Kereső toggle

Hol nyaraljunk?

Gyantaillatú erdők, kristálytiszta patakok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyáron, a vakációzás időszakában többnyire vízpartokról, strandolásról szokás írni. Az Őrségről nem nagyon. Ez a táj nem harsog a buliktól, nincs diszkója száz; vannak viszont fenyvesei, bükkösei, ritka védett növényei, állatai, tavai. Aki nem a tömeges ízlés szerint keres magának pihenésre való helyet, akinek a kikapcsolódáshoz inkább csend kell, annak kedvére való a dombok, patakok vájta völgyek, gyantaillatú erdők, kristálytiszta viz? források és patakok hazája.



Vadászház Velemben

Vas megye délnyugati szögletében, az osztrák–szlovén–magyar hármas határ vidékén fekszik az Őrség. Nevében hordozza történelmét: honfoglaló elődeink őrvidékké tették. Mivel főként a nyugati határ mentén lehetett ellenséges haderő betörésére számítani, a folyók elmocsarasításával, a járható utak elzárásával korszerűnek számító védelmi rendszert hoztak létre: a gyepűt. Stratégiai fontosságú helyeire őrséget telepítettek, akik saját költségükön védték a határt, s ennek fejében nemesi kiváltságokat élveztek. Egy IV. (Kun) Lászlótól származó, 1284-ben kiállított kiváltságlevél 106 őrálló családot sorol fel a 18 településen; utódaik jobbára ma is ugyanezen falvakat lakják.

A vidék egyik sajátossága a szeres települési szerkezet: a patakokkal, dombokkal szabdalt felszínen néhány házból álló, kezdetben rokonok által lakott házcsoportok épültek. Egy-egy falu több ilyen, kis utacskákkal szőlőfürtszerűen összekapcsolódó szerből áll.

A táj

Az Őrségi Nemzeti Park 43 933 hektárnyi területének hatvanhárom százalékát erdők borítják. A táj legjelentősebb folyója a Rába, amely a terület északi határán húzódik, délen a Zala és a Kerka gyűjti össze a kisebb vízfolyások vizét. Természetes állóvizekben szűkölködik, ám több mesterséges tó található a területen, amelyek turisztikai szempontból is jelentősek: ilyen a Vadása-tó Hegyhátszentjakab határában, a Hársas-tó Máriaújfalunál vagy a Bárkás-tó Ispánknál. Bár a vizek nem mindegyike alkalmas fürdésre, horgászni is érdemes erre: a térség vízrendszerében negyvenöt halfaj él.



Az Őrség jelképe, a pankaszi szoknyás harangláb 1755-ből

A vidék központja: Őriszentpéter

Az Őrség szíveként is emlegetett, hét dombra épült települést kilenc szer alkotja, lakossága körülbelül 1300 fő. A tájegység központjában, öt útvonal találkozásánál alakult ki a honfoglaláskori település, mely már 1270-től az Őrség "székvárosának" számít. Itt székelt a szabad harcosok élén álló, erődtemplommal rendelkező őrnagy. 

A Templomszer Árpád-kori római katolikus templomáról nevezetes, melyet mély árok és kettős sánc övez. A várfalhoz a téglákat a templomdomb alatt álló, eredeti formájában helyreállított téglaégetőben égették ki. Az egykori őriszentpéteri gőzmalom épületében működik a TeleHáz. Ugyanitt a nyári időszakban kiállítások, kézműves bolt, kerékpárkölcsönző és -szerviz, valamint a Pajtaszínház kulturális kínálata várja a látogatókat.

Látnivalók, látványosságok

Szalafőn skanzen mutatja be a nyugati határőrvidékre jellemző, elkülönülő házcsoportokból álló szeres településformát és épületeit. 

A három telek építményei a középkori eredetű, nyugat-dunántúli faépítkezés jellemző példái. Látható itt kerített ház – az épületek U alakban fogják közre az udvart, a negyedik oldalt kerítés zárja be –, emeletes kamra, azaz kástu, amely terménytárolásra szolgált – emeletes változatából ez az egyetlen maradt fenn Magyarországon – vagy víztároló tóka: három-négy méter mélyre ásott víztározó gödör. A tókában összegyűlt vizet mosásra, állatok itatására használták. A múzeum zsúpos, ollóágas, szelemenes tetőszerkezet? épületei a 19. század folyamán készültek, berendezésük a 19-20. század fordulójának világát eleveníti föl, nagyrészt a korábban benne élt családok tárgyaival.

Csákánydoroszló község nevezetessége a Batthyány-kastély és parkja. A Batthyány család 1525-ben jutott Csákány birtokába; a török előretörésének megakadályozására 1598-ban erődöt építettek a Rába hídjának ellenőrzésére és védelmére. Az eredeti épület négyszög alapú volt, középen a ma is látható emeletes kaputoronnyal. 1730 körül a kastélyt barokk stílusban átépítették, az évszázad közepére pedig elnyerte ma is ismert formáját.

Magyarszombatfán egy száz évvel ezelőtti paraszti fazekas család otthona tekinthető meg. A múlt századi, három helyiségből álló szegényparaszti házat 1974-ben állították helyre, majd 1996-ban újították fel. 

Több faluban láthatunk haranglábat; ezek közül a legnevezetesebb az Őrség jelképeként is emlegetett pankaszi szoknyás harangláb.

A látnivalók sora ezzel nem ér véget; aki többet szeretne tudni az Őrségről, látogasson el az
orseg.lap.hu weboldalra, ahol nemcsak a településekről, hanem az aktuális programokról, szálláshelyekről is bőséges információt kaphat.

Őrségi ízek

Négy gyerekkel étterembe menni – főként, ha koruk nyolc hónap és nyolc év között oszlik meg – nem kis kaland, ahogy felénk mondják. 

De az őrségi mesebeli falvak hatására józan ítélőképességünket vesztjük, gyermekeinkben csak a jót látjuk, így hát megszületik az elhatározás: ebédeljünk étteremben!

Már Őriszentpéteren ráakadunk a Vadkörte fogadót ajánló táblácskára, kóválygunk egy keveset, visszamegyünk a táblához, és amint jobban megnézzük, látjuk, hogy öt kilométerre, a szomszédos Kondorfán lelhető meg a nevezett vendéglő.

A ház képeslapra illő: az épület harmonikusan illeszkedik a tájba, az ablakban muskátlik virítanak. Egy hat év körüli fiúcska karikás ostort pattogtat. Az autóból kászálódva mérlegelünk, s tapasztalatainkra alapozva egyenesen jutunk arra a következtetésre: biztos drága.

Hát nem az.

De ez még semmi.

Beléptünkkor a fiatal felszolgáló – amolyan menyecskeforma – nem sápad el a népes csapat láttán, a picinek kérés nélkül hozza az etetőszéket, és békésen, mi több, mosolyogva tűri az elhelyezkedésünk körüli zűrzavart. 

Már le vagyunk ny?gözve, pedig még nem is ettünk.

A kínálat bőséges, az ételek kiválóak. A húsleves gazdagon, akárcsak a fokhagymakrémleves, fenséges. Szájhagyomány útján jutott hozzánk, hogy a ház kihagyhatatlan étke a szarvaspörkölt dödöllével – tényleg az. A gyerekeknek bőségesen elég a fél adag dödölle, a legnagyobb által választott rántott gombafejek fele a tányéron marad, na nem a minősége, hanem a mennyisége miatt. Meg hogy hely maradjon – kinek-kinek választása szerint – a gesztenyepürének, a Gundel- illetve a Matyi palacsintának, amely gyümölcsös tejberizzsel töltve, vaníliamártással – hogy a legifjabb generáció is értse a szuperlatívuszt – király. 

Ha a kávé is jó lesz, írni fogok erről a helyről – teszek halk, ámde ünnepélyes fogadalmat.

Lehet találgatni.

Olvasson tovább: