Auschwitz felszabadításának hatvanadik évfordulóján az "Arbeit macht frei" feliratú kapu alatt – ahol 1940 és 44 között másfél millió embert tereltek a biztos halálba – áthalad majd Jack Straw brit külügyminiszter, Horst Köhler német államfő, Jacques Chirac francia miniszterelnök, és némi meglepetésre Vlagyimir Putyin orosz államfő is. A csütörtöki megemlékezésen a Vatikánt Jean-Marie Lustiger, Párizs hetvennyolc esztendős érseke képviseli, akinek anyját a nácik megölték Auschwitzban.
Grüll Tibor cikkei
Fókusz
 |
 1998. március 12-én jelentette meg a Vatikán II. János Pál pápa történelmi
jelentőségűnek szánt nyilatkozatát, melynek címe: "Emlékezünk: gondolatok a
Soáról". Az eredetileg tíz oldalas írást a katolikus egyházfő Edward Cassidy
bíborosnak, a Vatikán zsidó kapcsolatokért felelős "miniszterének" –
jóbarátjának – címezte. A Soá-nyilatkozat természetesen keresztény és zsidó
körökben egyaránt nagy visszhangot váltott ki, hiszen a holocaust óta eltelt 50
évben ez a pápa jószerével első komoly megnyilatkozása e kérdésben.
|
 Bizonyára sokan emlékeznek még Steven Spielberg az
Elveszett frigyláda fosztogatói cím? filmjének arra a
jelenetére, amikor a fasiszták az ősi egyiptomi romváros,
Avarisz romjai között kutatva rábukkannak a rejtélyes
frigyládára, majd némi bonyodalmak után az abból kicsapó
"értelmes tűz" szabályosan szétégette őket –
miközben a "jó oldalon" álló főszereplőket életben
hagyta. Van-e a történetnek valóságalapja? Egyáltalán mi az
a frigyláda és miért kell azt mindenáron megkeresni? S
megvan-e egyáltalán?
|
Hit és értékek
|
Az Y2K (Year2Kilo) néven elhíresült "kétezredik évi bomba" mára a
millenarista várakozások posztmodern jelképévé vált. Az ezredvégváró őrület közepette
azonban csak keveseket izgat, hogy ennek a keresztény időszámítás szerint eltelt kétezer
évnek is egyszer el kellett kezdődnie, azaz sportnyelven szólva: "valakinek el
kellett indítania a stoppert". Alábbi cikkünkben ennek a "0-dik" évnek a keresésére,
vagyis az Y0Q-ra (Year0Quest) vállalkoztunk.
Idő és történelem – zsidó szemszögből
|
 Júdea különleges helyet foglalt el az ókori Izraelben, mivel az Örökkévaló "Júda törzsét választotta, a Sion hegyét, melyet szeret". Egyedül ez a törzs és ez a terület kapott ígéretet arra, hogy a fogság és szétszóratás ellenére is "örökké megmarad, nemzedékről nemzedékre". A Jeruzsálemben felépült Szentély egy olyan teokratikus államszervezet központját képezte, melynek jogrendszere – elviekben – teljes egészében az ószövetségi kinyilatkoztatásra épült.
|
 "A hosszú nap". Az ünnepeket tartó zsidó családok életében általában csak
így ismert Jom Kippur, azaz az engesztelés napja. Ezen a napon tartózkodni kell
mindennem?
|
 Hittek-e a zsidók a meghaló és feltámadó Messiásban a Názáreti Jézus
eljövetele előtt? Sokak szerint a kereszténység keletkezését is új fénybe
állítja az a Jordániában jó egy évtizede előkerült héber felirat, amely egyebek
mellett a Messiás kilétével is foglalkozik. Az egyelőre svájci magántulajdonban
lévő kőről a legnevesebb izraeli szakemberek állítják: nem hamisítvány, s
valamikor Nagy Heródes korában keletkezett.
|
 Aki beesett arcú, öltönyös-nyakkendős-szemüveges egyénnek képzeli az egyetemi professzorokat, első pillantásra nehezen mondaná meg Hanan Eshelről, hogy ő is közéjük tartozik. Fején kipa, lábán edzőcipő, kitűrt kockás inge lobog a szélben. Pedig a Tel Aviv-i Bar-Ilan Egyetem tanszékvezető régészprofesszora, aki több mint húsz éve ás, kutat, publikál Kumránról. Néhány üdvözlő szó után zuhogó esőben vágunk neki rögvest a barlangoknak, ahol hatvan éve az első holt-tengeri tekercseket felfedezték.
|
 Az európai nemzetek közösségében még fiatalkorúnak számító Izrael életében
egyedülálló módon függ össze vallás, történelem és politika. A knesszetben
helyet foglaló izraeli honatyák nemegyszer komoly bibliai kérdéseket vitatnak meg, ami
nem is csoda, hiszen a mai Izrael Állam előtörténete a Bibliában áll leírva. Ezért
is tulajdonítanak nagy jelentőséget minden, a Bibliával kapcsolatos történeti-régészeti
felfedezésnek, illetve ezért is kap politikai színezetet szinte minden ezzel
kapcsolatos tudományos feltevés.
|
 Az ókori Izrael földrajzilag legészakibb területe, melynek neve egyszerűen "körzet", sohasem örvendett nagy népszerűségnek a vallásos zsidóság körében. Ézsaiás korában "pogányok körzetének" is nevezték az itteni lakosság vegyes etnikai összetétele miatt. Jézus korára a "vidéki" Galilea és a "fővárosi" Júdea között már pattanásig feszült a helyzet.
|
 A három nagy zsidó zarándokünnep közül az utolsót, a sátoros ünnepet hét
napig tartó öröm, tánc, vigalom és mulatság jellemezte – mégpedig kötelező
jelleggel!
|
 „Élet, szerelem, örökség” (Life, Love, Legacy) címen invitálja a British
Museum a látogatókat a „Róma legrejtélyesebb uralkodójáról”, Hadrianusról szóló
nagyszabású időszaki kiállítására. A történészek véleménye eltér arról, milyen
élet, milyen szerelem és milyen örökség az, amellyel a többek között a British
Petroleum olajcég által szponzorált monstre kiállításra betérők
megismerkedhetnek.
|
 1867. június 9-én a The New York Times hírül adta, hogy a Quaker City nev? gőzös kifutott a város kikötőjéből, fedélzetén válogatott személyiségekkel, akik nem kevesebb mint kétezer-egyszáz dollárért egy földközi-tengeri körutazáson vesznek részt. Visszatérésük október végére várható. Bár a hetvenöt főnyi társaságból hiányoztak olyan nagy nevek, mint a korábban visszalépett Sherman tábornoké, az utazás vidámnak és reményt keltőnek ígérkezett.
|
 A Tisztelt Ház tagjai e napokban is tanulmányozzák azt a szakmai koncepciót, amely
a "Lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról" szóló
1990/IV. törvény módosítását célozza. E tervezet egyik lényeges pontja az egyházak
létrehozására vonatkozó szabályok megváltoztatásáról szól, amit azért tart
indokoltnak, hogy "csak ténylegesen vallási tevékenység végzésére lehessen egyházat
létrehozni".
|
 Az elmúlt héten az Egyesült Államokban rendezett orvoskonferencia egyik kiemelt témáját az evangéliumokból is jól ismert "Nagy" Heródes halálát okozó betegség jelentette. A Heródes-klán legismertebb alakjának lelkén nemcsak a csecsemő Jézus üldözése, a betlehemi gyermekmészárlás, hanem saját családja jó részének kiirtása is száradt.
|
 Az „utolsó idők menetrendjével” foglalkozó amerikai neoprotestáns
bibliamagyarázók mostanában előszeretettel azonosítják a Jelenések könyvében
szereplő „végső Babilont” az Irakban fekvő történelmi romvárossal. A végidők
Babilonja természetesen egy újjáépülő metropolisz lenne, amelyre ráillik majd
a Biblia profetikus leírása: „ez ama nagy város, amelynek királysága van a föld
királyain”.
|
 "Jottányit sem engedek!" – szokták mondogatni azok, akik makacsul kitartanak véleményük
mellett, legtöbbször anélkül, hogy értenék, valójában mit is mondanak. Ma már
kevesen tudják, hogy az emlegetett "jotta" nem más, mint a görög ábécé
legkisebb betűje, az ióta.
|
 Manapság már számítógépes programok is segítik azokat, akik szép, színes, és főként minél terebélyesebb családfával akarnak büszkélkedni. Nincs ebben semmi kivetnivaló, elvégre mindenkinek joga van megtudni, kik is voltak ősei.
A Biblia is részletesen felsorolja a világtörténelem legfontosabb szereplőinek családfáját. De vajon milyen szerepük van a nemzetségi táblázatoknak a bibliai történelemértelmezésben?
|
 A fenti címmel vezeti be Bernard McGinn Antikrisztus cím? munkájának utolsó
fejezetét. A szerző szerint a "második évezred utolsó félszázadában az
Antikrisztus hanyatlásának lehetünk tanúi." A legenda mindinkább veszített
dinamizmusából – állítja McGinn –, s már csak bizonyos szűk, ámde befolyásos
protestáns körök (fundamentalisták) és bizonyos irodalmi művek éltetik tovább
alakját.
|
 Az izraeli rendőrök bilincsbe verve vitték el a vörös stólát viselő örmény
és a fekete reverendát hordó görög ortodox egyház képviselőjét, akik – számos
hívő részvételével – Jeruzsálemben éppen a Jézus sírjának tartott sziklaüreg
előtt estek egymásnak. A westenfilmekbe illő tömegverekedés képei bejárták a
világot.
|
 Az utóbbi hónapokban a jeruzsálemi Óváros falain kívül elterülő Dávid városa (Ir David) a régészek csákányainak csattogásától visszhangzik. Bárhol hatolnak a mélybe szerszámaikkal: olyan leletekre bukkannak, amelyek szinte megelevenítik az Ó- és Újszövetség lapjain leírt történeteket. Itt van Siloám tava, ahová Jézus küldte a vakon születettet, hogy mosakodjék meg, és az visszanyerte látását. Itt van Ezékiás király csatornája, amellyel a Gihon-forrás vizét vezette be a városba.
|
 A Német Bibliatársaság Stuttgartban közzétett adataiból az tűnik ki, hogy továbbra
is a Biblia marad a világ legtöbb nyelvre lefordított könyve. A társaság szerint az
elmúlt évben újabb 21 nyelvre fordították le a Könyvek Könyvét. Ezzel világszerte
2233 nyelven lehet olvasni a Bibliát. Ez persze rendszerint csupán egyes kiválasztott
bibliai könyveket jelent, a teljes Ó- és Újszövetség jelenleg 371 nyelven áll
rendelkezésre – ez a szám öttel több, mint 1998-ban volt.
|
 "Föl, gyermekek, tanulásra
"
(Ady Endre)
|
 Titus császár uralkodásának első éve igencsak baljós előjellel vette kezdetét. Kr. u. 79. augusztus 24-én eget rázó robbanással kitört a Vezúv, előbb mérges gázokból álló füstködbe burkolva, majd hamu-, kő- és lávaesővel elborítva a környező településeket. A helyenként tíz méter vastag, betonkeménységűvé szilárdult vulkáni anyag alól a 18. században kezdték kibányászni a halott városokat.
|
 Napjainkban nemcsak a Közel-Kelet politikai, gazdasági és katonai vonatkozású hírei, hanem a történeti és régészeti felfedezések is a világsajtó úgynevezett „kemény hírei” közé számítanak. Szeptember utolsó hetében a tekintélyes New York-i tőzsdelap, a The Wall Street Journal közölte a Palesztin Hatóság egyik vezető emberének nyilatkozatát, aki szerint „a zsidóknak nincs történelmük Jeruzsálemben”.
|
 A zsidó óév utolsó és az újév első szenzációs régészeti híre volt az a bejelentés, mely szerint izraeli régészek magáról a Templomhegyről származó héber
pecsétlenyomatot találtak. Meglepő a hír, hiszen a téma iránt érdeklődők jól tudják: a jeruzsálemi Templomhegyen (arabul Harám as-Saríf) mindmáig tilos a régészeti kutatás. A lelet felfedezésének szokatlan körülményeiről telefonon kértünk interjút Gabriel Barkaytól, a Tel-Aviv-i Bar Ilan Egyetem magyarországi születés?
|
 Személy, vagy erő-e a Szent Lélek? Örökkévaló vagy időleges? Honnan
származik? Isten-e vagy teremtmény? – Ezek és ezekhez hasonló kérdések
foglalkoztatják élénken napjaink kereszténységét, bár több száz évvel ezelőtt
már kidolgozott válaszok születtek rájuk.
Ariánus keresztelőkápolna Ravennában. A Fiú és a Szent Szellem
|
 Emléktáblát avattak a tapolcai Csányi utcában vasárnap, a város mintegy nyolcszáz zsidó lakosa deportálásának évfordulóján. Tapolca első holokauszt-emléktáblájának felavatásán Dr.
|
 "Bét Jahve", Jahve háza. E néven emlegetik a korabeli források azt az
épületet, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal csaknem ezer éven keresztül a zsidó
vallás egyedüli hivatalos központját, az izraeli államiság jelképét és
összetartó erejét jelentette.
|
 A rendelkezésünkre álló történelmi források viszonylag csekély száma ellenére is bátran kijelenthetjük, hogy a Názáreti Jézus születésének időszakában nemcsak a zsidó, hanem a görög–római világot is lázas messiásvárás jellemezte. A Római Birodalomban immár több mint két évtizede csaknem teljes béke honolt, köszönhetően Augustus uralkodásának, akit alattvalói valóságos földre szállt istenként ünnepeltek.
|
 Alig egy hete tartanak az ásatások a megiddói börtönben talált korai keresztény imaház területén, az izraeli idegenforgalmi miniszter máris repteret készül építeni a majdan ide látogató zarándokok tömegeinek. Mi az oka ennek az optimizmusnak? A világsajtóban a napokban szárnyra kapott hír valóban nem mindennapi szenzációt ígér a kereszténység története iránt érdeklődők számára.
|
 Az egyház és a múlt tévedései (The Church and the Faults of the Past) címen ezen
a héten tették közzé egy, a Vatikán által összehívott Nemzetközi Teológiai
Bizottság jelentését. A dokumentum célja, hogy "elismerje a hibákat, amelyeket azok
követtek el, akik a keresztény nevet viselték vagy viselik". Az írásnak azonban –
ahogy azt nem katolikus elemzők előrebocsátották – már a címe is sejtetni engedi,
hogy a régóta várt "Nagy Történelmi Meaculpa" ezúttal is elmaradt.
|
 Történelem és emlékezet ellentmondásos viszonyban áll egymással: nem minden emlékezet válik történelemmé, de minden történelem az emlékezetre épül. A Bibliával is egybehangzó tudományos megfigyelések szerint egy generáció sorsát meghatározó esemény általában negyven évvel megtörténte után válik "történeti ténnyé".
|
 1947 nyarán egy beduin pásztor a Holt-tenger északnyugati csücskének holdbéli
tájain rábukkant az évszázad kétségkívül legnagyobb régészeti szenzációjára,
melyeket azóta "holt-tengeri tekercsek" néven ismer a világ. Talán fel sem lehetne
sorolni, hogy az azóta eltelt több mint ötven évben hány "titkot" és
"rejtélyt" akartak szenzációéhes publicisták (sőt tudósok is) e valóban nem
mindennapi felfedezés mögött kinyomozni.
|
 Szinte nem múlik el hét, hogy újabb szenzációkkal ne szolgálnának az Izraelben kutató régészek.
|
 Az elmúlt hetekben sorra kerültek elő olyan régészeti leletek Izraelben, amelyek méltán vonták magukra a világsajtó figyelmét. A Meggidóban talált ókeresztény imahely után az elmúlt héten Dávid ellenfelének, a filiszteus óriásnak a neve került elő egy bekarcolt cserépdarabról a Tell es-Safiban folytatott ásatáson, amit a régészek Gáthtal, Góliát szülőhelyével azonosítanak.
|
 A bábeli torony története máig is az egyik legismertebb ószövetségi példázat.
Noé, fiai és unokái – miután a vízözön elvonult és a földek kiszáradtak –
leereszkedtek az Ararátról és "Sineár földjén" telepedtek le.
|
 A karácsonykor egyidejűleg több mint ötven országban bemutatott "Egyiptom
hercege" cím? film újra reflektorfénybe állította a zsidóság máig legnagyobb
prófétájának tartott Mózes alakját. Világlapok öles cikkekben kutatták az
"igazi" Mózes kilétét, megszólaltatva a bibliai régészet, a történettudomány
és a teológia jeles képviselőit. Alábbi cikkünkben ott folytatjuk Mózes
történetét, ahol a film abbahagyta: a Kivonulást követő negyven éves pusztai
vándorlásnál.
|
 A felfedezésre váró szent helyek és tárgyak listáján biztosan dobogós helyezésre számíthat – Noé bárkája és a frigyláda mellett – az „igazi” Sínai-hegy pontos helyének kutatása, amelyre már több alternatív javaslat született. Emmanuel Anati régészprofesszor húsz éve lepte meg a világot azzal a bejelentéssel, hogy Mózes hegye nem más, mint a Negev-sivatag északi részén található Har Karkom hegy.
|
 "A Perzsa-öböl, amely most Irán legdélebbi határa, hajdan – a nagy Dáriusz király idejében – birodalmunk közepét szelte át" – állítja a teheráni Tájékoztatási Minisztérium megbízásából készült tanulmánykötet. Az elmúlt héten bemutatott mű szerint Irán, a hajdani Perzsa Birodalom örököseként a Nílustól Indiáig terjedő föld "gondviselője".
|
 "Földi Paradicsom, elsülylyedt Atlantisz, Eldorádó, Boldogok szigete,
Tündérvölgy" – ilyen és ehhez hasonló neveken emlegették az emberiség letűnt,
"aranykori" állapotát különféle korok és népek. Legendák, mítoszok születtek
csodálatos tájakról, szigetekről, hogy a korlátlan örömök birodalmának
álomképeit fessék hallgatóik elé. A pogány civilizációk mitikus elbeszélései
azonban csak halvány visszfényei annak a letűnt világnak, amelyet a Biblia
"Édenkert" néven említ.
|
 A napjainkban szinte kizárólagos tudományos paradigmaként elfogadott evolucionista világnézet számára a Biblia kétségkívül egyik legnagyobb botrányköve a vízözön története. A Szentírás szerint Ábrahám kora előtt négyszáz évvel (körülbelül az i. e. 26. században) globális áradás borította el a Földet, amelyből mindössze nyolc ember menekült meg egy maguk készítette bárkán.
|
 Az ószövetségi kánonban aligha találhatunk a Dániel könyvénél többet támadott,
kritizált írást. Nemcsak a benne foglalt próféciák hitelességét kérdőjelezik meg
évszázadok óta, hanem Dániel személyét is pusztán mitikus hősnek tekintik. Ha bármely
forgalomban levő, Bibliával foglalkozó szakkönyvet, tudós bevezetést fellapozunk,
azt láthatjuk, hogy a bibliai könyvek keletkezési sorrendjében mára ezt a művet
sorolta be legutolsó helyre a kutatás.
|
 A világ zsidósága a napokban ünnepli a purimot, vagyis a „sorsvetés ünnepét”. A családokban előkerülnek a díszes Eszter-tekercsek, melyekből újra felolvassák
a nép szabadulásának kétezer-ötszáz éves történetét. Bár a purim nem része a mózesi ünnepkörnek, jelentősége mégis igen nagy, hiszen Ahasvérus perzsa király idején a zsidóságot – nem először és nem utoljára a történelemben – a totális megsemmisülés veszélye fenyegette.
|
|
Az ókori történelem egy máig megoldatlan rejtélyére kaphatunk választ a következő
hetekben. Két évvel ezelőtt egyiptomi geológusok egy csoportja El-Bahr El-Asszám
helység közelében véletlenül bukkant rá homokba temetett bronzkardokra, nyílhegyekre,
vastőrökre, pajzsokra és ezüst karperecekre. Bár az azonosítás kérdésében még
nem mondták ki a végső szót, a szakértők valószínűnek tartják, hogy annak a
hadseregnek a maradványait találták meg, amelyet a perzsa Kambüszész küldött a Szíva-oázisban
található Ámon-jóshely ellen i.
|
 "Interfaith superstar" – e lefordíthatatlan szójátékkal jellemezte a Time e heti címlapsztorija Ábrahámot, a három monoteista világvallás legismertebb közös szereplojét. A szeptember 11-ei merénylet óta felekezetközi aktivisták Ábrahám-eloadásokat, Ábrahám-prédikációkat tartanak, sot még "Ábrahám-szalonokat" is muködtetnek szerte az Egyesült Államokban.
|
 Az Antikrisztusról szóló sorozatunk "istenemberekről" szóló részében sok
szó esett a különböző korok uralkodóinak kultikus tiszteletéről. Az egyiptomi fáraók;
a Nagy Sándort követő hellenisztikus királyok; Róma keleti provinciáinak helytartói,
majd Julius Caesar és utódai, a római császárok, mind messianisztikus jegyekkel
felruházott, égi szférákba emelkedő uralkodóknak tartották magukat.
|
 Az utóbbi fél évszázadban megszokhattuk, hogy folytonosan háborúk híreit
halljuk Libanonból. Pedig ezt a Szíria és Izrael közé ékelt államocskát, amely
1943-ban nyerte el függetlenségét, valaha a Közel-Kelet Svájcaként is
emlegették. Nemcsak a Libanon és Antilibanon nyáron is hósipkával borított
hegyláncai miatt, hanem azért is, mert a messze földön híres libanoni kereskedők
valósággal vonzották a pénzt országukba.
|
 Az Újszövetségnek talán egyetlen alakja köré sem szerveződött az évszázadok
során annyi mítosz, legenda és vallásos dogma, mint Mária, Jézus anyja köré. A
babilóni Talmudban rendesen csak Sztadá, azaz "Hűtlen" néven említik; az iszlám
vallás szent könyvében, a Koránban Jézus állandó jelzője a "Mária fia"; a
katolikus teológiában pedig a "szeplőtelenül fogantatott örök szűz" alakja Jézussal
egyenrangú "társmegváltóvá" magasztosult.
|
 A Biblia elbeszélései nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a világtörténelem kiemelkedő szereplőinek és eseményeinek: "a birodalmak és világtörténelmi személyiségek csupán egy isteni szándék háttereként és eszközeként esnek az ó- és újszövetségi bibliai történelemmagyarázat látókörébe" (Karl Löwith).
|
 Sok teológus úgy tartja, az Antikrisztus fellépésének a Római Birodalom kulturális
örökségét hordozó európai – illetve az ebből kinövő észak-amerikai – civilizáció
lesz a szellemi háttere és talán helyszíne is. Vallástörténeti sorozatunkban ezen a
héten az európai szellem genezisével foglalkozunk.
Bikafej alakú váza Krétáról. A föníciai királylány kedvese Fotó:
MTI
|
 A valaha szebb napokat megélt libanoni turizmus első számú célpontja a
Beqa-völgyben fekvő Baalbek templomóriása volt. Az ókori Közel-Kelet legnagyobb
pogány szentélyének oszlopain ma „Halál Amerikára!” felirattal díszített
hatalmas drapériák lobognak.
|
 Jeruzsálem neve hatszázötvenhétszer fordul elő az Ószövetségben és
százötvenhétszer az Újszövetségben. A várost összesen hetven különféle néven
nevezi – jobban mondva becézi – a Biblia: "választott város; Isten hajléka;
kedves ünnepek városa; nyugalom hajléka; szent sátor; Sion leánya; az Úr örömének
városa; az Úr királyi széke; szép és elkényeztetett asszony; tökéletes szépség;
az egész föld öröme; népem kapuja; nyájnak tornya; igazság városa; Nagy Király
városa" – és hosszan folytathatnánk a sort.
|
 A legrégebbi közvetlen, tárgyi bizonyíték lehet a Názáreti Jézus történelmi létezése és a családjáról szóló újszövetségi beszámolók hitelessége mellett az a felirat, amelyet egy jeruzsálemi magángyűjteményben lévő temetkezési láda oldalán fedeztek fel. Az arám nyelv? szöveg így szól: Jakab, József fia, Jézus testvére. A szenzációt keltő bejelentésről és a felirat megfejtésének kalandos körülményeiről a CNN hírtelevízió különtudósításban számolt be.
|
 A világtörténelem legfontosabb pészachja – amióta csak Mózes törvénye
elrendelte ezt a tavaszi ünnepet – a mai időszámításunk szerinti 32. évben, Niszán
hó 14. napján köszöntött Jeruzsálemre. Előző éjjel az Olajfák hegyén a főtanács
rendeletére letartóztatták a názáreti Jézust, akinél nagyobb hatású próféta
Jeremiás, Illés, vagy egyesek szerint Mózes óta nem lépett fel Izraelben.
|
 Rómában bejelentették, hogy hamarosan a nagyközönség is látogathatja Szent
Pál sírhelyét (képünkön), amelyet tavaly fedeztek fel. Arra azonban most sem
lesz lehetőség, hogy az apostol vélt szarkofágját tudományos vizsgálatnak vessék
alá.
|
 Az épülő "Európa kultúrház" két legfontosabb tartópillére a klasszikus
antikvitás és a kereszténység. A nyugati humanizmus alapértékeit a görög
filozófia, irodalom, művészetek és a római jog jelentik, melyek legfőbb
letéteményese és áthagyományozója az elmúlt kétezer évben a kereszténység volt
– érvelnek egyes történészek. A II.
|
 Izrael életének mindmáig meghatározó sorseseménye az egyiptomi kivonulás (exodus) és a Szináj hegyén végbement törvényadás. A teljes Szentírásnak, és az egész zsidó–keresztény kinyilatkoztatásnak a hitelessége áll vagy bukik azon, hogy a Mózes könyveiben leírt események valóban megtörténtek-e, vagy csupán mítoszok, a vallásos képzelet szüleményei.
Mózes hegye a Szináj-félszigeten. A Hóreb legősibb változata
|
|
Dániel könyvének elbeszélése szerint Nabú-kudurri-uszur, bibliai nevén
Nebúkadneccár, az újbabilóni birodalom legjelentősebb uralkodója (i. e. 605–562)
uralkodásának második évében álmot látott, amely egy hatalmas szobor képében ábrázolt
négy egymást követő világbirodalmat. A szobor feje aranyból készült, amely – Dániel
magyarázata szerint – maga a babilóni király, illetve annak birodalma.
|
 Az ókori világban se szeri, se száma nem volt azoknak az uralkodóknak és
vallásalapítóknak, akik ködös, misztikus legendák homályába vesző eredettel
dicsekedtek. Jupiter, Vénusz, Mars, Apollón vagy maga a Nap: a hiszékeny,
babonás tömegnek voltaképp mindegy volt, melyiktől ered a kötelezően imádandó
„isteni felség”, ellenőrizni úgysem tudta senki.
|
 A Péneiosz és Alpheiosz folyó völgyében, szelíd lankák között fekszik
Olümpia. Zeusz szent körzete – merthogy városnak aligha nevezhető – 1170 éven
keresztül adott otthont a négyévente megrendezett olimpiai játékoknak. A
görög–római világ valamennyi sportolója igyekezett magának és szülővárosának
dicsőséget szerezni az itteni vadolajfa-koszorú elnyerésével. A játékok idejére
általános fegyverszünetet hirdettek ki, amelynek következtében az olimpia a béke
jelképévé vált.
|
|
Hétfőn a Haarec cím? izraeli napilap címoldalon közölte annak az óhéber feliratnak a fényképét, amely állítólag Jóás király korából származik. Ha a lelet valódi, egyértelm? bizonyítékul szolgál arra, hogy az i. e. 10. században Salamon által épített jeruzsálemi Templom nagyon is valóságos épület volt: Jóás ugyanis arról számol be a kövön, hogy az akkor már csaknem kétszáz éves épületet felújíttatta. A tudósítás egyébként megfelel a Biblia közléseinek, s így hitelesítő erej?
|
 Amióta II. Ptolemaiosz Philadelphosz egyiptomi uralkodó az i.e. III. században
Alexandriában létrehozta a Muszeiont, a világ valamennyi múzeuma nevében erre az intézményre
utal. Az azonban kevéssé ismert, hogy az alexandriai Muszeion nem a régi tárgyak gyűjtését
tekintette fő céljának, vagyis nem a mai értelemben vett "múzeum" volt: itt őrizték
az ókor legnagyobb könyvgyűjteményét, amelynek számát 700-900 ezer tekercs közé
teszik a kutatók.
|
 A római Syria provincia területén német régészek megtalálták az ókor eddig ismert leghosszabb vízvezetékét. Bár a helyi arab lakosok a vezetéket „a fáraó csatornájának” hívták, annak semmi köze az egyiptomiakhoz. Minden bizonnyal a Krisztus utáni 2. században építették – a felfedező-mérnök Mathias Döring szerint római legionáriusok és rabszolgák.
|
 Amióta Pompeius Magnus i. e. 63-ban bekebelezte a Római Birodalomba,
provincia Syria az impérium legfontosabb keleti bástyájának számított. A
tartomány hatalmas, gazdag és jogilag független városok konglomerátuma volt,
ahol a világhódító rómaiak is módfelett jól érezték magukat.
A damaszkuszi Egyenes utca ma
|
 A rómaiak szenvedélyes játékosok voltak. Kivált a vásári komédiákért,
cirkuszi kocsiversenyekért és a gladiátori játékokért tudtak lelkesedni. Az ókori
szórakoztatóipar e sajátosan római formái egyszerre elégítettek ki vallási és
politikai igényeket, s szolgáltak a nép mulattatására – ily módon a szociális
feszültségek feloldásának is hatékony eszközeivé váltak.
|
 A "hetek" jelen esetben természetesen nem az újságot jelenti, hanem a hét
napos időközt. A "hetek ünnepe", vagyis a pünkösd, onnan nyerte nevét, hogy
kezdete a húsvéttól számított hét hét utáni első, azaz az ötvenedik napra esett.
Az "ötvenedik" görögül pentekosztész: ebből a szóból lett az angol pentecost,
a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. A "hetek ünnepe" az Ószövetség egyik
legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó
eseménye is ezen az ünnepen történt.
|
 Január végén egy jelenleg még kicsiny, ámde annál lelkesebb hellén társaság
(képünkön) Athénban bejelentette: életre akarja kelteni az antik görög
istenségek kultuszát. A „mitológiai Jurassic Park” létrehozásán fáradozó
társaság máris hatalmas publicitást élvez, és követőinek száma rohamosan
gyarapszik.
Fotó: AP
|
 Szodoma nevét máig is az erkölcsi romlás szinonimájaként szoktuk emlegetni. A
Mózes első könyvében olvasható történet szerint a város lakói fényűző életük
napjait szexuális kicsapongással töltötték, még az idegeneknek kijáró
vendégbarátságot sem tartották tiszteletben. Isten ezért nemcsak magát a várost,
hanem egész környékét is tűzesővel elpusztította. Az egykor virágzó települések
helyén ma kietlen kősivatag és az élettelen Holt-tenger található.
|
 Az ókori Közel-Kelet, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó köze az emberi történelem kezdete óta birodalmi vetélkedés tárgya. A Dániel könyvében feljegyzett négy birodalom közül kettő (a babilóni és a méd-perzsa) itt jött létre, de hiába próbált Nyugat felé terjeszkedni, Egyiptomnál és Kis-Ázsiánál tovább nem jutott. Nagy Sándor birodalmának kezdeménye ugyan a Balkán-félszigeten jött létre, mégis Keleten vitte véghez legnagyobb hódításait.
|
|
Az Újszövetség által a "Szentlélek ajándékainak", "karizmáknak" ("khariszma":
"jókedvből vagy könyörületből adott ajándék") nevezett isteni, természetfeletti
megnyilvánulások működéséről még az I–II. századból is bőséges adatokkal
rendelkezünk. Ezek közé tartozott többek között a prófétálás, a gyógyítás ajándékai,
a csodatevő erők működése, a gonosz és tisztátalan szellemek felismerésének, megkülönböztetésének
és kiűzésének ajándéka, vagy a nyelvekenszólás.
|
 János evangéliuma szerzőségét, tárgyi hitelességét és keletkezésének körülményeit évszázadok óta vitatják a teológusok és történészek. A negyedik evangélium zavarba ejtően különleges, mivel az előző három kanonikus Jézus-életrajztól eltérő szempontok szerint mutatja be a Megváltó működését, különösen a Jeruzsálemben, az ünnepek idején eltöltött napjait. |
 A hettita népre a héber Bibliában csaknem ötven alkalommal történik utalás. Minthogy a klasszikus (görög-római) forrásokban e népnév egyszer sem fordult elő, a Biblia hitelességét történeti-kritikai alapon támadó 19. századi tudósok még az 1880-as években is azt állították, hogy a hettiták csupán a Biblia szerzőinek fantáziaszüleményei. A kritikusok ezúttal is tévedtek.
|
 Mai világunkban sokféle időszámítás létezik. Más az iszlám, a zsidó és a kínai időszámítás rendszere, és az elmúlt év nagy szenzációja volt a maja naptár világvége-jóslata – nem az első és feltehetően nem is az utolsó ebben a műfajban. De vajon mi jellemző a bibliai próféták időszámítására?
|
Riport
 Az amerikai Andrew W. Mellon Alapítvány ösztöndíjasaként tavasszal három hónapot töltöttem a jeruzsálemi Albright Régészeti Intézetben. Bár történészként elsősorban a múlt emlékeit kutattam, igyekeztem nyitott szemmel járni-kelni a városban, melynek különleges vonzását sokadszorra is alkalmam volt megtapasztalni. Az alábbi "képeslapokon" néhány friss benyomást igyekeztem rögzíteni.
|
Háttér
|
Talán fel sem tűnik, de az "év" szót manapság is sokféle jelentésben használjuk:
beszélünk "naptári év"-ről, ami jelentheti például az 1998. január 1. és
december 31. között eltelt időszakot; de a teljes "tanévet" már 1998. szeptember
1-től 1999. június közepéig – az iskolai tanítás kezdetétől annak befejezéséig
– számítjuk.
|
 Jeruzsálem főmuftija, Hadzs Amin Muhammad al-Husszeini 1941. november 6-án érkezett meg a Harmadik Birodalom fővárosába, Berlinbe. A náci állam vezetői a legmagasabb szinten fogadták, s kényelmes szállást biztosítottak számára a Klopstock Strasse egy hatalmas háztömbjében, ahol 1939-ig egy cionista zsidó iskola működött. Miután minden egykori zsidó ingatlant államosítottak, Himmler "Zsidó Intézetet" rendeztetett be az épületben, amit Husszeini megérkezése alkalmával "A Zsidókérdés a Muszlim Világban Kutatóintézet" névre kereszteltek át.
|
 A mai Irak területe tulajdonképpen egyetlen hatalmas rommezőnek is felfogható. Az emberi civilizáció bölcsőjének is tartott 438 ezer négyzetkilométernyi terület elképzelhetetlenül gazdag régészeti leletekben: országszerte több mint tízezer nyilvántartott archeológiai lelőhely található. Nagy kérdés, hogy egy esetleges háború milyen hatást gyakorolna a feltárásokra, és vajon mi lenne az előkerülő leletek sorsa?
|