Kereső toggle

Van-e élet az ünnepek után?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az év elején nem ritkán üresnek érezzük magunkat: kihunynak az ünnepi fények, kikerülnek a lakásból a díszek, és visszatérünk a mindennapos körforgásba. Sokszor nem is úgy telnek az ünnepek, ahogy vártuk: feszültséget tapasztaltunk a családtagok között, vagy éppen tartalmas programok nélkül végigunatkoztuk az egészet. A csalódásokat nem mindig könnyű feldolgozni.

„Tavaly a rendőrséget kellett kihívni egy családhoz a Balaton-parton, mert a családfő nem azt az ajándékot kapta, amire számított, és ezt verekedéssel kérte számon családtagjaitól” – mesélte lapunknak az egyik szemtanú. Ám az ilyen kirívó esetek nélkül is gyakran viszszasüllyedünk a szürkeségbe, és egy testi-lelki fáradtság vesz erőt rajtunk. Az ünnepnapok utáni lehangoltságot nevezték el ünnepnap szindrómának, de a pszichológus körökben Christmas Blues néven is ismerik, ami többnyire tavaszig tartó lehangolt, depressziós hangulatú állapot. Ennek persze az említettek mellett a leggyakoribb okai a napfény és a pihenés hiánya.

A karácsonyi, és az azt követő napokban sokszorosára nő a segélyhívások száma a különböző lelki segélyszolgálatoknál. Az egyik ilyen vonal végén kérdésünkre elmondták: nem vezetnek statisztikát a hívásokról, a központban viszont vannak adatok a hívások gyakoriságáról, és a felvetett problémák jellegéről. Ezek alapján elmondható, hogy az ünnepek előtti napokban és szentestén a hívások fő oka a magány. Ilyenkor többnyire azok telefonálnak, akik egyedül töltik a karácsonyt. Az ünnepnapok előtti szorongás, a stressz növekedése miatt érkeznek még hívások, valamint gyakori ilyenkor az elveszett hozzátartozók miatt érzett gyász felerősödése is, emiatt azonban ma már inkább pszichológus segítségét veszik igénybe. Az ünnepnapok alatt aztán kevesebb hívás érkezik a lelkisegély központokba, a karácsony utáni napokban viszont újra megkétszereződnek a hívások. Ekkor többnyire a családi feszültségek, veszekedések, az ünnep kudarcai, csalódásai miatt telefonálnak a segítséget kérők. Mint mondják: néhány bátorító, jó szó sokat segíthet a hangulatukon, és erőt adhat a következő napokhoz.

Szakemberek szerint az viszont nem igaz, hogy az öngyilkosságok száma karácsonykor magasabb lenne, sőt, az év „átlagos” napjaihoz képest alacsonyabb. Ennek a tévhitnek az oka valószínűleg az, hogy sokkal jobban megmarad bennünk, ha egy öngyilkosságot karácsonykor követnek el, mintha az év bármely másik napján. Ronald Pies, a Tuft Egyetem pszichiátere az USA Today egyik számában kifejtette: azt a tényezőt, hogy a haláleset az ünnepen történt, felnagyítják a híradásokban, így felesleges szorongást ültetnek az emberekbe, de ami még rosszabb, ez bátoríthatja is azokat, akik az önkárosítás határán állnak. Így ez egyfajta önbeteljesítő jóslattá válhat. Fontos tudni viszont, hogy öngyilkosságot többnyire csak olyasvalaki követ el, aki hosszú hónapokon, éveken át szenvedett komoly depressziótól vagy más pszichés betegségtől, az átmeneti levertség nem vezet öngyilkossághoz. Ami viszont tény: az év elején, január első hetében kiugróan magas az öngyilkosságok száma, a szakemberek szerint ez az év legrosszabb hete ebből a szempontból.

A fény hiánya megborítja a hormonháztartásunkat, a szél kiszárítja a bőrünket, és az általános mozgáshiány, valamint a karácsonyi étkezések miatt gyakran felszedünk pár kilót is. Télen nem véletlenül nő meg a kereslet az emésztést segítő gyógyszerek iránt: hazánkban összesen 350 millió forintot költünk rájuk, egyetlen hónap alatt, derült ki a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat adataiból.

Bármit teszünk is, a lényeg, hogy ne üljünk otthon tétlenül, mert az fokozza a bezártság érzetünket. A fáradékonyság elkerülése érdekében ügyelnünk kell a megfelelő alvásmennyiségre ebben az időszakban is. A legjobb, ha ragaszkodunk a saját magunk által korábban már kialakított alvás-ébrenlét ciklushoz, így folyamatosan kipihentek tudunk maradni, és az ünnepek után sem csökken a teljesítőképességünk, amikor vissza kell térnünk a munkánkhoz. Egyre gyakoribb például a házi wellness kipróbálása.

Lelkünk egészségének megőrzése érdekében pedig érdemes az ünnepek után is odafigyelnünk magunkra és másokra is. A magányos vagy nehéz helyzetben élő embereknek nem csak karácsony két napján van szüksége segítségre, támogatásra. Ha tehetjük, segítsünk ezeknek az embereknek az ünnepi időszak után is, ha másért nem, azért, mert ezzel magunkon is segítnünk: fontosnak érezzük magunkat, és tapasztalhatjuk, hogy szükség van ránk az ajándékozások után is. A jótékonysági szervezetek, segélyszolgálatok pedig mindig örülnek az újabb segítő kéznek.

Akik a toxikológián várták 2014-et

Zacher Gábor idén összesen 74 emberrel „találkozott” a szilveszteri bulik után, akiknek 20 százaléka fiatalkorú volt és minden ötödik a kábítószer-fogyasztás miatt került osztályára. A nemek közti arány 50-50 százalékos volt. Az ismert toxikológus szerint minden társadalmi réteg érintett: „az alkohol elmossa a társadalmi különbségeket”. Nincs más olyan ünnep, amikor a túlzásba vitt alkoholfogyasztás ekkora gondot okozna, de a gólyabálok, szalagavatók estéin is vannak kiugrások a statisztikákban – mesélte a Heteknek a szakember.

Olvasson tovább: