Kereső toggle

Újra nyitva a Lepkekert

A levegő ékszerei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ez már az ötödik év, hogy az állatkertbe látogatók nyáron megcsodálhatják a Lepkekertet, de idén a Pálmaház melletti, háló kerítette lepkebirodalom mind fajta-, mind egyedszámában felülmúlja az előző éveket. A szemet gyönyörködtető trópusi – dél-amerikai, afrikai, dél-kelet-ázsiai – lepkék több mint ötven fajba tartoznak, és a meleg nyári hónapok alatt közel hétszáz példányuk él itt. A Lepkekert kialakítása lehetővé teszi, hogy a látogatók közvetlenül a lepkék között sétálhassanak. 

A lepkekerti ösvény mentén megcsodálható fajok nappali lepkék. A legnagyobbak tíz centiméteresek, és csodálatosan szép mintázatuk, csillogó színeik – meglepő módon – a párok egymásra találása mellett az esőerdőben való rejtőzködést is elősegítik. A kerti ösvényen végighaladva megláthatjuk az itteni legnagyobb fajt, az égkék azúrlepkét, ami ha kibontja szárnyait, az esőcseppekhez hasonlóan tükrözi vissza a fényt, ha pedig összecsukja, a szárny fonákja barna mintázatú, ami a talajba olvad bele. 



Fotók: Matus Attila

A lepkék egyedfejlődése négy részből áll. A lepkealak a szaporodást
szolgálja, a petéket a táplálékul szolgáló növényre lerakva a pillangó elpusztul. A petéből aztán lárva lesz, a lepke lárvája a hernyó. Élete emberi szemmel nézve igen egyhangú, fő feladata a táplálkozás. A lepkefajtól függ, hogy ezzel mennyi kárt okoz, például a banáncserjén élő nagy denevérlepke 15 cm-es hernyója komoly kártevő Dél-Amerikában. 

Átlagosan 3-4 hétig élnek a kisebb lepkék a Lepkekertben, de a nagy denevérlepke jó idő esetén akár fél évig is élhet itt, még nászrepülésre is van elég helye. 

Bár a Rovarházban az állatkert szakembereinek több lepkefajt már sikerült egész évben szaporítaniuk – így ezek utánpótlása folyamatos –, de a legtöbb trópusi lepkefajnak Magyarországon nincs tápnövénye, ezért az állatkert külföldi lepketenyésztő farmokról báb alakban veszi meg őket. A bábok a kiállított üvegfalú bábszekrényben 1–4 hétig fejlődnek. Ha szerencsénk van, akár szemtanúi is lehetünk, hogyan kel ki egy lepke; először meg kell száradnia, testfolyadékot pumpálnia a gyűrött szárnyakba, és csak ezután repülhet ki.

A pillangók általában a kiállított virágok nektárját szívogatják, de mivel a nagy test? fajokat nem bírja el a növény, a Lepkekertben narancson, banánon és, a kolibriknek készült hígított műnektáron élnek.

A lepkeszárny színpompája rendkívül sérülékeny, a mikroszkopikus pikkelyek (a hímpor) minden durva érintésre ledörzsölődnek, és a szép lepke rúttá, színehagyottá válik. Ezért a Lepkekertben szigorúan tilos az állatok érintése, amire az itt felügyelő szünidős diákok fel is hívják a látogatók figyelmét. 

Az egyre inkább európai színvonalú budapesti állatkert üde színfoltja, a Lepkekert minden nap 10-től 16.30-ig látogatható. Rossz időjárás, hideg, esős idő esetén viszont előfordulhat, hogy a látogató a Lepkekertet zárva találja.

Olvasson tovább: