Kereső toggle

Lenézett védelem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Régóta egymást érik a különféle élelmiszerbotrányok, de úgy tűnik, a paprikaügy óta elindult a lavina. Kinek
higgyünk, mi a valóban veszélyes? Látszatra ennyi rémhír után már az is csoda, hogy még életben vagyunk.



Házi vágás. Veszélyes üzem 

Ami legutóbb a kedélyeket felborzolta, az a bejelentés volt, miszerint az unió a nitrát- és nitrittartalmú adalékok használatának csökkenését irányozta elő. A nitrát- és nitritszármazékok ellenzőinek tábora rákkeltő anyagokként tartja ezeket számon, ezért küzd a mielőbbi betiltásáért. A másik tábor szerint ugyan nem okoz közvetlenül rákot, mivel ahhoz tetemes mennyiségben kellene fogyasztanunk, ám a szervezetből nem ürül ki, hanem az évek során raktározódik. A vélekedések mögött lobbi és ellenérdekelt szervezetek, a természetes táplálkozás fő sereghajtói vagy megtévesztett fogyasztók is állhatnak. A köztudatban erősen jelenlévő, számos negatív állítást a szakemberek szerint nem bizonyítják kutatások, a cáfolatuk viszont alátámasztható. 

Dr. Sohár Pálné, az OÉTI toxikológiai főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy rákkeltőek lennének a nitrát-nitrit tartalmú élelmiszerek. A nitrát-nitrit még mással nem helyettesíthető teljes mértékben. A raktározódás hipotézisét a hivatal egyértelműen elveti, hiszen évek óta vizsgálják ezen a téren az élelmiszereket és említett nyomelemtartalmukat, ám vizsgálataik eddig a gyors kiürülést bizonyították. Sohár Pálné a nitrózamin-képződés elméleti, nagyon komoly veszélyét kiemelve hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban elenyészően kicsi az esélye. A szervezetben jóval nagyobb mértékben képződnek nitrát- és nitritvegyületek, ezek forrása azonban nem az élelmiszerek köréből kerül ki. A változatos, körültekintő étkezést fontosnak tartja, de pánikra egyáltalán nem lát okot. 

Az úgynevezett rákkeltő élelmiszerek növekvő számában és veszélyében a rákkutatók sem értenek egyet, a rákos megbetegedések legnagyobb kiváltó okaként továbbra is a dohányzást tartják számon. 

A nitrites adalékanyagok használatának oka legfőképp a botulizmus vagy kolbászmérgezés, amely főképp a szárazáruk (kolbászok, szalámik), valamint a pácolt, füstölt termékek tartósításánál merül fel mikrobiológiai veszélyforrásként. Ellenszereként kombinált tartósítást alkalmaznak, a hőkezelés mellett – egyelőre egyetlen biztos megoldásként – nitrites pácsóval egészítik ki az eljárást. A botulizmusos esetek 80 százalékát a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozta. 

Kolbászmérgezés

A botulizmus, köznyelven kolbászmérgezés okozója a baktériumok egyik legellenállóbb faja, a Clostridium botulinum. Az általa előállított botulotoxin a legismertebb szerves méreg, tízszer hatékonyabb a kobra mérgénél. A Clostridium baktérium számos faja ismert, ezek közül emberre leginkább három variánst tartanak veszélyesnek. A Clostridium botulinum spórás baktérium, a talajban él, onnan kerül a vizekbe, növényekre; az élelmiszerekbe a por közvetítésével bejutva elszaporodik, majd toxint termel. A Clostridium baktérium a konzervipar számára is kihívást jelent, mivel az egyik legellenállóbb mikroba. A konzerviparban éppen ezért minden áru hőkezelését a Clostridium hőrezisztenciájára hitelesítik, élelmiszerbiztonsági okból. A botulinum baktérium hőkezelésre, vagyis alapos sütés-főzés hatására elpusztul, a spórája azonban nem, így külön kidolgozott módszerrel védekeznek ellene. A botulizmusos megbetegedések mintegy 10-20 százaléka megfelelő kezelés nélkül 24 órán belül végzetessé válik. Jellemzők az idegrendszeri tünetek: látási zavarok, nyelési nehézségek, illetőleg nagyfokú elesettség. Az esetek egy részében hányás, hasmenés is előfordul, de láz nem lép fel. A betegség végső szakaszában a végtagok izmai és a légzőizmok egyre gyengülnek, majd bénulás, illetve fulladásos halál áll be. 

Következik a tengeri hal

Az egyre sűrűsödő élelmiszer-riasztások kapcsán Biacs Péter, az Országos Élelmiszerbiztonsági Hivatal elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: uniós csatlakozásunk óta rendkívül megnőtt a hazai bejelentések száma. Az unió egész területén naponta 3-4 riasztás jelleg? és 10-12 információs jelleg? bejelentés történik. A paprikaügy például csak információs bejelentésnek minősült. A hazai bejelentések növekedésében Biacs két okot emelt ki: egyrészt az évek során nálunk 5 ezerről 40 ezerre nőtt a vizsgálandó világpiaci termékek száma, másrészt a csatlakozásunk után megszűnt az unióból jövő termékek kötelező állami vizsgálata. Ez május óta az élelmiszert behozó és forgalmazó gyártó cégekre hárul, annak minden anyagi vonzatával együtt. Mindezzel együtt a pánikkeltésben Biacs Péter szerint sokszor a sajtó is ludas. A szakember nem látja indokoltnak az eddig érintett magyar vagy külföldi termékek mellőzését, véleménye szerint a magyar termékek minősége továbbra is jó. 

Az unióban a leggyakrabban gondot jelentő termékek közé tartozik például az iráni pisztácia, amelynek ma már minden szállítmányát ellenőrizni kell. A soron következő "ügyet" pedig a hírek szerint a tengeri hal és a tenger gyümölcsei szolgáltatják majd.

Olvasson tovább: