Kereső toggle

Életmódváltás Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Életmód-időmérleg címmel összehasonlító vizsgálatot adott ki az elmúlt héten
a Központi Statisztikai Hivatal a 15–74 éves korú magyar népesség időfelhasználásáról
1986 és 1999 őszén. A legutóbbi széles kör? felmérések időszerűségét az adja,
hogy mára lényegében lezárult a gazdasági-társadalmi átmenet időszaka, s így megérett
az idő a számvetésre.

Az igen sokrét? felmérés igyekezett átfogó képet adni a társadalom munka- és
szabadidős tevékenységének alakulásáról az elmúlt mintegy másfél évtizedben. Így
elmondható: a 15-74 éves korosztály munka jelleg? tevékenységre fordított összideje
14 százalékkal csökkent. Ezen belül nőtt a formális gazdaság és a háztartásgazdaság
szerepe, és csökkent az informális gazdaságé. A változásokat előidéző főbb
okok: öregszik a társadalom, tehát megváltoztak a szereplők, létszámuk 3 százalékkal
csökkent, miközben tovább nőtt az eltartottak aránya. Az elmúlt 15 év alatt átalakultak
a gazdasági-társadalmi körülmények is: a piacgazdaság kialakulásával tért hódított
a magánszektor, jelentősen visszaesett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma,
valamint megjelent a nagyarányú munkanélküliség. Csökkent a törvényes munkaidő,
intenzívebbé és jövedelmezőbbé vált a főfoglalkozásban végzett munka, ezzel összefüggésben
mind kevesebb a jövedelemkiegészítésre fordított idő, s ezáltal gyarapodott a
szabadidő. Megváltozott a szociális ellátórendszer jellege is. A kiadvány egyik megállapítása
szerint a három- vagy többgyermekes férfiak és nők körében csökkent a legnagyobb mértékben
a keresőmunka, aminek jelentős szerepe lehetett a sokgyermekes családok elszegényedésében.
Ez összefügg az érintettek rossz munkaerőpiaci helyzetével is, hiszen a nagycsaládosok
többsége sajnos az alacsony iskolai végzettség? és kedvezőtlen foglalkozási összetételűek
csoportjába tartozik.

A munkára, tanulásra, háztartás és család ellátására, valamint közlekedésre
fordított idő összességében 38 százalékról 35 százalékra csökkent, a fiziológiai
szükségletek körülbelül 47 százalékos időaránya változatlan, míg a szabadidős
elfoglaltságok időaránya 18 százalékra emelkedett. A vizsgálatok adatai azt mutatják,
hogy a szabadidős tevékenységek között leginkább a tévénézésre fordított idő növekedett
meg (másfélszeresére), s ezzel az emberek szabad idejének 60 százalékát teszi ki a
tévé előtt eltöltött idő – ez fejenként átlagosan napi két és fél órát
jelent. Legkevésbé a 20 év alattiak, leginkább pedig a nyugdíjasok tévéznek. Úgy tűnik,
az iskolai végzettség növekedésével – különösen a férfiak körében – csökken
az erre fordított idő mennyisége. (Korábban a különböző végzettségűek között
nem volt számottevő különbség.)

Jelentős változás következett be vallási téren is, legalábbis a rendszerváltás óta
a templomba járás gyakorisága megnövekedett. Ez különösen a férfiakra jellemző,
akiknél az elmúlt 15 év alatt 2,3-ról 6 százalékra növekedett a formális vallásgyakorlók
száma, míg a nőknél 10,6-ről változott az arány 12,7 százalékra. A nők háromszor
annyi időt töltenek el vallásgyakorlással, mint a férfiak, a legbuzgóbbak a 60 év
feletti hölgyek (átlag napi 7 perc). A hagyományoknak megfelelően a falvakban, és általában
az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemző az intenzívebb vallási tevékenység.

A 15–74 éves népesség körében kissé csökkent a színházak, koncertek, mozik és
más kulturális intézmények látogatására fordított idő. Ez függ az iskolai végzettségtől
és a lakóhelytől is: a hazai kulturális élet erősen fővároscentrikus. A legerőteljesebb
csökkenést e téren a 20 év alattiaknál lehetett megfigyelni.

Lecsökkent a családon belüli és kívüli társas kapcsolatok gyakorisága, különösen
az időseknél fokozódik az elmagányosodás. (A magasabb iskolai végzettségűek és a
városiak a leginkább "társas lények".) Összességében kétharmadára csökkent a
beszélgetésekre fordított időmennyiség, ugyanakkor növekedett a társas szórakozás,
a hobbik és a szabadidősportok szerepe.

Húsz százalékkal csökkent az olvasásra szánt idő, ez különösen a sajtótermékek
esetében figyelhető meg. Az olvasás visszaesése a 20 év alattiaknál a legszembetűnőbb.
Általában véve is elmondható: a hagyományos – otthoni és otthonon kívüli –
kulturális tevékenységek fokozatosan kiszorulnak a fiatalok életéből.

A hazai időfelhasználás főbb változásai egybeesnek a piacgazdasági országokat
jellemző nemzetközi tendenciákkal. Röviden: a gazdasági fejlődés következtében csökken
a társadalom kereső-termelő munkára fordított idejének összessége, miközben egyre
inkább növekszik a szabadon felhasználható időmennyiség.

Olvasson tovább: