A Joan Miró-vándorkiállítás váltotta fel a héten a Giacometti-kiállítást a Szépművészeti Múzeumban – éppen szemben a M?csarnokban néhány napja már látható, Picasso könyvillusztrációit bemutató tárlattal. Antonio Bellver spanyol nagykövet a megnyitón elmondta, hogy a Hősök terén egyidejűleg nyílt kiállítások révén a spanyol–magyar kapcsolatok hosszú távú erősítését segítik elő a szervezők.
Mozaik aszfaltkép
A Szépművészeti Múzeum mélyföldszintjének ikertermeiben Juan Miró (1893-1983) 48 óriás méret? alkotása – 9 festmény, 9 szobor és 30 grafika – tekinthető meg. A vándorkiállítás anyagát biztosító madridi Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofia – mint azt a múzeum képviselőjétől, Carmen Romano asszonytól megtudtuk – kortárs művészetek nagyszabású múzeuma, amely 1881-től napjainkig őriz képeket.
A kiállítás a rendkívül sokoldalú képzőművész – festő, grafikus, keramikus és szobrász – csaknem minden alkotói korszakát érinti. Miró az avantgarde szinte teljes skáláján végigzongorázik, sokféle módon kísérletezik, miközben egyre formálódik igen eredeti stílusa. "Magánál a képnél fontosabb az, ami árad belőle, amit kidob magából" – vallja. Az 1935 tájékán festett, úgynevezett "vad képei" a harmincas években Európát és Spanyolországot ért megrázkódtatások spontán lenyomatai, akárcsak neves kortársa és ismerőse, Pablo Picasso Guernica cím? festménye. Miró katalán humorát ebben az időszakban érzékelhetően kiszorítja a félelem, a rettegés. A későbbi, legismertebb korszakok jellegzetességei az erős kontúrokkal és élénk színekkel festett képek, melyek az iparművészekre is maradandó hatást gyakoroltak. Miró művészete a reklámgrafikában is stílusteremtőnek bizonyult.
A kiállítás figyelemre méltó részét alkotják a kis szériában készült grafikák.
Férfifej (1935)
A budapesti kiállítás szeptember 30-áig látogatható. Jegyárak: felnőtteknek 1200, diákoknak és nyugdíjasoknak 600 Ft.
