Kereső toggle

Finnország titkai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Joulupukki, a szauna és a nordic walking hazájában hatalmas kiterjedésű fenyőerdők, rengeteg tó, rénszarvasok, sarki fény - mind észak titkairól mesél. Ráadásul a szigetek tízezrei közötti hajókirándulások hangulatát vagy a lappföldi táj méltóságos csendjét csak itt élhetjük át. Ám a skandináv ország a kivételes természeti adottságain túl is érdekes, több területen példaértékű.

Finnország belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találjuk, számtalan madárfajjal. Bár az „ezer tó és erdő országa” túlzásnak tűnhet, a valóságban mégis legalább 55 ezer, több mint egy hektár alapterületű tóval büszkélkedhet. A víz azonban így is csak területének alig egynegyedét teszi ki, kétharmad részét sűrű erdők és lápok borítják, a tengerpartot pedig tízezernyi apró sziget szegélyezi. A turkui szigetvilág több mint húszezer szigetet foglal magában. A több tízezer tó közül pedig – amelyek öt tórendszerre oszthatók – a Saimaa tórendszer a legnagyobb. A legnagyobb szigetek az Åland-szigetek, Turku városától délnyugatra. A szigetcsoport lakosainak több mint kilenc százaléka a svédet beszéli anyanyelvként. Egy képviselőjük ül a finn parlamentben, amúgy önkormányzati jogokkal és saját zászlóval rendelkeznek.

Finnország egyébként parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal bír. Hat tartományból áll, a népesség többsége (89 százalék) a finn evangélikus egyházhoz tartozik. Egy húsz éve kint élő magyartól megtudjuk: a lakosok többsége finn, az 5 százaléknyi svéd nyelvű népesség főleg a nyugati partvidéken él, de kis híján az ország minden tájékán megtalálható. A hatezer finn számi Lappföldön él: nekik saját, az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvük van, az északi számi. „Történelmi területeikhez és színes dialektusaikhoz emberi természetet is szívesen párosítanak, jókora öniróniával megfűszerezve. Az anekdoták szerint a »hidas hämäläinen« vagyis a »lassú häméi« képtelen kijönni egy »kiero savolainen«-nel azaz egy ravasz szavóival. Az persze tény, hogy a hétszáz éves svéd és száztíz éves orosz uralom rányomta a bélyegét a kultúrára. A nyugati finn ember szótlan, kissé visszahúzódó, míg a keleti beszédes, barátságosabb. De mindez észak–dél irányban is érvényesnek tűnik. Az általánosítás persze ebben az esetben sem ajánlott: a finnek is egyéniségek” – egészíti ki az ország lakóiról alkotott képet.

Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozunk. A finnek nyelvrokon népként tekintenek ránk, igaz, mintegy 150 rokon szó van csupán, közülük is keveset lehet felismerni: például Mennä – menni, Kala – hal, Käsi – kéz. Csaknem 1200 könyvtári intézmény működik országszerte: a népesség fele jár rendszeresen könyvtárba, minden lakosra évi 20 kölcsönzés jut – amivel világcsúcstartók. Ugyanakkor 2010-ben a világ összes országa közül elsőként fektették le törvényben, hogy minden állampolgárnak alanyi jogon jár a szélessávú internet.

Az imponálóan jól szervezett városok kulturális és szabadidős létesítményei óriási választékot, világviszonylatban is magas színvonalat nyújtanak. Helsinki a legészakibb európai főváros és egyben az ország legnagyobb városa, a Finn-öböl partján. Lakosainak száma meghaladja a 600 ezer főt, de közigazgatási területén több mint egymillióan élnek. 315 sziget tartozik hozzá. Ráadásul az egyik legkevésbé szennyezett fővárosként tartják számon kontinensünkön, világviszonylatban is az élmezőnyben helyezkedik el. A városlakók várható élettartama 80 év felett van, aránylag alacsony a forgalom, kiegyensúlyozott a klíma, az egészségügyi ellátás és a rekreációs lehetőségek pedig Európa-szerte az egyik legmagasabb színvonalon, valamint mennyiségben állnak rendelkezésre.

Helsinki bája kétségkívül nyugalmában, természetközeli hangulatában és tengerparti fekvésében rejlik. Olyan főváros, ahova még nem gyűrűzött be a metropoliszokra jellemző nyüzsgés: bicikliző, sétáló emberekkel találkozunk, egyedi tárgyakat árusító kis boltokat találunk, kellemes parkokban sétálhatunk.

Lappföldön az üvegből és jégből felépített iglufalu egyedinek számít az egész világon. A decembertől áprilisig nyitva tartó igluk tökéletes kilátást nyújtanak ahhoz, hogy innen csodáljuk a titokzatosan gyönyörű északi fényt. Lappföld legnevezetesebb városa Rovaniemi – ahol az északi sarkkört is át lehet lépni –, itt él az eredeti, igazi Mikulás, azaz Joulupukki, a szuvenírvároska kellős közepén.

Legmagasabb hegye a sarkkörön túl fekvő Halti-tunturi (1324 méter). Ám az ország északi fekvése miatt alacsony magasságokban is biztosított a fehér tél, amely már októberben beköszönt, és egészen májusig tart. Így az északnyugati területeket június elejéig összefüggő hótakaró borítja. A sarkkörön túl amúgy június végén, július elején egyáltalán nem megy le a nap, télen viszont fel sem kel.

Mivel az északi sí az elterjedtebb, így szinte minden faluban van sífutópálya. Természetesen a sísport alpesi ágazatát kedvelők is megtalálják itt a számításaikat; a legnépszerűbb síközpontok: Levi, Ruka és Ylläs. A hat napra érvényes síbérletek általában 120 euró körül mozognak, egy kétfogásos ebéd 10 euró. A mellékszezon április utolsó hetétől szezonzárásig tart, ekkor általában 20-30 százalékot engednek a bérletek árából. A sízés mellett rendkívül népszerűek a motorosszán-túrák, de érdemes kipróbálni a kutyaszánt, a rénszarvasszánt, a hómobilt és a jégszörfözést.

Innen ered a szauna, még most is ősi hagyománya van a kémény nélküli, füstös faházaknak, melyekbe gondosan megépített kis szaunakályhára köveket tesznek, ezt locsolják vízzel. Gyakorlatilag minden házban – sőt még lakásban is – megtalálható. Nyáron sokan minden este használják, mindenhova magukkal viszik, többen még a nyaralásukkor is, nem ritka látvány a sátorban vagy egy hajón felállított szauna.

Szintén Finnországból indult világhódító útjára a sífutás szárazföldi változata, a nordic walking (eredeti neve: sauvakävely), azaz: botos gyaloglás.

Az ország oktatási rendszere példaértékű, melyet finn csodának neveznek: rendkívüli eredményességét a PISA nemzetközi összehasonlító felmérések is rendre igazolják. Miután a társadalom szemében elismert, jól fizetett és vonzó a tanári hivatás, az egyetemeken a legjobbak közül tudnak válogatni. Egy finn tanárnő elmondása szerint: a gyermek a lakhelyéhez legközelebb eső iskolába megy, mivel minden iskola pontosan ugyanolyan szintű. A gyerekek az iskola-előkészítőben kezdik tanulmányaikat és a 9. osztály után fejezik be. A finn oktatási rendszer teljesen egyenrangú. Nincs elitizmus, ezt nem is táplálja a finn kultúra. Nem szeretnek ki-emelni senkit, sem pozitív, sem negatív értelemben.

„A speciális képzésre jogosultak számára – a finnek szándékosan nem használják a »rászoruló« szót – kétéves előkészítőt biztosítanak vagy speciális csoportban, vagy teljesen integrálva közönséges osztályban. Ha egy ilyen speciális gyermek vagy fiatal egy távolabbi iskolában levő csoportba vagy osztályba kényszerül járni, az iskolataxit – ami az otthontól az iskoláig fuvarozza – az önkormányzat fizeti” – teszi hozzá.

Az általános iskolában kötelező a svéd nyelv tanulása, amely hivatalosan is második hazai nyelvnek számít. A felmérések szerint az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában a diákok átlagosan 2,4 nyelvet tanulnak (az európai uniós átlag 1,3): 99 százalék tanul angolul, 33 százalék németül, 11 százalék franciául. A második lépcsőben a diákok érettségit vagy szakképzettséget szerezhetnek a középiskolákban. Megtudtuk: a tankönyvek és tanszerek ugyanúgy ingyenesek, mint az iskolai étkezés. Törvény írja elő, hogy az első- és másodfokú tanintézményekben biztosítani kell a gyermekek és fiatalok számára a napi egyszeri meleg, tápláló ételt, salátával, rozskenyérrel. A középiskolai tankönyveket viszont minden család maga szerzi be.

„Az országban szinte nincsenek analfabéták. Pedig kevés házi feladatot kapnak a nebulók, nincs feleltetés, és írásbeli számonkérés is csak a dolgozati hét alatt van, például a felső tagozaton. Már az óvodában naponta kétszer egy-másfél órát, az iskolában pedig minden szünetet a szabadban töltenek, és szinte minden héten kirándulnak a gyerekek időjárástól függetlenül. A fagyhatár –15, északabbra –20 Celsius-fok” – meséli a tanárnő lapunknak.

A finn konyha nyomában

A tengerparton és a szigetvilágban sok halat fogyasztanak: a lazac az egyik legkedveltebb halfajta: füstölve, sütve, nyersen pácolva. A halleves is ebből készül, kerül még bele: só, fehér bors, vöröshagyma, tej vagy tejszín, kapor. Tipikus finn étel a karjalai pörkölt, a graavilohi (tengeri sós lazac friss kaporral, papírvékonyra filézve, pirított rozskenyérrel), a loimulohi (deszkára szögezett lazac) tengeri sóval, a tűz elé felállítva ropogósra sütve, a finn húsgombóc és a rénszarvassült. Téli csemegének számít a maréna, a menyhal ikrája, amit besózva, apróra vágott hagymával, tejföllel ízesítenek, és hajdinalisztből készült apró palacsintákkal (blinik) fogyasztják.

Az őszi vadászati szezon kezdetével az asztalon megjelennek a vadkacsából, a lúdból, a nyúlból, a jávorszarvasból és a gombából készült ételek. A rénszarvasokat nagy számban tenyésztik Lappföldön, nagy részük teljesen a szabadban él. A húsa rendkívül drága, még a szarvashoz viszonyítva is. Az aszalt rénszarvashús északi specialitás: vékony szeletekre vágva kenyérrel vagy sörkorcsolyával kínálják. A rénszarvaspörköltet burgonyapürével és tört vörös áfonyával körítik. Régen a kenyeret szinte kizárólag rozslisztből készítették, ami ma is szerves része a finn étkezésnek: a finn rozs ugyanis bizonyítottan rákmegelőző hatással bír.

Étkezéskor mindig csapvizet vagy a kotikalja nevű gyenge sört isszák, de kedvelt italaik közé tartozik a vodka is. A kávét pedig mindig finom süteménnyel, nyugodt körülmények között szeretik kortyolgatni.

 

Miért alszanak dobozban a finn babák?

A finn kismamák még a harmincas években dobozt kaptak az államtól, ami egyfajta kezdőcsomag volt: ruhákkal, takaróval, ágyneműkkel, játékokkal, a doboz pedig ágyként funkcionált. Azt tervezték, hogy az összes újszülött egyenlő módon kezdje az életet, bármilyen anyagi háttérrel is rendelkeznek a szülők. Sokak szerint ez segített elérni azt, hogy itt legyen a legkisebb a csecsemők halálozási aránya. Ez a tradíció azóta is él: minden várandós kismama megkapja a maga dobozát a kormánytól ajándékba. A matrac a doboz alján van, így ez lehet a kis jövevény legelső ágya – a négy kartonfal ugyanis nagyon jó biztonságérzetet nyújt számukra. A finn anyukák választhatják egyébként a 140 eurós támogatást is, ám 95 százalékuk a doboz mellett dönt, már csak a hagyományok miatt is…

Olvasson tovább: