Kereső toggle

Könyvritkaság a boltokban

Ötvenévnyi utcanév

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tabakmacher Gasse – vágja rá azonnal a hetvenéves Mészáros Gyuri bácsi, amikor megtudja, hogy sokáig a Dohány utcában laktam. Ezt el is várja az ember egy olyan városvédőtől, akinek nemrég jelent meg több évtizednyi munkájának summázata: Budapest teljes utcanévlexikona.



A Nyolcszög tér (ma Oktogon) a századfordulón. 1920-ig Nyolcszög tér, majd Oktogon. 1936-tól Mussolini tér, 1945-től újra Oktogon, 1950-től November 7. – a köznyelvben "Novhét" – tér, 1990-től pedig újra Oktogon 

– Ott lakott a dohánykészítő – fűzi hozzá a, szellemileg üdítően friss budapesti adatbányász. – Eleink még okosak voltak: logikusan nevezték el az utcákat.

– Gondolom, sokáig tartott, míg ezt a könyvet összeállította.

– Egyáltalán nem. Úgy ötven év alatt összeállt. Régi história ez: 1953-ban Kispesten laktunk. Apám egyik barátja tagja volt annak az előkészítő bizottságnak, amely az utcaneveket változtatta-adta. Abban az időben már csak egy Szapáry utca maradt meg a három közül, de annak az egynek is "mennie" kellett, hiszen Szapáry grófi név. Nos, ez a bizonyos ismerősünk azt javasolta, hogy mivel arrafelé barackfák nőnek, legyen az utca új neve: Hamvas! A bizottság elfogadta, megtörtént a csere… és apám barátja később nevetve mesélte, hogy valójában nagybátyjának, Hamvas Bandi bácsinak akart így emléket állítani. Ez az eset elgondolkodtatott, hogy mennyi minden lehet egy utcanév mögött: történet, sőt, történelem is. Az az igazság, hogy izgattak a keresztnevek. Kevesen tudják például, hogy a 19. században, amikor eladták a birtokokat, megmaradtak a tulajdonosok keresztneveit viselő utcák – ilyen Pesterzsébeten a János, az Emília vagy a Károly utca is.

– Történész a végzettsége?

– Csak szerettem volna, de mivel az apám a második világháború idején légókörzet-parancsnok volt, sokáig semmi esélyem nem volt a felvételire. 1963-ig még szabadegyetemre sem járhattam. Pár évre rá, ‘67-ben aztán estin végeztem. Arra gondoltam, megpróbálom a történész felvételit. Igen ám, de a felvételi előtt egy héttel azt mondtam a boltban, ahol dolgoztam, hogy "szép kis megszállás!" Mire a bizottság elé kerültem, már közölték velem, hogy hát a felszabadítást így aposztrofálni… Szóval maradtak nekem a könyvek, vizsgák és szigorlatok nélkül. Szeretek olvasni, mindig az összefüggéseket keresem.

– Az utcanevekkel való bíbelődés tehát az ötvenes évek óta tart?

– Igen. Megtanultam cédulázni, de hiába lett már a hetvenes évekre tekintélyes felhalmozott anyagom, senkit sem érdekelt a kiadása.

– Mivel utasították el?

– Azzal, hogy nincs értelme, hogy senkit nem érdekel, meg hogy nem kell mindenkinek mindent tudni.

– Ennek ellenére Gyuri bácsi nem adta fel…

– Olyannyira nem, hogy amikor 1979-ben a Kerepesi úton felállítottak új vezetéktartó oszlopokat, felháborodásomban nem sokkal később Ráday Mihállyal megalakítottuk a Budapesti Városvédő Egyesületet.

– Mi volt a baj azokkal az oszlopokkal? Csúnyák voltak?

– Valami elképesztően randák. Érdekes az is, hogy először Budapesti Városszépítő Egylet néven működhettünk, mert az egyik akkori potentát, Grósz Károly megkérdezte: mondják, maguk kitől akarják megvédeni a várost?

– Gyuri bácsi igazi ideje akkor a rendszerváltással jött el.

– Igen, a XI. kerületben is számos utcának én javasoltam a nevét.

– Mi ennek a menete? Ki dönt?

– Az adott kerület képviselőtestülete felterjeszti az új nevet, és mi, a főváros illetékes bizottsága véleményezzük: javasoljuk, nem javasoljuk. Ha személynévről van szó, akkor még a fővárosi közgyűlésnek is jóvá kell hagynia.

– Milyen nevet tilos adni?

– Élő személyről nem lehet a törvények alapján utcát elnevezni. A két világháború között viszont volt Horthy Miklós híd, tér, út, és ha ez még nem lett volna elég, kórház is. Ide tartozik az a történet is, hogy az ötvenes években egy tag a Kenderes utcanevet javasolta, amit elfogadtak. Ő ezt azzal indokolta, hogy egy kenderesi, Vörös Zászlóval kitüntetett szakiskolára gondolt, de mások szerint a volt kormányzó születési helyére. Úgyhogy szegény ember emiatt éveket töltött börtönben.

– Mi volt a tendencia a rendszerváltozás éveiben?

– Az, hogy kiradírozzák a baloldali neveket. Ennek a túlbuzgóságnak esett áldozatul az a Bán Károly utca is, amelynek névadója a nyilasokkal vívott tűzharcban halt meg. Amúgy is néha eszeveszett baromságok merültek fel. A jéghegy csúcsa a Szálasi-emléktábla felállításának ötlete, vagy az a javaslat volt, hogy a Bartók Béla út egy részét állítsuk vissza Horthy Miklósra. Én viszont Stromfeld Aurélt, a Tanácsköztársaság katonai vezetőjét például utcatáblán hagytam volna, hiszen ő az északról betörő csehekkel vette fel a harcot. A Marx tér névváltoztatásán is csodálkoztam: Marxról nyugaton is sok közterület van elnevezve. Tudta például, hogy a nyílt nemzetközi francia teniszbajnokság névadója, Roland Garros egy kommunista volt?

– Nem én.

– Na ugye. A nemzeti túlfűtöttség sem minden esetben volt ekkora: ameddig Budapest székesfőváros volt – 1949-ig –, addig nem volt utcája minden aradi vértanúnak! Furcsa, de ezekben az években csak egy élő személyről volt utca elnevezve Budapesten: Sztálinról. Rákosiról soha semmilyen közterület.

– Melyek a leggyakoribb utcanevek a fővárosban?

– Természetesen Kossuth és Petőfi.

– Ez a könyv a második kiadás, tavaly zárult le az adatgyűjtés. Mihez kezd a következő 50 évben?

– Úgy érzem magam, mint aki nagyon elfáradt, és egy terhet letett. Az utcanevek csak az alapjai ennek a könyvnek, úgy vélem, a kultúrhistóriai részek a legérdekesebbek. Most Budapest díszpolgárairól írok könyvet, ehhez kutatok. Feldühítettem magam azon például, hogy az egyik díszpolgár a sok ezer olaszt és magyart legyilkoltató Radeczky marsall. De ez még semmi: 2000-ben, a sydneyi olimpián az őróla elnevezett indulóra vonult be a magyar csapat. Hát mások nem írtak magyar indulót?

Néhány érdekesség

  • Az Oktogon tér – amely eredetileg Nyolcszög tér volt – 1936-ban Mussolini, a fasiszta diktátor nevét vette fel. Az utcanév avatásán a névadó is jelen volt.
  • A Múzeum körút és a Vámház körút egy időben az első világháború velünk szövetséges hatalmainak vezetőiről kapta nevét: előbbi például Mehmed szultán út lett.
  • Egy bibliai személyt is találhatunk a névadók között: a józsefvárosi Illés utcáét.
  • 1921-ben a mai Ferenciek tere elődje, a Kígyó tér új nevet kapott. A főváros ajándéknak szánta a 75 éves Apponyi Albert grófnak, így lett Apponyi tér.
  • A "legnagyobb" számú utca a XXI. kerületben van: ez a 8655. utca.
  •  Léteznek védett utcanevek is, például Akácfa utca, Dob utca, Dohány utca, Kútvölgyi út, Lövölde tér.