Kereső toggle

Film

Pazar családi mese

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hol volt, hol nem volt, egy messzi mocsárban élt egyszer egy magányos ogre, akit Shreknek hívtak. Boldog nyugalma váratlanul szertefoszlik, mikor mesebeli lények lepik el otthonát. A farkas nagymamának öltözve fekszik az ágyában, a hét törpe betolja az asztalra Hófehérkét koporsóstul, a kunyhó előtt ott nyüzsög a három hajléktalan kismalac, Piroska és a megszeppent Pinokkió, akiket a gonosz Farquaad nagyúr száműzött el otthonukból a messzi mocsárba. Shrek persze nem hagyhatja annyiban a dolgot, a kényszer? beköltöztetés ellen reklamálva egy beszélő szamár társaságában felkerekedik, hogy panaszt tegyen a nagyúrnál. A nagyúr feltételt szab: ha az ogre elhozza a tűzokádó sárkány markából Fiona királylányt, Farquaad leendő hitvesét, akkor visszakapja otthonát. A kaland során azonban sokkal nagyobb kihívással szembesül a magányos kalandor: a szeretet melegségével és a szerelemmel.



Pózoló főhősök – a szószátyár szamár, Shrek és a királylány a nagyúr társaságában Fotó: DMP

William Steig díjnyertes képregényéből minden eddiginél eredetibb animációs film került ki a DreamWorks műhelyéből. A forradalmi újítások nemcsak a grafikában formabontók, hanem a történetben és a zenében is. Utóbbi azért figyelemreméltó, mert nem a szokásos rajzfilmhez írt Disney-dalok csendülnek fel a figurák tolmácsolásában, hanem filmbetétdalok, amelyek között több rádióban hallható sláger. A szereplők pedig nem énekelnek! A számítógépes precizitás szinte már megmosolyognivaló: Fiona királylány például először olyan fotórealisztikusra sikeredett, hogy az alkotóknak vissza kellett venniük belőle, hogy passzoljon a rajzfilm stilizált világába. A tömegjelenetek 1000 nézőjénél mintegy 450 különböző karaktert alkottak meg, melyek kombinálásával még véletlenül sem tudnánk két egyforma szereplőt kiszúrni.

A legnagyobb húzás viszont kétségtelenül a történetben rejlik. E nélkül lehetne a látvány bármennyire tökéletes, a film nem működne. Merthogy ki látott már olyan rajzfilmkezdést, amelyben mesefigurákra pénzdíjat tűznek ki, és a hét törpét Pinokkióval és Piroskával összezárva viszik a gyűjtőhelyre? Emellett olyan, mára filmtörténelmi mozzanatokat parodizál, mint a Mátrix karatemozgása, vagy a Gladiátor pankrátorjelenetei. Aki nem látta az elődöket, az is ugyanolyan felhőtlenül szórakozhat a kacagtató jeleneteken, mint akinél sül a poén. Szellemességben felülmúlhatatlan. A Shrek képes azt elérni, amit korábban kevesen: elejétől végéig sziporkázik, és a felnőtteknek ugyanolyan szórakoztatást nyújt, mint csemetéiknek. Sőt.

A klasszikus meseszövés mellett pedig a bimbózó szerelem és a tanulság úgy lopódzik be a vászonra, hogy az ember nem is érzékeli: ez itt és most a mondanivaló, tessék megszívlelni. Mindenki megérti, és mégsem szájbarágós. A Shrek új dimenziókat nyitott meg a rajzfilmkészítésben. Egy új korszak kezdetének vagyunk tanúi. Végre.

Olvasson tovább: