Kereső toggle

A filmszemle főbb díjazottjai

Kontroll minden mennyiségben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Janisch Attila Másnap cím? filmje nyerte el a 35. Magyar Filmszemle játékfilmes fődíját, a dokumentumfilm kategóriában Papp Gábor Zsigmondnak A birodalom iskolája cím? munkáját találta fődíjra érdemesnek a zsűri – közölték a keddi eredményhirdetésen Budapesten. Az idei mustra nagyjátékfilmjei közül a zsűri a rendezői díjat – megosztva – Böszörményi Zsuzsának (Mélyen őrzött titkok) és Fliegauf Benedeknek (Dealer) ítélte oda. A legjobb első filmes rendezésnek járó Simó Sándor-díjat Antal Nimród kapta a Kontroll cím? filmért, amellyel a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját is elnyerte. A játékfilmes zsűri a rendezői látványdíjat a József és testvérei cím? film rendezőjének, Jeles Andrásnak ítélte. Különdíjat kapott Hajdu Szabolcs a Tamara cím? filmért, az újszer? és egységes képi látvány megteremtéséért. 

A legjobb női főszereplőnek járó elismerést Bagaméri Eszter (Mélyen őrzött titkok), a legjobb férfi főszereplő díját Gáspár Tibor (Másnap) nyerte el. 

Az ORTT díját, amelyet a tavalyi filmszemle óta leglátogatottabb magyar filmnek ítélnek oda, a Kontroll érdemelte ki. A legnagyobb nézőszámért a Kontroll elnyerte a Mozisok Országos Szövetségének a díját is.

A dokumentumfilmeket értékelő zsűri a portré kategóriába nevezett filmek közül az R. B. Kapitány cím? film rendezéséért Kisfaludy Andrásnak ítélt díjat. A kísérleti dokumentumfilm kategória díját a zsűri Oláh Lehelnek ítélte a Gubera cím? filmért. 

A filmszociográfia kategóriába nevezett művek közül Hegedűs Péternek az Örökség, egy halász története cím? filmje kapott díjat. A Duna Televízió által felajánlott különdíjat Sós Ágnes érdemelte ki Teri nagyi cím? filmjéért. Különdíjas lett Szirmai Márton A remete remeke cím? filmjéért, és Papp Bojána, a TV és én cím? alkotásáért. A Schiffer Pál-díjat a dokumentumfilmes zsűri Almási Tamásnak ítélte oda a Valahol otthon lenni cím? film elkészítéséért. Esélyegyenlőségi díjat kapott Felvidéki Judit mozgássérültekről szóló, Életke cím? filmje miatt. (MTI)

Véleménymustra

A filmszemlén vetített nagyjátékfilmekről szólva Herskó János zsűrielnök, neves rendező, pedagógus az idei mustra nyilvános értékelésén pozitívumként említette, hogy a hatvanas évekhez hasonlóan színesedik a filmek dramaturgiája, különböző formanyelveket használnak az alkotók. Végre megtanultuk a színészvezetést az amerikaiaktól, s így a szereplők sokszor átsegítették a filmeket a dramaturgiai hibákon. 

Kritikus hangból egy kicsit több jutott a fél szakmát egykoron kitanító Tanár Úr részéről – tudható meg a filmszemlés honlap beszámolójából. Annak ellenére, hogy az elmúlt egy-két évben fiatalok és öregek egyaránt a magyar valóság felé utaztak, most elkezdtünk kifelé utazni. Jártunk Las Vegasban, Monte Carlóban, Krétán vagy épp Rómában, és – Herskó szerint – elfelejtettünk befelé utazni. A mai magyar valóságról elég kevés alkotás tudósít – hacsak a szakadatlan káromkodásözönt nem számítjuk realitásnak. A zsűrielnök kifogásolta, hogy a filmek tele vannak trágárságokkal, nyelvi durvaságokkal. 

A deklaráltan a művészi alkotásoknak és kevésbé a közönségfilmeknek teret adó, s emiatt vitákat gerjesztő szemlélet kapcsán Herskó megjegyezte: négy évtizeddel ezelőtt a titok az arányokban rejlett, azaz született annyi film,
amennyi behozta a nézőket a mozikba, a nézők szerették a magyar filmet, s ezek után megnézték a művészfilmeket is. Azaz megfelelő számú kommersz film kell ahhoz, hogy életképes legyen a magyar film. 

Szilágyi István író, a zsűri laikus tagja tucatnyi év folyamatos szemlelátogató tapasztalatára hivatkozva kifejtette: a filmkészítésnek sokkal nagyobb a kockázata, mint például a semmibe sem kerülő írói alkotómunkának, hisz egy film elkészítése átlagos esetben is százmillió forintba kerül. 

Erre a felelősségre sokkal komolyabban oda kéne figyelni a pénzosztóknak és az alkotóknak, nem lehet ennyi pénzt kidobni rossz filmekre. Szilágyi másrészről a szépirodalommal való közös vállalkozásokat is hiányolta a filmtermésben.

Olvasson tovább: