Kereső toggle

Kovács Kati énekesnő:

Showműsor a jobbik fajtából

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– A kereskedelmi televíziózás sokat emlegetett mélypontja közepette zajlott le a Megasztár. A vártnál hitelesebb produkció lett belőle, széles rétegek körében tett szert népszerűségre. Tanulság Ön szerint? 

– Igazából itt is egy showműsorról volt szó azért, de a jobbik fajtából: kétségtelenül kiléptek az alpári szórakoztató kategóriából. A fő plusz az volt szerintem, hogy élőben, emberközelből lehetett látni-hallani szimpatikus énekeseket. Ez rég kiment a divatból. Annak idején a siker kialakulásában a közönség is kivette a maga részét, egy lemezkiadás több éves munka, ismertség eredménye volt. Ma kijön egy produkció, néha nem is tudni, valójában kitől.

– Erénye volt a műsornak, hogy itt közönségszavazás alapján dőltek el a dolgok?

– Nem kifejezetten, mert egy nagyobb településről érkezett énekes eleve nagyobb szavazati háttérrel bírt… Én a zsűri helyében megosztott első díjat javasoltam volna a három ember, Oláh Ibolya, Tóth Veronika és Gáspár Laci – ő volt a közönség szimpátiadíjasa, úgy láttam – között. Vagy kellett volna külön szakmai zsűri- és külön közönségnyertes: anno a Ki mit tud?-on aki nem jött be a zsűrinél, azt beszavazta a közönség. Ez jó megosztás volt, szerintem az abszolút győztes kategória Magyarországon nem szokott működni. 

– Megkérdezhetem, Önnek ki volt a favorit?

– Zenei tehetség, színpadi alkalmasság terén, legalábbis popzenei m?fajban egyértelműen Oláh Ibolyának adtam volna a pálmát, de a többiek is nagyon jók voltak a maguk m?fajában.

– A legtöbb nagy név a magyar könnyűzenében a tehetségkutatókon tűnt fel, ennek komoly hagyományai vannak nálunk. Mennyire volt könny? régebben a pályán maradni?

– A televíziózással együtt indultunk, akkoriban a szakmai, és kevésbé az üzleti szempontok voltak az elsődlegesek. A Magyar Rádiónak is magas volt a mércéje, akiket a rádió foglalkoztatott, azok többnyire megmaradtak. A dolgok akkori menete szerint a tv2 tehetségeinek valószínűleg
könnyebb lenne megmaradniuk, mint manapság. Az újonnan érkezőknek egyre nehezebb a dolguk, mert nincs terep a megmérettetésre, egy jó hangú énekespalánta ma nem tudja, hova menjen, kihez forduljon. 

– Úgy tűnik, egy valamit is magára adó tehetség ma nem szívesen könyökli be magát a szakmába, nehezen illeszkedik bele a
showbusiness világába…

– Pont miattuk kellenének az ilyen műsorok. Persze nem ilyen gyorsaságban, hogy
ősszel jön a következő, régen a versenyek között volt vagy két év szünet. Így viszont nagy a veszélye annak, hogy amilyen könnyen felkapta ezeket a gyerekeket a tévé, olyan könnyen ejti majd őket a következő sztárok kedvéért. Nem mindennapi lehetőség ennyi tévéfellépéshez jutni, ismertté válni, majd megemészteni a változást. Különösen olyan egyéniségek esetében, akiknek – ellentétben mondjuk a való világos szereplőkkel – érdemi munkájuk fekszik a hírnévben.

Olvasson tovább: