Kereső toggle

Rutinos zuhanás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A többszörös magyar bajnok Gruber Ferenc januárban vett részt egy sárkányrepülő világkupafutamon Ausztráliában. A verseny második napján 100 km repülést követően 2 ezer 500 méteres magasságban viharfelhők közé került, melyekből az egyik felszippantotta. A sebességmérője 10 m/s-nál kiakadt (érzékeltetésképp: 10 emelet magasságot 3 másodperc alatt tesz meg az ember), a magasságmérője pedig előbb 3 ezer 500 métert jelzett, amikor is egy óriási erő megpörgette, a főtartó eltört, s a gép a hátára fordulva elkezdett pörögve zuhanni. 



Gruber Ferenc (balra) a szerencsés túlélő

Óriási lélekjelenlétének – és 28 éves repülős múltjának – köszönhetően nem azonnal nyitotta ki a mentőernyőt (ekkor ugyanis a viharos szél és a mindenfelé repkedő öklömnyi jegek meghiúsították volna a sikeres kinyílást), hanem jóval a viharfelhő alatt dobta ki az ernyőt, ami így csak szinte a fák koronájának magasságában nyílt ki, s akadt fenn 20 méteres magasságban. Mivel a sportoló felfüggesztése rá volt tekeredve a letört főtartó csonkjára, tehetetlenül és mozdulatlanul várta megmentőit, hiszen minden apró mozdulatnál vészesen recsegtek-ropogtak az ágak, s a négyezer méteres zuhanás megúszása után nem az utolsó húsz méteren akart meghalni. Helyzetét tovább nehezítette, hogy egy völgykatlanban landolt, ami leárnyékolt minden rádiós és telefonos lehetőséget. Autókkal már éjszaka elindultak keresésére, s másnap hajnalban két helikopterrel és hat repülőgéppel folytatták felkutatását. Reggel nyolckor bukkantak rá, de a megközelíthetetlen hely miatt csak a Melbourne-ből kiérkezett speciális mentők tudták leszedni a déli órákban. Néhány napig minden ausztrál sajtóorgánum vezető témája volt Gruber Ferenc szerencsés zuhanása. A történet slusszpoénja, hogy a mindössze nyolcezer forintos biztosítása fedezte a mentés több mint húszmillió forintos összköltségét.

Olvasson tovább: