Kereső toggle

Az emlékezés művészete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sara Atzmon izraeli festőnő képei nemrégiben Magyarországon is láthatók voltak.
A magyar származású művész festményei, rajzai dokumentációk: a második
világháborús vészkorszak felidézésével egyrészt a zsidó mártírok millióinak
állít emléket másrészt így emlékeztet, arra, amit egyre többen szeretnének
valamiképpen kitörölni vagy megszépíteni az emberiség történelmében.

A bergen-belseni koncentrációs tábor akkor tizenkét éves túlélőjeként, aki
családja nagy részét elveszítette, festi meg képeit, emlékeit négy évtizeddel
később – úgy, ahogy gyermekfejjel látta és megélte mindazt a borzalmat, amit
teljességgel feldolgozni soha senkinek sem lesz lehetséges. "A vészkorszak – amit
láttam és átéltem – tagadása, eltussolása még 54 év után sem hagy megnyugodni.
Míg élek– írja egyhelyütt – , fogok rajzolni, festeni és mesélni arról, amit
láttam és átéltem."

A háború után Sara Atzmon (Gottdiener) Izraelben kezd új életet, két évet
katonaként szolgál, esti iskolákba jár, majd családot alapít, létrehoznak egy
farmot is. Négy évtizednyi hallgatás, sikertelen felejteni akarás után kezd el
festeni, valamint fiatalok csoportvezetőjeként újból végigjárja a kiglancolt
turistalátványossággá varázsolt, s így még nyomasztóbb helyszíneket
Lengyelországban. "Varsót egyhangú szürke városnak láttam. Nem tudtam nem
összehasonlítást tenni a mi színes, pezsgő életünkkel, és eltöltött a
büszkeség, hogy én boldog izraeli vagyok. (…) A szép varsói zsidó temető
kiegészítette a szürke város képét, és amit adott a zsidó kultúra a lengyel
népnek a háború előtt… A várost újjáépítették, de az említett kultúra és
lendület nélkül, amit a zsidó nép teremt abban a környezetben, ahol él."
Kelet-európai utazása során szembesül azzal a fajta hétköznapi előítéletességgel
is, amely oly sajátos és nyilvánvaló módon hatja át mindmáig a régió
társadalmainak életét.

Sara Atzmon "naiv" alkotásai expresszívek, félelemkeltőek, olykor megdöbbentik a
nézőket: az erőteljes érzelmi motiváltságú képeken indulatos az ecsetkezelés,
sokszor elnagyolt az ábrázolás, inkább csak érzékelteti, mintsem láttatja az emberi
szereplőket – kivetíti a vászonra az emlékezet képeit.

Sara Atzmon lakcíme, email-je a világon bárki számára hozzáférhető. Annak a
csoportnak is, amelyik Waffen SS Himlernek nevezi magát, és amelyik a közelmúltban
küldött Atzmonnak egy levelet Amerikából.

Kilenc oldalon fejtik ki benne a túlélőnek, hogy a vészkorszakot a zsidók találták
ki, és hogy ez a század legnagyobb hazugsága.


1992. Kiállítás Budapesten és Ausztriában.

1993. Az Izraeli Külügyminisztérium és a jeruzsálemi Vészkorszak Múzeum
ajánlatára megkapta az osztrák Sussmann-díjat.

1996. Philadelphia és Cleveland kiállítások.

Több munkája állandó kiállításon van az izraeli Parlamentben és a Holocaust
Múzeumban.

1997-ben részt vett egy nemzetközi értekezleten és kiállításon Brüsszelben.

1997-ben kiállították a képeit a Tel Aviv-i Egyetemen.

Meghívása van a Belga Holocaust Múzeumba képei kiállítására, és utána a
Wannsee-Konferencia Házba Berlinbe.

Több német múzeum kérte, hogy 2000 folyamán tartson náluk kiállítást.

Olvasson tovább: