Minél régebbre visszavezethető, s főképp minél régebb óta dokumentálható ez a legendakör, annál "ősibb" és tekintélyesebb maga a nemzet. Tudjuk, hogy Róma eredetét egészen a Homérosz által megénekelt Trójáig vezették vissza. De kik voltak az etruszkok, akiknek farkasa – jelképes módon – a csecsemő Romulust és Remust táplálta?
Az etruszk farkas és római "kölykei"
|
 Babilón neve fogalom volt az ókorban: a legnagyobb kiterjedésű, leggazdagabb és legerősebb város egyben a legfontosabb vallási központ szerepét is betöltötte. Jelentőségét egyetlen ma meglévő vallási központhoz – a katolikusok Vatikánjához, a muszlimok Mekkájához, a hinduk Benáreszéhez – sem mérhetjük.
Rembrandt: Belsazár lakomája
|
 Sokan berzenkednek arra a gondolatra, hogy a judaizmust aktívan térítő,
misszionáló vallásként képzeljék el. Pedig a jelek arra vallanak, hogy a zsidók
valaha mindent megtettek annak érdekében, hogy a „pogányokat” Izrael Istenének
tiszteletére oktassák, és ha lehet, teljesen betérítsék saját vallásukba. A
prozelitizmusnak is nevezett jelenség talán legismertebb példája az adiabénéi
királyi család betérése az i. sz. 1.
|
 A Német Bibliatársaság Stuttgartban közzétett adataiból az tűnik ki, hogy továbbra
is a Biblia marad a világ legtöbb nyelvre lefordított könyve. A társaság szerint az
elmúlt évben újabb 21 nyelvre fordították le a Könyvek Könyvét. Ezzel világszerte
2233 nyelven lehet olvasni a Bibliát. Ez persze rendszerint csupán egyes kiválasztott
bibliai könyveket jelent, a teljes Ó- és Újszövetség jelenleg 371 nyelven áll
rendelkezésre – ez a szám öttel több, mint 1998-ban volt.
|
 2008 a Biblia éve. Az eseményhez kapcsolódóan számos konferenciát,
előadássorozatot tartanak Magyarországon is, amelyek a Szentírás népszerűsítését
és megismertetését igyekeznek elősegíteni. Ehhez a célhoz kapcsolódóan lapunk
sorozatot indít, amelyben a Biblia kialakulásával, az Ó- illetve Újszövetség
történeti hitelességével illetve a Szentírás nyelveivel kapcsolatos legfrissebb
kutatásokról is beszámolunk.
|
 Személy, vagy erő-e a Szent Lélek? Örökkévaló vagy időleges? Honnan
származik? Isten-e vagy teremtmény? – Ezek és ezekhez hasonló kérdések
foglalkoztatják élénken napjaink kereszténységét, bár több száz évvel ezelőtt
már kidolgozott válaszok születtek rájuk.
Ariánus keresztelőkápolna Ravennában. A Fiú és a Szent Szellem
|
 Mel Gibson passió-filmje után most egy másik Gibson (az előbbinek nem rokona) rázta fel a vallásos és vallástalan világot szenzációsan tálalt bejelentésével. A Shimon keresztnev? brit régész azzal a bejelentéssel rukkolt elő, hogy Jeruzsálem mellett megtalálta Keresztelő János barlangját, benne egy általa használt mikvével (zsidó rituális fürdő). A hírt a világ valamennyi hírügynöksége vezető helyen tálalta.
|
 "Bét Jahve", Jahve háza. E néven emlegetik a korabeli források azt az
épületet, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal csaknem ezer éven keresztül a zsidó
vallás egyedüli hivatalos központját, az izraeli államiság jelképét és
összetartó erejét jelentette.
|
 János evangéliuma szerzőségét, tárgyi hitelességét és keletkezésének körülményeit évszázadok óta vitatják a teológusok és történészek. A negyedik evangélium zavarba ejtően különleges, mivel az előző három kanonikus Jézus-életrajztól eltérő szempontok szerint mutatja be a Megváltó működését, különösen a Jeruzsálemben, az ünnepek idején eltöltött napjait. |
 A hettita népre a héber Bibliában csaknem ötven alkalommal történik utalás. Minthogy a klasszikus (görög-római) forrásokban e népnév egyszer sem fordult elő, a Biblia hitelességét történeti-kritikai alapon támadó 19. századi tudósok még az 1880-as években is azt állították, hogy a hettiták csupán a Biblia szerzőinek fantáziaszüleményei. A kritikusok ezúttal is tévedtek.
|
 Mai világunkban sokféle időszámítás létezik. Más az iszlám, a zsidó és a kínai időszámítás rendszere, és az elmúlt év nagy szenzációja volt a maja naptár világvége-jóslata – nem az első és feltehetően nem is az utolsó ebben a műfajban. De vajon mi jellemző a bibliai próféták időszámítására?
|
 Mark Twain útinaplójában azt írta Szíriáról, hogy „ezer birodalom csontjai” hevernek ott, szerte a pusztában. Az elmúlt években a pusztulás és tragédiák hírei érkeztek a közel-keleti országból, de az amerikai író megjegyzése arra emlékeztet, hogy nem a mai rezsim az első, amelyet elsöpörhet a történelem hulláma a térségben. |
 Acélos tekintetű, erőtől duzzadó katonák; szókimondó, markáns politikusok; egyszerű, paraszti életmód – ilyenek és ehhez hasonlók jutnak eszünkbe, ha azt halljuk: „ősi római erkölcs”. Ha egykor, az „ősidőkben” talán valóban ilyenek is voltak azok, akik az i. e. 2. |
Háttér
 Nemrégiben felröppent a hír, hogy az "utazó pápának" is nevezett II. János
Pál december elején rövid látogatást tesz Irakban, melynek célja az Ábrahám
szülőhelyére történő zarándoklat. A pápát idézve: "Ha ez megegyezik Isten
akaratával, szívesen látogatok a káldeusok földjének Ur nev?
|
 A mai Irak területe tulajdonképpen egyetlen hatalmas rommezőnek is felfogható. Az emberi civilizáció bölcsőjének is tartott 438 ezer négyzetkilométernyi terület elképzelhetetlenül gazdag régészeti leletekben: országszerte több mint tízezer nyilvántartott archeológiai lelőhely található. Nagy kérdés, hogy egy esetleges háború milyen hatást gyakorolna a feltárásokra, és vajon mi lenne az előkerülő leletek sorsa?
|
 Emberek kisebb-nagyobb csoportjainak, egyes törzseknek, bizonyos területek lakosságának, sőt egész népeknek deportálása nem a XX. századi diktatúrák találmánya. Tudomásunk szerint nagyobb arányban először az ókori asszír birodalom alkalmazta a népességcsere e sajátos módszerét. Időszámításunk előtt 722-ben az asszírok előbb a birodalom szívébe, majd onnan a keleti határvidékre deportálták az Izrael északi országrészében élő zsidó törzseket. Az elmúlt századokban sokszor "találták meg" az elveszett tíz törzset.
|
 Claudius császár uralkodásának tizedik esztendejében – időszámításunk szerint 50-ben – egy furcsa idegen érkezett Athénba. A Római Birodalom kulturális fővárosában természetesen nem egy zsidó ember megjelenése számított szokatlannak, hiszen a zsidóknak addigra zsinagógájuk is volt a városban, sőt a pogányok közül is sokan mint "istenfélők" csatlakoztak a gyülekezethez.
|
 A brüsszeli EU-csúcs kudarca újra megmutatta, hogy az öreg kontinens alapjaiban megosztott a legfontosabb kérdésekben. Pedig hangzatos nyilatkozatokban nincs hiány. Egy ilyen született a napokban is Európa identitásáról. A folytonos európai önazonosság-keresés egyik oka a bizonytalanság, az egyre újabb és újabb deklarációk célja pedig bevallva-bevallatlanul is a jövő birtokbavétele.
|
|
Talán fel sem tűnik, de az "év" szót manapság is sokféle jelentésben használjuk:
beszélünk "naptári év"-ről, ami jelentheti például az 1998. január 1. és
december 31. között eltelt időszakot; de a teljes "tanévet" már 1998. szeptember
1-től 1999. június közepéig – az iskolai tanítás kezdetétől annak befejezéséig
– számítjuk.
|
|
A Mohamed életében egységesnek mondható iszlám közösség széttöredezése a próféta halála (632) után azonnal megkezdődött. A vezető muszlim csoportok rövid mérlegelés után Abú Bakrt választották meg "Isten küldötte utódjának" (halífat raszúl Allah), röviden kalifának. A döntéssel azonban nem mindenki értett egyet, s az ezt követő polgárháború máig tartó, kiengesztelhetetlen vallási-politikai megosztottsághoz vezetett az iszlám közösségen belül.
|
Interjú
|
A jövő héten Magyarországon is bemutatják Mel Gibson Passió cím? filmjét, amely nyomán az elmúlt hetekben több teológiai-történelmi fogalom is az újságok címoldalára került.
|