Monoszló mellett található a 337 méter magas Hegyestű Fotó:
kali.hu
A Káli-medence déli kapuja Kővágóörs: a falutól egy km-re északra találjuk a
Kornyi-tavat, amelynek környékén sokszínű vízimadár-kolónia él. Keleti részén, a
hegyektől kerített völgyben fekszik Monoszló, melynek határában – a csodálatos
Káli-medencei panorámát nyújtó 337 méter magas Hegyestű bazaltbányájának
területén – ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szabadtéri kőzetbemutató helye
és geológiai kiállítása látható.
A Káli-medence ásványvízkincsét már a rómaiak is ismerték: egyik forrása Kékkút
falucska határában található. A medence délnyugati szegletében, a Balatonba ömlő
Burnót-patak torkolatában a térség egyik legkisebb települését, Salföldet
találjuk. Közelében az őshonos magyar állatfajtákat is bemutató Természetvédelmi
Major található.
A medence északnyugati peremén helyezkedik el Szentbékkálla községe. Itt látható
a világhírű geológiai nevezetesség, a kőtenger: a község szélén a hajdani
Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző sajátos sziklamaradványok
találhatók. A kövek megőrizték az egykori élőlények, csigák, kagylók
elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. A Fekete-hegy csúcsán
magasodó Eötvös-kilátóból pedig lélegzetelállító panoráma nyílik.
A Káli-medence természeti csodáival sorban megismerkedhetnek a látogatók a
nemrég megnyílt Theodora-Kékkő Tanösvényen, mely a környék második tematikusan
kialakított kirándulóhelye. Változatos tájain kialudt tűzhányó nyomaira
bukkanhatunk, megmászhatjuk a Kereki-dombot vagy a Kopasz-hegyet, megnézhetjük a
szentbékkállai kőtengert. Mindkét gyalogút közel 8 kilométer hosszú és 15
információs állomásból áll. Az önmagába visszatérő nyomvonalú ösvényeket egy 1,1
kilométer hosszú, úgynevezett „Idő ösvény” köti össze. Ez a túraszakasz a Föld
4,6 milliárd éves történetének geológiai eseményeit dolgozza fel.
2006. 11. 03. (X/44)
