Kereső toggle

Tavasz a Retyezátban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Retyezát Nemzeti Park a Kárpátok déli részének ékköve Romániában. Páratlansága abból adódik, hogy megtalálható benne a magas hegység minden jellegzetessége: a vad sziklaormok, a gleccserek visszahúzódásakor keletkezett morénák és a völgyekben ékeskedő tengerszemek. Területén valaha bölénycsordák éltek.

Ha Budapestről kora reggel autóval indulunk el, várhatóan nem sokkal sötétedés előtt érkezünk Cirnicbe, ahol a Codrin panzióban szállhatunk meg. Hátszeg városát magunk mögött hagyva hirtelen tűnik szemünk elé a hegység a maga 2500 méteres csúcsaival. Ahogy elhagyjuk a kis hegyi falu, Nucsoara szűk utcáit, az utunk egyre hepehupásabbá válik. Tavaszi délután lévén a völgy, amelyen haladunk, egyre hűvösebb lesz, és feltűnnek a hegység vörösen izzó csúcsai.
A következő napon bővizű patakok mentén indulhatunk el a kárpáti sáfrányok, havasi pityerek által körülvett kanyargós ösvényen, hogy a pietrelei turistaházat elérve rövid ideig megpihenjünk. A turistaház patinás, kissé kopott épületei ódon hangulatot árasztanak.
Az erdő hangjait fenyőcinkék trillázása, fenyőszajkó rikoltozása tarkítja. Feljebb már a fenyőerdőt a törpe- és borókafenyő váltja fel. Az egyre sziklásabb tájon feltűnnek a zergék szomjas csapatai, amelyek a tengerszemek vizéhez tartanak.
Itt találhatjuk meg az egyik legmagasabban fekvő menedékházat, a Gencianat (Tárnicsot). Lajos bácsi, a gondnok három hétből kettőt itt tölt, s ha az erdőt járja, néha még medvével is találkozik. A menedékházhoz közeli Pietrele-tengerszem néhány óra alatt megjárható. A távolabbi úti célhoz, mint például a Bucura-nyereghez már egy fél napot is rá kell szánnunk – azonban megéri a látvány: a magasból elénk tárul a tengerszemek sokasága, melyek mint valami gyöngyfüzérek illeszkednek a csúcsok köré. Végig látható a főgerinc, illetve tiszta időben a Keleti-Kárpátok vonulata. Szinte minden alkalommal találkozhatunk legelésző zergecsapattal is.

Olvasson tovább: