Kereső toggle

Egy délután a Mai Manó Házban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Szöul, 1959    Fotó: Hang
Jangszu		 Budapest, 60-as évek   Fotó:
Reismann János

Az oly sokat emlegetett kávéházi kultúra reneszánszának lehet tanúja
az, aki manapság a pesti Terézváros utcáin a platánfák árnyékában, a Liszt Ferenc
téren vagy annak környékén sétál. A kiülős kávézók, a különböző szórakozóhelyek
és kulturális létesítmények által övezett pesti Broadway – azaz a Nagymező utca
– alig fél éve újabb érdekességgel gyarapodott: márciusban adták át a 20-as szám
alatt található, rendkívül igényesen felújított épületben a Magyar Fotográfusok
Házát. A patinás, hatszintes épület eredetileg a századfordulón épült, az ismert
fotográfus, Mai Manó császári és királyi udvari fényképész műteremházaként. Hála
a rendkívül lelkes és elhivatott szakértői gárdának, az épület hosszú évtizedek
után visszanyerte alapvető funkcióját, s egyfajta fotóművészeti centrummá vált: a
kortárs és történeti tárlatoknak helyet adó kiállítótermek mellett könyvtár,
olvasó- és előadóterem, valamint könyvesbolt várja az odalátogatókat. (A Ház egyébként
szorosan együttműködik a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeummal, ezért önálló
fotográfia-gyűjteményt nem kíván létrehozni.)

A nem is annyira távoli múltba viszi el a nézőt az a két fotókiállítás, amely
jelenleg tekinthető meg itt, a Fotográfusok Házában. Az érdeklődők szeptember 5-ig
nézhetik meg a nemzetközileg is elismert fotós, Reismann János (1905–1976) –
sajnos eleve csonka – hagyatékából rendezett kiállítást, amelyet a hatvanas évek
zömében városi pillanatfelvételei alkotnak: napfényes "békebeli" utcák, Volgák
és Moszkvicsok, bérházak belülről, Vidámpark és Fodrász Szövetkezet, menza és
villamos – megannyi fotódokumentum a kor hétköznapjairól.

Merőben más világba kalauzolja el a szemlélődőt Hang Jangszu koreai fotóművész
(1933–1999), akinek szociális érzékenység? alkotásai és egyes tájképei
szeptember 30-ig láthatók. Jóllehet a keletkezési dátum majdnem ugyanaz, mindazonáltal
a meglehetősen realista képek jórészt a háború utáni időszakot hozzák emberközelbe
1956 és 1960 között. (A későbbi gazdasági fejlődés, az urbanizáció aztán megszüntette
a fényképek által megörökített állapotokat.) Hang Jangszu alkotásai egyébként azért
is figyelmre méltóak, mert készítőjüket a reklámfotó terén is világszerte
ismert, stílusteremtő művészként tartják számon.

Olvasson tovább:

  • A nevetés ereje

    Talán közhelynek számít, hogy az önfeledt, boldog kacagás gyógyír rengeteg problémára, azonban számos tudományos kutatás alátámasztotta már, hogy a mondásnak bizony van valóságalapja.

  • Realitásból az oázisba

    A virtuális valóság – rövidebb nevén VR – megjelenése és világméretű elterjedése napjainkban egyre szélesebb spektrumú közönséget ragad magával, és a folyamatos technológiai fejlődéseknek köszönhetően a jövőben ez csak növekedni fog.

  • Közös családi vacsik

    „Magyar ember evés közben nem beszél” –tartja a közismert mondás.