Kereső toggle

Kutyaütő macskafogó

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világhálón az a hír járja, hogy egyes Macskafogó-fanok azt üzenték
Ternovszky Béla rendezőnek, hogy jobb, ha nem lép ki az utcára, mert nagyon
megverik. Nyilván ők is látták a kultikus első rész Macskafogó 2 – A sátán
macskája című folytatását, amely szerintük vért kíván.

A film készítői sem tűnnek magabiztosnak, erre utalt Ternovszky Béla
sajtóvetítés utáni nyilatkozata is az Indexnek: „Mit szól a közönség
reakciójához? – Mire ideértem, már csak a kijövő emberek arcát láttam, azt
próbáltam figyelni. – Mit olvasott le róluk? – Nem egyértelmű elutasítást.”

Tiszta szerencse, hogy legalább a film forgalmazói óriási sikernek tartják a
Macskafogó 2-t, mert január közepéig 225 ezer néző látta országszerte a
mozikban. Mostanában kétféle ember él Magyarországon: az egyik megnézte a
Macskafogó 2-t, a másik még nem. Ez nem is csoda, hiszen az első rész jó volt,
sőt túl jó, amit megismételni még a Ternovszky–Nepp páros számára is – akik az
első Macskafogót voltak olyan kedvesek 1986-ban elkövetni – túlontúl nehéz
feladatnak bizonyult. Némi vigasz, hogy ezúttal is békebeli rajzfilmes
hagyományokat idéző, kézi rajzolású technikát bámulhat a nép, bár itt-ott amatőr
módon kidolgozatlanok a részletek – netán az idő sürgetett, hiszen a filmnek
karácsony előtt a mozikba kellett kerülnie. Mindenesetre a vetítést
végigásítozva úgy tűnik, hogy míg az animátorok szétdolgozták magukat, az
alkotók pihentek, ahelyett, hogy összehoztak volna egy tisztességes
forgatókönyvet.

Az első rész végén ugyebár ott tartottunk, hogy az X bolygó egerei legyőzték, és
szolganéppé tették a gengsztermacskákat Grabowski egérügynök, illetve a
Macskafogó nevű gépkutyatalálmány segítségével. A folytatásban a macskákat
leigázó egértársadalom a vadonban élő, egérevő törzsi macskákkal kerül szembe. A
primitív állatok a macskapokol egyik alördögét, Molochot hívják segítségül
Grabowski és a fejlett technológiájú egércivilizáció legyőzésére, majd hirtelen
mindenki békét köt, és várja a harmadik részt. Az ördögi ötlet több okból nem
jött be, mi több, Molochból sikerült egy elcsépelt rajzfilmszörnyet csinálni,
aki végül vereségét elismerve gálánsan távozik az alvilágba.

A nagy nézőszám vélhető oka, hogy a makacs többség a saját szemével akar
meggyőződni arról, hogy a többségnek volt igaza, és a Macskafogó 2 egyszerűen
nem jó. Beül a moziterembe, ahol a gyerek nézősereggel karöltve az előzetes
reklámban megcsodálja a legfrissebb CKM magazin pucér címlaphölgyeit, majd jön a
várva várt rajzfilm, amelyből ugyanez dől animáltan. A filmszöveg kevéssé
érthető a gyerekeknek, sokkal inkább az első rész rajongóinak szól, akik már
benne vannak a korban, akár a Macskafogó hősei. Ám a jó poénok is elsikkadnak, a
közönség hallgatagon ül, és végig arra vár, hogy „beinduljon” a film. Ezzel
szemben egyre több a felesleges szereplő, kiforratlan a cselekmény, elnagyolt a
végkifejlet. A korrupt rendőrségen vagy a jogvédőkön való élcelődés, a filmes
motívumok (Matrix, Terminátor, Taxi satöbbi) csak a nagyok számára
értelmezhetők, akárcsak a filmbéli kiszólások: „Hol vannak a birodalmi
rohamosztagosok? – Alázatosan jelentem, egy másik filmben.” Mióka, a törzsi
varázsló macska megjegyzése pedig – „Ez egy kis költségvetésű film” – talán a
legjobb poén, tekintve, hogy a forgatás hárommillió dollárba került.

Olvasson tovább: