Kereső toggle

Nagyszabású mozitervek

Film Colditz hőseiről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az amerikaiaknak volt egy Alcatrazuk. A náci Németországnak volt egy Colditza. Két
börtön, amelyből állítólag lehetetlen volt megszökni. Mégis akadtak vakmerők,
akiknek ez sikerült. Alcatrazt már többször megfilmesítették. Most Colditz hősein a
sor.

Hermann Göring birodalmi marsall a II. világháború kezdetén meglátogatta a colditzi
várbörtönt, és büszkén jelentette ki: innen megszökni lehetetlen. Szavainak hitelt
adva a hitleri "igazságszolgáltatás" azontúl kizárólag olyan rabokat helyezett
el benne, akik más börtönből már legalább egyszer megszöktek, főleg a szövetségesek
foglyul ejtett katonáit, ejtőernyősöket, robbantási szakértőket, akik természetesen
állandóan azon törték a fejüket, hogyan tudnának meglépni. Öt évig folyt a sakkozás
a foglyok és a börtönőrök között, és a börtön mégsem bizonyult – kifelé –
áthatolhatatlannak.

A colditzi várat 1014-ben építették nem messze Drezdától, a Mulde folyó partján,
egy dombtetőn. A XV. században csaknem teljesen tönkrement, de újjáépítették. A
XIX. században alakították át börtönné, majd pszichiátriai intézetté. A II. világháború
idején lett újra börtön. Ezerötszázan raboskodtak benne, főleg hollandok, britek,
franciák és lengyelek. Százötvenen kíséreltek meg szökést, de csak 19 embert nem
tudtak újra elfogni. A várat a szövetségesek szabadították fel 1945 áprilisában.

A várbörtön és a 19 szökevény történetét most Hollywood egy kolosszális filmben
akarja megörökíteni. A forgatás elkezdését a jövő nyárra tervezik. A szereplők között
említik Tom Cruise, Matt Damon és Ben Affleck nevét. A ma még élő szökevényeknek
azonban aggályaik vannak. Az angolok azt kifogásolják, hogy az amerikaiak kisajátítják
a történetet, holott azok, akik megszöktek, hollandok, angolok és franciák voltak.

A franciák, akik beletörődtek abba, hogy Hollywood csinálja meg a filmet,
pragmatikusabbak. Azt kérik a Miramax produkciós cégtől, hogy részt vehessenek benne
technikai tanácsadóként. "Egyáltalán nem vagyok optimista a tekintetben, hogy
Hollywood mit fog csinálni ebből a történetből – mondta a 90 éves Alain Le Ray tábornok,
aki 1941 áprilisában elsőként szökött meg, és nem is tudták elfogni. – Azért
akarok részt venni a munkában, hogy el lehessen kerülni a legrosszabbat, vagyis azt,
hogy a vásznon valami nevetséges dolog jelenjen meg, és nem annak a börtönnek az
igazi története. A probléma csak az, hogy az energiám egyre kevesebb."

A tábornok attól tart, hogy az amerikai film inkább a Louis de Funès-féle Kis
kiruccanásra fog emlékeztetni, és nem a Jean Gabin, Erich von Stroheim fémjelezte Nagy
ábrándra. A Miramax mindenesetre közölte, hogy nagy tiszteletet érez a colditzi hősök
iránt, és mindenkit biztosít arról, hogy a film méltóan ábrázolja majd azoknak a
szenvedését és bátorságát, akik a várbörtön foglyai voltak.

Az amerikai lapok is emlékeztetnek arra, hogy számos amerikai film – például a Ryan
közlegény megmentése – milyen valósághűen ábrázolta a háborút. Ám ez a példa
nem a legszerencsésebb, hisz a britek éppen azt sérelmezték, hogy a film London szerepét
a normandiai partraszállás megszervezésében és végrehajtásában úgyszólván
elhallgatta. Intő ellenpélda a U-571 cím? film is, amely ezekben a hetekben az
amerikai filmlista élén áll. Ebben az Enigma nev? német rejtjelező készülék
megszerzését amerikai tengeralattjáró akciójának tulajdonítják, míg a valóságban
Őfelsége Flottájáé, azaz a briteké a dicsőség. (MTI)

Olvasson tovább: