Kereső toggle

Kamniki napló

Kiruccanás Szlovéniába

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Délnyugati szomszédunk népszerűbb, mint valaha, főleg ahhoz képest, hogy csak kétmillióan lakják. A kis Svájcként emlegetett Szlovéniában azonban sok olyan érdekesség van, amiről még az országot jól ismerők sem hallottak.

Így voltunk ezzel mi is, amikor lehetőség adódott egy hétvégi kirándulás keretében ellátogatni ide. A bámulatosan szép és változatos országba érve az egyik legfeltűnőbb dolog a tisztaság, de ugyanakkor megvan benne a volt jugoszláv tagállamok retro romantikája is. Miután a Dunántúlnyi nagyságú ország területének több mint felét erdő borítja, 90 százalékát pedig hegyek, így nem véletlen a jelző: Európa zöld szíve. A vidéki táj elképzelhetetlen a tipikus és sokféle szénaszárító nélkül, de láthatóan nagy hagyománya van a kiskertek művelésének is.

Kis kitérővel Trojaneban tartunk egy rövid pihenőt, a kihagyhatatlan óriásfánk (szlovénül trojanski krofi) kedvéért, mely töretlen népszerűségét habkönnyű tésztájának és nagy méretének köszönheti. A töltelék eredetileg házi készítésű baracklekvár, de ma már a csokistól a vaníliasodósig minden kapható. Persze a sütödében más ízletes pék- és cukrászsüteményt is kóstolhatunk, például a szintén híres bledi krémest. A fánkot majszolva megtudjuk: nem véletlenek a kirakatokban sorakozó kisebb-nagyobb plüssmacik, ugyanis Szlovéniában mintegy négyszáz barnamedve él – ez a világon a legsűrűbb medvepopuláció!

Az „élet fánkos oldala” után a meseszép vidéken továbbhaladva üde zöld rétek, festői alpesi tavak váltakoznak, melyek egyre több turistát vonzanak. Mint hírlik is: a külföldi vendégek száma 17 százalékkal nőtt tavaly, és minden eddiginél nagyobb médiaérdeklődést tapasztaltak. Sokak kíváncsiságát felkeltette Szlovénia azzal is, hogy itt található Melania Trump szülővárosa, Novo Mesto. Mára Szlovéniát egyrészt a világ legvonzóbb országai közé sorolják, másrészt számos rangos díjat nyert a fenntartható turizmus és a marketing terén.

Ahogy haladunk az ország belsejébe, a tarka mezők fölé egyre magasabbra tornyosuló mészkőhegyek képeslapra illő látványa fogad. Úticélunk a fővárostól, Ljubljanától mindössze 25 kilométerre található, a Bistrica folyó partján fekvő Kamnik, mely már messziről nézve is hordozza egy alpesi kisváros minden báját. A tízezer fős, egyedülálló fekvésű középkori település gazdag történelmi múlttal és tradicionális ételekkel büszkélkedhet, nem mellesleg 2000 méterrel magasodik fölé a Kamnik-Savinja Alpok. 

Sétánk során hangulatos kávézók és apró virágos terek mellett haladunk el, de sikátoros utcákat és két várat is találunk. A város legerősebb vonzereje talán mégis az a monarchiabeli teljes nyugalom, ami itt még mindig megtalálható a díszes homlokzatú házfalak, ápolt kertek és a macskaköves utcák hangulatában.

Felkaptatunk a város feletti dombon álló várromra, a Mali Gradra (Kis Vár), melynek faláról csodás kilátás nyílik az óváros piros cserepes házaira és a még mindig havas tetejű kamniki Alpokra. A városon kívül pedig a Zaprice-vár ad otthont a Kamnik Múzeumnak, amelynek szabadtéri részén megismerkedünk a hagyományos mezőgazdasági épületekkel és eszközökkel.

A város környéke, az egykor gleccserek által formált völgy, ma vízesésekkel teli erdő, telis-tele számtalan turistaútvonallal. Ritka az a völgy, amelyben már rövid séta után ne botlanánk egy vízesésbe. Amúgy állítólag a szlovénok imádnak túrázni és hegyet mászni, itt a csecsemők (szüleik hátára erősített hordozón) és a nyugdíjasok is túráznak. Körülbelül 7000 kilométernyi jelölt túraút van az ország teljes területén, és 165 jelentősebb hegycsúcsot tudunk ezeken meghódítani – így akár a 2000 méter feletti csúcsokon még hógolyózhatunk is egyet a harmincfokos kánikulában.

Szerintük ugyanis nem is igazi szlovén az, aki nem mászta meg az ország legmagasabb csúcsát, a 2864 méter magas Triglavot. Persze a könnyebb túrák kedvelői sem csalódnak, a hegyek közt megbújó völgyekben megtalálhatják a számukra megfelelő útvonalat: legyen az csak egy kellemes séta vagy kerékpározás vagy akár lovaglás a kristálytiszta levegőjű természetben.

Kamniktól négy kilométerre fekszik Szlovénia leglátogatottabb kertészeti látványossága. A hegyekkel körülvett Volčji Potok Arborétumot a nyilvánosság számára 1952-ben nyitották meg, korábban része volt a Souvan családi birtoknak.

A 80 hektáros botanikus kert igazán nagy kuriózum a maga nemében: népszerűségét az utóbbi években nagy sikerrel megrendezett tavaszi virágkiállításainak, a Virág Shownak köszönheti. Április végén, május elején csodálható meg a tulipánkiállítás, ez idő alatt hozzávetőleg kétmillió tulipán bontja ki szirmait. 

Az arborétum mindennap 8–18 óra között látogatható, a nyári hónapokban 20 óráig. A felnőtt belépőjegy 8,5 euróba kerül, mellyel együtt térképet is nyomnak a kezünkbe, hogy könnyebben tájékozódjunk. Szerencsénk van, mivel az időjárás is kegyes hozzánk: hétágra süt a nap, felhő sehol. A bejárat után rögtön hatalmas tulipánmezőkbe botlunk, elképesztő a színkavalkád: ameddig a szem ellát –  talán a zöld kivételével – a szivárvány minden színében pompáznak. Sétánk során látunk a tulipánon kívül még rododendronokat, orchideákat és egy kaktuszházat is bejárunk.

Továbbá több, mint 2500 különböző fajta fa és cserje él itt, melyek egyben oktatási célt is szolgálnak. Emellett kisebb romantikus kertek, tavak – tele kilós halakkal –, hidak is keresztezik utunkat, és patakok csörgedeznek mindenütt. Mintegy 3-4 óra alatt kényelmesen bebarangoljuk a látnivalókat, de van, aki kisvonaton utazva gyönyörködik a francia és angol stílusban kialakított kertek látványosságaiban.

Az arborétum egyébként gyerekes programnak is kiváló, a legkisebbek körében egyértelmű sztárok az életnagyságú dinoszauruszok, melyek még bólogatnak is a farkukat ide-oda csóválva. Kitűnő játszóterek vannak és egy kisebb várrom is – minden adott, hogy akár egy egész napot is elbóklásszunk vagy elpiknikezzünk benne.

A kijáratnál vásárolni is lehet apró ajándékokat és szinte mindenféle növényt, virágot a tulipánhagyma kivételével – ezt ugyanis ősszel kell ültetni. A szlovén kertészek is lehetőséget kapnak ilyenkor az újdonságaik bemutatására. Ahogy a kézművesek is felsorakoznak: sátraik alatt kóstolókkal megrakott standjaikhoz csalogatják a látogatókat.

A park különböző részein fagyizók, kávézók, különféle sütödék illatoznak, érdemes beülni, mert a hagyományos szlovén vendégszeretet nemcsak hogy házias, de látványos is: nem sajnálják a vendégtől az ételt, mely jókora adagok formájában érkezik. Az édességek közül ne hagyjuk ki a kuglóf formában sült poticát, mely túróval, mákkal vagy dióval töltött csemege. Egyébként mindenki tud többé-kevésbé angolul, és nagyon kedvesek az emberek. A szlovénekről az is kiderül: nyájasak, jó kedélyűek, nagyon szeretik a humort és az őszinte nevetést. Habár a zenéjük kissé melankolikus, a magyarokhoz képest határozottan derűlátóbbak.

Olvasson tovább: