Kereső toggle

Amit tudni akarsz a vadkenderről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Most kezdődik az igazi pollen-szezon, s ennek kapcsán érdemes kitérni a sokat
emlegetett parlagf? és a vadkender viszonyára. A "vadkender" elnevezés tévesen
vonult be a köztudatba, mivel arra a növényre vonatkozik, amit úgy hívnak, hogy
Cannabis sativa, valódi magyar nevén: parlagfű. A könnyen összekeverhető elnevezés
alapja valószínűleg az, hogy a parlagf? nagyon hasonlít a kenderhez. A kender is lágyszárú
egynyári növény, szintén a meleg éghajlatot kedveli, és hasonlóan fogazott szél?
levelei vannak. A kender azonban haszonnövény, amit az emberiség régóta használ textíliák
előállítására, valamint papírgyártásra, és társával ellentétben nem okoz
allergiás tüneteket, és nem tartalmaz bódító anyagokat.

A vadkender, vagy inkább parlagf? "igazi" gyomnövény. Szinte mindenütt megterem,
igénytelen, szárazságtűrő, a vele egy időben kelő gyom- vagy kultúrnövények növekedési
erejét legtöbbször messze meghaladja. Az egyébként Amerikából származó növény
Európában szinte egyedülálló módon, különösen jól érzi magát Magyarországon.
Egyes kutatások szerint a mai Horvátország területéről terjedt át hazánkba néhány
évtizeddel ezelőtt. A vadkender általában 2-3 méter magasra nő meg, de ha lekaszálják,
képes a néhány centiméteres növényke is újra oldalhajtásokat növeszteni és virágozni.
Egy kifejlett növény akár nyolcmilliárd pollenszemcsét is képes termelni. Kiirtásának
leghatásosabb módja a virágzás előtti gyomirtás. Persze tavasztól folyamatosan
kelnek ki új növények, ezért több hullámban, folyamatosan végezni kell az irtást.
Ez az országban kampányszerűen, egyszerre lenne a leghatásosabb, ami ugyan még várat
magára, de vannak precedensek, ilyenek például a fővárosi akciók.

Néhány évtizede nem is ismertük a parlagfüvet, és a pollenallergiáról is csak ritkán
hallhattunk. Mára sajnos elmondhatjuk, hogy szinte érthetetlen módon egyre jobban
szaporodik ez a növény. Orvosi vélemények szerint a magyar lakosság 15-20 százaléka
valamilyen mértékben allergiás a virágporokra. A kilencvenes évek elején az volt a
magyarázat, hogy sok a parlagon hagyott mezőgazdasági terület, mára azt gondoljuk,
hogy az irtása nem megfelelő.

Talán az is oka lehet a parlagf? minduntalan szaporaságának, hogy vannak, akik viszont
nagy gonddal nevelgetik "kedvencüket". Elgondolkodtató a tény, hogy a vadkenderből
készülő drogok – a marihuána és a hasis – egyszerűen előállíthatóak. A növény
hatóanyaga a THC (tetrahidro-cannabinol), amit a parlagf? levelei, hajtásai és virágai
tartalmaznak. Mivel Magyarországon igen jók a termesztés feltételei, gyakran kerülnek
elő általában kukoricaföldek közepére elrejtett "kertészetek" – jóllehet, a
parlagf? (vadkender) termesztését a magyar jogszabályok szigorúan büntetik. A hűvösebb
éghajlatú országokban üvegházakban vagy pincékben, lámpák alatt termesztik, és ez
nyilván költségesebb.

A legnagyobb probléma mégis talán az, hogy a parlagf? az egyik leggyakoribb és
legagresszívebb allergén növénnyé lépett elő. Ennek csak egyik oka a nagyszámú előfordulás,
ugyanis a parlagf? virágporának felülete mikroszkopikus nagyítás alatt jól láthatóan
igen tüskés felületű, ami fokozza az allergén hatást, mert megsokszorozza a
pollenszemcsék megtapadását a szervezetben. Jó néhány fokozottan allergén gyomnövény
pollenje is hasonló felületű. Az allergiás panaszokat egyébként nem a rovarbeporzású,
hanem a szélbeporzású növények virágporai okozzák, azok közül is csak néhány.

Az allergiás betegségek pontos oka ismeretlen. Az allergia nem fertőző betegség, a
betegségre való hajlam genetikusan öröklődik, mondják a szakemberek. A pollenszemcsék
a szemben és a légzőszerv nyálkahártyáján tapadnak meg, majd a nedvesség hatására
megduzzadnak és szétpattannak. A bennük lévő örökítő anyag váltja ki a szervezet
immunrendszerének védekezését. Az allergiás embereknél ez a védekezés túl sok
ellenanyag, antitest képződését váltja ki, ami végül is a betegség tüneteit
okozza.

Ilyenek a szénanátha tünetei: orrviszketés, tüsszögés, vizes orrfolyás, orrdugulás.
Emellett gyakori még a szem kötőhártyájának a gyulladása és viszkető érzés a
torokban. Sajnos az allergiás betegség jelenleg még nem gyógyítható, de jól
gondozható, és a modern készítményekkel hosszú távon is tünetmentesség érhető
el.

Olvasson tovább: