Kereső toggle

3D-ben az ezeréves magyar múlt

Sikerfilm foglalja össze történelmünket

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyarság ezeréves történelmét csúcstechnikával bemutató computer-animációs rövidfilm született a Greenzero Kft. műhelyében Egerszalókon, melynek előzetese a YouTube-on is megtekinthető, akár 4K–3D verzióban is.

A Vérmezőről a Gránit lépcsőn kapaszkodtam fel a Budai Várba szép nyugodtan – részint kardiovaszkuláris események megelőzése érdekében, valamint mert látni akartam a Magyar történelem című negyedórás 3D-s rajzfilmet, melynek elkészítésében egri barátaimnak, Magyar Elemérnek és fiainak oroszlánrésze van. Az Egri várba, Európa hajdani védőbástyájába is elmegyek majd, mert május 1-jétől ott is folyamatosan látható e mű. A nem egészen hatoldalas forgatókönyv részlete is erre biztat: „A kilátástalanság ellenére a magyarság talpon maradt, és többször bizonyította élni akarását. Minden magyar ismeri Dobó Istvánt, az Egri várat megvédő kapitányt…”

Nemrégiben láttam egy térképet az Iszlám Állam vágyott határairól, amin belül megint ugyanúgy benne vagyunk legnyugatibb pontként, mint a török hódoltság idejétől voltunk, amikor Buda 1541-es elfoglalásától a Kárpát-medencében „röpke” másfél évszázadon át az Oszmán Birodalom dirigált. Ennek előzményébe, az 1456 júliusában kivívott nándorfehérvári diadalba egészen beleborzongok a szövegnek és a képeknek köszönhetően. Annak pedig különösen, hogy Szilágyi Mihály várkapitány és Hunyadi János vitézsége miatt az elmúlt majdnem 559 évben eleink hősiessége miatt szólalnak meg a templomtornyokban lakó harangok minden délben – egész Európában.

Megint a történelem iránt érdeklődő tizenegy évest csinál belőlem e mozi. Aki az apróbetűs részeket kedveli.     

A Szent Mihály kápolnát a Halászbástyának a Budai Várhegyre, Víziváros fölötti, a koronázó főtemplom mögötti várfalszakaszára építése idején, a 19. század végén találták meg, és akkor még „casamata” néven jegyezte Schulek Frigyes. Ez a kápolna – egy hétszázéves pince. Csigalépcsőn érek le, odalenn a mozieszközök mellett vagy húsz szék, minden széken háromdimenziós filmekhez való szemüveg, fülhallgató, amivel magyar, angol, német, spanyol, francia, orosz és olasz fordításban is hallgathatja a filmet a turista vagy a nyelvtanuló.

A film ötletgazdája, a 3Dpast.com Kft. tulajdonosa, Varga Roland informatikus fogad. Csizy Dezső, új lakások százait építő vállalkozó nevét emeli ki, akinek támogatása nélkül ez a film nem jöhetett volna létre. Csizy Dezső a vállalkozók és menedzserek listáján az ötven legsikeresebb fiatal magyar vállalkozó között van. Erősen érdeklődik a film témája, valamint műszaki-informatikai vonatkozásai iránt is, és üzleti tanácsokkal is segíti az ügyet. A filmkészítők célja a film bevételéből egy 90 perces, egész estét betöltő 3D-s animációs film elkészítése. A Magyar történelem című negyedórás animációs film joga nem eladó. A Budai Vár mellett Eger, Gyula, Kecskemét, Esztergom, Visegrád, Győr és Székesfehérvár városában szeretnék bemutatni a filmet – a belépő 1400 forint körüli. A bevételt visszaforgatják a további alkotások érdekében.

Jól kihasználtam azt is, hogy egyedül érkeztem a sajtótájékoztatóra. Háromszor egymás után megnéztem a filmet. Mert annyira jó. S mert három a magyar igazság. Különösen tetszettek az élő arcok, kreatív képi átkötések. Például a Nemzeti Múzeum előtt fekete esernyős tömeg fölött forog a kamera, majd ez nagytotálban előrehaladó honvédségi ágyúkerékké válik, kamera távolodik, tüzéregység vonultában nagyhangú és pusztító találatot kap. Bevallom, a Gránit lépcső után a Tóth Árpád sétányon szuszogva még merő szentségtörésnek véltem, hogy a magyar történelmet bárki-bárhol 15 percben összefoglalja. Sőt. Kikértem magamnak. De megnézése-meghallgatása után megváltozott a véleményem.

A film forgatókönyve dr. Magyar Elemér ny. ügyvéd és fia, Magyar Ádám, a www.greenzero.hu fejlesztésvezetője között pingpongüzemmódban készült Egerben és Egerszalókon. Vagyis adogatták egymás térfelére, monitorjára oda-vissza a szöveget, így nyerte el végső formáját. Elemér – húsz éve ismerem –, a tiszta, egyértelmű, igaz és igazságos gondolatokat és megfogalmazásokat részesíti előnyben. Hasonlóan preferálja az igazság mellett a humort, mint azt a Kezdő bűnözők kézikönyve című alapműve is jól mutatja. Haszonnal forgatom, elméletben már haladó szakember vagyok.

Jó példa fogalmazásának pontosságára, e szörnyű és máig indulatokat kavaró politraumatizációval járó időszak objektív összefoglalása. „Magyar emberek százezreit küldték koncentrációs táborokba zsidó vagy cigány származásuk miatt.” De nézzük csak, milyen teljes szövegkörnyezetben működik mindez: „A megtépázott országot Horthy Miklós kormányzó a ’30-as évekre konszolidálta, de a lassan meginduló fejlődést beárnyékolta a közelgő második világháború. A Horthy-rendszer utolsó évei a magyar történelem legsötétebb fejezetét nyitották meg. Magyarország a németek oldalán belépett egy öngyilkos háborúba. Magyar emberek százezreit küldték koncentrációs táborokba zsidó vagy cigány származásuk miatt. Mindennaposak lettek a tömeges vérengzések. A Vörös Hadsereg hamarosan elfoglalta Budapestet, majd 1945 tavaszára az egész országot. A második világháborúban 900 ezer magyar vesztette életét.

A magyarság a háború után csak rövid időre tudott föllélegezni. A nácizmus rémségeit a kommunista terror követte. A szovjetek Rákosi Mátyást juttatták hatalomra, aki sztálinista diktatúrát épített ki. A Rákosi-korszak a kommunista ideológia, az erőltetett ipar és a megfélemlítés korszaka volt. Az ’56-os forradalom a budapesti egyetemisták tüntetésével kezdődött, majd napokon belül országos fegyveres felkeléssé vált.”

A forgatókönyv szövegét három történész tekintette át, egészítette ki és hagyta jóvá. Buzás Gergely, a visegrádi MNM Mátyás Király Múzeum vezetője, Várhegyi Péter történész és Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója segítettek. A Magyar Rádió korabeli, torokszorító, célját ismerten el nem érő folyamatosan ismételt felhívását eredetiben halljuk a Szent Mihály kápolna mélyében, mellettem számos turista: „Ma reggel 2:30-kor az orosz csapatok általános támadást indítottak a magyar nép ellen. Kérjük az Egyesült Nemzeteket: Segítsetek! Ejtőernyősöket kérünk! A világ lelkiismeretes és tisztességes népeihez fellebbezünk. Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!”

Jövőre lesz hatvan éve. Ejtőernyősöket kértünk. A Corvin mozi homlokzata a képen. Lyukas magyar zászló. Benne síremléki ovális keretekben a kivégzettek képei. Sorozatlövés, melynek minden egyes dörrenésére megy tovább a kép és név. Minden kivégzett a néző szemébe néz. Az első tekintet Nagy Imre miniszterelnöké. Az utolsó tekintet Mansfeld Péter pesti srácé. Aki már 11 napja volt nagykorú magyar állampolgár 1959. március 21-én, felakasztása hajnalán. Itt vagyunk a Széna tér fölött, lefelé gyalog 15 percre, vissza 25.

Mint az alkotó elmondta, nemcsak a vonások, tekintetek, habitus, hanem a történelmi alakok mozgásának kidolgozása is különös feladat volt. A Kézai Simon Gesta hungarorumja 1283-ban írja le a hun és ugor együttélésről, az alán szövetségről Hunorról és Magorról: „Történt pedig, amint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkantak, melyet, amint előttük futott (…) de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték.”

A filmben két kékinges lovas legény vágtat az ünő után. Magyar Ádám és testvére Magyar Dániel, Elemér két fia adták hozzá külsejüket. Magyarék nyeregben című fejezet. A mozi szép sorai alapján így jutott el Hunor és Magor ide, ahol Arany János költői képe szerint „Selyem a fű, édes a víz.” Ádámot a film legsúlyosabb jelenetében is felismerem: Dózsa György kínhalála a máglyán. A kivégzőosztag előtt térdelő meggyötört arcú Batthyány Lajos miniszterelnökben is őt sejtem, de az alkotó szerint ez nem teljesen igaz.

A 3D-s alkotás történelmünk meghatározó eseményeit mutatja be a honfoglalástól napjainkig. Mindez az Avatar 2 technológiájával: 3D-ben, 4K (UHD) felbontásban és 60 Fps (60 képkocka/másodperc) képfrissítéssel. Erről mondotta Varga Roland, hogy a készítők jelentős kutatómunkát fektettek be mind a műszaki, mind a történelmi vonatkozás érdekében.

Az első három nap alatt már kilenc ember támogatta a film továbbfejlesztését. Volt, aki 3000 Ft-ot utalt, volt, aki vásárolt 150 darab belépőjegyet általános iskolásoknak, és azt mondta, hogy kiosztja egy általános iskolában. Nekem ez az utóbbi féle támogatás nagyon tetszik – mondja Roland.

A rövidfilmet a 3Dpast.com megbízásából készítette el a Greenzero egerszalóki alkotógárdája, amely az első magyar 3D-animációs filmet, az Egon és Döncit is jegyzi. A Greenzero a filmhez több saját kutatásfejlesztési eredményét is sikerrel alkalmazta, köztük egy több mint 40 kamerából álló, emberi arcok pontos 3D-s képmását létrehozó, speciális térbeli szkennert. Ebben a 40 kamerás fehér stúdióban ülhetett Dózsa György szerepében Magyar Ádám a máglyán, itt állhatott ki a papír ötvenforintosról jól ismert Mányoki-képmás szerint II. Rákóczi Ferenc, aki az apróbetűs gyerekkor óta jól tartja magát a legkedvesebbek között. Petőfi és Széchenyi arcai, aztán másodperceken belül elérünk a súlyos 20. századhoz.

A 15 perces filmben elénk tárul többek között István megkeresztelése, a tatárjárás, a nándorfehérvári diadal, Mátyás királlyá koronázása, a reformkor, a múlt század eleji Budapest, de a két világháború is. A virtuális időutazás helyszínei között szerepel például a kora középkori Buda és Visegrád vára, a székesfehérvári bazilika, Mátyás király könyvtára, a mohácsi csata, a szécsényi országgyűlés sátortábora vagy az ’56-os események Budapestje is.

Már régen hallottam ennyire lényegre törő összefoglalást a sok nép együttélését is jelentő Nagy-Magyarország első világháború utáni széthullásáról: „A háborút a központi hatalmak elvesztették, félmillió magyar katona soha nem tért haza. A békeszerződés aláírására a franciaországi Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában került sor. Magyarország kétharmadát elcsatolták, hárommillió magyar lett hontalan.”

Olyannyira elvisz, elvarázsol ez a nagyhatású 15 perc, hogy amikor egy képkockán megpillantom a Halászbástyát, akkor kapcsolok, hogy én most itt vagyok alatta. Az előzetesben hallható Szózat-feldolgozás az Ethnofil zenekar munkája. A filmelőzetes kommentárjai javarészt ünneplik a nemzeti produkciót, aminek utolsó sorai így hangoznak: „Magyarország 2004. május 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagjává. Filmünk hősei, a magyar történelem vezéralakjai büszkék lehetnek ezeréves küzdelmük gyümölcsére, a szabad és független Magyarországra Európa közepén.”

Olvasson tovább: